Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. június
1998-06-02
NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1998. JÚNIUS 2., KEDD 27 A sárlavina támadása Pályáznak a helyreállítás költségeire A múlt héten képes hírben már beszámoltunk a Galgamácsára és Vácegresre zúduló sárlavina okozta károkról. A két héttel ezelőtti események nyomai még ma is felfedezhetőek. És nem csak a környezetben. Galgamácsa és Vácegres között kapott el a felhőszakadás, gondoltuk, legjobb, ha visszafordulunk. De megrekedtünk, mert a földes bekötőútról már akkora erővel zúdult le a víz, hogy több mint egy méter magasra vágódott fel az országút túloldalán. Galgamácsa felé egy fél méter mély folyó hömpölygött, magával ragadva az erdőszélre lerakott szemetet, lomot, aszfaltdarabot, még egy gyerekjárókát is vitt a falu felé - mondja Kovács Miklósné. A Vácegresről Galgamácsa felé vezető útnak azon az oldalán, ahova a sárlavina vágódott, a növényzet még mindig mutatja, meddig ért a víz. Ami pedig az országút két oldalán padkának látszik, az a hordalék, ami feltöltötte az árkokat. Ugyanazokról a dombokról indult el az az ár is, ami Vácegrest elöntötte, természetesen használhatatlanná téve mind a két vízelvezető árkot is. Valami nagy zúgásra lettem figyelmes, és amikor kiszaladtam, akkor már hömpölygött a víz - meséli Dudás Jánosné. - Mindenki kint volt, de aztán észbe kaptunk, és rohantunk be, hogy az állatokat mentsük. Dudásék házát kétfelől is támadta az ár. A dombról lejövő sártenger egy része elöntötte a konyhakertet, az udvart, másik része pedig a vízelvezető árokból - amelyikben békeidőben egy kis forrás vize csörgedez - lépett ki. Az árok utcájában, a Toldi utcán még mindig ott áll a markoló, hogy folytassa a munkát, s nem messze onnan, ott áll a több köbméternyi föld is, amit a Galga-menti Víztársulat emberei szedtek ki. - Aznap mindenki dolgozott - folytatja Dudásné a tűzoltók estig szivattyúzták a vizet, a sarat, az emberek az árokból kimért földet terítették szét az úton. A kertben, az udvarban is ezt csináltuk, aztán a traktorral tapostuk szét... Úgy látszik, az eseményeket Bundi sem tudta még igazán feldolgozni. Csak tessék-lássék ugat egy kicsit, amikor bemegyünk Cserni Andrásné portájára. Az udvar közepén szép kerekes kút, s mikor ennek a sorsáról érdeklődünk, Cserni Andrásné megnyugtat: - Szerencsére ezt a kutat már nem használtuk, de így is volt kárunk elég, a pincéből búvárszivattyúval kellett a vizet kihozni. Úgy jött a hegyről a víz, hogy még a kaput is belökte, Bundi meg a bódéja tetejére ugrott, hogy el ne vigye az ár... Cserniéknek nincs biztosításuk, Dudásné szerint ilyenre úgysem fizetne a biztosító. Mint mondja, három-négy évvel ezelőtt már volt erre példa. Mint ahogy arra is nemegyszer volt már példa - nemcsak az olaszországi Campania tartományban, hanem itthon, Magyarországon is -, hogy megindult a föld. Több mint három évtizede, Dunaföldváron, egymillió köbméternél is nagyobb mennyiség csúszott a Dunába. De egy évvel ezelőtt Sülysápon is történt valami hasonló, igaz, ott „csak” néhány száz köbméter sarat vitt az ár az útra, megbénítva a közlekedést, s ugyanez Tinnye térségében is megesett. Segítséget kértünk a megyei közgyűlés, elnökétől, mert csak a legsürgősebb munkákat tudtuk saját erőnkből elvégezni - mondja Kovács Miklósné jegyző. - Közben - a polgári védelem és a víztársulat szakembereinek segítségével - igyekeztünk mindkét községben felmérni a károkat. Az önkormányzatot Vácegresen tizenegymillió forint körüli kár érte, Galgamácsán ennél több, körülbelül tizenhétmillió. Most dolgozzuk ki a pályázatunkat, amelyet a Pest Megyei Területfejlesztési Tanácshoz adunk be, fényképekkel is bizonyítva a károkat. Az ehhez hasonló esetekben a tanács ad támogatást a kárelhárításra. Mint kiderült, kára van a Galga-menti Víztársulatnak és a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht.-nak, amelynek emberei továbbra is dolgoznak, hiszen a társaság kezelésében lévő utak megtisztítása is az ő feladatuk. És persze sokaknak van még kára. Kérdéses például, hogy vevőre talál-e a Galgamácsa előtti nagy kanyarban lévő ház, amely pontosan az ár útjába esett, igaz, az épület oldalán továbbra is hirdeti a felirat, hogy eladó. És továbbra is ott téblábolnak az állatok a galgamácsai farmon, pedig nem kis riadalmat okozott közöttük, amikor az útra kellett felmenekíteni őket, a tojások egy része viszont tönkrement. Egy dolog biztosnak látszik: azt a kárt, amit az emésztőgödrök kimosása okozott és okoz még, senki nem fogja felmérni. Legjobb esetben is legfeljebb meggyorsítja a csatornahálózat kiépítését. Borgó János Bundi az ót tetején vészelte át a felhőszakadást DUDÁS DÉNES FELVÉTELE Támogatják a borturizmust is Az idegenforgalommal foglalkozóknak érdemes figyelemmel kísérniük a Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság tájékoztatóit, mivel számos pénzszerzési lehetőséget kínáló pályázatról szerezhetnek tudomást és kaphatnak részletes tájékoztatást. A turisztikai termékfejlesztési pályázatok között várhatóan júniusban jelenik meg a Tourinform-irodák létesítésének támogatására szóló kiírás, a benyújtási határidő október 30-a. Szeptember végére kell elkészíteni azokat a pályaműveket, amelyekkel a kongresszusok és konferenciák szervezéséhez, rendezvénytechnikai berendezések fejlesztéséhez lehet pénzt szerezni. A termékfejlesztési beruházások kamattámogatásaira augusztusban, majd november végén telik le a határidő. Ha valamely cég, társaság, település úgy érzi, kiemelt idegenforgalmi vonzerővel vagy reklámlehetőséggel kecsegtető rendezvényt gondoz 1999-ben vagy 2000-ben, szeptember 30-ig pályázhat ennek támogatására. A külföldi rendezvények, kiállítások támogatására szintén szeptember 30-ig lehet benyújtani pályázatot. A kiemelt idegenforgalmi termék kategóriájába tartozik a gasztronómiai és a borturizmus. Akár július, akár november végéig befogadják az ezek támogatására készített pályázatokat. A turisztikai reklám- és marketingeszközök kategóriájában is jó néhány támogatott cél akad. A megyei önkormányzat saját nonprofit marketingtevékenységének támogatására készíthet anyagot. A kiemelt turisztikai termékekhez kapcsolódó térségeket, régiókat, vagy azok turisztikai kínálatát bemutató kiadványok, reklámeszközök készítésének támogatására folyamatosan lehet pályázni. Hasonló támogatás nyerhető el az országunkat, benne természetesen szűkebb pátriánkat utazási célpontként külföldi utazási katalógusokban megjelentető információkra vonatkozóan is. B.O. T Nyelvtanfolyamok Kezdés: • június 15. • július 6. • július 27. d)212 4010 Bp. II., Bimbó út 7. Internet: www.ih.hu International House ANGOLUL TUDNI KELL A PEST MEGYE KÉZIKÖNYVÉT megjelentető CEBA Kiadó új könyvsorozata PEST MEGYE KISRÉGIÓS szervezéséhez diplomás, gépkocsival, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező KIADVÁNYKOORDÍNÁTOROKAT keres a megye városaiból, városközeli településeiről. Vezető régiókoordinátori jövedelem: kb. 1,5-2 millió Ft 10 hónap alatt. Jelentkezés: 1068 Budapest, Benczúr u. 45. Tel./fax: 322-8212, tel.: 342-1778/51, 52-es mellék. KELETI MŰVÉSZET LEGJAVA, RÓZSAFA BÚTOR KIÁLLÍTÁSA 1998. május 27-től - június 7-ig Nyitva: 10-20 óráig Telefon: 06/30 719-878 © FEFCO bútor: világhírű, original rózsafa, becsületes ár II Luxus kiállítóterem, nagy választék © Egész világon van fióküzlete, a rendelésre ingyenes házhozszállítás . Jöjjön el a Pesti Vigadóba, gyönyörködjön, vásároljon, rendeljen Tűz van, pénz nincs Száz éve őrködnek a mikolai önkéntesek Vámosmikolán sokan állítják, hogy mostanában kellene ünnepelni az önkéntes tűzoltóegylet megalakulásának százéves évfordulóját, bizonyítani azonban csak hetvenöt évet lehet. Ennyi ideje íródott ugyanis az egyetlen megmaradt hiteles dokumentum, amely egy tűzoltóünnepségre invitál. A Vámosmikolai Önkéntes Tűzoltó Egyesület legújabb kori története két évvel ezelőtt, az egyesület bejegyzésével és egy Csepel TV 1 fecskendő érkezésével kezdődött. (Ez utóbbi önmagában is szép teljesítmény volt: a huszonhárom éves gépkocsi a Szeged-Vámosmikola közötti távolságot küzdötte le.) A gépjárműfecskendőt az egyesület tagjai felújították, pályázat révén felszerelték, hogy alkalmas legyen lakóépületek oltására. Megszervezték a huszonnégy órás szolgálatot és az állandó ügyeletet, aztán várták a tűzjelzéseket. Az első időkben nemigen riasztották őket, de lassan, fokozatosan bekerültek a köztudatba. Az idei év első négy hónapjában már harminchat tűzesethez kellett kivonulniuk, s volt olyan alkalom, amikor a hivatásos tűzoltóság riasztotta a csapatot, rájuk bízva a munkát. - Az első évben a mikolai önkéntes tűzoltók közhasznú munkások voltak, akiket a polgármesteri hivatal fizetett - meséli Simon Krisztián parancsnok. - Aztán a négy pályakezdő munkanélkülit beiskoláztuk a Váci Tűzoltó-parancsnokság segítségével, és ma a Vámosmikolai Önkéntes Tűzoltó Egyesület alkalmazásában állnak. Jelenleg öt főállású és tizenhárom önkéntes tagja van a tűzoltóságnak és az egyesületnek. Maga a parancsnok, Simon Krisztián is önkéntes tűzoltó. Gépipari technikus, főállásban fuvarozó, és elnöke az egyesületnek. Letkéstől Bernecebarátiig nyolc település tartozik kivonulási körzetükbe - s ugyanennyi településről kell összeszedniük a támogatást is. - A fecskendő megvásárlásához is az önkormányzatok, cégek járultak hozzá, az autót pályázatból szereltük fel, az idén pedig arra pályázunk, hogy a műszaki mentéshez szükséges felszerelést összeszedjük. Ugyanis mi állami támogatást nem kapunk - mondja. - Az Országos Tűzoltó-parancsnokság szeretne itt egy körzetközpontot kiépíteni, mivel az Ipoly mente fehér folt, de ennek komoly kritériumai vannak. Ezek teljesítéséhez gyűjtjük a támogatókat és a támogatásokat, mert ha megfelelünk, és a nyolc település kéri, létrehozhatunk egy köztestületet, amely megkapja az állami fejkvótát is. A vámosmikolai önkéntes tűzoltók egyelőre azt remélik, hogy hozzájutnak egy IFA gépjárműfecskendőhöz. Ez nagyon fontos lenne, mivel a huszonhárom éves Csepel mellett szükséges egy tartalék autó, ám hogy ezt hol helyeznék el, még az önkormányzat sem tudja. Most egy korábban átalakított épületben társbérletben vannak a mentőkkel. Az egy tűzoltó és az egy mentőautó mellett pedig nemhogy egy tartalék autó nem fér el, még az egykori, ló vontatta, kézi pumpával felszerelt tűzoltószekeret sem tudják behozni az udvarról. Igaz, szépen át van festve, és jól mutat az épület előtt. B. J. G. Versenyben a multikkal Az áfész-kisboltok nem lesznek hipermarketek A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a hazai kereskedelemben változatlanul az áfészek bonyolítják le a legnagyobb forgalmat. Az országos trend Pest megyében is érvényes, annak ellenére, hogy a hipermarketek és diszkontáruházak itt szaporodnak leglátványosabban -jelentette ki lapunknak az Áfészek Pest Megyei Szövetségének elnöke. Reschnik Iván - aki társadalmi munkában végzi a szövetségi teendőket, különben a Szentendre és Vidéke Áfész igazgatóságának elnöke - úgy véli: mindez annak köszönhető, hogy a kizárólag hazai, magyar tőkével működő fogyasztási szövetkezetek üzlethálózata a legkiterjedtebb. Pest megye 10 áfésze - egyébként 13 van belőlük, de nem mindegyiktől kapott a szövetség adatokat - tavaly 4 áruházat, 127 élelmiszerboltot, 5 ruházati és 44 iparcikkboltot tartott saját kézben, ugyanennyi üzletet adott ki bérbe, szerződéses üzemelésre. A kistelepüléseken, tanyás vidékeken sok esetben csak áfész-boltban lehet tejet, kenyeret vásárolni. Nem véletlen, hogy a megyei áfészek 1997. évi közel hétmilliárdos forgalmának háromnegyede élelmiszerekből és élvezeti cikkekből áll. - Arra törekszünk - jegyzi meg az elnök -, hogy a falvakban, községekben is legalább olyan alacsony árak legyenek, mint a multik városi diszkontjaiban. Ami persze nem könnyű dolog, hiszen a kistelepülések kisboltjai egyáltalán nem nyereségesek. A KSH legújabb adatai szerint az élelmiszer-kiskereskedők idei márciusi forgalma 13 százalékkal elmarad a tavalyi év hasonló időszakához képest, azaz ők nehezen állják, sőt egyáltalán nem bírják a versenyt a szupermodern üzletláncokkal. A falusi kisboltokat az áfész is csak akkor képes fenntartani, ha ő maga szintén üzemeltet a városokban nagyobb üzleteket - a megyei elnök büszkén említi a dabasi üzletközpontot, az albertirsai, abonyi, aszódi áfész-ABC-ket -, s ezek nyereségével ellensúlyozza a kisboltok veszteségét. Arra is számtalan példát tud azonban említeni, hogy törekvésüket - ami végső soron a falusi lakosság hagyományos értelemben vett ellátása - sokszor épp az önkormányzatok nem értik meg, nem támogatják. Pécelen például az áfész tavaly 36 millió forintért felújíttatta központi épületét, az önkormányzat nem sokkal később a szemben lévő telket eladta a Pennynek. Mindezt a szövetkezeti vezetők furcsállják. Jegyezzük meg: nyilván mások - az ellenoldal mindenképpen - épp rajtuk csodálkoznak. Ennél egyértelműbb, mondhatni piackomfortabb védekező lépést is tettek a multik megjelenésével párhuzamosan a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek: a volt Füszérttelephelyeken létrehozták a coop-láncokat, hogy ők végezzék a közös beszerzést, ami versenyképessé teheti az áfészek árait a hipermarketekéivel. Pest megye áfészei a szolnoki és a fővárosi pro-coop láncokhoz csatlakoztak: ez nemcsak közös beszerzést jelent, hanem azonos követelmények kötelező teljesítését is, ami az üzletek külsejére, belső elosztására, a termékek csomagolására, de még az eladókisasszonyok megjelenésére is vonatkozik. Hogy az ötlet honnan származik, azt nyilván nem nehéz kitalálni, ám ebből is látszik: „kegyetlen” versenyről van itt szó. Mindenesetre Reschnik Iván és az áfész-vezetők optimistán nézik a jövőt. A fennmaradáson túl a megye 11 áfésze nyereséggel zárta a múlt évet, mindöszsze kettő veszteséges. Igaz, a nyereség többnyire kicsi, egytől tizenkilencmillió forintig szóródik a mezőny. - Biztató - mondja a megyei elnök -, hogy a szövetkezetek vagyona nem csökkent, nem élik fel, sőt egyre többet fordítanak felújításra. Az sem mellékes, hogy az áfészek a megyében kétezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A multiknak nincs félszázezres szövetkezeti tagságuk, mint a Pest megyei áfészeknek: ezt a tényt ma már nehéz is értelmezni, jónak vagy rossznak, eredménynek vagy terhes nyűgnek tekinteni, így hát az elnökkel abban maradtunk: a tagok legalább kötődnek a szövetkezethez. Igaz, ők is az olcsóbb üzleteket keresik. Tóth Ferenc