Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. július

1998-07-01

Köztisztviselők helyi ünnepe Nap mint nap, már az óvodától találko­zunk velük, intézik ügyes-bajos dolga­inkat, néha szidjuk őket, de tőlük esik legjobban az emberi szó. Ünnepelni azonban csak ettől az évtől lehet a köz­­tisztviselőket. Ma és holnap köszöntik őket a megyében helyi önkormányzati szinten, ha már a Parlamentben és me­gyei közgyűlésnél ez elmarad. MUNKATÁRSAINKTÓL Az idén első alkalommal rendezik meg a köztisztviselők napját, amelynek törvény előírta dátuma július 1. A megye több vá­rosában is köszöntik a polgármesteri hi­vatalok, a városi intézmények dolgozóit. A nagykőrösi köztisztviselők ma munkaértekezlettel ünnepelnek. Első­ként minden szakember értékeli saját munkáját, majd megfogalmazza, mit vár a jövőtől. Dr. Káray Kornélia jegyző a köztisztviselői kódexhez kapcsolódó etikai kódexről tart előadást, majd - augusztus 20-áról előrehozva - jutalma­kat ad át. Az, hogy az idén, éppen az első köztisztviselők napján, nincs ünnepség a Parlamentben, a nagykőrösi hivatalnokok körében egyfajta értetlenséget okozott. A jogszabályt ugyanis tavaly októberben fogadták el, azóta bőségesen lett volna idő arra, hogy ezt megszervezzék, vélik. Ennek elmaradása a köztisztviselői réteg igazi megbecsülésének hiányára is rámu­tat - vélik az érintettek. Százhalombattán városi ünnepséget rendeznek a köztiszt­viselőknek már kora reggel, majd egész napos sportprogramok, vetélkedők vár­ják az egész évi munkában elfáradt dol­gozókat a szabadidőközpontban. A leg­jobbak természetesen jutalmat is kapnak. A központi megemlékezés elmaradása miatt nem sértődött meg senki, hiszen a város nagyvonalúan kárpótolja őket. Érden a törvényben foglaltak mellett mélyebb tartalmat is kap a köztisztvise­lők napja. Harmat Béla polgármester szerint a csütörtöki rendezvény célja, hogy a polgármesteri hivatal dolgozói és az önkormányzati képviselők oldott han­gulatban találkozzanak egymással, így talán könnyebben dolgoznak majd együt­­t. A köztisztviselők és a képviselők egyébként a helyi napközis táborban töl­tik a szabadnapot. Nagymaroson kedden köszöntötték az apparátust, Vácott pedig rövid értekezle­ten kapnak jutalmat a köztisztviselők a bérmegtakarításokból. Nagykátán csak belső megemlékezés lesz, a jegyző sze­rint ugyanis ilyen kis településen nem ér­demes nagy felhajtást csinálni ebből. Az utóbbi településeken a munka sem áll meg, a köztisztviselők egész nap teszik a dolgukat. Ahol hosszabb a program, ott a szünetelő ügyfélfogadás miatt bosszan­kodhatnak a városlakók. Kezelhetetlen adósságok Nagykőrösön nem tudnak mindenkin segíteni Az állampolgári adósságterhek csökken­tésére májusban rendeletet hozott a kor­mány, miszerint azok az önkormányzat­ok, amelyek rendelkeznek megfelelő anyagi fedezettel, állami támogatás mel­lett segíthetnek eladósodott polgáraikon. Nagykőrösön megvizsgálták a város lehetőségeit, és felmérést végeztek a kü­lönböző adósságállományokról. Az OTP lakáshitel-hátralék miatt 65 hitelszámlát mondott fel, hat hónapon kívüli kinnlé­­vőségeik összege 20 millió 578 ezer fo­rint. Tájékoztatásuk szerint az eddigi vég­rehajtásra vonatkozó moratóriumukat jú­lius 31-ével feloldják, és ez után az adó­sokkal szemben folytatják az elmúlt év­ben már nagy felháborodást kavart végre­hajtási eljárásokat. A Kova Rt. is jobban érezné magát különböző bevételkiesései nélkül. Szintén a hat hónapon túli hátralé­kaikat vizsgálták, melyből lakbér 1 millió 370 ezer, víz-szennyvíz 4 millió 389 ezer, szemétszállítás 3 millió 500 ezer, fűtés­­melegvízdíj be nem fizetése miatt 12 mil­lió 602 ezer forintra várnak. A Lakás- és Garázsszövetkezet közösköltség-befize­­tésének hiánya miatt 2 millió 747 ezer, a Dunaqua-Therm Rt. a fűtés-melegvíz­­szolgáltatás díjfizetésének elmaradása miatt 2 millió 872 ezer forint hiányt jel­zett. A város, ha bele is vág, a 48 millió 58 ezer forint adósságállományt nem tud­ja kezelni, mivel a kormányrendelet alap­ján 5 millió 593 ezer forintot kell kigaz­dálkodnia a maximális állami támogatás mellé. Így is csak 17 millió 756 ezer fo­rintot tud támogatásra fordítani. Emiatt az illetékes bizottságoknak és a testület­nek szelektálnia kell az adósok körét, és nem tud mindenkit megmenteni a végre­hajtástól. N. H. Ü. NÉPSZABADSÁG­­ 199­8. JÚLIUS 1., SZERDA PEST MEGYEI KRÓNIKA K­ ­ M • 1 I I I •• | •• 1 •• • i röptét majd Tokolon:> Aggodalmak a repülőtér privatizációja miatt Újra és újra szárnyra kapnak a hírek - legutóbb egy izraeli cég vásárlási szándékáról kezdtek el beszélni - a tö­köli repülőtér privatizációjáról a kör­nyéken élők nem kis aggodalmára, hi-­­­szen mindenki emlékszik még a légiki­kötő okozta zajártalomra. Azt persze mindenki elismeri, hogy egy ilyen bá­zist hasznosítani kell, legfeljebb ennek módjáról oszlanak meg a vélemények. A tököli repülőtér két év híján hatvan­éves, s bár ez idő alatt generációknak nyújtott a térségben kenyeret, egziszten­ciát (beleértve a Dunai Repülőgépgyár dolgozóit is), valóban nem volt a lakos­ság körében népszerű. A háború idején állandó célpontja volt az angolszász gé­pek támadásainak, amit a környező tele­pülések is megszenvedtek. Később pedig egy szovjet repülős ezred telepedett ide, s évtizedekig a le- és felszálló gépeiktől volt hangos Csepel-sziget nyugati része. A szovjetek 1991-ben végleg elrepültek, fellélegzett a lakosság. Az a csekély zaj, amit a magyar légierő alkalmanként erre járó gépei, a kormánygép úgyszintén nem menetrendszerű járatai okoznak elenyészőek. Aztán tavaly felröppent a hír, a repülőtér sem kerüli el a privatizáci­ót, egy nagy multinacionális cég szemet vetett a tököli betonra, nemzetközi légiki­kötővé akarja fejleszteni majd folyamato­san, vagyis három műszakban üzemeltet­ni. A hír okkal borzolta fel a térség han­gulatát, annál is inkább, mert hivatalosan semmilyen állásfoglalás nem hangzott el. Hoffman Pál, Tököl polgármestere, - aki első számú hangadója az aggodal­maknak - a legkülönbözőbb fórumokhoz fordult már, de érdemleges válasz sehon­nan sem jött. Azzal persze a polgármester is tisztában van, hogy egy ilyen értékű objektumot hasznosítani kell. - Nem is a használaton, hanem a ho­gyanon van a hangsúly - mondja Hoff­man Pál -, s mi erre szeretnénk konkrét választ kapni. Mert nem mindegy, hogy milyen hangerejű gépek fogadását terve­zik, azt pedig végkép nem szeretnénk, ha az üzemeltetés huszonnégy órás lenne. Ma már a világvárosi repülőterek nagy többsége estétől reggelig nem fogad gé­pet, mert a csendtörvény így írja elő. Gyanítom, hogy az az izraeli cég, ame­lyik ide akar betanyázni, pont emiatt cél­zott meg minket. Szeretném leszögezni: mi nem akarunk kerékkötői lenni a fejlő­désnek, azzal is tisztában vagyunk, hogy egy ilyen nagyságrendű beruházás hosz­­szú távon munkát biztosít az emberek­nek, s ez kihat a települések gazdasági helyzetére is, ám nem mindegy, hogy mi­lyen áron. A rendszerváltás előtti negy­ven év kemény lecke volt számunkra. MiG-ek hangjára ébredtünk, feküdtünk. Okkal félünk, és okkal szeretnénk tudni, hogy mit terveznek, miről döntenek, illet­ve elvárjuk, hogy bennünket is bevonja­nak a döntés előtti tárgyalásokba. Kuncze Gábor egy elejtett nyilatkozatából tud­juk, hogy már van egy projekt. Azt vi­szont nem tudni, hogy ki ennek az elké­szítője. Az izraeli cég, az ÁPV Rt. vagy a HM? Ez utóbbi azért merült fel, mert a repülőtér üzemeltetője a magyar légierő, s tudomásunk szerint az üzemeltetési költségek csökkentésének céljából ré­szükről is felvetődött a privatizálás gon­dolata. Dr. Fehér József, a HM most leköszö­nő közigazgatási államtitkára hivatalból hozzá tartozott a szóban forgó repülőtér privatizációja. - A repülőtér a magyar állam tulajdo­na, a HM csak vagyonkezelő, illetve használati joga van. Ez eleve kizárja azt, hogy mi bonyolítsuk le a privatizációt, vagy közvetlenül tárgyaljunk a vásárló szándékú felekkel. Folytatás 25. oldalon A korábbinál lényegesen kisebb a forgalom bánhalmi János felvétele Lesznek őstermelői asztalok is Újra megnyílt a Fény utcai piac­­ Visszavárják a régi árusokat Régi kereskedői arcok új környezet­ben. Kedden ismét megnyitotta kapuit Buda egyik legkedveltebb bevásár­lóhelye. A már-már legendás hírű Fény utcai piac száznegyvenegy üzletében a vevők nemcsak ismerős arcokkal, ha­nem a megszokott áru- és árszínvonal­lal is találkozhatnak. A Fény Utcai Piac Beruházó, Szervező és Üzemeltető Kft. az épület harmadik és negyedik szintjén található klasszikus piaci funkciójú üzlethelyiségeit már majdnem teljes egészében kiadta, még négy üzlet bérleti jogát nem sikerült érté­kesíteni. Amint azt dr. Verebes Páltól, a kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, még két héten keresztül tartják fenn eze­ket a régi Fény utcai árusok köréből kike­rülő esetleges érdeklődők számára. A Fény utcai piac megújításának ügyét mindvégig szívén viselő Póta Gyula II. kerületi polgármester kérdésünkre el­mondta: a legfontosabb céljuk a régi, klasszikus piaci funkciók megőrzése, az igazi, életteli piac megtartása volt. Bizto­sítani akarták, hogy a régi, megszokott kereskedők közül minél többen marad­hassanak, ezért az új piacon is lesznek ős­termelői asztalok. Egy év alatt, miközben a piac a Ganz-területen folyamatosan működött, sikerült tető alá hozni egy, a korábbinál húsz százalékkal nagyobb korszerű piacépületet. Létrehozták az önkormányzati tulaj­donban lévő kft.-t, amely a bérleti és tu­lajdonjogok értékesítésével gyakorlatilag fedezte az építés költségeit, miközben az új piacnak több mint hatvan százaléka önkormányzati tulajdonban maradt. A két igazi piacszinten nagyrészt csak bér­leti jogot értékesítettek. A tulajdonjog -elhelyezkedéstől és komfortfokozattól függően - négyzetméterenként 260-450 ezer forintba kerül. A bérleti jog megvál­tása ennek a fele, míg a bérleti díj négy­zetméterenként 1600-2200 forint. Mivel a bérleti díjak idomulnak a fővárosi átlag­hoz, az önkormányzat, illetve az üzemel­tető cég illetékesei úgy gondolják, a XXI. század elvárásai csupán a külsőségekben mutatkoznak meg, a portékák ára a régi szép időket fogja idézni. Sz. I. A bérleti díjak megfelelnek a fővárosi átlagnak TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Vita a 11-es út átépítéséről All. számú főút nyomvonalának átala­kítását annak idején a vízlépcsőberuházás miatt kezdték meg, de a munkát 1989- ben leállították, s csak 1995-ben egy rö­vid szakaszon korrigálták a veszélyes íveket. Az eredeti elképzelések szerint a Duna parti utat a 46. és a 49. kilométer között új nyomvonalra terelték volna, hogy a part menti területeket hasznosítani lehessen, illetve az ott feltárt régészeti le­leteket a nagyközönség megtekinthesse. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy ez a szakasz a Duna árvízszintje alatt van, így 3-5 évente ellepi a víz az utat, s ko­moly forgalmi, környezetvédelmi káro­kat okoz. Az óvatosabb tervezők bekal­kulálják a tervekbe azt is, hogy előbb­­utóbb szükségessé válik a Duna kismér­tékű duzzasztása, amelynek következté­ben az útpálya víz alá kerülne. A 750 millió forintos beruházás ellenzői nem számolnak a vízlépcsővel, s megítélésük szerint a csekély forgalom miatt - 5000 jármű naponta - nem indokolt a beruhá­zás. Kevés ezen a szakaszon a baleset, s az út hálózati szerepe sem túl jelentős. Az engedélyezési tervek ennek ellené­re elkészültek, a szükséges területek ren­delkezésre állnak. A döntés joga a közle­kedési tárcáé ugyan, de a Pest Megyei Közgyűlés legutóbbi ülésén határozottan fogalmazott az út ügyében: „A 11. út 46,1^18,6 km szelvénye közti átépítésé­nek­­ a nagymarosi vízlépcső részeként elindított és 1989-ben félbehagyott­­ be­ruházását be kell fejezni.” T.M.

Next