Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. november
1997-11-03
1997. november 3., hétfő PEST MEGYEI KRÓNIKA I INTERNETJÁRŐR Dunakeszi weblap és szövőszakkör Önálló weblappal jelentkezett a Dunakeszi Városi Könyvtár a számítógépek világhálózatán a Soros Alapítvány támogatásával. Az internet használói a könyvtárral kapcsolatos tudnivalókról, a gyűjteményről és a könyvtári szolgáltatásokról olvashatnak. A városi könyvtár e-mail címén elő is jegyeztethetők könyvek, sőt, már néhány új könyvtári kiadvány elektronikus változata is megtalálható. A hagyományosabb programot kereső nyolc és tizenhat év közötti fiatalok számára szövőszakkört indított októberben a Dunakeszi Városi Könyvtár. A szakkört S. Farkas Éva gobelinművész vezeti. B. J. G. Parasztjussról vitáznak a kereskedők Egymással feleselnek a kitűzőkarók Kösd határában Levert karók feleselnek egymással, s vádaskodnak némán a kösdi határban. A föld megtűri - ártatlanul - a vitát. A földnek persze mindegy, hogy kinek az ekéje szántja, s talán az is, hogy kinek hány arany koronája fekszik az alkuban. Csak az emberek. Azok rágják magukat a múlton, meg tán a jövőbeli gazdagodáson. Lám most is híre ment, hogy az idősebb Tóth Kálmán már-már tettleg bántalmazta a Kurdi Juliannát, merthogy nem tudnak sehogy sem megegyezni. - Bohóckodás ez már kérem - mondja névtelenül egy asszony a polgármesteri hivatalban. - Ők se tudják már, hogy mit akarnak... Pedig úgy látszik, tudják. Mindkét félnek megvan a maga igazsága, amelyből nem akar engedni. Mindkettőnek fiókjában a dokumentumok tömege. Egy részük ugyanaz, ennek ellenére mindketten saját szemszögükből értelmezik az írást meg a paragrafusokat. Kurdi Julianna, szakmája szerint cukrász, de - elmondása szerint - most bérbe adott műhelyéből, ingatlanjaiból él, úgy sorolja a törvényt, hogy jogásznak is becsületére válna. A kárpótlási törvény és az egyéb rendelkezések szerint a kárpótlási földárverés jegyzőkönyve a mérvadó a sorrendiség tekintetében. És kész. Ettől kezdve dumálhat nekem a Tóth Kálmán! Tóth Kálmán nyugdíjas kereskedő meg azt mondja: - Nem értem én a Kurdi Julit. Hiszen megegyeztünk, hogy megegyezünk, még művelte is egy darabig a közösen elosztott földet, aztán most tessék... Nehéz eligazodni a történetben. Oly jó lenne hinni, hogy a kosdi gerjedelem nem az emberi gyarlóság okán, hanem a kárpótlási hivatal vagy a földhivatal hibái nyomán tört ki. Akadna ehhez persze adalék. Itt van rögtön két azonos dátumozású, 1994. március 30-i térképvázlat. Az egyiken az árverezésre kijelölt terület egyben csupán szántóra és málnásra bontva, a másikon pedig 33 parcellára bontva, személyre, azaz tulajdonosokra osztva. Tóth Kálmánék az előbbit tartják az „igazinak”, mondván, a harminchármak összeálltak, s osztatlan közös tulajdonként vették meg a földet. A Kurdi-pártiak meg arra esküsznek, hogy az összeálláskor, a feliratkozás sorrendje egyben az osztás sorrendje is. Feleselnek hát a karók a kosdi határban. Volt egyszer egy osztozkodás az összeállt tulajdonosok egyetértése szerint - mindenki maga verte le az elfogadott terület szélén a karót -, s aztán jött a következő osztozás a hivatal papírjai szerint. Hogy Kurdi Julianna és két tulajdonostársa az utóbbit akarja, felborult a korábbi használati rend. Hihetnénk, hogy csupán az a tizenöt hektár, az öthektárnyi málnás meg a tízhektárnyi szántó a főszereplő. Mondhatnánk azt is, hogy az a kosdi 33 ember a főszereplője az ügynek, ki összeállt megszerezni ezt a földet. Lehet, hogy másról, általánosabbról van szó. Ha szépen akarnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, a magyar ember föld utáni vágyáról. Ha kegyetlen tárgyilagosan, akkor a szerzésről. Mert tulajdonképpen tíz évvel ezelőtt azzal indult a történet. Van, ki „kosdi kurucoknak” titulálta azokat a bátrakat, akik 1987-ben úgy döntöttek: földet foglalnak maguknak a Fóti Vörösmarty Tsz tábláiból. Talán nem is véletlen az, hogy akkor is a most vitatott tábla volt a „tett” tárgya. Hogy „kurucok”, már-már forradalmárok voltak-e a földfoglalók - nehéz eldönteni. Mindenesetre Tóth Kálmán ma is büszke a dologra, s ugyanilyen büszkeség érződik Kurdi Julianna hangjában is, amikor földfoglaló apjáról beszél. - Ott volt apám is, abban az ötben, aki akkor ott leverte a karót, s védte fejszével a földet... Persze mindez ma már történelem. Kinek az őse volt nagyobb hős és nagyobb szenvedő a föld ügyében. De hát furcsán kopik a tett értéke, ha ily olcsó módon aprópénzre váltják. Szabó Sámuel a harminchárom földtulajdonos egyike immár három éve műveli a maga ezer négyzetméterét. Most a kukoricabetakarítás után éppen a tárcsázásba kezdett, asszonya megégetné a földön a csutkamaradékot. Meglesznek gyorsan, hiszen nem nagy munka ez a pár négyszögöl. Megmondom én őszintén, nekem mindegy, hogy hol van, csak tudjam, hogy melyik az én földem. Nem az én vitám ez. Hogy kinek van igaza? Hát... Egy falun belül nehéz állást foglalni, hiszen a mindössze alig több mint kétezer lelket számláló településen híre megy minden véleménynek, s minden leadott voks tovább szakítja a falut. Vívnak hát Tóthék és Kurdiék, a többiek meg tanácstalanok. - Miénk az igazság! - hangoztatja mindkét oldal. Kurdi Julianna apja verejtékére meg börtönéveire hivatkozik. Tóth Kálmán a maga földfoglalására, rokonsága elvett, visszakapott, tsz-be vitt, kárpótolt földjére, meg az egyezségre. Gondolná az ember, hogy mindegy, kinek hol van a földje. Már-már vérre menőn bizonyítják: nem mindegy. Igaz, ez a bizonyos tizenöt hektár egy nagy „saroktelek!’. A váci országút fut egyik oldalán, a másikon meg a falu utolsó, egyébként aszfaltozott útja. Nem mindegy hát, hogy a tábla szélén vagy a belsejében, fent vagy lent van az a bizonyos parcella. Ahogy bővül a falu, úgy lesz egyre értékesebb ez a terület. - Apáink földje - mondják. Visszhangja meg azt kiabálja: pénz, pénz, pénz... S. Boda András Tóth Kálmán és Szabó Sámuel. Mindenki hiszi, hogy igaza van BELICZAY LÁSZLÓ FELVÉTELE Két emlékmű Nagykovácsiban Uj otthon az elveszett helyett Október 31-i, pénteki lapszámunkban az Uj otthon az elveszített helyett című cikkünkhöz nem a megfelelő képet közöltük. Az írás a negyvenes évekbeli lakosságcserék idején Nagykovácsiba települt felvidéki magyarok sorsáról szól - október 25-én az ő tiszteletükre avatott emlékművet a község. Mi az új alkotással szemközt lévő emlékmű képét adtuk közre - azét, amelyet Nagykovácsi önkormányzata tavaly emelt a községből 1946-ban kitelepített németek emlékére. Hibánkért minden érintettől és olvasónktól elnézést kérünk. A felvidéki magyarok kitelepítési emlékműve - csakúgy, mint a tavaly felállított másik munka - Stremeny Géza és Fáskerti István szobrászművészek közös alkotása. A frissen avatott monumentum már csak azért is megkülönböztetett figyelmet érdemel, mert egyedülálló az egész országban. Nagykovácsi elöl jár a példával, hogy a Magyarországról elűzöttek sorsa mellett ugyanolyan fontosnak tartja a hazánkba telepített családok megpróbáltatásaira való emlékezést. R. V. Nagykovácsiban egyaránt tisztelik a kitelepítetteket és a betelepülőket BELICZAY LÁSZLÓ FELVÉTELE NÉPSZABADSÁG 35 Csak a regionális szeméttelepeknek lehet jövőjük Csak a nagy befogadóképességű, regionális szeméttelepeknek lehet jövőjük, állítja egy szakember, azzal indokolva véleményét, hogy kizárólag egy jól szervezett telep működtethető egyszerre gazdaságosan és környezetbarát módon is. Persze azt ő sem cáfolja, hogy a legolcsóbb az út melletti erdőbe kiborítani a szemetet... Ausztriában hatvan nagy szemétlerakó működik, nálunk ez a szám megközelíti a háromezret. Csak Vác körzetében negyven települést tizenöt telep szolgál ki. Igaz, hogy ezek egy része jóval olcsóbban üzemeltethető, mint a sződ-csörögi nagy szeméttelep - amelynek fenntartása évi 24 millió forintba kerül -, de nagyobb veszélyt is jelentenek környezetükre. A hatvanas években a Pest Megyei Tanács rendeletet hozott arról, hogy a hulladék gyűjtését, lerakását és kezelését regionálisan kell megoldani. Ennek nyomán a nyolcvanas évek elején épült meg a Sződhöz tartozó Csörögben, huszonegy település hulladékának befogadására, egy 24 hektáros szeméttelep. A 34,5 millió forintos beruházás költségének nagyobbik részét a környezetvédelmi alap, kisebbik részét a megyei tanács állta. Úgy tervezték, hogy évi 110-150 ezer köbméter hulladék beszállítása esetén harmincöt éven át működhet. Ma mindössze nyolc településről szállítják ide a szemetet, pedig hely bőven van, miután a váci kommunális üzem helyett megalakult német érdekeltségű Otto Vác Kft. a szeméttelepen egy tömörítőt állított be, amely mintegy 20-25 százalékkal növeli a befogadóképességet. Honti János igazgató szerint a gazdaságos működés évi minimum 100 ezer köbméter hulladékbeszállítás esetén biztosítható, természetesen akkor, ha az üzemeltető komolyan veszi a telep védelmét, őrzését, figyelőkutak fenntartását, a beszállítás ellenőrzését, féreg- és rágcsálóirtást, a rendszeres földtakarást. Úgy véli, hogy még ötven kilométeres távolságról is elfogadható áron szállítható be a hulladék. A községekhez közelebb eső kis telepeken viszont, ha be akarják tartani a környezetvédelmi előírásokat, biztosítani a megfelelő őrzést és ellenőrzést, a lerakási díjat jóval magasabbra kell emelni. Ahol viszont ez a díj alacsony, ott nincs fedezet az előírások betartására. Kívánatos lenne, hogy a regionális, hosszú távon működtethető lerakótelepek kapják - éppen a környezet védelme érdekében - a legnagyobb központi támogatást. A szakember véleménye szerint további földmunkákkal, a művelési technikák korszerűsítésével közel tizenöt évvel hosszabbítható meg a sződ-csörögi telep élettartama. Az Otto Vác Kft. tervei között szerepel a veszélyes hulladékok gyűjtésének megszervezése és egy úgynevezett hulladékudvar létrehozása. Ennek az lenne a szerepe, hogy a háztartásokban feleslegessé vált lomot ide szállítsák be, vagyis a lakóknak ne kelljen megvárni a következő lomtalanítási akciót. Természetesen célja az is, hogy a környékbeli erdőket ne díszítsék kidobott ágybetétek, tönkrement hűtőszekrények, lekopott autógumik. Kérdés csak az, hogy a tisztelt polgár veszi-e a fáradságot, s hajlandó-e némi pénzt is áldozni, hogy a hulladékudvarba szállítsa az otthon már útban lévő lomot. B. J. G. Hitelből vásárolnak műszereket Vácott 80 millió hiányzik a rekonstrukcióhoz Műszerparkjának kiegészítésére százhúszmillió forintos hitelt vesz fel a váci kórház, amelynek visszafizetésére a városi önkormányzat vállal kötelezettséget. Az egészségügyi intézménynek ugyanis műszerezettségben rövid időn belül el kell érnie a Népjóléti Minisztérium által megállapított, úgynevezett minimumstandardot. MUNKATÁRSUNKTÓL Befejezéséhez közeledik a váci Jávorszky Ödön Városi Kórház rekonstrukciójának első üteme. A hivatalosan még 1996-ban, gyakorlatilag azonban az idén februárban kezdődött átépítés során elkészült a központi laboratórium, a központi sterilizáló és a központi gyógyszertár is. Az első ütemből még hátravan a sürgős felvételi részleg kialakítása a kórház földszintjén, amely várhatóan novemberben kezdődik és fél év alatt fejeződik be. A módosított tervek alapján folyó rekonstrukció első ütemére 386 millió forint állt, illetve áll rendelkezésre - amelynek tíz százalékát a városi önkormányzat biztosította -, de a költségek ezt várhatóan 80 millió forinttal felülmúlják. A rekonstrukció második ütemére, amelynek keretében a központi intenzív osztály készül, az idén 286 millió forint címzett támogatást szavazott meg az Országgyűlés. Ennek szintén tíz százalékát a városi önkormányzat állja. Hogy a rekonstrukcióban komoly anyagi hozzájárulást vállaló város terhei ne nőjenek, a kórház az építkezés befejezéséig sem az első, sem a második ütemben nem kérte a műszerek megvásárlását. A kórház azonban, mint dr. Tóth János főigazgató elmondta, két tekintetben nem felel meg az előírásoknak. Az egyik az egy-egy osztályon lévő vagy egy ágyra jutó terület, a másik pedig a műszerezettség. A terület növelésére három pavilon tetőterét beépítik. A műszerezettség javítására pedig - hogy a kórház egészében megfeleljen a Népjóléti Minisztérium előírásának - 120 millió forintos hitelt vesznek fel. A kedvezményes hitelkonstrukciót a kórház az önkormányzat kötelezettségvállalásával veheti igénybe, és az összeget öt év alatt kell visszafizetnie. B. J. G. ANGOL TANFOLYAMOK minden szinten az International House budapesti intézetében. * Intenzív tanfolyamok heti 3x3 és 5x4 órában november 10-től. * Kísérleti tanfolyamok november 18-tól. ► Csak 1900 Ft! * Beiratkozás, szintfelmérés 8-18 óráig. Budapest II., Bimbó út 7. Tel: 212-4010. International House ANGOLUL TUDNI KELL.1 sfeESLNA ttttHCtS A NISSAN RAPID Kft. a NISSAN gépjárművek hivatalos márkaszervize a DUNA INTERSERVICE Kft-vel közös szervezésben díjmentes akciót hirdet 1997. nov. 08-án, 15-én és 22-én három szombaton, 7-15h-ig. * zöldkártya kiadás • motordiagnosztika • fékhatásmérés • fényszóróbeállítás^^^^*^ • általános állapotvizsgálat • gépjárműmosás * I? r Részvételi szándékát kérjük, jelezze: DUNA INTERSERVICE Kft. 1037 Bp. Zay u. 24. Tel.: 250-4522, 368-687 ____________ NISSAN RAPID Kft. 1037 Budapest, Zay u. 26.^ _ | ^ 7*'