Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. november
1998-11-02
Bíróság előtt a pénzhamisítók A Pest megyei bíróságokon az első fél évben 3629 felnőttet és 263 fiatalkorút ítéltek el, csaknem 50 százalékukat vagyon elleni bűncselekmények miatt. Közlekedési bűncselekmény miatt 840-en, erőszakos magatartás következményeként pedig 306-an álltak a bíróságok előtt. Jelenleg 5600 ügy van folyamatban, ám ezek lényegesen több vádlottat jelentenek. A napokban folytatódott a más ügy kapcsán ismertté vált Clodo és 15 társának bűnpere. A tavaly ősszel kezdődött pénzhamisítási ügyet a Budakörnyéki Bíróság tárgyalja. A német állampolgárságú Clodo Dietmar Eduard ellen az a vád, hogy 1993-ban és 1994-ben bűnsegédként Magyarországon pénzhamisításban vett részt, segédkezett a hamis pénzek alapanyagául szolgáló fémszálas papír beszerzésében. A per valószínűleg elhúzódik, Clodo ugyanis a legutóbbi tárgyalási napon bejelentette, hogy elvesztette bizalmát ügyvédjében, ezért kihallgatását el kellett napolni. A közeljövőben számos más súlyos ügy vádlottjai is a Pest Megyei Bíróság elé állnak. Novemberben folytatódik H. István pere, akit emberrablással vádolnak. Ugyancsak még ebben a hónapban emberölésért kell felelnie Sz. Györgynek, és P. Péter Pálnak. M. M. Idősotthon a tábor helyén TUDÓSÍTÓNKTÓL Ahogy azt korábban hírül adtuk, a helyi önkormányzat megvásárolta a Belügyminisztériumtól a hajdani kistarcsai internálótábor üresen álló épületeinek egy részét. A település 14 millió forintért jutott hozzá a négy, együttesen 8000 négyzetméter alapterületű épülethez. Rapavi József, a 9200 lakosú település polgármestere elmondta, az egyik épületben 440 négyzetméteres tornacsarnokot alakítanak ki, egy másikban öregek otthonát rendeznek be, kettőt pedig - az egykori műhelyeket, garázsokat - a község gazdasági bázisként hasznosítja. Az önkormányzat azt tervezi, hogy a többi, még a BM kezelésében álló épületeket is megvásárolja. NÉPSZABADSÁG 1998. NOVEMBER 2 PEST MEGYEI KRÓNIKA ÍJZL ./T A ''V. %.•«. Rákklinika, lakópark Budakeszin Bebizonyítják, hogy ebből a betegségből is meg lehet gyógyulni A tervek szerint 2000-ben korszerű rákklinika nyitja meg kapuit Budakeszin, a vadaspark mellett. A beruházó Medipark Kft. a Magyarországi rákkezelésbe új szellemiséget hozó klinikát saját tőkéből, és a mellé épített lakópark házainak eladásából építi fel. Budakeszi általános rendezési tervében régóta fejlesztési területként szerepel az az erdő, amely a híres vadasparkkal szomszédos. Most úgy tűnik, egészségügyi célokra használja fel a területet a tulajdonos Medipark Kft., Magyarország legkorszerűbb rákklinikáját építik fel 2000 nyarára. A nyolcvanas évek óta ingatlanhasznosítással, -fejlesztéssel, később egészségügyi beruházásokkal foglalkozó cég már megszerezte a szakhatósági engedélyeket, megállapodott az erdészettel, és megszerezte a korábbi önkormányzat támogatását is. Most már csak az új képviselő-testület beleegyezésére várnak. Dr. Hagelmayer Andreas orvos menedzser elmondta, hogy a kizárólag onkológiai profilú klinika tevékenységének jelentős részét a szűrés és az ambuláns kezelés tesz majd ki, ehhez társul a fekvőbeteg-ellátás. Ez a nyolcvanágyas szárny többek közt a kemoterápiára szoruló, az „egynapos sebészeti ellátást” igénylő betegek számára készül. Óriási hangsúlyt fektetnek a rehabilitációra, rekreációra. Egy példa: a mellrákban szenvedő nőnek óriási trauma, amikor egyik mellét eltávolítják. Budakeszin az eltávolítás után, ugyanazon műtét során mellplasztikával pótolják majd a hiányt. A betegeket folyamatosan figyelik pszichológusok, hiszen a klinikának célja, hogy elhitesse az emberekkel: a rákból igenis ki lehet gyógyulni. Lesz hospice részleg is, ahol a haldoklóknak biztosítanak méltó körülményeket. Az már szinte természetes, hogy a legmodernebb műszaki berendezésekkel gondoskodnak a páciensekről. Az Onkológiai Intézet vezető orvosaival közösen kidolgozott szakmai program hangsúlyt helyez a megelőzésre is. Az új klinikán másfél óra alatt elvégzik a szükséges hét-nyolc szűrést. Magyarországon egyébként csak a nőgyógyászati és a mellrákszűrés működik igazán jól, ezért a többi fajta szűrésre nem is mennek el az emberek. A klinika már megszerezte az OEP előzetes támogatását, így itt minden vizsgálat ingyenes lesz. A programban egyébként szerepel, hogy Budakeszi lakosságát rendszeresen vizsgálják majd. A rákklinika magánpénzből épül fel, Musitz László ügyvezető igazgató szerint 1,6-1,8 milliárdos költséggel. Ennek nagy részét a befektetők és a cég saját tőkéjéből állják, egynegyedét pedig az erdőben épített lakópark eladásából. Magánklinika épül tehát, nemcsak a vastag pénztárcájúaknak: a kezelések az OEP-finanszírozás révén ingyenesek. Bár a Medipark vezetői és a megtartott lakossági fórumok visszhangja szerint Budakeszi lakossága támogatja a kórház és a lakópark tervét, a hasznosítást mégis támadások érik. Nemrégiben aláírásgyűjtés indult a lakótelep ellen, mondván, hogy az tönkreteszi a vadasparkot. Az akció kezdeményezője, Poross László nem kívánt nyilatkozni lapunknak. SinórosSzabó Lóránt, a Medipark a lakóparkért felelős vezetője elmondta, hogy amerikai stílusú, 21 házból és telekből álló parkot terveznek. A házak a tehetősebbeknek épülnek, magas színvonalon, összesen egymilliárd forintért. Az erdő azonban nem természetvédelmi terület, és a kivágott fák helyett azonos lombtömegben, az önkormányzat által meghatározott területre újakat ültetnek. A cégnek egyébként is érdeke, hogy vigyázzon a területére, hiszen azok értékét elsősorban a zöld környezet adja. A tervezés során elhangzott olyan vád is, hogy a klinika sohasem fog teljesen felépülni, mivel a Medipark csak a lakópark eladásán akar nyerészkedni. Az ügyvezető igazgató szerint azonban mindez fordítva van: a rákklinikáért épül fel a 21 ház is. M. H. T. A BUDAKESZI RÁKKLINIKA ÉS LAKÓPARK TERVE - Erdei futópálya " 10 méteres erdősáv Művelésből kivont terület 5 méteres erdősáv 30 méteres erdősáv Mesterséges tó (^^1 Családi házak 9467 m2 Hotelszárny 1187 m2 f(Qj) Onkológiai Intézet 1386 m2 Játszótér Mesterséges tó Forrás: Mediapark Kft. NírszABADSÁG-grafika Megfiatalodnak a budai erdők A napokban ismét nekilátnak a Pilisi Parkerdő Rt. munkatársai az elaggott erdők kitermelésének és az új csemeték ültetésének. A következő hetekben több százezer fiatal példányt kell földbe tenni, néhány ezer idősebbet viszont kivágni, mert a fák fele már százévesnél is korosabb. Az erdők öregedésének megállítására 1996-ban tizenöt évre szóló tervet dolgozott ki a Pilisi Parkerdő Rt. Ebben évente megközelítőleg húszezer köbméter, zömében idős példány kivágását írja elő a budapesti erdészet területén. (Egyetlen százéves tölgyből körülbelül 1-1,5 köbméter fa nyerhető.) Idén a cégnek mintegy hatvanhektárnyit kell kitermelnie a fővárosban és környékén lévő 6800 hektárnyi erdőből. A több száz kisebb erdőből természetesen csak látszólag tűnnek el a fák, helyükre ugyanis csemetéket ültet a társaság. Most egyébként mintegy négyszáz hektáron fiatalodik meg az állomány, s az elkövetkező években várhatóan tovább tart ez a folyamat. A fák intenzívebb kitermelése az elmúlt évtizedek gazdálkodása miatt szükséges, a kilencvenes évekig ugyanis alig-alig nyúltak az erdőkhöz, s nem is olyan régen legfeljebb hat-hétezer köbméter fát vágtak ki évente. A lábon hagyott idősebb, nagyobb lombozatú egyedek ma már sok helyen akadályozzák a csemeték növekedését. Ez is közrejátszik abban, hogy minden második fa százéves is elmúlt. Érezhetően megváltozott az állomány összetétele is: a tölgy és a cser kárára több száz hektáron a könnyebben szaporodó fajok - például a juhar és a kőris - telepedtek meg a budai oldalon. A budapesti erdészet fahasználati műszaki vezetőjétől, Petrik Jánostól megtudtuk, sokan vádolják őket azzal, hogy gazdasági célra használják fel az erdőt. A szakember szerint erről sem kell szemlesütve beszélniük, hiszen a fák értékesítése ad módot az állomány megújítására. Az ebből származó bevétel egyébként nemhogy nyereséget nem hoz a részvénytársaságnak, hanem még az erdészet költségeit sem fedezi. Petrik a laikusok sokszor hangoztatott véleményével szemben úgy véli, hogy a jelenleginél is mintegy kétszer több fát kellene évente kivágni ahhoz, hogy tizenöt év múlva minden tekintetben életképes erdőik várják majd a turistákat. (Jelenleg a területek egy százaléka újul meg tizenkét havonta.) A hűvösebb napok beköszöntével a tolvajok is nekiláttak az erdőritkításnak. A korábbi évek tapasztalatai alapján télen várhatóan több száz köbméter fát hordanak majd el így. A zugfavágók egyébként elsősorban a dél-pesti részeket kedvelik, ezeket a sík területeket ugyanis könnyebb gépkocsival megközelíteni, s így az elsősorban eladásra szánt árut is elszállítani. V. M. P. Minden második fa százéves múlt HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Bezárják a pelenkabányát A Pest Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás határozata értelmében bezárják a Tápiószentmárton és Tápióbicske határában működő szilárdhulladék-lerakó telepet, ahová évek óta nagy mennyiségben szállították a hulladékpelenkát. A selejt babanadrágok elhelyezésére vállalkozó betéti társaság öt évvel ezelőtt csak néhány hónapra kapott engedélyt néhány száz négyszögöl tápiószentmártoni földterület használatára. Mint lapunk korábban megírta, a társaság a határidő lejárta után is folytatta a hulladékelhelyezést úgy, hogy a minimális szakhatósági előírásokat sem tartotta be, sőt a szabálytalan tevékenységet a szomszédos Tápióbicske határára is kiterjesztette. Emiatt a környező szántóföldek tulajdonosai s környezetvédők, vadászok, a közeli horgásztó pecásai többször tiltakoztak. A kerítés, valamint őrzés nélküli lerakóban a guberálók a föld alól is kibányászták a még használható pelenkákat. A tevékenység ellen nyilvánosan a nagykátai cigány önkormányzat lépett fel először, mígnem a tápióbicskei önkormányzat kérésére a Pest Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás vette kezébe az ügyet. A szakhatóság most pontot tett a vita végére. Polovi Péter, az állomás talajfelügyelője lapunknak elmondta: a hulladékkezelő társaságot kötelezték a szemétlerakás megszüntetésére, az eddig használt földterület rekultiválására, majd jövő év június 30-ig erdővel való betelepítésére. Néhány hét óta a higiéniai termékgyártó a rákospalotai égetőműbe szállítja a hulladékpelenkát. T. F. Hétfő Panoptikum Cegléden él a Kossuth-kultusz. Bizonyítja ezt a helyi lapban megjelent hír is, miszerint feltétlenül létre kell hozni egy panoptikumot, ahol Kossuth és más a városhoz kötődő hírességek élethű viaszmását állítanák ki. Kiváló közönségcsalogató ötlet, mely sok hasznot hozhat a településnek. De az ötletet lehet még fokozni. Például úgy: a szóban forgó történelmi személyiségek Barbie baba változatban is árusítják. K. Zs. A papok már nem miséznek szlovákul A helyhatósági és kisebbségi választásokkal kapcsolatos tapasztalatok megbeszélése volt a legfontosabb témája annak a konferenciának, amelyet a pilisi régió polgármesterei és szlovák nemzetiségi önkormányzati vezetőik részére rendeztek Pilisszentkereszten. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt ciklusban megszületett kisebbségi törvény életbelépése óta keresik működésük jobb feltételeit a helyi nemzetiségi önkormányzatok. Az érdekérvényesítés és a kultúra területén tevékenykedő szervezetek megalakulására a törvény három módot kínál: vagy a települési önkormányzat mellett, attól elkülönülten, illetve azon belül működnek; vagy pedig vele azonos minőségben - amennyiben a képviselő-testület nemzetiségi önkormányzatként is megalakul. Pilisszántó 1994-ben az utóbbi formát választotta - és a döntés jónak bizonyult. A falu vezetősége így ugyanis hathatósabban tudja képviseli a szlovákság ügyeit - fejtette ki a Pilisszentkereszten rendezett nemzetiségi konferencián Szőnyi József polgármester. A házigazda település helyhatósági és nemzetiségi vezetőinek azonban ellenkezőek a tapasztalataik. Mint azt Havelka József polgármester és Fuhl Imre, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke elmondta: náluk nem vált be az előző szervezeti keret. A tervezettnél így jóval kevesebb energia és pénz jutott a szlovákság céljaira - hiszen a nemzetiségi vezetők egyben a települési önkormányzatnak is képviselői voltak. Szentkereszten tehát a választási eredmények ismeretében most már elkülönült szlovák önkormányzatot terveznek. A pilisi szlovák régió tagjai a szomszédos Komárom-Esztergom megyében lévő Piliscsév és Kesztölc is. A két falu polgármestere, Nagy Mária és Radovics István beszámolt róla: a kisebbségi önkormányzatok náluk szintén települési mellérendelt különszervezetként működnek. Az iskolákban órarendi keretek között tanítják a szlovák nyelvet, a falvak nemzetiségi kulturális tradícióit pávakörök, hagyományőrző táncegyüttesek ápolják, a pilisszentkereszti és a csévi temetőkben régi szlovák sírokat hoztak rendbe. Az élő hagyomány is feltámadni látszik. Mint Nagy Mária piliscsévi polgármester elmondta: a temetésekre például egyre gyakrabban kérnek szlovák énekeket. Ugyanakkor mind Piliscsév, mind Kesztölc, mind pedig Pilisszántó polgármestere hiányolja az egyház együttműködését a szlovák nyelv ápolásában. A misék ugyanis többnyire magyarul zajlanak. A szántói plébános például három év óta egyetlen szlovák szót sem volt hajlandó a hívek előtt kiejteni - panaszolta Szőnyi József polgármester -, míg alkalmankénti helyettesei (akik szintén szlovákul nem tudó magyarok) rögtön megtették ezt. Mindezt azért látják súlyos hiányosságnak, mert az egyháznak kultúraközvetítőként nagy szerepe lehetne az identitás őrzésében. A tanácskozás vendégei, illetve előadói közt volt Árpád Tarnóczy, a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete, Mata Mihály, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, valamint Paulik Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal osztályvezetője.