Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. január
1999-01-25
NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1999. JANUÁR 25., HÉTFŐ 27 Aratják a nádat Farmoson Hollandiába és Németországba is viszik a kévéket Aratják a nádat Nagykáta és Farmos határában, a jászberényi szikesekre is áthúzódó, sokak által „kis Hortobágynak” nevezett természetvédelmi területen. A sok területen hasznosítható vízinövényből itt terem legtöbb a főváros és az agglomeráció közelében. Évente 600-700 ezer kéve nádat takarítunk be - mondja Poszt József, a nádtermeléssel, értékesítéssel és tetőkészítéssel foglalkozó kft. ügyvezetője, „civilben” vízépítő mérnök. A nádszakértő szerint a termelőnek akkor éri meg aratni, ha egy hektáron legalább ezer kéve nád terem. Két-három esztendeje csak, hogy hosszú aszály után a nagykátai-farmosi övezetekben elérték ezt az átlagot a nádasok magántulajdonosai. Azelőtt a 10-20 centiméteres tocsogókban egyszerűen nem tudott kifejlődni a növény. Ez itt a legnagyobb gond: a mocsár ’60-as évekbeli lecsapolása óta ugyanis bizonytalan, menynyi vizet kap a terület. A kevés rossz, de a sok víz sem jó. Az idén például az esős időjárás kellett az elfogadható terméshez, mert tavaly tavasszal leégett a farmosi nádas, még szerencse, hogy azután csapadékos idő következett, ami elősegítette az új hajtások gyors kifejlődését. A növekedés július végéig, augusztus derekáig, a címer megjelenéséig tart. Levélhullás után, többnyire október második felében és novemberben kezdődhet az aratás, amely rendszerint február végén fejeződik be. Persze ezt a műveletet ma már nem a gyalázkának nevezett egykori kézi nádvágó szerszámmal végzik az aratók, hanem gépekkel. S többnyire nem is a termelők csinálják, hanem az erre szakosodott nádfeldolgozó társaság, amelyik jó kapcsolatokat tart fenn a nagy nádgazdaságok - közte a legnagyobb hortobágyi — utódvállalataival. Poszt József cége adja a gépeket, emberei végeznek bérbetakarítást is. A természetvédelmi felügyelő által kijelölt depóhelyekről - ahol átmenetileg kupacokba rakják a kévéket Göbölyjárásra, a természetvédelmi terület 31-es út melletti szélén lévő feldolgozó üzembe szállítják. Itt 25 dolgozó - főként nők - válogatják szét a tetőfedésre alkalmas, valamint az ipari nádat. Tetőfedésre az egyéves, vékony szálú, acélos sziki nád való: ez a legértékesebb változat inkább a nagykátai szikesen, a Nyír-réten terem. A farmosi mocsár tőzeges talaján ennél hosszabb 1,6-1,8 méter széles szövet készítésére alkalmas, puhább - „papírosabb” a nád. Ám lehántolva ez is jó bel- és kültéri dekorációs szövetek gyártására. Egyre terjed ez a fajta felhasználásuk, hisz nálunk is rájönnek az emberek, hogy a nád legalább annyit ér a külvilágtól eltakarni szánt telek vagy erkély körül, mint a hullámpala, de jobban mutat, s ez mégiscsak természetes anyag. Sokan lambéria helyett alkalmazzák, de készíthető a farmosi nádból hőszigetelő nádpadló, építkezésen használatos stukatornád vagy kerti takaró, azaz hasúra. Ez utóbbira főként Hollandiában van nagy igény. A cég ide és Németországba szállít legtöbbet. Nem rossz üzlet, hiszen a feldolgozástól függően akár 500 forintra is kijöhet egy kéve tiszta, jó minőségű nád értéke. A minél több és jobb nád learatásában érdekelt termelők tudják, hogy nádfoltokat kell hagyni a madarak és más vízi állatok számára. T. F. A nádkupacok helyét a természetvédelmi felügyelő jelöli ki Pilótajáték Ilyen se volt még Szentendrén. Ellenőr a helyi autóbuszon. A piknikus küllemű fiatalember a nagyoktól ellesett mozdulattal a hivatalát megjelenítő vörös karszalagot maga előtt tartva kéri a jegyeket, bérleteket. Normális körülmények között azt hihetné az ember, hogy így van ez rendjén, hiszen se szeri, se száma a bliccelőknek. Márpedig minél nagyobb a Volán vesztesége, annál inkább emelni kényszerül a viteldíjakat. Csakhogy. A buszra egy helyen, a vezető érintésével lehet felszállni, aki értő pillantást vet a bérletekre. Akinek meg nincs bérlete, az jegyet vesz tőle. Következésképp: miért kell egy ereje teljében lévő fiatalembert alkalmazni, s tb-járulékot fizetni utána a munkáltatónak? Hát mert az ellenőr valójában a kolléga urat ellenőrzi, ha nem is direkt módon. Egy ideje ugyanis a buszvezetők egyike-másika (s ez nyilván nemcsak Szentendrén kialakult gyakorlat) elteszi a pénzt, és nem ad jegyet, amit ily módon akár kétszer-háromszor, sőt többször is eladhat. Miközben a cégnek egyet számol el. A jobb lelkű pilóták tavaly még 50 forintot kértek azért a 60 forintos jegyért, amit maguknál tartottak vagy nem szóltak semmit, és nagyvonalúan visszaadtak tíz forintot. Ha valaki mégis ragaszkodott a jegyhez — teszem azt abbéli félelmében, hogy netán jöhet az ellenőr —, az természetesen megkaphatta. Arra gondoltam, mi van akkor, ha történetesen a testes fiatal ellenőr egy egész életében törvénytisztelő honfitársunkat lefüleli. Nyilván megbírságolja az illetőt, aki egyre azt hajtogatja majd, hogy ő fizetett, mikor felszállt, de úgy látszik, nem kapott vagy otthagyta a sofőrnél a jegyet. A sofőr válasza egész biztosan az lesz, hogy ő minden kedves utasnak odaadja a jegyet, s az elszámolásnál még soha nem volt egy fillér többletbevétele sem. Akkor meg igen tisztelt Volánbusz Közlekedési Rt., minek ellenőröket foglalkoztatni, ha egyszer az autóbuszokon az utasok eleve nem bliccelhetnek? Kertész Péter Az ENSZ-től Tárnokra Dr. Gergely István polgármester rangossá tette a helyi bort Elismert kutató, mezőgazdasági szakember, az ENSZ megbízásából bejárta a világot, még sikeres külkereskedelmi vállalkozása is volt. Ennek ellenére egy kis község, Tárnok polgármestere lett. Gergely István szerint a közeljövőben nem várhatók nagy beruházások a faluban. Az új polgármestert mindenki ismeri Tárnokon, hiszen 40 éve dolgozik a faluban. Először kutatóként, majd igazgatóként a Kertészeti Kutató Intézet érd-elvirai telepén, később vállalkozó lett, most pedig a település első embere. (Közben az ENSZ kertészeti szakértőjeként járt Amerikában, a Távol-Keleten és számos európai országban.) Gergely István szerint a közös múlt volt az egyik oka annak, hogy független jelöltként megválasztották, illetve az, hogy korábban képviselősködött, felesége pedig a helyi általános iskolában tanított kémiát és biológiát, így még a gyerekek is tudták, ki ő, lantok lakossága ráadásul elégedetlen volt a korábbi polgármester, Rozbora Andor fejlesztési politikájával, így egyértelmű befutó lett a mezőgazdasági szakemberből. Ennyiért azonban még nem választják meg az embert. Gergely István azonban rangossá tette a helyi bort is. A polgármester szőlész-borász szakon végzett az egyetemen, és a mai napig is van egy kis szőlője a faluban. Két évtizede még gyengék volt a helyi módszerekkel készült borok — mesélte. - Amikor fenn jártam az Öreghegyen, a gazdák tanácsot kértek tőlem, én meg minden alkalommal elmagyaráztam nekik, mit tegyenek. Én szerveztem az első borversenyeket is. Az első értékelésig minden gazda azt hitte, övé a világ legjobb bora, aztán a független, egyetemről hívott zsűri ízekre szedte a termékeket. Sok bort kizártak a versenyből. Szerencsére tanácsokat is adtak, így el 1937-ben született. 1967-ben szerzett diplomát a Kertészeti Egyetemen. 1970-ben vízgazdálkodásból diplomázott a GATE-n, utána az érdi Kertészeti Kutató Intézet főmunkatársa, majd igazgatója. 1980-tól ENSZ-szakértő, értük, hogy tavaly, az Orbán-napon 15- 20 aranyérmet is kiosztottak. Azt még nem tudni, vajon a község négy év alatt hasonló ütemben fejlődik-e, ám az már bizonyos, hogy Gergely István nem híve a nagyberuházásoknak. Tárnok előző képviselő-testülete, polgármestere új községházát, új gyógyszertárat, új iskolát tervezett több százmillióért. Az új polgármester szerint azonban az ezekhez képest kisebb, kevésbé látványos gondokat kellene előbb megoldani. Az öregek otthonának lakóit például ki kellett költöztetni a közelmúltban, mert életveszélyessé vált az épület. A 600 diákot oktató iskolában nincsen elég szék, írásvetítő, az óvodában szeletnek az ablakok. A csatornázottság csak 40 százalékos, a vízelvezető árkokat fel kellene újítani, járdákat, utakat kellene építeni. Az évi 370 milliós költségvetésből kevésre futja, igaz, hitelt sem kellett felvenni eddig. Tárnokon ugyan egyelőre félbemarad a sportcentrum építése, ám a helyi sport nagyobb támogatást kap. Továbbra is kemény politikát folytat az önkormányzat az M7-es csomópontja ügyében. A pusztazámori szemétlerakó kapcsán szükségessé vált csomópont a falu mellett épül meg hamarosan, ami jót tesz majd az idegenforgalomnak és talán több befektetőt is hoz. Elkészül azonban egy, a 7-es főutat és az M7-es autópályát összekötő út is, amely a tervek szerint túl közel húzódna Tárnokhoz, vagyis túl nagy lenne a levegő- és a zajszennyezés. Gergely István szerint ezért az utat távolabb kell vinni, ha pedig a településtől mégis 300 méteren belül helyezkedne el, akkor zajvédő falat is kell építeni. Továbbra is megoldandó kérdés az ipari zóna kialakításának ügye. Az e célra kijelölt földterületet egy külföldi érdekeltségű cég valószínűleg megvásárolja az önkormányzattól. A jogi és közigazgatási akadályokat ugyan még félre kellene állítani a tranzakció elől, Gergely István mégis ódzkodik az ötlettől. A cég eleinte szórakoztatóipari centrumot, majd bevásárlóközpontot akart építeni, ám az érdeklődés hiánya miatt le kellett mondania a nagyszabású tervekről. A legújabb elképzelés szerint egy hatalmas piac épülne, ám a képviselők féltik a falu nyugalmát. A határozott elképzelések ellenére egy kérdésre mégsem tud válaszolni a polgármester: miért vállalta el egy kistelepülés vezetését, amikor ENSZ-szakemberként több földrészen is megfordult, sikeres vállalkozó volt? Annyit mond, szereti az embereket, a jó társaságot, és szeret segíteni rajtuk. Politikai ambíciói nincsenek, a korrupció ellen keményen harcol. Van rá három és fél éve, hogy bebizonyítsa. M. H. T. DR. GERGELY ISTVÁN GRIFF GENTLEMEN’S A Griff Gentlemen’s Rt., Magyarország egyik meghatározó konfekcióipari cége. Az elért eredmények megerősítése és a teljesítmény további fokozása érdekében szakmai csapatunk fejlesztése céljával új munkatársakat keresünk az alábbi pozíciókba: ________________MARKETING ASSZISZTENS a marketingstratégia megvalósításában való aktív részvétel reklámkampányok, marketingakciók gyakorlati lebonyolítása reklámanyagok kiviteleztetése, alvállalkozókkal való kapcsolattartás marketingvezető munkájának támogatása ELVÁRÁSOK KLUB MANAGER, RENDEZVÉNYSZERVEZŐ - a törzsvásárlói klubrendszer irányítása, fejlesztése - klubtagok nyilvántartása, állandó kapcsolattartás (direct mail) - új szolgáltatások bevezetése, partnerekkel való kapcsolatfelvétel és -tartás - rendezvények szervezése, marketing akciók megvalósítása JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN, ÖNÉLETRAJZZAL: 1037 Budapest, Bécsi út 271. Tel.: 387-79-59 legalább középfokú végzettség ■marketingterületen szerzett legalább 1 éves tapasztalat felhasználói szintű számítógépes ismeretek * jó kommunikációs képesség, dinamikus, sikerorientált, önálló személyiség PERSONNEL LEASING Munkaerő-szervezési Kft., a Dr. Pendl & Dr. Piswanger Csoport tagja 1012 Budapest, Tábor u. 5. Telefon: 214-0162. Fax: 214-0188 nyilvántartásába keresünk: titkárnőket és recepciósokat angol- és/vagy németnyelv-tudással. Érdeklődését várja: Fehér Andrásné, Orosz Krisztina. Vácon sikertelen a közüzemi adósságkezelés Mindössze tíz váci lakossal kötött az önkormányzat úgynevezett adósságkezelési támogatási szerződést, holott legalább háromszázötven olyan család él a városban, amely hónapok óta nem fizeti a közüzemi díjakat. A január elsejétől igényelhető támogatás iránt korábban sokan érdeklődtek, ám a feltételeket nem tudták vagy nem akarták teljesíteni. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek adósságterheinek enyhítéséről egy tavaly májusi, majd az ezt módosító augusztusi kormányrendelet intézkedett. Ennek nyomán a váci önkormányzat szeptemberben rendeletet alkotott, amelyben adósságkezelési támogatásról intézkedett. Ehhez elvben azok juthattak hozzá, akik 1998. május 21. előtt legalább hathavi közüzemi díjjal tartoztak, és adósságuk meghaladta a 30 ezer forintot. Az önkormányzat a tartozások egyszeri rendezésére vállalkozott, s azok 70 százalékáig ígért - maximum 150 ezer forintos - kamatmentes kölcsönt, illetve indokolt esetben vissza nem térítendő támogatást. A rendelet kihirdetése idején Vác lakosságának közüzemi tartozása meghaladta a 30 millió forintot, amelyből 25 millióval - a távhőszolgáltatás díjával és lakbérrel - tulajdonképpen a városnak tartoztak. Mint Bartha Gyula, a polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője elmondta, a kormányrendeletet igen komolyan vették, s még májusi megjelenése előtt elkezdték az előkészítő munkákat. Az osztály egy munkatársat is alkalmazott átmeneti időre, aki csak ezzel a területtel foglalkozott. Kimutatásuk szerint a városban legkevesebb háromszázötven olyan lakos vagy család élt, akik hat hónapnál régebben nem fizették már a közüzemi díjakat, s adósságuk meghaladta a 30 ezer forintot. Az önkormányzati rendelet megjelenése után azonban csak mintegy százan érdeklődtek a támogatási lehetőségek iránt, és a december 15-i határidőig mindössze tíz emberrel kötött szerződést az önkormányzat. Holott a rendelet meghozatalakor a képviselők azért aggódtak, hogy a tavalyi évre rendelkezésre álló egymillió forint kevésnek bizonyul. Végül is a szerződések csak január elsejével léptek életbe. Az első pillanatban érthetetlennek tűnő érdektelenség okai között - az osztályvezető szerint - nem szerepelhet az információhiány, hiszen száz érdeklődő azért megjelent a városházán. A lehetséges támogatottak közül azonban kiestek azok, akiknek két-három év alatt akkora adóssága halmozódott fel, hogy az adható 150 ezer forintos támogatás nem sok segítséget jelentett volna. Az adósok zöme 60-100 ezer forinttal tartozik, közülük azokkal, akiknél eleve reménytelennek tűnt, hogy a feltételeknek eleget tudnak tenni, nem kötött szerződést az önkormányzat. Más részük viszont nem vállalta, hogy a három és tíz hónap közötti futamidő alatt kifizeti - az esedékes számlák mellett - adóssága 30 százalékát, mint önrészt, ezt követően pedig visszafizeti az önkormányzat által a közüzemeknek megelőlegezett 70 százalékot. Mint Bartha Gyula elmondta, összesen csak huszonnégyen nyújtottak be kérelmet, és még a jogosultak és a feltételeknek megfelelők között is voltak, akik végül nem írták alá a szerződést. A tíz emberrel megkötött megállapodás alapján az önkormányzat valamivel több, mint 800 ezer forintot fizet ki adósságkezelési támogatás címén. A tíz család közül öt vissza nem térítendő támogatásként kapja a pénzt, így a megelőlegezett összeg felét vissza is kapja a költségvetés. Amennyiben akár a részletet, akár az esedékes számlákat nem fizetik, a polgármesteri hivatal felbontja a szerződést. B. J. G.