Népszabadság - PestVidék melléklet, 1999. július

1999-07-10

A fővárosban a Kossuth vezet, a Bartókot kevesen hallgatják MUNKATÁRSUNKTÓL Budapesten az utóbbi hónapokban na­ponta körülbelül hatszáztízezer ember hallgatta a Kossuth rádiót - a GfK Piac­kutató Intézet és a Szonda Ipsos közös felmérése szerint. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi felnőtt lakosság jó egyharmada legalább napi öt percet töltött a Kossuth hallgatásával, s ezzel a közszolgálati adó a legkedveltebbnek számít a város­ban (csakúgy, mint az országban). A két piackutató cég egyébként már­cius óta méri a rádióadók napi és heti el­érési mutatóit Budapesten is. Elérés alatt azt kell érteni, hogy a vizsgált idő­szakban (napon vagy héten) legalább öt percig fogta valaki az adót. Felméréseik szerint a Kossuth után a következő rádi­ók állnak a kedveltségi sorrendben: a Juventus, a Sláger, a Danubius, a Petőfi, a 92,9 Star, valamint a Rádió 1 és a Rádió Bridge fej fej mellett. A Bartók napi hallgatottsága Budapesten nem ér­te el az értékelhető határt, azaz a felnőtt lakosság egy százalékát (körülbelül 17 600 embert). A legutóbbi kiértékelt hónapban, májusban ugyanakkor a Juventus adását a budapesti felnőttek egynegyede fogta (körülbelül négyszáz­negyvenezer), a Slágerét huszonkét szá­zaléka (háromszázkilencvenezer), a Da­­nubiusét húsz százaléka (háromszázöt­venezer). A vizsgálatból az is kiderült, hogy munkanapokon valamivel többen rádióz­nak, mint hétvégén. Ennek az oka - Máth András, a GfK médiakutatás-veze­tője szerint - az, hogy ma már a rádió­hallgatás nem szabadidő-eltöltés, in­kább munka vagy autóvezetés közben folyamodunk hozzá. Sokak számára a tévé vette át a szórakoztatás és ismeret­terjesztés szerepét. Ezek az adatok egyébként főleg a rek­lámtervezéshez szükségesek. Ma körül­belül az évi százmilliárd forintot megha­ladó reklámkötés öt-hat százalékát for­dítják rádióreklámra. Túlnyomó részén, több mint kilencven százalékán a Kos­suth, a Juventus, a Sláger és a Danubius osztozik. A RÁDIÓADÓK ÁTLAGOS NAPI HALLGATOTTSÁGA BUDAPESTEN A FELNŐTT LAKOSSÁG SZÁZALÉKÁBAN 1999. márciustól májusig Március Április Május Kossuth 37 35 40 Juventus 28 29 25 Sláger 17 22 22 Danubius 19 19 20 Petőfi 16 12 12 92,9 Start 6 6 Rádió 15 3 3 Rádió Bridge 3 , 33 Forrás: GfK Piackutató Intézet és Szonda Ipsos NÉPSZABADSÁG 1999. JÚLIUS 10 PestVidék A világbajnokság hivatalos megnyitó­ja csak jövő hétfőn lesz, de már a hol­napi főpróbától kezdve öttusa-paradi­csommá alakul át a Margitsziget. Na­ponta több tízezer látogató keresi fel majd a sport- és kulturális rendezvé­nyeket. A szigetet kicsinosították, a nézők kényelméről naponta több száz rendőr, közterület-fenntartó és -fel­ügyelő gondoskodik majd. MUNKATÁRSAINKTÓL A hétfőn kezdődő margitszigeti öttusa­világbajnokság szervezői negyvenkét ország csaknem négyszáz sportolója mellett naponta tizenöt-húszezer szur­kolót várnak az eseményekre, és várha­tóan legalább ennyi turista és fővárosi polgár is felkeresi majd a szigetet. A rengeteg látogató miatt a gépjárműfor­galmat szinte teljesen leállítják, csak a szervezőbizottság engedélyével lehet majd a vb helyszínére kocsival behajta­ni. A korábban kiadott engedélyeket jú­lius 18-ig, a rendezvény végéig nem fo­gadják el. Jó hír, hogy várhatóan sűrítik a 26-os buszjáratot, sőt az Árpád híd és a mar­gitszigeti szökőkút között különjárat is közlekedik majd. A BKV közlekedési főosztályának munkatársa, Czibik Ta­más szerint a legtöbben a 4-es-6-os vil­lamossal jönnek majd, ezeknek viszont elegendő a kapacitásuk, nem kell gyak­rabban indítani őket. A rendezvény biztonsága érdekében már csütörtökön külön osztagokat vezé­nyeltek a szigetre, a több tízezer látoga­tóra százötven rendőr vigyáz majd. A járőrök többek között a gépjárművek be­léptetésében és a zsebtolvajok megféke­zésében segédkeznek. A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. emberei már ma nekiállnak a sziget ta­karításának - tájékoztatta lapunkat Se­res Mihály, a társaság diszpécsere. Nap­pal harminc, éjszakánként tizenöt kézi úttisztító, egyszerűbben: utcaseprő gon­doskodik a tisztaságról, gyakorlatilag folyamatosan. Két gépet - egy önfelsze­dő-seprőt és egy locsolókocsit - is oda vezényel a cég. A szemetet szükség sze­rinti időközönként szállítják el, annyi mindenesetre máris biztos, hogy har­minc darab ezeregyszáz literes kukát he­lyeznek el a helyszínen, azt a kerekes fajtát, amelyikkel főként a pesti bérhá­zakban lehet találkozni. A Fővárosi Kertészeti (Főkert) Rt. már túl van az előkészületeken. Saját költségén - hozzávetőleg ötmillió forin­tért - rendbe tette a fákat a budai olda­lon, a Margit híd és a Sportuszoda kö­zött; többnyire gallyaztak, de volt szá­mos elöregedett nyárfa, amelyet ki kel­lett szedniük. Az uszoda bejárata előtti részt gyöngykaviccsal, illetve gyeppel borították be, és egy külön, tízmilliós összegből újjávarázsolták a szökőkút szomszédságában álló Pest-Buda emlék­mű környékét is. Ott az utolsó simításo­kat végzik éppen. A sportuszoda és a MAC - volt úttörő­ stadion közötti labdázót a szervezők megrendelésére karámmá alakították, ott helyezik el a versenylovakat. Törőcsik Évától, a Fő­kert kertészeti igazgatójától megtudtuk még, hogy a világbajnokság idején két­szer annyi dolgozójuk lesz a szigeten, mint egyébként: hetven-nyolcvan ember takarítja majd a területet. A Városháza egyébként kikötötte, hogy a tönkretett növényzet helyreállításáról a szervezők­nek kell gondoskodniuk. A Fővárosi Közterület-felügyelet má­tól megerősített posztos szolgálattal igyekszik rendet tartani a szigeten. Ez azt jelenti, hogy délelőtt és délután két­ A­MAC ad otthont a futásnak és a lovaglásnak. A stadionban tizenöt­ezer ember fér el. A lőállásokat a sportuszoda mögötti három tenisz­pálya helyén felhúzott zárt csar­nokban alakították ki, sőt a lőállá­sokat is ezen a területen húzták fel. Az úszás a sportuszoda nyitott, nyolcpályás, ötvenméteres meden­céjében lesz. A nézőtér ott mintegy háromezer néző befogadására al­kalmas. A vívópengék szintén eb­ben a létesítményben csapnak majd össze, a harminchárom méteres medence fölött kialakított páston. Két ember kizárólag a világbajnokság és a hozzá kapcsolódó rendezvények hely­színeire vigyáz. Feladatuk az akkreditált autók parkolásának ellenőrzése és a szi­getet várhatóan ugyancsak szép szám­mal felkereső engedély nélküli árusok távol tartása. Ha netán valami nagyobb gubanc adódna, a felügyelet elitegysége, az akciócsoport is riasztható - tájékoz­tatta lapunkat Tiszai István, a szervezet osztályvezetője. A sportesemények mellett a Duna-par­­ton a honfoglalást, Mátyás király korát, a kuruc időket és a 1848-49-es szabadság­­harc korát felelevenítő zenés-táncos mű­sorok és iparművészeti bemutatók is lesz­nek. A központi színpad holnap kezdődő programjai szintén a történelmi korokhoz igazodnak, az érdeklődők többek között íjászprodukciót, kuruc kori baj­vívást, lószépségversenyt, valamint óriás bábok vitéz harcát láthatják, és régmúlt idők ze­néit hallgathatják. A színpad jövő vasár­nap a színészzenekar este nyolckor kez­dődő koncertjével búcsúzik. Az összes eseményre érvényes bérlet 5500 forintba kerül, keddre­ szerdára, to­vábbá szombatra és vasárnapra ezer fo­rint, a két köztes napra négyszáz, a hét­fői megnyitóra pedig nyolcszáz forint a belépő a Margitszigeti Atlétikai Cent­rumba, vagyis a stadionba. A Hajós Alfréd uszodába hatszáz forint a napi­jegy. A kilencévesnél fiatalabb gyere­kek szülői kísérettel ingyen látogathat­ják a világbajnokság rendezvényeit. Készülődés a Margitszigeten Kertészek, takarítók és rendőrök járják az öttusa-világbajnokság helyszíneit Próbalovaglás sopronyi gyula felvétele Sok a vidéki diák Budapesten A megyei önkormányzat nem szeretne fizetni utánuk Elhamarkodottnak tartják Pest megye vezetői azt a fővárosi elképzelést, hogy az agglomerációból bejáró diákok után a megyei önkormányzat fizessen. T. Mé­száros András közgyűlési elnök szerint Budapest és Pest megye kapcsolata bo­nyolultabb annál, mintsem ilyen mecha­nikus módon számoljanak el a két ön­­kormányzat között. Bár a főváros hivatalosan még nem jelezte ezt az ötletét a Pest megyei ön­­kormányzatnak, az elnök a sajtóban megjelent hírek kapcsán felmérte a me­gyei oktatás helyzetét. Kiderült, hogy Pest megyében az elmúlt hat évben so­kat nőtt az iskolába járók száma. A gim­náziumokban tizenkilenc, a szakközép­­iskolákban pedig negyven százalékkal (7200-ról több mint 10 000-re), a szakis­kolák tanulóinak száma pedig 1200-ról 2000 fölé emelkedett. A szakmunkás­­képzőkben viszont huszonhat százalék­kal kevesebben tanulnak. A túlnyomórészt növekedést mutató tendencia oka nemcsak a minőségi, érettségit adó oktatási intézmények iránti igény, hanem az is, hogy egyre többen költöznek a fővárosból az agglo­merációba. Sokan közülük így is buda­pesti iskolákba járatják gyermekeiket, ezért lehet, hogy a megyei középisko­lások csaknem fele Budapesten tanul. A felmérés szerint a Pest megyei szakkö­zépiskolák tanulói közül öt százalék fő­városi. A Pest megyei speciális tagozata és a gyógypedagógiai iskolák szintén több száz bejáró tanulót fogadnak (a főváros­ból és a szomszéd megyékből), és csak a rászorult gyerekek tíz százaléka jár a külső kerületek speciális iskoláiba. A statisztika azt bizonyítja, hogy akár a főváros is zsebébe nyúlhatna, hogy az ott élő tanulók megyei oktatását fizesse. Települési szinten évek óta napirenden vannak hasonló kérdések a megyében, hiszen egy-egy központi városban tanul­nak a környező kisebb falvak szülöttei is. T. Mészáros András szerint azonban Bu­dapest és Pest megye kapcsolatában nem járható út a finanszírozás szétválasztása. A fővárosnak ugyan hátránya származik a sok „befogadott” gyerekből, ám ezzel szembe lehetne állítani, hogy napi négy­­százezer ingázó viszi munkáját, iparűzé­si adóját és fogyasztását az agglomeráci­óból a városba. Ezeket a tételeket nem lehet elszámolni, mégis óriási összegek­ről van szó. Igazságtalan volna tehát az amúgy is kölcsönös diákáramlást a me­gyével megfizettetni. A megoldást az Oktatási Minisztéri­um szándékaiban látja az elnök. A szak­minisztérium arra törekszik, hogy az ál­lami normatíva, a fejkvóta a valós mű­ködési költségek legalább nyolcvan-ki­­lencven százalékát fedezze. A lobbizás eredményeképpen a fővárosi önkor­mányzat is elég pénzt kapna a bejáró di­ákok finanszírozására. M. H. T. Szombat­on ••­­­lores A közelmúltban adott ki a rendőrség egy statisztikát, amelyből kiderült, hogy ta­valy a legkevesebb szolgálati autót a vízirendészet munkatársai törték össze. Azzal vajon miért nem dicsekednek, hogy a legkevesebb motorcsónakot a jó­zsefvárosi kapitányság dolgozói sül­lyesztették el? K. A. I. U­TAK ÉS UTASOK • Ma rendezik meg a Hare Krisna­­szekérkarnevált. A felvonulók 11 órakor indulnak el a Köztársaság térről és a Rá­kóczi út-Kossuth Lajos utca-Erzsébet híd útvonalon érkeznek a Tabánba kb. 13.30 órakor. Az útvonalon egy sávot zárnak le, a forgalmat rendőrök irányít­ják. • A kisföldalatti helyett autóbuszok közlekednek a Mexikói út és a Hősök te­re között pályafelújítás miatt. • Az 1-es főúton Biatorbágy és Bicske között a 25-ös kilométer közelében híd­felújítás miatt a félpályás lezárás mellett jelzőlámpa segíti a biztonságos átjutást. • A 11-es főúton két szakaszon is jelző­lámpa irányítja a váltakozó irányú for­galmat. Dömösön hídfelújítás, Pilis­­maróton közműépítés miatt zárták le a fél útpályát. • Ezen a hétvégén rendezik meg Viseg­­rádon a Palota-játékokat, ezért a 11-es főúton torlódásra számítsanak. Forrás: Fővinform, Utinform Már most kritizálják az új buszokat Nem olyan jók, mint amilyen szépek a fővárosban ősztől üzemelő alacsony padlós buszok - jelezték olvasóink. Egy napokban végzett közvélemény­kutatás szerint viszont a többségnek tetszett a még csak két próbajáratból ismert típus. Tény, hogy egyelőre gyak­ran meghibásodnak, és ilyenkor le kell szállítani az utasokat. Információink szerint az IK-412-es a napokban megkapta a szükséges engedélyeket. Nagy várakozás és jó néhány éles han­gú kritika előzi meg a fővárosban hama­rosan üzemelő IK-412-es típusú, ala­csony padlós autóbuszokat. Két próbajá­raton hetek óta teszteli a BKV az új jár­műveket, és nem titkolják: egyelőre elég sok, igaz, korrigálható műszaki probléma van a más országokban jól bevált buszok­kal. Egyesek azonban kritikusabban lát­ják a helyzetet, szerintük csaknem napon­ta kell szerelni a járműveket, menet köz­ben gyakran elromlik, és le kell szállítani róla az utasokat. Jól értesültek azt is tudni vélik: nincs engedély a típus gyártására. Ez utóbbi akkor sem lenne gond, ha valóban így lenne, hiszen az a fontos, hogy a szükséges okmányokat az értéke­sítés előtt szerezzék be - tudtuk meg a Közlekedési Főfelügyelet típusengedé­lyeztetéssel foglalkozó munkatársától. Az Ikarus azonban időközben minden en­gedélyt beszerzett az értékesítéshez, bár a teljes széria még csak futószalagon van. Érthetetlenül sok támadás éri a korsze­rű, a mozgássérültek és babakocsival uta­zók kényelmes közlekedésére alkalmas járműveket, pedig a próbajáratokon jól vizsgáznak - mondta Tölgyesi Vilmos, a BKV Rt. műszaki főosztályvezetője. A buszok kialakításával kapcsolatban az utasoknak is volt néhány hasznos észre­vételük, ezeket továbbították az Ikarus­nak. A főosztályvezető cáfolta, hogy az új buszok az átlagosnál jóval többször romlanának el. Az Ikarus már megkapta az utasok, járművezetők és szerelők ész­revételeiből összeállított listát, és ennek alapján módosítja a végleges járműveket. Az utóbbi napokban közlekedési szak­emberek többször hangoztatták: a főváro­si utakon az alacsony padlós buszok nem sokáig buják a gyűrődést. A BKV illeté­kese szerint azonban a járművezetők szinte minden kátyút és buckát ismernek a városban, jól tudják, hol, milyen techni­kával lehet a kényes jószágokat vezetni. A buszokat szeptember elejétől állítják forgalomba. N. H. E.

Next