Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. április

1999-04-01

NÉPSZABADSÁG I­. 1999. ÁPRILIS 1.­­ PEST MEGYEI KRÓNIKA Nyolc középiskolát vesz át a megye Nyolc települési iskola átadásának mikéntjéről tárgyal a Pest megyei önkormányzat. A májusi közgyűlé­sen tárgyalandó péceli, ceglédi és ócsai oktatási intézmények sorsa még bizonytalan, mivel nem tudni: teljes átadásra vagy csak társulásra, illetve közoktatási megállapodásra kerül-e sor. A jelenleg is folyó tárgyalások sze­rint nyolc települési fenntartású oktatá­si intézmény várhatja, hogy részben vagy egészben a Pest megyei önkor­mányzat finanszírozza a működését jú­lius 1-jétől. A megyei közgyűlés költségvetési tárgyalásán is nyolc iskoláról volt szó, Pácélról, Ceglédről és Ócsáról, ám a tárgyalások egyelőre csak hét intéz­ményről indultak meg, mivel az ócsai középiskola sorsáról lapzártánkkor döntött a települési képviselő-testület. Noszeda Tibortól, a megyei önkor­mányzat művelődési osztályának veze­tőjétől megtudtuk, hogy az ócsaiak már elkészítettek egy intézmény irányítói, fenntartói szerződéstervezetet, amely az osztályvezető szerint „zseniálisnak nevezhető”. Az intézmények átadásának törvény­szabta határideje július 1-je, a tárgyalá­sok pedig április 20-án zárulnak. Addig el kell dönteni, hogy a három lehetsé­ges megállapodási forma, az intéz­ményfenntartói társulás, a közoktatási megállapodás és a teljes átadás közül melyik mellett döntenek a felek. A társulás esetén részletes megálla­podást kell kötni arról, hogy mi a me­gye és mi a település feladata, milyen részeket áll a költségvetésből. Szabá­lyozni kell, hogy ki finanszírozza a működtetést, a bért, a beruházásokat, a felújításokat. Azt is rendezni kell, hogy ki lesz az igazgató és a többi ve­zető munkáltatója. Ilyen társulás vár­ható Ócsával, ahol a Bolyai szakközép­­iskola lesz az alku tárgya. A közoktatá­si megállapodás csupán közös költség­­vetés elkészítésére szorítja a megyét és a települést. Ilyenkor felmérik, hogy az iskolában hány helyi diák és hány bejá­ró van, és a bejárók többletköltségét (azt az összeget, amely az állami támo­gatás és az egy főre jutó valós költség között fennáll) a megye fizetné, a he­lyiekét a település. A teljes átadáskor a Pest megyei önkormányzat veszi át a működtetés minden terhét, de továbbra is a település marad a tulajdonos. Ez esetben kérdéses, hogy ki végzi el a felújításokat. T. Mészáros András, a megyei köz­gyűlés elnöke korábban kifejtette, hogy a társulásos, feladatmegosztásos szer­ződéseket tartaná előnyösnek. A me­gyei önkormányzat törvénymódosítást is benyújtott a készülő oktatási, illetve önkormányzati törvényhez, amely sze­rint teljes átadás esetén a tulajdon is át­kerülne a megyéhez. Noszeda Tibor szerint az Oktatási Minisztérium „nem volt vevő” erre a javaslatra, de arra in­kább, hogy a szakintézmények átkerül­jenek a megyéhez, míg a gimnáziumok a településeknél maradnának. Ez elő­nyös volna, mivel a megye szakképzési gócokat tudna kialakítani. Bármelyik megoldást is választják az egyes intézmények esetében, az átadás mindenképpen több száz milliós meg­terhelést jelent a megyének. Noszeda Tibor becslése szerint az átadások idei köre 250 millióba kerül majd. Ezzel még nincs vége, hiszen április 18-ig je­lentkezhetnek még azok az intézmé­nyek, amelyek átadása 2001-ben lesz esedékes. Eddig 7-8 iskola jelezte szán­dékát, és az ő átkerülésük ismét leg­alább 200 millió forint költséggel jár. Elképzelhető, hogy a jelenleg tár­gyalt intézmények közül néhány meg­szűnik. A művelődési osztály vezetője erről annyit mondott, hogy akad olyan iskola, amelyet működésképtelennek tartanak gazdasági problémák és tör­vénytelenségek sora miatt. Arról nem kívánt nyilatkozni, melyek ezek. A megyei önkormányzat szociálpoli­tikai osztályán nem tudnak arról, hogy egészségügyi vagy szociális intézmé­nyeket készülne bármely település át­adni. Mehlhoffer Tamás Rend lesz a metróban Az egyenruhás őrző-védők gumibotot és gázsprayt is alkalmazhatnak Mától az állomásokon és a szerelvé­nyeken egyenruhás biztonsági őrök gondoskodnak a metró utasainak nyugalmáról. A járőröző és posztos szolgálatot teljesítő biztonságiak a zsebesektől, a rendbontóktól, az álel­lenőröktől és a hajléktalanoktól vé­dik az utasokat. Az őrök ellenőrizhe­tik a jegyek érvényességét, és távo­zásra is kényszeríthetik - ha kell, gu­mibottal és gázspray-vel - a rend­bontókat. Ma hajnali négykor, a metróüzem­­kezdéssel egy időben negyven hivatásos biztonsági őr is megkezdte a szolgálatot a vonalakon. Egy részük posztosként a forgalmasabb állomásokon - mint pél­dául az Örs vezér terén, a Deák téren, a Batthyány téren, a Déli pályaudvaron, Kőbánya-Kispesten és a Népligetnél -vigyázza éjjel-nappal a rendet, mások viszont járőröznek, a szerelvényekbe beszállva felügyelik az utasok nyugal­mát. A Budapesti Közlekedési Rt. (BKV) tavaly meghirdetett pályázatán két profi biztonsági szolgálat - Top Secret Security, Di-Sec Discrate Securi­ty - nyert, s ezek tagjai egymás között felosztva a terepet teljesítenek szolgála­tot a 2-es és 3-as metró vonalán. Nem marad őrizetlenül a millenniumi föld­alatti sem, a járőrözők rendszeresen el­lenőrzik az 1-es vonalat is. A kék egyenruhásoktól elsősorban a zsebeseknek, a vandáloknak s az álellen­őröknek kell tartaniuk. A BKV nem tit­kolt szándéka az erőszakos cselekmé­nyek megakadályozása mellett a hajlék­talanok számának csökkentése az állo­másokon, illetve a szerelvényekben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy had­járatot indítanak a metróban „lakók” el­len - hangsúlyozzák a társaság illetéke­sei számukat azonban radikálisan csökkentenék az egyébként is csak érvé­nyes jeggyel használható BKV-területe­­ken. A biztonsági szolgálat néhány szo­ciális munkás segítségével nappali me­legedőket, éjszakai szálláshelyeket ajánl a hajléktalanoknak, mielőtt kitessékelné őket az utcára. Az őrök alkalmazása évente százmil­lió forintjába kerül a társaságnak, de a szakemberek szerint megéri a kiadás. A szolgálattól ugyanis azt is várják, hogy tagjai megakadályozzák a rongálásokat, márpedig a vandál utasok évente több tízmillió forintos kárt okoznak a társa­ságnak. Az őrök eredményes működésé­hez az utasok segítségét, bejelentéseit is kéri a BKV és a metrószolgálat. N. H. E. Negyven hivatásos őr vigyázza az utasok biztonságát sopronyi gyula felvétele Tüntetni is készek a hídért Az M0-ás autópálya északi szakasza a tervek szerint a Budapest és Dunakeszi határában megépülő hídon fog áthaladni a Duna felett. A híd megvalósítási esé­lyeiről az utóbbi időben ellentétes nyi­latkozatok láttak napvilágot. A helyzet tisztázására Derce Tamás, Újpest pol­gármestere tiltakozó levéllel fordult Ka­tona Kálmán közlekedési miniszterhez. A levelet Kecskeméthy Géza, Dunakeszi polgármestere is aláírta. - Azért csatlakoztam polgármester kollégámhoz, mert Manninger Jenő po­litikai államtitkár úr egyik akkori nyilat­kozatából számomra az derült ki, hogy a híd megvalósítása pénzügyi okokból erősen kétséges - indokolta lépését Kecskeméthy Géza. A polgármester a főváros közútjait tehermentesítő híd megépítését Dunakeszi szempontjából elsősorban nem a forgalom csökkenésé­nek, hanem zavartalanabbá válásának reményében támogatja. A Dunakeszin áthaladni szándékozó autósok választhatnak: vagy a települé­sen öt közlekedési lámpasorral megtűz­delt régi 2. számú főutat, vagy a várost elkerülő - és tempósabb haladást ígérő - 2/A főutat használják. Sokan megszo­kásból is a lassúbb haladás mellett vok­solnak, ám a kocsisorokban való araszo­lás erősen környezetszennyező. Ha az M0-ás autópálya és annak Duna-hídja megépül a város határában, forgalomel­szívó ereje felszabadíthatja a régi főutat. A tiltakozó polgármesterek álláspontja szerint ebben az esetben a környéken élők levegőjét a jelenleginél nagyság­rendekkel kevesebb szennyezés érné. A levél aláírása óta Kecskeméthy Géza Balsay Istvántól, a Miniszterelnöki Hiva­tal államtitkárától kedvezőbb kicsengésű nyilatkozatot hallott. A politikus a Pár­kánynál és Szekszárdnál megvalósításra váró hidak mellett harmadikként a Duna­keszi határába tervezett híd felépítésének adott több esélyt. Biztos, ami biztos, a dunakesziek felkérték országgyűlési kép­viselőjüket, Salamon Lászlót, hogy kép­viselje az érdekeiket az Országgyűlés­ben. A polgármester kijelentette, hogy ha szép szóval nem sikerül elérni a híd meg­építését, tüntetni is készek lesznek érte. H. I. Sz. Riadalom az Szerda reggel is 8 óra előtt tíz perccel nyi­tottak volna az ócsai posta munkatársai, ha nem figyelnek fel egy szokatlan cso­magra, ami az épület udvarra nyitó abla­kainak egyikére volt felkötve. A csomag­ban egy doboz, kábelek, tranzisztorok és egy kilencvoltos elem volt, amiből arra következtettek, hogy valaki robbanószer­kezetet helyezett az ablakba. Riasztották a dabasi rendőröket, akik tíz perc alatt a helyszínre értek, körülvették az épületet és ócsai postán a környéket, majd ezzel egy időben kihív­ták a BM tűzszerészszolgálatának munka­társait, akik fél óra alatt elvégezték a ha­tástalanítási rutinműveleteket, bár nem voltak rólam­eggyőződve, hogy rejt-e va­lóban robbanóanyagot a doboz. Parancs­nokuk a látottak alapján primitívnek mi­nősítette a szerkezetet, s hangot adott an­nak a gyanújának, hogy az elkövető csu­pán figyelmeztetésnek szánta az akciót. M. Gy. O. Csütörtök Bomba Bombariadó volt tegnap Ócsán, píárilag nincs jobb az ilyen hírnél, a település nevét az ember így nem felejti el egy da­rabig. A primitívségében az ék és a Sokol rádió között elhelyezkedő szerke­zet természetesen nem rejtett robbanó­anyagot, ezért vele kapcsolatban maxi­málisan igaz a rendőri jelentésben sze­replő kitétel: bombának látszó tárgy. Ilyet sem hallottunk még, bár ideje, hogy a fegyvernek látszó tárgy mintájára új és új kifejezésekkel gazdagodjon nyelvünk. További javaslataink: paprikának látszó minium, alamizsnának látszó nyugdíj, nyelvésznek látszó rendőr. Semmi nem az itt, ami. F.Zs. Diáktudósok Gödöllőn Közel negyven felsőoktatási intézmény több mint háromszáz hallgatója vesz részt dolgozatával a XXIV. Országos tudomá­nyos diákköri konferencia közgazdaság­­tudományi szekciójában, melyet tegnap nyitottak meg a gödöllői egyetemen. A GATE Gazdaság- és Társadalomtu­dományi Karát 1987-ben alapították, kezdetben nyolcvan hallgatója volt, ma már közel háromezren tanulnak itt. Az OTDK közgazdasági szekciójának gö­döllői megrendezése is azt bizonyítja, hogy a kart befogadta a hazai gazdasági felsőoktatás társadalma. A gazdasági­­agrármérnök-képzés mellett többek kö­zött munkavállaló-tanácsadó és humán­erőforrás-menedzser főiskolai szakokat is választhatnak az ide jelentkezők. A szakirányú továbbképzésben a már klasszikusnak számító vállalatgazdasági és gazdasági elemző szakmérnöki szak mellett a mezőgazdasági külkereskedel­mi és az emberierőforrás-menedzsment szakok gazdagítják a kar profilját. A diáktudósok a kétnapos konferencia során 18 témakörben tartanak előadáso­kat. A gödöllői egyetemről több mint 30 dolgozat jutott az országos versenyre. Ér­dekesség, hogy a magánfőiskolák hallga­tói is jelentős számban vesznek részt a konferencián. B. G. Sártengerbe vezető lépcsősor Immár másfél éve áll büszkén és szilár­dan az új 2-es főút felett átívelő, gyalo­gosok számára épült felüljáró. Feltehe­tőleg hosszú életű lesz, mivel igénybe­vételnek szinte egyáltalán nincs kitéve. Mondhatnánk, a kutya sem jár arra, de ez azért nem igaz egészen: a kutya nem jár, mert képtelen lenne a meredek lép­csőket megmászni, viszont a felüljáró előtt és után a sárban felfedezhetők em­beri lábnyomok. Talán a főút forgalmá­ban gyönyörködők tornásszák fel ma­gukat ide. Azt a célt azonban, amiért - az elke­rülő út beruházása keretében - megépí­tették, hogy a két község, Sződ és Sződliget között a gyalogosforgalmat biztosítsa, nem szolgálja. Amikor ké­szült, arról volt szó, hogy a felüljáró­hoz vezető utat majd az önkormányza­tok építik meg, ám úgy látszik, ehhez sem pénze, sem kedve nincs a két tele­pülésnek. Meg mindenki tudja, hogy a Sződligetre igyekvő sződi nénike is in­kább kétszer átszalad a főúton, mint hogy egyszer felmásszon erre az épít­ményre. B. J. G. Híd a semmibe dudás dénes felvétele

Next