Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. április
1999-04-01
NÉPSZABADSÁG I. 1999. ÁPRILIS 1. PEST MEGYEI KRÓNIKA Nyolc középiskolát vesz át a megye Nyolc települési iskola átadásának mikéntjéről tárgyal a Pest megyei önkormányzat. A májusi közgyűlésen tárgyalandó péceli, ceglédi és ócsai oktatási intézmények sorsa még bizonytalan, mivel nem tudni: teljes átadásra vagy csak társulásra, illetve közoktatási megállapodásra kerül-e sor. A jelenleg is folyó tárgyalások szerint nyolc települési fenntartású oktatási intézmény várhatja, hogy részben vagy egészben a Pest megyei önkormányzat finanszírozza a működését július 1-jétől. A megyei közgyűlés költségvetési tárgyalásán is nyolc iskoláról volt szó, Pácélról, Ceglédről és Ócsáról, ám a tárgyalások egyelőre csak hét intézményről indultak meg, mivel az ócsai középiskola sorsáról lapzártánkkor döntött a települési képviselő-testület. Noszeda Tibortól, a megyei önkormányzat művelődési osztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy az ócsaiak már elkészítettek egy intézmény irányítói, fenntartói szerződéstervezetet, amely az osztályvezető szerint „zseniálisnak nevezhető”. Az intézmények átadásának törvényszabta határideje július 1-je, a tárgyalások pedig április 20-án zárulnak. Addig el kell dönteni, hogy a három lehetséges megállapodási forma, az intézményfenntartói társulás, a közoktatási megállapodás és a teljes átadás közül melyik mellett döntenek a felek. A társulás esetén részletes megállapodást kell kötni arról, hogy mi a megye és mi a település feladata, milyen részeket áll a költségvetésből. Szabályozni kell, hogy ki finanszírozza a működtetést, a bért, a beruházásokat, a felújításokat. Azt is rendezni kell, hogy ki lesz az igazgató és a többi vezető munkáltatója. Ilyen társulás várható Ócsával, ahol a Bolyai szakközépiskola lesz az alku tárgya. A közoktatási megállapodás csupán közös költségvetés elkészítésére szorítja a megyét és a települést. Ilyenkor felmérik, hogy az iskolában hány helyi diák és hány bejáró van, és a bejárók többletköltségét (azt az összeget, amely az állami támogatás és az egy főre jutó valós költség között fennáll) a megye fizetné, a helyiekét a település. A teljes átadáskor a Pest megyei önkormányzat veszi át a működtetés minden terhét, de továbbra is a település marad a tulajdonos. Ez esetben kérdéses, hogy ki végzi el a felújításokat. T. Mészáros András, a megyei közgyűlés elnöke korábban kifejtette, hogy a társulásos, feladatmegosztásos szerződéseket tartaná előnyösnek. A megyei önkormányzat törvénymódosítást is benyújtott a készülő oktatási, illetve önkormányzati törvényhez, amely szerint teljes átadás esetén a tulajdon is átkerülne a megyéhez. Noszeda Tibor szerint az Oktatási Minisztérium „nem volt vevő” erre a javaslatra, de arra inkább, hogy a szakintézmények átkerüljenek a megyéhez, míg a gimnáziumok a településeknél maradnának. Ez előnyös volna, mivel a megye szakképzési gócokat tudna kialakítani. Bármelyik megoldást is választják az egyes intézmények esetében, az átadás mindenképpen több száz milliós megterhelést jelent a megyének. Noszeda Tibor becslése szerint az átadások idei köre 250 millióba kerül majd. Ezzel még nincs vége, hiszen április 18-ig jelentkezhetnek még azok az intézmények, amelyek átadása 2001-ben lesz esedékes. Eddig 7-8 iskola jelezte szándékát, és az ő átkerülésük ismét legalább 200 millió forint költséggel jár. Elképzelhető, hogy a jelenleg tárgyalt intézmények közül néhány megszűnik. A művelődési osztály vezetője erről annyit mondott, hogy akad olyan iskola, amelyet működésképtelennek tartanak gazdasági problémák és törvénytelenségek sora miatt. Arról nem kívánt nyilatkozni, melyek ezek. A megyei önkormányzat szociálpolitikai osztályán nem tudnak arról, hogy egészségügyi vagy szociális intézményeket készülne bármely település átadni. Mehlhoffer Tamás Rend lesz a metróban Az egyenruhás őrző-védők gumibotot és gázsprayt is alkalmazhatnak Mától az állomásokon és a szerelvényeken egyenruhás biztonsági őrök gondoskodnak a metró utasainak nyugalmáról. A járőröző és posztos szolgálatot teljesítő biztonságiak a zsebesektől, a rendbontóktól, az álellenőröktől és a hajléktalanoktól védik az utasokat. Az őrök ellenőrizhetik a jegyek érvényességét, és távozásra is kényszeríthetik - ha kell, gumibottal és gázspray-vel - a rendbontókat. Ma hajnali négykor, a metróüzemkezdéssel egy időben negyven hivatásos biztonsági őr is megkezdte a szolgálatot a vonalakon. Egy részük posztosként a forgalmasabb állomásokon - mint például az Örs vezér terén, a Deák téren, a Batthyány téren, a Déli pályaudvaron, Kőbánya-Kispesten és a Népligetnél -vigyázza éjjel-nappal a rendet, mások viszont járőröznek, a szerelvényekbe beszállva felügyelik az utasok nyugalmát. A Budapesti Közlekedési Rt. (BKV) tavaly meghirdetett pályázatán két profi biztonsági szolgálat - Top Secret Security, Di-Sec Discrate Security - nyert, s ezek tagjai egymás között felosztva a terepet teljesítenek szolgálatot a 2-es és 3-as metró vonalán. Nem marad őrizetlenül a millenniumi földalatti sem, a járőrözők rendszeresen ellenőrzik az 1-es vonalat is. A kék egyenruhásoktól elsősorban a zsebeseknek, a vandáloknak s az álellenőröknek kell tartaniuk. A BKV nem titkolt szándéka az erőszakos cselekmények megakadályozása mellett a hajléktalanok számának csökkentése az állomásokon, illetve a szerelvényekben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy hadjáratot indítanak a metróban „lakók” ellen - hangsúlyozzák a társaság illetékesei számukat azonban radikálisan csökkentenék az egyébként is csak érvényes jeggyel használható BKV-területeken. A biztonsági szolgálat néhány szociális munkás segítségével nappali melegedőket, éjszakai szálláshelyeket ajánl a hajléktalanoknak, mielőtt kitessékelné őket az utcára. Az őrök alkalmazása évente százmillió forintjába kerül a társaságnak, de a szakemberek szerint megéri a kiadás. A szolgálattól ugyanis azt is várják, hogy tagjai megakadályozzák a rongálásokat, márpedig a vandál utasok évente több tízmillió forintos kárt okoznak a társaságnak. Az őrök eredményes működéséhez az utasok segítségét, bejelentéseit is kéri a BKV és a metrószolgálat. N. H. E. Negyven hivatásos őr vigyázza az utasok biztonságát sopronyi gyula felvétele Tüntetni is készek a hídért Az M0-ás autópálya északi szakasza a tervek szerint a Budapest és Dunakeszi határában megépülő hídon fog áthaladni a Duna felett. A híd megvalósítási esélyeiről az utóbbi időben ellentétes nyilatkozatok láttak napvilágot. A helyzet tisztázására Derce Tamás, Újpest polgármestere tiltakozó levéllel fordult Katona Kálmán közlekedési miniszterhez. A levelet Kecskeméthy Géza, Dunakeszi polgármestere is aláírta. - Azért csatlakoztam polgármester kollégámhoz, mert Manninger Jenő politikai államtitkár úr egyik akkori nyilatkozatából számomra az derült ki, hogy a híd megvalósítása pénzügyi okokból erősen kétséges - indokolta lépését Kecskeméthy Géza. A polgármester a főváros közútjait tehermentesítő híd megépítését Dunakeszi szempontjából elsősorban nem a forgalom csökkenésének, hanem zavartalanabbá válásának reményében támogatja. A Dunakeszin áthaladni szándékozó autósok választhatnak: vagy a településen öt közlekedési lámpasorral megtűzdelt régi 2. számú főutat, vagy a várost elkerülő - és tempósabb haladást ígérő - 2/A főutat használják. Sokan megszokásból is a lassúbb haladás mellett voksolnak, ám a kocsisorokban való araszolás erősen környezetszennyező. Ha az M0-ás autópálya és annak Duna-hídja megépül a város határában, forgalomelszívó ereje felszabadíthatja a régi főutat. A tiltakozó polgármesterek álláspontja szerint ebben az esetben a környéken élők levegőjét a jelenleginél nagyságrendekkel kevesebb szennyezés érné. A levél aláírása óta Kecskeméthy Géza Balsay Istvántól, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárától kedvezőbb kicsengésű nyilatkozatot hallott. A politikus a Párkánynál és Szekszárdnál megvalósításra váró hidak mellett harmadikként a Dunakeszi határába tervezett híd felépítésének adott több esélyt. Biztos, ami biztos, a dunakesziek felkérték országgyűlési képviselőjüket, Salamon Lászlót, hogy képviselje az érdekeiket az Országgyűlésben. A polgármester kijelentette, hogy ha szép szóval nem sikerül elérni a híd megépítését, tüntetni is készek lesznek érte. H. I. Sz. Riadalom az Szerda reggel is 8 óra előtt tíz perccel nyitottak volna az ócsai posta munkatársai, ha nem figyelnek fel egy szokatlan csomagra, ami az épület udvarra nyitó ablakainak egyikére volt felkötve. A csomagban egy doboz, kábelek, tranzisztorok és egy kilencvoltos elem volt, amiből arra következtettek, hogy valaki robbanószerkezetet helyezett az ablakba. Riasztották a dabasi rendőröket, akik tíz perc alatt a helyszínre értek, körülvették az épületet és ócsai postán a környéket, majd ezzel egy időben kihívták a BM tűzszerészszolgálatának munkatársait, akik fél óra alatt elvégezték a hatástalanítási rutinműveleteket, bár nem voltak rólameggyőződve, hogy rejt-e valóban robbanóanyagot a doboz. Parancsnokuk a látottak alapján primitívnek minősítette a szerkezetet, s hangot adott annak a gyanújának, hogy az elkövető csupán figyelmeztetésnek szánta az akciót. M. Gy. O. Csütörtök Bomba Bombariadó volt tegnap Ócsán, píárilag nincs jobb az ilyen hírnél, a település nevét az ember így nem felejti el egy darabig. A primitívségében az ék és a Sokol rádió között elhelyezkedő szerkezet természetesen nem rejtett robbanóanyagot, ezért vele kapcsolatban maximálisan igaz a rendőri jelentésben szereplő kitétel: bombának látszó tárgy. Ilyet sem hallottunk még, bár ideje, hogy a fegyvernek látszó tárgy mintájára új és új kifejezésekkel gazdagodjon nyelvünk. További javaslataink: paprikának látszó minium, alamizsnának látszó nyugdíj, nyelvésznek látszó rendőr. Semmi nem az itt, ami. F.Zs. Diáktudósok Gödöllőn Közel negyven felsőoktatási intézmény több mint háromszáz hallgatója vesz részt dolgozatával a XXIV. Országos tudományos diákköri konferencia közgazdaságtudományi szekciójában, melyet tegnap nyitottak meg a gödöllői egyetemen. A GATE Gazdaság- és Társadalomtudományi Karát 1987-ben alapították, kezdetben nyolcvan hallgatója volt, ma már közel háromezren tanulnak itt. Az OTDK közgazdasági szekciójának gödöllői megrendezése is azt bizonyítja, hogy a kart befogadta a hazai gazdasági felsőoktatás társadalma. A gazdaságiagrármérnök-képzés mellett többek között munkavállaló-tanácsadó és humánerőforrás-menedzser főiskolai szakokat is választhatnak az ide jelentkezők. A szakirányú továbbképzésben a már klasszikusnak számító vállalatgazdasági és gazdasági elemző szakmérnöki szak mellett a mezőgazdasági külkereskedelmi és az emberierőforrás-menedzsment szakok gazdagítják a kar profilját. A diáktudósok a kétnapos konferencia során 18 témakörben tartanak előadásokat. A gödöllői egyetemről több mint 30 dolgozat jutott az országos versenyre. Érdekesség, hogy a magánfőiskolák hallgatói is jelentős számban vesznek részt a konferencián. B. G. Sártengerbe vezető lépcsősor Immár másfél éve áll büszkén és szilárdan az új 2-es főút felett átívelő, gyalogosok számára épült felüljáró. Feltehetőleg hosszú életű lesz, mivel igénybevételnek szinte egyáltalán nincs kitéve. Mondhatnánk, a kutya sem jár arra, de ez azért nem igaz egészen: a kutya nem jár, mert képtelen lenne a meredek lépcsőket megmászni, viszont a felüljáró előtt és után a sárban felfedezhetők emberi lábnyomok. Talán a főút forgalmában gyönyörködők tornásszák fel magukat ide. Azt a célt azonban, amiért - az elkerülő út beruházása keretében - megépítették, hogy a két község, Sződ és Sződliget között a gyalogosforgalmat biztosítsa, nem szolgálja. Amikor készült, arról volt szó, hogy a felüljáróhoz vezető utat majd az önkormányzatok építik meg, ám úgy látszik, ehhez sem pénze, sem kedve nincs a két településnek. Meg mindenki tudja, hogy a Sződligetre igyekvő sződi nénike is inkább kétszer átszalad a főúton, mint hogy egyszer felmásszon erre az építményre. B. J. G. Híd a semmibe dudás dénes felvétele