Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. május

1998-05-12

Az első fordulóban az MSZP vezet a megyében Ö­t helyen új helyen szavazás lesz Pest megyében a 790 ezer választó­­polgárból 433 ezren vettek részt az országgyűlési választások első fordu­lóján. Ez a jogosultak 54,53 százalé­ka. Öt választókerületben - Daba­­son, Ráckevén, Nagykátán, Ceglé­den, Nagykőrösön - a résztvevők lét­száma nem érte el az ötven százalé­kot, így ezeken a helyeken a második fordulóban a listára is újra kell sza­vazni. Az MSZP az érvényes szava­zatok 29,17 százalékát szerezte meg, ugyanannyit, mint négy évvel ezelőtt, s ezzel első lett. A két nagy vesztes a Magyar De­mokrata Fórum és a Szabaddemokraták Szövetsége. Az MDF az 1994-ben megszerzett 12 százalékkal szemben most 3,6 százalékot ért el, míg az SZDSZ 20-ról 9-re olvadt. Egyéni vá­lasztókerületi jelöltjeik is gyengén sze­repeltek. A második fordulóba az MDF egyetlen önálló jelöltje sem került be. A Fidesz által támogatott jelöltjeik kö­zül Gémesi Györgynek van esélye a nyerésre. Az SZDSZ-ből Kuncze Gá­bor első helyen, Vezér Mihály, Witting­­hoff Tamás és Grószné Krupp Erzsébet harmadik helyen végzett az első fordu­lóban. (Azokon a helyeken, ahol ér­vénytelen volt az első forduló, ott min­den jelöltre újra lehet szavazni.) A Fidesz - MPP négyszer annyi sza­vazatot kapott a listájára, mint négy év­vel ezelőtt, a MIÉP 2,5 százalékról 7,8 százalékra növelte szavazatai arányát. A kisgazdák is másfélszeresre növelték listás voksaikat. A fiatal demokraták jelöltjei négy, míg a szocialisták kilenc helyen várhat­ják a második fordulót az első helyről. A kisgazdák Nagykőrösön reményked­hetnek egyéni győzelemben. A függet­lenek közül Pásztor Béla az első kör­ben második lett, Ilkei Csaba harma­dik. A második fordulóba minden válasz­tókerületből az első három helyezett ju­tott. (Zárójelben azok eredményét kö­zöljük, akik nem jutottak tovább, de is­mert politikusok.) A szobi választókerületben: Harrach Péter (Fidesz) 20,86%, 4967 szavazat, Pásztor Béla (független) 17,72%, Lajtai István (MSZP) 17,39% (Kórodi Mária, az Országgyűlés alel­­nöke 7,38 százalékot ért el, Remitzky Zoltán Szob polgármestere 4,14 száza­lékot, Schmidt Géza a megyei közgyű­lés elnöke 2,76 százalékot. A váci választókerületben: Bóth János (MSZP) 28,54%, 7224 sza­vazat, Imre Zsolt (Fidesz) 23,24%, Csereklye Károly (FKGP) 11,01%. (Manninger Gábor (MDF), a megyei közgyűlés alelnöke 6,32 %.) A dunakeszi választókerületben: Tóth András (MSZP) 26,65%, 6697 szavazat, Salamon László 24,57%, Lé­vai Sándorné (FKGP) 13,95%. (Bognár László, a MIÉP alelnöke 11,4%). A gödöllői választókerületben: Gémesi György (MDF-Fidesz) 31,35%, 10 871 szavazat, Körösfői László (MSZP) 25,81%, Ilkei Csaba (független) 16,27%. (Roszik Gábor függetlenként 3,75%, Fekete György a KDNP színeiben 2,22%). Az aszódi választókerületben: Probocskai László (MSZP) 25,33% 5165 szavazat, Tóth Gábor (Fidesz) 21,35%, Tallós Emil (FKGP) 16,36%. (Gáspár Miklós, a KDNP alelnöke 6,49%). A monori választókerületben: Gellért Kis Gábor (MSZP) 28,71%, 8781 szavazat, Pogácsás Tibor (Fi­desz) 28,46%, Túry István (FKGP) 18,09%. Az érdi választókerületben: Miklós László (MSZP) 30,19%, 9474 szavazat, Várkonyi András (Fidesz) 25,56%, Vezér Mihály (SZDSZ) 12,26%. A budaörsi választókerületben: Selmeczi Gabriella (Fidesz-MDF) 29,07%, 7764 szavazat, Keller László (MSZP) 28,58%, Wittinghoff Tamás (SZDSZ) 11,43%. (Németh András - Új Szövetség 1,86%). A pilisvörösvári választókerületben: Nikolits István (MSZP) 24,8%, 7954 szavazat, Frajna Imre (Fidesz) 24,45%, Grószné Krupp Erzsébet (SZDSZ) 11,51%. (Demeter Ervin, az MDF frak­cióvezetője 9,96%). A szentendrei választókerületben: Hadházy Sándor (Fidesz) 26,81%, 7811 szavazat, Miakich Gábor (MSZP) 26,57%, Krizsovenszky Lajos (FKGP) 11,55%, (Gulyás József - SZDSZ 8,13%, Kulin Ferenc - MDNP 4,61%). A szigetszentmiklósi választókerület­ben: Kuncze Gábor (SZDSZ) 34,17%, 9921 szavazat, Hoffman Pál (MDF-Fidesz) 21,74%, Kücsön Sándor (MSZP) 18,82%, (Csath Magdolna - KDNP 3,34%). A többi választókerületben minden je­lölt újra felkerül a szavazólapra. Az ér­vénytelen első forduló során Nagykátán Samu János (MSZP), Rác­kevén Gyimesi István (Fidesz-MDF), Dabason Kovács István (MSZP), Nagykőrösön Czira Szabolcs (FKGP), Cegléden Czinege Imre (MSZP) kapta a legtöbb szavazatot. T. M. A LISTÁT ÁLLÍTOTT PÁRTOK PEST MEGYEI SORRENDJE Asta neve Kapott érvényes szavazat : 1. Magyar Szocialista Párt 124 840 29,17 2. Fidesz 118 350 27,65 3. Független Kisgazdapárt 65 476 15,30 4. SZDSZ 38 045 8,89 5. Magyar Igazság és Élet Pártja 33 356 7,79 6. MDF 15 584 3,64 7. Kereszténydemokrata Néppár 13 632 3,19 8. Munkáspárt 13 208 3,09 9. MDNP 5 487 1,28 (Forrás: Országos Választási Bizottság) Nem állítják le a battai templom építését Úgy tűnik, zavartalanul épül tovább Százhalombatta főterén a református templom, mivel eredménytelen volt a környéken lakók tiltakozása. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint arról lapunkban korábban beszá­moltunk, a város fő­tere melletti Béke utca lakói Szilágyi Józsefné vezetésével aláírásgyűjtést indítottak a templom he­lye ellen, mivel szerintük az elveszi a ki­látást, a levegőt és a napfényt előlük. Tiltakozásukat legutóbbi ülésén a város képviselő-testülete is meghallgatta. A vita során elhangzott, hogy a lakóknak volt alkalmuk megtekinteni az előzetes terveket, és szavazni róluk. A Béke utcaiak azonban továbbra is a templom építésének leállítását követel­ték. A kérdést szavazásra bocsátották, és a képviselők az építkezés folytatása, il­letve jelenlegi helyének megtartása mel­lett voksoltak. A Finta József tervezte református templomot az eredeti tervek szerint 2000-ben adják át a híveknek. Építésé­nek kilencvennyolcmillió forintos költ­ségét a helyi Kós Károly Alapítvány állja. NÉPSZABADSÁG Fejlesztésre érdemes kórház F­olyamatos a rekonstrukció Cegléden A napokban már a májusra is fölkerült a ceglédi kórház új, szerkezetkész épület­szárnyára. Az egymilliárd 257 millió forintos kórház-rekonstrukciórtak ez a második üteme is ígéretesen halad te­hát. A röntgenosztály, az új intenzív osztály és a patológia kap itt majd he­lyet. Hosszas ünneplésre nemigen lesz idő, mert nyomban nekilátnak a követ­kező ütemnek, amelynek során egyebek között megújul a teljes műtőblokk. Nem egyszerre a teljes kórházat, hanem az egyes szakmákat érinti a folyamatos, egészen a kétezredik év végéig húzódó rekonstrukció, amelyre a pénzforrást címzett állami támogatásból szerezték meg, s az önkormányzat is letette - nem kis áldozatot vállalva ezzel - a maga százmillióját. 1994—1995-ben a laboratóriumot újí­tották meg, és gyógyszertárat hoztak lét­re a kórházban. A vizesblokkok felújítá­sa úgyszólván „műsoron kívül” zajlott, viszont nem lehetett halogatni. A beteg­elégedettségi kérdőíveken ugyanis a kórház lakóinak rendre visszatérő pana­sza volt a mosdók, a fürdők állapota, amit részben­­ saját bevételeikből előte­remtve a harmincmilliós költséget­­ már orvosoltak, másrészt a felújítás folytatá­sára szeretnék megnyerni az önkor­mányzatot. A ceglédi kórház a hatvanas években épült, s az akkori építési technológiára nem az volt a jellemző, hogy az örökké­valóságnak emelte volna az épületeket. S bár a csak látogatóba érkezők nem szereznek rossz benyomásokat, mert nem egy lerobbant küllemű intézményt látnak, a benne dolgozók, na meg a bete­gek is jól tudják, hogy a csőtörések úgy­szólván mindennaposak. Az épületgépé­szeti részek elöregedését az is jól jellem­zi, hogy most, amikor az új szárny bizo­nyos csöveit próbálták rácsatlakoztatni a régi épületre, az eredetileg kiszemelt sa­rok helyett a kórház túloldaláig jutottak, amíg egy ép, használható részt találtak a szerelők. Mindazonáltal dr. Mohos György, az intézmény igazgató főorvosa nem pa­naszkodik, hiszen a rekonstrukcióval is éppen az igazolódik, hogy a kórház nemcsak hogy az életképes, de a fejlesz­tésre érdemes gyógyító intézmények kö­zé tartozik. Holott a teljesítményelvű fi­nanszírozás bevezetését követően, ami­kor más kórházak elkezdték lehúzni a rolót, a ceglédieken is eluralkodhatott volna a pesszimizmus. Sosem tartoztak ugyanis a túlfinanszírozottak közé. Vi­szont éppen a szükségből voltak képe­sek erényt kovácsolni. Időben felülvizs­gálták költségvetésüket, megkeresték azokat a pontokat, ahol még takarékos­kodni lehet. S kiderült például, hogy ko­moly tízmilliókat lehet megtakarítani azon, ha megszigorítják a gyógyszerek felhasználását. Kovács úr pénteken már nem úgy távozik a kórházi osztályról, hogy szatyornyi medicinát visz magával ingyenes biztonsági tartalékul a hét vé­gére, hanem a receptjét a földszinti gyógyszertárban beválthatja. Csakúgy, mint a kórház dolgozói a sajátjukat, ha a szükség úgy hozza. A gyógyszerfelelős nővérnek pedig minden hónapban el kell számolnia a készlettel. A nagyvonalú­ság, a pazarlás ugyanis visszaüt. Kikü­szöbölésével viszont elérhető, hogy Cegléden még sosem volt gyógyszer­hiány, nem kell a családtagoknak üzen­ni, hozzanak már be kenőcsöt, tablettát. S nincs messze már az az idő sem, amikor az újjáépítés a kórtermeket is érintve olyan szobákat teremt a gyógyí­tásra szorulóknak, amelyek ma még leg­inkább csak a magánklinikákra jellemző­ek: kisebb, kedvesebb, emberibb tereket. K. Zs. Az új szárny­­ egyelőre csak a számítógépes grafikán Ismeretlen halott a Dunában MUNKATÁRSUNKTÓL Egyelőre nem tudni, ki volt az a férfi, akit a ráckevei rendőrök fogtak ki va­sárnap délután a Dunából. A holttestet a folyó bal partján fekvő Makád kör­nyékén vetette partra a víz. A rendőrség igyekszik kideríteni a férfi személyazo­nosságát. Eddig mindössze annyit si­került megtudni róla, hogy halálát ful­ladás okozta, a már legalább két hete a folyóban volt. Pontosan ismert azonban annak a két jugoszláv állampolgárságú férfinak a kiléte, akik tegnap súlyos balesetet szenvedtek az M5-ös autópálya Pest megyei szakaszán. A németországi Düsseldorfban élő, 55 éves Simic S. feltehetően elaludt ve­zetés közben, ezért letért az úttestről, majd a vadvédelmi kerítést átszakítva felborult autójával. A férfi súlyos sérü­léseket szenvedett, de utasa, az 51 esz­tendős Mirkovic D. kizuhant a kocsi­ból, majd később bele is halt sérülései­be. A dabasi rendőrök folytatják a vizs­gálatot. A megyei rendőr-főkapitányság em­berei eközben egy csaló ügyét vizsgál­ják. P. László több mint kilencmillió forint hitelt vett föl a Postabanktól a Ha-Jo Kft. nevében. A kölcsön fede­zeteként gépkocsikat ajánlott fel, ám a hitel kézhezvétele után túladott a ko­csikon anélkül, hogy a bank beleegye­zett volna. Változatok az Ipoly mente csatornázására Három változatban készült el Szokolya és Kóspallag csatornázásá­nak tanulmányterve, amelyet falu­gyűlésen ismerhettek meg a kóspalla­­giak. A község polgármestere szerint túl sokáig nem lehet gondolkozni a be­ruházáson, mert különben végleg lete­hetnek róla. Az északi régió, bár szinte minden te­lepülése hátrányos helyzetű, forráshiá­nyos, mégis erősen készül a csatorná­zásra. Mint arról már beszámoltunk, ti­zenegy település tavaly megalakította az Ipoly Közmű Kft.-t, azzal az elsődleges feladattal, hogy a csatornaépítéssel kap­csolatos pályázatokat, majd a lebonyolí­tást szervezze. Mint egyik létrehozója, Martos György márianosztrai polgár­­mester elmondta, a gázberuházás példá­ja mutatja, hogy a közös út járható. Csa­tornázásra pedig nemcsak környezetvé­delmi okok miatt van szükség, hanem azért is, mert senki nem szeretne kör­nyezetterhelési díjat fizetni, s a lakosság megtartásának feltétele is a komforto­sabb környezet. Kérdéses azonban, hogy a gáz és a telefon bevezetése után vállalják-e a települések lakosai az újabb anyagi terhet, pályázni ugyanis csak akkor lehet, ha az ingatlantulajdo­nosok hatvan százaléka csatlakozik a társuláshoz. Márianosztrának közben adódott egy igen kézenfekvő lehetőség: rácsatlakoz­ni a fegyház csatornájára, amely a szobi tisztítóba vinné a község szennyvizét. Jelenleg már tárgyal is az önkormányzat erről a szobi csatornamű társulattal. Csizmadia Vilmos kóspallagi polgár­­mester szerint most már világossá vált, hogy Szokolyának és Kóspallagnak kü­lön kell megépítenie csatorna- és tisztí­tórendszerét, mivel a többi érintett tele­pülés is valószínűleg Szobhoz, illetve Letkéshez csatlakozik. Mint a kóspallagi falugyűlésen el­hangzott, a Duna Menti Regionális Víz­mű Rt. elkészítette a két község csator­názásainak tanulmánytervét, három vál­tozatban. Az egyik variáció szerint az el­vezetett szennyvíz Verőcénél csatlakoz­na a váci telepre menő csatornába, a má­sik szerint közös, a harmadik szerint kü­­lön-külön tisztítótelep épülne a két köz­ségben. Az utóbbi két esetben még bi­zonytalan, hogy a tisztított szennyvíz beleengedhető-e az élővízbe. A beruházás mintegy 640 millió fo­rintba kerülne - ebből 260 millió jutna Kóspallagra, 380 Szokolyára —, de en­nek az összegnek hetven, sőt nyolcvan százaléka is megszerezhető pályázatok­ból. Ez akkor lehetséges, ha az ingatlan­­tulajdonosok 60 százaléka vállalja a rá­csatlakozást, s ez azt jelentené, hogy egy-egy háztartásnak közel 170 ezer fo­rintot kellene vállalnia. Igaz, lehetőség van a tízéves részletfizetésre is. B. J. G.

Next