Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. november

1997-11-28

1997. november 28., péntek PEST MEGYEI KRÓNIKA Önkormányzat az önkormányzat ellen Az érdi németek az ombudsmanhoz mentek panaszra Az érdi német kisebbségi önkormányzat a kisebbségi országgyű­lési biztoshoz fordult, mivel három éve nem kapta meg a telepü­léstől a neki járó állami támogatást. A kisebbségi ombudsman bírálóan szól Érd kisebbségi politikájáról, a város polgármestere nem tudja, miről szól a vizsgálat, a németek vezetője pedig to­vábbra is együtt kíván működni az érdiekkel.­ ­ Egyetlen olyan hely van az országban, ahol nincsen beszé­lőviszony a települési önkor­mányzat és a német kisebbségi önkormányzat között, és ez Érd - mondja Mittelmayer Ferenc, az érdi német kisebbség vezető­je, aki az országos német önkor­mányzat elnökségének is tagja. Érd kisebbségi politikája más szempontból is sajátos: a szerb, cigány és a német önkormány­zat három éve nem kap semmi­féle helyi támogatást. A német kisebbségi önkormányzat nem ezt az egyébként csak a képvi­selő-testülettől függő döntést kifogásolja. Mittelmayer Ferenc azért fordult dr. Kaltenbach Je­nőhöz, a kisebbségi jogokkal foglalkozó országgyűlési biz­toshoz, mert az érdi német ön­­kormányzat 1995 óta nem kap­ta meg a neki járó, kamatok nélkül immár 700 ezer forintos állami támogatást. A panasz­ban más is szerepelt: az érdi ön­­kormányzat a német önkor­mányzat számára elfogadhatat­lan együttműködési szerződést ajánlott, s elhelyezésüket sem tartja méltányosnak, mivel iro­dájuk nem alkalmas közösségi események rendezésére. Ez utóbbi ponthoz a szerbek is csatlakoztak. Kínos helyzet A felgyülemlett kisebb-na­­gyobb sérelmek miatt folyó jogi csatát természetesen Harmat Béla polgármester és Mittelma­­yer Ferenc elmérgesedett viszo­nya előzte meg. Az ellentétek forrására egészen másképp em­lékeznek.­­ 1995-ben öt napra egy né­metországi városba utaztunk Harmat Bélával és az akkori ér­di jegyzővel, ahol a jó kapcsola­tok kiépítése érdekében az utol­só napon rendkívüli testületi ülésen fogadtak volna minket. Aznap reggel értesültem róla, hogy a polgármester és a jegyző este köszönés nélkül távozott. Ne tudja meg, milyen kínos volt mindezt közölnöm a helyiekkel - hangzik Mittelmayer Ferenc változata. - Nagyon kellemes, karneváli hangulat volt a kis városkában, amellyel kapcsolatban Mittel­­mayer úr testvérvárosi kapcso­lattal hitegetett minket. Azt ígérte, hogy találkozunk a pol­gármesterrel, de „felsőbb kap­csolatunk” egyedül a helyi mű­velődési ház igazgatója volt. Ez olyan komolytalan volt, hogy el­jöttünk - mondja el Harmat Bé­la a történetet saját emlékezete szerint.­­ Eredetileg úgy volt, hogy Mittelmayer úr hív meg minket, de az utazás után felvett százezer forintot, és nem szá­molt el vele. Húszezer márka Mittelmayer Ferenc szerint ezt a pénzt egy sváb bálra köl­tötték, és el is számolt vele. A következő összecsapás a kisebbségi önkormányzat elhe­lyezése körül alakult ki. Mittel­­mayer Ferenc nem találta al­kalmasnak az érdi Polgárok Házában azt az irodát, amelyet a települési önkormányzattól kaptak, hiszen nemcsak admi­nisztratív teendőik vannak, ha­nem közösségi események, ta­lálkozó, összejövetelek. Ezért akarták megvenni egy volt or­vosi rendelő épületét, amelyre Németországból húszezer már­ka támogatást is kértek. Az üz­let soha nem jött létre, Harmat Béla szerint egyszerűen azért, mert nem akarták eladni, Mit­­telmayer Ferenc szerint azon­ban a polgármester „személyes ellenállásán” bukott meg a do­log. A törvényi előírások szerint a települési és a kisebbségi ön­­kormányzatnak együttműködé­si szerződést kell kötnie. Az ér­di önkormányzat fel is ajánlott egyet, amelyet a másik két ki­sebbség azóta már aláírt. A né­metek azonban nem voltak haj­landók erre, mivel Mittelmayer Ferenc szerint a néhány oldalas tervezet alárendelte volna a ki­sebbségi önkormányzatot a te­lepülésinek, ahelyett, hogy az ideális mellérendelt viszonyt biztosította volna. Az érdi pol­gármester szerint azonban a né­met önkormányzat vezetője hi­vatalosan nem indokolta meg, miért nem írja alá a papírt, csak annyit mondott, hogy nem. ő egy olyan „mintamegállapo­dást” akart elfogadtatni, ame­lyet az országosan is jelentkező problémára az ombudsmani hi­vatal dolgozott ki, és országo­san is terjesztett. Érd város pol­gármesteri hivatalában azon­ban senki sem tud erről a szer­ződésváltozatról, mivel azt sa­ját állításuk szerint nem küld­ték el oda. Szintén csapdahelyzet az om­budsmanhoz elküldött panasz fő oka, a három éven át nem utalt, kamatmentesen 700 ezer forintos állami támogatás. Né­­medi Erika, a kisebbségi om­budsman hivatalának munka­társa szerint felszólították az érdi önkormányzatot, hogy adja át az állami támogatást. Au­gusztusban, amikor az érintett felek és dr. Kaltenbach Jenő egyeztető tárgyaláson vettek részt, ahol megegyezés nem szü­letett, csak az indulatok szaba­dultak el. Az állami támogatás törvény szerint a települési önkormány­zatokon keresztül jut el a ki­sebbségi önkormányzatokhoz. Dr. Kaltenbach Jenő elmondta, hogy a települési önkormány­zatnak nincsen „áru- és pénz­­megállítási joga”, azaz semmi­képpen nem tarthatja vissza a pénzt, hanem át kell azt utalnia a kisebbségi önkormányzat számlájára vagy saját alszámlá­­jára. A kisebbség költségvetést ké­szít, a település képviselő-testü­letének pedig ha tetszik, ha nem, be kell építenie azt a „nagy” költségvetésbe. - Hiába kértem, jeleztem mindhárom kisebbségnek, hogy készítse el ezt a költségvetést, egyszer sem kaptunk ilyet, pe­dig segítséget is ajánlottam. Költségvetés hiányában nem utaltuk át az állami támogatást, hiszen akkor törvényt sértet­tünk volna - magyarázza ezzel szemben dr. Marsó Gyula, Érd jegyzője. - Nekem megkönnyeb­bülés az országgyűlési biztos felszólítása, hiszen így megoldó­dott a patthelyzet. Tudatában vagyok, hogy eddig is szabályta­lanul jártunk el, mivel a pénzt nem adtuk oda, de most is sza­bálytalanságot követünk el, mi­vel még mindig nem láttunk ki­sebbségi költségvetést. Ezt je­lezni fogom az Állami Számve­vőszéknek és a Közigazgatási Hivatalnak is. Némedi Erika szerint még fo­nákabb a helyzet.­­ A jegyzői logika ott hibás, hogy a törvény szerint Érdnek három éve nem is lehetne költ­ségvetése, mivel a kisebbségi költségvetés nélkül a „nagyot” sem lehetne elkészíteni. Ez ügy­ben egyébként valószínűleg az ÁSZ is vizsgálódni fog. 1996- ban a német kisebbség készített költségvetést, igaz, késve. A másik két kisebbség minde­zek ellenére megkapta a pénzt (szintén késve), csak a német önkormányzat nem. - A vizsgálat mai állása sze­rint elmondható, hogy az érdi önkormányzat „kisebbségi poli­tikája” kívánnivalókat hagy maga után - mondja dr. Kalten­bach Jenő. - Miközben a 3 mil­liárdos költségvetésből egyálta­lán nem jut a kisebbségi önkor­mányzatok támogatására, több százezret költ a kisebbségi ta­nácsnok tiszteletdíjára, akit az érintett kisebbségek elutasíta­nak. Pedig a két önkormányzat együttműködésre van ítélve, számos kérdésben egymás dön­tésére vannak utalva. - Mit tesz a kisebbségi om­budsman hivatala a vizsgálat végeztével? - A pénzt már átadta az érdi önkormányzat a felszólításunk nyomán, és kezdeményezzük, hogy vizsgálja meg a kisebbségi tanácsnok személyét. Szeret­nénk, ha a kisebbségek ügye a képviselő-testület napirendjén szerepelne végre, hiszen évek óta nem volt erre példa. Elkép­zelhető, hogy az önkormányzat felügyeleti szerveihez fordu­lunk. Nyílt levél Ha jogilag egyszer rendeződ­nek is a dolgok, a két testület vi­szonya nehezen lesz felhőtlen. Mittelmayer Ferenc „kisebbsé­gellenes kampányról” beszél a polgármester részéről, amíg ez utóbbi szerint „a működési ku­darcaikat akarja megtorolni a német önkormányzat” rajta. Mittelmayer Ferenc ennek elle­nére szeretne továbbra is együttműködni Érddel. A már működő német iskola támogatá­sa mellett sváb bált rendeztek, német tőkével eurokonform szakmunkásképzést indítaná­nak be a városban és más, a svábságot összefogó kulturális terveik is vannak. Legutóbb nyílt levelet intéztek az érdi képviselő-testülethez, amelyben kapcsolatrendszerüket is fel­ajánlották a város érdekében. - Érd a Pest megyei németség központja lehetett volna - véli a kisebbségi önkormányzat el­nökségi tagja. - Vagy lehetne? Mehlhoffer Tamás TETO-PLUSZ Tetőszigetelő és Kivitelező Kft. W­ ITETOSZIGETELES WZAWOttAGGAL MÁR MOST SZERZŐDJÖN JÖVŐRE,97-ES ÁRAKON! DÍJMttms FELMÉRÉS,ÁRAJÁNLATKÍSZÍTÉS, SZAKTANÁCSADÁS, ORSZÁGOS REFERENCIÁK VíZ- T­HOSZIgettlőANYAG K€ft€SK€D€l€M AKCIÓS ÁRAKON 1997. NO­V. 1. -1998. FEBR. 28. VALLI ZABBAN PURMLL­Ő VÉDELEM A VÍZ ELLEN! 7100 SZEKSZÁRD,Keselyűsi u.15. Tel.fax.: 74-315-660,311-391,30-361-517,363-922 2040 BUDAÖRS,Csata u. 21. Tel./fax.:23-415-382,30-361-517 _NÉPSZABADSAG 27 Támogatás a régiók együttműködésére A közös pályázatokat segíti a megyei önkormányzat Bár Pest megyének jelentős tu­risztikai, idegenforgalmi értékei vannak, ez a vendégforgalom­ban nem jelenik meg a kívánt mértékben, s ennek két oka van: az egyik a főváros elszívó hatá­sa, a másik: a turisták nem is­merik eléggé a megye egyes kis­térségeinek, kistelepüléseinek idegenforgalmi értékeit. MUNKATÁRSUNKTÓL Ez utóbbin változtathat az az együttműködési megállapodás, amelyet a közeljövőben tervez megkötni a Pest Megyei Köz­gyűlés a gödöllői, a váci és a szentendrei Tourinform-irodá­­kat működtető szervezetekkel. A tervezetet a megyei önkor­mányzat területfejlesztési és idegenforgalmi bizottságának Gyálon tartott ülésén terjesztet­te elő dr. Fábián Zsolt és Bá­­tovszki György, a Gödöllő és Környéke Regionális Turiszti­kai Egyesület önkormányzati és külkapcsolati bizottságainak el­nöke annak érdekében, hogy a három iroda vonzáskörzetébe tartozó 81 település idegenfor­galmi képviseletének működési feltételeit megfelelő módon biz­tosítani lehessen. Az 1995-ben létrejött Tourinform-irodák egymástól eltérő feltételek kö­zötti működése ugyanis felhívta a figyelmet arra, hogy a megyei idegenforgalmi koncepció meg­valósítása érdekében a megyei közgyűlésnek anyagilag is job­ban hozzá kell járulni a kistér­ségi irodák munkájának javítá­sához, az idén létrehozott Pest Megyei Turisztikai Irodának pe­dig fel kell vállalni közvetlenül az idegenforgalmi napi munkát ott, ahol ilyen irodák még nin­csenek. A tervezet szerint a megálla­podást Vác és Szentendre önkor­mányzata és a Gödöllő és Kör­nyéke Regionális Turisztikai Egyesület köti meg egymással és a megyei önkormányzattal. A három város továbbra is fenn­tartja Tourinform-irodáit, rend­szeres információt szolgáltat a megyei adatbanknak a térség idegenforgalmi látnivalóiról, programjairól, rendezvényeiről, közreműködik az éves megyei rendezvénynaptár elkészítésé­ben, vállalkozók bevonásával, pályázatok segítségével tájékoz­tató kiadványokat állít össze. A megyei önkormányzat mindeme munka segítségére a települések számával arányosan 1998. ja­nuár elsejétől településenként 50 ezer forint támogatást tervez ad­ni évente a Tourinform-irodákat működtető szervezeteknek, így Szentendre várhatóan 750 ezer, Vác 1 millió 700 ezer, Gödöllő pedig 1 millió 600 ezer forint tá­mogatáshoz jut két részletben a következő évben. Az egymás kö­zötti jobb együttműködést ösz­tönözheti a tervezetnek az a pontja, amely a pályázatokhoz szükséges önrész megyei átvál­lalását helyezi kilátásba abban az esetben, ha a városok közösen indulnak az idegenforgalmi pá­lyázatokon. Visegrád a nagymarosi templomdomb felől HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Félig kész falak közt A félig kész, vakolatlan falú templomban tartották meg az első istentiszteletüket a sziget­csépi reformátusok, az emléke­zetes eseményre messzi földről, Hollandiából is érkeztek ven­dégek. A templom régi vágya a csépi gyülekezetnek, de csak a rend­szerváltozás után kerülhetett sor konkrét tettekre, melyben nem kis szerepe volt (van) a pénznek. Az adakozók közt el­ső helyen az önkormányzat áll, 200 ezer forinttal járultak hoz­zá az építkezéshez, amit Thu­­róczy István lelkipásztor levél­ben köszönt meg a hívei nevé­ben. Ebben többek közt az írta: „Segítségük bátorítást is jelent számunkra, jelzést, hogy Szi­­getcsép református hitű népe élvezi felsőbbsége támogatá­sát, és szükségesnek tartja szá­mukra lelki életüket erősítő templom megépítését. ” Az első istentiszteletre szá­zan jöttek el a 120 személyes templomba, az igét dr. J. Dub­­bink, a breukeleni holland testvérgyülekezet lelkipásztora hirdette, aki nemcsak áldást osztott, de ajándékokat is ho­zott a templom részére. A szigetcsépi református templom várhatóan jövő évben készül el, átadására és felszen­telésére 1998 második felében kerül sor. M. Gy. O. Négyszázhúsz lakás maradt fűtés nélkül Gödöllőn Az elöregedett vezeték volt a hibás Csőhasadás miatt több mint egy napig szünetelt a táv­hőszolgáltatás Gödöllőn, a Kossuth Lajos utcai hőközpont körzetében. A vezeték meghi­básodása négyszázhúsz otthon lakóit érintette. Az ügyeletes szakemberek az észlelt nyomáscsökkenést nem tudták vízpótlással megszün­tetni, így a hiba keresésére in­dultak. Megyeri György üzem­vezető elmondta: a hiba szeren­csére a bázistól alig száz méter­re történt. A nemrégiben kicse­rélt szelep elzárásával elkerül­hetővé vált a teljes hálózat - s így a hőszolgáltatásba bekap­csolt összes lakás fűtésének - leállítása. így is tizenkét órába telt, mire a Városüzemeltetési és Szolgáltató Intézmény mun­katársai több kutatóárok ásásá­val lokalizálták a csőhasadás pontos helyét. Éjjel fél egykor a Tigáz illeté­keseinek segítségére is szükség volt, mert kiderült: a forró víz épp egy körzeti gáznyomás-sza­­bályozónál nyomta szét az elöre­gedett fémcsövet. Bár közvetlen robbanásveszély nem volt, a munkaárkot a VÜSZI dolgozói kézi erővel ásták ki. A vezeték­­cseréhez több napra le kellett volna állítani a távfűtést, ezért a fűtési idény végéig egy hatméte­res műanyag csővel a felszínen váltották ki a sérült részt. A távhővezeték a lakótelepen nem egyenes vonalban halad a hőközpont felé. A közeli üzlet­sort szinte ráépítették a veze­ték nyomvonalára. Ha a cső épp az épület előtt halad el, a kiöm­lő meleg víz (ebben az esetben mintegy negyven köbméter) ál­tal alámosott oszlopsor köny­­nyen omlást idézhet elő. A cső­vezeték biztonságos helyre tör­ténő áthelyezése ötmilliós be­ruházást igényel; ezt és a to­vábbi csőrepedések helyszínén található csőszakaszokat kor­szerű műanyag vezetékekre cserélik. Gazdaságossági szem­pontból a volt keletnémet tele­pülések példáját kellene követ­niük (ha lenne rá pénz): ott a régi vezetékeket egyszerűen a földben hagyják, és új hálóza­tot építenek. A fűtésből ideiglenesen kizárt lakások tulajdonosainak meg­nyugtatására Megyeri György elmondta: a fűtés szünetelésé­nek idejére nem kell fűtési díjat fizetniük, hiszen a mérőórák­nak nem volt mit számolniuk. H. Sz. Számunkra az ön kényelme és biztonsága a­­Cv­ legfontosabb. Ezért a november 15. és december 31. között megrendelt Ford Mondeohoz most 4 db Michelin téri gumit adunk ajándékba. Jövőbe vezet Petrányi­ Autó Ford Budaörs 1106 Budapest, 2040 Budaörs, Kerepesi út 105. Kinizsi u. 28. Szeleczky Autó Fort 1165 Budapest, 1133 Budapest, Huszár u. 10. Váci út 82 84. Solymár-Szalay Autó Piramis 2083 Solymár, 1039 Budapest, Sport u. 1506/3. Rákóczi u. 38. Szigetszent­­miklós Autónett 2310 Szigetszentmiklós, 1215 Budapest, Gyári u. 21. Védgát u. 45.

Next