Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. április

1998-04-01

1­9­9­8. Április 1., szerda * PEST MEGYEI KRÓNIKA NÉPSZABADSÁG Pénzt vagy élelmet! Nyugdíjasok dolgoznak a szeretetszolgálatnak Tavaly több mint kétmillió forinttal támogatták az adakozók a Máltai Sze­retetszolgálat Pest megyei tevékenysé­gét. Ezt az összeget nem lehet ugyan a Budapesten, vagy a Dunántúl egyes részein összegyűlt adományok nagy­ságával összehasonlítani, a máltaiak mégsem panaszkodnak. Hozzáállásu­kat sajnos olykor épp a rászorulók nem osztják, akik azt remélik, a szere­tetszolgálat sínre teszi az életüket. Nemritkán egy-két milliót remélnek az emberek a szervezettől, amúgy fe­lebaráti alapon, egyszeri, vissza nem fizetendő támogatásként. Amióta Kozma Imre, a szeretetszolgá­lat vezetője a televízióban is köszönetet mondott a befolyt adományokért, a szoká­sosnál is nagyobb a Pest megyei szervezet váci központjának levelezése. Legtöbben a lakásuk után fizetendő kamat átvállalá­sát remélik a szervezettől, mások pár százezer forinttal is beérnék. A máltaiak­nak azonban közel sincs annyi pénzük a megyében, mint amennyit a kívülálló fel­tételezne. Tavaly például 2,1 millió forint érkezett be pénzadományokból, 3,8 millió forint értékű ruhát osztottak szét, 3,2 mil­liónyi élelemmel, 105 ezer forintot érő gyógyszerrel gazdálkodhattak a szervezet munkatársai, az egyéb adományok, így a bútorok, használati tárgyak pedig 1,2 mil­lió forintra becsülhetők. A készpénzben befolyt, illetve a fo­lyószámlára utalt adományokból 850 ezer forint érkezett magánszemélyektől, 170 ezer közületektől, 540 ezer az ön­­kormányzatoktól, míg pályázatokon 210 ezer forintot nyertek a helyi csoportok. Ritkaságnak számít az az 1,9 millió fo­rintos PHARE-támogatás, melyet egy pályázattal nyertek el a ceglédiek és amiből egy évig finanszíro­­zták a telepü­lés házi betegápolását. A Máltai Szeretetszolgálat összesen 360 munkatárssal, Tagit­bicskétől Monorig, Gödöllőtől Biatorbágyig jelen­leg 14 településen próbál segíteni a rászo­rulókon. A szeretetszolgálatnak dolgozók teljesítménye tavaly elérte a 16 ezer mun­kaórát. Az önkéntesek fizetést nem kap­nak, nem véletlen tehát, hogy soraikban nagyon sok nyugdíjas található. Különö­sen az ünnepek, főleg a karácsony kör­nyékén élénkülnek meg a csoportok, me­lyek a helyi viszonyokat figyelembe véve próbálnak meg segíteni magukon. Megesik, hogy a kisebb falvakban mi­sén hirdetik ki a gyermeküdültetést, és kérik, aki tud, segítsen - meséli Déginé Somogi Judit, a szeretetszolgálat pesti területi vezetője, akinek két lánya is a máltaiaknak dolgozik, ha ideje engedi. Ennek megfelelően meglehetősen változatosan alakulnak a szervezet for­rásai. A váciaknak az ottani malom küld lisztet, az önkormányzat raktárat ad, pénzt viszont alig, Tápióbicskén a testü­let már mélyebben nyúlt a zsebébe, Szentendrén és ugyancsak Vácott a Kaisers-üzletek elé kitett dobozba gyűj­tötték a máltaiak az adományokat, Gö­döllőn, Cegléden a Mól benzinutalvány­­nyal támogatja a szervezet gépkocsi­­parkját, Dunakeszin cukorkát kaptak az üzletekből, a példák hosszan sorolhatók. A megyében ráadásul súlyt fektetnek ar­ra, hogy a szegényeket ne csak az ünne­pek alatt, hanem két ünnep között is tá­mogassák - már ha ez lehetséges. A sze­mélyi jövedelemadóból a szervezetnek felajánlott egy százalékból ezért a 6-12 éves gyerekek hét végi étkeztetéséről szeretnének gondoskodni a szeretetszol­gálatnál. A rászoruló családok gyerekei ugyanis hét közben az iskolában még ehetnek ingyenesen, ám ez megoldatlan szombaton és vasárnap. Az önkéntesek már járják az intézményeket, hogy az igazgatókkal lefolytatott személyes megbeszélés alapján feltérképezzék a szükséget látók körét. Az akció termé­szetesen csak addig tart, ameddig futja rá a pénzből, a máltaiak azonban biza­kodnak. Érdekes ugyanakkor, hogy az emberek, ha már segítenek, akkor segí­tenek mindenkin. A szeretetszolgálaton keresztül például csak a megyéből 327 ezer forintot küldtek a lengyel árvízká­rosultak megsegítésére. F. Zs. Drágul a vízi közlekedés A téli szünet után hamarosan megin­dul a személyhajó-forgalom a Dunán. A hét végétől közleknek a Budapest és Esztergom közötti járatok. Áprilisban és májusban a hét végén szállít majd utasokat a Hunyadi, a Rákóczi és a Táncsics a Dunakanyarba. A hajóje­gyek ára a múlt évihez képest átlago­san húsz százalékkal emelkedett, vagyis Budapesttől Vácig már 840 fo­rintba kerül egy személynek az utazás. Tarifát emelt a Budapesti Közlekedési Rt. Hajózási Szolgáltató Kft.-je is. Átke­lőhajóikon már e hónap elejétől drágáb­bak a jegyek, míg a vonaljáratok tarifái májustól emelkednek. Mint arról Kalló István, a kft. vezetője beszámolt, a Boráros tér és a Római­ fürdő között közlekedő sétahajók csak május elsején kezdik meg a szezont, akkortól felnőt­teknek kettőszáz, gyerekeknek pedig száz forint a jegy egy útra. A téli felkészülés véghajrájánál tarta­nak. Tavaly a kikötők és a hajók javítási költsége három és fél millió forint volt. Ez az összeg az idén, részben az inflá­ció, részben pedig az áradások által oko­zott nem várt károk miatt elérheti a négymillió forintot. A főváros két átkelőjáratának forgal­ma folyamatos. A Megyer és Pünkösd­fürdő között közlekedő komp csak sze­mélyeket szállít, az átkelés díja már öt­ven, illetve kedvezménnyel 25 forint. A gépjárművek áthajózását is ellátó, a so­roksári Duna-ágon, a Csepel Hollandi út és a Molnár-sziget közti rév olcsóbban, negyven-, illetve húszforintos személy­tarifával közlekedik. Személygépkocsikat háromszáz, te­herjárműveket pedig ötszáz forintért szállítanak. Mivel ezek a járatok valódi tömegközlekedési szolgáltatást is vé­geznek, egész évben óránként, a reggeli, délutáni és esti csúcsidőben pedig fél­óránként közlekednek. Így a tavaszi, il­letve nyári átállás nem érinti a két fővá­rosi dunai révet. S. I. Nyolcszáznegyven forint a hajójegy Vácra hancsovszki János felvétele Kidobják az ülést az ablakon Májustól több új szerelvény közlekedik a megyében Pest megye menetrendjében naponta 1200-1300 személyvonat szerepel. Ez az ország Budapest után legforgalmasabb része. Tavaly ezen a vasúti területen nyílt pályán 86 gázolásos baleset tör­tént. Ebből 12 esetben kereszteződés­ben, ahol pedig mindig működő sorom­pó figyelmeztet a veszélyre — hiába. TUDÓSÍTÓNKTÓL A MÁV Budapesti Igazgatósága márci­us 27-i napi jelentésében a következőket olvashatjuk: Göd-Vác között ismeretlen tettesek 50 méter vezetéket loptak el, Túra-Hatvan állomások között 14 méter vezetéknek veszett nyoma, Tatabá­nya-Tata között ismeretlen elkövetők az útátjáróra figyelmeztető táblákat tulaj­donítottak el. Pest megye területén majdnem min­dennap megrongálnak valahol vasúti be­rendezést, kővel dobálják a szerelvénye­ket. A legveszélyesebb a Kőbánya- Kispest-Lajosmizse-Dabas vonal, ahol az úgynevezett „diszkóvonatokon” tör­ténik a legtöbb kár. Gyakori, hogy a fe­lelőtlen, garázda fiatalok üléseket dobál­nak ki az ablakon, biztonsági, illetve jel­zőberendezéseket visznek magukkal vagy tesznek tönkre, s nem ritka, hogy az utasokat is atrocitások érik. Az itt közlekedő vonatok szerelvényei között már nincs olyan kabin, ahol ép­ülést vagy fülkét lehet találni. A tervek szerint a megye vasúti kocsijainak jelentős ré­szét a májusi nyári menetrend kezdetéig kicserélik, így - egy ideig legalábbis - ép fülkék várják az utazóközönséget. Évről évre nő a kábellopások száma: tavaly 91 alkalommal tulajdonították el a biztosítóberendezések és egyéb vasúti felszerelések réz-, illetve alumíniumve­zetékét. Az elkövetők ezzel nemcsak te­temes anyagi kárt okoznak a vasútnak, hanem veszélyeztetik a közlekedést, az utasok testi épségét is. Sokszor tűnnek el a jelzőberendezésekhez futó kábelek, a fénysorompók akkumulátorai, illetve optikái. A fénysorompó működéséről kis lámpa ad információt az alloritásfő­­nöknek. A hibát tizenkét óra alatt kötele­sek kijavítani. Ha ez addig mégsem si­kerül, jelzőőr veszi át az irányítást. Az utóbbi időben egyre gyakrabban akadá­lyozza a forgalmat a sínekre dobott be­tontömb, szemét vagy öreg hűtőszek­rény. Lotz Árpád, a MÁV Rt. Budapesti Igazgatóságának vasútbiztonsági és vé­delmi osztályvezetője szerint a félso­rompókkal felszerelt kereszteződések a legbiztonságosabbak. Miután egy ilyen berendezés 10 millió forintba kerül, a megye közel ezer átkelőjéből mindössze csak 128-ban található ezek közül. To­vábbi 383 vasúti kereszteződésben fény­jelzések óvják a közlekedők biztonsá­gát. Ezenkívül „fekvőrendőrök”, a ko­rábbiaknál figyelemfelkeltőbb piros op­tikák segítik elkerülni a baleseteket. A kődobálásokkal már sokkal tehetet­lenebb a vasút - tudtuk meg Lotz Árpád­tól -, miután a leginkább kora délután garázdálkodó felelőtlen gyerekek tetten érése ritkán lehetséges. Az iskolai felvi­lágosító programok sem hoztak jelentő­sebb eredményt. A vonatszemélyzet egyre több szerepet vállal a védelemben, sokszor ők azok, akik a garázdálkodó­­kat, vagy éppen a kábeltolvajokat, ron­­gálókat tetten érik - állítja az osztályve­zető.­­ A Gyomron kezdeményezett Együtt a rongálók ellen nevű mozgalom mintájára, a megye vasúti személyzete közül mind többen kaptak, illetve kap­nak mobiltelefont. Amennyiben a kalau­zok rendbontást tapasztalnak, vagy eset­leg a vonaton valaki rosszul lett, telefo­non értesítik a szerelvényhez legköze­lebbi rendőr-, illetve mentőállomást. Lotz Árpád szerint egyre gyakrabban fosztogatják a bűnözők a teher-, illetve kamionszállítmányokat. Az elkövetők feltehetően előre tudják, melyik vagono­kat érdemes kirabolniuk. Az utóbbi években elsősorban a hírközlési beren­dezések, háztartási gépek, cipők és ruha­neműk kelendőek. Tápiószele határában február 16-án a piros jelzés ellenére akart átkelni a síneken egy Volkswagen MTI-FOTÓ Mozi nyolcvanegymillióért Az Elveszett világ, a 101 kiskutya és Az ördög ügyvédje az élen Pest megye közel 170 települése közül tavaly mindössze 31-ben működött mozi. Az 5700 előadásra 410 ezren váltottak jegyet. A térség legnagyobb vetítői a hét minden napján, illetve hétvégeken két alkalommal tartanak előadást. Az új filmek a premier heté­ben, illetve legfeljebb az azt követő két-három héten az itteni mozikba is eljutnak. 1997-ben az Elveszett világ, a 101 kiskutya, Az ördög ügyvédje, il­letve a Játszma aratta a legnagyobb sikert. Az országban működő majd hatszáz mozi közül 31 található Pest megyében. A huszonhárom állandóan üzemelő, va­lamint a nyolc autósmozi kasszáiba ta­valy több mint 82 millió forintot fizettek be a látogatók. A térség legnagyobb filmszínházai kö­zül Gödöllőn Ligeti Zoltán igazgató elé­gedett a 30-32 százalékos forgalommal. A bevásárlóközpontok megnyitása után hirtelen közel 20 százalékkal csökkent a forgalom, de pár hét után a mozilátogatók visszatértek. Ligeti Zoltán úgy gondolja, hogy az átlagosan 300 forintos helyárak, valamint az, hogy a premierfilmekre sem kell sokat várnia a megye közönségének, versenyképessé teszi őket. Vácott naponta két, hétvégeken három előadás várja a látogatókat. Zoltainé, Menyhárt Erzsébet szerint a mozi a tele­vízióval is versenyképes. A törzsközön­ség nagy része itt is diákokból áll. A megyében legtöbb filmet forgalma­zó EHO Szinkron Kft. statisztikái sze­rint 1997-ben a térségben közel 5 száza­lékkal többen voltak kíváncsiak egy-egy bemutatóra, mint az előző évben, s ez 15 százalékkal több bevételt hozott az üze­meltetőknek. A megye toplistájának élére tavaly az Elveszett világ, a 101 kiskutya, Az ör­dög ügyvédje, valamint a játszma ke­rült. Az idén Oscar-esővel jutalmazott Titanic viszont már most olyan sikeres, hogy több látogatót csábított a vetítő­­vásznak elé, mint a tavalyi „éllovasok”. * Kun J. Viktória Gödöllőn a forgalom harmincszázalékos DUDÁS DÉNES FELVÉTELE

Next