Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. január

1998-01-02

Statisztika nincs, hajléktalanok vannak Az éhenhalás senkit, a fagy annál több embert fenyeget Hivatalos statisztikák nincse­nek a megye hajléktalanjairól. Az azonban egyértelmű sajnos, hogy vannak, hiszen a köztele­fonunkra kapott válaszokból kiderült, hogy Pest megye váro­sainak többségében van hajlék­talanszálló, s azokban mindig akadnak lakók. A nagy telepü­lések mindegyikében osztanak a rászorulóknak ingyenebédet, karácsonyra pedig az önkor­mányzatok anyagi segítsége mellett a karitatív szervezetek - mint például a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat - ajándékcsomagokat adtak a hajléktalanoknak, s a rossz szo­ciális helyzetben élő családok­nak, egyedülálló öregeknek. MUNKATÁRSAINKTÓL ASZÓDON a város vezetői nem tudnak hajléktalan polgárról,­ de segítségre szorulókról annál inkább. Karácsonyra a város la­kói közül 201 hatvanöt évesnél idősebb kapott az önkormány­zattól 3-3 ezer forintot. Jutott a hátrányos helyzetű családok tá­mogatására. A Vöröskereszt he­lyi szervezete ajándékcsomagot adott a sokgyerekeseknek. CEGLÉDEN ugyan nincs haj­léktalanszálló, de hajléktalanok vannak. Egyesek szerint hatva­­nan, az önkormányzat szerint csupán öten-hatan. Minden­esetre, akárhányan vannak, szállásuk megoldott a város környéki tanyákon, ahol alkal­mi munkájuk fejében alhatnak. A város speciális szolgáltatása a rászorulóknak: a kádfürdő heti egyszeri ingyenes használata. DUNAKESZIRŐL a hajlék­talanok - csupán egy-két sze­mélyről van szó - a fővárosba járnak aludni. Ennek ellenére a városban működik az Első Re­ménység Alapítvány, ahol min­denkit befogadnak, bár elsősor­ban nem átmeneti szállásként, hanem utógondozó házként működnek. ÉRDEN több hajléktalan­szállás is működik­­ általában telt házzal. A három szálláshe­lyen összesen ötven hajlékta­lant tudnak elhelyezni. A „la­kók” azonban nemcsak érdiek. Itt alszanak Százhalombatta, Diósd és Tárnok hajléktalanjai is. A szállásokhoz ingyenkony­ha is tartozik, itt naponta 35 adag ételt tudnak kiosztani. GÖDÖLLŐN tizenegy lakó­val megtelt a szárítópusztai át­meneti szálló, így az itt élő haj­léktalanok fedélhez jutottak. Élelmezésükről a Forrás Szo­ciális Segítőszolgálat gondos­kodik, amelynek ingyenkony­háján a hajléktalanok naponta meleg ebédhez jutnak. VÁCOTT tizennyolc hajlék­talan tölti éjszakáit a váci át­meneti szálláson. Ebben az év­ben nem érkezett kérés más te­lepülések hajléktalanjainak it­teni elhelyezésére. A szállást az itt éjszakázóknak reggel fél nyolckor el kell hagyniuk, s oda csak késő délután térhetnek vissza. Napközben a váci haj­léktalanok a népkonyhán ét­kezhetnek. Van, ahol van, van, ahol nincs menedékhely Kancsovszki János felvétele Egyre bizonytalanabbak a Vöröskereszt anyagi forrásai Mindenki ugyanazokban a zsebekben kotorászik Lehetőségeihez mérten sikeres évet zár a Magyar Vöröskereszt Pest megyei szervezete. Bár a költségvetés összege - az infláció­val ellentétben - évek óta nagyjából változatlan, az aktivisták számos kitűzött célt megvalósítottak, sőt a közgyűlés dicsérete mellé az anyagi támogatás ígéretét is elnyerték Pest Megye Ön­­kormányzatától - mondta el érdeklődésünkre Szviatovszki András megyei titkár. A szociális segítő akciók és az egészségvédelem az a két fő terület, amelyen a Magyar Vö­röskereszt Pest megyei szerve­zete jó eredményeket ért el az idei esztendőben. A „jó” jelző persze itt is relatív, hiszen a rá­szorulók mindig többen van­nak, mint amennyien a segé­lyekben részesülhetnek. Szviatovszki András megyei titkár mindenesetre elégedet­ten számol be róla: ezen a ka­rácsonyon is ki tudtak osztani ezer ajándékcsomagot Pest megyében - főként beteg, egyedül élő, idős emberek kö­zött. Sajnálatos módon a fenti szám csupán kétharmada a ta­valyinak, amikor a miniszter­­elnök által meghirdetett Sze­retet és támogatás akció kere­tében 1500 rászoruló kapha­tott karácsonykor hasonló tá­mogatást. A mostani, december végi akció anyagi fedezetét, vagyis egymillió forintot a különböző társadalmi szervezetek mellett a lakosság adományai biztosí­tották: sokan a Vöröskereszt­hez utaltatták át személyi jö­vedelemadójuk felajánlható 1 százalékát. Negyvenezer forintot kapott a Monori Nagycsaládosok Egyesülete. Az anyák napja al­kalmából meghirdetett gyűjtés eredményeként 30 szegény sorsú családnak juttattak élel­miszercsomagot, egyenként 1500 forint értékben. Ezenfe­lül, az önkormányzati támoga­tásnak és a lakossági adako­zásnak köszönhetően, az év so­rán mintegy másfél ezer se­gélycsomagot küldött szét a Vöröskereszt a megye külön­böző településeire. Az adakozásra való felhívá­sokat sok helyütt a kábeltévé közli, avagy újsághirdetések, szórólapok útján értesülhetünk róla, milyen célra folyik a gyűjtés, illetve hol, mely szám­laszámra lehet befizetni a szer­vezetnek szánt összeget. Duna­keszin például az egyik iskola diákjait is megkérték: naponta egy forinttal járuljanak hozzá rászoruló kortársaik megsegí­téséhez. A fenti akciók mellett külön­féle egészségvédelmi tanfolya­mokat, táborokat és versenye­ket is szervezett a Pest megyei Vöröskereszt. Volt csecsemő­­ápolási és elsősegély-nyújtási vetélkedő - utóbbin közel tíz­ezer tanuló vett részt. Megyei siker is született: az egyik ceg­lédi általános iskola csapata nyerte az országos döntőt. Ezernégyszáz egészségkáro­sult, illetve szociálisan hátrá­nyos helyzetű gyermek (vagyis a tavalyinál négyszázzal több) üdülhetett az idén a helyi vö­röskeresztes szervezetek jóvol­tából. Az akcióban a sziget­­szentmiklósiak vitték el a pál­mát: egyedül ők csaknem 400 gyerek nyaralásáról gondos­kodtak. Siker koronázta a véradás­szervezői munkát: mindenütt összegyűjtötték a betegek gyó­gyításához szükséges mennyi­séget. Tizenhatan adtak vért Gödöllőn, öten, illetve hatan Cegléd és Vác körzetében. Ez összesen 27 egységnyi, azaz több mint 12 liter vért jelent. Bevételeinek egy részét a költségtérítéses tanfolyamok díjából nyeri a Vöröskereszt. Ilyen az elsősegélynyújtó kur­zus, amely fejenként 4000 fo­rintba kerül; idén 13-14 ezer vizsgázó kapta meg az ilyen irányú képesítést. Vagy itt van Monoron a százhúsz órás házi­gondozói tanfolyam, ahová fő­képpen olyan környékbeliek járnak, akik saját családtagjai­kat szeretnék otthon szaksze­rűen ápolni. A tanfolyam díja 7-től 10 ezer forintig terjed. Egyszeri akció volt a tavaszi közép-európai árvíz káro­sultjainak megsegítése - szin­tén a lakosság széles körű tá­mogatásával. Április végén a Magyar Vö­röskereszt Pest megyei szerve­zete (ebben az évben először) munkájáért elnyerte Pest Me­gye Önkormányzatának írásbe­li dicséretét. A közgyűlés emel­lett az anyagi segítséget is kilá­tásba helyezte - Szviatovszki András szerint már a szóbeli ígéretet is biztató jelnek kell tekinteni. Mert bár örvendetes módon szaporodnak a karitatív szervezetek, a jelenséggel pár­huzamosan egyre többfelé osz­lik a „támogatási torta”. - Mindannyian ugyanazok­ban a zsebekben kotorászunk, így egy szervezet mind keve­sebbet tud juttatni a rászoru­lóknak - mondja Szviatovszki András. Hogy miért nem néznek új források után? - Valóban jobban igyekez­hetnénk a felkutatásukban - ismeri el a megyei titkár. - Erőteljesebb propagandával a lakosság, az állami és társadal­mi szervezetek mellé a helyi vállalkozókat is megnyerhet­nénk az ügynek. Már csak azért is, mert az említett források évről évre bi­zonytalanabbá válnak. R. V. 1998. január 2., péntek Gödöllőn élnek az ország legtöbbet adózó polgárai A fejlődéshez hozzájárul a Sony és az Avon A már elkezdett környezetvédelmi beruházások folytatását, a vá­rosi piac és a Hamvay-kúria átalakítását, utak építését rangsorol­ta a kiemelt feladatok közé a gödöllői képviselő-testület az 1998- as költségvetési koncepciójában. Azt is elhatározták, hogy elbo­csátások nélkül garantálják az önkormányzati feladatok ellátá­sát, s lehetőség szerint a közszolgálati dolgozók személyi juttatá­sainak bővítésére törekednek. Módosították a helyi adókról szóló rendeleteket Gödöllőn. Az építmény- és telekadó mértéke nem változik, az iparűzési adó­rendeletben 5 milliárd forint adóalapig az adó évi mértéke 1,3 százalék lesz, efölött csök­ken. Mentes az adó alól minden olyan iparűzési tevékenység, amelynek nettó árbevétele nem haladja meg a 3 millió forintot. A helyi adók a város bevéte­leinek 44 százalékát teszik ki. Lőrincz József adóiroda-veze­tő beszámolójából kitűnt, hogy az egy lakosra jutó 21 677 fo­rint országos viszonylatban is kiemelkedő. Gödöllőn az ipar­űzési adó 80 százalékát 11 vál­lalkozás fizeti. A költségvetési koncepció már számol a Sony és az Avon adózásával is, a két vállalkozás várható adóelőlege 200 millió forint lesz. Minde­zek figyelembevételével 795 milliós helyi adóbevételt tervez az önkormányzat. Bizonytalanok a bevételi tervnek a szociális, gyermekjó­léti normatív állami támogatás összegére vonatkozó adatai, hi­szen a parlament döntése függ­vényében azok változhatnak. A közalkalmazotti juttatáso­kat a törvényjavaslatban ter­vezett 16 százalékos bérnövek­ménnyel számolták, bár még nem ismert, hogy ennek mek­kora hányadát fedezi az állami költségvetés, és mennyit hárí­tanak az önkormányzatokra. Arra is törekednek, hogy a köz­oktatásban elért szolgáltatáso­kat, például a 11 órás óvodai nyitva tartást, az emelt szintű iskolai oktatást megőrizzék. A költségvetési koncepció vitájá­ban több szocialista képviselő nem fogadta el, hogy létszám­­leépítés nélkül garantálják az önkormányzati feladatok ellá­tását, de az erre vonatkozó mó­dosító indítványt a testület többsége elvetette. Korábbi döntések alapján jövőre szippantott szennyvíz előkezelő berendezésre 46, az ökörtelek-völgyi hulladéklera­kó bővítésére 96, a Rét utcai csatornázásra 24, elkerülő út építésére 62 millió forintot ter­veznek. További 308 milliós szabad keretből van lehetőség a piac és a Hamvay-kúria át­építésére, új utak burkolására, a Városüzemeltető és Szolgál­tató Intézmény gazdasági tár­sasággá történő átalakítására. Bár a város hitelképes, hitel­­felvételről csak konkrét beru­házási igény esetén döntenek. B. G. Saját elkerülő útra nyert pénzt Abony A jobb infrastruktúra ipart teremt Akár újévi ajándéknak is nevezhetjük azt a néhány millió forin­tot, amit Abony város önkormányzata nyert el a KHVM, a BM és a KTM által kiírt 1997 második félévi „útpályázaton”. Az ön­­kormányzati utak fejlesztésére alapított pályázatra 231 telepü­lés nyújtott be terveket s közülük 45 - köztük Abony - részesült támogatásban. Jó helyre kerültek a milliók, hiszen az amúgy nehéz anyagi helyzetben levő településnek létkérdés a korábban megkez­dett „belső elkerülő út” építésé­nek folytatása. Mint Gajdos István polgár­­mestertől megtudtuk, pályáza­tukat a város szélén futó Má­tyás király út építésének folyta­tására kérték. Az út elsődleges célja: enyhíteni a belváros for­galmi terheit. Igaz ugyan, hogy a tervasz­talon már létezik a 4-es főút Abonyt elkerülő szakaszának a terve, de az új átadása csak az ezredforduló után remélhe­tő. A napi átmenő forgalom azonban már most elviselhe­tetlen. Igaz, a közelmúltban átadott forgalomirányító jel­zőlámpák némiképp könnyí­tettek a helybeliek gondjain, de az igazi megoldás csak az új út lehet. Az önkormányzati elkerülő út megépítése többszörös célt szol­gál. Egyrészt a főút részleges te­hermentesítését, másrészt a te­lepülésen eddig átmenő mező­­gazdasági forgalom elterelését. Harmadik célként a polgármes­ter azt említette, hogy a Mátyás király út teljes kiépítése lehető­vé teszi egy ipari övezet kialakí­tását is. A város helyi adópoliti­kájával ösztönözni szeretné a befektetőket a letelepedésre, így például szívesen látnának ezen a­­ város és a mezőgazda­­sági művelés alatt álló földek közötti­­ területen egy vágóhi­dat vagy élelmiszer-ipari üze­met. Természetesen a megépülő új út a város belső közlekedését is szolgálja majd. A Mátyás király út „történe­téhez” tartozik az is, hogy az út első felét - 1100 méter hosszban - egy korábbi útpályázaton nyert pénz segítségével építet­ték meg, s a mostani támogatás a befejező, második - 1000 mé­teres - szakasz építését finan­szírozza. S. B. A. A belváros forgalmainak enyhülését is várják dudás Dénes felvétele

Next