Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. április

1998-04-30

Szigetcsépi jobb Sztápárnak Szigetcsép és a jugoszláviai Sztápár köz­ség közt együttműködési megállapodás született, melyet a szigetcsépi szerb ön­­kormányzat székházában írtak alá. Az eseményen jelen volt Balsa Spadijer, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság nagy­követe, Lásztity Péró, a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat elnöke, a Szerbek Világszövetségének elnöke. Básits Tihamér, a szigetcsépi szerb önkormányzat elnöke munkatársunknak elmondta, a testvérkapcsolat megterem­tését az motiválta, hogy Sztápár és Csép sokban hasonlít egymáshoz, s főleg a nyelv megőrzésének és fejlesztésének terén jelentős segítséget tudnak nyújtani egymásnak. Első lépésként a sztúpániak szerb nyelven tanuló diákokat hívtak meg a nyárra, ezek kiutazását a csépi ön­­kormányzat intézi. M. Gy. O. Lesz pénz a metróra Nem befolyásolja a metróépítést a fővá­ros ötmilliárd forintos vesztesége - tájé­koztatta lapunkat Atkári János budapesti főpolgármester-helyettes. Mint ismere­tes, a Legfelsőbb Bíróság korábbi dönté­se alapján az önkormányzatok és az ÁPV Rt. közötti perekben a települések részé­re kifizetendő késedelmi kamatot húsz százalékban maximálta. A főváros ennek következtében hozzávetőleg ötmilliárd forinttól esik el. A metróépítés 1996-os árakon számított, körülbelül százmilliárd forintos költségét hatvan-negyven száza­lék arányban hitelből és saját forrásból fedezik. Utóbbiból 15,3 milliárdot áll Budapest, a többit a kormány. A metróra mindenképpen meglesz a pénz, más fejlesztések viszont elmarad­nak vagy késnek. Ezek közé tartozik többek között a csepeli gerincút kiépíté­se, körforgalmú csomópontok építése, a budai alsó rakpart meghosszabbítása, a lomtalanítási rendszer átalakítása. S. G. NÉPSZABADSÁG 1­9­9­8. ÁPRILIS 30., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI KRÓNIKA V­édnöki tábla jó vendéglősöknek Közgyűlést tartott a királyi kastélyban a turisztikai egyesület Bátovszki György csömöri polgár­­mestert választotta új elnökének a Gödöllő és Környéke Regionális Tu­­risztikai Egyesület. A királyi kastély dísztermében tegnap tartott közgyű­lésen adták át az egyesület védnöki tábláit a pályázatot nyert vendéglátó vállalkozásoknak. Az önkormányzatokat, vállalkozáso­kat, civil szervezeteket és magánsze­mélyeket tömörítő egyesület az elmúlt időszakban több pályázatot nyert a Ma­gyar Turizmus Rt.-nél, és sikeresen fo­lyamodott külföldi támogatásokért is - tudtuk meg Suba Katalin szakmai tit­kártól. Véleménye szerint ezek az ered­mények is bizonyítják az egyesület lét­­jogosultságát. Elismeréssel szólt arról is, hogy a legújabb kiadványokhoz a korábbinál lényegesen hatékonyabb se­gítséget kaptak a tagoktól, s hogy a he­lyi és megyei lapok, köztük a Pest Me­gyei Krónika rendszeresen hírt ad mun­kájukról. Az egyesület megállapodást kötött a megyei közgyűléssel, amely ebben az évben 510 ezer forinttal támogatja a tér­ségi idegenforgalmi feladatok ellátását. Schmidt Géza, a megyei önkormányzat elnöke megígérte, hogy a közgyűlés költségvetésében a Tourinform-irodák működésére meghatározott hárommilli­ós összeg fel nem használása esetén a pénzmaradványt a jelenleg létező három iroda között még az idén felosztják. Az egyesület idén 8 és fél millió fo­rintból gazdálkodhat, melynek legna­gyobb része, 3,4 millió forint tagdíjbe­vételből és működési hozzájárulásból, illetve a tavalyi 2 és fél millió forintos pénzmaradványból származik. A védjegyhasználati pályázaton részt vevők közül az egyesület védnöki táblá­ját a mogyoródi csíkvölgyi Pipa csárda, a galgahévízi Gaia étterem és panzió, a gödöllői Napsugár étterem és a Silver Club képviselője vehette át Murányi Pé­tertől, a Gasztronómia főszerkesztőjé­től. B. G. Gödöllőt nem csak a kastély miatt érdemes felkeresni HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Az élet többet ér minden pénznél A bankok és posták maximális biztonságra törekszenek Ha a pénzintézetek ellen elkövetett tá­madásokat statisztikailag rangsorol­juk, akkor a leggyakoribb a postarab­lás, ezután következik a pénzszállít­mányok elleni támadás, a legritkább pedig - egyelőre - a számítógépes sik­kasztás, csalás. A technika hihetetle­nül gyors fejlődése és a megállíthatat­lannak tűnő bűnözési hullám arra sarkallja a pénzintézeteket, hogy min­denütt a maximális biztonságra töre­kedjenek. Pest megyében 15 bank, 20 körzeti fel­adatokat is ellátó takarékszövetkezet, 11 biztosítótársaság működik, és minden te­lepülésen található természetesen posta­­hivatal. A bankok közül a legkiterjedtebb hálózattal az OTP Bank, illetve a Buda­pest Bank rendelkezik, előbbi 28, utóbbi 11 városban, községben nyitott eddig fió­kot, kirendeltséget. A takarékszövetkeze­tek közül a Monor és Vidéke, illetve a Túrai Takarékszövetkezet 11-11 települé­sen tart fenn fiókot. A felsorolt pénzinté­zetek közül a legvédettebbnek a biztosí­tók, a legvédtelenebbnek a kis, egy-két személyes postahivatalok minősülnek. Pest megyében tavaly 36 olyan bűn­­cselekmény - rablás, betöréses lopás, lo­pás, csalás, rongálás, pénzhamisítás - történt, amelynek helyszíne posta, bank, vagy takarékszövetkezet volt. Rablás­nak esett áldozatul például egy ceglédi és egy nagytarcsai postafiók, illetve ta­karékszövetkezet, betörtek egy-egy hévízgyörki, galgamácsai, szigetújfalui bankba, és csalást derítettek fel a pilisvörösvári takarékszövetkezetnél, valamint egy túrás banknál. A rablások közül 7 esetben használtak fegyvert, két ügynél pedig fegyvernek látszó tárgyat. E bűncselekményekkel összesen csak­nem 15 millió forintnyi kárt okoztak a tettesek, s ebből csupán 1,4 millió térült meg. Egyébként 13 ügy elkövetőjét si­került felderítenie a rendőrségnek. Mint a 28 megyei fiókot működtető Hungária Biztosítónál elmondták: a tár­saságnak korábban óriási gondot oko­zott a pénz őrzése. Ezt mára úgy küszö­bölték ki, hogy megszüntették a kész­pénzes forgalmat, mindent átutalással intéznek, még a károk kifizetését is. A Monor és Vidéke Takarékszövetke­zet évente 5-6 millió forintot fordít va­gyonvédelemre. Személyi őröket nem alkalmaznak, viszont igyekeznek a leg­korszerűbb biztonsági berendezéseket, technológiákat beszerezni és alkalmaz­ni. Ezek közé tartozik a videós figyelő­­rendszer, a rendőrséggel összekapcsolt riasztás. Ezen kívül a pénztárakat időzá­ras trezorokkal látják el. Úgy tartják azonban, hogy még ez is kevés. Hiszen - bár hosszú idő óta először - tavaly de­cemberben kétszer egymás után rámol­ták ki az ecseri kirendeltséget. Tökélete­sen sohasem tudják kizárni a bűncselek­mények lehetőségét, mert - mint minden pénzintézetnél - itt is az emberi élet vé­delme a legfontosabb. Braun Péter, az OTP biztonságért fe­lelős szakértője lapunknak elmondta: minden lehetséges eszközt és módszert felhasználnak a vagyonvédelemre. A fi­ókokban ott vannak a fegyveres őrök, azonban nem az ügyféltérben tartózkod­nak, éppen azért, hogy ne lehessen köny­­nyen megtámadni őket. Elektronikus fi­gyelőkamerákkal rögzítik az eseménye­ket mindenütt, és természetesen műkö­dik a rendőrségi jelzőrendszer is. Az OTP talán az ország legerősebb pénz­­szállító autóival rendelkezik. Személy­zetük alapos kiképzést kap, ezen túlme­nően saját vészjelző és kommunikációs rendszert működtetnek. Braun úr úgy vélte, hogy kellőképpen fel vannak vér­tezve a számítógépes bűncselekmények ellen is. A védelmi költségeket sem kí­mélik, olykor évente az 1 milliárdot is eléri a biztonságra fordított összeg. A bűncselekményeket tekintve a pos­tahivatalok a legveszélyeztetettebbek, hiszen nincs az országban még egy olyan pénzintézeti tevékenységgel fog­lalkozó cég, amelynek minden települé­sen lenne fiókja, kirendeltsége. A posta a 3200 település mindegyikén működtet hivatalt - mint ismeretes, sok helyütt többet is - és mozgó szolgáltatást is vé­gez. A hazai nagy postákon még nem fordult elő az — mondta Csernák Endre biztonsági vezetőhelyettes -, ami az an­gol nagy postánál, ahonnan egyszerre annyi pénzt szereztek rablással, mint Magyarországon 10 év alatt. A posta azokon a telepein, ahol komoly össze­gekkel dolgoznak, saját fegyveres biz­tonsági őröket foglalkoztat, akik nem csupán bilincselhetnek, de fegyvert is használhatnak. Március végétől a teljes hálózatot felszerelték időzáras trezorok­kal. Az egyre szigorodó belső szabályok szerint éjszakára nem maradhat jelentős mennyiségű pénz a hivatalokban, ráadá­sul az eddiginél gyakrabban kell az idő­záras kasszákba helyezni a pénzt mint eddig, mert a fiókokban nem tarthatnak nagyobb összeget. A postánál folyama­tosan építik ki az éjszakai betörésvédel­mi technikákat és riasztórendszereket. A posta jelenleg 17 ezer kézbesítőt alkal­maz, védelmüket a táskába szerelt riasz­tók segítik, de Csernák úr szerint csak a társadalom, az emberek segítségével ol­talmazhatják meg őket és a náluk lévő értékeket. A rendőrséggel együttműköd­ve kiépítenek olyan rablásvédelmi rend­szert is, amely nagymértékben akadá­lyozza a bűncselekmények elkövetését, illetve elősegíti a nyomozás eredmé­nyességét, erről azonban részleteket nem árult, nem árulhatott el a biztonsági vezető. Az azonban tény, hogy ennek a beruházásnak a végén járnak. A posta a vagyonvédelemre kifejezetten saját for­rásaiból tetemes pénzt költ, az idén való­színűleg több mint 1 milliárd forintot. Csoknyay Edit Gödöllői sajtófesztivál A V. országos ifjúsági sajtófesztiválnak - immáron harmadik alkalommal - a gödöllői művelődési központ adott ott­hont. A fiatalok sajtótájékoztatón, szak­mai fórumokon, beszélgetéseken vehet­tek részt. A fesztiválon részt vevő mintegy ezer diákújságíró előtt adták át az egyesület 1998. évi médiapályázatai győzteseinek díjait. Az év diákújságírója középiskolai kategóriában második helyezett lett Aponyi Noémi. Az Érden lakó fiatal te­hetség A Witman fiúk világa című pá­lyaművével nyert kedvezményes nyári médiatáborozást. Az év diákújságja ka­tegóriában a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllői Universitas című lapja szerzett fődíjas minősítést. A bevezető műsort követően a Nép­­szabadság Internet bemutatója várta az érdeklődőket, ahol szakemberek segít­ségével megismerkedhettek a világhá­lóval. A délután további részében saj­tótájékoztatót adtak neves sportolók, művészek, így a fiatal újságírójelöltek­nek lehetőségük nyílt arra is, hogy a szakmát élesben gyakorolják. Talál­koztak ismert televíziós és rádiós új­ságírókkal is. G. B. Kereskedik a kamara Pest megye-szerte 18 ezer kisiparos dolgozok, közülük is legtöbben az épí­tőiparban. A 221 nyilvántartott szak­ma közül jelenleg 11 mestervizsga-kö­teles, de várhatóan még ebben az év­ben újabb 20 szakma műhelyei nyit­hatók csak mesterlevél birtok­ában. Június elsejétől a kamarák adják majd ki a vállalkozói engedélyeket. A tagság kötelező lesz. Miután eddig alig 50-60 százalékuk volt nyilvántartva, így az új rendszerben az illegális vállalkozások le­leplezése is egyszerűbbé válhat. A szer­vezet a 221 szakma számára egységes követelményrendszerrel próbálja az eu­rópai uniós beilleszkedést segíteni. Ezen­kívül gyártmányprospektusban mutatják be a megye kisiparosait, s ismertetik meg termékeiket nemzetközi piaccal. A kamara nagy súlyt fektet a megyei kézművesmesterségekre - tudtuk meg Szabó Tibortól, a Pest Megyei Kézmű­ves Kamara elnökétől. Az érdeklődésre számot­tatható termékeket kiválasztják, s új arculattal próbálják majd ezeket a külföldi piacokon eladhatóvá tenni. En­nek első lépéseként a tervek szerint 40 kézművesmesterség termékei kerülnek a szakmai zsűri elé. A pályázók közül le­het, hogy a vert kézi csipke, fúvott üve­gek, csikósbőr kulacsok, vagy éppen ko­vácsoltvas kerítések nyerik el a zsűri tet­szését. Az iparosok közül néhányan egy multinacionális cég alvállalkozói. A be­dolgozásban nagyon szűk kör érintett, miután az előzetes majd 1-1,5 millió fo­rintos szakmai felkészültséget mérő vizsgán túl, legalább 10-15 millió forin­tos alaptőkével lehet csak jó eséllyel pá­lyázni. A nemzetközi cégek elsősorban elektrotechnika, alkatrészgyártó illetve szerszámkészítő területekről keresnek vállalkozókat. Jelenleg a 221 különböző szakmából mindössze 11 a mestervizsga-köteles, azaz például pékség, cukrászda vagy például az autójavító műhely csupán ak­kor nyitható, ha legalább egy olyan dol­gozója van, akinek már van mesterleve­le. A két éve kötelezővé tett mestervizs­gát az említett 11 szakma iparosainak 80 százaléka már letette. A megmérettetés­re csak 3-5 éves szakmai gyakorlat után nyílik lehetőség, amikor is a vállalko­zóknak szakmai, pedagógiai, vállalko­­zásgazdaságtani ismereteiről kell szá­mot adniuk. Ezt általában még két-há­­romszáz órás előkészítő tanfolyam előzi meg, amely közel 60-80 ezer forintba kerül, míg a vizsgáért további 30 500 fo­rintot kell fizetniük. Várhatóan még az idén további húsz szakma lesz mestervizsga-köteles. En­nek köszönhetően például kőműves, ács, asztalos, optikus, vagy éppen kozmeti­kus csak akkor vállalkozhat majd, ha ő, vagy alkalmazottja tudását mesterlevél­lel tudja igazolni. Jelenleg Nagykőrösön épp a pékek szakmai felkészítése folyik. Ezt a feladatot azért vállalta a település, mert a megyében az országos átlaghoz képest sok a pék. A kamara tervei között egy olyan program is szerepel, amelynek köszön­hetően rövidesen több építkezési vállal­kozó juthat munkához. Az elképzelések szerint horvátországi szállodákat, panzió­kat, idegenforgalmi egységeket Pest me­gye vállalkozói újítanak fel. Az elvég­zett munkáért cserében a társaság szobá­kat kap majd a horvát tengerparton, s ezeket itthoni idegenforgalmi cégeknek értékesítené. Szabó Tibor szerint így nemcsak a megye iparosai jutnak mun­kához, de a nyaralni vágyók is olcsób­ban üdülhetnek. Kun J. Viktória Prémiumot kaptak a váci focisták Újabb három és fél milliót adott a Zöllner TUDÓSÍTÓNKTÓL A Vác Zöllner FC labdarúgói hozzájut­hatnak az eddig ki nem fizetett prémiu­mok közel feléhez, miután a múlt héten a Zöllner Elektronik vezetése a vállalt kötelezettségeken felül újabb 3,5 millió forintos segítséget nyújtott az egyesület­nek. Mint Ogl József, a cég ügyvezetője elmondta, ezzel az összeggel együtt már több mint 30 millió forintos az a támo­gatás, amit a klub az egyesületnek juttat. Mint hozzátette, ebből az összegből 15 millió forintot még karácsony előtt utal­tak át azért, hogy a játékosok nyugodtan készülhessenek a tavaszi nyitányra. Az összeg másik felét csak nyáron adják át, s ez már az őszi új bajnokságban haszná­landó fel. A fociklub és a Zöllner Kft. közötti szerződés szerint a következő évben is hasonló nagyságrendű támoga­tásra számíthat az egyesület.

Next