Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. július
1998-07-01
Köztisztviselők helyi ünnepe Nap mint nap, már az óvodától találkozunk velük, intézik ügyes-bajos dolgainkat, néha szidjuk őket, de tőlük esik legjobban az emberi szó. Ünnepelni azonban csak ettől az évtől lehet a köztisztviselőket. Ma és holnap köszöntik őket a megyében helyi önkormányzati szinten, ha már a Parlamentben és megyei közgyűlésnél ez elmarad. MUNKATÁRSAINKTÓL Az idén első alkalommal rendezik meg a köztisztviselők napját, amelynek törvény előírta dátuma július 1. A megye több városában is köszöntik a polgármesteri hivatalok, a városi intézmények dolgozóit. A nagykőrösi köztisztviselők ma munkaértekezlettel ünnepelnek. Elsőként minden szakember értékeli saját munkáját, majd megfogalmazza, mit vár a jövőtől. Dr. Káray Kornélia jegyző a köztisztviselői kódexhez kapcsolódó etikai kódexről tart előadást, majd - augusztus 20-áról előrehozva - jutalmakat ad át. Az, hogy az idén, éppen az első köztisztviselők napján, nincs ünnepség a Parlamentben, a nagykőrösi hivatalnokok körében egyfajta értetlenséget okozott. A jogszabályt ugyanis tavaly októberben fogadták el, azóta bőségesen lett volna idő arra, hogy ezt megszervezzék, vélik. Ennek elmaradása a köztisztviselői réteg igazi megbecsülésének hiányára is rámutat - vélik az érintettek. Százhalombattán városi ünnepséget rendeznek a köztisztviselőknek már kora reggel, majd egész napos sportprogramok, vetélkedők várják az egész évi munkában elfáradt dolgozókat a szabadidőközpontban. A legjobbak természetesen jutalmat is kapnak. A központi megemlékezés elmaradása miatt nem sértődött meg senki, hiszen a város nagyvonalúan kárpótolja őket. Érden a törvényben foglaltak mellett mélyebb tartalmat is kap a köztisztviselők napja. Harmat Béla polgármester szerint a csütörtöki rendezvény célja, hogy a polgármesteri hivatal dolgozói és az önkormányzati képviselők oldott hangulatban találkozzanak egymással, így talán könnyebben dolgoznak majd együtt. A köztisztviselők és a képviselők egyébként a helyi napközis táborban töltik a szabadnapot. Nagymaroson kedden köszöntötték az apparátust, Vácott pedig rövid értekezleten kapnak jutalmat a köztisztviselők a bérmegtakarításokból. Nagykátán csak belső megemlékezés lesz, a jegyző szerint ugyanis ilyen kis településen nem érdemes nagy felhajtást csinálni ebből. Az utóbbi településeken a munka sem áll meg, a köztisztviselők egész nap teszik a dolgukat. Ahol hosszabb a program, ott a szünetelő ügyfélfogadás miatt bosszankodhatnak a városlakók. Kezelhetetlen adósságok Nagykőrösön nem tudnak mindenkin segíteni Az állampolgári adósságterhek csökkentésére májusban rendeletet hozott a kormány, miszerint azok az önkormányzatok, amelyek rendelkeznek megfelelő anyagi fedezettel, állami támogatás mellett segíthetnek eladósodott polgáraikon. Nagykőrösön megvizsgálták a város lehetőségeit, és felmérést végeztek a különböző adósságállományokról. Az OTP lakáshitel-hátralék miatt 65 hitelszámlát mondott fel, hat hónapon kívüli kinnlévőségeik összege 20 millió 578 ezer forint. Tájékoztatásuk szerint az eddigi végrehajtásra vonatkozó moratóriumukat július 31-ével feloldják, és ez után az adósokkal szemben folytatják az elmúlt évben már nagy felháborodást kavart végrehajtási eljárásokat. A Kova Rt. is jobban érezné magát különböző bevételkiesései nélkül. Szintén a hat hónapon túli hátralékaikat vizsgálták, melyből lakbér 1 millió 370 ezer, víz-szennyvíz 4 millió 389 ezer, szemétszállítás 3 millió 500 ezer, fűtésmelegvízdíj be nem fizetése miatt 12 millió 602 ezer forintra várnak. A Lakás- és Garázsszövetkezet közösköltség-befizetésének hiánya miatt 2 millió 747 ezer, a Dunaqua-Therm Rt. a fűtés-melegvízszolgáltatás díjfizetésének elmaradása miatt 2 millió 872 ezer forint hiányt jelzett. A város, ha bele is vág, a 48 millió 58 ezer forint adósságállományt nem tudja kezelni, mivel a kormányrendelet alapján 5 millió 593 ezer forintot kell kigazdálkodnia a maximális állami támogatás mellé. Így is csak 17 millió 756 ezer forintot tud támogatásra fordítani. Emiatt az illetékes bizottságoknak és a testületnek szelektálnia kell az adósok körét, és nem tud mindenkit megmenteni a végrehajtástól. N. H. Ü. NÉPSZABADSÁG 1998. JÚLIUS 1., SZERDA PEST MEGYEI KRÓNIKA K M • 1 I I I •• | •• 1 •• • i röptét majd Tokolon:> Aggodalmak a repülőtér privatizációja miatt Újra és újra szárnyra kapnak a hírek - legutóbb egy izraeli cég vásárlási szándékáról kezdtek el beszélni - a tököli repülőtér privatizációjáról a környéken élők nem kis aggodalmára, hi-szen mindenki emlékszik még a légikikötő okozta zajártalomra. Azt persze mindenki elismeri, hogy egy ilyen bázist hasznosítani kell, legfeljebb ennek módjáról oszlanak meg a vélemények. A tököli repülőtér két év híján hatvanéves, s bár ez idő alatt generációknak nyújtott a térségben kenyeret, egzisztenciát (beleértve a Dunai Repülőgépgyár dolgozóit is), valóban nem volt a lakosság körében népszerű. A háború idején állandó célpontja volt az angolszász gépek támadásainak, amit a környező települések is megszenvedtek. Később pedig egy szovjet repülős ezred telepedett ide, s évtizedekig a le- és felszálló gépeiktől volt hangos Csepel-sziget nyugati része. A szovjetek 1991-ben végleg elrepültek, fellélegzett a lakosság. Az a csekély zaj, amit a magyar légierő alkalmanként erre járó gépei, a kormánygép úgyszintén nem menetrendszerű járatai okoznak elenyészőek. Aztán tavaly felröppent a hír, a repülőtér sem kerüli el a privatizációt, egy nagy multinacionális cég szemet vetett a tököli betonra, nemzetközi légikikötővé akarja fejleszteni majd folyamatosan, vagyis három műszakban üzemeltetni. A hír okkal borzolta fel a térség hangulatát, annál is inkább, mert hivatalosan semmilyen állásfoglalás nem hangzott el. Hoffman Pál, Tököl polgármestere, - aki első számú hangadója az aggodalmaknak - a legkülönbözőbb fórumokhoz fordult már, de érdemleges válasz sehonnan sem jött. Azzal persze a polgármester is tisztában van, hogy egy ilyen értékű objektumot hasznosítani kell. - Nem is a használaton, hanem a hogyanon van a hangsúly - mondja Hoffman Pál -, s mi erre szeretnénk konkrét választ kapni. Mert nem mindegy, hogy milyen hangerejű gépek fogadását tervezik, azt pedig végkép nem szeretnénk, ha az üzemeltetés huszonnégy órás lenne. Ma már a világvárosi repülőterek nagy többsége estétől reggelig nem fogad gépet, mert a csendtörvény így írja elő. Gyanítom, hogy az az izraeli cég, amelyik ide akar betanyázni, pont emiatt célzott meg minket. Szeretném leszögezni: mi nem akarunk kerékkötői lenni a fejlődésnek, azzal is tisztában vagyunk, hogy egy ilyen nagyságrendű beruházás hoszszú távon munkát biztosít az embereknek, s ez kihat a települések gazdasági helyzetére is, ám nem mindegy, hogy milyen áron. A rendszerváltás előtti negyven év kemény lecke volt számunkra. MiG-ek hangjára ébredtünk, feküdtünk. Okkal félünk, és okkal szeretnénk tudni, hogy mit terveznek, miről döntenek, illetve elvárjuk, hogy bennünket is bevonjanak a döntés előtti tárgyalásokba. Kuncze Gábor egy elejtett nyilatkozatából tudjuk, hogy már van egy projekt. Azt viszont nem tudni, hogy ki ennek az elkészítője. Az izraeli cég, az ÁPV Rt. vagy a HM? Ez utóbbi azért merült fel, mert a repülőtér üzemeltetője a magyar légierő, s tudomásunk szerint az üzemeltetési költségek csökkentésének céljából részükről is felvetődött a privatizálás gondolata. Dr. Fehér József, a HM most leköszönő közigazgatási államtitkára hivatalból hozzá tartozott a szóban forgó repülőtér privatizációja. - A repülőtér a magyar állam tulajdona, a HM csak vagyonkezelő, illetve használati joga van. Ez eleve kizárja azt, hogy mi bonyolítsuk le a privatizációt, vagy közvetlenül tárgyaljunk a vásárló szándékú felekkel. Folytatás 25. oldalon A korábbinál lényegesen kisebb a forgalom bánhalmi János felvétele Lesznek őstermelői asztalok is Újra megnyílt a Fény utcai piac Visszavárják a régi árusokat Régi kereskedői arcok új környezetben. Kedden ismét megnyitotta kapuit Buda egyik legkedveltebb bevásárlóhelye. A már-már legendás hírű Fény utcai piac száznegyvenegy üzletében a vevők nemcsak ismerős arcokkal, hanem a megszokott áru- és árszínvonallal is találkozhatnak. A Fény Utcai Piac Beruházó, Szervező és Üzemeltető Kft. az épület harmadik és negyedik szintjén található klasszikus piaci funkciójú üzlethelyiségeit már majdnem teljes egészében kiadta, még négy üzlet bérleti jogát nem sikerült értékesíteni. Amint azt dr. Verebes Páltól, a kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, még két héten keresztül tartják fenn ezeket a régi Fény utcai árusok köréből kikerülő esetleges érdeklődők számára. A Fény utcai piac megújításának ügyét mindvégig szívén viselő Póta Gyula II. kerületi polgármester kérdésünkre elmondta: a legfontosabb céljuk a régi, klasszikus piaci funkciók megőrzése, az igazi, életteli piac megtartása volt. Biztosítani akarták, hogy a régi, megszokott kereskedők közül minél többen maradhassanak, ezért az új piacon is lesznek őstermelői asztalok. Egy év alatt, miközben a piac a Ganz-területen folyamatosan működött, sikerült tető alá hozni egy, a korábbinál húsz százalékkal nagyobb korszerű piacépületet. Létrehozták az önkormányzati tulajdonban lévő kft.-t, amely a bérleti és tulajdonjogok értékesítésével gyakorlatilag fedezte az építés költségeit, miközben az új piacnak több mint hatvan százaléka önkormányzati tulajdonban maradt. A két igazi piacszinten nagyrészt csak bérleti jogot értékesítettek. A tulajdonjog -elhelyezkedéstől és komfortfokozattól függően - négyzetméterenként 260-450 ezer forintba kerül. A bérleti jog megváltása ennek a fele, míg a bérleti díj négyzetméterenként 1600-2200 forint. Mivel a bérleti díjak idomulnak a fővárosi átlaghoz, az önkormányzat, illetve az üzemeltető cég illetékesei úgy gondolják, a XXI. század elvárásai csupán a külsőségekben mutatkoznak meg, a portékák ára a régi szép időket fogja idézni. Sz. I. A bérleti díjak megfelelnek a fővárosi átlagnak TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Vita a 11-es út átépítéséről All. számú főút nyomvonalának átalakítását annak idején a vízlépcsőberuházás miatt kezdték meg, de a munkát 1989- ben leállították, s csak 1995-ben egy rövid szakaszon korrigálták a veszélyes íveket. Az eredeti elképzelések szerint a Duna parti utat a 46. és a 49. kilométer között új nyomvonalra terelték volna, hogy a part menti területeket hasznosítani lehessen, illetve az ott feltárt régészeti leleteket a nagyközönség megtekinthesse. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy ez a szakasz a Duna árvízszintje alatt van, így 3-5 évente ellepi a víz az utat, s komoly forgalmi, környezetvédelmi károkat okoz. Az óvatosabb tervezők bekalkulálják a tervekbe azt is, hogy előbbutóbb szükségessé válik a Duna kismértékű duzzasztása, amelynek következtében az útpálya víz alá kerülne. A 750 millió forintos beruházás ellenzői nem számolnak a vízlépcsővel, s megítélésük szerint a csekély forgalom miatt - 5000 jármű naponta - nem indokolt a beruházás. Kevés ezen a szakaszon a baleset, s az út hálózati szerepe sem túl jelentős. Az engedélyezési tervek ennek ellenére elkészültek, a szükséges területek rendelkezésre állnak. A döntés joga a közlekedési tárcáé ugyan, de a Pest Megyei Közgyűlés legutóbbi ülésén határozottan fogalmazott az út ügyében: „A 11. út 46,1^18,6 km szelvénye közti átépítésének a nagymarosi vízlépcső részeként elindított és 1989-ben félbehagyott beruházását be kell fejezni.” T.M.