Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. november
1997-11-03
I TUDÓSÍTÓINKJELENTIK DUNABOGDÁNY: Ünnepélyes gázlánggyújtással helyezték üzembe Dunabogdányban a gázvezetéket. A művelődési házban zajló eseményen a régió nyolc településén (köztük két Komárom-Esztergom megyei faluban is) mintegy 165 kilométer vezetéket adnak át. Schuszter József, a Börzsönygáz igazgatótanácsának tagja arról tájékoztatott, hogy négyezer fogyasztót kapcsoltak a hálózatra. (T. I.) CSÉVHARASZT: Közalapítványt hoztak létre „Csévharaszt gyermekeiért, ifjúságáért” elnevezéssel. Az önkormányzat 400 ezer forinttal járult hozzá az alapítvány legelső céljához, a tornaterem megépítéséhez. Számítanak a község közel negyven vállalkozójára is, akik eddig is nagyvonalúan támogatták az iskolai rendezvényeket, bizonyítván, hogy nem közömbös számukra a település gyerekeinek jövője. (K. Zs.) DÖMSÖD: A képviselő-testület olyan kérelmet juttatott el a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez, melyben javasolták, hogy az elsőfokú építésügyi hatósági jogkör gyakorlására esetükben a dömsödi polgármesteri hivatalt jelölje ki. A közelmúltban megjelent új építésügyi jogszabály szerint ugyanis az elsőfokú építésügyi jogkört körzetesítik, és ennek megfelelően Dömsöd esetében ezt a feladatot Ráckeve jegyzője látná el, ami nem feltétlen előnyös Dömsödnek. (M. Gy. O.) PILISSZÁNTÓ: Jövő hét közepétől az egész faluban mindenütt életbe lép az energiatakarékos közvilágítás. Mint ismeretes, a korszerűsítés a tervezési szakaszban eredményezett némi vitát az önkormányzat és a hálózattulajdonos Elmü között, de a végén sikerült megegyezni. A szerelési munkák most folynak - a régi, 100 wattos higanygőzlámpákat korszerű, 36 wattos energiatakarékos égőkre cserélik. A megoldás mintegy 64 százalékos megtakarítást jelent az önkormányzatnak. Ráadásul már most észlelhető, hogy az új izzók nagyobb világosságot adnak a régieknél. (R. V.) Az idén nem épült szép ház? Kevesen pályáztak a kulturált település címre A megyei önkormányzat négy évvel ezelőtt két díjat is alapított, s azóta minden ősszel kiosztották a kulturált települési környezet, illetve az Év lakóháza elnevezésű díjakat. Az előbbit önkormányzatok, az utóbbit magánszemélyek kaphatják, természetesen pénzjutalommal együtt. 1997 azonban kivétel lesz. A megyei önkormányzat területfejlesztési és idegenforgalmi bizottsága tajgaiból és szakemberekből álló héttagú zsűri meglepetésére ugyanis az augusztus 31-i határidőig a Kulturált települési környezet díjra csak négy önkormányzat küldte el pályázatát. Az Év lakóháza díjra egyetlen jelentkező sem akadt. Az okokat maguk a szakértők sem látják tisztán, hiszen év közben több megyei településen is voltak nagyon sikeres környezetszépítő akciók, mint ahogy a kor színvonalának megfelelő, tetszetős lakóházak is épültek. S aligha akad a megyében olyan önkormányzat, amelynek ne jönne jól a pályadíjjal járó néhány százezer forint, de érthetetlen a magánépítők közömbössége is. A zsűri a kevés pályázat ellenére nem tett engedményeket. Ők azt javasolják a döntésre jogosult megyegyűlésnek, hogy a kulturált települési környezet díjáért jelentkező Budakeszi, Tököl, Csemő és Pilis közül az utóbbi kettőt jutalmazza. Az ajánlás szerint Csemő 300 ezer, Pilis 100 ezer forintos pénzdíjat kap. A másik két pályázó önkormányzat, ha a kiírásnak megfelelően befejezik és dokumentálják környezetszépítő akcióikat, jövőre nagyobb eséllyel jelentkezhet. A szakértők mindenesetre azt is ajánlják, hogy a megyegyűlés jövőre mindkét díj pályázati kiírását módosítsa, pontosítsa. Javasolják, hogy Az év lakóháza díj helyett alapítson a testület Építészeti Nívódíjat, s tegye lehetővé színvonalas középületek díjazását is. S biztos, ami biztos: nem ártana megemelni a pénzjutalmak összegét. Vereszki János Egy érdekes ház Érdről: pályázhatott volna HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Új jegyfajtákat vezetnek be a BKV-nál A menetrendszerű tarifaemeléseket a BKV minden alkalommal próbálja valamiképpen kompenzálni. Lesz tíznapos ifjúsági jegy, s ugyancsak a diákok zsebét kínéli az iskolás fiatalok csoportos gyűjtőjegye. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint arról Keltai István, a BKV menetdíj-bevételi főosztályának vezetője beszámolt, már tizenöt hónapja vannak forgalomban a metrójegyek, amelyek kibocsátása egy sokak szerint igazságtalan tarifakonstrukciót szüntetett meg. Tavaly július előtt aki végigutazott egy teljes metróvonalat, az épp annyit fizetett, mint az, aki csak egyetlen megállóra vette igénybe a járatot. Ezért vezették be a szakasz-, a szakaszátszálló- és az átszállójegyet, amelyekből eddig hatmilliót adtak el. Ez a mennyiség a jegyeladások nyolc százalékát tette ki. A legkedveltebb a szakaszjegy, ilyet havonta átlagosan 300 ezer utas váltott, vagyis eddig csaknem négy és fél millió darabot adtak el belőle. Hamar népszerűvé vált az év eleje óta kapható harmincnapos bérlet. Az első hónapban a bérletvásárlóknak még csupán három százaléka választotta ezt a lehetőséget, míg ma már száz utasból tizennégyen ilyen bérletet váltanak. A nyugdíjasok és a diákok közül azonban már a bérletet váltók 19 százaléka utazik harmincnapos bérlettel. Bár ez a szelvény nem olcsóbb a havi bérletnél, azt előre is meg lehet váltani, s így nem kell a hónap elején sorban állni, valamint akár a hónap közepén is meg lehet úgy váltani, hogy az harminc napig lesz érvényes. Nem véletlen tehát, hogy ma már havonta több mint százezer utas választja ezt a lehetőséget. Természetesen a mostani tarifaemeléssel is tovább bővül a jegyválaszték. Bevezetik például az ifjúsági tíznapos jegyet, amelyik hasonló a hetijegyhez, de ehhez nem kell arcképes igazolvány, csupán a felhasználó nevét kell ráírni. Ezzel a jeggyel csak a 25 év alattiak utazhatnak, és az ára 1200 forint lesz. Ugyancsak a diákok zsebét kíméli majd az iskolás fiatalok csoportos gyűjtőjegye. Ennek használatához legalább öt személy szükséges, de a felhasználást időben semmi nem korlátozza. Ez a húszdarabos jegy azonban csak diákigazolvánnyal érvényes és budapesti iskolák igényelhetik, tömbönként 840 forintért. Mindenütt parlagfüvet látnak A maglódi környezetvédők megelégelték, hogy minden figyelmeztetésük hiábavaló, szinte senki sem foglalkozik komolyan a parlagfű okozta veszélyekkel. Dr. Móczár István orvos, a környezetvédelmi egyesület elnöke lényegében csak orvosi adatokkal alátámasztva tudta rávenni az önkormányzatot, hogy végre intézményesen irtsák a faluban a parlagfüvet. Maglódon néhány évvel ezelőtt hirdették meg azt az orvosi programot, amelynek alapján feltérképezték a falu teljes lakosságának egészségi állapotát. Ma már naprakész számítógépes nyilvántartással rendelkeznek. Ez a felmérés azt mutatta ki, hogy a faluban megháromszorozódott az allergiás betegek száma, elsősorban a parlagfű miatt. Azt kevesen tudják, hogy aki egyszer elkapta ezt az allergiát, az gyakorlatilag sohasem gyógyul ki belőle. Ez az allergia okozhat asztmát, és legyengíti az emberi szervezetet. Móczár doktor úgy véli, ha az önkormányzat a közterületeken kiirtaná a parlagfüvet - ami egyébként is feladata -, az példát mutatna a lakosságnak is. A polgármester nemrégiben ígéretet tett arra, hogy jövőre hozzálátnak a munkához, jóllehet ez nem kevés pénzbe kerül. A környezetvédők saját eszközeikkel igyekeznek megvívni a maguk parlagfűcsatáját. Hamarosan táblákat helyeznek el Maglód szinte minden pontján, drámai módon híva fel a figyelmet a veszélyekre. Ezek a táblák ott lesznek az utcai oszlopokon, buszmegállókban, minden szembetűnő helyen. Emellett más „trükkökhöz” is folyamodnak. Az egyik eszközük az évtizedek óta létező - akkoriban másként hívták - „szép kert, tiszta környezet” mozgalom. Ennek a címnek az elnyeréséhez, amelyet a ház falán egy réztábla igazol, szükség van a parlagfű és más veszélyes növények kiirtására is. Maglód háromezer házából egyelőre valamivel több mint hatszázan érdemelték ki a réztáblás rangot. Móczár doktor úgy véli: munkájuk nem fejeződik be azzal, hogy a faluban kiirtják a veszélyes növényeket. A határban ugyanis a privatizáció és kárpótlás után nem csekély a megműveletlen földterület nagysága. Ott pedig bőven teremnek a veszélyes növények. Cs. E. Mézüzem Dunavarsányban Az ország legkorszerűbb mézfeldolgozó üzemét avatták Dunavarsányban. Az Aranynektár Kft. zöldmezős beruházásában 140 millió forintból megépült 1000 négyzetméter alapterületű üzemben évi 4 ezer tonna méz kezelésére, csomagolására rendezkedtek be, s e mennyiség 70 százalékát exportra, elsősorban a nyugat-európai piacokra szállítják. Amint Takács Ferenc, a kft. tulajdonosa (képünkön) elmondta, összesen 20 ezer méhésszel állnak kapcsolatban, akiktől a virág-, akác-, fenyő- és hársmézet felvásárolják. Az üzemben 30 helybéli lakosnak teremtettek munkalehetőséget. HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE / 1997. november 3.. Akinek jut és akinek nem jár A rendelet módosítását javasolja a közgyűlés A megye települési önkormányzatai százhúsznál több pályázatot nyújtottak be az úgynevezett területi kiegyenlítést szolgáló támogatásra, amelyből összesen több mint 812 millió forintot oszthatott ki a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács. A tekintélyes summából végül csak 53 pályázó részesedik, mivel a megyei grémium másképpen értelmezte a feltételeket, mint az államkincstár. A támogatás elosztásának módja ellen a megyei közgyűlés tiltakozást fogalmazott meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács tagjainak rá kellett döbbenniük, hogy gúzsba kötve kénytelenek táncolni. Az államkincstár múlt heti leveléből, és az azóta begyűjtött információkból kiderült ugyanis: területi kiegyenlítést szolgáló pénzt kizárólag és szigorúan csak az úgynevezett kedvezményezett településeknek szavazhat meg a tanács. Másoknak akkor sem, ha azok a testület tagjai szerint jóval inkább rászorulnak, így lehetséges, mondta az egyik jelenlévő polgármester, hogy amíg például Ráckevének térburkolat építésére, a parti sétány rendezésére is jut pénz, addig más önkormányzatok szennyvíz-elvezetésre, egészségügyi gépbeszerzésre, útfelújításra sem kaphatnak. Mindezért a megyei területfejlesztési tanács annyiban okolható, hogy a pályázati kiírások egyik pontja mindenkinek felajánlotta a részvételt, miközben a kormányhatározat a hátrányos térségekre szűkítette a kört. Pest megyében ez Ráckeve és Nagykáta térségének, s további 10 településnek kedvez. A testület tagjai - akár a korábbi ülésen - általában egyetértettek abban, hogy mások is rászorulnának a támogatásra, de a konkrét példák kapcsán már nem voltak ilyen egységesek. Gádor Andrásnak, a PMTT alelnökének arról szóló fejtegetését, hogy a megyében a volt járások szerkezetéből adódóan több centrum és több úgynevezett periféria alakult ki, s az utóbbiba sorolható települések hátrányos helyzete csaknem mindenütt konzerválódott, egyetértéssel hallgatták a tanács tagjai. Dr. Kulcsár István, Ráckeve polgármestere szerint ez is olyan egyoldalú megközelítés, mint az a 15 ismérv, amire a kormányzati besorolás épül. Döntő lehet például, hogy az adott térségben mekkora a kvalifikált szakemberek aránya, illetve a munkanélküliség. Bodrogi Györgyné, Nagykáta polgármestere - ráckevei kollégájával egyetértve - azt javasolta, hogy a Gódor András által felvetett, de mások által is fontosnak tartott kérdésekről később, a pályázatok közötti „holtidőben” vitatkozzon a testület. A területfejlesztési tanács tagjai végül tudomásul vették, hogy kényszerpályára kerültek, s egy tartózkodással megszavazták az államkincstár akarata szerint módosított javaslatot. Ezzel a nem kedvezményezett települések elestek a támogatásoktól. Dunavarsány térségében két ütemre kell bontani a szennyvízelvezetési programot. A törteti-,eknek a tanyavillamosítás támogatásához egyértelműen igazolniuk kell a saját erő meglétét. Kocsérnak az életveszélyessé vált iskola átépítéséhez céltámogatást kell kérnie és kapnia a parlamenttől. A mikebudai földgázellátást is csak a saját erő igazolása után tudja támogatni a területfejlesztési tanács. Szigetcsépen az idősek házának készültsége már 50 százalékos, de a továbbépítést csak akkor támogathatja a PMTT, ha az ilyen beruházással kapcsolatos korlátozás alól személyesen Baja Ferenc miniszter ad felmentést. □ A Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének pénteki ülésén is központi témává vált a területi kiegyenlítést segítő támogatások elosztása. Dr. Schmidt Géza - aki a megyei közgyűlésnek és PMTT- nek is elnöke - napirend előtt ismertette a kialakult helyzetet, a helyszínen papírra vetett javaslatait a frakciók megvitatták, majd a testület is tárgyalta. A vita eredményeként a közgyűlés tiltakozást fogalmazott meg az ellen, hogy „a területi kiegyenlítést szolgáló forrásból csak a kormányrendeletben meghatározott önkormányzatok részesülhetnek. Ennek következtében a megyei területfejlesztési koncepciót és programot a megyének nem áll módjában érvényesíteni. A nem elmaradottnak nyilvánított településeken olyan feladatok maradnak el, mint az ivóvízellátás, szennyvíztisztítók és szennyvízelvezetők építése, folyékony és szilárd hulladék elhelyezése.” A megyegyűlés megbízta területfejlesztési bizottságát, hogy mielőbb készítse el a kormányrendelet módosítását szorgalmazó javaslatát. Ez azonban a területfejlesztési tanács mostani döntéseit már nem érinti.