Népszabadság - PestVidék melléklet, 1999. július
1999-07-28
30 NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 1999. JÚLIUS 28., SZERDA Muzsikaszó a metróban Szelíd embereknek nem való az utca Ez az emberpár mintha szigeten lenne a közöttük gomolygó tömegben. Aki látja őket a kispesti metrómegálló mozgólépcsője mellett, egy szögletbe behúzódva, rögvest olyan érzéseket vél felfedezni magában, amilyenek nem mindig szoktak előjönni. Rájön például, hogy ő alapvetően segítőkész, jó ember, aki ha furulyaszót hall a tangóharmonika lágy akkordjaiba simulva, könny bír szökni a szemébe. Lelassít. Aprópénz után kezd kotorászni, s azt bocsánatkérő mozdulattal ejti a pár elé tett dobozba, miközben biztosra veszi, hogy ennek a vak fiatalembernek és társának a koldusmaffiához köze nem lehet. Ez így működik. Sőt. Egy fehér inges úr, miután az érzéshullámon és az általa kiváltott gyakorlati műveletsoron túljutott, karon ragad egy ősz hölgyet, aki a lépcsőn ériek és éppen lefelé, s úgy segíti, mint aki ezt az élete árán is megtenné most, ha úgy adódna. Árnyaltabbá válik a kép, ha megszólaltatjuk az össznépinek látszó segítőkészséget és a szokatlan érzéseket kiváltó emberpárt. Az angyali szelídséget sugárzó muzsikusokról kiderül, hogy nem angyalok. Szelíd embereknek nem is való az utca, itt talpon és egyáltalán életben maradni csak az elszántak és az erőszakosak tudnak. Jóni Tibor és Kajtár Margit elszántságnak nem lehetnek híjával, lévén, hogy eleve az utcát választották. Ott is ismerkedtek meg. Jóni Tibor akkor már utcazenészként dolgozott, mondja. És még paragrafusokat is sorol, melyek az énekes koldust és az utcazenészt megkülönböztetik. Ámbár ennek sok hasznát nem veszik, mivel engedélyt se így, se úgy nem kapnak arra, amit csinálnak, következésképp időnként begyűjtik őket a rendőrök. Kajtár Margit azonban nyilván nem a kitűnő partit látta meg Jóni Tiborban, amikor odament hozzá beszélgetni, mígnem végül összeköltöztek, hanem beleszeretett. S innentől kezdve már semmi közünk a magánéletükhöz. Amely egyébként egy hernádi családi házban zajlik, ahol a nagymama vigyáz kétéves kislányukra, amíg ők a kedvezményes vasúti jegyükkel a fővárosba ingáznak, ahol utcai muzsikálással keresik a család kenyerét. Ez a kenyér pedig olykor vajas, olykor nem. Néha sok az adomány, máskor csak fillérek, mondják. De aki az utcai élethez hozzászokott, az azt már nem bírja abbahagyni. Hogy megöregedvén is itt muzsikálnak-e, azon még nem gondolkoztak soha. Kajtár Margit a lányát nem látná szívesen a maga helyén, Jóni Tibor azonban, aki számos önigazolást képes felsorolni, miért jó dolog az utca társadalmához tartozni, azt mondja: miért ne, ha a lány majd ide kívánkozik. Mi meg csak hömpölygünk körülöttük, sok ezren. És mindenki azt gondol, amit akar. K.Zs. VENDÉGLÁTÓ-IPARI És FÉMBÚTOROK ftN gyártása és forgalmazása. Fém- és csővázas székek és asztalok már 2100 Ft + áfától. Kézi kovácsoltvas bútorok. APRÓHIRDETÉS Érettségizett géplakatos, ív-, láng-, AWI -gyakorlattal, 30 éves szakmai tapasztalattal elhelyezkedne. Tel.: 06 (28) 454-868. Keszthelyen, a Festetics-kastély közelében 10 szobás, 6 fürdőszobás családi ház 1400 m2-es területen tenisz-Kérje ingyenes katalógusunkat! pályával, dupla garázzsal, panziónak, vállalkozásnak a Bp. XI., Thán K. u. 20. sz. alatt. T.: 203-1538 alkalmas, igényesnek eladó. Érdeklődni: 06 (30) Telephelyeim: ALEX Vállalkozás 986-0716, este: 06 (83) 319-072, (ZT) 2072 Zsámbék, Magyar u. 21-23. Wii Tel ./fax: 2-3 éves Ford Transit, 2 éves Volvo FLG gépjárművek stH (06-231-341-356, (06-23)-340-356, kedvező áron és fizetési feltétellel eladók. Megtekint-PTI (06-231-342-303, (06-23)-342-133 hetek: Szolnok, Besenyszögi úti volt szovjet laktanya. Célturizmus a cél Pest megye közgyűlése legutóbbi ülésén arról is döntött, hogy további támogatásokat biztosít a megye Tourinform-irodáinak. Az ösztönzéssel azt akarják elérni, hogy a megye idegenforgalmi centrumjai mellett a még kevésbé látogatott térségeket is megismertessék a turistákkal. Az elmúlt évben kétszázezer turista töltött el egy napnál többet - összességében hatszázezer éjszakát - Pest megyében. A várakozásokkal ellentétben 1999 első fél évében, az előző év azonos időszakához képest, tizenhét százalékkal több a turista, a megyében töltött éjszakák száma pedig tizenhárom százalékkal emelkedett. Kiss Róbert idegenforgalmi tanácsnok szerint ez azt is jelenti, hogy a várakozásoknak megfelelően egyre kevesebb a csak átutazó. Miután a megyébe látogató turisták száma nem csökken, ez azt is mutatja, hogy az elmúlt évektől eltérően az idén egyre többen választják úti céljuknak Pest megyét. - Ahhoz azonban, hogy az az egymillió turista, aki az elmúlt évben csak átutazott Pest megyén, itt is maradjon, még rengeteget kell tennünk - mondja Kiss Róbert. Ebben sokat segíthet a közgyűlés legutóbbi döntése is, amely szerint - további támogatásának jeleként - negyedmillió forinttal járulnak hozzá a megye négy - zsámbéki, szentendrei, váci és gödöllői - Tourinform-irodájának működtetéséhez. A támogatás nem titkolt célja, hogy Pest megye valamennyi településének nevezetességét ismerjék meg a turisták, s a községek kapcsolódjanak valamelyik térségi Tourinform-irodához. A szakember szerint a fővárossal együttműködve kellene a turisták figyelmét felhívni azokra a megyei programokra, amelyek az évek során országos, sőt néhány esetben európai hírű rendezvényekké váltak. Elengedhetetlennek tartja, hogy a megye a turisták előtt még gyakorlatilag ismeretlen térségeit, elsősorban Ceglédet és környékét, illetve az Ipoly vidékét is bekapcsolják a falusi turizmusba. Prém András ÁRVERÉSI ÉS PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Gödöllő Város Önkormányzata árverést és pályázatot hirdet az alábbi két helyiségcsoport 10 éves időtartamra szóló bérleti jogának és további 10 éves előbérleti jogának megszerzésére. Az árverésen a konyha, raktár, mosdó, WC helyiségeket is magában foglaló, mindösszesen 55,64 m2 alapterületű, az új városi piac (296 hrsz.) csarnoképület galériáján lévő, kizárólag falatozó céljára működtethető helyiségcsoport bérleti joga szerezhető meg. Kikiáltási ár: havi nettó 138 000 Ft. AZ ÁRVERÉSRE JELENTKEZÉS FELTÉTELE Bánatpénz címén a helyiségcsoport 3 havi bruttó kikiáltási bérleti díjának megfelelő összeg befizetése a Vagyongazdálkodási Iroda által biztosított csekkenés a befizetés megtörténtének igazolása a jelentkezési határidőben. Az árverés helye: GÖDÖLLŐ VÁROSHÁZA Szabadság tér 7. II. emelet 229. sz. helyiség Az árverés ideje: 1999. augusztus 24. 14 óra. Az árverésre 1999. augusztus 23. 16 óráig lehet jelentkezni a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Irodáján (Városháza Gödöllő, II. emelet 232. sz. vagy 233. sz. helyiség). * * * Pályázat útján szerezhető meg a műemlék épület Hamvay-kúria (296 hrsz.) földszintjén lévő, raktárakat, mosdót, WC-t is magában foglaló 102,82 m2 alapterületű helyiségcsoport bérleti joga. Itt kizárólag söröző, teázó, kávézó, eszpresszó tevékenységi körébe sorolt tevékenységek folytathatók. A helyiségcsoport kiinduló bérleti díja - melynél alacsonyabb összegre nem tehet ajánlatot a pályázó - havi nettó 128 000 Ft. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELE Bánatpénz címén a helyiségcsoport 2 havi bruttó kikiáltási bérleti díjának megfelelő összeg befizetése a Vagyongazdálkodási Iroda által biztosított csekken és a befizetés megtörténtének igazolása a jelentkezési határidőben. A pályázat benyújtásának helye és határideje: GÖDÖLLŐ VÁROSHÁZA (Szabadság tér 7.), Vagyongazdálkodási Iroda 232. sz. helyiség Tóthné Pervai Katalin főmunkatársnak, 1999. augusztus 25. 16.00 óráig. Az érdeklődők részére az árverésről és a pályázatról részletes írásos tájékoztatót ad: Tóthné Pervai Katalin (Városháza II. emelet 232. sz. helyiség) telefon: 28/420-411/148, telefax: 28/410-186; távollétében Szelba Vilmosné (Városháza II. emelet 233. sz. helyiség) telefon: 28/420-411/149, telefax: 28/410-186. A helyiségcsoportok megtekintésére időpont egyeztethető Koós Alberttel, távollétében Tóthné Pervai Katalinnal vagy Szelba Vilmosnéval a 28/420-411/146, 148, 149-es telefonszámokon. Rossz idők járnak a rapsicra Az utóbbi öt-hat évben aggasztóan megnőtt a rapsicok száma a soroksári Dunaágon és környékén. Ma már nemcsak lopják a halat, egyre agresszívabbak is azokkal szemben, akik meg akarják védeni a horgászok vagyonát A soroksári Duna-ágon és a hozzá tartozó háromszázhúsz kilométer hosszú csatornarendszeren huszonkilenc horgászegyesület osztozik, ezek, illetve a csaknem harmincezres tagság egyharmada budapesti horgász - érdekvédelmi képviseletét a Ráckevei Horgász Szövetség látja el. A szövetségnél bekövetkezett vezetőváltás számos változást eredményezett, mindenekelőtt átszervezték a halőrzést. Az eddigi nyolctagú halőrgárdából csak az maradhatott, aki érdemesnek mutatkozott a tisztségre, a többiektől megváltak. Nemcsak az ő helyükre vettek fel rátermettebbeket, hanem márciustól már tizenhat őr vigyáz a rendre. Megemelték - átlagosan tízezer forinttal - a halőrök bérét is, és még huszonöt százaléknyi prémium jár annak, aki rászolgál. Emellett érdekeltté tették őket az orvhalászok tettenérésében is. Minden elkobzott eszköz után jutalmat kapnak. Meg is látszik az eredmény. Fél év alatt tizennégy átkötőhálót (harminctól nyolcvanméteresig egy folyóméter előállítása ezer forintba kerül), tizenegy varsát, egy csörlős emelőhálót koboztak el. Több olyan orvhalászt is tetten értek, akik szigonnyal fogták a hakonyokban napozó kapitális halakat. Az RHSZ elnöke, dr. Molnár Pál szerint tízmilliós lehetett volna az a kár, amit ezekkel a hálókkal okoztak volna nekik. Ilyen nagy arányú rajtaütés és tettenérés még nem fordult elő a szövetség történetében. Az új vezetők a rendőrség segítségét is megszerezték a halőrzéshez. Évente tíz alkalommal egy tíztagú kommandóscsoport tart ellenőrzést a szövetség vizein. Már az első rajtaütés kötegnyi elkobzott horgászbotot eredményezett, amelyeket a fejvesztve menekülő, engedély nélkül horgászok hagytak a helyszínen. Egyiküket pedig akkor érték tetten, amikor hatvan kiló, hálóval fogott halat akart kilopni a taksonyi holtágból. Persze a sarokba szorított rapsicok sem tétlenkednek, bosszúból ellopták az ellenőrzést felügyelő alelnök csónakját, s hogy ne féljen kétség a dologhoz, megüzenték a lopás miértjét. A halőröket egy-egy Yamaha kismotor segíti a terepjárásban, s két-két ember kapott egy motoros csónakot. Mindenkit elláttak mobiltelefonnal és megkülönböztető egyenruhával. A halőrzés átszervezése és az intenzív halasítás eredményeként tavaly júliushoz viszonyítva húsz százalékkal nőtt a taglétszám, s ugyanilyen mértékben a napijegyesek száma is. Matula Gy. Oszkár Alkalmi kiállítás a bűnjelekből a ráckevei telepen a szerző felvétele Európa-hírű nosztrai ricerek Faluház őrzi a csákhegyi bányászati emlékeket Most kaptunk egy képet az öreg Mészáros Janiról, mondja valaki a márianosztrai faluházban, s ezt láthatóan mindenki értékeli. Mint utóbb kiderül, akiről a fotó készült, egyike volt a híres nosztrai kőfaragóknak, akik Európa nyugati felén is nevet szereztek maguknak. A faluháznak otthont adó épület régi, a kiállítás azonban új, tavaly hozták létre. A nagyrészt közadakozásból összejött pénzen vásárolták meg a házat a hozzá tartozó kerttel, és a kis múzeum tárgyait is a falusiak gyűjtötték egybe. Ide került „Bereczky Gyula korcsmája” cégtáblája és az egykori helyi péké, amely hirdette: „Jancsikovszki Pál Házikenyér sütöde Márianosztra Árpád u. 1.” Itt őrzik az utókor számára Pikter Ilona 1918-ban kiállított szolgálati (cseléd)könyvét is meg jó néhány, a falusi fényképészek által készített, színezett családi portrét, régi bútorokat, háztartási felszereléseket és szinte minden kiadványt, ami a településről megjelent. Egy egész cipészműhely is bekerült a faluházba, és a felirat szerint láthatóak a „3000 évvel ezelőtt Nosztra területén élt ősapák használati tárgyainak maradványai”, elsősorban cserépedények darabjai. Márianosztrát azonban nem elsősorban a háromezer éve élt ősapák tették ismertté, hanem a pálosok. Az 1262-ben kelt oklevélen Nazdrag néven szereplő település mellett adott a pálos rendnek kolostorépítésre területet Nagy Lajos király. Két kolostort is létesített a rend, amelyek védelmére két vár - a Zuvári és a Biber vár - is épült. A török uralom alatt szinte minden elpusztult, s a nagy kolostort csak 1711-ben kezdték újjáépíteni, együtt a templommal. A templomot a Fekete Madonna - a czestochowai pálos kolostor Mária-képének másolata - tette híressé, egyben búcsújáró helylyé. A múlt században a község kőbányáiról is ismertté vált. Négy bánya adott munkát az itt élőknek, akiknek a száma a jelenlegi alig kilencszázas lélekszámmal szemben - akkor meghaladta az ezernyolcszázat. Schottner Miklós önkormányzati képviselő ősei is ebből éltek, és mint meséli, a faluban szinte mindenki kőfaragással foglalkozott, legfeljebb jószágot tartottak mellette. Negyven éve még háromszáz ember dolgozott - természetesen kézi erővel — a kövek megmunkálásán,'' ma viszont már kihalóban van ez a mesterség. Legfeljebb négy-öt „ricer” él még, aki bánni tud a hagyományos szerszámokkal. Ezekkel a szerszámokkal azonban nem karcolni kellett a követ A nagyrészt közadakozásból összejött pénzen vásárolták meg a házat a hozzá tartozó kerttel, és a kis múzeum tárgyait is a falusiak gyűjtötték egybe, - a ritzen ige első jelentése ugyanis ez -, hanem a több köbméteres tömböket kellett ékekkel, hatalmas kalapáccsal szétrepeszteni, és egészen addig faragni, ameddig mondjuk útburkolókő nem lett belőle. A szerszámok nagy része most a faluházban látható. Schottner Miklós szerint ez is csak annak köszönhető, hogy Tasnádi György helytörténésszel együtt létrehozták ezt a kis múzeumot. Ugyanis a régiségkereskedők már elkezdték felvásárolni a régi eszközöket - ahogy mondja, vittek mindent -, úgyhogy az utolsó pillanatban léptek közbe. A szerszámok mellett rengeteg fénykép is van, többek között a híres „ricerekről”, az egyes munkafázisokról, csoportkép az 1928-ban Franciaországba induló kőfaragók csapatáról — egyébként Svájcban is kelendőek voltak a nosztrai mesterek a képeken látható, hogyan szállították a kőbányából siklópályán a köveket. Azt már csak mesélik: olyan ésszerű volt a pálya kialakítása, hogy a kövekkel teli kocsik „húzták fel” az üres csilléket a bányához. A faluház kertjében felállított hatalmas kőtömb ad fogalmat arról, hogy mivel is kellett megbirkózniuk a ricereknek, míg sikerült elkészíteniük egy kapubejárót, vályút vagy éppen az útburkoláshoz használt kockakövet. A csákhegyi kő mindenhova eljutott, a trachitot használták útszegélyezéshez, járdához, házalapot, lábazatot is készítettek belőle. A kőbányászat ma is él, a nagy bánya, ahol most az andezitréteget bányásszák, francia érdekeltségű, és ott nincs szükség kőfaragókra. A kitermelt andezitkövet nem kell faragni, mivel főleg útépítésnél, vasúti töltésnél alkalmazzák. Az önkormányzati képviselő szerint azonban a kézzel megmunkált kövekre ma is lenne igény, mivel újra divat lett a kockakő, és meglehetősen sokan keresik is. De ma többnyire csak a valahonnan már felszedett, letisztított kő vásárolható, az is jó drágán. Schottner Miklós úgy gondolja, hogy még nem lenne késő feléleszteni ezt a mesterséget, csak egy vállalkozó kellene, aki beindítja a munkát, rávéve a még élő zicereket, hogy tanítsák meg a fiatalokat az eszközök használatára. De amíg nem akad vállalkozó, addig is bővíteni szeretné a faluházat, és úgy kiépíteni az egyik épületszárnyat, hogy ott a turisták meg is szállhassanak. Mert van mit nézni Márianosztrán. B. J. G.