Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. március
1999-03-04
Gödöllői idegenforgalom Készülnek az AGRIEXPO kiállításra A Gödöllő és Környéke Turisztikai Egyesület némi csúszással, március 16- ától indítja azt a tanfolyamsorozatot, amelynek megszervezésére a Szlovák-Magyar PHARE Partnerségi Program pályázatának segítségével nyílt lehetőség. Az érdeklődő egyesületi tagok - külsős jelentkezőket egyelőre nem várnak, viszont egyesületi tag lehet az a jogi és magánszemély, aki befizeti az éves tagdíjat - a falusi turizmus és a vállalkozási ismeretek tárgykörben mélyíthetik el ismereteiket, de hallgathatnak előadásokat kulturális örökségünkről, a hagyományőrzés fontosságáról és módszereiről vagy akár az európai integrációról is. Az oktatási program érdekessége, hogy az első két tárgykörben felkért szakemberek előadásaira a szlovákiai Rozsnyón is igényt tartanak. A szervezők elsősorban azoknak ajánlják a házi vizsgával záruló díjmentes tanfolyamokat, akik már üzemeltetnek vendégházat, illetve kiadható falusi házzal rendelkeznek, és kisvállalkozóként szívesen foglalkoznának a falusi vendéglátással. Az egyesület vállalkozási bizottságának ülésén résztvevők már kezükbe foghatták az Ácsától Zsámbokig című program- és műsorfüzeteket, amelyek Gödöllő és térsége erre az évre tervezett kulturális eseményeiről, idegenforgalmi nevezetességeiről adnak minden eddiginél részletesebb tájékoztatást. A 2,7 milliós költségigényű, magyar, német és angol nyelvű kiadványokat 10, illetve 3 ezer példányban nyomtatják ki. A közönség először a március 24. és 27. között, a budapesti Utazás 99 kiállításon ismerkedhet a füzetek tartalmával a Gödöllői Tourinform Iroda standján. A bizottság ülésén szóba került az AGRIEXPO 99 mezőgazdasági kiállítás és vásár, amelynek ezúttal is része lesz a sok turistát vonzó Gödöllői Lovasnapok. Katona István az Agrárközpont Közhasznú Társaság ügyvezetője arról adott tájékoztatást, hogy eredetileg nagyobb terveik voltak, ám időközben kiugrott mögülük a jelentős összeget - 8,5 millió forintot - ígérő megbízó. Az esemény megrendezéséhez jelenleg csupán 1 millió forintos támogatási kerettel bírnak, de az összeg pályázati pénzekkel, saját erővel még tovább növelhető. A kiállításnak mind a négy napján lesznek lovasversenyek, nem marad el a lóárverés sem, emellett pedig lovas divatbemutatóra és lovasbálra is sor kerül. R. Z. Lövés a Tabányi-tanyán Itt lőttek a múltkor? Ez a Tabányi-tanya? - kérdezzük a Gyömrő határában lévő tanyán, az ólak előtt álló nagydarab embertől. - Nem - közli mogorván a férfi. Már fordulunk vissza, amikor hozzáteszi: - Azaz igen, itt lőttek, de már nem Tabányi a tanya neve. Mint utóbb kiderül, a mogorva férfit Szakál Lászlónak hívják. És mint azt a monori rendőrkapitányságon Naszvadi Gábor rendőr őrmestertől megtudtuk, ő a tanyaügy egyik főszereplője. S öszszefoglalta, hogy mi robbantotta ki a csaknem tragédiával végződő eseménysorozatot. A birtok tulajdonosa, Tabányi János az elmúlt év végén meghalt. Halála előtt azonban eladta a föld kisebbik részét Szakál Lászlónak. A telek másik felén lévő épületbe pedig beköltözött Seymann Gyula és felesége. Papírjuk ugyan nincs arról, hogy ott lakhatnak, azonban tanúk előtt köttetett a szóbeli bérleti szerződés, és a bérleti díj egy részének kifizetése is. Úgy egyeztek meg a néhai Tabányival, hogy ez év augusztusáig itt maradhatnak. Az öregúr azonban meghalt. Ezt követően Szakái, Tabányi örökösei és Seymannék között kirobbant a vita. Szakái és az idős házaspár közötti nézeteltérés kezdetben csak ökölváltásban nyilvánult meg, majd a közelmúltban eldördült egy lövés is. - Nézze, mi nem akartunk bajt. Nem mondom, egyszer, mikor elkezdtek rugdosni, odavágtam egyet-egyet. De megmondtuk, hogy amint tudunk, elköltözünk innen, legkésőbb augusztusig elmegyünk - mondja Seymann Gyula. Mutatja közben a levelet, amely szerint az örökösök márciusig adnak haladékot. Majd előkerül az ő válaszlevele, amelyben ismételten nyomatékosítja, hogy csak augusztusig kell elmenniük. A leveleket olvasván még úgy tűnhet, sikerülhetett volna a nézeteltérést civilizált módon megoldani. Nem sikerült. Seymannék szerint az örökösök is tehetnek a vita eldurvulásáról, mert ők eladnák a birtok örökölt részét, Szakál pedig meg is venné a telek másik felét is, így tehát mindketten érdekeltek Seymannék mielőbbi távozásában, hiszen addig nem lehet nyélbe ütni az üzletet, amíg ők itt laknak. - Több mint hetven állatot tartok itt. Valóban elkelne az a föld is, de nem ez a baj. Szétverte a Seymann a kapumat. A bevezető út, így a kapu is még az én földemhez tartozik. Akkor rakok lakatot a kapura, amikor akarok. Ő meg csak úgy leverte a zárat - indokolja Szakál László, hogy miért ment társával az idős házaspárnak, baseballütővel felfegyverkezve. S hát a hirtelen felindultságnak nyoma is van. Seymannék házának verandáját szétverték, a lakás bejáratánál pedig, a vastag faajtón fél centiméter mély horpadások tanúskodnak az ütők munkájáról. - így támasztottam a testemmel az ajtót — mutatja az ajtónak feszülve Seymann Gyula, miközben felidézi a történteket. - Üvöltöztek, hogy megöllek, kinyírlak! Én meg éppen csontot daraboltam, itt volt a fejsze a kezemben. Nem vagyok fiatal, de erőm van még, meg azt sem felejtettem el, hogy hogyan kell bánni a baltával. Ahogy ezt mondja, ki is húzza magát a hatvan körüli ember, lássuk csak, van még ereje. És valóban, úgy tűnik, tényleg odacsaphatott volna. Én meg mondom magamban — folytatta a férfi —, ha kicsapok az ajtón, biztos meghal valaki. Ezért döntöttem úgy, hogy a még az évekkel ezelőtt ajándékba kapott pisztolyért megyek, azzal lábra is célozhatok. Lőttem, mert nem akartam ölni. A golyó Szakál László cimboráját találta el. A sérülése súlyos volt, de nem életveszélyes. Azóta csöndes haragban élnek egymás mellett Seymannék és Szakái. Egyik oldalon két puli, a másik oldalon egy rotweiler. A közös bevezető út két oldalán pedig vasajtók lánccal, lakattal. A tanya, mintha valami harci övezet része volna. A valaha talán takaros kisgazdaságot most szögesdrótok, vaskapuk szabdalják. Naszvadi őrmester elmondta, hogy a szövevényes ügyet nehéz nyomon követni, mert a lövéshez vezető utolsó események az egész történet töredékét jelentik csak. Volt, hogy lovakat loptak innen, villanyvezetéket vágtak el rejtélyes módon. Mindenesetre Seymann Gyulát meghallgatta mint sértettet, hiszen őt támadta meg Szakál László és társa. Ezt követően, ha már ott volt, egyúttal mint vádlottat is megkérdezte, hiszen önvédelemből vagy sem, de mégiscsak meglőtt egy embert, egy olyan pisztollyal, aminek tartására nem volt engedélye. Seymannék azt mesélik, hogy Pesten laktak, de a bérelt telekről, ahol a felépített faházuk leégett, menniük kellett. Próbálkoztak sok helyen, sok lakásban, de végén ide kerültek, az egykori Tabányi-tanyára. S hogy mit kerestek itt, a pusztulófélben lévő tanyán? - Nyugalmat — mondta a halk szavú Seymann-né. Prém András YEI KRÓNIKA 1999. MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK 31NÉPSZABADSÁG PEST MEG 1 - 1 ......................1 ■' ■ . ............................ ....................... A számvevőszék tököli vizsgálata a polgármestert igazolta Tökölön a hivatalban lévő polgármester ellenzéke a település vagyonának herdálásával vádolja a jelenlegi vezetést. Az Állami Számvevőszék vizsgálata azonban ennek éppen az ellenkezőjéről tanúskodik. Tökölön az ellenzék szerepét a Tököli Lokálpatrióták Nyilvánosság Klubja vállalta magára, s nemtetszéseiket a Tököli Figyelő című periodikában adják közre. Ebben jelent meg egy „Vészjelzés” Tököl óriási fejlődése az elmúlt nyolc évben címmel, amit feladó nélkül nekem is elküldött valaki. E dolgozat szemére veti Hoffman Pál polgármesternek, hogy szisztematikusan elkótyavetyélte a község vagyonát. Konkrétumként felsorolja a sportcsarnok és az úgynevezett német faház aránytalanul magas üzemeltetési, valamint az új iskola felújításának többletköltségét. A szerző úgy véli tudni, hogy mindezt a községi ingatlanok gazdaságtalan (értsd értéken aluli) elidegenítéséből származó pénzekből fedezték, jóllehet lett volna jobb helye is a pénznek, például „az utakból kikopó bitumen pótlása” (nyolc év alatt 50 millió forintot fordítottak úthálózat korszerűsítésére, amivel sok kisváros nem dicsekedhet). Az ominózus cikk név nélkül jelent meg, illetve nemes egyszerűséggel a „szerkesztő bizottság” jegyezte, ami az impresszum tanúsága szerint öt személyből áll. Nem tudom, közülük ki hívott fel egy este fél tíz táján, hogy közölje, Hoffman Pál engem sorozatosan átver, palimadarat csinál belőlem a valótlan nyilatkozataival, amikben az önkormányzat és az önmaga munkáját dicséri. Udvariasan azt tanácsoltam, üljünk le tisztázni a dolgokat, de legyen jelen a polgármester is. Ez viszont nem konveniált a névtelen telefonálónak, s ezt nyomdafestéket nem tűrő hangon hozta a tudomásomra. Amikor Hoffman Pált tájékoztattam a hívásról, és azt kérdeztem, miért nem cáfolja a vádaskodásokat az önkormányzat lapjában, a Tököli Tükörben, azt válaszolta: - Adva lenne egy állítás és egy cáfolat, de ez még nem bizonyít semmit. Önigazolás helyett felkértem egy pártatlan, kívülálló számszaki céget, hogy végezze el a szükséges revíziót. Majd annak alapján reagálok a rágalmakra. Mint később megtudtam, az ellenzék sem tétlenkedett, pontokba szedett vádaskodásaikat elküldték az Állami Számvevőszéknek. Az alapos, hetekig tartó vizsgálat eredményeit az 1999. január 29-i dátummal keltezett 15 oldalas jegyzőkönyv rögzíti, aminek egy példányát szerkesztőségünk is megkapta. Helyszűke miatt el kell tekintsünk a teljes anyag közlésétől, csak a lényeget ismertetjük. „Tököl Nagyközség Önkormányzata 1990-től napjainkig 592 162 000 forintot költött fejlesztésekre. Ezekhez -szám szerint hét nagyberuházáshoz - két esetben vettek fel hitelt, összesen 40 millió forintot. A többit - több mint félmilliárdot - részvények és ingatlanok ésszerű értékesítéséből és egyéb saját forrásokból fedezték. Valamennyi beruházás, valamint az értékesítések is testületi döntések alapján történtek a törvényes formák betartásával. A tudatos fejlesztési irányok eredményeként a megvalósult fejlesztések jelentős változásokat eredményeztek a lakosság ellátásában, kiépült a település teljes infrastruktúrája, javultak az oktatás feltételei, valamint jelentős fejlődés tapasztalható a kulturális élet és sport terén is. Ami a szovjet katonai bázis lakótelepkénti hasznosítását illeti (Hoffman ezt állítólag a saját hitbizományaként kezelte) a vizsgálati jegyzőkönyv leszögezi: „Ez a beruházás modellértékűnek tekinthető. Összességében egymilliárd forint értékű beruházás valósult meg minimális 80 millió forint értékű állami támogatással, miközben az ÁPV Rt.-nél 110 millió forint bevétel keletkezett” (arról már nem is beszélve, hogy e programnak köszönhetően eddig 620 család jutott lakáshoz, s 2000. december 31-ig újabb 200 lakást adnak át fiatal, kezdő házasoknak). Nem hallgathatjuk el, hogy hibák is történtek, néhány számviteli szabálytalanság és idejében módosított jogsértő határozat. Hoffman Pál ezeket nem vitatja, s azonnali intézkedéseket foganatosított a hivatalban. De - és számára ez a lényeges - a vizsgálati anyag zárópasszusait, a képviselőket és az ellenzéket is érdemeik alapján minősítik. „Az önkormányzat költségvetése az eltelt két ciklust vizsgálva kiegyensúlyozott, tudatos vagyongyarapítási törekvéseket és eredményeket mutat. Jelentős hitelterheket nem vállaltak, kötelezettségeiket határidőre teljesítették, likviditási gondjaik nem voltak. A kötelező feladatok teljesítése mellett jelentős számú szabadon vállalt helyi közügy finanszírozását biztosították. Összességében és tartalmában az önkormányzat elleni beadványok nagy része valótlan állításokat tartalmaz. A képviselő-testület jogsértő módon hozott határozatait mindenkor határidőn belül módosította, valamint nem állja meg a helyét a bejelentés azon állítása sem, hogy az önkormányzati vagyonnal pazarló módon gazdálkodtak.” Hoffman Pál eddig sem járt lehajtott fővel, nem volt mit szégyelljen. Legfeljebb mostantól nyugodtabban alszik éjszaka. Matula Gy. Oszkár A kaszárnyából kialakított lakótelepet modellértékű beruházásnak ítélték HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Elkészült a dabasi szociális foglalkoztató Az önkormányzást is meg kell tanulni, ez is tanulópénzt igényel - állítja Dabas alpolgármestere, Buncsák Gábor, s nem ok nélkül. A rendszerváltást követő első ciklus képviselői azt hitték, jót tesznek azzal, ha iskolát építenek a külterületnek számító Dabas-Szőlőben élőknek. Belekezdtek egy túlméretezett beruházásba, amiről menet közben kiderült, hogy sem igény nincs rá, sem pénz a befejezéshez. Nem is készült el, évekig állt félkészen, s közben romlott az állaga. Aztán a második ciklusban a népjóléti és szociális bizottság akkori elnöke, dr. Bodó Ágnes kifundálta: igen alkalmas lenne az épület szociális foglalkoztatónak, annál is inkább, mert sok az olyan rokkant, mozgássérült és enyhén szellemi fogyatékos, akiknek jól jönne némi keresetkiegészítés. Az ötlethez pénz is kellett. Tizenötmilliót az önkormányzat vállalt, tízet Bodó főorvos asszony szerzett pályázat útján, s hat évvel az alapkőletétel után végre elkészült Dabas-Szőlő legreprezentatívabb középülete. Manapság nem könnyű kihelyezett munkát szerezni, ám ez is megoldódott. Az önkormányzatnak sikerült szót értenie a dabasi Reál-Szisztéma Nyomdával, ami többek közt regiszteres füzeteket gyárt. Ezt a terméket, illetve az ehhez szükséges teljes technológiát kitelepítették a szociális foglalkoztató munkacsarnokába, majd megkezdték a dolgozók betanítását. Buncsák Gábor, aki személyesen felügyeli ezt a tevékenységet, megkért bennünket, hogy adjuk közre: még van betöltetlen munkahely, szívesen fogadnak munkavállalókat a szomszédos településekről is. Dabason sajnos sok a kisnyugdíjas is, olyanok, akikhez 20 ezer forintnál kevesebbet kopogtat be a postás. Ezek időről időre nyugdíj-kiegészítési kéréssel fordulnak a nyugdíjfolyósító intézethez, aminek mindeddig nem volt kirendeltsége Dabason, Ceglédre kellett elutazniuk ügyintézni az érdekelteknek. Buncsák Gábornak sikerült elérnie, hogy februártól hetente egyszer, szerda délelőtt 8-12 óra közt Dabasra jön egy ügyintéző, s a Polgármesteri Hivatal területén fogadja a panaszos feleket. Túl ezen az önkormányzat felmérést készít arról, hogy kik a legjobban rászorulók, s ezeknek egyszeri támogatást nyújt méltányossági alapon. M. Gy. O. Elárasztja a Duna! Az Opel Duna minden hűséges ügyfelét különleges kedvezménnyel jutalmazza! A szervizszolgáltatásból és alkatrészárból kedvezményt kap, melynek mértéke az autó életkorának kétszerese! Részletek a márkakereskedésben! Opel Duna - Érdemes bíznia bennünk!________________________________________ OPEL DUNA 1095 BUDAPEST, Soroksári út 160. Tel.: 347-1000 Fax: 347-1010