Népszabadság - PestVidék melléklet, 1999. július

1999-07-01

A strandok vize tiszta, a Dunáé fertőző Tizennégy bányatavat vizsgált az ÁNTSZ, kilenc megfelelő minősítést kapott A főváros környékén kilenc engedé­lyezett és öt illegális strand működik a bányatavakon, előbbiek közül hat, utóbbiak közül három vizének a mi­nősége megfelelő. A főváros feletti és alatti - Szobtól Tökölig húzódó - Du­­na-szakasz azonban fürdőzésre alkal­matlan. A fővárosi és a Pest megyei strandok és fürdők vize a vizsgálatok tanúsága szerint jó minőségű, évtize­dek óta nem okozott járványt. MUNKATÁRSAINKTÓL______________ Unos-untalan hangoztatják: a Duna fővá­rosi és Pest megyei szakaszán tilos fürde­ni. Másképpen fogalmazva: akármilyen meleg van és akármilyen csekély a víz, csinos kis szalmonella-, fekálkóli- vagy streptococcus-baktériumokat szedhetünk össze, nem beszélve a bőrbajokról. A Du­na vize hemzseg a bőrfertőzést és bél­­rendszeri megbetegedéseket - hányás, hasmenés - eredményező kórokozóktól, kémiai anyagoktól. A fővárosban kelet­kező szennyvíz jelentős része tisztítatla­nul - illetve csak a durva szennyeződések eltávolítása után - ömlik a folyóba. Tomka Júlia, a fővárosi ÁNTSZ főorvosa elmondta: az úgynevezett szabad beöm­lőknél - ilyen található többek között a Bem rakpartnál, Óbudán vagy az Ördög­árok környékén , és a sokak által látoga­tott szakaszoknál - Margit-sziget, Ró­mai-part - hetente vesznek vízmintát. A tapasztalatok szerint télen-nyáron gya­korlatilag egyformán szennyezett a folyó. Pest megye térképét csaknem száz ki­­sebb-nagyobb tó tarkítja. Ezeknek a ta­vaknak a többsége még ma is működő bányató, ennek ellenére a főváros közel­sége miatt kedvelt fürdőzőhely is. Az ÁNTSZ szakemberei ezért gyakran el­lenőrzik a vízminőséget. Legutóbb tizen­négy Pest megyei bányató vizét vizsgál­ták meg. Nemcsak az engedéllyel műkö­dő strandokat, hanem a nagy népszerű­ségnek örvendő illegális fürdőzőhelyeket is ellenőrizték. A kilenc, engedéllyel mű­ködő strand közül hatnak a vízminősége bizonyult kifogástalannak. Háromnál - többek között az Omszk-tónál - ha nem is fürdőzésre alkalmatlan a víz, de ki­­sebb-nagyobb határérték-túllépések már most megfigyelhetőek. A nem engedél­lyel működő strandok közül csak három felelt meg az elvárásoknak. Azokon a ta­vakon, ahol engedéllyel rendelkező mű­ködtető nincs, és a víz minősége nem el­fogadható, ott a területileg illetékes ön­­kormányzat jegyzőjét figyelmeztetik, hogy helyezzék ki a fürdési tilalmat jelző táblát. A szakemberek szerint az, hogy már most több tó vize nem teljesen tiszta, azért veszélyes, mert az igazi fürdőzési szezon még csak most kezdődik. A budapesti strandok vízminőségét rendkívül sűrűn ellenőrzik. Az ÁNTSZ mellett maga a strandokat üzemeltető cég, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. is legalább ezer vizsgálatot végeztet egy évben saját laboratóriumában. Az ál­talános tapasztalat az, hogy a száz fővá­rosi medence vizével nincs baj: a sűrű el­lenőrzésnek köszönhetően évtizedek óta nem volt uszodavíz terjesztette járvány. Az rt. vízminőség-vizsgáló laboratóri­umának vezetője, dr. Jánosssy László el­mondta, hogy a kémiai komponensek vizsgálatakor a vizekben lévő szabad és kötött klórtartalom ellenőrzésére is hang­súlyt fektetnek. Ez kényes kérdés, hiszen ha a medencék vizében kevés a klór, ak­kor nem fejt ki elégséges hatást a baktéri­umok ellen, ha viszont sok, akkor zavarja a fürdőzőket. A gyógymedencék vizét természetesen nem lehet klórozni. Azoknál a Pest megyei fürdőknél, ahol már a korszerű vízforgató rendszert alkalmazzák, a vízminőség a csúcssze­zonban is megfelelő. Az elavult töltő­ürítő rendszer azonban nem minden esetben képes hosszú távon biztosítani a megfelelő vízminőséget. A fővárosi strandokon évek óta nem fordult elő fertőzés gárdi balázs felvétele Budapest plusz agglomeráció: metropolistérség Az európai nagyvárosi hálózat köz­ponti szerepét töltheti be Budapest és az agglomeráció, hangsúlyozza a terü­letfejlesztési koncepció, amelyet teg­napi ülésén fogadott el a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács. A Régió 8 Szakértői Munkacsoport által készített tanulmány legfontosabb eleme, hogy a fővárosnak és a környe­ző településeknek együttműködő tér­ségként kell fejlődniük. Egyelőre azon­ban számos különbség nehezíti ezt. Az infrastruktúra, a lakók képzettsége, a kulturális lehetőségek terén az agglo­meráció sokkal rosszabb helyzetben van, mint Budapest, ráadásul számos feszültség mutatkozik a térségben. Környezetvédelmi gondokat okoz, hogy a tehetősebb rétegek a zöldöve­zetbe költöznek a Belvárosból, és ugyanez a folyamat terheli meg a köz­utakat, illetve kiderülnek a tömegköz­lekedés hiányosságai is. A térszerkezet egyenlőtlenségei miatt zavarok vannak az önkormányzatok finanszírozásában és az ellátásban is. Mindezek együtt a gazdasági-kulturális központ lehetősé­gét hordozó térség vonzerejének csök­kenését is jelenthetik. A koncepció ezért három fogalom kö­ré csoportosítja a következő évek fej­lesztéseit: a kapu-, a hídszerepkör és a metropolistérség építése. A „kapuvárossá” váláshoz a logiszti­kai alkalmasságot, pályaudvarok, kikö­tők, repülőterek, logisztikai központok, csatlakozások rendszerét kell összefog­ni. E csomópontokat koncessziós formá­ban, külföldi tőke bevonásával és állami programcsomag összeállításával lehet kialakítani. Tőkevonzó erőt kell kifejte­ni, de ehhez a piac irányította folyama­tok helyett az infrastruktúra és a telep­helyfejlesztések (ipari park, vállalkozói övezet) önkormányzati irányítása szük­ség. A hídszerep lényege, hogy a budapes­ti térség az észak-déli és kelet-nyugati közlekedési folyosók súlypontjába ke­rüljön. Az autópálya-hálózat gyors fej­lesztése, a nagy sebességű vasút nyom­vonalának lefektetése, a dunai kikötők kapacitásának bővítése és a Ferihegyi repülőtér megközelíthetőségének javítá­sa elengedhetetlen mindehhez. Metropolis térségnek hívja a koncep­ció a főváros és az agglomeráció kiala­kuló egységét, amely gazdasági, kultu­rális funkciókat egyesít, és ahol elvisel­­hetőek a szociális egyenlőtlenségek. Az életminőség javítását szolgálják majd az „intelligens terek”, vagyis az olyan há­lózatok, amelyek széles körű és köny­­nyen elérhető közszolgáltatást nyújta­nak. A szolidaritás fogalma a lemaradó, szegényebb területek (pl. Pest megye délkeleti része) felzárkóztatását, vagyis oktatást és foglalkoztatási programokat jelent. A térszerkezet átalakítása átgondolt módszereket kíván. A gazdasági fejlesz­téseket a jól megközelíthető helyekre kell koncentrálni. Lakóházakat, telkeket csak ott szabad építeni, ahol a tömeg­­közlekedés is jó. A közlekedés termé­szetesen kiemelt szerepet kap, hiszen elodázhatatlan olyan hálózat kialakítása, amely kapcsolatokat biztosít a közleke­dési eszközök között, sőt a gépkocsifor­galmat is csökkenti (P+R parkolók). A szép tervekhez persze pénz is kell. A BAFT úgy látja, hogy az agglomerá­ciónak EU-pénzek kedvező elosztásáért kell lobbyznia, ha az európai csatlako­zást segítő beruházásait meg akarja va­lósítani. M. H. T. 0T Csúszik az útfelújítások második üteme Az előzetes tervekkel ellentétben még­sem indul mától nagyszabású második útfelújítási hullám. A főváros által az év elején elfogadott ütemtervben szerepelt egyebek mellett a Könyves Kálmán körút szélesítése, de mivel még tart a nemzet­közi tender, amelyen az építőt kiválaszt­ják, idén várhatóan még nem kezdenek bele a munkálatokba - tájékoztatta lapun­kat a Városháza közlekedési ügyosztálya. Az Alkotás utcában és környékén lakók viszont fellélegezhetnek: július hatodiké­tól már jár az 56-os, két napra rá pedig a 61-es villamos is. Az útjavítás augusztus végén fejeződik be, a Városháza ígérete szerint nem zárják majd le teljesen az Al­kotás utcát. A Kőbányai úton — a Kálvária tér és a Könyves Kálmán körút között — folyik a vízcsőfektetés, a kockaköveket majd augusztustól cserélik aszfaltburko­latra. Felújítás alatt áll a Határ úti felüljáró, a Kvassay és a Ferdinánd híd is. Hozzájuk csatlakozik a Baross téri felüljáró, amelyet augusztusban majd időszakosan lezárnak és renoválnak. A csepeli átjárónál idén csak az alépítményt cserélik ki. A Jászbe­rényi út felüljáró rendbehozatala is késik az ütemtervhez képest: a munkagépek itt csak késő ősszel dübörögnek fel. Mától in­dult volna a Méta utcai felüljáró építése is, ám még hátravan a közbeszerzési eljárás lefolytatása. S. G. NÉPSZABADSÁG 1999. JÚLIUS 1. T fr - I I ■ r~0 T_.^ PestVidék Dr. Jánossy László emlékeztetett a Lukács fürdőbeli tiltakozásra. Mint lapunk is beszámolt róla: a fürdő törzsközönsége - a víz mi­nőségét féltve - nemrégiben harc­ba szállt a modern szűrő-forgató berendezés felszerelése ellen, amelyet egyébként jogszabály ír elő. A laborvezető leszögezte, hogy a Lukács fürdő vizét - jelle­géből adódóan - nem károsítja a szűrés és a forgatás. Hozzátette: a medencéit tápláló Török-forrás valamilyen oknál fogva szennye­zett, ezért hosszú ideje eleve kló­rozni kell. A törzsközönség aggo­dalma tehát alaptalan. Ferencváros cáfolja a A kulturális pénzek igazságosabb el­osztására lenne szükség - hangzott el a városházi Fidesz-MDF-MKDSZ- frakció tegnapi tájékoztatóján. A frakció pénzügyi visszaélést sejt egy IX. kerületi ingatlanügy kapcsán. Fe­rencváros polgármestere cáfol. Tirts Tamás frakcióvezető szerint ha július végéig a főváros és a XIV kerület nem ad határozott választ a Nemzeti Színházról a kormánynak, el kell gondol­kodni egy új helyszínről. A fővárosi kulturális pénzek igazságo­sabb elosztását követelte Soltész Miklós, a kulturális bizottság tagja. Kifogásolta, hogy miközben a megpályázható egymil­­liárd forintnak csak a tizedét ítélte oda a Városháza, aránytalanul nagy támogatást nyújtott az - egyébként hasznos - 56-os és a Politikatörténeti Alapítványnak. Sol­tész ezt klientúra-építésnek, a városveze­tő MSZP-SZDSZ koalíció embereinek átmentésének minősítette. Tirts Tamás a midibuszok forgalomból való kivonása kapcsán nem zárta ki, hogy annak idején valakinek érdekében állha­tott, hogy a fővárosnak eladják a buszo­kat, de fontosnak tartotta, hogy a környe­zetbarát járművek vásárlása folytatódjon. A frakció pénzügyi visszaélést sejt egy ferencvárosi ingatlanügy mögött. Mint el­hangzott, egy építési cég tíz telket kapott az önkormányzattól, hogy ott lakásokat építsen, ám ez nem történt meg. A dolog­ból per lett, végül a kerület peren kívül megegyezett a céggel, és fizetett még ti­zenötmillió forintot. A frakció szerint a IX. kerületet csaknem ötvenmillió forin­tos kár érte. Kifogásolták, hogy amíg a fe­rencvárosi pénzügyi bizottság két hóna­pig nem ülésezett, Gegesy Ferenc polgár­­mestert felhatalmazták, hogy egyezzen ki a céggel. A fővárosi Fidesz- MDF-MKDSZ-frakció úgy véli: a pol­gármester nem a kerület érdekében járt el. Ferencváros szabaddemokrata polgár­­mestere, Gegesy Ferenc állítja, a frakció felvetései nem felelnek meg a valóság­nak. A városrésznek még 1992-ben a 43. számú állami építőipari vállalat adta át a területet, ennek tulajdonjogát hosszas vi­ták után 1995-ben jegyezte be a földhiva­tal. Ezután kötött szerződést a kerület a DOM IX. Kft.-vel, hogy négy, és nem tíz telken építsen lakásokat. A cég összesen vádakat 1700 négyzetméternyi lakással fizetett volna, a telkek tulajdonjoga pedig csak a házak elkészülte után került volna át a DOM IX.-hez. Közben az egykori építő­ipari vállalat felszámolója keresetet indí­tott a telkek tulajdonjogával kapcsolatban a Belügyminisztérium ellen. (A BM ítél­te meg másodfokon a tulajdonjogot Fe­rencvárosnak.) A földhivatal a per miatt felfüggesztette a bejegyzést, így le kellett állítani az építkezést. A kerület a bíróság­tól kérte, hogy mondja ki a szerződés el­lehetetlenülését. A cég hetvenmillió fo­rint kártérítést kért, végül is peren kívül tizenötmillió forintban kiegyeztek. Fe­rencváros a telkeket egy kivételével már visszakapta, az utolsót a kártérítés után adja vissza a cég. Gegesy nem érti, hogy milyen ötvenmilliós kárról beszél a Fi­desz, hiszen a kerület önhibáján kívül kényszerült a szerződés felbontására. A polgármester érdekesnek találja, hogy a tulajdonosi bizottság ülésén az ellenzék is elfogadta, hogy akár tizenhétmilliót is fizessenek az építő cégnek, a végső dön­tésnél azonban már a kisebb összeget, a tizenötmilliót is ellenezte a Fidesz. S. G.-V. M. P. Csütörtök Kórusmű „ Optimista, összetartozásunkat kifejező kórusmű” (idézet Tímár Béla polgár­­mestertől) komponálására írt ki pályá­zatot Kispest képviselő-testülete. A ja­vaslat szükségességét azzal indokolják, hogy a helyi rendezvényeken hiányérze­tük támad a résztvevőknek, mert a kerü­letnek nincs lokálpatriotizmust erősítő nótája. A három-négy perces műnek ün­nepélyes hangvételű, lelkesítő, s köny­­nyen megtanulható dalnak kell lennie. Nem kell hozzá más, csak egy rövid dallam, néhány lelkes sor és egy kis Pest. V. M. P. U­TAK ÉS UTASOK • A Ferdinánd hidat felújítási munkák miatt zárták le. A kerülőút a Dózsa György út, illetve a Teréz körút. A forga­lomkorlátozás miatt a 76-os trolibuszok helyett autóbuszok járnak a Lehel tér és a Jászai Mari tér között. • Budán az Alkotás utcában és a Kriszti­na körúton továbbra is sávlezárások ne­hezítik a közlekedést. Az Alkotás utcá­ban a BAH-csomópont és a Nagyenyed utca között csak irányonként egy sáv jár­ható. A kereszteződésekben kikapcsol­ták a jelzőlámpákat. A BAH-csomópont­­ban és a Nagyenyed utcánál szükség ese­tén rendőrök irányítják a forgalmat. A különböző ideiglenes sávkialakítások miatt fokozott figyelemmel vezessenek! • A Bimbó úton az Aranka utca és az Ady Endre utca felső szakasza között az útpálya közepén javítják a csatornát, út­szűkület nehezíti a haladást. • A Szépvölgyi úton a Zöld lomb utca torkolatánál - a kanyar után - felbontot­ták a lefelé vezető sávot. Irányonként váltakozva haladhat át a forgalom. • A Kőbányai úton felbontották a vá­rosközpont felé vezető oldalt a Könyves Kálmán körút és az Orczy tér között egy szakaszon. A munkaterületnél irányon­ként csak egy sávot járható. • A Csepeli HÉV nem közlekedik július 12-ig pályafelújítás miatt. Autóbuszok szállítják az utasokat a Boráros tér és a Szent Imre tér között. Forrás: Fővinform, Útinform

Next