Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. szeptember
1997-09-01
Ha elvégzi, nem lesz munkanélküli Az idén háromszázhúszmillió forint jut továbbképzésre Az idén mintegy 320 millió forintot fordíthat az oktatásra, továbbképzésre a Pest Megyei Munkaügyi Központ. Az intézmény által támogatott, illetve szervezett tanfolyamok részben a munkanélküliek képzését, továbbképzését szolgálják, másrészt pedig a munkában levőket segítik, hogy megfelelő szakmai képesítéseket szerezzenek munkahelyük megtartásához. A megyei munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit vizsgálva a statisztikákból kiderül, hogy a tartósan munka nélkül levők jelentős többsége csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, sokan még azzal sem - ugyanakkor a munkaerőpiac egyértelműen a magasan kvalifikált szakmunkásokat igényli. A munkaügyi központ oktatási terveiben e területen tehát az első szakmát biztosító tanfolyamok szerepelnek első helyen. Az ilyen típusú oktatást egyébként a minisztérium is kiemelten támogatja. Különös figyelmet fordítanak a szakemberek a továbbképzésre, átképzésre is, hiszen a gazdaság változásai, a műszakitechnikai fejlődés „átértékeli” a szakmák rangsorát, s a piac értékítélete a több szakmával rendelkezőket részesíti előnyben. Ezt igazolja az a tény is, hogy a munkahelyek egy részénél, éppen a gazdasági szervezet átalakulása nyomán, a munkavállalók csak úgy tudják megtartani állásukat, ha munka mellett,a munkaadó igényei szerint át-, illetve továbbképzik magukat. Míg négy évvel ezelőtt, 1993- ban mindössze 39 dolgozó igényelte a megyében a munka melletti továbbképzés támogatását, addig az elmúlt évben ennek már csaknem hússzorosa kérte a Pest megyei munkaügyi központ támogatását. Visszatérve a munkanélküliek képzésére: a felmérések szerint sajnálatos módon a leginkább érintett - képzetlen - réteget a legnehezebb bevonni a képzésbe. A tanfolyamon részt vevőknek csupán 30 százaléka kerül ki ebből a körből. Pedig érdemes lenne, hiszen az elhelyezkedési statisztikák azt mutatják, hogy a különböző tanfolyamok elvégzői közül minden második-harmadik azonnal munkához jut, nyolcvan százalékuk pedig képesítésének megfelelő munkakörben. S. B. A. REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA PEST MEGYÉBEN (százalékban) Lovakat vett a gyömrői iskola Idegen nyelv, sakk és Internet a sláger Az 1998-as szeptemberi tanévtől kezdődően az iskoláknak a nemzeti alaptanterv (NAT) követelményei szerint kell tanítaniuk. A közoktatási törvény rendelkezései értelmében addigra kell kidolgozniuk pedagógiai programjaikat, helyi tanterveiket. Egyes iskolák már olyannyira előrehaladtak a felkészülésben, hogy idén szeptembertől szinte teljes egészében a NAT-nak megfelelően oktatnak. A százhalombattai Körösi Csoma Sándor Általános Iskola tanárai folyamatosan ismerkednek a NAT követelményrendszerével továbbképzések keretében. A felkészülésbe a diákságot is bevonják, velük együtt alakítják ki a helyi sajátságoknak megfelelő pedagógiai programot. Ennek jegyében informatikát és idegen nyelveket már első osztálytól kezdve oktatnak. A számítógépparkjuk is fejlett, a nebulók két gépteremben ismerkedhetnek meg a számítástechnikával, sőt az idei tanévtől, a százhalombattai önkormányzatnak köszönhetően már az Interneten is szörfözhetnek. Ahogy azt Tüske László igazgató elmondta, intézményében nívócsoportos oktatás folyik. A legjobb képességű tanulókat az A csoportba rakják, a kevésbé jók a B csoportba kerülnek, a felzárkóztatásra szorulók pedig a C csoportban tanulhatnak. A csoportok mobilak, azaz feljebb is kerülhetnek, illetve le is csúszhatnak a diákok. Az iskola felszereltsége nagyon jó, modern tornatermük, kondicionáló gépeik és könyvtáruk van. A gödöllői Petőfi iskola már két műveltségi területen eleget tett a NAT-követelményeknek: angol és német nyelvet heti öt órában, matematikát heti 3 órában is tanítanak a helyi tantervnek megfelelően. Az Internet-vonalat a Petőfi iskolába is bevezették, valószínűleg szeptember közepére kapcsolják rá a gépparkra. Az igazgatótól, Varga Ferenctől megtudtuk, hogy egy modern számítógépet kaptak a Soros-alapítványtól, a Suli Fotó vállalkozás a tanévnyitón ad át egy komputert az iskola részére. A veresegyházi általános iskola pedagógiai programjában külön ének tagozat és sakkoktatás szerepel. A mintegy 830 gyerek negyedik osztálytól kezdve csoportbontással matematikát, ötödiktől angolt vagy németet tanul - mondta el Nagy István iskolaigazgató. A NAT-ra való felkészülés kapcsán a gyömrői általános iskola, speciális szakiskola és diákotthon közös könyvtárat alakított ki, ahol a tervek szerint a helyi tantervben szereplő könyvtárhasználat, médiaismeret, számítástechnika tárgyakat oktatnak. A tantárgyi rendszerbe lóterápiát és íjászatot illesztettek. Ehhez két lovat vettek a szakképzési alapból. Az elsősök oktatásában újdonság, hogy szeptembertől decemberig a gyerekeket egyénre szabott program szerint tanítják. Annak érdekében, hogy az olvasás, írás, számolás elsajátítása minél kevesebb nehézséggel járjon - mondta el lapunknak Fenesi Ferencné igazgató. Mátyási Roland Nyaraltattak - repülhetnek Búcsúvacsora keretében köszöntek el Gödöllőn attól a negyven kisdiáktól, akik Lengyelország árvíz sújtotta területéről érkeztek három hétre Magyarországra, hogy feledjék a katasztrófa során átélt megpróbáltatásokat, s amíg a gyerekek itt kényelmes körülmények között pihennek, addig otthon szüleik az újjáépítéssel foglalkozhatnak. A gyerekek gödöllői családoknál laktak, s számukra a város érdekes programokat szervezett. A szomszédos településeken kívül természetesen jártak a fővárosban, s megismerkedtek Magyarország nevezetes műemlékeivel is. A búcsúesten a város nevében Gémesi György polgármester kívánt jó utat a vendégeknek, és köszönte meg a nemes ügy mellé álló vállalkozók támogatását, valamint a befogadó családok segítségét. Bár ők önzetlenül vállalták a vendéglátók szerepét, jutalmuk nem maradt el. A RAIR Peugeot ugyanis öt szerencsés családot - akiknek nevét a legfiatalabb vendég húzta ki - ingyen és bérmentve Hajdúszoboszlóra szállított a gödöllői repülőtérről, majd az ottani önkormányzat vendéglátása után haza is repített. A többi család a közeljövőben szintén ingyenes sétarepülésen vesz részt. Rácz Zoltán Céziumizotóp a gödöllői tavakban A Gödöllő melletti halastavak iszaprétegének radioaktivitása néhol csaknem hússzorosa a megengedettnek. A határértéknél jóval nagyobb koncentrációban lévő sugárzó céziumizotópok valószínűleg a csernobili atombaleset után kerültek a medrekbe. MUNKATÁRSUNKTÓL A Népszava információja szerint Isaszeg és Gödöllő között a tavakat 60-70 évvel ezelőtt alakították ki. Az utóbbi évtizedekben rohamosan csökkent a tavak vízhozama, s a közeli szennyvíztisztítóból kikerülő tisztított szennyvíz adja ma már a víztömeg döntő többségét. Mostanában gyakran jegyeztek fel tömeges halpusztulást. A Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet vizsgálatot kezdett, amely mind a kilenc mesterséges tavat érintette. Kiderült, a tavak egyes pontjain az iszapréteg céziumkoncentrációja többszöröse az átlagos értéknek. Aggodalomra egyelőre nincs ok. Sztanyik B. László, az Országos Sugárbiológiai Intézet igazgatója szerint, mivel az iszaprétegbe lesüllyedő sugárzó anyag a mederben van, így nem keveredhet a vízzel és nem káros az egészségre. A gödöllői egyetem haltenyésztési laboratóriumának munkatársai évek óta vizsgálják a horgásztavak halbiológiáját. Szerintük veszélyes lehet az ilyesfajta szennyeződés. Megfelelő anyagi támogatás kellene a további kutatásokra, mielőtt még nagyobb károk nem keletkeznek. Törökbálint 13. dísztere Törökbálint tizenharmadik díszterét avatták föl tegnap a helybeli faluszépítők. Az egyesület a nemrégiben átvett rangos Podmaniczky-díj birtokosaként készülhetett az ünnepi eseményre. A vasárnap ünnepélyes keretek között felavatott Vár tér immár a tizenharmadik a sorban, amely megépülését a Törökbálinti Faluszépítő Egyesületnek köszönheti. A teret a jövőben is ünnepségek rendezésére, vendégek fogadására használják majd. A dimbes-dombos település szélén lévő új dísztérről belátni a falut és a környező vidék egy részét. Stílusát tekintve amolyan miniatűr várstilizáció - a tervező Egervári József helyi építészmérnök a község névadójára, törökverő Török Bálintra emlékezett vele, akinek errefelé álló, elhagyott várából épültek a közelben lakók házai a XVIII. században. A Vár téren felállított két bronzszobor - egy sváb népviseletbe öltözött asszony és egy kecskefigura -Hadik Gyula törökbálinti szobrászművész alkotása. A szobrász és a tervező egyaránt társadalmi munkában végezte a feladatot az egyesület felkérésére - akárcsak az építkezésen dolgozó falubeli mesteremberek. Tíz esztendeje tart már ez a gyakorlat, aminek köszönhetően Törökbálint egyre szépül. Tereket építenek, szobrokat restaurálnak, köztéri kutakat újítanak fel. A statisztika szerint a lakosok számához képest itt található a legtöbb szobor az országban. A Törökbálinti Faluszépítő Egyesület jelenleg 103 tagot számlál, de sok a szimpatizáns is, s amikor új feladat jön, a munkálatokban részt vesz szinte az egész falu népe. Mára, amint azt Szalczinger József, az egyesület elnöke mondja, valóságos ékszerdoboz lett az egykori porfészekből. A Város- és Faluvédők Szövetsége idén a rangos Podmaniczky-díjjal ismerte el a törökbálinti eredményeket. R. V. Kövei a régi várra emlékeztetnek HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE A pest-szolnoki pálya százötven éve Százötven éve, 1847. szeptember 1-jén avatták fel a Magyar Középponti Vasút pest-szolnoki pályavonalát. A 150 éves múltra emlékeznek ma a Budapest-Szolnok közötti vasútállomásokon, Szolnokon pedig délután fél háromkor díszünnepséget tartanak. Az ünnepségnek szerves része a nosztalgiavonat és természetesen a „nosztalgia-menetrend” is, amely szerint a Nyugati pályaudvarról 7.30-kor induló korabeli szerelvény csupán 12.25-kor érkezik Szolnokra. Persze a mostani lassúság az útvonal eseményeinek is szól, hiszen a vonal állomásain, Vecsésen, Üllőn, Monoron, Pilisen, Albertirsán, Ceglédbercel-Csemőn, Cegléden és Abonyban kis táblaavató ünnepségeket tartanak, de Cegléden emlékfaültetés tartóztatja a vonat utasait, míg Abonyban állomásszentelés is a program része. Méltó emlékezés a 150 évvel ezelőtti vasútvonal-avatásra és a vonal másfél századára a felújított ószolnoki indóház avatása. A szervezők szerint a magyar vasútépítés történetének egyik legizgalmasabb évfordulóján nemcsak az építőkre, hanem a vasútvonal mindenkori fenntartóira és üzemeltetőire is emlékeznek. (A 150 éves vasúti pálya egyik meghatározó állomásáról, a ceglédi vasútállomásról szóló írásunk lapunk 35. oldalán olvasható.) Életkép 1856-ból a szolnoki főműhelyből I TUDÓSÍTÓINK JELENTIK• TÁPIÓGYÖRGYE: A helyi Torockó Baráti Társaság és az önkormányzat 17 torockói kisdiákot látott vendégül Erdélyből. A Torockóval ápolt kapcsolat hétéves történetében Györgye ötödik alkalommal fogadott gyerekeket a testvérközségből. (M. Gy. O.) VERESEGYHÁZ: Az önkormányzat július 1-jétől bevezette a magánszemélyek kommunális adóját, ami évente 6000 forint. Ezzel együtt eltörölte a szemétszállítási díjat. Aki történetesen befizette már, annak az adószámlájára visszautalják a pénzt. (Tudósítónktól) SOLYMÁR: A képviselő-testület döntése szerint továbbra sem adnak el beépítésre alkalmas, önálló telkeket. Árfolyamemelkedés reményében megtartják a közművek privatizációja révén az önkormányzat tulajdonába került mintegy 60 millió forint értékű Tigáz- és Elmü-részvényt is. (D. L. SZÁZHALOMBATTA: Hárommillió forintot különített el az önkormányzat a városban élő felsőfokú képzésben részt vevő és szociálisan rászoruló fiatalok ösztöndíj-támogatására. Az ösztöndíj maximális összege tanévenként 40 ezer forint, amit pályázat útján lehet elnyerni. (I. L.) SZOKOLYA: Újabb helyi lappal gyarapodott a megye: megjelent a Szokolya Híradó első száma. Az előzetes próbaszám alapján a 490 szokolyai családból 400 előfizet az újságra, amelyet eljuttatnak a hétvégiház-tulajdonosoknak is. (L. D.)