Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. január

1999-01-25

NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1­9­9­9. J­A­N­U­Á­R 25., HÉTFŐ 27 Aratják a nádat Farmoson H­ollandiába és Németországba is viszik a kévéket Aratják a nádat Nagykáta és Farmos határában, a jászberényi szikesekre is áthúzódó, sokak által „kis Hortobágy­­nak” nevezett természetvédelmi terü­leten. A sok területen hasznosítható ví­zinövényből itt terem legtöbb a főváros és az agglomeráció közelében. Évente 600-700 ezer kéve nádat taka­rítunk be - mondja Poszt József, a nádter­meléssel, értékesítéssel és tetőkészítéssel foglalkozó kft. ügyvezetője, „civilben” vízépítő mérnök. A nádszakértő szerint a termelőnek akkor éri meg aratni, ha egy hektáron legalább ezer kéve nád terem. Két-három esztendeje csak, hogy hosszú aszály után a nagykátai-farmosi öveze­tekben elérték ezt az átlagot a nádasok magántulajdonosai. Azelőtt a 10-20 cen­timéteres tocsogókban egyszerűen nem tudott kifejlődni a növény. Ez itt a legna­gyobb gond: a mocsár ’60-as évekbeli le­­csapolása óta ugyanis bizonytalan, meny­nyi vizet kap a terület. A kevés rossz, de a sok víz sem jó. Az idén például az esős időjárás kellett az elfogadható terméshez, mert tavaly tavasszal leégett a farmosi nádas, még szerencse, hogy azután csa­padékos idő következett, ami elősegítette az új hajtások gyors kifejlődését. A növe­kedés július végéig, augusztus derekáig, a címer megjelenéséig tart. Levélhullás után, többnyire október második felében és novemberben kez­dődhet az aratás, amely rendszerint feb­ruár végén fejeződik be. Persze ezt a műveletet ma már nem a gyalázkának nevezett egykori kézi nádvágó szer­számmal végzik az aratók, hanem gé­pekkel. S többnyire nem is a termelők csinálják, hanem az erre szakosodott nádfeldolgozó társaság, amelyik jó kap­csolatokat tart fenn a nagy nádgazdasá­gok - közte a legnagyobb hortobágyi — utódvállalataival. Poszt József cége adja a gépeket, emberei végeznek bérbetaka­rítást is. A természetvédelmi felügyelő által kijelölt depóhelyekről - ahol átme­netileg kupacokba rakják­­ a kévéket Göbölyjárásra, a természetvédelmi terü­let 31-es út melletti szélén lévő feldol­gozó üzembe szállítják. Itt 25 dolgozó - főként nők - válogatják szét a tetőfedés­re alkalmas, valamint az ipari nádat. Te­tőfedésre az egyéves, vékony szálú, acé­los sziki nád való: ez a legértékesebb változat inkább a nagykátai szikesen, a Nyír-réten terem. A farmosi mocsár tő­­zeges talaján ennél hosszabb 1,6-1,8 méter széles szövet készítésére alkal­mas, puhább - „papírosabb”­­ a nád. Ám lehántolva ez is jó bel- és kültéri dekorációs szövetek gyártására. Egyre terjed ez a fajta felhasználásuk, hisz ná­lunk is rájönnek az emberek, hogy a nád legalább annyit ér a külvilágtól eltakarni szánt telek vagy erkély körül, mint a hul­lámpala, de jobban mutat, s ez mégiscsak természetes anyag. Sokan lambéria he­lyett alkalmazzák, de készíthető a far­mosi nádból hőszigetelő nádpadló, épít­kezésen használatos stukatornád vagy kerti takaró, azaz hasúra. Ez utóbbira fő­ként Hollandiában van nagy igény. A cég ide és Németországba szállít legtöbbet. Nem rossz üzlet, hiszen a feldolgozástól függően akár 500 forintra is kijöhet egy kéve tiszta, jó minőségű nád értéke. A minél több és jobb nád learatásában érdekelt termelők tudják, hogy nádfolto­kat kell hagyni a madarak és más vízi állatok számára. T. F. A nádkupacok helyét a természetvédelmi felügyelő jelöli ki Pilótajáték Ilyen se volt még Szentendrén. Ellenőr a helyi autóbuszon. A piknikus küllemű fia­talember a nagyoktól ellesett mozdulattal a hivatalát megjelenítő vörös karszalagot maga előtt tartva kéri a jegyeket, bérlete­ket. Normális körülmények között azt hi­­hetné az ember, hogy így van ez rendjén, hiszen se szeri, se száma a bliccelőknek. Márpedig minél nagyobb a Volán veszte­sége, annál inkább emelni kényszerül a viteldíjakat. Csakhogy. A buszra egy helyen, a veze­tő érintésével lehet felszállni, aki értő pil­lantást vet a bérletekre. Akinek meg nincs bérlete, az jegyet vesz tőle. Következés­képp: miért kell egy ereje teljében lévő fiatalembert alkalmazni, s tb-járulékot fi­zetni utána a munkáltatónak? Hát mert az ellenőr valójában a kolléga urat ellen­őrzi, ha nem is direkt módon. Egy ideje ugyanis a buszvezetők egyike-másika (s ez nyilván nemcsak Szentendrén kialakult gyakorlat) elteszi a pénzt, és nem ad je­gyet, amit ily módon akár kétszer-három­szor, sőt többször is eladhat. Miközben a cégnek egyet számol el. A jobb lelkű pilóták tavaly még 50 fo­rintot kértek azért a 60 forintos jegyért, amit maguknál tartottak vagy nem szól­tak semmit, és nagyvonalúan visszaadtak tíz forintot. Ha valaki mégis ragaszkodott a jegyhez — teszem azt abbéli félelmében, hogy netán jöhet az ellenőr —, az termé­szetesen megkaphatta. Arra gondoltam, mi van akkor, ha tör­ténetesen a testes fiatal ellenőr egy egész életében törvénytisztelő honfitársunkat lefüleli. Nyilván megbírságolja az illetőt, aki egyre azt hajtogatja majd, hogy ő fi­zetett, mikor felszállt, de úgy látszik, nem kapott vagy otthagyta a sofőrnél a jegyet. A sofőr válasza egész biztosan az lesz, hogy ő minden kedves utasnak odaadja a jegyet, s az elszámolásnál még soha nem volt egy fillér többletbevétele sem. Akkor meg igen tisztelt Volánbusz Köz­lekedési Rt., minek ellenőröket foglalkoz­tatni, ha egyszer az autóbuszokon az uta­sok eleve nem bliccelhetnek? Kertész Péter Az ENSZ-től Tárnokra Dr. Gergely István polgármester rangossá tette a helyi bort Elismert kutató, mezőgazdasági szak­ember, az ENSZ megbízásából bejár­ta a világot, még sikeres külkereske­delmi vállalkozása is volt. Ennek elle­nére egy kis község, Tárnok polgár­­mestere lett. Gergely István szerint a közeljövőben nem várhatók nagy be­ruházások a faluban. Az új polgármestert mindenki ismeri Tárnokon, hiszen 40 éve dolgozik a falu­ban. Először kutatóként, majd igazgató­ként a Kertészeti Kutató Intézet érd-elvi­­rai telepén, később vállalkozó lett, most pedig a település első embere. (Közben az ENSZ kertészeti szakértőjeként járt Amerikában, a Távol-Keleten és számos európai országban.) Gergely István sze­rint a közös múlt volt az egyik oka annak, hogy független jelöltként megválasztot­ták, illetve az, hogy korábban képvi­­selősködött, felesége pedig a helyi általá­nos iskolában tanított kémiát és biológiát, így még a gyerekek is tudták, ki ő, lantok lakossága ráadásul elégedetlen volt a ko­rábbi polgármester, Rozbora Andor fej­lesztési politikájával, így egyértelmű be­futó lett a mezőgazdasági szakemberből. Ennyiért azonban még nem választják meg az embert. Gergely István azonban rangossá tette a helyi bort is. A polgár­­mester szőlész-borász szakon végzett az egyetemen, és a mai napig is van egy kis szőlője a faluban.­­ Két évtizede még gyengék volt a helyi módszerekkel készült borok — me­sélte. - Amikor fenn jártam az Öreghe­gyen, a gazdák tanácsot kértek tőlem, én meg minden alkalommal elmagya­ráztam nekik, mit tegyenek. Én szervez­tem az első borversenyeket is. Az első értékelésig minden gazda azt hitte, övé a világ legjobb bora, aztán a független, egyetemről hívott zsűri ízekre szedte a termékeket. Sok bort kizártak a ver­senyből. Szerencsére tanácsokat is adtak, így el­ 1937-ben született. 1967-ben szerzett diplomát a Kertészeti Egyetemen. 1970-ben vízgazdálkodásból diplomá­zott a GATE-n, utána az érdi Kertészeti Kutató Intézet főmunkatársa, majd igaz­gatója. 1980-tól ENSZ-szakértő, értük, hogy tavaly, az Orbán-napon 15- 20 aranyérmet is kiosztottak. Azt még nem tudni, vajon a község négy év alatt hasonló ütemben fejlődik-e, ám az már bizonyos, hogy Gergely István nem híve a nagyberuházásoknak. Tárnok előző képviselő-testülete, polgármestere új községházát, új gyógyszertárat, új is­kolát tervezett több százmillióért. Az új polgármester szerint azonban az ezekhez képest kisebb, kevésbé látványos gondo­kat kellene előbb megoldani. Az öregek otthonának lakóit például ki kellett köl­töztetni a közelmúltban, mert életveszé­lyessé vált az épület. A 600 diákot oktató iskolában nincsen elég szék, írásvetítő, az óvodában szeletnek az ablakok. A csator­názottság csak 40 százalékos, a vízelve­zető árkokat fel kellene újítani, járdákat, utakat kellene építeni. Az évi 370 milliós költségvetésből kevésre futja, igaz, hitelt sem kellett felvenni eddig. Tárnokon ugyan egyelőre félbemarad a sportcent­rum építése, ám a helyi sport nagyobb tá­mogatást kap. Továbbra is kemény politikát folytat az önkormányzat az M7-es csomópontja ügyében. A pusztazámori szemétlerakó kapcsán szükségessé vált csomópont a falu mellett épül meg hamarosan, ami jót tesz majd az idegenforgalomnak és talán több befektetőt is hoz. Elkészül azonban egy, a 7-es főutat és az M7-es autópályát összekötő út is, amely a tervek szerint túl közel húzódna Tárnokhoz, vagyis túl nagy lenne a levegő- és a zajszennyezés. Gergely István szerint ezért az utat távo­labb kell vinni, ha pedig a településtől mégis 300 méteren belül helyezkedne el, akkor zajvédő falat is kell építeni. Továbbra is megoldandó kérdés az ipa­ri zóna kialakításának ügye. Az e célra ki­jelölt földterületet egy külföldi érdekeltsé­gű cég valószínűleg megvásárolja az ön­­kormányzattól. A jogi és közigazgatási akadályokat ugyan még félre kellene állí­tani a tranzakció elől, Gergely István mégis ódzkodik az ötlettől. A cég eleinte szórakoztatóipari centrumot, majd bevá­sárlóközpontot akart építeni, ám az érdek­lődés hiánya miatt le kellett mondania a nagyszabású tervekről. A legújabb elkép­zelés szerint egy hatalmas piac épülne, ám a képviselők féltik a falu nyugalmát. A határozott elképzelések ellenére egy kérdésre mégsem tud válaszolni a polgár­­mester: miért vállalta el egy kistelepülés vezetését, amikor ENSZ-szakemberként több földrészen is megfordult, sikeres vállalkozó volt? Annyit mond, szereti az embereket, a jó társaságot, és szeret segí­teni rajtuk. Politikai ambíciói nincsenek, a korrupció ellen keményen harcol. Van rá három és fél éve, hogy bebizo­nyítsa. M. H. T. DR. GERGELY ISTVÁN ­ GRIFF GENTLEMEN’S A Griff Gentlemen’s Rt., Magyarország egyik meghatározó konfekcióipari cége. Az elért eredmények megerősítése és a teljesítmény további fokozása érdekében szakmai csapatunk fejlesztése céljával új munkatársakat keresünk az alábbi pozíciókba: ________________MARKETING ASSZISZTENS a marketingstratégia megvalósításában való aktív részvétel reklámkampányok, marketingakciók gyakorlati lebonyolítása reklámanyagok kiviteleztetése, alvállalkozókkal való kapcsolattartás marketingvezető munkájának támogatása ELVÁRÁSOK KLUB MANAGER, RENDEZVÉNYSZERVEZŐ - a törzsvásárlói klubrendszer irányítása, fejlesztése - klubtagok nyilvántartása, állandó kapcsolattartás (direct mail) - új szolgáltatások bevezetése, partnerekkel való kapcsolatfelvétel és -tartás - rendezvények szervezése, marketing akciók megvalósítása JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN, ÖNÉLETRAJZZAL: 1037 Budapest, Bécsi út 271. Tel.: 387-79-59 legalább középfokú végzettség ■marketingterületen szerzett legalább 1 éves tapasztalat felhasználói szintű számítógépes ismeretek * jó kommunikációs képesség, dinamikus, sikerorientált, önálló személyiség PERSONNEL LEASING Munkaerő-szervezési Kft., a Dr. Pendl & Dr. Piswanger Csoport tagja 1012 Budapest, Tábor u. 5. Telefon: 214-0162. Fax: 214-0188 nyilvántartásába keresünk: titkárnőket és recepciósokat angol- és/vagy németnyelv-tudással. Érdeklődését várja: Fehér Andrásné, Orosz Krisztina. Vácon sikertelen a közüzemi adósságkezelés Mindössze tíz váci lakossal kötött az önkormányzat úgynevezett adósság­­kezelési támogatási szerződést, ho­lott legalább háromszázötven olyan család él a városban, amely hónapok óta nem fizeti a közüzemi díjakat. A január elsejétől igényelhető támoga­tás iránt korábban sokan érdeklőd­tek, ám a feltételeket nem tudták vagy nem akarták teljesíteni. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek adósságterheinek enyhítéséről egy tavaly májusi, majd az ezt módosító augusztusi kormány­­rendelet intézkedett. Ennek nyomán a váci önkormányzat szeptemberben rendeletet alkotott, amelyben adósság­­kezelési támogatásról intézkedett. Eh­hez elvben azok juthattak hozzá, akik 1998. május 21. előtt legalább hathavi közüzemi díjjal tartoztak, és adósságuk meghaladta a 30 ezer forintot. Az ön­­kormányzat a tartozások egyszeri ren­dezésére vállalkozott, s azok 70 száza­lékáig ígért - maximum 150 ezer forin­tos - kamatmentes kölcsönt, illetve in­dokolt esetben vissza nem térítendő tá­mogatást. A rendelet kihirdetése idején Vác lakosságának közüzemi tartozása meghaladta a 30 millió forintot, amely­ből 25 millióval - a távhőszolgáltatás díjával és lakbérrel - tulajdonképpen a városnak tartoztak. Mint Bartha Gyula, a polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője elmondta, a kormányrendeletet igen komolyan vették, s még májusi megje­lenése előtt elkezdték az előkészítő munkákat. Az osztály egy munkatársat is alkalmazott átmeneti időre, aki csak ezzel a területtel foglalkozott. Kimuta­tásuk szerint a városban legkevesebb háromszázötven olyan lakos vagy csa­lád élt, akik hat hónapnál régebben nem fizették már a közüzemi díjakat, s adósságuk meghaladta a 30 ezer fo­rintot. Az önkormányzati rendelet megjele­nése után azonban csak mintegy szá­zan érdeklődtek a támogatási lehetősé­gek iránt, és a december 15-i határ­időig mindössze tíz emberrel kötött szerződést az önkormányzat. Holott a rendelet meghozatalakor a képviselők azért aggódtak, hogy a tavalyi évre rendelkezésre álló egymillió forint ke­vésnek bizonyul. Végül is a szerződé­sek csak január elsejével léptek életbe. Az első pillanatban érthetetlennek tűnő érdektelenség okai között - az osztályvezető szerint - nem szerepel­het az információhiány, hiszen száz ér­deklődő azért megjelent a városházán. A lehetséges támogatottak közül azon­ban kiestek azok, akiknek két-három év alatt akkora adóssága halmozódott fel, hogy az adható 150 ezer forintos támogatás nem sok segítséget jelentett volna. Az adósok zöme 60-100 ezer forinttal tartozik, közülük azokkal, akiknél eleve reménytelennek tűnt, hogy a feltételeknek eleget tudnak ten­ni, nem kötött szerződést az önkor­mányzat. Más részük viszont nem vál­lalta, hogy a három és tíz hónap közöt­ti futamidő alatt kifizeti - az esedékes számlák mellett - adóssága 30 százalé­kát, mint önrészt, ezt követően pedig visszafizeti az önkormányzat által a közüzemeknek megelőlegezett 70 szá­zalékot. Mint Bartha Gyula elmondta, össze­sen csak huszonnégyen nyújtottak be kérelmet, és még a jogosultak és a fel­tételeknek megfelelők között is voltak, akik végül nem írták alá a szerződést. A tíz emberrel megkötött megállapo­dás alapján az önkormányzat valami­vel több, mint 800 ezer forintot fizet ki adósságkezelési támogatás címén. A tíz család közül öt vissza nem térítendő támogatásként kapja a pénzt, így a megelőlegezett összeg felét vissza is kapja a költségvetés. Amennyiben akár a részletet, akár az esedékes számlákat nem fizetik, a polgármesteri hivatal felbontja a szerződést. B. J. G.

Next