Népszabadság - PestVidék melléklet, 1999. szeptember

1999-09-01

NÉPSZABADSÁG 1999. SZEPTEMBER 1. PestVidék Rosszul használt szigeteink Budapest adósa az általa szennyezett Dunának - Kevés a kikötésre alkalmas hely A fővárosi Duna-szakaszon található több kisebb-nagyobb sziget és maga a folyópart Budapest egyik legfontosabb értéke­­ lehetne, ha megfelelően kezel­nék, használnák. Maga a Duna azonban a hatvannégy kilométeres fővárosi part­szakaszon alig néhány helyen érhető el, a szigetek pedig - néhány kivétellel - nem elsősorban a nagy többség pihené­sét szolgálják A Duna több mint földrajzi név - állít­ja Nagy Béla építész, a Mű-Hely Rt. ve­zérigazgatója, aki - társszerzőként - több koncepciót kidolgozott a partok és a szigetek jobb kihasználására. A Duna különböző országokat, kultúrákat össze­kötő kapocs, összetett és változatos, de sérülékeny ökológiai egység, energia- és nyersanyagforrás, ivóvízbázis, vízi út. Budapest - vagyis az egykor három önálló város — szintén a Dunának kö­szönheti fejlődését. Közismert, hogy a folyó menti települések fejlődése sokkal dinamikusabb, mint a szárazföldieké, így volt ez Pest, Buda és Óbuda esetében is, csakhogy az egyesítés után a formá­lódó nagyvárosban egyre csökkent a fo­lyó szerepe. Mára oda jutottunk, hogy bárki álmából felébresztve elmondja a Budapest és a Duna kapcsolatáról szóló közhelyeket, miközben a fővárosi pol­gárok többségének kapcsolata mindösz­­sze annyi a folyóval, hogy néha átkel egy hídon. Bármennyire hozzátartozik is a Duna Budapesthez, ha egyik napról a másikra eltűnne a víz, semmilyen változást nem okozna a város életében. (Legfeljebb könnyebb lenne átkelni Pestről Budára, és értékes telkeket lehetne parcellázni az egykori mederben.) Eközben viszont a fővárosi Duna-part a Világörökség listá­ján szereplő kulturális érték, a jobb szál­lodák többsége a parton áll, és a turisták kiszolgálására szakosodott vállalkozá­sok is a parton sűrűsödnek össze. Az ellentmondás egyik magyarázata lehet, hogy a fővárosi polgárnak nincs kapcsolata a folyóval, alig néhány he­lyen közelítheti meg a vizet. (A néhány napot itt töltő turistának elég a látvány is.) A kiépített rakpartok jobbára mere­dekek, csak néhány lépcső enged a víz­hez, a budai oldalon pedig az alsó rak­part választja el az embereket a folyótól. A nem kiépített partszakaszok, néhány kivételtől eltekintve, a város felől meg­közelíthetetlen vagy a legkevésbé sem vonzó helyen fekszenek. A hatvannégy kilométeres partszakaszon alig néhány kikötésre alkalmas helyet lehet találni, pedig a vízi turizmusban is komoly lehe­tőségek rejlenek. A folyóban fekvő szigeteknek a par­toknál is sokkal nagyobb a vonzerejük. Olyan egyedülálló környezetet jelente­nek a maguk sajátos mikroklímájával, amit egy nagyvárosban máshol nem le­het megtalálni. Ugyanakkor a szigetek terhelhetősége meglehetősen korláto­zott. Ha számottevő vonzereje miatt túl­használódik, túlterhelődik, felborul az egyensúlya, vagy csak egyszerűen el­veszti vonzerejét. A szigeteknek különlegességük miatt mindig közcélokat kell szolgálniuk, nem sajátíthatja ki azokat semmilyen csoport - vallja Nagy Béla. Ennek ellenére még a Margit-szigeten is sok a bekerített, a nagyközönség elől elzárt terület, a Nép­szigeten pedig egy kívülálló jószerével megközelíteni sem képes a Dunát. Egyetért ezzel Koszorú Lajos építész is, de hozzáteszi, hogy egyes szigetek egyes részeinek laza beépítése nem len­ne kárára sem a környezetnek, sem a közérdeknek. Ilyen például a Csepel­­sziget északkeleti csücskének viszony­lag laza, hektáronként hatvan-nyolcvan lakásos beépítése. Ez kiegészítené a Kis-Duna túlsó partjára álmodott Új-Fe­rencvárost. Ennek feltétele azonban a ma vasúti, raktározási célra használt te­rület rendezése. A Molnár-sziget meg­maradna a pihenés, a rekreáció szolgá­latában. A Kis-Duna soroksári partján pedig a Római-parthoz hasonló sétány kialakítása jelentősen növelné a kör­nyék értékét. A tervekben egyébként éppen ilyen, zöldövezeti fejlesztés sze­repel. Ehhez azonban elengedhetetlen a ráckevei Duna-ág megtisztítása, fel­élesztése. A szigetek nagy szerencséje, hogy ke­vés a híd - mondja Koszorú Lajos. A ne­héz megközelítés akadályozza hasznosí­tásukat, ez pedig egyfajta védelmet biz­tosít. E tendencia megtartását az építész kívánatosnak tartja. Óvatos fejlesztésről - például a szigetek között a helyi for­galmat biztosító kis hidak építéséről - azonban nem kellene lemondani, de alapvetőnek tartja, hogy a szigetek első­sorban a pihenést, kikapcsolódást szol­gálják, a jelenlegi zöldfelület és a még élő, zöld Duna-partok szigorú megőrzé­se mellett. Budapest úgyis nagyon sok­kal adósa az általa agyonszennyezett Dunának, ideje elkezdeni a törlesztést, Írásunk a Népsziget rendezési tervéről a 25. oldalon A. G. A város tulajdonképpen csak a Margit-szigetet tudta szorosan magához kötni fejér gábor felvétele Rövidebb, de gazdag lesz az Érdi Expó Csütörtökön negyedik alkalommal nyílik meg az Érdi Expó, amely idén ugyan csak háromnapos lesz, ám a vá­ros húszéves évfordulóját is ünneplő programját annál sűrűbbre tervezték. Néptáncosok, mazsorettek, fúvósze­nekar és kerékpárosok látványos felvo­nulásával indul 2-án a negyedik Érdi Expó, amely főként a régió vállalkozói­nak nyújt bemutatkozási lehetőséget. Az idén is főként a környező településekről, Törökbálintról, Százhalombattáról, Bu­daörsről, Budakesziről érkeztek kiállí­tók. E tendencia már tavaly is annyira erős volt, hogy Pató Simon vásárigazga­tó a rendezvény átnevezését tervezte Dél-budai Expóra. Az új név továbbra is terv csupán, ám a kiállítás és vásár idő­tartama a tavalyi tapasztalatok alapján tíz napról négyre csökkent. Összesen 120 kiállító lesz jelen a hét második felében az érdi vásárterületen, hozzájuk csatlakoznak még a vásározók. A vállalkozóknak komoly szakmai programokat szerveztek. Kihelyezett ülést tart az Országos Ipartestület, fóru­mot rendez a Pest Megyei Kézműves Kamara, és az érdi vállalkozók is talál­koznak az Expó kávéházban. Lesznek új arcok is, hiszen Tokajról érkezik borter­melő, Székesfehérvárról és Budapestről bútorgyártók, itt lesz a Renault és más autófelszerelést árusító cégek. Érd várossá válásának huszadik évfor­dulóját ünnepli idén, ezért az expó külön­leges módon teszi emlékezetessé a szüle­tésnapot. Csütörtök délelőtt rendezik meg a húszéves városok találkozóját, ahol ki­lenc település, Lenti, Celldömölk, Barcs, Berettyóújfalu, Fehérgyarmat, Vásáros­­namény, Körmend és Paks lesz a vendég. Bemutatják városuk történetét, néhányuk még kiállítást is rendez a városban. Programból amúgy sem lesz hiány, hi­szen a rövidített Érdi Expón legalább annyi fellépő és műsor lesz, mint koráb­ban tíz nap alatt. Lesz operett- és nótapa­rádé, karatebemutató, zsarunap bemuta­tókkal, fiatalok szerepelhetnek a színpa­don, vendégül hívják Lagzi Lajcsit, Ha­lász Juditot, a Baby Sisterst és a Happy Gangét, a helyi horgászegyesület pedig halászléfőző-versenyt hirdet, amelyet borverseny és vasárnap tűzijáték is meg­koronáz. Az expóval kezdődik az Érdi Napok októberig tartó rendezvénysoro­zata is, amelyen kiállítások, hangverseny, könyvbemutató és konferencia váltja egymást. Több mint ötmillió forintba ke­rült a rendezvény, ám ebben nincsen ön­­kormányzati pénz, tudtuk meg. M. H. T. Készülődés Kancsovszki János felvétele Kilátóról zuhant le egy férfi Kevés a pénz a felújításra Lezuhant egy húsz év körüli fiatalem­ber tegnapra virradó éjjel a II. kerü­leti Árpád-kilátóról, és súlyosan megsérült. A rendőrség tájékoztatása szerint a fiatalember bódult állapot­ban volt, a környéken hígítós üvegeket találtak. A mentőket keddre virradó éjszaka, nem sokkal éjfél után riasztották az Ár­pád-kilátónál történt balesethez. A 376 méter magas Látó-hegyen álló épít­ményről egy húsz-huszonöt év közötti fiatalember zuhant le, akit súlyos váll- és gerincsérülésekkel szállítottak a Honvéd Kórházba. Tegnap délre a fia­talember magához tért. A rendőrség nem talált bűncselekményre utaló jele­ket - tudtuk meg a BRFK ügyeletesé­től. A fiatal férfi valószínűleg bódult állapotban volt a baleset megtörténte­kor. Erre utalnak a környéken eldobált hígítós üvegek, valamint a szerencsét­lenül járt fiatalember szerves oldószer­­szagú lehelete, illetve összefüggéstelen beszéde. Az eset kapcsán felmerül a kérdés: biztonságosak-e az erdei kilátók? Bakon Gábor, a Pilisi Parkerdő Részvénytársa­ság budapesti erdészetvezetője szerint lezárnák őket a kirándulók elől, ha élet­­veszélyesek lennének. Erre azonban egyik erdei kilátó esetében sem került sor: bár az építmények kisebb-nagyobb felújításra szorulnának, rendeltetésszerű használatuk nem okozhat balesetet - szö­gezte le Bakon Gábor. Az Árpád-kilátó­ban azonban sokan felmásznak a tető­­szerkezetre, amelybe két évvel ezelőtt belecsapott a villám, és helyreállítására máig nem sikerült pénzt szerezni. A Budai-hegység többi kilátója is használható. Nem annyira állapotuk, mint inkább a rendezetlen tulajdonvi­szonyok miatt mondhatók elhanyagolt­nak. A területileg illetékes önkormány­zatoknak nincs pénzük a felújításra, a vállalkozók pedig érthető módon nem tolonganak az általában nehezen, séta­­utakon megközelíthető, éjszaka sem őr­zött építményekért. A legpatinásabb kilátó, a János-hegyi Erzsébet hasznosítására például számos ötlettel - köztük diszkóval, mozival - is előálltak már, de a szigorú táj- és környe­zetvédelmi előírások keresztülhúzták a számításokat. Az Erzsébet-kilátó teljes megújulásához körülbelül százmillió fo­rintra volna szükség, a Városháza azon­ban egyelőre csak ötvenmilliót tud költe­ni erre a célra. A számtalan sikertelen próbálkozás ellenére mégis abban re­ménykedik a tulajdonos főváros, hogy a felújítás után lesz olyan vállalkozó, aki fantáziát lát a Schulek Frigyes tervezte kőtoronyban. L. K. Szerda Elszigetelünk Akkor sziget a sziget, ha megközelíthetet­len (lásd Robinson). Leglényegéhez tar­tozik érintetlensége és lakatlansága. Puszta megjelenése is a gondosan körí­tett várat juttatja eszünkbe, ahová nem juthat be az ellen (mi). De ha valamely város közelében épít zátonyokat a folyó, hát nem magának építi. Előbb vagy utóbb kézközelünkbe kerülnek , akkor aztán nyakukon a száraz lábunk. Elszigeteltük U. Z. BUDAKALÁSZ: Kedden Budakalá­­szon megnyílt a Bricostore Barkác­­sáruház. Az új kereskedelmi egységben barkácsárut, építőanyagot dekorációhoz és kertészkedéshez szükséges felszere­léseket árulnak. BUDAÖRS. Tegnap átadták Kamaraer­dő első óvodáját. A száztízmillió forin­tos beruházás nyomán egy hatszáz négy­zetméter alapterületű, négy csoport fog­lakoztatására alkalmas új óvodaépület készült el, amely nyolcvan gyerek máso­dik otthona lesz. Az óvodában orvosi szoba, konyha, játszótér is van. DUNAKESZI: Mától nem fogad ügyfe­leket a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara dunakeszi irodája, az ottani vállalkozók ezen túl csak Vácon vagy a fővárosban tudják ügyeiket intézni. Vá­con a Görgey utca 1. szám alatt hétfőn 10-18 óráig, szerdán 8-16 óráig, Buda­pesten a Bajcsy-Zsilinszky út 31. alatt, a közigazgatási irodában hétfőtől csütörtö­kig 9-15 óráig és pénteken 9-13 óráig fogadják őket. PILISCSABA. Megkezdődik az okta­tás a piliscsabai német nemzetiségi isko­la három új tantermében is. Az önkor­mányzat azt szeretné, ha a későbbiekben a környékbeli gyerekek is igénybe ven­nék a lehetőséget, amely a német ki­sebbségi önkormányzat kérésére való­sult meg. Az első osztályban húszan, a másodikban tizenhatan tanulnak. U­TAK ÉS UTASOK • A Déli pályaudvar átépítése miatt a BKV Rt. október 9-ig ideiglenes járatok­kal és a 49-es villamos gyakoribb indítá­sával segíti a Kelenföldre igyekvő, illetve az ott leszálló utasok közlekedését. A 80- as villamos az Etele tér és a Szent János Kórház között percenként közlekedik. A 206-os busz a pályaudvar lezárása idején munkanapokon jár az Etele tér és a 6-os villamos Móricz Zsigmond körtéri végál­lomása között. Csúcsidőszakban 5 per­cenként, napközben 10 percenként indul­nak, és a menetidejük 8 perc. A 103-as vonalán csuklós autóbuszok közlekednek. • A szentendrei HÉV vonalán a szerel­vények ismét végig járnak. A hét végén és a munkaszüneti napokon érvényes me­netrendet azonban megváltoztatták, erről az állomásokon tájékozódhatnak. • A Baross utcában és a Kőbányai úton a Kálvária tér és a Könyves Kálmán kör­út között útszűkületekre számítsanak. Előfordulhat, hogy rövid időszakra a tel­jes útpályát lezárják, ezért hétköznap­okon zsúfoltságra és gyakori torlódásra kell felkészülniük. • Kőbányán a Liget utcát a Hölgy utca és a Halom utca között csatornafelújítás miatt lezárták. A Füzér utcai keresztező­désen nem lehet áthajtani, ezért a 32-es, a 32 gyors és a 62-es autóbuszok terelő­­úton közlekednek. • A XIV kerületben a Telepes utcában a Lőcsei utca és a Fűrész utca között fel­újítják a csatornát. A munkák miatt a Te­lepes utca a Fűrész utca felé egyirányú, a Gervay utcát a Fűrész utca és a Rákospatak utca között lezárták. • Szentendrén a Lajos-forrás felé veze­tő Szentlászlói úton csatornaépítés miatt félpályás útszűkületen kell áthajtani. • Pomázon, a Dobogókőre vezető út hídjavítás miatt egy sávra szűkül le. • Budakalász déli részén a Budai út for­galmát útépítés miatt elterelik. A kerülő­­utat jelzőtáblák mutatják. • A dunai kompok 6-20-ig, Vácnál pe­dig 21 óráig óránként járnak. Adony és Lórév között mától egy órával hamarabb leáll a komp. Forrás: Fővinform, Utinform

Next