Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. április

1999-04-14

NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1999. ÁPRILIS 14., SZERDA 27 Brüsszeli támogatás a Galga-vidéknek A gödöllői kastélyban tartotta közgyűlé­sét a térség idegenforgalmi kínálatának feltárását, megismertetését, a régió egy­séges turisztikai arculatának kialakítását céljául tűző Gödöllő és Környéke Regio­nális Turisztikai Egyesület. Az 1996 ja­nuárjában alakult szervezetnek jelenleg közel kétszáz tagja van, közöttük 19 tele­pülési önkormányzat és 95 vállalkozó. A Pest megyei önkormányzat közgyűlésé­vel kötött együttműködési megállapodás értelmében az egyesület 32 település ide­genforgalmi képviseletét látja el. Az egyesület elmúlt évi kiemelkedő eredménye, hogy a rozsnyói Szlovák Karszt Turisztikai Egyesülettel közösen elnyerte a brüsszeli székhelyű PHARE Partnerségi Program 90 ezer eurós, több mint 20 millió forintos támogatását a re­gionális turizmus fejlesztésére. A köz­gyűlésen részletesen ismertették a pályá­zatból adódó feladatokat. A szlovák­­magyar együttműködés során elkészítik a két régió komplex, hosszú távú turisztikai marketingtervét, fejlesztik a turisztikai, a kulturális és a népművészeti szolgáltatá­sokat, tanfolyamokat szerveznek. A brüsszeli támogatás révén készül el a gö­döllői és a rozsnyói térség internethon­­lapja, továbbá turisztikai információs táb­lákat is gyártanak. Az egyesület közgyűlése újraválasztot­ta öttagú elnökséget, így továbbra is Bátovszki György, Csömör polgármestere az elnöke a szervezetnek. Az önkor­mányzati bizottságot - az alapszabálynak megfelelően - évről évre más polgármes­ter vezeti. A települési ábécésorrend sze­rint a dányi Gádor Andrást a domonyi Kopjás Györgyné váltotta fel. A közgyű­lésen megalakult a Közép-Duna-vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság te­rületi bizottsága. A Gödöllő és Környéke Regionális Tu­risztikai Egyesület kiállításokon is igyek­szik a térség idegenforgalmi programjait népszerűsíteni. Legközelebb holnap, a Welcome to Hungary kiállításon mutat­kozik be, s elkezdődött a felkészülés a jú­liusi Gödöllőn tartandó Agriexpo ’99 ki­állításra és vásárra. Az egyesület Tourin­­form-irodája a váci és a szentendrei iro­dákkal együtt folytatja a különböző ér­deklődési körű vendégek figyelmét fel­keltő programcsomagok kidolgozását. B. G. Az egyesület harminckét település idegenforgalmi képviseletét látja el HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE A képviselő nem lehet közömbös Várkonyi András Érdről és a parlamenti munkáról Várkonyi András tavaly a Fidesz - MPP színeiben a Pest megyei 8. számú, Diós­­dot, Érdet és Százhalombattát magába foglaló egyéni választókerületben szer­zett országgyűlési mandátumot. Ez a mostani az első ciklusa a törvényhozás­ban. Úgy véli, a képviselő legfőbb fel­adata a folyamatos törvényalkotási mun­ka. Ehhez járul azonban az a természetes elvárás, hogy ki-ki a maga területén a le­hető legtöbbet tegyen választóiért, illet­ve azért a kerületért, ahol bizalmat ka­pott. Hogy segítsen a térségi problémák vagy olykor akár az egyéni gondok megoldásában. — Az egyéni bajok orvoslása nem in­kább az önkormányzatok dolga? — De. Pontosabban: is, mert egy parla­menti képviselő adott esetben nem ma­radhat közömbös a személyes helyzete­ket illetően sem, s különösen akkor nem, ha ezek a helyzetek önmagukon túlmu­tatnak. Várkonyi András szerint a parlament tagjai sokat tehetnek körzetük, kerüle­tük érdekeinek az érvényesítéséért, amelynek a legfőbb módja az, hogy át­adja azokat az információkat, ame­lyekhez a polgármesterek, az önkor­mányzatok nem biztos, hogy más úton hozzájutnának. Ezzel nem titkokra utal, hanem a képviselők helyzeti elő­nyeire, lehetőségeire, az átlagosnál sokkal bőségesebb forrásokra. A kép­viselők alkotják meg például a törvé­nyeket, jobbára közülük választódnak ki a legfelsőbb végrehajtó hatalom irá­nyítói, ők kerülhetnek leginkább nap mint nap közvetlen kapcsolatba az or­szág vezető tisztségviselőivel, s tudha­tó, hogy egyes kérdések megoldását az ismeretség, a személyes kontaktus be­folyásolhatja. Így történik ez a világon mindenütt. Tagadhatatlan, a háttérből az ügyek néha könnyebben kimozdít­hatók a holtpontról, mint csupán a hi­vatalos vonalakon. — A választásokat követő hónapokban elindítottam azt a folyamatot, amelynek nyomán a kormányzat személyiségeit, minisztereket, államtitkárokat minél szélesebb körben szeretném megismer­tetni a térséggel, választókerületemmel. - Miféle technikával? - Katona Kálmán közlekedési mi­nisztert például „puritán akcióval” hív­tam meg a mi régiónkba, arra a tájékra, amely utak, vasutak metszéspontjában fekszik, ami az ott élőknek számos gondot okoz. A látogatásra hamarosan sor kerül. Hogy csak egyetlen dolgot említsek: igen nagy szükség lenne a 6- os főútvonal gyorsforgalmi autóúttá történő mielőbbi átépítésére. Egy ilyen „bejárás” alkalmat adhat arra, hogy az illetékes tárca első embere közvetlenül szembesülhessen helyzetekkel, állapo­tokkal. Másrészt hogy tájékoztathassa a helybélieket a kormányzati tervekről. Várkonyi András lapunknak már gyakorlati eredményekről is beszámol­hatott. Az idei költségvetésbe egyéni képviselői­­ módosító­­ javaslattal si­került bejuttatnia az M7-es érdi szaka­sza zajvédő falának a megépítését. Ezt a kerületből korábban bejutott parla­menti elődök a próbálkozások ellenére sem tudták elérni, noha ők a maguk ciklusában szintén kormánypárti kép­viselők voltak. Hasonló kezdeménye­zéssel, többek által benyújtott egyéni képviselői javaslat eredményeként az 1999-es költségvetésben már szerepel, ha szerény összeggel is, a 6-os főút bő­vítésének elindítása is. Az idén 200 millió forint fordítható ezeknek a mun­káknak a megkezdésére, elsősorban tervezésre.­­ Milyen a kapcsolata a megyei köz­gyűléssel? - Szerintem megfelelő, főként infor­mális értelemben, a személyes kontak­tusok által. Formálisan, ha úgy tetszik, hivatalosan a képviselő nem kapcsoló­dik a megyei testülethez, nincs köztünk hierarchikus viszony. De sok anyagot kapok, igyekszem áttanulmányozni őket, véleményt formálni róluk. Tu­dom, hogy mi történik a régióban. T. Mészáros Andrást, a testület elnökét régről és közelről ismerem. Ő is Érden lakik, tagja a Fidesz helyi szervezeté­nek, aminek én vagyok az elnöke. Más­részt: az elnök úr az első demokratikus ciklusban a város alpolgármestere volt, a másodikban a Fidesz-frakció helyett 1955-ben született Debrecenben. 1983-ban kapott építészmérnöki diplo­mát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ebben az esztendőben költözött a fővá­rosból Érdre, ahol családjával azóta is él. 1988-ban alapító tagja volt az MDF ér­di szervezetének. 1993-ban lépett át a Fideszbe. 1998-ban a Pest megyei nyolcas, érdi központú egyéni kerületben parlamenti képviselővé választották. Tagja az Or­szággyűlés gazdasági bizottságának, az építésügyi albizottság elnöke. Nős, felesége közgazdász. Két gyermek édesapja, tes vezetője a megyeházán, amikor én kültagként a területfejlesztési és ide­genforgalmi bizottságban dolgoztam. Vannak tehát kötődéseink, közös mun­kákban is „kipróbálhattuk” már egy­mást számos alkalommal. Gyakran be­szélgetünk, s az együtt fontolgatott jö­vő terveinek a megvalósításában maxi­mális mértékben szeretnék a segítségé­re lenni. — Miféle tervekre utal? — Erről egyelőre nem szívesen beszél­nék. Az ügyek konkrétak ugyan, de még csak a kezdeteknél tartunk, s hiú remé­nyeket nem szeretnék senkiben sem éb­reszteni. Deáki László VÁRKONYI ANDRÁS Expedíciók a szőke Tiszán Mostanában az orvhalászok is radaroznak A Gödöllői Agrártudományi Egyetem laboratóriumaiban számos érdekes kí­sérletet végeznek kutatók és hallgatók, vizsgálódásuk tárgya azonban nem mindig fér el egy Petri-csészében vagy kémcsőben. A trópusi és szubtrópusi tanszék vezetője, dr. Pekli József egye­temi docens munkatársaival olyan programon dolgozott, amelyhez hajóba kellett ülniük. Két expedíciót is vezet­tek a Tiszán, hogy megvizsgálják a fo­lyam környezeti és vízminőségi válto­zásainak a halászati hasznosításra gya­korolt hatását. A két éven át zajló kuta­tást a Felsőoktatási Kutatási és Fejlesz­tési Pályázat hárommillió forinttal tá­mogatta. Nemrég félelmetes arcát mutatta az Alföld jelképe. A szőke Tisza ára­dásával a partján élők életét és anyagi javait fenyegette, az esz­tendő nagyobb részén azonban - a Sziget­közzel és a Balatonnal együtt - mégis „ő” tar­tozik az ország kiemel­ten veszélyeztetett vizei közé. A hazánkban 600 kilo­méter hosszan kanyargó folyó ősi állapota - bár már az 1600-as években elrendelték a töltések építését - egészen a múlt század közepéig fenn­maradt. E múlt egyik, békésebb jellemzője volt a meder nagyfokú, állan­dó vándorlása. Árvizek­kor viszont a Hortobá­gyon át a Körösökig el­öntötte az Alföldet a Ti­sza. A folyószabályozás kezdetekor Széchenyi István és Vásárhelyi Pál két feladatot határozott meg: a mederátvá­gást, amely meggyorsította az árhullá­mok levonulását, és az áradások szét­­ömlését megakadályozó töltésépítést. Az azóta történt változásokat értékelve a kutatási programot záró tanácskozá­son dr. Nováky Béla egyetemi docens megállapította, hogy a középvízi meder tovább vándorolt, ezért volt szükség a partbiztosításhoz kőszórásra. A szabá­lyozás hatására csökkent az elöntött te­rület nagysága, és mérséklődött a kü­lönbség a halban szegény, illetve a hal­ban gazdag időszakok között is. Más­képp fogalmazva, a reformkorig je­gyezték fel a legnagyobb halszűkét és a legnagyobb halbőséget is a tiszai halá­szok. A töltések közé szorított, megrövidí­tett folyó már lefelé is tudott rombolni, ezért az új egyensúlyi állapot kialakulá­sáig mélyült a meder. A vízgazdálkodá­si tanszék vezetője arról is szólt, hogy századunk második felében általában egy hónappal korábban jelentkeztek a Tiszán a márciusi,áprilisi árvizek. Ek­kor természetesen a víz még hidegebb, és ezt is figyelembe kell venni a halgaz­dálkodóknak. A halak számára a víz ugyanolyan kényes élettér, mint a levegő az ember­nek, derült ki Bardóczyné dr. Székely Emőke egyetemi adjunk­tus előadásából. A vízépí­tő mérnök fontosnak tar­totta a folyószabályozás tájba illeszkedését, ami­hez a természetközeli anyagok használatával is hozzájárulhatunk. A be­ton kétségtelenül olcsóbb, de kedvezőtlenebb a halak számára. A folyó menti ingatlantulajdonosok elő­szeretettel stabilizálják a vizek szélét, a szakadó partok természetes állapo­tát velük szemben is meg kellene őrizni, mert azok kedvező ívóhelyek. Arra kell tehát törekedni, hogy parcellázáskor a telekha­tár ne érjen le a partig. A program résztvevői, akik között egyetemi hallgatók, dok­­toranduszok és folyó menti szakembe­rek is voltak, a vizsgálatok során 17 mintavételi helyen elemezték a víz álla­potát a természetes ívóhelyek megtalá­lása érdekében. A konzervált üledék­minták egy része még feldolgozásra vár. A mérések mellett a folyón élő­dolgozó halászok, természetjárók, hor­gászok véleményére is támaszkodtak. A faunisztikai vizsgálatok alapján megállapították, hogy a Tiszában to­vábbra is sok értékes védett faj él, de magában az élő folyóban egyre csökken a számuk. Kivétel ez alól a két duzzasz­tott szakasz Tiszalök és Kisköre felett, s ezek jövőbeni hatása - főleg a Tisza-tóé - ma még nem pontosan kiszámítható. Dr. Pekli József programvezető szo­morúan állapította meg, hogy a vizsgá­latok is bebizonyították, az általuk ku­tatott folyószakasz az ország egyik leg­kiemelkedőbb orvhalászati központjá­vá nőtte ki magát. Jellemző a hatóságok helyzetére, hogy a feltárt ügyek legna­gyobb része nem az elkövetők tetten­érésével, hanem az orgazda vendéglő­sök, kereskedők elszámoltatásán ke­resztül került napvilágra. Jól érzékelhe­tően csökkent a korábban legjellem­zőbb, de igen munkaigényes part menti variázás. Új típusú csapda- és húzóhá­lókat alkalmaznak. A Tisza különleges síksági folyó, mivel geológiai okok miatt több száz olyan fekvésű pontja van, ahol a vízmélység gyakran 20-30 métert is elér. Az új technikákat — pél­dául radart — használó orvhalászok eze­ket a helyeket keresik fel. A vagyon­­megőrzésen az segíthet, ha az új halá­szati törvény szabta átmeneti időszak lejárta után halászati koncessziókat hir­detnek meg az egyes folyószakaszokra. A vizsgálatok is alátámasztják azt a tapasztalatot, hogy az élő Tiszán a kö­zönséges ponty az egyik legritkább zsákmány. A folyó mélyülésével, gyor­sulásával ugyanis az élőhely is megvál­tozott. Ismeretes, hogy aki a halászati jogot gyakorolja, annak visszapótlási kötelezettsége van. Tekintettel arra, hogy a világhírű magyar halászat már megoldotta több mint két tucat halfaj mesterséges szaporítását, semmi sem indokolja, hogy folyóinkba tógazdasági tenyészpontyfajtákat telepítsünk. A kutatócsoport által elkezdett munka időszerűségét az árvizek is jól bizonyít­ják. Sajnos nem sikerült megvalósítani a tervezett nemzetközi együttműködést, a Felső-Tisza ukrán és román szakaszának vizsgálatát, és elmaradt a határzóna-ex­pedíció. Keveset tudunk az ártereken ta­lálható kubikgödrök - ezekből termelték ki a­ töltések anyagát­­ és a holtágak víz­minőségéről, melyek lényegesen befo­lyásolják a folyó halászati hasznosítását. Mindez a munka folytatására ösztönzi a szakembereket. B. G. Két expedíciót is indítottak a gödöllőiek a Tiszán, hogy megvizsgálják a folyam környezeti és vízminőségi vál­tozásainak a halászati hasznosításra gyakorolt hatását. HAWiMUn­xy TAKARÉKSZÖVETKEZET Fiókjaink: Budapest, V. Balassi B. u. 9-11.Tel: 06-1-302-2244 Kispesti Centrum Áruház Tel: 06-1-281-1940 Budakeszi, Átrium Üzletház Tel: 06-23-452-066 Cegléd, Kossuth tér 10/a Tel: 06-53-311-147 Dunakeszi, Fő út 41. Tel: 06-27-391-804 Érd, Diósdi út 4. Tel: 06-23-362-520 Gödöllő, Dózsa Gy. út 1-3. Tel: 06-28-528-789 Solymár, Várhegy Üzletház Tel: 06-26-363-467 Szigetszentmiklós, Fortuna ÜzletházTel: 06-24-443-851 Nyitva tartás munkanapokon: 8 -18 MOL MAGYAR OLAJ- és GÁZIPARI aRaaHMaHR Részvénytársaság A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság üzemfenntartási főmérnöksége százhalombattai telephelyre üzemfenntartási munkatársat keres. Feladat: éves felújítási munkák tervezése, felújítási költségekkel való gazdálkodás, felújított eszközök új élettartamának meghatározása, összetett munkák koordinálása. Pályázati követelmény: gépészmérnöki végzettség. Versenyképes bérrel és Magyarországon egyedülálló béren kívüli juttatásokkal honoráljuk szakmai tudását. Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdeklődését, kérjük, hogy pályázatát 1999. április 21-ig az alábbi címre juttassa el: MOL Rt. százhalombattai személyügyi részleg „Üzemfenntartási munkatárs” jelige 2443 Százhalombatta, Pf. 1 A részletekről érdeklődhet: Ágoston Lajos osztályvezetőnél, tel.: 06-23-552-320.

Next