Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. február

1998-02-02

NÉPSZABADSÁG 1998. február 2., hétfő Gyömrőn másodszorra a lakótelep ellen szavaztak Könnyen meglehet, hogy milliókba kerül Gyömrőnek a helyi kép­viselő-testület egyik legutóbbi döntése. Ezzel a határozattal ugyanis elutasították a Kóczán dűlőn kialakítandó lakóterület részletes rendezési tervét, amelyet a Rákos Mezeje Rt. készített el még tavaly. Ezt a rendezési tervet egyébként egyszer már jóvá­hagyta az önkormányzat. A gyömrői önkormányzat képviselő-testülete 1996-ban döntött arról, hogy a Kóczán dű­lőnek nevezett területet lakó­övezetként fogja hasznosítani. A részletes rendezési terv elkészí­tésével pedig a Rákos Mezeje Rt.-t bízta meg. A több mint százhektárnyi területből ugyan­is a nagyközség csak 28 hektár­nyit birtokol, a többi 87 hektár az rt. tulajdona. A Rákos Mezeje Rt. egyébként 1500 hektárnyi olyan mezőgazdasági területtel rendelkezik, amelyen gabonanö­vényeket, olajos magvakat ter­mesztenek. Ezek azonban az rt. megítélése szerint korántsem nagy termőképességű földek, ezért az rt. már korábban úgy határozott, hogy földjeinek egy részét fokozatosan kivonja a me­zőgazdasági termelésből. Az agglomeráció keleti részén, illet­ve a főváros XVII. kerületében fekvő földek hasznosítására két lehetőség kínálkozott: ipar tele­pítése vagy lakóövezet kialakí­tása. Az érintett települések la­kossága és önkormányzatai azonban az ipartelepítést nem tartották elfogadhatónak, kívá­natosnak. Mindezeknek megfelelően az 1500 hektárnyi terület egyötö­dén a XVII. kerületben három, Ecseren egy és Gyömrőn két la­kóövezet kialakításának részle­tes terveit készítette el az rt. A gyömrői önkormányzat tavaly júniusban egyhangúlag elfogad­ta ezt a Kóczán dűlő részletes rendezési terveként. Ekkor azonban a megvalósításhoz még néhány szakhatósági engedély hiányzott: a közúti igazgatóságé és a földhivatalé. A tervet némi­képp átdolgozták, így a közúti igazgatóság engedélyét megkap­ták. A földhivatal azonban a ter­mőföld védelméről szóló tör­vényre hivatkozva először meg­tagadta az engedélyt, később ezt úgy módosította, hogy a külterü­leti földek belterületbe való be­vonását engedi meg. Mindez még tavaly decemberben tör­tént. Időközben felvetődött az a kérdés, hogy az új lakóövezetben ki fogja kiépíteni a közműveket, az utcákat, ki elégíti ki az újon­nan felmerülő ellátási igényeket. Erre reagálva a Rákos Mezeje Rt. kérte az önkormányzattól, hogy határozatban rögzítsék: mindez a mindenkori tulajdonos feladata, és azt saját költségén végzi el. Az rt. a vízbázis bővíté­sét is vállalta, hiszen enélkül nem is épülhetne meg a lakóöve­zet, mivel a jelenlegi kapacitás erre már nem lenne elegendő. A gyömrői önkormányzat leg­utóbbi ülésén azonban újabb kérdéseket vetettek fel a képvi­selők. Például azt, hogy ki fogja finanszírozni az új iskola, óvoda építését, hiszen egy idő után ezekre is szükség lesz. A polgár­­mester válasza erre az volt, hogy az ipari park létesítésének gon­dolatát már korábban elvetette a képviselő-testület, az új intéz­mények építésével pedig korai még foglalkozni, hiszen Gyom­ron jelenleg sem zsúfoltak az is­kolák. Hosszas vita után a képviselő­­testület a Kóczán dűlő részletes rendezési tervét elutasította. A döntést a Rákos Mezeje Rt. nem vette jó néven. Levélben szólí­totta fel az önkormányzatot, hogy gondolja újra át az ügyet, és 30 napon belül döntsön. A részletes rendezési terv elkészí­tése áfával együtt több mint 8 millió forintba került. Termé­szetes, hogy ezt a pénzt az rt. nem hagyja veszni. Garádi Ist­ván szerint az sem kizárt, hogy perrel folytatódik az ügy. Cs. E. Ötpercenként vizsgáznak a kocsik Világszínvonalúnak minősítette Lotz Károly a Pest Megyei Köz­lekedési Felügyelet negyedik, legújabb műszaki vizsgáztatóál­lomását, amelyet a miniszter pénteken adott át rendeltetésé­nek Vácon. Az új 2-es főútról, tehát a vá­ros kikerülésével is megközelít­hető vizsgáztatóbázis hatezer négyzetméteres területen fek­szik, és a csaknem hétszáz négyzetméteres hasznos terüle­tű épületben nemcsak a gépko­csik, hanem a járművezetők vizsgáztatására is adottak a fel­tételek. Mint az állomás munkatársai­tól megtudtuk, a régi műszaki vizsgáztatási rendszerrel szem­ben, itt már szinte nincs is sze­repe a szubjektumnak. A vizs­gálóberendezések által mért adatokat - gázelemzés, oldal­­csúszásmérés, lengéscsillapító­vizsgálat stb. - egy zárt számí­tógépes rendszerben program­­vezérléssel rögzítik. Amit pedig a szakemberek az aknából lát­nak, azt kis, kézi számítógéppel rögzítve juttatják el a már meg­lévő adatsorhoz. A Pest Megyei Közlekedési Felügyelet igazga­tója, Revuczky Gyula azt is el­mondta, hogy a 267 millió fo­rintért megépült váci vizsgázta­tóállomás átadásával csaknem teljes körűvé vált szolgáltatá­suk a megyében. Szinte minde­nütt tizenöt kilométeren belül elérhető a legközelebbi bázis, talán csak Pomáz-Pilisvörösvár környéke maradt fehér folt. A Vácon lévő régi telephely, ha­gyományos technológiával, már nem bírta volna a terhelést, a tavalyi 30 ezer jármű vizsgázta­tás és 3 ezer jogosítvány kiadá­sa meghaladta erejét. A most átadott bázis vizsgáló során öt­­percenként követhetik egymást a gépkocsik, ami azt jelenti, hogy évente egy műszakban 30 ezer, két műszakban akár 50 ezer autó is vizsgázhat. Az M0- ás északi hídjának elkészülte után pedig Szentendre környé­kéről is könnyen elérhető lesz a váci műszaki állomás. B. J. G. Vandálok ellen nincs igazi biztosítás Temetőrongálás Isaszegen és Pécelen­­ Kutyára, erre az egyházközségnek nem telik Erőfitogtatásból döntötte fel két tizenöt éves fiú azt a hatvan sír­követ, mely a péceli református temetőben állt. Ugyancsak van­dálok dúlták fel múlt héten az isaszegi temetőt, ahol tizenkét sír bánta ottjártukat. Az esetek között nincs kapcsolat, még csak kü­lönösebb tendenciára sem utalnak, egyszerűen ilyen az élet, ilyen vad, kiszámíthatatlan, vélik a megye rendőrei. Állítólag cigarettázni, hülyés­ Hatvan kőig jutottak, akkor­kedni szokott a református te- megzavarták őket, merőben az a két péceli srác. Az ügyet vizsgáló gödöllői akik Ágnes napján ugyancsak rendőrök viszonylag hamar el­­erősnek érezték magukat. Az fogták a tetteseket, akik ellen egyébként büntetlen előéletű di­­rongálás bűntette miatt indul­ékok versenyezni kezdtek, ki eljárás­ tud több sírkövet felborítani. - Ugyan öt évet is kaphatná­nak ezért, de valószínűleg fel­függesztett büntetés lesz a dolog vége - véli Kovács Zoltán őr­nagy, a gödöllői bűnügyi osztály vezetője. A rendőröknek egyébként ál­talában kevés munkát adnak a temetők, legfeljebb, ha halottak napján beesik egy-egy viráglo­pás, máskor néhány eltűnt réz­tárgy miatt nyomoznának, ha nem lennének betörések, rablá­sok, egy-egy laza bandaháború. Mindez azonban nem vigasztal­ja Tariska Zoltán református lelkészt, aki még két héttel a történtek után sem tért a dolog fölött napirendre. Tíz éve ha­sonló eset már előfordult Péce­len, akkor harminc sírkövet bo­rítottak fel, de ehhez úgy látszik nem lehet hozzászokni. Hívei rögtön a kártalanítás le­hetőségéről faggatták a lelkészt, hisz a becslések szerint körülbe­lül kétmillió forintnyit vandál­­kodtak össze a fiatalok. Tariska tiszteletes úr jószerével csak a vállát vonogathatta erre, a te­metőt ugyanis a református egy­ház nem biztosította. Tegyük hozzá, ez nem is lett volna könnyű. Az ÁB-Aegonnál pél­dául hírből ugyan ismerik a sír­kőbiztosítást, ám ilyesmivel nem foglalkoznak. A Hungária Biztosítónál elméletileg különö­sen a természeti csapásokra le­hetne egyfajta temetőbiztosítást kötni, az olyan „emberi csapá­sok”, mint a rongálás viszont nehezíti a helyzetet. A sírok egyedi biztosítása le­hetne talán a megoldás, mellyel foglalkozna is a Hungária, az ügyfelek azonban nem lelkesed­nek ezért. A biztosítatlan péceli refor­mátusoknak kutyára, erre nem telik, a kapukat pedig hiába zárják, mivel a mostani elköve­tők is a kerítésen ugrottak át. A nemrég Isaszegen feltűnt van­dálokkal szemben is tehetetlen volt a temető üzemeltetője. Eb­ben az ügyben nyomon vannak a rendőrök, bár a tettesek elfo­gása nem old meg semmit. A te­lepülések lelkészei mindeneset­re sűrűn imádkoznak. Talán az segít. F. Zs. Még ma is szomorú képet mutat a péceli temető DUDÁS DÉNES FELVÉTELE A Nyolcvanezren bérlettel buszoznak / / Új vonzáskörzetek: Vác, Gödöllő, Érd Tavaly összesen több mint 60 millió utas utazott a Volánbusz Pest megyei helyközi járatain. A statisztikák szerint az utazási kedv némiképp növekszik, hiszen 1997-ben közel öt százalékkal emel­kedett az utazások száma. Érdekesen alakult viszont az ingázók, vagyis a bérletesek száma. Átlagosan mintegy negyvenezer havi­bérletet váltanak a megyében, s csaknem hasonló nagyságú a me­gyében váltott tanulóbérletek száma is. A rendszeres utazáshoz szükséges havibérlet-tulajdonosok száma, a bérlet váltásának a helye, egyben arra is következtetni enged, hogy milyen változások történtek az előző évben az ingázásban. A Volánbusz forgalomirányí­tási szakosztályának vezetője Sohár István úgy véli, hogy az utóbbi időszakban két generális változás tapasztalható az ingá­zási szokásokban. Az egyik: megszűnt az agglomerációs köz­lekedésben a reggeli és esti csú­csok idején az „egyirányúság”. Vagyis, míg korábban általában Budapest volt a reggeli célállo­más és a délutáni-esti visszain­­dulás helye, addig napjainkban már sok relációban oda-vissza utasokkal vannak teli mindkét napszakban az autóbuszok. A másik változás az agglome­rációs ipartelepítéssel, újabb vi­déki munkahelyteremtő beruhá­zásokkal függ össze. Ezek hatá­sára feltűnő módon nőtt a Vácra, Gödöllőre és Érdre bejárók szá­ma. A havibérletek 27 százalé­kát például a váci üzem pénztá­rainál vásárolják. Gödöllőn ve­szik a bérletek tíz, Érden pedig tizenöt százalékát. Természetesen a busszal ingá­zók elsősorban azokról a telepü­lésekről járnak be, amelyeknek nincs közvetlen vasúti kapcsola­tuk a jellemző céltelepüléssel. Szerepet játszik az autóbuszos utazás választásánál - ahol lehet választani - az is, hogy melyik tömegközlekedési eszköz útvo­nala van közelebb az ingázó la­kásához, illetve munkahelyéhez, így sokan veszik igénybe a Vo­lánbusz helyközi járatait Érd, Diósd, Pusztazámor, Sóskút tér­ségéből, de a Zsámbéki-meden­­ce településeiről és a Pilis falvai­­ból is. Van ezek között olyan út­vonal, ahol csúcsidőben ötper­cenként érkeznek a járatok, de általában az ingázók járatainál 15-20 percnél többet nem kell várniuk az utazóknak. A térségi célállomások és von­záskörzetek kialakulásáról szól­va Sohár István példaként el­mondta, hogy a piliscsabai Páz­mány Péter Katolikus Egyetem növekvő hallgatói létszáma a menetrend megváltoztatását, s a járatok számának növelését kö­vetelte meg. (Az érdi buszjárat­ról szóló információnk a 31. ol­dalon) S. B. A. Vasárnaptól újabb helyi járat indult Érden Kancsovszki János felvétele Nem fogadja a főváros a csömöri szennyvizet Háromszorosára nőhet a szippantás ára Kínosan érinti Csömör jó néhány lakóját a főváros egyik új rende­lete, amely szerint az agglomerációs települések többé nem hord­hatják szennyvizüket Budapest közigazgatási határán belülre. Hasonló gonddal küszködik a közeli Kerepes és Kistarcsa is. Csö­mör egyik vállalkozójának szippantós kocsija a szomszédos XVI. kerület egyik csatornaszeménél myár 1-jétől ezt többé nem teheti ürítette le a szennyvizet, de ja­­meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A legközelebbi település, aho­vá a szennyvizet vihetnék, Gö­döllő vagy Fót, de akkor a szip­pantás ára háromszorosára nö­vekedne, és ezt vagy a lakók­nak kellene megfizetniük, vagy az önkormányzatnak kellene mélyen a zsebébe nyúlnia. Csömörön nemrégen fejező­dött be a csatornázás, de szá­mos helyi ház, főleg anyagi okokból, nem vett részt a beru­házásban. Ők azok, akik a szippantást igénylik, a napi „termés” 20-40 köbméter állott szennyvíz. Egyes vélemények szerint Csömör vadonatúj csatornahá­lózatába kellene önteni a szennyvizet, de Bátovszki György, a település polgármes­tere szerint ez lehetetlen, mivel a csömöri csatorna biológiai rendszer, amely csak a frissen érkező szennyvizet képes elve­hetni. A gödrökben álló, esetleg több hónapos szennyvíz hamar tönkretenné a rendszert. Me­goldás lehet egy előtisztító be­rendezés, amely azonban túl nagy falat az önkormányzat­nak: legalább 30 millió forint­ba kerül egy ilyen. A csömöriek nem találtak más megoldást, minthogy leve­let írtak a fővárosi önkormány­zat közműosztályának és a Fő­városi Csatornázási Művek Rt. magyar és német igazgatóságá­nak, hogy ideiglenesen felol­dást kapjanak a rendelet alól. A csatornázási vállalat magyar igazgatósága már visszautasí­totta a kérést, a többiek még nem válaszoltak. A problémákról egyébként szó volt egy agglomerációs kér­déseket egyeztető tárgyaláson is. A fővárosi önkormányzat tájékoztatása szerint a rende­let valójában csak rendeletter­vezet, amelyet egy közszolgál­tatási pályázat követ a közeljö­vőben. Addig csak az eddig elutasító Fővárosi Csatornázá­si Művek Rt.-től függ a döntés, engedik-e Csömör szennyvizét a fővárosba hozni. A csömöri polgármester ma­gát a rendeletet sem érti, hi­szen tudomása szerint a fővá­rosi szennyvíztisztítók nincse­nek kihasználva, és a szolgál­tatásért a szippantást végző vállalkozó fizet is. A fővárosi önkormányzatot azonban mi­nisztériumi rendelet kötelezte a döntésre.

Next