Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. február
1998-02-25
32 NÉPSZABADSÁG. Évák É-műhelye Dunakeszin Négy Dunakeszin élő és alkotó, magát független festőként meghatározó Éva elhatározta, hogy összefog, s megalakítja az E- műhelyt. Ötödiknek - az ékezet hiányán nagyvonalúan felülemelkedve - egy Erzsébetet is felvettek a műhelybe. Természetesen nem keresztnevük azonossága hozta össze a hölgyeket, sokkal inkább hasonló érdeklődésük kapcsolta és kapcsolja egymáshoz őket. Egy városban laknak, alkotnak, dolgoztak már a Dunakeszin lévő Gárdonyi Galéria alkotócsoportjában, s tagjai a Duna bal partján élő művészeket összefogó Múzsa Egyesületnek is. Mindnyájan amatőrök, ami esetükben azt jelenti, hogy nem alkotásaikból élnek. Persze a hasonló érdeklődés nem jelent hasonló stílust is. Dévai Éva a dekorativitás felé hajló geometrikus absztraktjaival, Rákos Éva csendélettel, virágképekkel, Kákonyiné Képes Erzsébet Éva és Hajdúné Gulyás Aranka Erzsébet tájképekkel mutatkozott be az első közös kiállításon. Az E-műhely tárlatának a Dunakeszi Városi Könyvtár adott helyet, az alkotókat pedig Tóth Antal karikaturista - vagy ahogy ismerik, Tonió - mutatta be. B. J. G. Gödöllőn készül a Csalogató Különleges daru hívja fel a gyermet magára ezekben a napokban Gödöllőn. Kosarából nem a köztéri lámpákat javítják, hanem filmet forgatnak a Magyar Televízió munkatársai. A gyermekosztály új sorozatának második részét készítjük - tájékoztatott Nagy László szerkesztő. A Csalogató című honismereti sorozat először január 31-én volt látható az első programban. Ez olyan pályázat eredménye, melyre három alkotói közösség nyújtott be egymástól különböző elgondolást. A Kolibri Színház múzeumokat szeretett volna bemutatni. Szabados Tamás operatőr a természeti értékeket tervezte közkinccsé tenni a gyermekek szemével, amelyről Gödöllőn például öröm-bánat térképet készítettek. Mi a kistelepüléseken élő fiatalokkal kívántuk bejárni Magyarországot. Mivel valamennyien a gyerekeket állítottuk a középpontba, úgy döntött a televízió, hogy egyesítsük a pályázatokat, legyen belőlük közös műsor. Amíg a „légi felvételeket" forgatták, a nyolcosztályos premontrei Szent Norbert Gimnázium tanulóival beszélgettem, akik elmondják majd a televízióban, hogy az agrártudományi egyetem otthonát eredetileg az ő iskolájuknak építették, melyet később államosítottak. A kilencvenes évek elején viszont az egyetem segítette az egyházi iskola újraindítását. - Én az Erzsébet parkról, Erzsébet királyné szobráról és a mögötte álló sziklacsoportról beszélek majd - avat be a forgatókönyvbe diáktársa, Dombóvári Gábor. Gödöllőn olyan sok titok van hogy még ők, a magyar történelembe ágyazódott iskola diákjai sem ismerik mindre a választ. Úgy gondolják, hogy az egyetem főépületének ablakrácsain olvasható monogram Mária Terézia nevének rövidítése. Amikor a császárné Gödöllőn járt, ez a ház bizony még nem állt. A kovácsok Takács Menyhért prépost nevét örökítették meg. A műsort, melynek a Kolibri Színház igazgatója, Novák János a rendezője, több helyszínen, így például a kastélyban készítik, ahol a Gödöllő Táncegyüttes tagjai is fellépnek. B. G. PEST MEGYEI KRÓNIKA 1998. február 25., szerda A templom tornyát Isten látja Pálos Frigyes a műemlékvédelemről, a munka szentségéről Gólyák lakták évtizedeken át a XIII. században épült hévízgyörki templom sisakját vesztett tornyát. A rom török pusztításra emlékeztetett, pedig századunkban szenvedte el az elemek rombolását, majd az emberek hanyagságát. A nyolcvanas években társadalmi összefogással végezték el műemléki helyreállítását, így már nem kell Isaszegtől Feldebrőig utaznunk, ha az Árpád-kor egyházi hagyatékát kívánjuk tanulmányozni ezen a tájon. Az újjáépítés-szervező Pálos Frigyes prépost-kanonok, a hatvani Szent Adalbert-templom plébánosa, művészettörténész volt, aki 74. születésnapja előtt pár nappal kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. A váci egyházmegye egyházművészeti bizottságának elnöke számos további templom megújításában is közreműködött. Gyakran szolgál a Galga menti településeken tartott szentmiséken, ahol megjelenése nyugalmat és kedélyességet, egyszóval bölcsességet sugároz. A parlamentben 175 embert tüntettek ki, ő volt közöttük az egyedüli pap. Teológushallgatóként kerültem kapcsolatba Décsei Géza préposttal, Pesterzsébet plébánosával, aki elkötelezettje volt az ars sacrának, a szent művészetnek, aminek előadója volt a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi Ottó után. Ugyancsak ő volt a motorja akkor a váci egyházmegye egyházművészeti bizottságának is - emlékezik pályája kezdetére a belvárosi plébánián. - Pappá szentelésem után is gyakran fordultam hozzá, mert a liturgia szépsége nagyon fontos számomra, és fájdalommal tapasztaltam a sekrestyések által kezelt templomi tárgyak, fáklyák, gyertyák, füstölők, szenteltvízhintők, keresztek gyakori elhanyagoltságát -mondja. - Ha valamit javíttatni kellett, a prépost úr házi ötvöséhez fordultam én is. - Hogyan került kapcsolatba a műemlékvédelemmel? - Hatvani káplánként 1953- ban szembesültem a közeli Egyházasdengeleg templomának nyomorult állapotával. A zsindely teteje szinte lemállott, a falakat ugyancsak pusztította az eső és a fagy. A nógrádi talajrepedéseket okozó dagadó agyagrétege is közrejátszott ebben, mert nem fordítottak elég gondot a vízelvezetésre, pedig ez a templom az egyházmegye egyik legkorábbi, legszebb, a romantika és a gótika találkozásából született darabja. Helyreállítása kapcsán ismerkedtem meg a Műemléki Felügyelőség kiváló szakembereivel, Dercsényi Dezsővel, Gerő Lászlóval, Entz Gézával és Bán Attila fiatal építészmérnökkel, az akkor egyetlen területi előadójával. A budai Vár helyreállításához gyártott műemlék palából Dengelegre is jutott. Ezután a hatvani templom helyreállítása következett. Ekkor ismerkedtem meg Leszkovszky György professzorral, a Szent Gergely Rend tulajdonosával, akit sokfelé elkísértem templomi helyreállításokhoz. Amikor 1957- ben Vácra kerültem, dr. Kovács Vince püspök rám bízta az egyházművészeti feladatokat. Amikor pedig a hetvenes években végre egyházi emberek is elvégezhették az ELTE bölcsészkarán a művészettörténeti szakot, én is jelentkeztem. - A váci egyházmegye területén húzódott a török hódoltság határa. Vajon mennyire észlelhető ez egyházi műemlékeink sorsában? - Azt hiszem, a török elég lusta nép. Inkább az Alföld gazdagabb városait foglalta el, de Jászberény például túlélte a megszállást. A nógrádi falvak nem játszottak szerepet a török halak megtöltésében. Ezért maradhatott meg néminemű középkor a Cserhát dombjai között. Varga Zsuzsa muzeológus a közelmúltban a váci egyházmegye gyűjteményéhez olyan térképet állított össze, amelyen láthattuk, hogy a tatárjárás előtt 450 egyházas hely volt egyházmegyénk területén! Több, mint ma. De ma is sok kevésbé ismert értékünk van. Hadd mondjak erre egy példát! Óriási jót tett velem az Egyházügyi Hivatal, amikor 1960-ban el kellett hagynom Vácot, és a Nógrád megyei kis faluba, Tereskére kerültem. Lehet, hogy enélkül nem történt volna meg a templom feltárása. Az épületről kiderült, hogy a magyar építészettörténet évszázadait lehetne belőle oktatni. A munka főnyereményeként előkerült egy Szent László-freskóciklus, ami a mai Magyarországon az egyetlen teljes képsorozat a lovagkirályról. Rejtélyes, hogyan került Tereskére ez a téma, hiszen itt az ember a Kárpát-medence közepére szúrja le a botot. Diplomamunkámat is a tereskei templomépítkezés történetéről írtam. Doktori értekezésem a Szent László-ciklushoz kapcsolódott volna, de újra Hatvanba kerülve, lelkipásztori munkám mellett erre már nem tudtam elég időt szakítani. Később az egyházmegyei egyházművészeti bizottság elnöke lettem, majd Keszthelyi Ferenc püspök úr az egyházmegyei múzeum igazgatóságával is megbízott. Több mint egy év után ezt is meg kellett köszönnöm. - Hogyan maradhatott meg a hévízgyörki templom? - Csak úgy, hogy nem néptelenedett el teljesen a vidék, és egy „dombon” áll, melyet sosem öntött el a víz. A Galga még a hatvanas években is kiáradt, volt idő, amikor csónakkal közelítették meg az emberek az öregtemplom dombját. A vízrendezés óta sokat változott a táj képe, a rovására is. A jelen botrányos őrülete mindenből pénzt akar csinálni. Minden kezdeményezésre azzal kérdeznek vissza, hogy van-e erre fedezet. Ilyen hozzáállással a hévízgyörki templomot soha nem tudtuk volna rendbe tenni. - Miért fontos az egyházművészet és a műemlékvédelem az egyház számára, hiszen az erő nem a falakban, hanem a hitben nyilvánul meg. - A templom nevelőhely. Nem jó, ha kurjongató kántora van, ha rongyos a miseruha, ha büdösödnek a vázában a virágok. Előfordul, hogy egy templom felújítására nincs elegendő pénze az egyházközségnek, s hagyják leromlani. Pedig egy régi ruhát is lehet úgy tartani, hogy viselhető legyen. Ha egy gomb leszakad, nem kell madzaggal összefogni a kabátot, hanem fel kell varrni a gombot. A műemlékek azt bizonyítják számomra, hogy a munkának régen szentsége volt, amit ma nem mindig érzek. 1978-ban kaptam a felújítás alatt álló freiburgi dómról egy kőbimbót. Az egyik fiatornyot díszíthette a magasban. Ezen a több száz éves gótikus darabon növényi motívumot helyezett el alkotója. A levél erezete is kirajzolódik rajta. Kis ajkat is kiképzett, hogy a csapadékvíz ne ácsorogjon felületén, hanem kicsöppenjen belőle. Kérdezhetik, hogy ki látja ezt a százméteres magasságban. A templom tornyát Isten látja, nem az utcán kószáló emberek. Balázs Gusztáv A hévízgyörki Árpád-kori templom felújítás után dudás Dénes felvétele ELLENÁLLHATATLAN MINDEN NAP EGY Az egyik legnépszerűbb Fiat modell, az Unó a Fiat Fortissimo '98 ajánlatában igazi ajándékot kínál. Az ideális családi autó most valóban nagyszerű választás Önnek és családjának egyaránt: a kiváló ár, a páratlanul kedvező kamatozású hitelkonstrukció (kamat már 9,99%-tól) és a 0% kezelési költség mellett az Ön által kiválasztott Linót most ajándék metélfénnyel veheti át bármelyik Fiat márkakereskedésben. A Fiat lino tehát most is ellenállhatatlan! A Fiat Fortissimo '98 ajánlatában az 5 ajtós, 1000 cm-es Fiat Unót a következő felszereltséggel kínáljuk: • színezett üvegek • fűtőszálas hátsó szélvédő • hátsó ablaktörlő • Fiat Code indításgátló • első és hátsó automata biztonsági öv • zárható üzemanyagtartály • belülről állítható fényszórók Az 5 ajtós Fiat UNO most fantasztikus, 1 460 OOO forintos áron kapható! Ingyenes információs hívószámunk: 06-80-245-245 A SZENVEDÉLY VEZET MINKET FIATT Színdarab Dianáról és nemcsak róla ✓Uj bemutatóra készül a Budaörsi Játékszín Hercegnőhalál, váratlan és véres, Dianát siratja a fél világ, és (paparazzógaládság ide vagy oda) persze hogy mindenki kíváncsi a részletekre. Mostanában dobják piacra Diana igaz és még igazabb történeteit, soha nem látott föllendülés várható a papírzsebkendő-iparban a könny facsaró sztoriktól. Azt a színdarabot azonban, amelyikről az alábbiakban ejtünk szót, még véletlenül sem a szenzációéhség teremtette. Nem csodálkoznék, ha Miklós Tibor darabja láttán sokan csalódottan jönnének ki a nézőtérről. Mert akik valamiféle reprodukált Dianával akarnak találkozni, az ő hányattatásainak históriáján vagynak átszellemülni, nos, azoknak máshová kell menniük az élményért. Akik viszont szeretik a „dupla-, sőt triplafenekű” dolgokat, bátran váltsanak jegyet március végén a Budaörsi Játékszínbe vagy a Pesti Vigadóba. Diana élete és halála ugyanis ürügy csupán Miklós Tibor művében. A tényleges szereplők egy író és egy színésznő; az író darabot írt a színésznőnek, ez a darabbeli darab szól Dianáról, ezt próbálják hőseink a cselekmény során. S ahogy kibontakozik a hercegnő sorsa, férjével való kapcsolata, úgy közeledik egymáshoz és távolodik el egymástól az író és a színésznő, a férfi és a nő, két ember, akik bárhol élhetnének, bárhol találkozhattak volna - legyen a helyszín a budaörsi Kakukkhegy avagy a winsdori kastély Angliában. Egyelőre ennyi derült ki a nyilvános olvasópróbán, melyen Miklós Tibor szerző, Barbinek Péter rendező, valamint a darabban szereplő színészek tájékoztatták a megjelenteket. Forgács Péter játssza az írót és Charles herceget, Tallós Rita a színésznőt és Diana hercegnőt. S mint a darabbeli darabnak, Miklós Tibor művének is van története. Tallós Rita ösztönzésére született a színjáték: ő kereste föl az alapötlettel a szerzőt, aki mint önálló drámaíró, ezzel a művel debütál. De nem csupán ötletgazdaként és főszereplőként jegyzi Tallós Rita az előadást, hanem menedzserként is. Potenciális támogatók hadát járta végig személyesen, míg rátalált az igazi szponzorokra összehozva ezzel a megtartandó estekhez szükséges pénzt. Éless Béla budaörsi színidirektor pedig a teátrum intézményét adta hátterül, s még az egyik mellékszerepet is elvállalta. Nemigen kapkodtak ám a színrelépés lehetőségéért a színésztársadalom tagjai többen visszahőköltek tőle, a „hullarablás” szándékát gyanítva a témában. A társulat reményei szerint félelmeikre élő cáfolat lesz a március 20-i premier a Pesti Vigadóban, amit egy hét múlva, 27-én, a színház világnapján követ majd a budaörsi bemutató. R. V.