Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. január

1999-01-11

19­99. JANUÁR 11. , PEST MEGYEI KRÓNIKA Határon átnyúló orvosi ellátást terveznek Ma már csak úgy van értelme a be­fektetéseknek, ha ez egy egész régió érdekeit szolgálja, véli a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykö­vete, aki váci látogatása során igen bizakodóan nyilatkozott mind az or­szágok, mind a térségek közötti együttműködés jövőjéről. Ez utóbbi­ba beletartozhat a határon átnyúló kölcsönös egészségügyi ellátás is. MUNKATÁRSUNKTÓL A nemrégen alakult szlovák kisebbségi önkormányzat meghívására látogatott Vácra Árpád Tarnóczy, Szlovákia rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, aki találkozott a város polgármesteré­vel is. Lábai László elmondta a diplo­matának, hogy Vác több szlovákiai te­lepüléssel tart fenn kapcsolatot, de arra törekednek, hogy e kapcsolatokból — amelyek az Ipoly mentén talán még erősebbek - regionális együttműködés alakulhasson ki. Ebben a szlovák kormány legitim partnere lesz a váci kisebbségi önkor­mányzat, amely - mint dr. Alt Gyula elnök hangsúlyozta - nemcsak a váci, hanem a város környéki falvak szlo­vákságának is segítője, érdekeinek képviselője szeretne lenni. Ismertette a nagykövettel, mi mindent kívánnak an­nak érdekében tenni, hogy a leggyor­sabban asszimilálódó magyarországi kisebbség megőrizhesse identitását, nyelvét és kultúráját. Többek között a közeljövőben már elindítják az első szlovák nyelvtanfo­lyamot felnőttek részére, és felmérést készítenek arról, hogy a város három középiskolájában - amelyekben a leg­több a környékről, az egykori szlovák nemzetiségi településekről bejáró - milyen lehetőségei vannak a nyelv ok­tatásának. A váci kisebbségi önkor­mányzat - amelynek tagja az országos önkormányzat jelenlegi elnöke, Mata Mihály is - ugyanakkor ápolni kívánja a betelepedettek kulturális hagyomá­nyait is. Az együttműködés fontosságáról be­szélt Tarnóczy nagykövet is, aki saját családjának történetével bizonyította, hogy a Kárpát-medencében senki nem tudja egyértelműen meghatározni szár­mazását. Ezért aztán nincs is más alter­natíva, mint a regionális politizálás és a régióban való gondolkodás. Mint mondta, most lehetőség is nyílt arra, hogy a két ország közötti vitás kérdé­sekben megegyezésre jussanak, s ha megvan a kellő bizalom, egy éven be­lül a problémák nagyobb része meg is oldódhat. A nagykövet ígéretet tett arra, hogy a szlovák idegenforgalmi szervezet felveszi a kapcsolatot a váci Tourin­­form-irodával, és támogatásáról bizto­sította az egészségügyi együttműkö­désre vonatkozó javaslatokat is. Ez utóbbiakról már a váci Jávorszky Ödön Kórházban tartott megbeszélésen esett szó, amelyen részt vett dr. Kakuszi Ist­ván, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára és Imre Zsolt or­szággyűlési képviselő is. Dr. Tóth János főigazgató arról be­szélt, hogy mivel a kórház felvevőterü­lete határos Szlovákiával, több ottani településről könnyebben lenne elérhe­tő a váci, mint valamelyik szlovákiai kórház, egyes szakrendelők esetében pedig fordított a helyzet. Rendezhető lenne a finanszírozás is, és bizonyos támogatási programokra is nagyobb eséllyel pályázhatnának. Sőt a regioná­lis együttműködés keretében szlovák nyelvű személyzet is alkalmazható lenne a váci kórházban. Mint Árpád Tarnóczy elmondta: a ja­vaslatot továbbítja az illetékes minisz­tériumhoz, és része lesz a két ország közötti alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásoknak. Kérdésünkre dr. Kakuszi István, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkár is úgy nyilatkozott, hogy a javaslatot ésszerűnek tartja, foglalkoz­ni kell vele. A hivatalos tárgyalások azonban még nem indultak meg, és az Egészségügyi Minisztérium vezetése sem foglalkozott még ezzel az ügy­gyel, de véleménye szerint a két fél szándéka azonos. Állatvédő paragrafusok, kutatók Egerek, patkányok, nyulak - érző lények Törvénybe iktatta a magyar Országgyű­lés a múlt évben, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biz­tosítása mindannyiunk erkölcsi köteles­sége. Dr. Keszthelyi Tibor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa, a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség elnöke szerint az állatok vé­delméről és kíméletéről szóló törvény megalkotása európai jogharmonizációs feladatunk is volt. Dr. Hegedűs Lajos, a Human Rt. gyógyszerkutatási és fejlesz­tési vezetője úgy véli, hogy ez a jogsza­bály és a december 31-i kormányrende­let az állatkísérletek végzéséről azért is fontos, mert a színvonalas kutatáshoz szükségesek a szigorú feltételek, ame­lyek mellett csak körültekintően és pon­tosan végezhetők el a kísérletek. - Az állatvédelmi jogalkotás ráirányít­ja az átlagember és a szakember figyel­mét arra, hogy hogyan bánunk a haszon­állatokkal, a „társállatokkal” és az állatkí­sérletek céljára tartott állatokkal - állapí­totta meg Keszthelyi Tibor, aki az egye­temen már diákkora óta etológiai, állatvi­selkedési kutatásokkal foglalkozik.­­ A törvény nagyon jó, néhány hibáját majd kimossa az idő. Az állatbarátságukról közismert angolok is örültek annak, hogy a magyar paragrafusok érző lényeknek ismerik el az állatokat, ők nem tudták ezt elfogadtatni a törvényhozókkal. Az állatkísérletek végzéséről kiadott és az idén április elsején életbe lépő ren­delet azért nagyon fontos — szögezte le az egyetemi adjunktus -, mert nem kifo­gástalan a kutatói hozzáállás a kísérle­tekhez felhasznált állatokhoz. Többen vallják ugyanakkor azt a véleményt, hogy a kísérletek leggyakrabban alkal­mazott eszközei a ceruza és a papír. Ezekkel megfelelően elő lehet készíteni a kutatásokat, vizsgálatokat. A többek között oltóanyag-termelésé­ről ismert gödöllői Human Rt. évente 100-120 ezer állatot, egeret, patkányt, tengerimalacot és nyulat használ fel a gyógyszerek vizsgálatához. Dr. Hege­dűs Lajos, aki a gyógyszerkutatást és fejlesztést vezeti a társaságnál, érdeklő­désünkre elmondta, hogy az állatkísérle­tek végzését szabályozó rendelet min­denkit érint, aki ezzel foglalkozik, de nemcsak ez határozza meg a munkáju­kat. A kutatók állatokkal kapcsolatos te­vékenységének irányt szabnak a nem­zetközi gyakorlatban elfogadott általá­nos etikai követelmények, továbbá min­den komoly cég etikai kódexet is alko­tott. Ezekben meghatározták, hogy mi­ként lehet és szabad egy-egy kísérletet elvégezni a legkedvezőbb eredmény ér­dekében a legkisebb áldozattal. Senki sem vonhatja kétségbe ugyanak­kor azt az igényt, mondta a szakember, hogy például az oltóanyagokat abszolút biztonságosan, tesztelve kell a betegek gyógyítására átadni. Ehhez nélkülözhe­tetlenek az élő állatokon végzett vizsgá­latok, melyeket a Human Rt.-ben jól meghatározott eljárások szerint végez­nek. A rendelet arra készteti a kutatókat, folytatta Keszthelyi Tibor, hogy ha már nélkülözhetetlen a laboratóriumi állatok életének kioltása, akkor figyeljünk oda, hogy ez miként történik meg. Az egész világon nagy felháborodást váltott ki, amikor kiderült, hogy egy kozmetikai cég a ketrecbe szorított nyuszik szemébe szempillafestékhez használt anyagokat csöppentet, tesztelve, hogy mennyire bírják elviselni. Jó példaként említette Keszthelyi Ti­bor, hogy a gödöllői egyetemen a hall­gatók számára nem kötelezők az élőál­lat-kísérletek. Régebben oktató videofil­meket készítettek a hallgatók számára, ma pedig számítógépes programokat, melyek révén a tanulmányaikhoz nélkü­lözhetetlen ismereteket vetítve vagy képernyő előtt ülve is elsajátíthatják. A Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség is szerepet vállalt az említet jogszabályok megszületésében, és tudat­­formáló akciókkal igyekszik humánus magatartásra nevelni az általános iskolá­sokat az állatokkal kapcsolatban. Ma már a szövetségen belül is elismerik, hogy az állatvédelem elsősorban szakmai feladat. B. G. Az állatkísérletnek nem kell feltétlenül állatkínzásnak lennie MTI-FOTÓ ­ Címzetes apát lett a túrai plébános A Szent Péterről elnevezett Pétermonos­­tori címzetes apáttá nevezte ki Lukács András címzetes esperest, túrai plébá­nost Keszthelyi Ferenc váci püspök. A beiktatást az egyházmegye vezetője va­sárnap a község templomában nyolcszáz hívő előtt végezte. Lukács András közel harminc éve lelkipásztorkodik, és ezen belül immá­ron 15 éve Túrán teljesít szolgálatot. Ezen idő alatt új plébániát épített és a templom is szépségében megújult. Az egyházmegyének megbecsült lelki­­pásztora, akire paptársai is feltekinte­nek és példaként állítják a fiatalabb nemzedék elé - méltatta a templomban felolvasott kinevező levelében András atya érdemeit a püspök. A plébános a közelmúltban összegyűjtötte és elké­szítette a két kötetben megjelent egy­házmegyei preoratort, amely igen nagy hiányt pótol a szentmisén kívüli liturgia végzésében, nem is beszélve arról, hogy liturgikus körökben is kivívta az elismerést. A hatvani esperesi kerület lelkipász­torainak köszönetét Pálos Frigyes pré­post tolmácsolta a püspöknek és a köz­ség katolikus híveinek, akik segítették és segítik Lukács Andrást hivatása gya­korlásában. Bár a pétermonostori apát­ság, amely Csongrád megye első ismert monostora volt, fizikai valójában már nem létezik, a címzetes apáti kinevezés is összeköti jelenünket azzal a múlttal, amely Magyarországot a kereszténység felvételével az európai kultúrkörbe emelte. Egy 1793-as térképen még fel tudták mérni a romokból, hogy igen je­lentős méretű szentegyház volt a péter­monostori. De hát, mint tudjuk, a nagy váci egyházmegyéhez is a középkorban igen nagy számú, körülbelül 450 temp­lomos hely tartozott. Keszthelyi Ferenc a beiktatást követő­en elmondta, hogy Utoljára a ’30-as években jelent meg olyan kötet az egy­házmegyében, melyet most András atya szerkesztett, s a kiadó Szent István Tár­sulatnak már az utánnyomásán kell gon­dolkodnia. A többek között a túrai egy­házi hagyományokat továbbörökítő könyvet a külföldi magyar papok köré­ben is terjesztik. Az apáti süveg fele a híveket illeti, ál­lította a kinevezést megköszönő Lukács András, hiszen bár sok feladatot kellett megoldania - legutóbb az orgona újjá­építését és egy nagyharang öntetését -, az ő segítségükből sosem szenvedett hi­ányt. Balázs Gusztáv A szertartás a szerző felvétele Hétfő Csapkodhatok? Az Észak-Pest megye nagyobbik részét ki­tevő Duna-Ipoly Nemzeti Park területén a rovarok és egyéb ízeltlábúak életét a parkvezetőség engedélye nélkül kioltani nem szabad, hallottam tegnap a Gordius című tudományos rádiós magazinban. A rendelkezés magyarázata, hogy a szóban forgó élőlények között ritka fajok is talál­hatók, s a rovargyűjtő középiskolások, egyetemisták évente akár több millió egyedet is képesek kiirtani. Én semmiféle rovart, bogarat nem gyűjtök. Engem csak csípnek. Csapkod­hatok? Cs. A. ui Sportköri rend Korábban évente kellett közgyűléseket tartaniuk a sportköröknek, de mára meg­szűnt ez a kötelem. Négyévente viszont elodázhatatlan a tisztújítás - tudtuk meg Ignácz Gyulától, a Pest Megyei Sport­­igazgatóság helyettes vezetőjétől. Pest megyében csaknem háromszáz községi, városi és diáksportkör működik, az igazolt sportolók száma meghaladja a félszázezret. Az egyesülési törvény értel­mében a sportkörök törvényességi fel­ügyeletét a területileg illetékes ügyészsé­gek gyakorolják. Egy közelmúltban vég­zett vizsgálat szerint, amely több megyét érintett, a górcső alá vett hétszáz egyesü­let egyharmadában súlyos hiányosságo­kat találtak. Általános hiba, hogy nem az alapszabálynak megfelelően működnek, de akadtak számviteli és egyéb hiányos­ságok is a vizsgált kluboknál. A megyei sportigazgató-helyettes sze­rint, ha Pest megyét is érintette volna a vizsgálódás, akkor bizonyára némileg tá­jékozottabbak lennénk az itteni helyzetet illetően, így azonban nincs értékelhető statisztika. A megyei sportigazgatóság feladata ugyanis csak a sportági szövetsé­gek munkájának segítése (a megyében 31 szövetség működik), de a felügyeletet ezek fölött is már az új minisztérium gya­korolja. A sportkörök kötelessége még évente a statisztikai adatlap kitöltése. Akik ezt elmulasztják, nem pályázhatnak semmiféle sporttámogatásra. A megyei sportági szakszövetségek egy része már tavaly megtartotta éves be­számoló összejövetelét, de hátravan még a teniszezőké, a labdarúgóké és az aszta­liteniszezőké is. A megyében a helyi önkormányzatok többsége támogatja a sportegyesületeket, de egyre kevesebb jut a szűkös költségve­tésekből erre a célra. Ellenőrzési joguk viszont nincs a képviselő-testületeknek, így aztán gyakran adódnak konfliktus­helyzetek. Néhány évvel ezelőtt Nagykátán a városi sportkört tételesen el akarta számoltatni az önkormányzat, de azok nem voltak erre hajlandók. A vá­laszlépés nem maradt el: a következő években csökkentették a sportköri támo­gatás összegét. Természetesen mindig van helyes út, meg lehet találni a jó kap­csolat fenntartásának lehetőségeit az ön­­kormányzatokkal. Ignácz szerint a me­gyei sportegyesületeknek jobban oda kel­lene figyelniük a törvényességre, hiszen ez végső soron a saját érdekük, s akkor nem lennének többtucatos pontlevonások a különböző bajnokságokban, mint ahogy ez tavaly ősszel történt. A Monori Sportegyesületben hatszáz igazolt sportolót tartanak nyilván, s két­száz pártoló tagjuk is van. Szőnyi János egyesületi elnöktől megtudtuk, hogy az idén ők nem tartanak közgyűlést, csak ha szükség lesz erre. Januárban a vezetőség összehívását tervezik, de csak azután, ha a városi önkormányzat már érvényes költségvetéssel rendelkezik. Ők ugyanis a tavalyinál nagyobb összeget (ez majd­nem 8 millió forint volt) kértek a műkö­désükhöz, s ha ez nem teljesül, szükségük lehet a nadrágszíj­húzásra is. Délegyházán a jövőben a leendő főtit­kár irányítja majd közvetlenül a községi sportkört. Dr. Riebl Antal sportköri elnök elmondta: a közeli hetekben összehívják a közgyűlést, amelyen megválasztják a főtitkárt. Az egyetlen jelölt erre az új posztra a helyi képviselő-testület legspor­­tosabb tagja. A két szakosztállyal műkö­dő sportkör az idén tovább szándékozik fejlődni. A klubház tetőterének beépíté­sével újabb öltözőket és zuhanyozót akarnak létesíteni. G.J.

Next