Népszabadság - PestVidék melléklet, 1999. szeptember
1999-09-01
NÉPSZABADSÁG 1999. SZEPTEMBER 1. PestVidék Rosszul használt szigeteink Budapest adósa az általa szennyezett Dunának - Kevés a kikötésre alkalmas hely A fővárosi Duna-szakaszon található több kisebb-nagyobb sziget és maga a folyópart Budapest egyik legfontosabb értéke lehetne, ha megfelelően kezelnék, használnák. Maga a Duna azonban a hatvannégy kilométeres fővárosi partszakaszon alig néhány helyen érhető el, a szigetek pedig - néhány kivétellel - nem elsősorban a nagy többség pihenését szolgálják A Duna több mint földrajzi név - állítja Nagy Béla építész, a Mű-Hely Rt. vezérigazgatója, aki - társszerzőként - több koncepciót kidolgozott a partok és a szigetek jobb kihasználására. A Duna különböző országokat, kultúrákat összekötő kapocs, összetett és változatos, de sérülékeny ökológiai egység, energia- és nyersanyagforrás, ivóvízbázis, vízi út. Budapest - vagyis az egykor három önálló város — szintén a Dunának köszönheti fejlődését. Közismert, hogy a folyó menti települések fejlődése sokkal dinamikusabb, mint a szárazföldieké, így volt ez Pest, Buda és Óbuda esetében is, csakhogy az egyesítés után a formálódó nagyvárosban egyre csökkent a folyó szerepe. Mára oda jutottunk, hogy bárki álmából felébresztve elmondja a Budapest és a Duna kapcsolatáról szóló közhelyeket, miközben a fővárosi polgárok többségének kapcsolata mindöszsze annyi a folyóval, hogy néha átkel egy hídon. Bármennyire hozzátartozik is a Duna Budapesthez, ha egyik napról a másikra eltűnne a víz, semmilyen változást nem okozna a város életében. (Legfeljebb könnyebb lenne átkelni Pestről Budára, és értékes telkeket lehetne parcellázni az egykori mederben.) Eközben viszont a fővárosi Duna-part a Világörökség listáján szereplő kulturális érték, a jobb szállodák többsége a parton áll, és a turisták kiszolgálására szakosodott vállalkozások is a parton sűrűsödnek össze. Az ellentmondás egyik magyarázata lehet, hogy a fővárosi polgárnak nincs kapcsolata a folyóval, alig néhány helyen közelítheti meg a vizet. (A néhány napot itt töltő turistának elég a látvány is.) A kiépített rakpartok jobbára meredekek, csak néhány lépcső enged a vízhez, a budai oldalon pedig az alsó rakpart választja el az embereket a folyótól. A nem kiépített partszakaszok, néhány kivételtől eltekintve, a város felől megközelíthetetlen vagy a legkevésbé sem vonzó helyen fekszenek. A hatvannégy kilométeres partszakaszon alig néhány kikötésre alkalmas helyet lehet találni, pedig a vízi turizmusban is komoly lehetőségek rejlenek. A folyóban fekvő szigeteknek a partoknál is sokkal nagyobb a vonzerejük. Olyan egyedülálló környezetet jelentenek a maguk sajátos mikroklímájával, amit egy nagyvárosban máshol nem lehet megtalálni. Ugyanakkor a szigetek terhelhetősége meglehetősen korlátozott. Ha számottevő vonzereje miatt túlhasználódik, túlterhelődik, felborul az egyensúlya, vagy csak egyszerűen elveszti vonzerejét. A szigeteknek különlegességük miatt mindig közcélokat kell szolgálniuk, nem sajátíthatja ki azokat semmilyen csoport - vallja Nagy Béla. Ennek ellenére még a Margit-szigeten is sok a bekerített, a nagyközönség elől elzárt terület, a Népszigeten pedig egy kívülálló jószerével megközelíteni sem képes a Dunát. Egyetért ezzel Koszorú Lajos építész is, de hozzáteszi, hogy egyes szigetek egyes részeinek laza beépítése nem lenne kárára sem a környezetnek, sem a közérdeknek. Ilyen például a Csepelsziget északkeleti csücskének viszonylag laza, hektáronként hatvan-nyolcvan lakásos beépítése. Ez kiegészítené a Kis-Duna túlsó partjára álmodott Új-Ferencvárost. Ennek feltétele azonban a ma vasúti, raktározási célra használt terület rendezése. A Molnár-sziget megmaradna a pihenés, a rekreáció szolgálatában. A Kis-Duna soroksári partján pedig a Római-parthoz hasonló sétány kialakítása jelentősen növelné a környék értékét. A tervekben egyébként éppen ilyen, zöldövezeti fejlesztés szerepel. Ehhez azonban elengedhetetlen a ráckevei Duna-ág megtisztítása, felélesztése. A szigetek nagy szerencséje, hogy kevés a híd - mondja Koszorú Lajos. A nehéz megközelítés akadályozza hasznosításukat, ez pedig egyfajta védelmet biztosít. E tendencia megtartását az építész kívánatosnak tartja. Óvatos fejlesztésről - például a szigetek között a helyi forgalmat biztosító kis hidak építéséről - azonban nem kellene lemondani, de alapvetőnek tartja, hogy a szigetek elsősorban a pihenést, kikapcsolódást szolgálják, a jelenlegi zöldfelület és a még élő, zöld Duna-partok szigorú megőrzése mellett. Budapest úgyis nagyon sokkal adósa az általa agyonszennyezett Dunának, ideje elkezdeni a törlesztést, Írásunk a Népsziget rendezési tervéről a 25. oldalon A. G. A város tulajdonképpen csak a Margit-szigetet tudta szorosan magához kötni fejér gábor felvétele Rövidebb, de gazdag lesz az Érdi Expó Csütörtökön negyedik alkalommal nyílik meg az Érdi Expó, amely idén ugyan csak háromnapos lesz, ám a város húszéves évfordulóját is ünneplő programját annál sűrűbbre tervezték. Néptáncosok, mazsorettek, fúvószenekar és kerékpárosok látványos felvonulásával indul 2-án a negyedik Érdi Expó, amely főként a régió vállalkozóinak nyújt bemutatkozási lehetőséget. Az idén is főként a környező településekről, Törökbálintról, Százhalombattáról, Budaörsről, Budakesziről érkeztek kiállítók. E tendencia már tavaly is annyira erős volt, hogy Pató Simon vásárigazgató a rendezvény átnevezését tervezte Dél-budai Expóra. Az új név továbbra is terv csupán, ám a kiállítás és vásár időtartama a tavalyi tapasztalatok alapján tíz napról négyre csökkent. Összesen 120 kiállító lesz jelen a hét második felében az érdi vásárterületen, hozzájuk csatlakoznak még a vásározók. A vállalkozóknak komoly szakmai programokat szerveztek. Kihelyezett ülést tart az Országos Ipartestület, fórumot rendez a Pest Megyei Kézműves Kamara, és az érdi vállalkozók is találkoznak az Expó kávéházban. Lesznek új arcok is, hiszen Tokajról érkezik bortermelő, Székesfehérvárról és Budapestről bútorgyártók, itt lesz a Renault és más autófelszerelést árusító cégek. Érd várossá válásának huszadik évfordulóját ünnepli idén, ezért az expó különleges módon teszi emlékezetessé a születésnapot. Csütörtök délelőtt rendezik meg a húszéves városok találkozóját, ahol kilenc település, Lenti, Celldömölk, Barcs, Berettyóújfalu, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Körmend és Paks lesz a vendég. Bemutatják városuk történetét, néhányuk még kiállítást is rendez a városban. Programból amúgy sem lesz hiány, hiszen a rövidített Érdi Expón legalább annyi fellépő és műsor lesz, mint korábban tíz nap alatt. Lesz operett- és nótaparádé, karatebemutató, zsarunap bemutatókkal, fiatalok szerepelhetnek a színpadon, vendégül hívják Lagzi Lajcsit, Halász Juditot, a Baby Sisterst és a Happy Gangét, a helyi horgászegyesület pedig halászléfőző-versenyt hirdet, amelyet borverseny és vasárnap tűzijáték is megkoronáz. Az expóval kezdődik az Érdi Napok októberig tartó rendezvénysorozata is, amelyen kiállítások, hangverseny, könyvbemutató és konferencia váltja egymást. Több mint ötmillió forintba került a rendezvény, ám ebben nincsen önkormányzati pénz, tudtuk meg. M. H. T. Készülődés Kancsovszki János felvétele Kilátóról zuhant le egy férfi Kevés a pénz a felújításra Lezuhant egy húsz év körüli fiatalember tegnapra virradó éjjel a II. kerületi Árpád-kilátóról, és súlyosan megsérült. A rendőrség tájékoztatása szerint a fiatalember bódult állapotban volt, a környéken hígítós üvegeket találtak. A mentőket keddre virradó éjszaka, nem sokkal éjfél után riasztották az Árpád-kilátónál történt balesethez. A 376 méter magas Látó-hegyen álló építményről egy húsz-huszonöt év közötti fiatalember zuhant le, akit súlyos váll- és gerincsérülésekkel szállítottak a Honvéd Kórházba. Tegnap délre a fiatalember magához tért. A rendőrség nem talált bűncselekményre utaló jeleket - tudtuk meg a BRFK ügyeletesétől. A fiatal férfi valószínűleg bódult állapotban volt a baleset megtörténtekor. Erre utalnak a környéken eldobált hígítós üvegek, valamint a szerencsétlenül járt fiatalember szerves oldószerszagú lehelete, illetve összefüggéstelen beszéde. Az eset kapcsán felmerül a kérdés: biztonságosak-e az erdei kilátók? Bakon Gábor, a Pilisi Parkerdő Részvénytársaság budapesti erdészetvezetője szerint lezárnák őket a kirándulók elől, ha életveszélyesek lennének. Erre azonban egyik erdei kilátó esetében sem került sor: bár az építmények kisebb-nagyobb felújításra szorulnának, rendeltetésszerű használatuk nem okozhat balesetet - szögezte le Bakon Gábor. Az Árpád-kilátóban azonban sokan felmásznak a tetőszerkezetre, amelybe két évvel ezelőtt belecsapott a villám, és helyreállítására máig nem sikerült pénzt szerezni. A Budai-hegység többi kilátója is használható. Nem annyira állapotuk, mint inkább a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt mondhatók elhanyagoltnak. A területileg illetékes önkormányzatoknak nincs pénzük a felújításra, a vállalkozók pedig érthető módon nem tolonganak az általában nehezen, sétautakon megközelíthető, éjszaka sem őrzött építményekért. A legpatinásabb kilátó, a János-hegyi Erzsébet hasznosítására például számos ötlettel - köztük diszkóval, mozival - is előálltak már, de a szigorú táj- és környezetvédelmi előírások keresztülhúzták a számításokat. Az Erzsébet-kilátó teljes megújulásához körülbelül százmillió forintra volna szükség, a Városháza azonban egyelőre csak ötvenmilliót tud költeni erre a célra. A számtalan sikertelen próbálkozás ellenére mégis abban reménykedik a tulajdonos főváros, hogy a felújítás után lesz olyan vállalkozó, aki fantáziát lát a Schulek Frigyes tervezte kőtoronyban. L. K. Szerda Elszigetelünk Akkor sziget a sziget, ha megközelíthetetlen (lásd Robinson). Leglényegéhez tartozik érintetlensége és lakatlansága. Puszta megjelenése is a gondosan körített várat juttatja eszünkbe, ahová nem juthat be az ellen (mi). De ha valamely város közelében épít zátonyokat a folyó, hát nem magának építi. Előbb vagy utóbb kézközelünkbe kerülnek , akkor aztán nyakukon a száraz lábunk. Elszigeteltük U. Z. BUDAKALÁSZ: Kedden Budakalászon megnyílt a Bricostore Barkácsáruház. Az új kereskedelmi egységben barkácsárut, építőanyagot dekorációhoz és kertészkedéshez szükséges felszereléseket árulnak. BUDAÖRS. Tegnap átadták Kamaraerdő első óvodáját. A száztízmillió forintos beruházás nyomán egy hatszáz négyzetméter alapterületű, négy csoport foglakoztatására alkalmas új óvodaépület készült el, amely nyolcvan gyerek második otthona lesz. Az óvodában orvosi szoba, konyha, játszótér is van. DUNAKESZI: Mától nem fogad ügyfeleket a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara dunakeszi irodája, az ottani vállalkozók ezen túl csak Vácon vagy a fővárosban tudják ügyeiket intézni. Vácon a Görgey utca 1. szám alatt hétfőn 10-18 óráig, szerdán 8-16 óráig, Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky út 31. alatt, a közigazgatási irodában hétfőtől csütörtökig 9-15 óráig és pénteken 9-13 óráig fogadják őket. PILISCSABA. Megkezdődik az oktatás a piliscsabai német nemzetiségi iskola három új tantermében is. Az önkormányzat azt szeretné, ha a későbbiekben a környékbeli gyerekek is igénybe vennék a lehetőséget, amely a német kisebbségi önkormányzat kérésére valósult meg. Az első osztályban húszan, a másodikban tizenhatan tanulnak. UTAK ÉS UTASOK • A Déli pályaudvar átépítése miatt a BKV Rt. október 9-ig ideiglenes járatokkal és a 49-es villamos gyakoribb indításával segíti a Kelenföldre igyekvő, illetve az ott leszálló utasok közlekedését. A 80- as villamos az Etele tér és a Szent János Kórház között percenként közlekedik. A 206-os busz a pályaudvar lezárása idején munkanapokon jár az Etele tér és a 6-os villamos Móricz Zsigmond körtéri végállomása között. Csúcsidőszakban 5 percenként, napközben 10 percenként indulnak, és a menetidejük 8 perc. A 103-as vonalán csuklós autóbuszok közlekednek. • A szentendrei HÉV vonalán a szerelvények ismét végig járnak. A hét végén és a munkaszüneti napokon érvényes menetrendet azonban megváltoztatták, erről az állomásokon tájékozódhatnak. • A Baross utcában és a Kőbányai úton a Kálvária tér és a Könyves Kálmán körút között útszűkületekre számítsanak. Előfordulhat, hogy rövid időszakra a teljes útpályát lezárják, ezért hétköznapokon zsúfoltságra és gyakori torlódásra kell felkészülniük. • Kőbányán a Liget utcát a Hölgy utca és a Halom utca között csatornafelújítás miatt lezárták. A Füzér utcai kereszteződésen nem lehet áthajtani, ezért a 32-es, a 32 gyors és a 62-es autóbuszok terelőúton közlekednek. • A XIV kerületben a Telepes utcában a Lőcsei utca és a Fűrész utca között felújítják a csatornát. A munkák miatt a Telepes utca a Fűrész utca felé egyirányú, a Gervay utcát a Fűrész utca és a Rákospatak utca között lezárták. • Szentendrén a Lajos-forrás felé vezető Szentlászlói úton csatornaépítés miatt félpályás útszűkületen kell áthajtani. • Pomázon, a Dobogókőre vezető út hídjavítás miatt egy sávra szűkül le. • Budakalász déli részén a Budai út forgalmát útépítés miatt elterelik. A kerülőutat jelzőtáblák mutatják. • A dunai kompok 6-20-ig, Vácnál pedig 21 óráig óránként járnak. Adony és Lórév között mától egy órával hamarabb leáll a komp. Forrás: Fővinform, Utinform