Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. március
1999-03-27
NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI VENDÉGVÁRÓ 1999. MÁRCIUS 27., SZOMBAT 45 Futapest, hegyi kerékpár Március 27-én, szombaton a hagyományos Hungexpofutásra várja az érdeklődőket a Futapest Klub. A helyszín a Kincsem Park (Albertirsai út 4.), ahol fél tizenegykor indul a tizennégy év alattiak futama, aztán egy órával később az idősebbeké. A rajtszámmal be lehet menni a Budapesti Vásárközpontba, az eredményhirdetésre. Nevezési díj: tizennyolc év alatt kétszáz, afölött ötszáz forint. További felvilágosítást a (06-30) 971-9712-es telefonszámon érdemes kérni. Szintén szombaton rendezik a Törökbálinti Hendikepet, melyre reggel kilenc óráig lehet nevezni a törökbálinti Dióskertben. A 4,7 kilométeres távot erdei utakon kell megtenni, s a futókat előző havi időeredményeiknek megfelelő sorrendben indítják. Az idő megjavításáért pontok járnak, melyekkel az év végén akár sportcipőt is lehet nyerni. A kétszáz forintos, úgynevezett regisztrációs díj egész évre szól. Egyéb információ: (06-23) 336- 320. Az érdi Neptun Természetvédelmi Vízisport Egyesület túrakerékpáros szakosztálya ügyességi, tájékozódási és városismereti kerékpárversenyt hirdet 1999. március 28-ra, reggel nyolc órára. A táv tizenöt kilométer, a szintidő két óra. A rajt Érden, a művelődési ház parkolójában lesz. Nevezni előzetesen háromszáz, diákoknak és MTSZ-tagoknak százötven, míg a helyszínen négyszáz, illetve kétszáz forint ellenében lehet. Hat- és tizenkét éves kor között a részvétel ingyenes. A verseny útvonala rejtvényszerűen lesz megadva, útközben ellenőrző pontokat kell megtalálni és kérdésekre válaszolni. Vasárnap a Pilisben is lesz lehetőség a kerekezésre, az Óbuda SE ugyanis hegyi kerékpártúrát szervez Szentendre-Pap-rét-Visegrád irányban. A nyolcvan kilométer hosszú útvonal mindvégig aszfaltozott úton halad, tehát a kezdők is megpróbálkozhatnak a teljesítésével. Részvételi díj nincs, a találkozó reggel kilenckor lesz a Flórián áruház előtt. IQ. Galambos Péter Barangolás a gödöllői dombvidéken Mozgó turistajelzés - Bagról a Bika-tóhoz, ebéd a vízóraaknában A Magas-Tátrába is a Gödöllői-dombságon át vezet a (vas)út. Ám míg a Kárpátok koronáját évtizedek óta keresztülkasul bejárhatták a vándorok, a Gödöllő környéki erdőségekben sok turistaút kijelölésével a rendszerváltozásig kellett várni, amikor is megszűnt a kormány vadászterülete. Az utak gazdagodó kínálatából elsőként Bagón szállunk le a vonatról és a galgahévízi Bika-tóhoz rándulunk át. A galgahévízi vasúti megállóig 17 kilométeres út gyalog 6-7, kerékpárral 3 óra alatt kényelmesen megtehető. A megállóhelyről kék sáv jelzésen a Jókai utcában ereszkedünk a völgybe, majd a falu főútjára érve vethetünk egy pillantást a több mint 200 éves Nepomuki Szent János-szoborra. A mögötte álló volt malomépület arra emlékeztet, hogy egykor vízimalmok sora használta fel a vidék vízenergiáját. Egy felüljárón átkelünk az M3-ason, s hamarosan a széles Szent László utcába érünk, amelyen elhagyjuk a falut. A Béke utca után eddig két és fél kilométert gyalogoltunk, a Nagyvölgy elején legjobb lenne csukott szemmel végigmennünk a szeméthalmon, de éppen ekkor kell a legjobban figyelnünk, mert a jelzések cserbenhagynak. A most is száraz Nagyvölgyi-árkon átlépve egy jellegzetes domb, a Csigahegy nyugati oldalán vesszük be magunkat az erdőségbe. A Csigahegyen 120 kilovoltos távvezeték is áthalad, ennek köszönhetően alatta nincsen erdő, északi és déli lejtőjén néhány hete még szánkázott és sízett a falu apraja-nagyja. Balra ívelő szekérutunkat azonban balzsamos illatú erdeifenyő-ültetvény kíséri. Fél kilométer után megkerüljük a dombot, melynek tetején a távvezeték egyik oszlopa - a helybeliek nyelvén „centra” - ostromolja az eget, jobbra pedig lelátunk a több kilométer hosszú Nagyvölgybe, ahol a falu legtávolabbi szántói zöldülnek együtt a sűrű erdővel. (Zúzmarás téli napokon többszörös visszhangot zeng az öblös völgy.) Utunk kelet felé fordul. A magasfeszültségű vezetékek a száraz időben nem zizegnek, a húsz méter magas cseres-tölgyes erdő bejáratát viszont egy dongó őrzi. Félelemoldóként itt végre egy jelzéssel is találkozunk. Azt sugallja, hogy lépj be bátran, elvezetlek a Bika-tóhoz! Visszanézve, a Nagy völgy fölött ragadozó madarak - talán ölyvek - köröznek és vijjognak párosan, hangjuk betölti a tájat, ide már nem hallatszik fel a falu zaja. (Később kiderül, bármilyen messze is járunk a vasúttól - ez légvonalban a legtávolabbi ponton öt kilométer, a mozdonyok kürtjeiét meghalljuk.) De nem lenne ideje belépnünk az igazi rengetegbe?! Vágjunk bátran neki! Hatszáz méteren át szinte egyenesen kapaszkodunk a tető felé, majd jobbra fordul az út, de ötven méter után ismét keletre tartunk. Azért írom ilyen részletesen, mert errefelé nem látni jelzést, és több erdővágás is letéríthet utunkról. Az a különleges terepjáró képességgel megáldott sárga Lada pedig, amelyik itt szenderült jobblétre, mégsem igazítathatja el a vándort. Előttünk egy kisebb fenyves hívogat: Erre gyertek! Biztatását egy jelzés erősíti meg. Négyszáz méterrel később egy szántó sarkához érünk. Mintha utunk legmagasabb, 230 méteres pontján lennénk. Többször gondolunk majd még erre, de párszor csalatkozni fogunk. A domb gerincén egyébként, mint egy vasúti teherpályaudvaron, egymásba érnek az erdei utak, de a turistajelzés jól navigál. A feltétlen bizalom ilyenkor bosszulja meg magát! A Vadaskert bejáratánál válik egyértelművé, hogy eltévedtünk. Visszamegyünk hétszáz métert, oda, ahol a Gödöllői-dombság turistatérképe a kék négyzet jelzést indítja a kék sávról. Ez a Paja-völgy, amelynek jobb oldalán szántó, balján erdő kíséri a szekérutat a Monostor-völgybe. Megbeszéljük, hogy ha követjük a csak a térképen látható jelzést az úton, akkor másfél kilométer után a Sósi-patak betonhídjához érünk. Ezen átkelve Vácszentlászlóra jutnánk, ahonnan már a Tápióba futnak a vizek. Indulás előtt hátranézek. Piros jelzést látok az egyik fa oldalán. De ez a jelzés mozog! Most egy másik fán látom. És hangos! így árulja el magát a fadoktor pár. Csak egy-egy „beteggel” röpülnek távolabb tőlünk, ám már a fák túlsó oldalát kopogtatják, többé nem látjuk a fakopáncsokat. A Sósi-patak folyásával párhuzamosan két és fél kilométer után kiszélesedik a völgy. Felbukkan a Bika-tó, a Galga mente horgászparadicsoma, ahonnan a bakancsos kirándulókat sem nézik ki. A Galgahévízi Általános Faluszövetkezet víztározója az erdélyi Gyilkos-tóra emlékeztet. A mederben állva elpusztult fák maradványait azonban most eltakarja a magas vízállás. Tisztességes zsákmány rejtőzik a tóban: a horgászok ponty, süllő, csuka, harcsa, amur, kárász, keszeg fogásáról számolnak be. Az egyik túrás pecás elárulja, hogy ha most nem sikerül méretes halat fognia, akkor otthon előveszi a vízóraaknába rejtett tegnapi zsákmányt a vasárnapi ebédhez. (Így lehet hasznára fordítani a magas talajvizet.) Nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy tovább induljon e kies tájról az ember. Pedig még négy kilométernyi az út a galgahévízi vasúti megállóhelyig. Elhagyva a tó gátját, érdemes egy pillantást vetni a földvárra, később a szeméttelep gyurgyalagfészkeire, de ekkor már friss vízre vágyik a turista. A faluban artézi víz oltja a szomjunkat egy fűzfa alatt, majd zenélő szökőkút mellé ülhetünk a padokra a községháza előtti parkosított téren. Erről a pontról helyközi autóbuszszal is eljuthatunk akár Gödöllőre, akár a fővárosba. S amikor otthon, a friss levegőtől kifújt arccal visszaemlékezünk a napra, úgy érezzük, visszavár bennünket ez az Északi-középhelységből az Alföldbe simuló dombvidék. Balázs Gusztáv : Látvány és zsákmány A SZERZŐ FELVÉTELE Virágszőnyeg a templom körül Helytörténeti gyűjtemény Budaörsön Valamennyi településnek léteznek évszázados hagyományai, melyeknek legtöbbjét az idő végérvényesen elmossa. Amikor az ember feleszmél, és meg akarja tudni, honnan jött, hol vannak a gyökerei, rendszerint már nincs kitől megkérdeznie. Elsősorban ezt az űrt hivatott betölteni Budaörs tizenegy éve létrehozott helytörténeti gyűjteménye. Segítségével bepillantást nyerhetünk a Habsburg-időkből betelepített német családok hagyományokban gazdag életébe. E hagyományokat nemzedékről nemzedékre vitték tovább, egészen a második világháborúig. JSSSSS A felújított, egykor svábok által lakott budaörsi parasztházban felidéződik a mindennapi falusi élet ma már feledésbe merült világa. A kiállított tárgyak (bútorok, ruhák, edények) családi hagyatékokból származnak. Egy korabeli parasztház általában három helyiségből állt. Ebből csupán az egyik szobát és a lakókonyhát használták, amely egyben füstöskonyhaként is működött. Napközben az egész család a konyhában zsúfolódott össze, mert egyedül itt fűtöttek. Még a népes családokban is tiszteletben tartották a tisztaszoba, más nevén „parádés szoba” hagyományát, ezt kizárólag a vendégeknek tartották fent. Ide helyezték el a legszebb bútorokat, a leggondosabban hímzett térítőket és ágyneműket. Mángorlóval vasaltak, amely forgó fahengerek között préselte át az anyagot. Az asszonyok kék színű harisnyát és fekete bársonycipőt viseltek. Ha a számos alsószoknyából álló rokolya sem bizonyult elég terebélyesnek, farpámát, úgynevezett „hánzlit” kötöttek alá. Menyasszonyi koszorújukat viaszgyöngyökből fűzték és fénylő mázzal vonták be, hogy kiállja az idő próbáját. Űrnapján (pünkösd utáni második csütörtök) még ma is tartanak körmenetet: kora reggel a templom köré sűrű színes virágszőnyeget szórnak, hogy kilenc órakor a hívek ezen lépdelhessenek. A helybéliek szép ünnepnek tartják, és idén is szeretettel várnak minden érdeklődőt. Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, Budaörs, Budapesti út 47. Nyitva: Keddtől vasárnapig 14—18 óráig. Köteles Anna Szelázsi és muskátli HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Tavaszi szünet a Börzsönyben Kulcsos házak, rabtemető, bányásztemplom, íjászat Jól lehet eltölteni néhány napot a Börzsönyben, különösen, ha valaki Az érintetlen természet elnevezésű túrára jelentkezik az irodában. Vác felől indulva először Nagymarost, majd Szobot, Nagybörzsönyt érdemes felkeresni, innen vezethet utunk Kemencére, Diósjenőre és Nógrádra. Nagymaros a csodálatos kilátáson kívül is kínál látnivalót, például a római katolikus templomot és a kálváriát. Szobon a Luczenbacher-kastély érdemes a megtekintésre. Aki meg akar ismerkedni a Börzsöny flórájával és faunájával, látogasson el a már mindennap nyitva tartó szobi Börzsöny Múzeumba. Szobról csak egy kis kitérő Márianosztrára, amely legalább olyan híres kegytemplomáról, mint börtönéről. A börtön mellett pedig az ország egyetlen látogatható rabtemetője. A kitérő után, Ipolydamásdot, Letkést és Ipolytölgyest elhagyva, Ganádpusztánál lehet letérni Nagybörzsöny felé. A kis községnek négy temploma is van, de a leghíresebb a falu nyugati szélénél álló, XIII. században emelt Szent István-templom és a nem sokkal későbbi bányásztemplom, amelybe az Árpád-korban ide települt német bányászok utódai jártak istentiszteletre. Bányászmúzeuma képet ad a már megszűnt munkáról, nevezetességeihez tartozik működő vízimalma és a kisvasút is. A következő állomás, Kemence, Vámosmikolán át érhető el. Kemence egykor Hont vármegye székhelye volt, a megyeháza épülete ma iskola. Érdekes helytörténeti gyűjteménye és tájháza van, s még láthatóak az Árpád-kori erődtemplom maradványai is. Kemencéről út vezet Diósjenőre, de a sárga turistajelzésen a legendákban szereplő Kántor érintésével is el lehet jutni oda. A kék jelzésen viszont Drégelyvár romjait lehet megközelíteni, a zöld jelzésen a Magas- Börzsönyben lehet túrázni. Nagybörzsönyben az olcsó szállást kínáló ifjúsági tábor sem ébredt még fel, csak április közepén nyit, a Rákóczi úton lévő vendégház viszont már felkereshető [telefon: (06-27) 378-025], a József Attila utca 7. szám alatt egy kulcsosház is működik, s van egy turistaház a Kisirtáspusztán is. Kemencén és környékén még több szálláslehetőség is van. Az ifjúsági táboron kívül olcsón lehet éjszakázni a Nagyvölgyben, a Bence Szállóban [telefon: (06-27) 365-180], ahol a szállás napi 600 forint, szintén a Nagyvölgyben található a Kőrózsa panzió [telefon: (06-27) 365-127]. Feketevölgyben pedig a Vilati Feketevölgy panzió [telefon: (06-27) 365-153] várja a vendégeket, itt négyezer forint a szállás, s a panziónak reggel nyolctól este hétig nyitva tartó étterme is van. Mind a Feketevölgyben, mind pedig Királyházán, a Matthias lovaspanzióban [telefon: (06-27) 365-139] lehetőség nyílik lovaglásra, az utóbbiban pedig az íjászatot is ki lehet próbálni. Rövidebb börzsönyi túraajánlata is van a váci Tourinform-irodának: a Kismaros-Szokolya-Királyrét-Kisinóc útvonal. Kismarosról gyalog vagy kisvasúttal lehet eljutni Királyrétre, onnan pedig a kisinóci turistaházhoz, illetve a 739 méteren lévő Magas-Taxra vagy a kicsit távolabb lévő - 864 méter magas - Nagy- Hideg-hegyre, onnan pedig a legmagasabb csúcsra, a 938 méteres Csóványosra. Innen csodálatos a börzsönyi panoráma, szinte egy egész megye nagyságú terület látható be. Szokolyán a Szent György fogadóban van szálláslehetőség, ezer és négyezer forint közötti áron [telefon: (06-27) 385-083], a Szokolyához tartozó Királyréten a fővárosi önkormányzat üdülőjében [telefon: (06-27) 375-033] 2500-3000 forintért lehet szállást kapni. De kínál szálláslehetőséget a Duna-Ipoly Nemzeti Park királyréti oktatóközpontja is (telefon: 06-60/315-508), ahol egy éjszakázás 750-1500 forintba kerül. Huszonnégy személyes turistaszálló van a Magas-Tax turistaházban [telefon: (06- 60) 346-150] és ötvenkét személynek tud helyet biztosítani a Nagy-Hideg-hegyen lévő turistaszálló is [telefon: (06-60) 412- 854]. A szálláshelyekről, az étkezési és közlekedési lehetőségekről, a múzeumok nyitva tartásáról bővebb felvilágosítást ad a váci Tourinform-iroda, amely szállást is biztosít, vállal programszervezést, sőt túravezetőt is tud ajánlani. Az iroda Vácon, a Csányi krt. 45. szám alatt található, telefonszáma: (06-27) 316-160, fax: (06-27) 316-464, B. J. G. Segítséget kér? TOURINFORM-IRODÁK: Budaörs: Tel./fax: (23) 417-518. Gödöllő: Tel.: (28) 415-402, fax: (28) 415-403 Királyi Kastély információs iroda: tel./fax: (28) 410-124. A kastély központi száma: (28) 430-864 (hét végén). Szentendre: Tel.: (26) 317-965, fax: 317-966. Vác: Tel.: (27) 316-160, fax: (27) 316- 464. Zsámbék: Tel.: (23) 342-318 Pest megyei Idegenforgalmi Iroda (Bp. V, Steindl I. u.): Tel.: (1) 353-2956. Rendőrség: Szentendre, Dózsa Gy. u. 6., tel.: (26) 310-233. Visegrád, rendőrőrs, Fő u. 57., tel.: (26) 398-273, a járőröket rádiótelefonon a (06-30) 276- 326-os számon is lehet hívni. Vác, Zrínyi u. 7., tel.: (27) 314-022. Ráckeve, Kossuth L. u. 22. (24) 385-755, (24) 385-051, illetve a 107-es telefonszámon. BÚTOROK ALKATRÉSZEK és SZERELVÉNYEK LEGKEDVEZŐBBEN KÖZVETLENÜL A GYÁR BÚTORÁRUHÁZÁBÓL Budapest XV., Régifóti út 2/1. — 307-54-26, 305-20-63 ► Válassza ki a bútor típusát, adja meg a helyiségek alaprajzát és funkcióját, mi megtervezzük, méretre legyártjuk, leszállítjuk és beszereljük a megrendelt bútorokat. Ibibubty PRlOTil BÚTORGYÁR Nyitva: hétfőtől szombatig: 6-20, vasárnap: 8-14