Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. február
1998-02-02
NÉPSZABADSÁG 1998. február 2., hétfő Gyömrőn másodszorra a lakótelep ellen szavaztak Könnyen meglehet, hogy milliókba kerül Gyömrőnek a helyi képviselő-testület egyik legutóbbi döntése. Ezzel a határozattal ugyanis elutasították a Kóczán dűlőn kialakítandó lakóterület részletes rendezési tervét, amelyet a Rákos Mezeje Rt. készített el még tavaly. Ezt a rendezési tervet egyébként egyszer már jóváhagyta az önkormányzat. A gyömrői önkormányzat képviselő-testülete 1996-ban döntött arról, hogy a Kóczán dűlőnek nevezett területet lakóövezetként fogja hasznosítani. A részletes rendezési terv elkészítésével pedig a Rákos Mezeje Rt.-t bízta meg. A több mint százhektárnyi területből ugyanis a nagyközség csak 28 hektárnyit birtokol, a többi 87 hektár az rt. tulajdona. A Rákos Mezeje Rt. egyébként 1500 hektárnyi olyan mezőgazdasági területtel rendelkezik, amelyen gabonanövényeket, olajos magvakat termesztenek. Ezek azonban az rt. megítélése szerint korántsem nagy termőképességű földek, ezért az rt. már korábban úgy határozott, hogy földjeinek egy részét fokozatosan kivonja a mezőgazdasági termelésből. Az agglomeráció keleti részén, illetve a főváros XVII. kerületében fekvő földek hasznosítására két lehetőség kínálkozott: ipar telepítése vagy lakóövezet kialakítása. Az érintett települések lakossága és önkormányzatai azonban az ipartelepítést nem tartották elfogadhatónak, kívánatosnak. Mindezeknek megfelelően az 1500 hektárnyi terület egyötödén a XVII. kerületben három, Ecseren egy és Gyömrőn két lakóövezet kialakításának részletes terveit készítette el az rt. A gyömrői önkormányzat tavaly júniusban egyhangúlag elfogadta ezt a Kóczán dűlő részletes rendezési terveként. Ekkor azonban a megvalósításhoz még néhány szakhatósági engedély hiányzott: a közúti igazgatóságé és a földhivatalé. A tervet némiképp átdolgozták, így a közúti igazgatóság engedélyét megkapták. A földhivatal azonban a termőföld védelméről szóló törvényre hivatkozva először megtagadta az engedélyt, később ezt úgy módosította, hogy a külterületi földek belterületbe való bevonását engedi meg. Mindez még tavaly decemberben történt. Időközben felvetődött az a kérdés, hogy az új lakóövezetben ki fogja kiépíteni a közműveket, az utcákat, ki elégíti ki az újonnan felmerülő ellátási igényeket. Erre reagálva a Rákos Mezeje Rt. kérte az önkormányzattól, hogy határozatban rögzítsék: mindez a mindenkori tulajdonos feladata, és azt saját költségén végzi el. Az rt. a vízbázis bővítését is vállalta, hiszen enélkül nem is épülhetne meg a lakóövezet, mivel a jelenlegi kapacitás erre már nem lenne elegendő. A gyömrői önkormányzat legutóbbi ülésén azonban újabb kérdéseket vetettek fel a képviselők. Például azt, hogy ki fogja finanszírozni az új iskola, óvoda építését, hiszen egy idő után ezekre is szükség lesz. A polgármester válasza erre az volt, hogy az ipari park létesítésének gondolatát már korábban elvetette a képviselő-testület, az új intézmények építésével pedig korai még foglalkozni, hiszen Gyomron jelenleg sem zsúfoltak az iskolák. Hosszas vita után a képviselőtestület a Kóczán dűlő részletes rendezési tervét elutasította. A döntést a Rákos Mezeje Rt. nem vette jó néven. Levélben szólította fel az önkormányzatot, hogy gondolja újra át az ügyet, és 30 napon belül döntsön. A részletes rendezési terv elkészítése áfával együtt több mint 8 millió forintba került. Természetes, hogy ezt a pénzt az rt. nem hagyja veszni. Garádi István szerint az sem kizárt, hogy perrel folytatódik az ügy. Cs. E. Ötpercenként vizsgáznak a kocsik Világszínvonalúnak minősítette Lotz Károly a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet negyedik, legújabb műszaki vizsgáztatóállomását, amelyet a miniszter pénteken adott át rendeltetésének Vácon. Az új 2-es főútról, tehát a város kikerülésével is megközelíthető vizsgáztatóbázis hatezer négyzetméteres területen fekszik, és a csaknem hétszáz négyzetméteres hasznos területű épületben nemcsak a gépkocsik, hanem a járművezetők vizsgáztatására is adottak a feltételek. Mint az állomás munkatársaitól megtudtuk, a régi műszaki vizsgáztatási rendszerrel szemben, itt már szinte nincs is szerepe a szubjektumnak. A vizsgálóberendezések által mért adatokat - gázelemzés, oldalcsúszásmérés, lengéscsillapítóvizsgálat stb. - egy zárt számítógépes rendszerben programvezérléssel rögzítik. Amit pedig a szakemberek az aknából látnak, azt kis, kézi számítógéppel rögzítve juttatják el a már meglévő adatsorhoz. A Pest Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója, Revuczky Gyula azt is elmondta, hogy a 267 millió forintért megépült váci vizsgáztatóállomás átadásával csaknem teljes körűvé vált szolgáltatásuk a megyében. Szinte mindenütt tizenöt kilométeren belül elérhető a legközelebbi bázis, talán csak Pomáz-Pilisvörösvár környéke maradt fehér folt. A Vácon lévő régi telephely, hagyományos technológiával, már nem bírta volna a terhelést, a tavalyi 30 ezer jármű vizsgáztatás és 3 ezer jogosítvány kiadása meghaladta erejét. A most átadott bázis vizsgáló során ötpercenként követhetik egymást a gépkocsik, ami azt jelenti, hogy évente egy műszakban 30 ezer, két műszakban akár 50 ezer autó is vizsgázhat. Az M0- ás északi hídjának elkészülte után pedig Szentendre környékéről is könnyen elérhető lesz a váci műszaki állomás. B. J. G. Vandálok ellen nincs igazi biztosítás Temetőrongálás Isaszegen és Pécelen Kutyára, erre az egyházközségnek nem telik Erőfitogtatásból döntötte fel két tizenöt éves fiú azt a hatvan sírkövet, mely a péceli református temetőben állt. Ugyancsak vandálok dúlták fel múlt héten az isaszegi temetőt, ahol tizenkét sír bánta ottjártukat. Az esetek között nincs kapcsolat, még csak különösebb tendenciára sem utalnak, egyszerűen ilyen az élet, ilyen vad, kiszámíthatatlan, vélik a megye rendőrei. Állítólag cigarettázni, hülyés Hatvan kőig jutottak, akkorkedni szokott a református te- megzavarták őket, merőben az a két péceli srác. Az ügyet vizsgáló gödöllői akik Ágnes napján ugyancsak rendőrök viszonylag hamar elerősnek érezték magukat. Az fogták a tetteseket, akik ellen egyébként büntetlen előéletű dirongálás bűntette miatt indulékok versenyezni kezdtek, ki eljárás tud több sírkövet felborítani. - Ugyan öt évet is kaphatnának ezért, de valószínűleg felfüggesztett büntetés lesz a dolog vége - véli Kovács Zoltán őrnagy, a gödöllői bűnügyi osztály vezetője. A rendőröknek egyébként általában kevés munkát adnak a temetők, legfeljebb, ha halottak napján beesik egy-egy viráglopás, máskor néhány eltűnt réztárgy miatt nyomoznának, ha nem lennének betörések, rablások, egy-egy laza bandaháború. Mindez azonban nem vigasztalja Tariska Zoltán református lelkészt, aki még két héttel a történtek után sem tért a dolog fölött napirendre. Tíz éve hasonló eset már előfordult Pécelen, akkor harminc sírkövet borítottak fel, de ehhez úgy látszik nem lehet hozzászokni. Hívei rögtön a kártalanítás lehetőségéről faggatták a lelkészt, hisz a becslések szerint körülbelül kétmillió forintnyit vandálkodtak össze a fiatalok. Tariska tiszteletes úr jószerével csak a vállát vonogathatta erre, a temetőt ugyanis a református egyház nem biztosította. Tegyük hozzá, ez nem is lett volna könnyű. Az ÁB-Aegonnál például hírből ugyan ismerik a sírkőbiztosítást, ám ilyesmivel nem foglalkoznak. A Hungária Biztosítónál elméletileg különösen a természeti csapásokra lehetne egyfajta temetőbiztosítást kötni, az olyan „emberi csapások”, mint a rongálás viszont nehezíti a helyzetet. A sírok egyedi biztosítása lehetne talán a megoldás, mellyel foglalkozna is a Hungária, az ügyfelek azonban nem lelkesednek ezért. A biztosítatlan péceli reformátusoknak kutyára, erre nem telik, a kapukat pedig hiába zárják, mivel a mostani elkövetők is a kerítésen ugrottak át. A nemrég Isaszegen feltűnt vandálokkal szemben is tehetetlen volt a temető üzemeltetője. Ebben az ügyben nyomon vannak a rendőrök, bár a tettesek elfogása nem old meg semmit. A települések lelkészei mindenesetre sűrűn imádkoznak. Talán az segít. F. Zs. Még ma is szomorú képet mutat a péceli temető DUDÁS DÉNES FELVÉTELE A Nyolcvanezren bérlettel buszoznak / / Új vonzáskörzetek: Vác, Gödöllő, Érd Tavaly összesen több mint 60 millió utas utazott a Volánbusz Pest megyei helyközi járatain. A statisztikák szerint az utazási kedv némiképp növekszik, hiszen 1997-ben közel öt százalékkal emelkedett az utazások száma. Érdekesen alakult viszont az ingázók, vagyis a bérletesek száma. Átlagosan mintegy negyvenezer havibérletet váltanak a megyében, s csaknem hasonló nagyságú a megyében váltott tanulóbérletek száma is. A rendszeres utazáshoz szükséges havibérlet-tulajdonosok száma, a bérlet váltásának a helye, egyben arra is következtetni enged, hogy milyen változások történtek az előző évben az ingázásban. A Volánbusz forgalomirányítási szakosztályának vezetője Sohár István úgy véli, hogy az utóbbi időszakban két generális változás tapasztalható az ingázási szokásokban. Az egyik: megszűnt az agglomerációs közlekedésben a reggeli és esti csúcsok idején az „egyirányúság”. Vagyis, míg korábban általában Budapest volt a reggeli célállomás és a délutáni-esti visszaindulás helye, addig napjainkban már sok relációban oda-vissza utasokkal vannak teli mindkét napszakban az autóbuszok. A másik változás az agglomerációs ipartelepítéssel, újabb vidéki munkahelyteremtő beruházásokkal függ össze. Ezek hatására feltűnő módon nőtt a Vácra, Gödöllőre és Érdre bejárók száma. A havibérletek 27 százalékát például a váci üzem pénztárainál vásárolják. Gödöllőn veszik a bérletek tíz, Érden pedig tizenöt százalékát. Természetesen a busszal ingázók elsősorban azokról a településekről járnak be, amelyeknek nincs közvetlen vasúti kapcsolatuk a jellemző céltelepüléssel. Szerepet játszik az autóbuszos utazás választásánál - ahol lehet választani - az is, hogy melyik tömegközlekedési eszköz útvonala van közelebb az ingázó lakásához, illetve munkahelyéhez, így sokan veszik igénybe a Volánbusz helyközi járatait Érd, Diósd, Pusztazámor, Sóskút térségéből, de a Zsámbéki-medence településeiről és a Pilis falvaiból is. Van ezek között olyan útvonal, ahol csúcsidőben ötpercenként érkeznek a járatok, de általában az ingázók járatainál 15-20 percnél többet nem kell várniuk az utazóknak. A térségi célállomások és vonzáskörzetek kialakulásáról szólva Sohár István példaként elmondta, hogy a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem növekvő hallgatói létszáma a menetrend megváltoztatását, s a járatok számának növelését követelte meg. (Az érdi buszjáratról szóló információnk a 31. oldalon) S. B. A. Vasárnaptól újabb helyi járat indult Érden Kancsovszki János felvétele Nem fogadja a főváros a csömöri szennyvizet Háromszorosára nőhet a szippantás ára Kínosan érinti Csömör jó néhány lakóját a főváros egyik új rendelete, amely szerint az agglomerációs települések többé nem hordhatják szennyvizüket Budapest közigazgatási határán belülre. Hasonló gonddal küszködik a közeli Kerepes és Kistarcsa is. Csömör egyik vállalkozójának szippantós kocsija a szomszédos XVI. kerület egyik csatornaszeménél myár 1-jétől ezt többé nem teheti ürítette le a szennyvizet, de jameg. MUNKATÁRSUNKTÓL A legközelebbi település, ahová a szennyvizet vihetnék, Gödöllő vagy Fót, de akkor a szippantás ára háromszorosára növekedne, és ezt vagy a lakóknak kellene megfizetniük, vagy az önkormányzatnak kellene mélyen a zsebébe nyúlnia. Csömörön nemrégen fejeződött be a csatornázás, de számos helyi ház, főleg anyagi okokból, nem vett részt a beruházásban. Ők azok, akik a szippantást igénylik, a napi „termés” 20-40 köbméter állott szennyvíz. Egyes vélemények szerint Csömör vadonatúj csatornahálózatába kellene önteni a szennyvizet, de Bátovszki György, a település polgármestere szerint ez lehetetlen, mivel a csömöri csatorna biológiai rendszer, amely csak a frissen érkező szennyvizet képes elvehetni. A gödrökben álló, esetleg több hónapos szennyvíz hamar tönkretenné a rendszert. Megoldás lehet egy előtisztító berendezés, amely azonban túl nagy falat az önkormányzatnak: legalább 30 millió forintba kerül egy ilyen. A csömöriek nem találtak más megoldást, minthogy levelet írtak a fővárosi önkormányzat közműosztályának és a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. magyar és német igazgatóságának, hogy ideiglenesen feloldást kapjanak a rendelet alól. A csatornázási vállalat magyar igazgatósága már visszautasította a kérést, a többiek még nem válaszoltak. A problémákról egyébként szó volt egy agglomerációs kérdéseket egyeztető tárgyaláson is. A fővárosi önkormányzat tájékoztatása szerint a rendelet valójában csak rendelettervezet, amelyet egy közszolgáltatási pályázat követ a közeljövőben. Addig csak az eddig elutasító Fővárosi Csatornázási Művek Rt.-től függ a döntés, engedik-e Csömör szennyvizét a fővárosba hozni. A csömöri polgármester magát a rendeletet sem érti, hiszen tudomása szerint a fővárosi szennyvíztisztítók nincsenek kihasználva, és a szolgáltatásért a szippantást végző vállalkozó fizet is. A fővárosi önkormányzatot azonban minisztériumi rendelet kötelezte a döntésre.