Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. december
1997-12-01
Kettős őrsgyűrű három év alatt Több rendőrrel is lépéshátrányban az agglomeráció A főváros agglomerációjában egyre jobban terjed a bűnözés, és a lakók biztonságérzete egyre csökken, hangzott el Budakalászon, a pénteken megtartott közbiztonságról szóló konferencián. Hiába állandó a megyében elkövetett bűncselekmények száma, amely évek óta 40 ezer körül mozog, az agglomeráció hetven településén a betörések az üdülőtelkek ellen, a közterületi alvilági „kivégzések” azt a benyomást keltik, mintha egyre több mindentől kellene félni. Komáromi István, a Pest megyei rendőrfőkapitány elmondta, hogy a megye bűneseteinek 67 százaléka az agglomerációban történik. Ehhez képest a megyében a legrosszabb a lakosság és a rendőrök aránya: amíg az országos átlag szerint 333 lakosra jut egy rendőr, Pest megyében 503-ra. A kontraszt különösen erős Budapesttel összehasonlítva, ahol 250 főre jut egy rendőr. Az agglomerációs övezet pedig nehezen választható el a fővárostól, hiszen a régióban együtt az ország bűntényeinek 40 százaléka történik”. Nem csoda, ha a rendőrség nemrég elfogadott hároméves fejlesztési programjában kiemelt helyet kapott Pest megye. Forgách László országos rendőrfőkapitány a konferencián elmondta, hogy a rendőrség ezelőtt még soha sem dolgozott ki ilyen középtávú koncepciót, pedig a lakosság jogosan várja el a hatékonyabb rendőri közreműködést. Az informatikai és a képzési rendszerek fejlesztésén kívül a legfontosabb változás a rendőrök létszámának növelése és a gépkocsiállomány cseréje lesz. Pest megyében a hároméves program során 254-el növelik a rendőrök számát, így 2002-re 442 lakosra jut majd egy rendőr. Ez a szám azonban még mindig rosszabb lesz, mint bármely más megyében. Amint a megyei rendőrfőkapitány és Miakich Gábor országgyűlési képviselő felszólalásából is kiderült, a fejlesztések korábbi elmaradása, és az elosztások aránytalansága miatt a terület évtizedes hátrányban van többihez képest, és ezt nem lehet három év alatt behozni. Mindkettőjük szavaiban és a konferencia hivatalos állásfoglalásában is hangsúlyos volt a normativitás igénye, amely annyit jelent, hogy az agglomerációt is legalább azonos szintre kell hozni a bűnügyileg esetleg kevésbé fertőzött régiókkal. A helyi rendőrség költségvetéséből Pest megyében 3400 forint jut egy lakosra, amíg a többi megyében ez átlagosan 4500. A koncepció fontos része az őrsprogram, amely a rendőrőrsök hálózatát hozná létre a megyében, így jönne létre egy kettős őrsgyűrű, a főváros körül, amelyen fennakadhatnának a bűnözők. Kuncze Gábor belügyminiszter zárszavában a rendőrség, az önkormányzatok és a civil lakosság összefogását sürgette. Egy település biztonsága érdekében össze kell szervezni a helyi erőket, meg kell tudni a lakosság véleményét a rendőrökről, meg kell szervezni a csendes riasztórendszereket, az önkormányzatoknak pedig érdemi figyelemmel kell követniük a rendőrség munkáját - mondta. M. H. T. Pest megye, és azon belül különösen az agglomerációs övezet első rendű fontosságot kap a rendőrség hároméves fejlesztési programjában. A rendőrség pénteken Budakalászon rendezett konferenciáján, amelyen Kuncze Gábor belügyminiszter is jelen volt, kiderült, hogy 2002-re javulni fog a rendőr-lakás arány, és kettős gyűrű jön létre a rendőrőrsökből a főváros körül. Habár Budapesten és agglomerációjában történik a hazai bűncselekmények 40 százaléka, Pest megye még a fejlesztés végeztével is utolsó helyen kullog majd a közbiztonság terén. Az évtizedes hátrány nehezen hozható be HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELEI Fáklyavivők járják a falvakat Az Ipoly völgyében már gázzal sűthetnek Már csak a futballpályán kell megmérkőzniük a hét végén a beruházóknak és a polgármesternek, mivel a Wegáz határidőre megépítette a gázvezetéket Vámosmikolán is. Verőce, Kismaros, Szob után ünnepélyes fáklyagyújtás volt Vámosmikolán, Kemencén, majd Kóspallagra vitték a hordozható fáklyát. A helyi zeneiskola tanulóinak és tanárainak műsora előzte meg azt a pillanatot, amikor - a vámosmikolai szabadidőközpont előtt - a község polgármestere meggyújtotta a gázfáklya lángját. Ezzel a falu kétszáztíz ingatlana, s több intézménye átállhat a gázfűtésre. Három megye negyvenegy települése két éve alapította meg a Börzsönygáz Kft.-t, annak érdekében, hogy vezetékes gázhoz juthasson a régió, ám az Ipoly völgye településein sokáig kétkedtek abban, hogy megvalósul a beruházás. Mint Durján Miklós elmondta, ezt a térséget sokan nem tartották befektetésre érdemesnek, s nem kis harcba került, hogy a beruházás megvalósulhasson. Segített viszont a Mal Rt., amely 1,3 milliárd forint, fektetett be, és óriási jelentősége volt a megyei területfejlesztési tanács közel 100 millió forintos támogatásának. A legfontosabb a példaértékű összefogás volt, amely nélkül - mint a kemencei ünnepségen Lajtai Istva,országgyűlési képviselő mondta -, külön-külön települések nem juthattak volna vezetékes gázhoz. A vámosmikolai ünnepélyes átadással, a harcok véget értek, s mint Durján Miklós hangsúlyozta, megnyílt a lehetőség a térség fejlődésére, a beruházni kívánó vállalkozók fogadására, Így aztán Vámosmikolán már csak egy csatát kellett megvívni, de azt már a szabadidőközpont termében: a térség polgármesterei kispályás focimeccsre hívták ki a beruházókat... Zalai Mihály nagymarosi polgármester azonban nem maradéktalanul boldog. Úgy véli ellendrukkereknek köszönhető, hogy a települések lakosságának jelentős része hetvenezer helyett már csak százhúszezer forintért csatlakozhatott a gázprogramhoz. De azt, hogy mit is jelent a gáz bevezetése, éppen Nagymaros alpolgármestere érzékelhette. Mint Veress Lászlótól megtudtuk, a vámosmikolai átadással egy időben, megtörtént a városi iskola fűtésnek átállítása is olajról gázra. Ez mintegy 350 ezer forintos költséggel járt, de számításaik szerint a fűtési költségek egyötödére csökkennek! Borgó János Keveslik a pótlékot Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete diszkriminatívnak tartja a jövő évi költségvetés tervezetének az általuk képviselt dolgozók béreinek és pótlékainak bővítésére vonatkozó részét - hangzott el az EDDSZ Pest megyei szervezetének és szociális tagozatának gödöllői fórumán, ahol a megye szociális intézeteinek jövőre várható helyzetéről Hazay Istvánná, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára tartott előadást az önkormányzatok és az egészségügyi intézmények meghívottainak. Az EDDSZ elégedetlen az egészségügyi és a szociális intézményekben dolgozóknak járó eltérő pótlékrendszer miatt - mondta Bor István, a szervezet megyei elnöke. A szociális otthonokban dolgozóknak jobbára orvosi segítség nélkül kell ellátniuk a gondozottakat, ami nagyobb terhet ró rájuk, ennek ellenére az egészségügyben dolgozóknak járó bérpótléknak mindössze ötven százalékát kapják. Ecseri Istvánné, a szociális tagozat vezetője szerint a munkaerőhiány akadályozza az intézményrendszerben gondozottak helyzetének javítását: az alacsony bérezés miatt a szociális gondozói pályát is sokan elhagyják. H. Sz. 1997. december 1., hétfő Több pénz a helyi feladatokra Megválasztották a megye díszpolgárát A kitüntetések, elismerések odaítéléséről könnyebben, az intézményvezetők kinevezéséről nehezebben döntöttek a képviselők a Pest megyei közgyűlés pénteki ülésén. A költségvetés módosítását csaknem egyhangúlag szavazta meg a testület. Az infláció mértékéhez igazították a megyei intézmények élelmezési nyersanyagnormáit, s megegyezés született a közgyűlés által korábban létesített pénzügyi alapok feltöltéséről. A képviselők döntése értelmében a Pest megye Díszpolgára címet dr. Zlinszky János alkotmánybíró, egyetemi tanár kapja, akinek tudományos munkássága Pest megyéhez és különösképp Dabashoz kötődik. A Pest Megyéért Emlékérem egyéni díjára egyformán érdemesnek ítélték a képviselők Czagányi László történészt, féltucatnyi Pest megyei település monográfiájának alkotóját és Papp László református lelkészt, akinek nagy része volt abban, hogy az ócsai református templom elnyerte az Európa-Nostra-díjat. A Pest Megyéért Emlékérem csoportos díjára a váci Harmónia kórust találták méltónak a megyegyűlés tagjai. A testület nem választott igazgatót sem a vasadi diákotthon, sem a gödöllői Madách Imre Szakmunkásképző élére, hanem újabb pályázatok kiírásáról döntött. A közgyűlés a kistérségi és regionális feladatok végrehajtásának segítésére már korábban pénzügyi alapokat hozott létre, ezek azonban addig nem voltak hozzáférhetők. A képviselők most úgy döntöttek, hogy művelődési, egészségügyi és szociális célokra, a területfejlesztésre, az idegenforgalom fejlesztésére, környezet- és műemlékvédelmi feladatokra, az öntevékeny közösségek, etnikai kisebbségek támogatására, a sportra, a közbiztonság és tűzvédelem érdekében újabb pénzeket különítenek el (nagyságáról nem esett szó). A pályázatokról az érintett önkormányzati bizottságok döntenek. A közgyűlés a legtöbb kategóriában lehetőséget teremtett arra, hogy megfelelő program bemutatásával intézmények, önkormányzatok, jogi és természetes személyek is kaphassanak pénzt helyi feladatok megoldására a különböző alapokból. V. J. Újra indulhat a nagybörzsönyi kisvasút? Egy előzetes megállapodás alapján az Ipoly Erdő Rt. egy forint jelképes összegért átadja az érintett önkormányzatoknak a Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta közötti vasúti pályát. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy legalább egy szakaszán újra elinduljon a kisvasút. Az Országgyűlés alelnöke, Kóródi Mária, által összehívott tanácskozás eredményeként november 27-én előzetes megállapodás jött létre - négy tárca támogatásával - arról, hogy az Ipoly Erdő Rt. egy forint jelképes összegért átadja az érintett önkormányzatoknak a börzsönyi kisvasút Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta közötti nyolc kilométeres, szakaszát, felépítményekkel, vasúti kocsikkal és a javítóműhellyel együtt. Mint Martos György márianosztrai polgármester elmondta: szerződéskötésig el kell dönteniük, hogy milyen szervezet vegye át a kisvasutat. Valószínű, hogy az Ipoly Menti Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása lesz az új gazda. A börzsönyi kisvasút haldoklása meglehetősen hosszúra nyúlt. Először a Márianosztrától északra haladó szakasz szűnt meg, majd a Márianosztrától Szobig kiépített kisvasút. A legtovább a Nagybörzsönyt Nagyirtáspusztával öszszekötő vonal maradt meg itt 1992 májusában rendelt el üzemszünetet tulajdonosa. Nagybörzsöny polgármestere, Frey Lajos hosszú ideje tárgyal az Ipoly Erdő Rt. vezetőivel, mert mint mondta, közös érdek lenne a kisvasút újraindítása és ezzel az idegenforgalom fellendítése. A községnek az is fontos, hogy kijáratot kapjon Nagyirtáspuszta felé. És akár Márianosztráig is továbbépíthető lenne a vasútvonal, mivel az alépítmény még ezen a szakaszon is viszonylag jó állapotban van, ha a sínek már nincsenek is meg. A kisvasút megmentésére a nagybörzsönyi, márianosztrai és szobi önkormányzatok létrehozták a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasútért Közalapítványt is. A közlekedés elindításához mintegy tizenhatmillió forintra lenne szükség. Bár a sínek nagy része még a helyén van, egyes szakaszok javításra szorulnak, jelentős összeget a hidak helyreállítására kell fordítani. Frey Lajos szerint számíthatnak a vasút megindulásában érdekelt Nagyirtás Kft. hozzájárulására, Martos György pedig bízik a megyei önkormányzat segítségében. B. J. G. Egy forintért megvásárolhatják az önkormányzatok HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE NE KESSE LE! '40% WTM az állami támogatás, Sín