Népszabadság - PestVidék melléklet, 1999. május

1999-05-03

Pasaréti tér: engedély nélkül Átadták a forgalomnak a hét végén a megújult Pasaréti teret. Új helyre, a ró­zsakertbe került át a Nemzeti Galéria ál­tal felújított Mária-kút. Az ostornyeles világítótestek a Pasaréti Polgárok Köre és a műemlékvédelmi hatóság szerint nem illenek a század eleji környezetbe. Az egyesület a lámpák mellett az autó­buszváró épületének cseréjét és a beton hirdetőoszlop eltávolítását is szükséges­nek tartja. A kandeláberek felállítását és a tér átépítésének munkálatait az OMVH jóváhagyása nélkül kezdték meg. Mivel azonban a helyhez illeszke­dő kandeláberek többletköltségét a hiva­tal sem tudja előteremteni, ezért felesle­ges lett volna leállítani a beruházást -mondja Lampert Rózsa, az OMVH mű­emlék-felügyelője. Ilyen alapon a Hő­sök tere vagy a világörökség részeként nyilvántartott Duna-part összes, nem korhű lámpáját is le kellene cserélni. Mindezek ellenére a szakember szerint is célszerű lett volna összevonni a köz­­világítási és a közlekedési beruházást. A főváros mintegy harmincmillió fo­rintot költött. A hivatal közlekedési ügy­osztályának munkatársa, Szabó Gábor el­mondta: a megfelelő kandeláberek darab­ja több mint egymillió forintba került vol­na (kilencet kellene kicserélni). Az ígére­tek szerint az Elmü hamarosan kicseréli a kifogásolt lámpatesteket. V. M. P. Az ostornyeles lámpák nem illenek a patinás környezetbe gárdi balázs felvétele NÉPSZABADSÁG 1999. MÁJUS 3. ..................... jf T.............­­L_ _ F^TvTTlFK A jó idő ezerszám vonzotta a hagyo­mányos Pest megyei majálisi ren­dezvényekre a megye és a főváros lakóit. Munkatársaink ez alkalommal Vácról, Dunakesziről, Szentendréről és a solymári eseményekről adtak hírt. MUNKATÁRSAINKTÓL A váci Duna-parton egy kiakasztott pu­­fajka - hogy egészen egyértelmű legyen, „Horn” felirattal - hívta fel a figyelmet, hogy a volt miniszterelnök a városba ér­kezik. Persze nem pontosan oda, ahol a ruhadarabot lengette a szél, ott ugyanis a MIÉP és az FKGP tartott közös majálist, hanem egy kicsit távolabb, a zenepavi­lonhoz. Az MSZP helyi szervezetének rendez­vényén a Váci Szimfonikus Zenekar után két országgyűlési képviselő, Horn Gyula és Szabó Imre foglalta el a színpadot, s a volt kormányfőtől rögtön meg is kérdez­ték, hogy szólíthatják-e továbbra is mi­niszterelnök úrnak. Hárn nem emelt kifo­gást ez ellen, és csupán egy kérése volt: ne szólítsák Orbán Viktornak. A fórumon számos kérdés hangzott el a napi politiká­val kapcsolatban, ezen belül több a sport­tal foglalkozott. Ez utóbbiakra a sportbi­zottság munkájában részt vevő képviselő, az MSZP megyei elnöke, Szabó Imre vá­laszolt. Horn Gyula az érdeklődő kérdé­sekre felelve elmondta, hogy ősztől újra aktívabban vesz majd részt a politikai életben, és úgy gondolja, hogy az MSZP- nek is aktívabbnak kell lennie, amennyi­ben sikerül elérni, hogy az ország válasz­­szon köztársasági elnököt, akkor a Szoci­alista Pártnak is jelöltet kell állítania. A fórum után a Váci Ütős Együttes lépett színpadra, közben pedig felállí­tották a vízi futballhoz szükséges pá­lyát. Amikor a Duna-partnak ezen a szakaszán már a vetélkedőké, műsoros bemutatóké és a játszóházé volt a tér, a MIÉP és a Kisgazdapárt közös rendez­vényén kezdődött el a fórum, a két párt helyi vezetőinek részvételével. Bár a szocialisták nem panaszkodhatnak a résztvevők számára, a legnagyobb tö­meg mégis a streetballbajnokságon volt. A Pest megyei utcai kosárlabda­bajnokság első fordulójaként megren­dezett versenyen hetvenegy csapat - és jelentős szurkolótábor - jelent meg. Dunakeszin ma már csak a szervezett dolgozók kapják jegyre a debrecenit, a virslit mustárral, tormával, láthattuk a majálison. A szakszervezeti sátor másik végén azonban bárki vásárolhatott az íny­csiklandozó illatú ennivalókból. A város polgármestere, a helyi szocia­listák, a Baloldali Ifjúsági Társulás szim­patizánsai, a Vasutasok Szakszervezete és a művelődési központ invitálására több százan sétáltak ki a vasutassporttelepre, ahol Tóth András országgyűlési képviselő rövid beszédével nyitották meg a majá­list. A majálisozók hamar napirendre tértek az elhangzottak felett, ki a színpadnál maradt, ki a sátrak között keresett hűsítő italt, ki a kirakodóvásáron csecsebecsét. A műsort látva úgy gondolhattuk, hogy talán a főtt debrecenit is Dunakeszin töl­tötték május elsejére, mert a legtöbb sze­replő a helybeliek közül került ki, tudtuk meg Palásti Bélától, a József Attila Mű­velődési Központ igazgatójától. A Járom Néptáncegyüttes, a ma­­zsorettek, a Lokomotív Táncklub, a modern táncstúdió, az ugróköteles cso­port mind azt bizonyították, hogy a ren­dezőknek nem okozhat gondot egy egész napos műsort összeállítani csak a mozgáskultúra képviselőiből. És akkor nem szóltunk például a tízéves Tücsök bábegyüttesről, amely a békéscsabai országos fesztiválra készülve tartott előadást. Nagyszabású tűzoltómajálist tartottak szombaton Szentendrén. Délelőtt kitün­tették azokat, akik a legtöbbet tették a biztonságért, vagy éppen mentés közben kockáztatták életüket másokért. Délután a skanzen környékén a legkorszerűbb technikával ismerkedhettek meg a kör­nyékről és a fővárosból ezerszámra özönlő érdeklődők, akik persze szorgal­masan látogatták a sörössátrakat és az ínyencek minden igényét kielégítő étek­sátrakat. E rendezvényen részt vett a Népszabadság is, olvasóink találkozhat­tak kiadványainkkal, s ez alkalommal ingyenesen jutottak hozzá lapunk mel­lékleteihez is. Bográcsban rotyogó gulyásleves a Je­genyevölgyben, közelebbről a nagyréti tisztáson — a solymári május első, neve­zetes napján. Kóstolóra pedig hivatalos volt mindenki - legalábbis a plakátok szerint -, aki részt óhajtott venni a sza­badidős elfoglaltságokon, ugró- és futó­versenyeken, kötélhúzáson a Patrona­l Solymaris Egyesület invitálására. De ét­vágycsináló illatok kúsznak majd szerte az erdőben a tűzrakó helyekről a „kolesz­terinfüggő” szenvedélybetegek nagy örö­mére... Vasárnap, lévén anyák napja, vidám német nemzetiségi délutánra volt hivata­los a község apraja-nagyja, na, meg az ünnepre érkező vendégsereg a Solymári Hagyományőrző Asszonykórus jóvoltá­ból. Uzsonnára kávét, finom süteményt ízlelhet a nagyérdemű, s élvezheti a köz­ségbeli asszonyok, lányok kínáló szívé­lyességét. Mindezekért pedig csupán a kórusok, táncosok, zenekarok műsoraiban kellett gyönyörködni a pilisborosjenői, a nagyteveli, a pilisszentiváni és a solymá­ri német nemzetiségű együttesek előadá­sában. Ennek színhelye a nemrégiben fel­újított Apáczai Csere János Művelődési Ház díszterme volt. Ellenmajálisok Vácon, egység Dunakeszin Sok ezren voltak kíváncsiak a szentendrei tűzoltónapra és a solymári sportversenyekre Százszámra fogyott a debreceni Dunakeszin Balázs Gusztáv felvétele Szárazhabarcs a cementgyárból Egy évtized alatt megújult az egykori DCM Műszakonként hatvan tonna száraz­habarcsot előállító új üzemet avattak fel Vácon, a Duna-Dráva Cement- és Mészmű Kft. gyárában. Mivel a cég­nél a gyártás feltételei kedvezőek, re­mélik, hogy sikerül betörniük az egy­re telítettebb piacra. Az 1963-ban zöldmezős beruházás­ként felépült Dunai Cement- és Mész­mű hosszú időn át Vác büszkeségének számított, Lepel-kemencéinek három kéménye még a város címerébe is beke­rült. A nyolcvanas évek elejére azon­ban a gyár műszaki-technikai színvona­la elavult, s a rendszerváltás idejére már az elhibázott szocialista nagyberu­házás példája lett. Környezetet szeny­­nyező üzemmódja miatt támadások ke­reszttüzébe került, és a füstöt okádó há­rom kémény természetesen ki is került Vác címeréből.­­ A DCM 1990-től már vegyes, ma­gyar-német tulajdonú társaságként mű­ködött, és ez nagy változásokat hozott: leálltak a klinkerkemencék, megszűnt a füst. A rekonstrukció során megújult a gyár a sejcei kőbányától a klinkerégető kemencéig. A második ütemben a klink­­er tárolására zárt cementsilót építettek, s ezzel megszűnt az egyik legjelentősebb porforrás is. 1996 őszétől pedig tanúsít­vány bizonyítja, hogy a DCM Kft. tevé­kenysége, az ottani gyártási folyamat megfelel a nemzetközi minőségbiztosí­tási rendszernek, az ISO 9002 szabvány­nak. Egy évvel később pedig végleg le­omlott Vác egykori jelképe, a három, száz méter magas kémény. Az időközben kizárólagos német tu­lajdonba került váci gyár 1997-ben egyesült az ugyancsak német tulajdonú beremendi cementgyárral. A két telep­hely - összesen ezer dolgozóval - 2,4 millió tonna cement és 300 ezer tonna mész előállítására volt képes. Ugyan­ebben az évben született meg a döntés egy szárazhabarcsüzem építésére, és 1998 végére már el is készült a műsza­konként hatvan tonna vakolat készíté­sére alkalmas gyáregység. A számító­gép által vezérelt gyártósor próbaüze­mére ez év februárjában kapott enge­délyt a DDCM, ünnepélyes avatására pedig két hónappal később került sor. Mint az üzemavatón elhangzott, a kor­szerű berendezésekkel többféle száraz­habarcsot, rögzítő- és falazóhabarcsot, alap- és fedővakolatot, lábazatvakola­tot állítanak elő. A későbbiekben hőszi­getelő vakolat és gipsz alapú vakolat gyártását is meg akarják kezdeni. Az ország szárazhabarcsot előállító üzemeinek a kapacitása jelenleg 600 ezer tonna, és a váci gyár vezetői úgy vélik, hogy sikerül betörniük a piacra, helytállniuk az egyre erősödő verseny­ben. A feltételek ugyanis jók, mivel a mészkő saját bányájukból származik, és a gyártáshoz szükséges sok adalék­anyagot már eddig is használtak. B. J. G. Hétfő PestVidék Mától új címmel, megújult tartalommal jelenik meg a Népszabadság Budapest környékén élő olvasóinak szóló mellék­let. A PestVidék a szerkesztőségnek azt a szándékát fejezi ki, hogy eleget téve az olvasók igényeinek, ezentúl részlete­sebb tájékoztatást adjon nemcsak arról, ami szűkebb pátriájukban történik, de jelenjen meg több információ a megyét és központját, azaz Budapestet egyaránt érdeklő kérdésekről, legyen szó kultúrá­ról, kereskedelemről, közlekedésről. A főváros és az azt körülölelő agglo­meráció egyre inkább egy régiót alkot. Közösek fejlesztési elképzelései, beru­házásai. Sokan települnek ki a főváros­ból, s még többen vannak azok, akik közigazgatási értelemben ugyan Pest megyeiek, de fővárosi polgárok is. Ott dolgoznak, tanulnak, oda járnak szín­házba. De Budapest lakói is kötődnek a város vidékéhez. Ott építettek hétvégi házat, ott vannak rokonaik, barátaik, s hova is mennének máshova, ha néhány órára jó levegőt akarnak szívni. Ezeknek a megváltozott információs igényeknek igyekszik eleget tenni a PestVidék több, a főváros környékén lakókat érdeklő bu­dapesti hírrel, riporttal, szolgáltatással. Kérjük, telefonon, levélben vagy személyesen mondjanak véleményt tö­rekvéseinkről, ily módon is segítsék munkánkat. • Lezárták a Hegedűs Gyula utcát a Szent István körút és a Katona József ut­ca között, mert csatornát építenek várha­tóan május végéig. A 15-ös autóbuszok terelőúton, a Tátra utca-Katona József ut­­ca-Hollán Ernő utca-Csanádi utca útvo­nalon járnak. • A Szilágyi Erzsébet fasorban a Pasaré­ti úti torkolat után felbontották a kifelé vezető külső sávot. • A Hűvösvölgyi úton az autóbusz-vég­állomásnál a városhatár felé vezető oldalt elkerítették, a váltakozó irányú áthaladást jelzőlámpa szabályozza. • A Váci úton a Károlyi István utcánál új jelzőlámpás csomópontot adtak át a for­galomnak. Az új rend szerint a városköz­pont felé tartók nem kanyarodhatnak be balra a Károlyi István utcába. • A Kresz Géza utcában, a Katona József utca és a Kádár utca között, a Visegrádi utcában a Katona József utca és a Radnó­ti Miklós utca között, a Katona József ut­cában pedig a Hegedűs Gyula utca és a Váci út között felére szűkül le az útpálya. • A csepeli Kvassay-híd előtt és után csak a fél útpálya járható felújítás miatt. Forrás: Fővinform Indul az Alkotás utcai művelet MUNKATÁRSUNKTÓL Holnap kezdődik az Alkotás utca hír­hedten rossz aszfaltjának és a Krisztina körút egy részének felújítása, ezzel egy időben korszerűsítik a villamospályát, kicserélik a vízcsövet az Attila út és a Nagyenyed utca közötti szakaszon. Ha szükséges, megjavítják a gáz-, csatorna- és vízbekötéseket, a járda- és útburkola­tot teljes egészében újjá­varázsolják, modern villamos- és buszmegállókat építenek, sőt a Déli pályaudvar aluljáró­ját is megszépítik. Az építkezés miatt felborul a környé­ken a már megszokott közlekedési rend: az Alkotás utcában tilos parkolni, az au­tózásra pedig mindkét irányban csak két-két sávot lehet használni. Az autó­soknak ajánlatos lesz elkerülni a környé­ket a hatalmas dugók elkerülése végett. Az építkezés ideje alatt - várhatóan csak július 7-ig - nem közlekedik az 59- es és a 61-es villamos, vonalukon villa­mospótló buszok járnak. A 18-as villa­mos sem megy el a Moszkva térig, csak a Déli pályaudvarig jár. Az építkezés kellemetlen velejárója az is, hogy az Alkotás utcába torkolló Nagyenyed utcában egyirányúsítják a forgalmat lefelé, a Déli pályaudvar felé, és a felfelé vezető sávokat lezárják a Bö­szörményi útig.

Next