Népszabadság - PestVidék melléklet, 1999. május
1999-05-03
Pasaréti tér: engedély nélkül Átadták a forgalomnak a hét végén a megújult Pasaréti teret. Új helyre, a rózsakertbe került át a Nemzeti Galéria által felújított Mária-kút. Az ostornyeles világítótestek a Pasaréti Polgárok Köre és a műemlékvédelmi hatóság szerint nem illenek a század eleji környezetbe. Az egyesület a lámpák mellett az autóbuszváró épületének cseréjét és a beton hirdetőoszlop eltávolítását is szükségesnek tartja. A kandeláberek felállítását és a tér átépítésének munkálatait az OMVH jóváhagyása nélkül kezdték meg. Mivel azonban a helyhez illeszkedő kandeláberek többletköltségét a hivatal sem tudja előteremteni, ezért felesleges lett volna leállítani a beruházást -mondja Lampert Rózsa, az OMVH műemlék-felügyelője. Ilyen alapon a Hősök tere vagy a világörökség részeként nyilvántartott Duna-part összes, nem korhű lámpáját is le kellene cserélni. Mindezek ellenére a szakember szerint is célszerű lett volna összevonni a közvilágítási és a közlekedési beruházást. A főváros mintegy harmincmillió forintot költött. A hivatal közlekedési ügyosztályának munkatársa, Szabó Gábor elmondta: a megfelelő kandeláberek darabja több mint egymillió forintba került volna (kilencet kellene kicserélni). Az ígéretek szerint az Elmü hamarosan kicseréli a kifogásolt lámpatesteket. V. M. P. Az ostornyeles lámpák nem illenek a patinás környezetbe gárdi balázs felvétele NÉPSZABADSÁG 1999. MÁJUS 3. ..................... jf T.............L_ _ F^TvTTlFK A jó idő ezerszám vonzotta a hagyományos Pest megyei majálisi rendezvényekre a megye és a főváros lakóit. Munkatársaink ez alkalommal Vácról, Dunakesziről, Szentendréről és a solymári eseményekről adtak hírt. MUNKATÁRSAINKTÓL A váci Duna-parton egy kiakasztott pufajka - hogy egészen egyértelmű legyen, „Horn” felirattal - hívta fel a figyelmet, hogy a volt miniszterelnök a városba érkezik. Persze nem pontosan oda, ahol a ruhadarabot lengette a szél, ott ugyanis a MIÉP és az FKGP tartott közös majálist, hanem egy kicsit távolabb, a zenepavilonhoz. Az MSZP helyi szervezetének rendezvényén a Váci Szimfonikus Zenekar után két országgyűlési képviselő, Horn Gyula és Szabó Imre foglalta el a színpadot, s a volt kormányfőtől rögtön meg is kérdezték, hogy szólíthatják-e továbbra is miniszterelnök úrnak. Hárn nem emelt kifogást ez ellen, és csupán egy kérése volt: ne szólítsák Orbán Viktornak. A fórumon számos kérdés hangzott el a napi politikával kapcsolatban, ezen belül több a sporttal foglalkozott. Ez utóbbiakra a sportbizottság munkájában részt vevő képviselő, az MSZP megyei elnöke, Szabó Imre válaszolt. Horn Gyula az érdeklődő kérdésekre felelve elmondta, hogy ősztől újra aktívabban vesz majd részt a politikai életben, és úgy gondolja, hogy az MSZP- nek is aktívabbnak kell lennie, amennyiben sikerül elérni, hogy az ország válaszszon köztársasági elnököt, akkor a Szocialista Pártnak is jelöltet kell állítania. A fórum után a Váci Ütős Együttes lépett színpadra, közben pedig felállították a vízi futballhoz szükséges pályát. Amikor a Duna-partnak ezen a szakaszán már a vetélkedőké, műsoros bemutatóké és a játszóházé volt a tér, a MIÉP és a Kisgazdapárt közös rendezvényén kezdődött el a fórum, a két párt helyi vezetőinek részvételével. Bár a szocialisták nem panaszkodhatnak a résztvevők számára, a legnagyobb tömeg mégis a streetballbajnokságon volt. A Pest megyei utcai kosárlabdabajnokság első fordulójaként megrendezett versenyen hetvenegy csapat - és jelentős szurkolótábor - jelent meg. Dunakeszin ma már csak a szervezett dolgozók kapják jegyre a debrecenit, a virslit mustárral, tormával, láthattuk a majálison. A szakszervezeti sátor másik végén azonban bárki vásárolhatott az ínycsiklandozó illatú ennivalókból. A város polgármestere, a helyi szocialisták, a Baloldali Ifjúsági Társulás szimpatizánsai, a Vasutasok Szakszervezete és a művelődési központ invitálására több százan sétáltak ki a vasutassporttelepre, ahol Tóth András országgyűlési képviselő rövid beszédével nyitották meg a majálist. A majálisozók hamar napirendre tértek az elhangzottak felett, ki a színpadnál maradt, ki a sátrak között keresett hűsítő italt, ki a kirakodóvásáron csecsebecsét. A műsort látva úgy gondolhattuk, hogy talán a főtt debrecenit is Dunakeszin töltötték május elsejére, mert a legtöbb szereplő a helybeliek közül került ki, tudtuk meg Palásti Bélától, a József Attila Művelődési Központ igazgatójától. A Járom Néptáncegyüttes, a mazsorettek, a Lokomotív Táncklub, a modern táncstúdió, az ugróköteles csoport mind azt bizonyították, hogy a rendezőknek nem okozhat gondot egy egész napos műsort összeállítani csak a mozgáskultúra képviselőiből. És akkor nem szóltunk például a tízéves Tücsök bábegyüttesről, amely a békéscsabai országos fesztiválra készülve tartott előadást. Nagyszabású tűzoltómajálist tartottak szombaton Szentendrén. Délelőtt kitüntették azokat, akik a legtöbbet tették a biztonságért, vagy éppen mentés közben kockáztatták életüket másokért. Délután a skanzen környékén a legkorszerűbb technikával ismerkedhettek meg a környékről és a fővárosból ezerszámra özönlő érdeklődők, akik persze szorgalmasan látogatták a sörössátrakat és az ínyencek minden igényét kielégítő éteksátrakat. E rendezvényen részt vett a Népszabadság is, olvasóink találkozhattak kiadványainkkal, s ez alkalommal ingyenesen jutottak hozzá lapunk mellékleteihez is. Bográcsban rotyogó gulyásleves a Jegenyevölgyben, közelebbről a nagyréti tisztáson — a solymári május első, nevezetes napján. Kóstolóra pedig hivatalos volt mindenki - legalábbis a plakátok szerint -, aki részt óhajtott venni a szabadidős elfoglaltságokon, ugró- és futóversenyeken, kötélhúzáson a Patronal Solymaris Egyesület invitálására. De étvágycsináló illatok kúsznak majd szerte az erdőben a tűzrakó helyekről a „koleszterinfüggő” szenvedélybetegek nagy örömére... Vasárnap, lévén anyák napja, vidám német nemzetiségi délutánra volt hivatalos a község apraja-nagyja, na, meg az ünnepre érkező vendégsereg a Solymári Hagyományőrző Asszonykórus jóvoltából. Uzsonnára kávét, finom süteményt ízlelhet a nagyérdemű, s élvezheti a községbeli asszonyok, lányok kínáló szívélyességét. Mindezekért pedig csupán a kórusok, táncosok, zenekarok műsoraiban kellett gyönyörködni a pilisborosjenői, a nagyteveli, a pilisszentiváni és a solymári német nemzetiségű együttesek előadásában. Ennek színhelye a nemrégiben felújított Apáczai Csere János Művelődési Ház díszterme volt. Ellenmajálisok Vácon, egység Dunakeszin Sok ezren voltak kíváncsiak a szentendrei tűzoltónapra és a solymári sportversenyekre Százszámra fogyott a debreceni Dunakeszin Balázs Gusztáv felvétele Szárazhabarcs a cementgyárból Egy évtized alatt megújult az egykori DCM Műszakonként hatvan tonna szárazhabarcsot előállító új üzemet avattak fel Vácon, a Duna-Dráva Cement- és Mészmű Kft. gyárában. Mivel a cégnél a gyártás feltételei kedvezőek, remélik, hogy sikerül betörniük az egyre telítettebb piacra. Az 1963-ban zöldmezős beruházásként felépült Dunai Cement- és Mészmű hosszú időn át Vác büszkeségének számított, Lepel-kemencéinek három kéménye még a város címerébe is bekerült. A nyolcvanas évek elejére azonban a gyár műszaki-technikai színvonala elavult, s a rendszerváltás idejére már az elhibázott szocialista nagyberuházás példája lett. Környezetet szenynyező üzemmódja miatt támadások kereszttüzébe került, és a füstöt okádó három kémény természetesen ki is került Vác címeréből. A DCM 1990-től már vegyes, magyar-német tulajdonú társaságként működött, és ez nagy változásokat hozott: leálltak a klinkerkemencék, megszűnt a füst. A rekonstrukció során megújult a gyár a sejcei kőbányától a klinkerégető kemencéig. A második ütemben a klinker tárolására zárt cementsilót építettek, s ezzel megszűnt az egyik legjelentősebb porforrás is. 1996 őszétől pedig tanúsítvány bizonyítja, hogy a DCM Kft. tevékenysége, az ottani gyártási folyamat megfelel a nemzetközi minőségbiztosítási rendszernek, az ISO 9002 szabványnak. Egy évvel később pedig végleg leomlott Vác egykori jelképe, a három, száz méter magas kémény. Az időközben kizárólagos német tulajdonba került váci gyár 1997-ben egyesült az ugyancsak német tulajdonú beremendi cementgyárral. A két telephely - összesen ezer dolgozóval - 2,4 millió tonna cement és 300 ezer tonna mész előállítására volt képes. Ugyanebben az évben született meg a döntés egy szárazhabarcsüzem építésére, és 1998 végére már el is készült a műszakonként hatvan tonna vakolat készítésére alkalmas gyáregység. A számítógép által vezérelt gyártósor próbaüzemére ez év februárjában kapott engedélyt a DDCM, ünnepélyes avatására pedig két hónappal később került sor. Mint az üzemavatón elhangzott, a korszerű berendezésekkel többféle szárazhabarcsot, rögzítő- és falazóhabarcsot, alap- és fedővakolatot, lábazatvakolatot állítanak elő. A későbbiekben hőszigetelő vakolat és gipsz alapú vakolat gyártását is meg akarják kezdeni. Az ország szárazhabarcsot előállító üzemeinek a kapacitása jelenleg 600 ezer tonna, és a váci gyár vezetői úgy vélik, hogy sikerül betörniük a piacra, helytállniuk az egyre erősödő versenyben. A feltételek ugyanis jók, mivel a mészkő saját bányájukból származik, és a gyártáshoz szükséges sok adalékanyagot már eddig is használtak. B. J. G. Hétfő PestVidék Mától új címmel, megújult tartalommal jelenik meg a Népszabadság Budapest környékén élő olvasóinak szóló melléklet. A PestVidék a szerkesztőségnek azt a szándékát fejezi ki, hogy eleget téve az olvasók igényeinek, ezentúl részletesebb tájékoztatást adjon nemcsak arról, ami szűkebb pátriájukban történik, de jelenjen meg több információ a megyét és központját, azaz Budapestet egyaránt érdeklő kérdésekről, legyen szó kultúráról, kereskedelemről, közlekedésről. A főváros és az azt körülölelő agglomeráció egyre inkább egy régiót alkot. Közösek fejlesztési elképzelései, beruházásai. Sokan települnek ki a fővárosból, s még többen vannak azok, akik közigazgatási értelemben ugyan Pest megyeiek, de fővárosi polgárok is. Ott dolgoznak, tanulnak, oda járnak színházba. De Budapest lakói is kötődnek a város vidékéhez. Ott építettek hétvégi házat, ott vannak rokonaik, barátaik, s hova is mennének máshova, ha néhány órára jó levegőt akarnak szívni. Ezeknek a megváltozott információs igényeknek igyekszik eleget tenni a PestVidék több, a főváros környékén lakókat érdeklő budapesti hírrel, riporttal, szolgáltatással. Kérjük, telefonon, levélben vagy személyesen mondjanak véleményt törekvéseinkről, ily módon is segítsék munkánkat. • Lezárták a Hegedűs Gyula utcát a Szent István körút és a Katona József utca között, mert csatornát építenek várhatóan május végéig. A 15-ös autóbuszok terelőúton, a Tátra utca-Katona József utca-Hollán Ernő utca-Csanádi utca útvonalon járnak. • A Szilágyi Erzsébet fasorban a Pasaréti úti torkolat után felbontották a kifelé vezető külső sávot. • A Hűvösvölgyi úton az autóbusz-végállomásnál a városhatár felé vezető oldalt elkerítették, a váltakozó irányú áthaladást jelzőlámpa szabályozza. • A Váci úton a Károlyi István utcánál új jelzőlámpás csomópontot adtak át a forgalomnak. Az új rend szerint a városközpont felé tartók nem kanyarodhatnak be balra a Károlyi István utcába. • A Kresz Géza utcában, a Katona József utca és a Kádár utca között, a Visegrádi utcában a Katona József utca és a Radnóti Miklós utca között, a Katona József utcában pedig a Hegedűs Gyula utca és a Váci út között felére szűkül le az útpálya. • A csepeli Kvassay-híd előtt és után csak a fél útpálya járható felújítás miatt. Forrás: Fővinform Indul az Alkotás utcai művelet MUNKATÁRSUNKTÓL Holnap kezdődik az Alkotás utca hírhedten rossz aszfaltjának és a Krisztina körút egy részének felújítása, ezzel egy időben korszerűsítik a villamospályát, kicserélik a vízcsövet az Attila út és a Nagyenyed utca közötti szakaszon. Ha szükséges, megjavítják a gáz-, csatorna- és vízbekötéseket, a járda- és útburkolatot teljes egészében újjávarázsolják, modern villamos- és buszmegállókat építenek, sőt a Déli pályaudvar aluljáróját is megszépítik. Az építkezés miatt felborul a környéken a már megszokott közlekedési rend: az Alkotás utcában tilos parkolni, az autózásra pedig mindkét irányban csak két-két sávot lehet használni. Az autósoknak ajánlatos lesz elkerülni a környéket a hatalmas dugók elkerülése végett. Az építkezés ideje alatt - várhatóan csak július 7-ig - nem közlekedik az 59- es és a 61-es villamos, vonalukon villamospótló buszok járnak. A 18-as villamos sem megy el a Moszkva térig, csak a Déli pályaudvarig jár. Az építkezés kellemetlen velejárója az is, hogy az Alkotás utcába torkolló Nagyenyed utcában egyirányúsítják a forgalmat lefelé, a Déli pályaudvar felé, és a felfelé vezető sávokat lezárják a Böszörményi útig.