Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. január
1998-01-02
Statisztika nincs, hajléktalanok vannak Az éhenhalás senkit, a fagy annál több embert fenyeget Hivatalos statisztikák nincsenek a megye hajléktalanjairól. Az azonban egyértelmű sajnos, hogy vannak, hiszen a köztelefonunkra kapott válaszokból kiderült, hogy Pest megye városainak többségében van hajléktalanszálló, s azokban mindig akadnak lakók. A nagy települések mindegyikében osztanak a rászorulóknak ingyenebédet, karácsonyra pedig az önkormányzatok anyagi segítsége mellett a karitatív szervezetek - mint például a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat - ajándékcsomagokat adtak a hajléktalanoknak, s a rossz szociális helyzetben élő családoknak, egyedülálló öregeknek. MUNKATÁRSAINKTÓL ASZÓDON a város vezetői nem tudnak hajléktalan polgárról, de segítségre szorulókról annál inkább. Karácsonyra a város lakói közül 201 hatvanöt évesnél idősebb kapott az önkormányzattól 3-3 ezer forintot. Jutott a hátrányos helyzetű családok támogatására. A Vöröskereszt helyi szervezete ajándékcsomagot adott a sokgyerekeseknek. CEGLÉDEN ugyan nincs hajléktalanszálló, de hajléktalanok vannak. Egyesek szerint hatvanan, az önkormányzat szerint csupán öten-hatan. Mindenesetre, akárhányan vannak, szállásuk megoldott a város környéki tanyákon, ahol alkalmi munkájuk fejében alhatnak. A város speciális szolgáltatása a rászorulóknak: a kádfürdő heti egyszeri ingyenes használata. DUNAKESZIRŐL a hajléktalanok - csupán egy-két személyről van szó - a fővárosba járnak aludni. Ennek ellenére a városban működik az Első Reménység Alapítvány, ahol mindenkit befogadnak, bár elsősorban nem átmeneti szállásként, hanem utógondozó házként működnek. ÉRDEN több hajléktalanszállás is működik általában telt házzal. A három szálláshelyen összesen ötven hajléktalant tudnak elhelyezni. A „lakók” azonban nemcsak érdiek. Itt alszanak Százhalombatta, Diósd és Tárnok hajléktalanjai is. A szállásokhoz ingyenkonyha is tartozik, itt naponta 35 adag ételt tudnak kiosztani. GÖDÖLLŐN tizenegy lakóval megtelt a szárítópusztai átmeneti szálló, így az itt élő hajléktalanok fedélhez jutottak. Élelmezésükről a Forrás Szociális Segítőszolgálat gondoskodik, amelynek ingyenkonyháján a hajléktalanok naponta meleg ebédhez jutnak. VÁCOTT tizennyolc hajléktalan tölti éjszakáit a váci átmeneti szálláson. Ebben az évben nem érkezett kérés más települések hajléktalanjainak itteni elhelyezésére. A szállást az itt éjszakázóknak reggel fél nyolckor el kell hagyniuk, s oda csak késő délután térhetnek vissza. Napközben a váci hajléktalanok a népkonyhán étkezhetnek. Van, ahol van, van, ahol nincs menedékhely Kancsovszki János felvétele Egyre bizonytalanabbak a Vöröskereszt anyagi forrásai Mindenki ugyanazokban a zsebekben kotorászik Lehetőségeihez mérten sikeres évet zár a Magyar Vöröskereszt Pest megyei szervezete. Bár a költségvetés összege - az inflációval ellentétben - évek óta nagyjából változatlan, az aktivisták számos kitűzött célt megvalósítottak, sőt a közgyűlés dicsérete mellé az anyagi támogatás ígéretét is elnyerték Pest Megye Önkormányzatától - mondta el érdeklődésünkre Szviatovszki András megyei titkár. A szociális segítő akciók és az egészségvédelem az a két fő terület, amelyen a Magyar Vöröskereszt Pest megyei szervezete jó eredményeket ért el az idei esztendőben. A „jó” jelző persze itt is relatív, hiszen a rászorulók mindig többen vannak, mint amennyien a segélyekben részesülhetnek. Szviatovszki András megyei titkár mindenesetre elégedetten számol be róla: ezen a karácsonyon is ki tudtak osztani ezer ajándékcsomagot Pest megyében - főként beteg, egyedül élő, idős emberek között. Sajnálatos módon a fenti szám csupán kétharmada a tavalyinak, amikor a miniszterelnök által meghirdetett Szeretet és támogatás akció keretében 1500 rászoruló kaphatott karácsonykor hasonló támogatást. A mostani, december végi akció anyagi fedezetét, vagyis egymillió forintot a különböző társadalmi szervezetek mellett a lakosság adományai biztosították: sokan a Vöröskereszthez utaltatták át személyi jövedelemadójuk felajánlható 1 százalékát. Negyvenezer forintot kapott a Monori Nagycsaládosok Egyesülete. Az anyák napja alkalmából meghirdetett gyűjtés eredményeként 30 szegény sorsú családnak juttattak élelmiszercsomagot, egyenként 1500 forint értékben. Ezenfelül, az önkormányzati támogatásnak és a lakossági adakozásnak köszönhetően, az év során mintegy másfél ezer segélycsomagot küldött szét a Vöröskereszt a megye különböző településeire. Az adakozásra való felhívásokat sok helyütt a kábeltévé közli, avagy újsághirdetések, szórólapok útján értesülhetünk róla, milyen célra folyik a gyűjtés, illetve hol, mely számlaszámra lehet befizetni a szervezetnek szánt összeget. Dunakeszin például az egyik iskola diákjait is megkérték: naponta egy forinttal járuljanak hozzá rászoruló kortársaik megsegítéséhez. A fenti akciók mellett különféle egészségvédelmi tanfolyamokat, táborokat és versenyeket is szervezett a Pest megyei Vöröskereszt. Volt csecsemőápolási és elsősegély-nyújtási vetélkedő - utóbbin közel tízezer tanuló vett részt. Megyei siker is született: az egyik ceglédi általános iskola csapata nyerte az országos döntőt. Ezernégyszáz egészségkárosult, illetve szociálisan hátrányos helyzetű gyermek (vagyis a tavalyinál négyszázzal több) üdülhetett az idén a helyi vöröskeresztes szervezetek jóvoltából. Az akcióban a szigetszentmiklósiak vitték el a pálmát: egyedül ők csaknem 400 gyerek nyaralásáról gondoskodtak. Siker koronázta a véradásszervezői munkát: mindenütt összegyűjtötték a betegek gyógyításához szükséges mennyiséget. Tizenhatan adtak vért Gödöllőn, öten, illetve hatan Cegléd és Vác körzetében. Ez összesen 27 egységnyi, azaz több mint 12 liter vért jelent. Bevételeinek egy részét a költségtérítéses tanfolyamok díjából nyeri a Vöröskereszt. Ilyen az elsősegélynyújtó kurzus, amely fejenként 4000 forintba kerül; idén 13-14 ezer vizsgázó kapta meg az ilyen irányú képesítést. Vagy itt van Monoron a százhúsz órás házigondozói tanfolyam, ahová főképpen olyan környékbeliek járnak, akik saját családtagjaikat szeretnék otthon szakszerűen ápolni. A tanfolyam díja 7-től 10 ezer forintig terjed. Egyszeri akció volt a tavaszi közép-európai árvíz károsultjainak megsegítése - szintén a lakosság széles körű támogatásával. Április végén a Magyar Vöröskereszt Pest megyei szervezete (ebben az évben először) munkájáért elnyerte Pest Megye Önkormányzatának írásbeli dicséretét. A közgyűlés emellett az anyagi segítséget is kilátásba helyezte - Szviatovszki András szerint már a szóbeli ígéretet is biztató jelnek kell tekinteni. Mert bár örvendetes módon szaporodnak a karitatív szervezetek, a jelenséggel párhuzamosan egyre többfelé oszlik a „támogatási torta”. - Mindannyian ugyanazokban a zsebekben kotorászunk, így egy szervezet mind kevesebbet tud juttatni a rászorulóknak - mondja Szviatovszki András. Hogy miért nem néznek új források után? - Valóban jobban igyekezhetnénk a felkutatásukban - ismeri el a megyei titkár. - Erőteljesebb propagandával a lakosság, az állami és társadalmi szervezetek mellé a helyi vállalkozókat is megnyerhetnénk az ügynek. Már csak azért is, mert az említett források évről évre bizonytalanabbá válnak. R. V. 1998. január 2., péntek Gödöllőn élnek az ország legtöbbet adózó polgárai A fejlődéshez hozzájárul a Sony és az Avon A már elkezdett környezetvédelmi beruházások folytatását, a városi piac és a Hamvay-kúria átalakítását, utak építését rangsorolta a kiemelt feladatok közé a gödöllői képviselő-testület az 1998- as költségvetési koncepciójában. Azt is elhatározták, hogy elbocsátások nélkül garantálják az önkormányzati feladatok ellátását, s lehetőség szerint a közszolgálati dolgozók személyi juttatásainak bővítésére törekednek. Módosították a helyi adókról szóló rendeleteket Gödöllőn. Az építmény- és telekadó mértéke nem változik, az iparűzési adórendeletben 5 milliárd forint adóalapig az adó évi mértéke 1,3 százalék lesz, efölött csökken. Mentes az adó alól minden olyan iparűzési tevékenység, amelynek nettó árbevétele nem haladja meg a 3 millió forintot. A helyi adók a város bevételeinek 44 százalékát teszik ki. Lőrincz József adóiroda-vezető beszámolójából kitűnt, hogy az egy lakosra jutó 21 677 forint országos viszonylatban is kiemelkedő. Gödöllőn az iparűzési adó 80 százalékát 11 vállalkozás fizeti. A költségvetési koncepció már számol a Sony és az Avon adózásával is, a két vállalkozás várható adóelőlege 200 millió forint lesz. Mindezek figyelembevételével 795 milliós helyi adóbevételt tervez az önkormányzat. Bizonytalanok a bevételi tervnek a szociális, gyermekjóléti normatív állami támogatás összegére vonatkozó adatai, hiszen a parlament döntése függvényében azok változhatnak. A közalkalmazotti juttatásokat a törvényjavaslatban tervezett 16 százalékos bérnövekménnyel számolták, bár még nem ismert, hogy ennek mekkora hányadát fedezi az állami költségvetés, és mennyit hárítanak az önkormányzatokra. Arra is törekednek, hogy a közoktatásban elért szolgáltatásokat, például a 11 órás óvodai nyitva tartást, az emelt szintű iskolai oktatást megőrizzék. A költségvetési koncepció vitájában több szocialista képviselő nem fogadta el, hogy létszámleépítés nélkül garantálják az önkormányzati feladatok ellátását, de az erre vonatkozó módosító indítványt a testület többsége elvetette. Korábbi döntések alapján jövőre szippantott szennyvíz előkezelő berendezésre 46, az ökörtelek-völgyi hulladéklerakó bővítésére 96, a Rét utcai csatornázásra 24, elkerülő út építésére 62 millió forintot terveznek. További 308 milliós szabad keretből van lehetőség a piac és a Hamvay-kúria átépítésére, új utak burkolására, a Városüzemeltető és Szolgáltató Intézmény gazdasági társasággá történő átalakítására. Bár a város hitelképes, hitelfelvételről csak konkrét beruházási igény esetén döntenek. B. G. Saját elkerülő útra nyert pénzt Abony A jobb infrastruktúra ipart teremt Akár újévi ajándéknak is nevezhetjük azt a néhány millió forintot, amit Abony város önkormányzata nyert el a KHVM, a BM és a KTM által kiírt 1997 második félévi „útpályázaton”. Az önkormányzati utak fejlesztésére alapított pályázatra 231 település nyújtott be terveket s közülük 45 - köztük Abony - részesült támogatásban. Jó helyre kerültek a milliók, hiszen az amúgy nehéz anyagi helyzetben levő településnek létkérdés a korábban megkezdett „belső elkerülő út” építésének folytatása. Mint Gajdos István polgármestertől megtudtuk, pályázatukat a város szélén futó Mátyás király út építésének folytatására kérték. Az út elsődleges célja: enyhíteni a belváros forgalmi terheit. Igaz ugyan, hogy a tervasztalon már létezik a 4-es főút Abonyt elkerülő szakaszának a terve, de az új átadása csak az ezredforduló után remélhető. A napi átmenő forgalom azonban már most elviselhetetlen. Igaz, a közelmúltban átadott forgalomirányító jelzőlámpák némiképp könnyítettek a helybeliek gondjain, de az igazi megoldás csak az új út lehet. Az önkormányzati elkerülő út megépítése többszörös célt szolgál. Egyrészt a főút részleges tehermentesítését, másrészt a településen eddig átmenő mezőgazdasági forgalom elterelését. Harmadik célként a polgármester azt említette, hogy a Mátyás király út teljes kiépítése lehetővé teszi egy ipari övezet kialakítását is. A város helyi adópolitikájával ösztönözni szeretné a befektetőket a letelepedésre, így például szívesen látnának ezen a város és a mezőgazdasági művelés alatt álló földek közötti területen egy vágóhidat vagy élelmiszer-ipari üzemet. Természetesen a megépülő új út a város belső közlekedését is szolgálja majd. A Mátyás király út „történetéhez” tartozik az is, hogy az út első felét - 1100 méter hosszban - egy korábbi útpályázaton nyert pénz segítségével építették meg, s a mostani támogatás a befejező, második - 1000 méteres - szakasz építését finanszírozza. S. B. A. A belváros forgalmainak enyhülését is várják dudás Dénes felvétele