Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. június

1998-06-02

NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1998. JÚNIUS 2., KEDD 27 A sárlavina támadása Pályáznak a helyreállítás költségeire A múlt héten képes hírben már beszá­moltunk a Galgamácsára és Vác­­egresre zúduló sárlavina okozta ká­rokról. A két héttel ezelőtti esemé­nyek nyomai még ma is felfedezhető­ek. És nem csak a környezetben.­ ­ Galgamácsa és Vácegres között ka­pott el a felhőszakadás, gondoltuk, leg­jobb, ha visszafordulunk. De megreked­tünk, mert a földes bekötőútról már ak­kora erővel zúdult le a víz, hogy több mint egy méter magasra vágódott fel az országút túloldalán. Galgamácsa felé egy fél méter mély folyó hömpölygött, magával ragadva az erdőszélre lerakott szemetet, lomot, aszfaltdarabot, még egy gyerekjárókát is vitt a falu felé - mondja Kovács Miklósné. A Vácegresről Galgamácsa felé veze­tő útnak azon az oldalán, ahova a sárla­vina vágódott, a növényzet még mindig mutatja, meddig ért a víz. Ami pedig az országút két oldalán padkának látszik, az a hordalék, ami feltöltötte az árkokat. Ugyanazokról a dombokról indult el az az ár is, ami Vácegrest elöntötte, ter­mészetesen használhatatlanná téve mind a két vízelvezető árkot is.­­ Valami nagy zúgásra lettem figyel­mes, és amikor kiszaladtam, akkor már hömpölygött a víz - meséli Dudás Jánosné. - Mindenki kint volt, de aztán észbe kaptunk, és rohantunk be, hogy az állatokat mentsük. Dudásék házát kétfelől is támadta az ár. A dombról lejövő sártenger egy része elöntötte a konyhakertet, az udvart, má­sik része pedig a vízelvezető árokból - amelyikben békeidőben egy kis forrás vize csörgedez - lépett ki. Az árok utcá­jában, a Toldi utcán még mindig ott áll a markoló, hogy folytassa a munkát, s nem messze onnan, ott áll a több köbmé­ternyi föld is, amit a Galga-menti Víz­társulat emberei szedtek ki. - Aznap mindenki dolgozott - folytat­ja Dudásné a tűzoltók estig szivat­­­tyúzták a vizet, a sarat, az emberek az árokból kimért földet terítették szét az úton. A kertben, az udvarban is ezt csi­náltuk, aztán a traktorral tapostuk szét... Úgy látszik, az eseményeket Bundi sem tudta még igazán feldolgozni. Csak tessék-lássék ugat egy kicsit, amikor be­megyünk Cserni Andrásné portájára. Az udvar közepén szép kerekes kút, s mikor ennek a sorsáról érdeklődünk, Cserni Andrásné megnyugtat: - Szerencsére ezt a kutat már nem hasz­náltuk, de így is volt kárunk elég, a pincé­ből búvárszivattyúval kellett a vizet ki­hozni. Úgy jött a hegyről a víz, hogy még a kaput is belökte, Bundi meg a bódéja te­tejére ugrott, hogy el ne vigye az ár... Cserniéknek nincs biztosításuk, Dudásné szerint ilyenre úgysem fizetne a biztosító. Mint mondja, három-négy évvel ezelőtt már volt erre példa.­­ Mint ahogy arra is nemegyszer volt már példa - nemcsak az olaszországi Campania tartományban, hanem itthon, Magyaror­szágon is -, hogy megindult a föld. Több mint három évtizede, Dunaföldváron, egymillió köbméternél is nagyobb mennyiség csúszott a Dunába. De egy évvel ezelőtt Sülysápon is történt valami hasonló, igaz, ott „csak” néhány száz köbméter sarat vitt az ár az útra, megbé­nítva a közlekedést, s ugyanez Tinnye térségében is megesett.­­ Segítséget kértünk a megyei köz­gyűlés, elnökétől, mert csak a legsürgő­sebb munkákat tudtuk saját erőnkből elvégezni - mondja Kovács Miklósné jegyző. - Közben - a polgári védelem és a víztársulat szakembereinek segít­ségével - igyekeztünk mindkét község­ben felmérni a károkat. Az önkormány­zatot Vácegresen tizenegymillió forint körüli kár érte, Galgamácsán ennél több, körülbelül tizenhétmillió. Most dolgozzuk ki a pályázatunkat, amelyet a Pest Megyei Területfejlesztési Ta­nácshoz adunk be, fényképekkel is bi­zonyítva a károkat. Az ehhez hasonló esetekben a tanács ad támogatást a kár­­elhárításra. Mint kiderült, kára van a Galga-menti Víztársulatnak és a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht.-nak, amelynek embe­rei továbbra is dolgoznak, hiszen a társa­ság kezelésében lévő utak megtisztítása is az ő feladatuk. És persze sokaknak van még kára. Kérdéses például, hogy vevőre talál-e a Galgamácsa előtti nagy kanyarban lévő ház, amely pontosan az ár útjába esett, igaz, az épület oldalán to­vábbra is hirdeti a felirat, hogy eladó. És továbbra is ott téblábolnak az állatok a galgamácsai farmon, pedig nem kis ria­dalmat okozott közöttük, amikor az útra kellett felmenekíteni őket, a tojások egy része viszont tönkrement. Egy dolog biztosnak látszik: azt a kárt, amit az emésztőgödrök kimosása okozott és okoz még, senki nem fogja felmérni. Legjobb esetben is legfeljebb meggyor­sítja a csatornahálózat kiépítését. Borgó János Bundi az ót tetején vészelte át a felhőszakadást DUDÁS DÉNES FELVÉTELE Támogatják a borturizmust is Az idegenforgalommal foglalkozóknak érdemes figyelemmel kísérniük a Kö­­zép-Dunavidéki Regionális Idegenfor­galmi Bizottság tájékoztatóit, mivel szá­mos pénzszerzési lehetőséget kínáló pá­lyázatról szerezhetnek tudomást és kap­hatnak részletes tájékoztatást. A turisztikai termékfejlesztési pályá­zatok között várhatóan júniusban jelenik meg a Tourinform-irodák létesítésének támogatására szóló kiírás, a benyújtási határidő október 30-a. Szeptember vé­gére kell elkészíteni azokat a pályamű­­veket, amelyekkel a kongresszusok és konferenciák szervezéséhez, rendez­vénytechnikai berendezések fejlesztésé­hez lehet pénzt szerezni. A termékfejlesztési beruházások ka­mattámogatásaira augusztusban, majd november végén telik le a határidő. Ha valamely cég, társaság, település úgy ér­zi, kiemelt idegenforgalmi vonzerővel vagy reklámlehetőséggel kecsegtető rendezvényt gondoz 1999-ben vagy 2000-ben, szeptember 30-ig pályázhat ennek támogatására. A külföldi rendez­vények, kiállítások támogatására szintén szeptember 30-ig lehet benyújtani pá­lyázatot. A kiemelt idegenforgalmi termék ka­tegóriájába tartozik a gasztronómiai és a borturizmus. Akár július, akár novem­ber végéig befogadják az ezek támoga­tására készített pályázatokat. A turisztikai reklám- és marketing­­eszközök kategóriájában is jó néhány tá­mogatott cél akad. A megyei önkor­mányzat saját nonprofit marketingtevé­kenységének támogatására készíthet anyagot. A kiemelt turisztikai termékek­hez kapcsolódó térségeket, régiókat, vagy azok turisztikai kínálatát bemutató kiadványok, reklámeszközök készítésé­nek támogatására folyamatosan lehet pályázni. Hasonló támogatás nyerhető el az or­szágunkat, benne természetesen szű­­kebb pátriánkat utazási célpontként kül­földi utazási katalógusokban megjelen­tető információkra vonatkozóan is. B.O. T­ Nyelvtanfolyamok Kezdés: • június 15. • július 6. • július 27. d)212 4010 Bp. II., Bimbó út 7. Internet: www.ih.hu International House ANGOLUL TUDNI KELL A PEST MEGYE KÉZIKÖNYVÉT megjelentető CEBA Kiadó új könyvsorozata­­ PEST MEGYE KISRÉGIÓS szervezéséhez diplomás, gépkocsival, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező KIADVÁNYKOORDÍNÁ­TOROKAT keres a megye városaiból, városközeli településeiről. Vezető régiókoordinátori jövedelem: kb. 1,5-2 millió Ft 10 hónap alatt. Jelentkezés: 1068 Budapest, Benczúr u. 45. Tel./fax: 322-8212, tel.: 342-1778/51, 52-es mellék. KELETI MŰVÉSZET LEGJAVA, RÓZSAFA BÚTOR KIÁLLÍTÁSA 1998. május 27-től - június 7-ig Nyitva: 10-20 óráig Telefon: 06/30 719-878 © FEFCO bútor: világhírű, original rózsafa, becsületes ár II Luxus kiállítóterem, nagy választék © Egész világon van fióküzlete, a rendelésre ingyenes házhozszállítás . Jöjjön el a Pesti Vigadóba, gyönyörködjön, vásároljon, rendeljen Tűz van, pénz nincs Száz éve őrködnek a mikolai önkéntesek Vámosmikolán sokan állítják, hogy mostanában kellene ünnepelni az ön­kéntes tűzoltóegylet megalakulásának százéves évfordulóját, bizonyítani azonban csak hetvenöt évet lehet. Ennyi ideje íródott ugyanis az egyet­len megmaradt hiteles dokumentum, amely egy tűzoltóünnepségre invitál. A Vámosmikolai Önkéntes Tűzoltó Egyesület legújabb kori története két év­vel ezelőtt, az egyesület bejegyzésével és egy Csepel TV 1 fecskendő érkezésé­vel kezdődött. (Ez utóbbi önmagában is szép teljesítmény volt: a huszonhárom éves gépkocsi a Szeged-Vámosmikola közötti távolságot küzdötte le.) A gép­járműfecskendőt az egyesület tagjai fel­újították, pályázat révén felszerelték, hogy alkalmas legyen lakóépületek oltá­sára. Megszervezték a huszonnégy órás szolgálatot és az állandó ügyeletet, aztán várták a tűzjelzéseket. Az első időkben nemigen riasztották őket, de lassan, fo­kozatosan bekerültek a köztudatba. Az idei év első négy hónapjában már har­minchat tűzesethez kellett kivonulniuk, s volt olyan alkalom, amikor a hivatásos tűzoltóság riasztotta a csapatot, rájuk bízva a munkát. - Az első évben a mikolai önkéntes tűzoltók közhasznú munkások voltak, akiket a polgármesteri hivatal fizetett - meséli Simon Krisztián parancsnok. - Aztán a négy pályakezdő munkanélkülit beiskoláztuk a Váci Tűzoltó-parancs­nokság segítségével, és ma a Vámosmikolai Önkéntes Tűzoltó Egye­sület alkalmazásában állnak. Jelenleg öt főállású és tizenhárom önkéntes tagja van a tűzoltóságnak és az egyesületnek. Maga a parancsnok, Simon Krisztián is önkéntes tűzoltó. Gépipari technikus, főállásban fuvarozó, és elnöke az egye­sületnek. Letkéstől Bernecebarátiig nyolc település tartozik kivonulási kör­zetükbe - s ugyanennyi településről kell összeszedniük a támogatást is. - A fecskendő megvásárlásához is az önkormányzatok, cégek járultak hozzá, az autót pályázatból szereltük fel, az idén pedig arra pályázunk, hogy a mű­szaki mentéshez szükséges felszerelést összeszedjük. Ugyanis mi állami támo­gatást nem kapunk - mondja. - Az Or­szágos Tűzoltó-parancsnokság szeretne itt egy körzetközpontot kiépíteni, mivel az Ipoly mente fehér folt, de ennek ko­moly kritériumai vannak. Ezek teljesíté­séhez gyűjtjük a támogatókat és a támo­gatásokat, mert ha megfelelünk, és a nyolc település kéri, létrehozhatunk egy köztestületet, amely megkapja az állami fejkvótát is. A vámosmikolai önkéntes tűzoltók egyelőre azt remélik, hogy hozzájutnak egy IFA gépjárműfecskendőhöz. Ez na­gyon fontos lenne, mivel a huszonhárom éves Csepel mellett szükséges egy tarta­lék autó, ám hogy ezt hol helyeznék el, még az önkormányzat sem tudja. Most egy korábban átalakított épületben társ­bérletben vannak a mentőkkel. Az egy tűzoltó­ és az egy mentőautó mellett pe­dig nemhogy egy tartalék autó nem fér el, még az egykori, ló vontatta, kézi pumpával felszerelt tűzoltószekeret sem tudják behozni az udvarról. Igaz, szépen át van festve, és jól mutat az épület előtt. B. J. G. Versenyben a multikkal Az áfész-kisboltok nem lesznek hipermarketek A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a hazai kereskedelemben válto­zatlanul az áfészek bonyolítják le a leg­nagyobb forgalmat. Az országos trend Pest megyében is érvényes, annak elle­nére, hogy a hipermarketek és disz­kontáruházak itt szaporodnak leglát­ványosabban -jelentette ki lapunknak az Áfészek Pest Megyei Szövetségének elnöke. Reschnik Iván - aki társadalmi munká­ban végzi a szövetségi teendőket, külön­ben a Szentendre és Vidéke Áfész igaz­gatóságának elnöke - úgy véli: mindez annak köszönhető, hogy a kizárólag ha­zai, magyar tőkével működő fogyasztási szövetkezetek üzlethálózata a legkiter­jedtebb. Pest megye 10 áfésze - egyéb­ként 13 van belőlük, de nem mindegyik­től kapott a szövetség adatokat - tavaly 4 áruházat, 127 élelmiszerboltot, 5 ruházati és 44 iparcikkboltot tartott saját kézben, ugyanennyi üzletet adott ki bérbe, szerző­déses üzemelésre. A kistelepüléseken, tanyás vidékeken sok esetben csak áfész-boltban lehet te­jet, kenyeret vásárolni. Nem véletlen, hogy a megyei áfészek 1997. évi közel hétmilliárdos forgalmának háromnegye­de élelmiszerekből és élvezeti cikkekből áll. - Arra törekszünk - jegyzi meg az el­nök -, hogy a falvakban, községekben is legalább olyan alacsony árak legye­nek, mint a multik városi diszkontjai­ban. Ami persze nem könnyű dolog, hiszen a kistelepülések kisboltjai egyáltalán nem nyereségesek. A KSH legújabb adatai szerint az élelmiszer-kiskereskedők idei márciusi forgalma 13 százalékkal elma­rad a tavalyi év hasonló időszakához ké­pest, azaz ők nehezen állják, sőt egyálta­lán nem bírják a versenyt a szupermodern üzletláncokkal. A falusi kisboltokat az áfész is csak ak­kor képes fenntartani, ha ő maga szintén üzemeltet a városokban nagyobb üzlete­ket - a megyei elnök büszkén említi a dabasi üzletközpontot, az albertirsai, abonyi, aszódi áfész-ABC-ket -, s ezek nyereségével ellensúlyozza a kisboltok veszteségét. Arra is számtalan példát tud azonban említeni, hogy törekvésüket - ami végső soron a falusi lakosság hagyo­mányos értelemben vett ellátása - sok­szor épp az önkormányzatok nem értik meg, nem támogatják. Pécelen például az áfész tavaly 36 millió forintért felújíttatta központi épületét, az önkormányzat nem sokkal később a szemben lévő telket el­adta a Pennynek. Mindezt a szövetkezeti vezetők furcsállják. Jegyezzük meg: nyil­ván mások - az ellenoldal mindenképpen - épp rajtuk csodálkoznak. Ennél egyér­telműbb, mondhatni piackomfortabb vé­dekező lépést is tettek a multik megjele­nésével párhuzamosan a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek: a volt Füszért­­telephelyeken létrehozták a coop-lán­­cokat, hogy ők végezzék a közös beszer­zést, ami versenyképessé teheti az áfészek árait a hipermarketekéivel. Pest megye áfészei a szolnoki és a fővárosi pro-coop láncokhoz csatlakoztak: ez nemcsak közös beszerzést jelent, hanem azonos követelmények kötelező teljesíté­sét is, ami az üzletek külsejére, belső el­osztására, a termékek csomagolására, de még az eladókisasszonyok megjelenésére is vonatkozik. Hogy az ötlet honnan szár­mazik, azt nyilván nem nehéz kitalálni, ám ebből is látszik: „kegyetlen” verseny­ről van itt szó. Mindenesetre Reschnik Iván és az áfész-vezetők optimistán nézik a jövőt. A fennmaradáson túl a megye 11 áfésze nyereséggel zárta a múlt évet, mindösz­­sze kettő veszteséges. Igaz, a nyereség többnyire kicsi, egytől tizenkilencmillió forintig szóródik a mezőny. - Biztató - mondja a megyei elnök -, hogy a szövetkezetek vagyona nem csök­kent, nem élik fel, sőt egyre többet fordí­tanak felújításra. Az sem mellékes, hogy az áfészek a megyében kétezer alkalma­zottat foglalkoztatnak. A multiknak nincs félszázezres szövet­kezeti tagságuk, mint a Pest megyei áfészeknek: ezt a tényt ma már nehéz is értelmezni, jónak vagy rossznak, ered­ménynek vagy terhes nyűgnek tekinteni, így hát az elnökkel abban maradtunk: a ta­gok legalább kötődnek a szövetkezethez. Igaz, ők is az olcsóbb üzleteket kere­sik. Tóth Ferenc

Next