Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. december
1998-12-01
Húszezer karácsonyi égő Idén, a hagyományos utakon kívül a Váci utca déli, sétálóutcai része, az Irányi utcától egészen a Fővámház térig lesz kivilágítva. Ezenkívül természetesen újra égő füzérek és díszek kerülnek az Andrássy útnak az Oktogon és az Opera közötti szakaszára, a Vörösmarty térre és a Váci utcának a tértől induló északi részére, az Erzsébet hídig, valamint a becsatlakozó utcák elejére. Az idei karácsonyi fényekre egyébként huszonhétmillió forintot szán a főváros, s mintegy négyszázezer forint lesz az áram díja. A díszfények a közvilágítással együtt alkonyatkor gyulladnak ki, és éjfélkor alszanak ki. Kivétel ez alól a szilveszteréjszaka, amikor hajnalig égnek majd a karácsonyi lámpák. A csaknem hét kilométer hosszúságú füzérkígyóra helyezett 22 680 darab égő december 3-tól január 4-ig díszíti majd a várost. K.A.I. Holnaputántól égnek az ünnepi fények SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE NÉPSZABADSÁG I 1998. DECEMBERI. PEST MEGYEI KRÓNIKA Folynak a földmunkák a váci Kálvária-dombon, s a gyom és szemét alól lassan teljes szépségében bontakozik ki a hazánkban egyedülálló műemlék együttes. A kápolna helyreállítása még hátravan, de az összkomfortossá tett remetelak elkészült, és már lakója is van. 1727-ben egy „váczi nemes”, Csik János adakozásából készült el - akkor még a városon kívül - a kálváriakápolna, amelyet március 28-án szentelt fel és áldott meg Berkess András nagyprépost, általános helynök. A váci Kálvária három részből áll, a domb tetején épült, tulajdonképpen három — a feltámadás, a keresztről levétel és a Szűz Mária tiszteletére ajánlott kápolnából, a remetelakból és az egyetlen megmaradt stációból. A műemlék együttes megmentésére a váci megyés püspök hozott létre alapítványt, amelyet a város és a lokálpatrióta adakozók sora több millió forinttal támogatott. A stáció felújítása már megtörtént, újjáépítették - és lakhatóvá tették - a remetelakot, ahol a terület gondnoka kapott otthont. Gyors felépítésében sok cég működött közre, a nagymarosi Hód Kft., a gödi Piarista Szakmunkásképző Intézet, a DCM, a Tigáz, az Elmű, a DMRV, ingyen vagy minimális térítés fejében. Még sürgetőbbé tette a helyreállítást az 1994 őszén történt rongálás - két fiatal kalapáccsal zúzta össze a Kálvária szobrait -, s fontosnak látszott a terület bekerítése és őrzése is. Mint a munkálatok kezdetén Philipp Frigyes városi főépítész elmondta, a cél az épített és a természeti környezet együttes rehabilitációja, s egyedülálló, hogy a kettőt együtt akarja megoldani a város. A főépítész akkori számításai szerint a beruházás összege meghaladja a harmincmillió forintot, amelyhez még hozzájárul a táj rendezésének költsége. A Kálvária-domb tájrehabilitációjára három éve nyújtott be pályázatot a város, mégpedig a bányarekultivációs alaphoz. Ugyanis, mint Bíró Györgytől, Vác környezetvédelmi vezetőjétől megtudtuk, a mintegy négyezer négyzetméteres területen nemcsak szemetet raktak le, hanem homokot is bányásztak. Mivel a korábban homokot bányászó cégek jogutód nélkül eltűntek, a váci önkormányzat támogatási kérelmét kedvezően bírálták el. A pályázaton 28 millió forintot nyert a város, és az akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium ki is jelölt egy céget, amely a munkálatokat elvégzi. (Ez viszont egy váci alvállalkozót bízott meg a rekultivációval.) A tereprendezés és a növénytelepítés jövő tavaszra elkészül, mégpedig úgy, hogy - az időközben helyi védettség alá helyezett területen - megmaradnak a védett növények, a löszfal, amelyben gyurgyalagok fészkelnek. A környezetvédelmi vezető szerint megtalálható itt a ritka kékhátú szitakötő és a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág is. Mint Bíró György elmondta, azt szeretnék, ha a természet- és műemlékvédelmi terület - teljes rehabilitációja után - városi parkként látogatható lenne. Ez egyelőre azonban csak távolabbi terv, mivel hátravan még a kápolna teljes felújítása - ahol a felvezető íves lépcsőtől kezdve a mellvéden keresztül a szobrokig szinte mindent ismét meg kell építeni, és egyáltalán megközelíthetővé tétele. Korábban ugyan mind a Kálvária Alapítvány, mind pedig az önkormányzat azt szerette volna, ha a felszentelés kétszázhetvenedik évfordulójára, azaz 1997-re megújul a teljes műemlék együttes, újbóli megáldására még várni kell. Mindenesetre az alapítvány folytatja a műemlék felújítását, folyik a tereprendezés is, és az önkormányzat szándéknyilatkozatban vállalta, hogy gondoskodik a védett terület fenntartásáról. Borgó János Megmentik a Kálvária-domb értékeit Gondnok költözött az összkomfortos váci remetelakba A földmunkák már megkezdődtek, a gyom és szemét alól lassan előbukkan a domb hancsovszki János felvétele Vízre ad pénzt a Sasad Egymilliárd forint értékű beruházás Törökbálinton A Sasad Rt. banki fedezetével 12 kilométernyi vízközmű épül Törökbálint és Diósd között. Az 1 milliárdos beruházás hosszú ideje húzódó vízmennyiségi problémát old meg, amely akadályozta a környék ingatlanfejlesztéseit. A Sasad a közelmúltban 21 hektárnyi területet adott el multinacionális vállalatoknak, és további 100 hektárnyi föld értékesítését tervezi a közeli jövőben. Az Érd és Térsége Vízközmű Kft. (ÉTV) hosszú évek óta hiába pályázik állami támogatásra a törökbálinti környék biztonságos vízellátásáért. Pedig a víz hiánya a fejlődés gátja is lehet: ha nincs víz, hiányos az infrastruktúra. Ha hiányos az infrastruktúra, nem lehet ingatlanokat eladni az érdeklődő vállalatoknak, és így nem lesz adóbevétel sem. Törökbálint, a bevásárlóközpontokból és multinacionális cégekből élő település esetében pedig ez végzetes lehet. A terület egyik legfőbb ingatlanfejlesztője és -értékesítője, a Sasad Rt. felismerte ezt, és 12 kilométernyi távvezeték kiépítésének finanszírozásában állapodott meg az ÉTV- vel. Érdnek és környékének vízellátásával komoly gondok voltak 1985-ig. A nyári, kánikulai hónapokban többnapos vízhiány is jelentkezett a magasabban álló házakban. A problémát csak a Csepel-szigeti vízbázistól induló, a Duna alatt átvezetett csővel lehetett megoldani, mivel Érdnek saját vízbázisa nem volt. Érden tehát megszűnt a vízhiány, de a víz ára az egekbe szökött, és 40 százalékkal csökkent a fogyasztás. A többi, a várostól függő településnek azonban szüksége lett volna egy második vezetékre, amely Érdtől függetlenítette volna őket. A tervekben szerepelt egy ilyen biztonsági vezeték, de ez sohasem épült meg. A rengeteg pályázat, a tervezés, a szándék ellenére sohasem akadt pénz a beruházásra, pedig a sokat ígérő területfejlesztési tervek már jó néhány éve ismertek voltak. Látni lehetett, hogy Biatorbágy, Törökbálint, az M1-es és M0-ás övezte környék gyors fejlődésnek indul. Az ide települő külföldi cégek működése pedig nem függhet az esetleges érdi vízgondoktól. A meglévő rendszer ráadásul nem tudja ellátni őket. Berták József, az ÉTV Kft. ügyvezető igazgatója szerint a közműcéget működtető 16 önkormányzat amúgy is szegény, elég, ha saját intézményeit finanszírozni tudja, ám hasonló nagyberuházásokra már nem futja. Logikus tehát a gondolat, hogy azok pénzeljék a vízberuházást, akiknek érdekében áll a gyors fejlesztés. Vagyis az ingatlanok eladói. Így kezdődtek meg a tárgyalások a Sasaddal, amely hajlandó volt fedezetet nyújtani az építkezéshez. Az érdekelt önkormányzatok már elfogadták a tervezetet, így az 1 milliárd forintos szerződést egy hónapon belül aláírják. A tervezet 6-6 kilométernyi 500 és 300 mm átmérőjű vezeték, két 1000 köbméteres medence és egy szivattyúgépház építéséről szól - 2000 második feléig. Az építés azonban a pénz átadásának ütemétől függ. A Sasad Rt. munkatársa, Vörös Gábor szerint csak összközművesen vásárolják a befektetők a törökbálinti területeket. A cég 100 hektár mezőgazdasági területet szeretne eladni a közeljövőben, ezért vágott bele vízközmű kiépítésébe. A közelmúltban egyébként 21 hektárt értékesített a Sasad Rt. Erre a területre olyan multinacionális cégek telepednek, mint a Shell, a Grundfos, az Astra gyógyszeripari cég vagy a Red Baron. M. H. T. Kedd Tudják Az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetsége a Pest Megyei Önkormányzattal közösen szakmai fórumot rendezett a területfejlesztés európai tapasztalatairól. A rendezvénynek Cegléd városa adott otthont. Össze is gyűltek szépen az országból azok a szakemberek, akiket a téma érdekelt, hallgatták a regionális tervezés neves osztrák szakértőit. Üvegkalitka állt a díszterem sarkában, ott dolgoztak a szinkrontolmácsok, a magyar hallgatóság pedig fülhallgatóval a fején igyekezett tanulni az osztrák tapasztalatokból. Délben aztán, mielőtt ebédelni vonultak volna a konferencia résztvevői, az emelvényről udvariasan kérték: szíveskedjenek nem magukkal vinni a tolmácsgépeket. Európában már tudnak rólunk valamit. K. Zs. Nagykátai árverések Nagykáta kereskedelmi-vállalkozói szempontból egyik legelőnyösebb pontján lévő, önkormányzati tulajdonú telkét nyilvános árverésen értékesítette a városi polgármesteri hivatal. A közvagyon sikeres licitálását december elején újabb önkormányzati árverés követi. A kisváros főutcájának számító Dózsa György út és a Vadász utca sarkán - még az előző képviselő-testület döntése alapján - három épületből álló, belső udvarral ellátott szolgáltatóház épül. A létesítmény fő paramétereit, küllemét az önkormányzat által elkészíttetett látványterv tartalmazza, aminek az a lényege, hogy a kereskedőház, amelyben 15 üzlethelyiségnek, irodának jut hely, városképbe illő legyen. Ezeket az apró parcellákat hirdette meg árverésre a hivatal. A beépítésre kijelölt összes alapterület több mint 600 négyzetméter. A legkisebb telekdarab 27, a legnagyobb 61 négyzetméter nagyságú. Az árverezésére 19-en jelentkeztek: olyan is akadt, aki több ingatlanra fizette be az úgynevezett bánatpénzt, a négyzetméterenkénti 10 ezer forint kikiáltási ár 10 százalékát. A licitálásnál némelyik számozott szektor négyzetmétere 20 ezer 50 forintig jutott el, de volt, amelyik a kikiáltási áron talált gazdára. Az önkormányzat kasszája végeredményben 11 millió 200 ezer forinttal gyarapodik az árverés által. Az új tulajdonosok hamarosan építőközösséget alakítanak, s a telek birtokbavételétől - várhatóan jövő év januártól számítva - két éven belül fel kell építeniük a szolgáltatóházat. A sikeres akción felbuzdulva a képviselő-testület múlt heti ülésén újabb licitálásról határozott. A 31-es főút melletti volt piac területén a már korábban elkelt és részben beépített 8 telek mellett újabb 14-et kíván értékesíteni a város. Az árverési feltételek a mostanival megegyezőek lesznek. Már eddig többen nyújtották be az igényüket, mint ahány megvásárolható parcellát a területen kialakítottak. Ez az önkormányzati telek mostanában lett kelendő, sokáig úgy tűnt, kiesik a kisvárosi vásárlói forgalom fősodrából. Újabban viszont látványosan meglódult a 31-es főút belterületi mellékének fejlődése. A nagykátai városatyák vita után elvetették azt az indítványt, hogy a nagykátai vállalkozók alapáron, licitálás nélkül jussanak hozzá az ingatlanokhoz. T.F. Kitüntetett gondozók Több mint három évtizedes munkájáért a fővárosi önkormányzat gödöllői szociális otthonának hat munkatársa részesült jubileumi jutalomban. A kiváló munkájáért kitüntetett főkönyvelőnek, főnővérnek, főnővér-helyettesnek, gondnoknak és két osztályos nővérnek Harrach Péter szociális és családügyi miniszter adta át a jutalmat, a fővárost a szociálpolitikai ügyosztály vezetője képviselte. A főváros által fenntartott - korábban a királyi kastélyban működő - bentlakásos otthon munkatársait köszöntötte Gödöllő polgármestere is. B. J. G.