Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. január

1999-01-02

Tűzzel, vízzel búcsúztatták az óévet Fehérnemű-bemutató Dobogókőn - Ropták a táncot a Silvanusban Ha így, ha úgy, de véget ért az óesztendő, s beléptünk az évszázad utolsó évébe. Leszünk-e mi is század vé­gi dekadensek, szomorú napok várnak-e ránk a máso­dik évezred végnapjaiban, ez majd eldől később. Az viszont biztos, hogy aki tehette, ezt a szilvesztert is vi­dáman, a testi-lelki örömöknek szentelve töltötte el. Akinek nemcsak kedve volt, hanem a pénztárcája is engedte, válogathatott a szállodák óévbúcsúztató programjai közül. Érdemes volt már jó előre érdeklőd­ni a kiszemelt helyeken, mert bár mindenütt tudtak még az utolsó pillanatban is helyet szorítani a vendé­geknek, a programok több helyen már jóval az újév előtt megkezdődtek. Mint például a dobogókői Nimród Hotelben, ahol ötnapos, igen gazdag programot állítottak össze a ven­dégeknek. December 29-én könnyűzenei est, darts­­verseny, a gyerekeket pedig játszósarok várta, másnap a jó levegő, erdei túra, lovas szánon tett kirándulás ké­szítette föl a vendégeket az előszilveszteri bulira, amelyet a szálloda uszodájában tartottak. A vízi tánc­parketten táncolt a közönség a diszkózenére este ki­lenctől hajnalig, s az élvezeteket fürdőruha- és fehér­nemű-bemutató is fokozta. Kellő pihenés után este hétkor kezdődött a szilveszteri mulatság, amelyet Markos György humort,fa fűszerezett, volt zene, tánc és ünnepi vacsora. Újév napján, levezetésképp az uszoda, a masszázs és a szauna állt a vendégek rendel­kezésére, hogy fittek és üdék legyenek az esti múltidé­ző reneszánsz vacsorára és az új évet nyitó rock and roll-partira. A szentendrei Danubius Hotelban félházat foglaltak le a vendégek, akiknek semmi extrát, csak jó hangula­tot ígértek. A zenekar operettbetéteket adott elő, s há­romféle menüből lehetett vacsorát választani, disznó­toros, illetve ínyenctekercs volt a főétel, hajnalban főtt debreceni tormasalátával. A visegrádi Hotel Silvanusban a visszatérő törzsven­dégek töltötték meg a házat a minimum négynapos programra. Szilveszter estéjén a Szalai néptáncegyüttes, a Honvéd népi együttes, tánczenekar és diszkó szóra­koztatta a vendégeket. Az esti show és tombola mellett a kulináris élvezetek adták az est sava-borsát. Ízelítőül az egyik ételsor: pilisi vadpástétom angolszalonna-köntös­ben és aszalt szilvával, tárkonyos vadraguleves, hizlalt libamájával töltött fácánmell gesztenyés almakanapén, Silvanus ínyenc vadlakomatás, majd Feketeerdő-torta csokiöntettel, éjfél után pedig korhelyleves, ami kellő pihenést adott a gyomornak, hiszen a menüben minden ételhez dukált a megfelelő ital, az aperitif és a pezsgő. Az éjfélt tűzijáték köszöntötte a visegrádi szállodában. J. A. Éjféli dudaszó Szentendre főterén dudás dénes felvétele Évzáró az érdi szövetkezet kultúrtermében HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Áramár A januárt most sem ússzuk meg áreme­lések nélkül. Sok mindenért kell ezután többet fizetnünk. Például a tejért, a cu­korért, a gyógyszerekért, a közlekedé­sért, vízért-csatornáért, a postai szolgál­tatásokért, a benzinért, a kéménysepré­sért, a cigarettáért, sörért-borért­­pálinkáért, egyebekért. A háztartási energiák közül a gáz ára - egyelőre - nem változik, sőt a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás valamivel ol­csóbb lesz. Drágul viszont a villany, mégpedig átlagosan 9,1 százalékkal, ami néhány száz forinttal óhatatlanul megfejeli majd a már most is borsos, né­melyek számára kifizethetetlen számlát. Azt gondolná az ember, hogy a lassan csillagászati magasságba szökő áramdí­jak miatt egyre duzzad az adósok listája, s folyamatosan hízik a tartozás összege. Nos, ha ezt gondolná, legalábbis az áramszolgáltatást nézve, tévedne. Az árammal Pest megyét is ellátó Bu­dapesti Elektromos Művek (Elmü) gaz­dasági igazgatója, Sípos Sándor lapunk­nak úgy nyilatkozott, az utóbbi eszten­dőkben a drágulások ellenére is zsugo­rodott a vállalat kinnlevősége. Az Elmü érdekeltségi területén, amely 93 száza­lékban a fővárost és Pest megyét érinti, 1993-ban még körülbelül 1,2 milliárd forint volt összességében a fogyasztók , a háztartások és a gazdálkodószerveze­tek - kilencven napot meghaladó, tehát tartós számlatartozása. Ez az érték azon­ban az idén nem haladta meg a 200 mil­liót, ami elenyésző összeg a vállalat évi százmilliárd forintos forgalmához vi­szonyítva. Az adatok arról tanúskodnak, hogy ebben a régióban fölöttébb fegyel­mezett fizetők az emberek. Mindenesetre tény, hogy a szolgáltatá­si térség 1,3 millió - döntő hányadában lakossági­­ fogyasztója közül csupán kétezernek van kikapcsolva a villanyórá­ja. Ez többek között annak köszönhető, hogy a vállalat a tartozások törlesztésére egy fölöttébb kedvező részletfizetési konstrukciót vezetett be: ha valaki nem tett eleget a többszöri fizetési felszólítá­soknak, akár a maximális, 130 napos ha­táridő lejárta után is jelentkezhet a Buda­pesti Elektromos Művek illetékes irodá­jában részletfizetést kérve. Deáki László NÉPSZABADSÁG 1999. JANUÁR 2. PEST MEGYEI KRÓNIKA Rálőttek egy asszonyra Érden Érden, a Szent István utca 26. szám alatt szilveszter éjszaka hasba lőtték B. Zsu­zsanna 26 éves helybeli lakost. A men­tők a Szent János Kórházba szállították, ahol a hajnali órákban kioperálták a tes­téből a 9 milliméteres lövedéket. Orvo­sai szerint a fiatal nő állapota stabil, s bár az altatásból a délelőtti órákban még nem tért egészen magához, megpróbált válaszolni az eset körülményire vonat­kozó kérdésekre. Mint elmondta, éjjel 2 óra körül barátjával kocsiba akartak szállni, s közben észrevették, hogy a kertkapu, illetve a kerítés előtt néhány ismeretlen ólálkodik. Zsuzsanna a kerí­tésen keresztül megfigyelte, hogy négy, számára ismeretlen ember közeledik a járdán. Szóváltásba nem keveredett ve­lük, ennek ellenére lövés dördült, s csak később érzékelte a fájdalmat. Az orvo­sok úgy vélik, hogy miután a lövés a lágy részeket érte, a seb gyorsan gyó­gyul, s ha komplikációk nem lesznek, a szilveszteri lövöldözés áldozata körül­belül 10 nap múlva elhagyhatja a kórhá­zat. A tetteseket a rendőrség keresi, egy­előre azonban nem jutott nyomukra. M. M. Malacuk volt a rendőröknek Nagy Lajos, a galgahévízi B + N Refe­rencia Kft. ügyvezető igazgatója egy 16 kilós malacot ajándékozott a szilveszter­kor az ügy­eletet teljesítő Pest megyei rendőröknek, akik a Teve utcai székház­ban töltötték az éjszakát. Természetesen megsütve, merthogy az óév búcsúztatá­sakor ez így dukál. A malacot a helybéli hentes készítette elő, s a galgahévízi pék sütötte meg. Hogy honnan az ötlet? Nagy Lajos el­mondta: hosszabb ideje tagja a Legnép­szerűbb Közrendőr Alapítvány Kurató­riumának, s építőipari cége, amelynek ő a tulajdonosa, évente 100 ezer forint kö­rüli összeggel támogatja a megye rend­őrségét. Folyamatosan munkálkodik azon, hogyan lehet javítani a rendfenn­tartók szűkös anyagi helyzetén, miként tehető olcsóbbá a gépkocsik üzemelteté­se, hogyan lehet kevesebb pénzért be­szerezni a szükséges gépeket, berende­zéseket. A malac sem volt rossz ötlet, nagy volt a siker, a reggeli váltásnak már nemigen maradt a pecsenyéből. M. M. Ügyeleti vacsora rendőrségi fotó Gödöllői Universitas TUDÓSÍTÓNKTÓL A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanácsa az ősszel hozzájárult ahhoz, hogy az intézmény rektora integrá­­ciósszándék-nyilatkozatot írjon alá az Állatorvos-tudományi Egyetem, vala­mint a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem rektorával. A legnagyobb ha­zai agrár-felsőoktatási intézmény már korábban kinyilvánította integrációs szándékát a Jászberényi Tanítóképző Főiskolával és a budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskolával. A három partner közösen nyújtotta be intézményfejlesz­tési pályázatát a felsőoktatás fejleszté­sére hivatott világbanki hitel elnyerése céljából. A kormányzat elképzelése egyezik az öt, immár társulni kész intézmény szán­dékaival. Az Oktatási Minisztérium ter­vezetében Gödöllői Egyetem néven sze­repel a leendő integrált szervezet, amelynek része lesz a GATE gyöngyösi főiskolai kara is. A jelenleg Gödöllőhöz tartozó mezőtúri főiskolai kar a Szolno­ki Regionális Főiskolához csatlakozna, a nyíregyházi pedig a szabolcsi megye­­székhely integrált főiskolájának lenne része. Szilveszteri bűnesetek I. TUDÓSÍTÓNKTÓL Rosszul kezdődött az ünnep a monori 62 éves K. Lászlónak és feleségének, 70 ezer forintjuk és 30 ezer forint értékű ékszerük bánta a váratlan látogatók betoppanását. Hajnalban 3 férfi rájuk törte tanyájuk aj­taját, megverték őket, majd értékeikkel távoztak. A monori rendőrök jól haszno­sítható nyomokat találtak, így valószínű­leg rövidesen kézre kerülnek a rablók. Pécelen a Szemere ABC-be benyitott egy 20 év körüli férfi, s kezében fegy­vernek látszó tárggyal követelte a pénz­tárostól a bevételt. A kasszában azonban nem volt pénz, ezért azt ajánlotta, hogy forduljon a főnökéhez. K. Zsuzsanna 28 éves boltvezető elővette pénztárcáját, s 5000 forintban megalkudott a rablóval, akit a gödöllői rendőrök köröznek. Szombat Gumi Olvasom, hogy több tonna használt au­tógumit kénytelen tárolni raktáraiban a MÁV, mert Németországból valamikor valakik ideküldték, akiknek kilétére az­óta sem derült fény, így aztán lehetetlen­ség kötelezni őket, hogy azonnal vigyék innen a fenébe. De a magyarnál nincs találékonyabb nép. Meg fogjuk találni az autógumik új rendeltetését. Monoron például egy ilyen autógumi decens kis virágágyásként szolgál a városi ravatalozó bejárati ajta­ja mellett. Most ugyan nincs benne virág, de már a nyáron megcsodáltam, milyen pompásan illik az autókülsőbe a sárga bársonyka. Legalább annyira, mint a pi­ros műbőrrel bevont székek a falat borító fekete drapériához. Ezt más ravatalozók esetében is meg lehetne valósítani. Le­het, hogy a ceglédi főkertész, aki nívódí­jat kapott az önkormányzati kezelésű te­mető megszépítéséért, nem igazán örülne az ötletnek. Meg kell győzni, K. Zs. Elhallgatott­­ a Duna rádió Akik 1998. december 31-én este hat óra előtt két perccel az óesztendő ilyenkor szokásos búcsúztatása közepette valami szívmelengető háttérzenét kerestek a rá­diójukon, s véletlenül vagy szántszán­dékkal a 91,1 megahertzen kötöttek ki, ugyancsak meglepődtek. Az éterből ugyanis tisztán, szárnyalva a Himnusz hangjai hallatszottak, a lélek semmi mással össze nem hasonlítható telítettsé­gének érzetét ébresztve az ünnepre ké­­szülődőkben. A Duna rádió kevésbé tá­jékozott hallgatói legfeljebb azt hihet­ték, hogy miután az adásidő­pontban ti­zennyolc órakor befejeződik, a találé­kony napi szerkesztő hat órával előbbre hozta a torokszorító pillanatokat. A hűséges hallgatók azonban tudták, hogy nincs tovább. Kedves rádiójuk, amely hároméves és néhány napos műkö­dése alatt része lett az életüknek, végleg elhallgatott. Éspedig azért, mert az ORTT úgy döntött, hogy az 1995 novembere óta megosztva használt frekvencia 1999. ja­nuár elsejétől kizárólag a Pilis rádiót ille­ti meg, amely eddig csak este hattól reg­gel hatig jutott el a szentendrei régió ott­honaiba. A történelmi igazsághoz hozzá­tartozik, hogy a túlélésért a két rivális, egyszersmind egymást kiegészítő, s nem túlságosan kedvelő rádióadó szabályos pályázaton mérte össze az erejét, s ahogy ilyenkor lenni szokott, győzött a Jobbik. Indoklás természetesen nincs, hasonló­képp a nagyra becsült grémium a legérin­­tettebbeket, a rádióhallgatókat sem kér­dezte meg. Ha ugyanis ezt megteszi - még mielőtt az egyik mérkőző félnek végleg el kellett tűnnie az elektronikus médiából -, esetleg arra a következtetés­re juthatott volna, hogy hadd éljen még egy ideig mind a két rádió. Már csak azért is, mert egyikük sem készült fel igazán a nonstop műsorkészítésre. A búcsúadás alatt valósággal égtek a te­lefonvonalak a Duna rádióban, ahol a hat­hét négyzetméteres stúdióban ott szoron­gott az egész stáb. Közülük, bár még ő is innen van a krisztusi koron, csak a főszer­kesztő Tereh István számít veteránnak a rádiózásban, igaz, ő, mint mondta, már megélt több rádiótemetést. De csak olyan rádiók esetében, amelyekről eleve lehetett tudni, hogy meghatározott ideig sugároz­nak. Munkatársai­­ egy-két kivétellel — ebben a sufniban ültek először kiszáradt ajakkal mikrofon elé, vagy tudhatták ma­gukat zenei szerkesztőknek az ablak túlsó oldalán. S mégis, ma már Szentendrén és a frekvencia vonzáskörzetében sok szá­zan név szerint, s a hangjukról is megis­merik őket. Annál az egyszerű oknál fog­va, hogy a nappali adásban több lehetőség kínálkozott közszolgálatiságra, s ebben a Duna rádió - miután a városban mind a mai napig nincs kábeltelevízió - jelentős előmenetelt tanúsított. A Pilis rádió a Himnusz elhangzása után pontban este hat órakor, a szokásos módon hírekkel, időjárás-jelentéssel megkezdte ezúttal még csak reggel hatig tartó adását. Anélkül, hogy a műsorve­zető egyetlen szóval utalt volna arra, hogy a 91,1 megahertzen megszabadul­tak sziámi testvérüktől. Kertész Péter

Next