Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. november

1998-11-02

Bíróság előtt a pénzhamisítók A Pest megyei bíróságokon az első fél év­ben 3629 felnőttet és 263 fiatalkorút ítél­tek el, csaknem 50 százalékukat vagyon elleni bűncselekmények miatt. Közleke­dési bűncselekmény miatt 840-en, erő­szakos magatartás következményeként pedig 306-an álltak a bíróságok előtt. Jelenleg 5600 ügy van folyamatban, ám ezek lényegesen több vádlottat jelen­tenek. A napokban folytatódott a más ügy kapcsán ismertté vált Clodo és 15 társának bűnpere. A tavaly ősszel kezdő­dött pénzhamisítási ügyet a Budakörnyé­­ki Bíróság tárgyalja. A német állampol­gárságú Clodo Dietmar Eduard ellen az a vád, hogy 1993-ban és 1994-ben bűnse­gédként Magyarországon pénzhamisí­tásban vett részt, segédkezett a hamis pénzek alapanyagául szolgáló fémszálas papír beszerzésében. A per valószínűleg elhúzódik, Clodo ugyanis a legutóbbi tárgyalási napon bejelentette, hogy el­vesztette bizalmát ügyvédjében, ezért ki­hallgatását el kellett napolni. A közeljövőben számos más súlyos ügy vádlottjai is a Pest Megyei Bíróság elé állnak. Novemberben folytatódik H. István pere, akit emberrablással vádol­nak. Ugyancsak még ebben a hónapban emberölésért kell felelnie Sz. György­nek, és P. Péter­ Pálnak. M. M. Idősotthon a tábor helyén TUDÓSÍTÓNKTÓL Ahogy azt korábban hírül adtuk, a helyi önkormányzat megvásárolta a Belügy­minisztériumtól a hajdani kistarcsai in­ternálótábor üresen álló épületeinek egy részét. A település 14 millió forintért ju­tott hozzá a négy, együttesen 8000 négy­zetméter alapterületű épülethez. Rapavi József, a 9200 lakosú település polgármestere elmondta, az egyik épü­letben 440 négyzetméteres tornacsarno­kot alakítanak ki, egy másikban öregek otthonát rendeznek be, kettőt pedig - az egykori műhelyeket, garázsokat - a köz­ség gazdasági bázisként hasznosítja. Az önkormányzat azt tervezi, hogy a többi, még a BM kezelésében álló épüle­teket is megvásárolja. NÉPSZABADSÁG 199­8. NOVEMBER 2 PEST MEGYEI KRÓNIKA ÍJZL ./T A­ ''V. %.•«. Rákklinika, lakópark Budakeszin Bebizonyítják, hogy ebből a betegségből is meg lehet gyógyulni A tervek szerint 2000-ben korszerű rákklinika nyitja meg kapuit Budake­szin, a vadaspark mellett. A beruházó Medipark Kft. a Magyarországi rák­kezelésbe új szellemiséget hozó klini­kát saját tőkéből, és a mellé épített la­kópark házainak eladásából építi fel. Budakeszi általános rendezési tervében régóta fejlesztési területként szerepel az az erdő, amely a híres vadasparkkal szom­szédos. Most úgy tűnik, egészségügyi cé­lokra használja fel a területet a tulajdonos Medipark Kft., Magyarország legkorsze­rűbb rákklinikáját építik fel 2000 nyarára. A nyolcvanas évek óta ingatlanhasznosí­tással, -fejlesztéssel, később egészségügyi beruházásokkal foglalkozó cég már meg­szerezte a szakhatósági engedélyeket, megállapodott az erdészettel, és megsze­rezte a korábbi önkormányzat támogatá­sát is. Most már csak az új képviselő-tes­tület beleegyezésére várnak. Dr. Hagelmayer Andreas orvos mene­dzser elmondta, hogy a kizárólag onkoló­giai profilú klinika tevékenységének je­lentős részét a szűrés és az ambuláns ke­zelés tesz majd ki, ehhez társul a fekvő­beteg-ellátás. Ez a nyolcvanágyas szárny többek közt a kemoterápiára szoruló, az „egynapos sebészeti ellátást” igénylő be­tegek számára készül. Óriási hangsúlyt fektetnek a rehabilitá­cióra, rekreációra. Egy példa: a mellrák­ban szenvedő nőnek óriási trauma, ami­kor egyik mellét eltávolítják. Budakeszin az eltávolítás után, ugyanazon műtét so­rán mellplasztikával pótolják majd a­ hi­ányt. A betegeket folyamatosan figyelik pszichológusok, hiszen a klinikának cél­ja, hogy elhitesse az emberekkel: a rákból igenis ki lehet gyógyulni. Lesz hospice részleg is, ahol a haldoklóknak biztosíta­nak méltó körülményeket. Az már szinte természetes, hogy a legmodernebb mű­szaki berendezésekkel gondoskodnak a páciensekről. Az Onkológiai Intézet vezető orvosai­val közösen kidolgozott szakmai program hangsúlyt helyez a megelőzésre is. Az új klinikán másfél óra alatt elvégzik a szük­séges hét-nyolc szűrést. Magyarországon egyébként csak a nőgyógyászati és a mellrákszűrés működik igazán jól, ezért a többi fajta szűrésre nem is mennek el az emberek. A klinika már megszerezte az OEP előzetes támogatását, így itt minden vizsgálat ingyenes lesz. A programban egyébként szerepel, hogy Budakeszi la­kosságát rendszeresen vizsgálják majd. A rákklinika magánpénzből épül fel, Musitz László ügyvezető igazgató szerint 1,6-1,8 milliárdos költséggel. Ennek nagy részét a befektetők és a cég saját tő­kéjéből állják, egy­negyedét pedig az er­dőben épített lakópark eladásából. Ma­gánklinika épül tehát, nemcsak a vastag pénztárcájúaknak: a kezelések az OEP-fi­­nanszírozás révén ingyenesek. Bár a Medipark vezetői és a megtartott lakossági fórumok visszhangja szerint Budakeszi lakossága támogatja a kórház és a lakópark tervét, a hasznosítást mégis támadások érik. Nemrégiben aláírásgyűj­tés indult a lakótelep ellen, mondván, hogy az tönkreteszi a vadasparkot. Az ak­ció kezdeményezője, Poross László nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Sinóros­Szabó Lóránt, a Medipark a lakóparkért felelős vezetője elmondta, hogy amerikai stílusú, 21 házból és telekből álló parkot terveznek. A házak a tehetősebbeknek épülnek, magas színvonalon, összesen egymilliárd forintért. Az erdő azonban nem természetvédelmi terület, és a kivá­gott fák helyett azonos lombtömegben, az önkormányzat által meghatározott terület­re újakat ültetnek. A cégnek egyébként is érdeke, hogy vigyázzon a területére, hi­szen azok értékét elsősorban a zöld kör­nyezet adja. A tervezés során elhangzott olyan vád is, hogy a klinika sohasem fog teljesen felépülni, mivel a Medipark csak a lakópark eladásán akar nyerészkedni. Az ügyvezető igazgató szerint azonban mindez fordítva van: a rákklinikáért épül fel a 21 ház is. M. H. T. A BUDAKESZI RÁKKLINIKA ÉS LAKÓPARK TERVE - Erdei futópálya " 10 méteres erdősáv Művelésből kivont terület 5 méteres erdősáv 30 méteres erdősáv Mesterséges tó (^^1 Családi házak 9467 m2 Hotelszárny 1187 m2 f(Qj) Onkológiai Intézet 1386 m2 Játszótér Mesterséges tó Forrás: Mediapark Kft. NírszABADSÁG-grafika Megfiatalodnak a budai erdők A napokban ismét nekilátnak a Pilisi Parkerdő Rt. munkatársai az elaggott erdők kitermelésének és az új cseme­ték ültetésének. A következő hetekben több százezer fiatal példányt kell föld­be tenni, néhány ezer idősebbet vi­szont kivágni, mert a fák fele már százévesnél is korosabb. Az erdők öregedésének megállítására 1996-ban tizenöt évre szóló tervet dolgo­zott ki a Pilisi Parkerdő Rt. Ebben évente megközelítőleg húszezer köbméter, zö­mében idős példány kivágását írja elő a budapesti erdészet területén. (Egyetlen százéves tölgyből körülbelül 1-1,5 köb­méter fa nyerhető.) Idén a cégnek mint­egy hatvanhektárnyit kell kitermelnie a fővárosban és környékén lévő 6800 hek­tárnyi erdőből. A több száz kisebb erdő­ből természetesen csak látszólag tűnnek el a fák, helyükre ugyanis csemetéket ül­tet a társaság. Most egyébként mintegy négyszáz hektáron fiatalodik meg az ál­lomány, s az elkövetkező években várha­tóan tovább tart ez a folyamat. A fák intenzívebb kitermelése az el­múlt évtizedek gazdálkodása miatt szük­séges, a kilencvenes évekig ugyanis alig-alig nyúltak az erdőkhöz, s nem is olyan régen legfeljebb hat-hétezer köb­méter fát vágtak ki évente. A lábon ha­gyott idősebb, nagyobb lombozatú egyedek ma már sok helyen akadályoz­zák a csemeték növekedését. Ez is köz­rejátszik abban, hogy minden második fa százéves is elmúlt. Érezhetően meg­változott az állomány összetétele is: a tölgy és a cser kárára több száz hektáron a könnyebben szaporodó fajok - például a juhar és a kőris - telepedtek meg a bu­dai oldalon. A budapesti erdészet fahasználati mű­szaki vezetőjétől, Petrik Jánostól meg­tudtuk, sokan vádolják őket azzal, hogy gazdasági célra használják fel az erdőt. A szakember szerint erről sem kell szemlesütve beszélniük, hiszen a fák ér­tékesítése ad módot az állomány meg­újítására. Az ebből származó bevétel egyébként nemhogy nyereséget nem hoz a részvénytársaságnak, hanem még az erdészet költségeit sem fedezi. Petrik a laikusok sokszor hangoztatott vélemé­nyével szemben úgy véli, hogy a jelenle­ginél is mintegy kétszer több fát kellene évente kivágni ahhoz, hogy tizenöt év múlva minden tekintetben életképes er­dőik várják majd a turistákat. (Jelenleg a területek egy százaléka újul meg tizen­két havonta.) A hűvösebb napok beköszöntével a tolvajok is nekiláttak az erdőritkításnak. A korábbi évek tapasztalatai alapján té­len várhatóan több száz köbméter fát hordanak majd el így. A zugfavágók egyébként elsősorban a dél-pesti része­ket kedvelik, ezeket a sík területeket ugyanis könnyebb gépkocsival megkö­zelíteni, s így az elsősorban eladásra szánt árut is elszállítani. V. M. P. Minden második fa százéves múlt HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Bezárják a pelenkabányát A Pest Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás határozata értelmében bezárják a Tápiószent­­márton és Tápióbicske határában mű­ködő szilárdhulladék-lerakó telepet, ahová évek óta nagy mennyiségben szállították a hulladékpelenkát. A selejt babanadrágok elhelyezésére vállalkozó betéti társaság öt évvel ezelőtt csak néhány hónapra kapott engedélyt néhány száz négyszögöl tápiószentmár­­toni földterület használatára. Mint lapunk korábban megírta, a társaság a határidő lejárta után is folytatta a hulladékelhe­lyezést úgy, hogy a minimális szakható­sági előírásokat sem tartotta be, sőt a sza­bálytalan tevékenységet a szomszédos Tápióbicske határára is kiterjesztette. Emiatt a környező szántóföldek tulajdo­nosai s környezetvédők, vadászok, a kö­zeli horgásztó pecásai többször tiltakoz­tak. A kerítés, valamint őrzés nélküli le­rakóban a guberálók a föld alól is kibá­nyászták a még használható pelenkákat. A tevékenység ellen nyilvánosan a nagykátai cigány önkormányzat lépett fel először, mígnem a tápióbicskei önkor­mányzat kérésére a Pest Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomás vette kezébe az ügyet. A szakhatóság most pontot tett a vita végére. Polovi Pé­ter, az állomás talajfelügyelője lapunknak elmondta: a hulladékkezelő társaságot kötelezték a szemétlerakás megszünteté­sére, az eddig használt földterület rekul­­tiválására, majd jövő év június 30-ig er­dővel való betelepítésére. Néhány hét óta a higiéniai termékgyártó a rákospalotai égetőműbe szállítja a hulladékpelenkát. T. F. H­étfő Panoptikum Cegléden él a Kossuth-kultusz. Bizonyít­ja ezt a helyi lapban megjelent hír is, mi­szerint feltétlenül létre kell hozni egy pa­noptikumot, ahol Kossuth és más a vá­roshoz kötődő hírességek élethű viasz­mását állítanák ki. Kiváló közönségcsalogató ötlet, mely sok hasznot hozhat a településnek. De az ötletet lehet még fokozni. Például úgy: a szóban forgó történelmi szemé­lyiségek Barbie baba változatban is árusítják. K. Zs. A papok már nem miséznek szlovákul A helyhatósági és kisebbségi választá­sokkal kapcsolatos tapasztalatok meg­beszélése volt a legfontosabb témája annak a konferenciának, amelyet a pi­lisi régió polgármesterei és szlovák nemzetiségi önkormányzati vezetőik részére rendeztek Pilisszentkereszten. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt ciklusban megszületett ki­sebbségi törvény életbelépése óta kere­sik működésük jobb feltételeit a helyi nemzetiségi önkormányzatok. Az érdek­érvényesítés és a kultúra területén tevé­kenykedő szervezetek megalakulására a törvény három módot kínál: vagy a tele­pülési önkormányzat mellett, attól elkü­lönülten, illetve azon belül működnek; vagy pedig vele azonos minőségben - amennyiben a képviselő-testület nemze­tiségi önkormányzatként is megalakul. Pilisszántó 1994-ben az utóbbi formát választotta - és a döntés jónak bizo­nyult. A falu vezetősége így ugyanis hathatósabban tudja képviseli a szlovák­ság ügyeit - fejtette ki a Pilisszentke­reszten rendezett nemzetiségi konferen­cián Szőnyi József polgármester. A házi­gazda település helyhatósági és nemzeti­ségi vezetőinek azonban ellenkezőek a tapasztalataik. Mint azt Havelka József polgármester és Fuhl Imre, a Pilisszent­­kereszti Szlovák Önkormányzat elnöke elmondta: náluk nem vált be az­ előző szervezeti keret. A tervezettnél így jóval kevesebb energia és pénz jutott a szlo­vákság céljaira - hiszen a nemzetiségi vezetők egyben a települési önkormány­zatnak is képviselői voltak. Szentkeresz­ten tehát a választási eredmények isme­retében most már elkülönült szlovák ön­­kormányzatot terveznek. A pilisi szlovák régió tagjai a szom­szédos Komárom-Esztergom megyében lévő Piliscsév és Kesztölc is. A két falu polgármestere, Nagy Mária és Radovics István beszámolt róla: a kisebbségi ön­­kormányzatok náluk szintén települési mellérendelt különszervezetként működ­nek. Az iskolákban órarendi keretek kö­zött tanítják a szlovák nyelvet, a falvak nemzetiségi kulturális tradícióit pávakö­rök, hagyományőrző táncegyüttesek ápolják, a pilisszentkereszti és a csévi te­metőkben régi szlovák sírokat hoztak rendbe. Az élő hagyomány is feltámadni látszik. Mint Nagy Mária piliscsévi pol­gármester elmondta: a temetésekre pél­dául egyre gyakrabban kérnek szlovák énekeket. Ugyanakkor mind Piliscsév, mind Kesztölc, mind pedig Pilisszántó polgár­­mestere hiányolja az egyház együttmű­ködését a szlovák nyelv ápolásában. A misék ugyanis többnyire magyarul zaj­lanak. A szántói plébános például három év óta egyetlen szlovák szót sem volt hajlandó a hívek előtt kiejteni - pana­szolta Szőnyi József polgármester -, míg alkalmankénti helyettesei (akik szintén szlovákul nem tudó magyarok) rögtön megtették ezt. Mindezt azért lát­ják súlyos hiányosságnak, mert az egy­háznak kultúraközvetítőként nagy szere­pe lehetne az identitás őrzésében. A tanácskozás vendégei, illetve elő­adói közt volt Árpád Tarnóczy, a Szlo­vák Köztársaság magyarországi nagy­követe, Mata Mihály, az Országos Szlo­vák Önkormányzat elnöke, valamint Paulik Antal, a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal osztályvezetője.

Next