Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. november

1997-11-03

1997. november 3., hétfő PEST MEGYEI KRÓNIKA I INTERNET­­JÁRŐR Dunakeszi weblap és szövőszakkör Önálló weblappal jelentkezett a Dunakeszi Városi Könyvtár a számítógépek világhálózatán a Soros Alapítvány támogatásá­val. Az internet használói a könyvtárral kapcsolatos tudni­valókról, a gyűjteményről és a könyvtári szolgáltatásokról ol­vashatnak. A városi könyvtár e-mail cí­mén elő is jegyeztethetők köny­vek, sőt, már néhány új könyv­tári kiadvány elektronikus vál­tozata is megtalálható. A hagyományosabb progra­mot kereső nyolc és tizenhat év közötti fiatalok számára szövő­szakkört indított októberben a Dunakeszi Városi Könyvtár. A szakkört S. Farkas Éva gobe­linművész vezeti. B. J. G. Parasztjussról vitáznak a kereskedők Egymással feleselnek a kitűzőkarók Kösd határában Levert karók feleselnek egy­mással, s vádaskodnak némán a kösdi határban. A föld meg­tűri - ártatlanul - a vitát. A földnek persze mindegy, hogy kinek az ekéje szántja, s talán az is, hogy kinek hány arany koronája fekszik az alkuban. Csak az emberek. Azok rág­ják magukat a múlton, meg tán a jövőbeli gazdagodáson. Lám most is híre ment, hogy az idő­sebb Tóth Kálmán már-már tettleg bántalmazta a Kurdi Juliannát, merthogy nem tud­nak sehogy sem megegyezni. - Bohóckodás ez már kérem - mondja névtelenül egy asszony a polgármesteri hiva­talban. - Ők se tudják már, hogy mit akarnak... Pedig úgy látszik, tudják. Mindkét félnek megvan a maga igazsága, amelyből nem akar engedni. Mindkettőnek fiókjá­ban a dokumentumok tömege. Egy részük ugyanaz, ennek el­lenére mindketten saját szem­szögükből értelmezik az írást meg a paragrafusokat. Kurdi Julianna, szakmája szerint cukrász, de - elmondása szerint - most bérbe adott mű­helyéből, ingatlanjaiból él, úgy sorolja a törvényt, hogy jogász­nak is becsületére válna.­­ A kárpótlási törvény és az egyéb rendelkezések szerint a kárpótlási földárverés jegyző­könyve a mérvadó a sorrendi­ség tekintetében. És kész. Ettől kezdve dumálhat nekem a Tóth Kálmán! Tóth Kálmán nyugdíjas ke­reskedő meg azt mondja: - Nem értem én a Kurdi Ju­lit. Hiszen megegyeztünk, hogy megegyezünk, még művelte is egy darabig a közösen elosztott földet, aztán most tessék... Nehéz eligazodni a történet­ben. Oly jó lenne hinni, hogy a kosdi gerjedelem nem az em­beri gyarlóság okán, hanem a kárpótlási hivatal vagy a föld­hivatal hibái nyomán tört ki. Akadna ehhez persze adalék. Itt van rögtön két azonos dátu­­mozású, 1994. március 30-i térképvázlat. Az egyiken az árverezésre kijelölt terület egyben csupán szántóra és málnásra bontva, a másikon pedig 33 parcellára bontva, személyre, azaz tulajdonosok­ra osztva. Tóth Kálmánék az előbbit tartják az „igazinak”, mondván, a harminchármak összeálltak, s osztatlan közös tulajdonként vették meg a földet. A Kurdi-pártiak meg arra esküsznek, hogy az összeálláskor, a felirat­kozás sorrendje egyben az osz­tás sorrendje is. Feleselnek hát a karók a kosdi határban. Volt egyszer egy osztozkodás az összeállt tu­lajdonosok egyetértése szerint - mindenki maga verte le az el­fogadott terület szélén a karót -, s aztán jött a következő osz­­tozás a hivatal papírjai szerint. Hogy Kurdi Julianna és két tulajdonostársa az utóbbit akarja, felborult a korábbi használati rend. Hihetnénk, hogy csupán az a tizenöt hektár, az öthektárnyi málnás meg a tízhektárnyi szántó a főszereplő. Mondhatnánk azt is, hogy az a kosdi 33 ember a főszereplője az ügynek, ki összeállt megsze­rezni ezt a földet. Lehet, hogy másról, általáno­sabbról van szó. Ha szépen akarnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, a magyar ember föld utáni vágyáról. Ha kegyet­len­ tárgyilagosan, akkor a szerzésről. Mert tulajdonképpen tíz év­vel ezelőtt azzal indult a törté­net. Van, ki „kosdi kurucoknak” titulálta azokat a bátrakat, akik 1987-ben úgy döntöttek: földet foglalnak maguknak a Fóti Vörösmarty Tsz tábláiból. Talán nem is véletlen az, hogy akkor is a most vitatott tábla volt a „tett” tárgya. Hogy „kurucok”, már-már forradalmárok voltak-e a föld­foglalók - nehéz eldönteni. Mindenesetre Tóth Kálmán ma is büszke a dologra, s ugyan­ilyen büszkeség érződik Kurdi Julianna hangjában is, amikor földfoglaló apjáról beszél. - Ott volt apám is, abban az ötben, aki akkor ott leverte a karót, s védte fejszével a föl­det... Persze mindez ma már törté­nelem. Kinek az őse volt na­gyobb hős és nagyobb szenvedő a föld ügyében. De hát furcsán kopik a tett értéke, ha ily olcsó módon aprópénzre váltják. Szabó Sámuel a harminchá­rom földtulajdonos egyike im­már három éve műveli a maga ezer négyzetméterét. Most a kukoricabetakarítás után ép­pen a tárcsázásba kezdett, asszonya meg­égetné a földön a csutkamaradékot. Meglesznek gyorsan, hiszen nem nagy mun­ka ez a pár négyszögöl.­­ Megmondom én őszintén, nekem mindegy, hogy hol van, csak tudjam, hogy melyik az én földem. Nem az én vitám ez. Hogy kinek van igaza? Hát... Egy falun belül nehéz állást foglalni, hiszen a mindössze alig több mint kétezer lelket számláló településen híre megy minden véleménynek, s minden leadott voks tovább szakítja a falut. Vívnak hát Tóthék és Kurdi­ék, a többiek meg tanácstala­nok. - Miénk az igazság! - han­goztatja mindkét oldal. Kurdi Julianna apja verejté­kére meg börtönéveire hivatko­zik. Tóth Kálmán a maga földfog­lalására, rokonsága elvett, visszakapott, tsz-be vitt, kár­pótolt földjére, meg az egyez­ségre. Gondolná az ember, hogy mindegy, kinek hol van a föld­je. Már-már vérre menőn bizo­nyítják: nem mindegy. Igaz, ez a bizonyos tizenöt hektár egy nagy „saroktelek!’. A váci országút fut egyik olda­­lán, a másikon meg a falu utol­só, egyébként aszfaltozott útja. Nem mindegy hát, hogy a tábla szélén vagy a belsejében, fent vagy lent van az a bizonyos parcella. Ahogy bővül a falu, úgy lesz egyre értékesebb ez a terület. - Apáink földje - mondják. Visszhangja meg azt kiabál­ja: pénz, pénz, pénz... S. Boda András Tóth Kálmán és Szabó Sámuel. Mindenki hiszi, hogy igaza van BELICZAY LÁSZLÓ FELVÉTELE Két emlékmű Nagykovácsiban Uj otthon az elveszett helyett Október 31-i, pénteki lapszá­munkban az Uj otthon az elve­szített helyett című cikkünkhöz nem a megfelelő képet közöl­tük. Az írás a negyvenes évek­beli lakosságcserék idején Nagykovácsiba települt felvidé­ki magyarok sorsáról szól - ok­tóber 25-én az ő tiszteletükre avatott emlékművet a község. Mi az új alkotással szemközt lé­vő emlékmű képét adtuk közre - azét, amelyet Nagykovácsi önkormányzata tavaly emelt a községből 1946-ban kitelepített németek emlékére. Hibánkért minden érintettől és olvasónk­tól elnézést kérünk. A felvidéki magyarok kitele­pítési emlékműve - csakúgy, mint a tavaly felállított másik munka - Stremeny Géza és Fás­­kerti István szobrászművészek közös alkotása. A frissen ava­tott monumentum már csak azért is megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel, mert egyedül­álló az egész országban. Nagy­kovácsi elöl jár a példával, hogy a Magyarországról elűzöttek sorsa mellett ugyanolyan fon­tosnak tartja a hazánkba telepí­tett családok megpróbáltatásai­ra való emlékezést. R. V. Nagykovácsiban egyaránt tisztelik a kitelepítetteket és a betele­pülőket BELICZAY LÁSZLÓ FELVÉTELE NÉPSZABADSÁG 35 Csak a regionális szeméttelepeknek lehet jövőjük Csak a nagy befogadóképességű, regionális szeméttelepeknek lehet jövőjük, állítja egy szakember, azzal indokolva véleményét, hogy kizárólag egy jól szervezett telep működtethető egyszerre gazdasá­gosan és környezetbarát módon is. Persze azt ő sem cáfolja, hogy a legolcsóbb az út melletti erdőbe kiborítani a szemetet... Ausztriában hatvan nagy sze­métlerakó működik, nálunk ez a szám megközelíti a háromezret. Csak Vác körzetében negyven települést tizenöt telep szolgál ki. Igaz, hogy ezek egy része jó­val olcsóbban üzemeltethető, mint a sződ-csörögi nagy sze­méttelep - amelynek fenntartása évi 24 millió forintba kerül -, de nagyobb veszélyt is jelentenek környezetükre. A hatvanas években a Pest Me­gyei Tanács rendeletet hozott ar­ról, hogy a hulladék gyűjtését, le­rakását és kezelését regionálisan kell megoldani. Ennek nyomán a nyolcvanas évek elején épült meg a Sződhöz tartozó Csörögben, huszonegy település hulladéká­nak befogadására, egy 24 hektá­ros szeméttelep. A 34,5 millió fo­rintos beruházás költségének na­gyobbik részét a környezetvédel­mi alap, kisebbik részét a megyei tanács állta. Úgy tervezték, hogy évi 110-150 ezer köbméter hulla­dék beszállítása esetén harminc­öt éven át működhet. Ma mindössze nyolc település­ről szállítják ide a szemetet, pedig hely bőven van, miután a váci kommunális üzem helyett megalakult német érdekeltségű Otto Vác Kft. a szeméttelepen egy tömörítőt állított be, amely mintegy 20-25 százalékkal nö­veli a befogadóképességet. Hon­ti János igazgató szerint a gaz­daságos működés évi minimum 100 ezer köbméter hulladékbe­szállítás esetén biztosítható, ter­mészetesen akkor, ha az üzemel­tető komolyan veszi a telep vé­delmét, őrzését, figyelőkutak fenntartását, a beszállítás ellen­őrzését, féreg- és rágcsálóirtást, a rendszeres földtakarást. Úgy véli, hogy még ötven kilométeres távolságról is elfogadható áron szállítható be a hulladék. A köz­ségekhez közelebb eső kis tele­peken viszont, ha be akarják tartani a környezetvédelmi elő­írásokat, biztosítani a megfelelő őrzést és ellenőrzést, a lerakási díjat jóval magasabbra kell emelni. Ahol viszont ez a díj ala­csony, ott nincs fedezet az elő­írások betartására. Kívánatos lenne, hogy a regionális, hosszú távon működtethető lerakótele­pek kapják - éppen a környezet védelme érdekében - a legna­gyobb központi támogatást. A szakember véleménye sze­rint további földmunkákkal, a művelési technikák korszerűsí­tésével közel tizenöt évvel hosszabbítható meg a sződ-csö­­rögi telep élettartama. Az Otto Vác Kft. tervei között szerepel a veszélyes hulladékok gyűjtésének megszervezése és egy úgynevezett hulladékudvar létrehozása. Ennek az lenne a szerepe, hogy a háztartásokban feleslegessé vált lomot ide szál­lítsák be, vagyis a lakóknak ne kelljen megvárni a következő lomtalanítási akciót. Természe­tesen célja az is, hogy a környék­beli erdőket ne díszítsék kido­bott ágybetétek, tönkrement hű­tőszekrények, lekopott autógu­mik. Kérdés csak az, hogy a tisz­telt polgár veszi-e a fáradságot, s hajlandó-e némi pénzt is ál­dozni, hogy a hulladékudvarba szállítsa az otthon már útban lé­vő lomot. B. J. G. Hitelből vásárolnak műszereket Vácott 80 millió hiányzik a rekonstrukcióhoz Műszerparkjának kiegészítésére százhúszmillió forintos hitelt vesz fel a váci kórház, amelynek visszafizetésére a városi önkormányzat vállal kötelezettséget. Az egészségügyi intézménynek ugyanis mű­szerezettségben rövid időn belül el kell érnie a Népjóléti Miniszté­rium által megállapított, úgynevezett minimumstandardot. MUNKATÁRSUNKTÓL Befejezéséhez közeledik a váci Jávorszky Ödön Városi Kórház rekonstrukciójának első üteme. A hivatalosan még 1996-ban, gyakorlatilag azonban az idén februárban kezdődött átépítés során elkészült a központi labo­ratórium, a központi sterilizáló és a központi gyógyszertár is. Az első ütemből még hátravan a sürgős felvételi részleg kialakí­tása a kórház földszintjén, amely várhatóan novemberben kezdődik és fél év alatt fejező­dik be. A módosított tervek alapján folyó rekonstrukció első ütemére 386 millió forint állt, illetve áll rendelkezésre - amelynek tíz százalékát a váro­si önkormányzat biztosította -, de a költségek ezt várhatóan 80 millió forinttal felülmúlják. A rekonstrukció második üte­mére, amelynek keretében a központi intenzív osztály ké­szül, az idén 286 millió forint címzett támogatást szavazott meg az Országgyűlés. Ennek szintén tíz százalékát a városi önkormányzat állja. Hogy a re­konstrukcióban komoly anyagi hozzájárulást vállaló város ter­hei ne nőjenek, a kórház az építkezés befejezéséig sem az első, sem a második ütemben nem kérte a műszerek megvá­sárlását. A kórház azonban, mint dr. Tóth János főigazgató elmondta, két tekintetben nem felel meg az előírásoknak. Az egyik az egy-egy osztályon lévő vagy egy ágyra jutó terület, a másik pedig a műszerezettség. A terület növelésére három pa­vilon tetőterét beépítik. A műsze­rezettség javítására pedig - hogy a kórház egészében megfeleljen a Népjóléti Minisztérium előírásá­nak - 120 millió forintos hitelt vesznek fel. A kedvezményes hi­telkonstrukciót a kórház az ön­­kormányzat kötelezettségvállalá­sával veheti igénybe, és az össze­get öt év alatt kell visszafizetnie. B. J. G. ANGOL TANFOLYAMOK minden szinten az International House budapesti intézetében. * Intenzív tanfolyamok heti 3x3 és 5x4 órában november 10-től. * Kísérleti tanfolyamok november 18-tól. ► Csak 1900 Ft! *­­ Beiratkozás, szintfelmérés 8-18 óráig. Budapest II., Bimbó út 7. Tel: 212-4010. International House ANGOLUL TUDNI KELL.1 sfeESLN­A ttttHCtS A NISSAN RAPID Kft. a NISSAN gépjárművek hivatalos márkaszervize a DUNA INTERSERVICE Kft-vel közös szervezésben díjmentes akciót hirdet 1997. nov. 08-án, 15-én és 22-én három szombaton, 7-15h-ig. * zöldkártya kiadás • motordiagnosztika • fékhatásmérés • fényszóróbeállítás^^^^*^ • általános állapotvizsgálat • gépjárműmosás * I? r Részvételi szándékát kérjük, jelezze: DUNA INTERSERVICE Kft. 1037 Bp. Zay u. 24. Tel.: 250-4522, 368-687 ____________ NISSAN RAPID Kft. 1037 Budapest, Zay u. 26.^ _ | ^ 7*'

Next