Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. január

1999-01-02

NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1999. JANUÁR 2., SZOMBAT 33 Napi másfél millió autó a dugókban A Lánchídon 13 kilométer az átlagsebesség­­ A Nagykörúton huszonötször kell megállni Több mint másfél millióan bosszan­kodnak naponta a fővárosi dugókban, miközben szennyezik a levegőt. A leg­lassabban, óránként átlagosan 13 ki­lométeres sebességgel a Lánchídon, leggyorsabban, 80 kilométeres sebes­séggel az M0-ás úton lehet haladni. A keleti gyártmányú kocsik nagy ré­szét korszerűbbek váltották fel, ezért az utakon csökkent a kén-dioxid- és a szén-monoxid-szennyezés. Az öregebb dízelüzemű autók leginkább korommal szennyezik a levegőt, főként az állan­dóan forgalmas helyeken, ahol napköz­ben is csak araszolva lehet autózni. A vizsgálatokból kiderült, hogy a főváros­ban a Budaörsi út a Hungária körút—Ül­lői út-Kőbányai út közötti szakasza a legszennyezettebb. Nem sokkal tisztább azonban a levegő az M0-ás és az M3-as autópálya fővárosi bevezető részén, va­lamint a Róbert Károly körút környékén sem. A levegő szennyezettségét tekint­ve Pesten és Budán is a külső pontokon legjobb a helyzet - derül ki a Duna-Bit Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság 33 főútvonalon, összesen 735 kilométe­ren végzett felméréséből, amelynek so­rán a fővárosi önkormányzat megbízá­sából a légszennyezettséget, a haladási sebességet és a kocsi fogyasztását vizs­gálták. A felméréshez használt Suzuki 1,3 GL típusú, átlagosan 5,3 literes fo­gyasztású gépkocsi a Kiskörúton volt a legszomjasabb, délután a Lánchíd felé araszolva tízliteres átlagfogyasztást számítottak a szakemberek. Az átlagos­nál húsz százalékkal több üzemanyag fogyott a Nagy­körút-budai körút, Rot­­tenbiller utca-Fiumei út, valamint a Kelemen László utca-Szépvölgyi úti szakaszon. Ez utóbbin az emelkedők miatt kellett több üzemanyag. A kísér­let idején legtakarékosabban a Szerémi út 6-os bevezető szakaszán, valamint a Gyáli út M5-ös fővárosi területén lehe­tett autózni. Napközben is többször vált a lámpa, mire át lehet jutni a Bajcsy-Zsilinszky út-Andrássy út kereszteződésen, vala­mint a körút felől a Kőbányai úton. Akik a Nagykörúton az Üllői út felől az Oktogonhoz akarnak eljutni, átlagosan huszonötször kell megállniuk. Ez össze­sen tíz perc várakozást jelent. Az ara­szoló gépkocsik miatt a kritikusabb cso­mópontokon már a megelőző lámpáknál is többször meg kell állni. Reggelente a Petőfi híd felől érkezőknek a Ferenc körút Üllői úti kereszteződésénél, a Bu­dakeszi útról a Szilágyi Erzsébet fasorra tartóknak, a Nagy Lajos király útján az Örs vezér teréhez, valamint a Moszkva téren az Attila út felől közeledőknek kell az átlagosnál többet állniuk a lám­páknál. A Szilágyi Erzsébet fasoron a Moszkva tér felé haladó autósoknak fel­tehetően a rosszul beállított lámpák mi­att kell a Pasaréti útnál vagy a közszálló előtt is megállniuk. Délután lassú a ha­ladás az Alagút-Lánchíd-Kiskörút- Vámház körút teljes hosszában, több­szöri lámpaváltással lehet átjutni a Szépvölgyi úton a Bécsi úti, és a Kele­men László utcában a Hűvösvölgyi úti csomópontban. A mérésekből kiderült, hogy a fővá­rosban a reggeli csúcsidőben óránként átlagosan 36,3, délután 35,4, átlagosan pedig 35,9 kilométeres sebességgel le­het autózni. A mérési adatok a tavalyi­nál hét százalékkal jobb eredményt mu­tatnak, ám ez azzal magyarázható, hogy a társaság idén - a korábbiaktól eltérően - a nyári szabadságolások idején végez­te a vizsgálatot. Csúcsforgalomban azonban még ekkor is leglassabban, óránként átlagosan 13 kilométeres se­bességgel a Lánchídon lehet átjutni, az M0-ás autópályán viszont csaknem megállás nélkül, óránként 80 kilométe­res sebességgel lehet végighajtani. Akadnak, akik nem tudják kivárni a sorukat, szándékosan rossz sávot vá­lasztva, vagy a záróvonalat átlépve a szemben lévő sávon kerülik ki az ara­szoló sort, és bekéredzkednek, rossz esetben bevágnak elöl. Ilyen jelenetek játszódnak le rendszeresen az Orczy tér előtt a Fiumei úton, a Budakeszi útnál a Hűvösvölgyi úton, az Üllői úton befelé a Ferenc körútnál. Tapasztalatok szerint rendszeresen szabálytalanul a villamos­síneken autóznak a Bartók Béla úton és a Vámház körúton. A többnyire rossz állapotú kockakő útburkolaton általában hiányzik a sávok felfestése, ezért főként a tapasztalatla­nabb autósok középen, a pályát elfog­lalva haladnak. A bizonytalanul autó­zók a rutinosabbakat előzésre késztetik. Ezt azonban csak balesetveszélyesen, a szemből jövők kényszerű lehúzódásá­­val lehet megtenni. Ilyen, különösen csúszós, esős időben veszélyes helyze­teket legtöbbször a Fiumei út-Orczy tér vonalon a Haller utcában, a Kőbányai út még felúj­ítatlan szakaszán, a Bartók Béla úton, a Lehel úton a Dózsa György út és Róbert Károly körút között, vala­mint az Éles saroknál tapasztaltak a fel­mérők. A több napig tartó megfigyelés sze­rint az autósok rendszeresen túllépik a sebességet a dél-budai tehermentesítő út külső és a Bécsi út belső szakaszán, a Dózsa György úton a Városligetnél, a Petőfi hídon, az Árpád úton az István és az Istvántelki út között, a Szentmihályi úton, valamint az összes sugárirányú út­vonal városhatárhoz közeli területén. A dél-budai tehermentesítő úton - lakott területen kívül - a Duna-Bit szakembe­rei évek óta a megengedettnél nagyobb sebességet regisztráltak, ezért úgy vé­lik, célszerű lenne megemelni a felső határt. Német H. Erzsébet Állandósult a csúcs a Rákóczi úton TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE KÖZLEKEDÉSI SZEKTOROK Pesten, a városhatár és a Hungária körút között (§) Pesten, a Hungária körúton belül a Nagykörútig­­ Pesten, a Nagykörúton belül {§} Budán, a budai körúton belül {§) Budán, a városhatár és a budai körút között Forrás: DUNA-BIT BT. NÉPSZABADSÁG-grafika Nem drágul a kóspallagi turistaház TUDÓSÍTÓNKTÓL A kóspallagi turistaházat négy eszten­deje bérli Nagy László, s egy évvel ez­előtt megvásárolta, azóta családi vál­lalkozásban működteti. A 25 szobás, kastélyjellegű épület az 1920-as évek végén épült, az elmúlt években helyrehozták. A teljes felújí­tás költségigénye több millió forint, bővítésre csak ezután gondolhatnak. Pedig már most lenne igény több férő­helyre, hiszen a turistaház telítettsége éves átlagban meghaladja a 60 száza­lékot. Mostanában nyaranta nagyobb a for­galom, de egyre többen keresik fel Kóspallagot télen is. A turistaháztól ugyanis mindössze 4 kilométerre van a törökmezei, 6 kilométerre a szokolyi, 8 kilométerre a nagy-hideg-hegyi sípá­lya, sőt Törökmezőn szánkópálya is a vendégek rendelkezésére áll. Ám nem­csak ez vonzza a turistákat, hanem a viszonylagos olcsóság is. Gyerekcsoportoknak például körül­belül ezer forintért biztosítanak napon­ta szállást és háromszori étkezést, de a felnőtteknek sem kell sokkal többet fi­zetniük a szállásért és ellátásért. A tu­lajdonos jövőre sem szándékozik emelni az árakat. UTAZÁSI SEBESSÉG A SUGÁRIRÁNYÚ ÚTVONALAKON UTAZÁSI SEBESSÉG (km/óra) (km/óra) Szektor reggel délután Szektor reggel délután 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1997 1998 1997 1998 A 35,2 40,6 39,4 38,0 36,5 38,4 38,0 42,2 42,0 39,9 40,1 40,0 A 37,5 39,0 40,2 40,9 B 25,9 26,4 25,0 28,7 29,7 30,9 24,7 23,4 25,2 30,8 27,2 29,5B 29,4 30,8 29,1 30,3 C 22,6 28,0 20,6 24,2 25,7 24,4 18,6 18,4 24,3 19,8 17,7 25,1C 26,5 26,2 18,4 21,9 D 19,7 23,9 26,9 25,5 23,7 29,0 25,6 19,7 25,4 25,3 21,2 26,0D 24,0 27,9 24,7 26,6 E 32,6 38,2 40,2 38,8 39,3 42,8 45,0 48,0 38,9 38,1 40,9 40,7­ 39,0 44,6 42,6 42,6 Forrás: Duna-Bit Rt. Kevesebb a garázdaság Cegléden A rablások felderítésében országosan is a legjobbak között Cegléden mindig az év utolsó testületi ülésén mondja el a város rendőr­­kapitánya, hogyan is alakult az esz­tendő során a közrend, a közbiztonság helyzete. Pálfi Jánosnak nem volt oka mentegetőzésre, az adatokból ugyanis az derül ki, hogy 4,8 százalékkal csök­kent az ismertté vált bűncselek­mények száma, ezen belül pedig a va­gyon elleni bűncselekményeké 6,8 szá­zalékkal. Kevesebb volt a betöréses lo­pás, a rablás. A személy elleni erőszakos cselek­ményeket a ceglédi rendőrök kiemelten kezelik, tudtuk meg Erős János száza­dostól, a ceglédi kapitányság megbízott bűnügyi vezetőjétől. A legtöbbet na­gyon gyorsan és igen rövid idő alatt si­került felderíteniük. Hatvan százalék fe­letti a felderítési arány, ez pedig majd a duplája annak, amit a legtöbb kapitány­ság produkálni tud. S megnyugtató lehet a ceglédi vagy a környékbeli polgár szá­mára az is, hogy az utóbbi időben az ügyészség, a bíróság is kiemelten kezeli ezeket az ügyeket, s indokolt esetben már az eljárás ideje alatt előzetes letar­tóztatásba helyezi az elkövetőket, köny­­nyebbé téve ezzel a felderítést is. Ami pedig már csak azért sem egyszerű, mert a helyben lakó nehézfiúk szerepét egyre inkább átveszik az átutazó bűnözők. Azok, akik csak megállnak itt egy-egy kínálkozó alkalmat megragadni, vagy kifejezetten azért jönnek, mert Ceglédet szemelték ki egy nagyobb buli célállo­másául. Sokuk mégsem marad sokáig az ismeretlenség homályában, igen hamar sikerül őket elfogni. Megállt az elmúlt években egyre csak emelkedő mutatószám is, ami a közterületen elkövetett bűncselek­mények számát jelzi, s a garázdaság is kevesebb. Ennek ellenére a kapitány, mint a testületi ülésen elmondta, szük­ségesnek látja a közterület-felügye­lőkkel tartott járőrözés sűrítését és in­dokoltnak a polgárőrök segítését. Mert a polgárőrök már valamennyi szomszé­dos településen szorgosan munkálkod­nak, s Cegléden is több önszerveződés létezik, amelyek tevékenységét szeret­nék összehangolni. Erős János századostól az iránt is ér­deklődtünk, hogyan áll két, nagy port kavart ügy ez idő szerint. Megtalálták-e az éppen csak felavatott, s nyomban utána vandál módon szétvert ceglédi díszkút „merénylőit”, s megvannak-e a dánszentmiklósi emlékművet annak rézdíszítései miatt eltulajdonító tolva­jok? A díszkút ügyében a nyomozás ed­dig eredménytelen, tudtuk meg, több­ször is vakvágányra futottak, de nem zárták le a felderítést. A dánszentmik­lósi emlékművel kapcsolatosan már van érdemi eredmény, de a nyomozás még tart. A bűnügyi vezetőtől a legkiemelke­dőbb tavalyi bűnesetről hiába kérdezős­ködünk, azt válaszolja: mindig az a leg­fontosabb számukra, amin éppen dol­goznak. Bár az újszilvási postarablás felderítését azért említi szívesen, mert a semmiből indultak, s három nap alatt megtalálták az elkövetőt. Ezután pedig nemcsak a posta, hanem az önkormány­zat is úgy érezte, meg kell köszönnie a rendőrök gyors és eredményes munká­ját. Ami nagyon jól tud esni. Friss példa is van erre. Monori kol­légáikkal együtt dolgoznak azon, hogy a Démász sérelmére elkövetett, egyre na­gyobb méreteket öltő és egyre szaksze­rűbben végrehajtott vezetéklopások tet­teseit kézre kerítsék. Egy csapatot a kö­zelmúltban sikerült elfogniuk. Hogy hány esetet bizonyíthatnak rájuk, azt még nem tudni pontosan, az azonban már biztos és bizonyítható, hogy soro­zatban loptak. K. Zs. Marad a mozi Nagykőrösön TUDÓSÍTÓNKTÓL Tavalyi utolsó ülésén a nagykőrösi képviselő-testület több, kisebb jelentő­ségűnek látszó ügyben is állást foglalt. A helyi Arany János Filmszínház évtizedekkel ezelőtt az ország egyik premiermozijának számított, ennek megfelelő technikai eszközökkel. Ides­tova tíz esztendeje is annak, hogy a mozi fennmaradásáért küzd. A legvál­tozatosabb konstrukciókat találták ki az üzemeltetésre, de nem sok sikerrel. A legutóbbi üzemeltető, a kecskeméti Hírös Film Kft. végelszámolás előtt áll, s kérték a szerződés felbontását. Most a mozi dolgozóiból alakult Arany-Film Betéti Társaság kísérli meg a működtetést - az önkormányzat­nak még bérleti díjat sem kell fizetni­ük. A testület ezt követően a helyi ifjú­sági ház sorsáról döntött. A látszólag egyszerű kérdés éles vitát hozott, végül az épület az Arany János Művelődési Központhoz került, ám egyelőre mű­ködtetési és felújítási pénzek nélkül; ez utóbbiakat a költségvetés összeállítá­sakor határozzák majd meg. Érdekes döntés született a gázköz­­művagyon kérdésében. Amint arról a Pest Megyei Krónikában írtunk, Nagy­kőröst nagyjából 110 millió forintos kár érte egy vitatott törvényi rendelke­zés miatt. Ennek eldöntésére - más ön­­kormányzatokhoz hasonlóan - pert in­dított a város. Az Alkotmánybíróság önkormányzatokra nézve kedvező döntése nyomán a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetsége a pe­rek beszüntetését kérte tagjaitól. Most a nagykőrösi képviselők nem ezt, ha­nem a per szüneteltetését határozták el, egyezség létrejöttének reményében. Ünnepek Az ember csak fekszik hanyatt a tévé előtt a karácsonyfa árnyékában. Nyúlna a távirányítóért, de csak nem bírja elér­ni. Messze van, mozdulni kéne. Meg egyébként is ott van még a szájban az ébredés utáni mákos íze, már valami sósféle roszogtatnivaló kéne bele, csak az íz miatt. Ahhoz persze dukálna egy kis nedű is a konyhából, merthogy sósra szomjazik az ember. S lám, a fáradt ember mily hatékony bír lenni. Ki a sósért, egyúttal az itókáért, majd visszafelé enyhe vállbiccentéssel és az érkezésből nyert karlendülettel a táv­kapcsolót is ágyközelbe juttathatjuk. Fekvés, roszogtatás, kortyolás, kap­csolás. Ünnep. Hol van már az enyvtől ragadó fenyő cígölése, faragása, beállí­tása, díszítése? Hol van az áruházak idegőrlő, tolakodó, ajándéksóvár tekin­tetű népsége? Csak az ünnep másnapja. Meg lassan a délelőtti főtt étel. Egy kis maradék, és a mikrohullámú sütő csodá­jára újrafogyaszthatóvá válik a ponty, melynek az enyhén ropogós bundájába harapása nyomán a felszakított prézli­­ből gejzírként előtör a langymeleg zsír. Hozzá kevéske, szikkadt-puha sült krumpli. Majd ebéd előtt kapcsolgatás. Közben bejgli, mákos, diós, hájas süti, amely után muszáj a sós, és hozzá nélkü­lözhetetlen ital. Majd ebéd, majd kap­csolgatás, majd uzsonna, majd kapcsol­gatás... S az ember, hogy így kipihenvén az egyik ünnepet, várja a folytatást. Ami persze megmásíthatatlanul közeledik. Harmincegyediké. Reggel már nincs mákos, se diós, se hájas, már elfogyott. Persze ez kifejezetten előnyös, hiszen így pompásan készülhetünk az éjszakára. Tapasztaltabbak nemcsak a rövid, ám annál intenzívebb egy-két órás koplalás­sal készülnek. A hasat hol kidüllesztve, hol beszipkázva elősegíthetjük az emész­tést, mind több helyet előkészítvén az év­­búcsúztatás kellékeinek. Aztán elérkezik az idő. Vendégekbe, kabát le, mosoly fel, asztal hoz. Nokedli, pörkölt a zsírosabb fajtából, hogy javítsuk a nedvszívó képességün­ket. Az ember felsóhajt előrelátásának örömében, milyen jó is, hogy ilyen ra­vasz volt, akad még hely bőven a hétórás pörkölt és az éjféli lencse közötti sósok­nak, édeseknek. Na persze a lencsének külön bejáratú lakosztályt tartogatunk a gyomorban. Lencse után néhány pár virsli, sör, másnaposság. Az ünnepek végeztével az ember fek­szik hanyatt a kanapén, mozdulni sem bír. Pedig úgy kapcsolgatna, de a kará­csonyfa és a pezsgősüveg árnyékában elveszik a távkapcsoló. Sajog mindene, feje, lába, gyomra. Emlékezni kéne. Az­tán eszébe jut, tavaly is így fogadkozott: soha többé nem lesz karácsony és szil­veszter. Prém András

Next