Népszabadság - PestVidék melléklet, 1999. szeptember

1999-09-03 (10-19)

„ Múzeumban elhelyezendő” Húsz év alatt jött létre a várostörténeti kiállítás A főváros tanácsa 1887. október 20-án hozott határozatot Kammermayer Károly aláírásával a Fővárosi Múzeum létesíté­séről. Az állandó várostörténeti kiállítás azonban csak húsz évvel később nyílt meg a Városligetben. „Vajon nem menthetnők-e meg mi is... az utóvilág, a tudomány számára Buda­pestnek... régiségeit is, nevezetességeket, melyek jelenleg... a szekrényben ismeret­lenül hevernek, vagy... a polcokra és a padlásokra kerülvén minden haszon nél­kül, talán az enyészet veszésének kitéve lappanganak, s tán maholnap szemeik külföldi kutatók kezeibe kerülvén, reánk nézve mindenkorra elvesznek.” Ezeket a gondolatokat 1869-ben fogalmazta meg Rómer Flóris, a neves régész és művé­szettörténész. Ekkor az országban és Európa más részein már több városi mú­zeum működött. Önálló gyűjtemény lét­rehozását tette szükségessé az aquincumi feltárások nyomán előkerült régészeti le­letanyag is. A fővárosi közigazgatási szervezetben a múzeumügy gazdája a nagy tudású és jó szervezőkészségű Gerlóczy Károly volt. Az alpolgármester által 1885-ben megfo­galmazott feladatok olyan nagy ívű kon­cepciót tükröznek, mely hosszú évtize­dekre meghatározta a majdani várostörté­neti múzeum alapfeladatait: „...össze­gyűjtessenek és szakszerűleg rendezve úgy az azt tanulmányozni kívánóknak mint a közönségnek hozzáférhetővé té­tessenek az oly tárgyak, melyek az ország történetének a fővárossal szorosabban össze­függő egyes kiválóbb eseményei­re... vonatkoznak, vagy ilyeneknek emlé­keit képezik, tehát érmék, pecsétek, ok­iratok, könyvek, képek, térképek, zász­lók, fegyverek, bútordarabok, és más oly használati tárgyak, melyek... kiváló egyé­nek által használtattak, továbbá az olyan tárgyak, melyek a főváros fokozatos fej­lődését, s ennek mindenkori állapotát fel­tüntetni alkalmasak.” Összeírták a különféle várostörténeti emlékeket, és kísérletet tettek arra is, hogy a város egykori arculatát, épületeit, utcaképét megőrizzék az utókor számára. A városképet meghatározó épületekről gipszmakettek készültek. Bár a másola­tok csaknem teljesen elpusztultak, máig korszerű gondolat alkalmazásuk. Megin­dult az a tervszerű munka is, mely a le­bontásra ítélt, illetve új épületekről fény­képek készítését célozta. Az alakuló gyűjtemény első bemutat­kozására az 1885-ös Országos Kiállítás fővárosi pavilonjában került sor. Az aquincumi leletek mellett a főváros neve­zetesebb épületeinek gipszmintái, tervek, térképek, rajzok, különféle táblázatok is láthatók voltak. A nagy siker újabb len­dületet adott a múzeum szervezésének. A tanács 1887. október 20-i ülésén, a pol­gármester, Kammermayer Károly aláírá­sával határozatot hozott a Fővárosi Mú­zeum létesítéséről, és a gyűjtemény ide­iglenes elhelyezésére az országos kiállí­tás műcsarnoki épületét jelölte meg. Folytatódott a történeti tárgyak gyara­pítása. Az anyag gazdagságát érzékelte­tik a közintézményekben őrzött, „múze­umban elhelyezendő” tárgyakat felsoroló jegyzékek. A főváros gazdasági hivatalá­nak raktárában őrzött tárgyak között volt „23 db céhláda a bennük lévő iratokkal és könyvekkel, a molnár céh díszes kannája 1738-ból, céhektől származó régi orvosi műszerek, céhzászlók selymekből, 1790- ből és 1847-ből származó harangok, me­lyek közül a régebbi valamikor a régi vá­ros­ház tornyán volt, nagy állóóra..., egy taraczk (mozsár-ágyú) vörösrézből (kö­rülbelül tizennyolc kilósak), melyet a ré­gebbi időkben az ünnepélyeknél díszlö­vésekhez használtattak...” Folytatódtak az aquincumi ásatások is, melyeket 1888-tól Kuzsinszky Bálint irá­nyított. Szervező munkája nyomán fel­gyorsult a Fővárosi Múzeum ügye is. Kuzsinszky megkezdte a nyilvántartási rendszer kidolgozását is. ,A múzeumi anyagot pedig... azon csoportok szerint osztályoztam, amely csoportokból a mú­zeum állani fog, hogy már mindjárt az elejétől lássam, hogy mi a pótolni való... hosszú évek sikeres gyűjtése és munkája kell még hozzá, míg egy fővárosi múze­umról lehet szó.” — írta. Talán maga sem hitte, mennyire pontosan fogalmaz, hi­szen csak 1907-ben nyílhatott meg a Fő­városi Múzeum állandó várostörténeti ki­állítása a Városligetben. Buda és Pest leg­régibb ábrázolásai, térképek, céhemlé­kek, okmányok, csata- és ostromképek, emlékérmek, pecsétnyomók, hadizász­lók, egyházi emlékek, arcképek sorakoz­tak a termekben. (Napjainkra e mű­tárgyegyüttes a Budapest Történeti Mú­zeum gyűjteményeit gazdagítja.) Vígh Annamária A városligeti kiállítóterem 1912-ben FORRÁS: BTM KISCELLI MÚZEUM TÜZÉP KÖTVÉNY 1 éves futamidejű, folyamatosan megvásárolható FORGALMAZZA A KIRÁLYBRÓKER RT. 1075 BR, MADÁCH TÉR 4. TEL.: 327-8420, 327-8485, 327-8469 tál "O JÖOÖI & *!. T­­­T.! m !. k " Ipari kapuk forgalmazásával foglalkozó cég keres németül jól beszélő, műszaki végzettségű SZERVIZVEZETŐT. Ilyen területen szerzett tapasztalat előnyt jelent. Fényképes önéletrajzát az alábbi címre küldte: HAFA-ITB Kft. 1119 Budapest, Kelenvölgyi határsor 5.­­--------------------------------------------------1 Piacvezető biztosítótársaság budapesti székhellyel,­­ oktatási feladatok ellátására­­ munkatársat keres. Amit várunk: i - felsőfokú végzettség­­ i - biztosításszakmai ismeret | - felnőttoktatásban szerzett tapasztalat. ] Amit kínálunk: i - egy multinacionális cég által nyújtott | biztos háttér | i - változatos csapatmunka­­­i­­ lehetőség a szakn­ai továbbfejlődésre.­­ Fényképpel ellátott, kézzel írott önéletrajzát a hirdetés megjelenésétől számított 1 héten belül várjuk „PÁLYÁZAT’jeligére, a következő címre: 1558 Budapest, 139/Pf. 159­­--------------------------------------------------1 NÉPSZABADSÁG Telefonos hirdetési éi­vétel zöldszámon: 06 (80) 688-888 hétfőtől péntekig 8-20 óráig, szombat-vasárnap 9-17 óráig, utána üzenetrögzítő. Ha apróhirdetéseit hétköznap 17 óráig telefonon feladja, lapunkban másnap______ megjelenik. /\ NÉPSZABADSÁG OKTATÁSI KÖZPONT FOLYAMATOSAN INDULÓ, TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMAINK: ALAPFOKÚ ÉS HALADÓ: • Számítógép-kezelő Windows, Word 7.0, Office'95, Excel, Dos •QuarkXPress Macintosh és IBM gépeken ÚJ KURZUSAINK: •Ismerkedés az internettel •Photoshop Macintosh és IBM gépeken •Freehand Macintosh és IBM gépeken JELENTKEZÉS Tel.: 250-1680/438. Tel./fax: 388-8359 ÚJ PRIMERA. A VÁGYAIVAL ÖSSZHANGBAN. Megterveztük Önnek az új Nissan Primerát. Benne megtalálja mindazt, amit eddig keresett: fékasszisztenst a még hatékonyabb fékezés érdekében, 45 százalékkal csökkentett belső zajszintet és automata klímát az utazás kényelme érdekében. Újdonságként 1,8 literes, sportos motort is választhat, a 2 literes változatot pedig még Hypertronic M6 automata, fokozatmentes sebességváltóval is felszereltük. És természetesen minden új Primerához a szokásos 5 év teljes körű garancia jár. NISSAN­MMERO Tradíció az autókereskedelemben 1112 BUDAPEST, VIZSLA U. 2-4. TEL.: 309-0909, FAX: 309-0904 1122 BUDAPEST, MAROS U. 4. TEL.: 202-3455, FAX: 202-3418 Honlap: www.nissannero.hu E-mail: nissannero@mail.matav.hu Nissan. Ha egyszer beül, többé nem akar kiszállni. [ NISSAN | \ ] ■_____________ . 1 , __________—.———.—.—*-------------------------­—------------­ NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1999. OKTÓBER 19., KEDD 33 • • Önkéntes rabszolgák kerestetnek Bár kétezer éve a Római-part környékén nem volt szokatlan a cirkáló gályák lát­ványa, ma a Hapci és Vöcsök sétahajók korszakában viszont fölöttébb meglepő lenne, ha feltűnne ilyesmi a Dunán. Mégse csodálkozzunk majd, ha szilvesz­terkor egy igazi római gálya úszik majd látóterünkbe a Parlamenttel szemben. Az önkéntes rabszolgák által működő hajó ugyanis már épül. Több oka lehet, ha valaki gályaépítés­re adja a fejét. Horváth Pál, vagyis In­dián, a hajó kiötlője és építője legalább két ilyenről tud. Az egyik teljesen hét­köznapi, viszont borzasztóan emberba­rát. Sok szülő nem meri vízi túrára en­gedni csemetéjét, mert fél, hogy felborul a gyerek alá tett alkalmatosság. Ez so­sem fordulhat elő egy 8,6 méter hosszú és 2,5 méter széles gályával. Az aggódó anyukák érdekében tehát feltétlenül kell egy ilyet építeni. A másik ok már túlmu­tat az értelem szféráján. Építsünk gályát csak úgy, mintha verset írnánk vagy ka­nalat egyensúlyoznánk a homlokunkon. Önmegvalósításból. Gályát építeni szakkönyvek, leírások híján nem könnyű. De azért nem lehetet­len. Egyre kell vigyázni, az arányokra, a római gályák hetvenméteres hosszát ugyanis nehéz lenne reprodukálni. Ha erre odafigyelünk, felbonthatatlan jár­művünk lesz. Már csak egy tucat önkén­tes rabszolga kell. Aztán Hawaii, és irány Horány. Indián nem szadista, de tervei szerint a gályára kerülő gyerekeknek naponta akár ötven kilométert is le kell majd húzniuk. Lesz olyan nap, hogy mindezt csupán kenyéren és vízen. Mielőtt bár­ki a gyermekvédő szolgálathoz fordul­na, közlöm, hogy Horváth Pál évek óta az Óbudai Sportegyesület elnöke, s ilyen minőségében ősi vízitúra-szerve­­zőnek és a gyerekek kedvencének szá­mít. Mellesleg magkémikus - bár ezt a szakmát nem gyakorolja valamint tagja a 111. kerület képviselő-testületé­­nek is. Az újfajta túráztatási módszer tudo­mányos alapokon nyugszik, ennek lé­nyege a fokozott erőkifejtés. Nem lehet ugyanis egy lapon említeni, ha lanyha napsütésben csordogálunk szotyolát hajszolva a Dunán, vagy ha napi ötven kilométert evezve árral szemben, kér­ges kézzel és lehetőleg kikö­tés nélkül hajszoljuk az élményt. Az önkéntes rabszolgák egyébként a hajón töltik majd az éjsza­kákat is, és elemózsiájukat szintén ott fogyasztják el. (Ponyva azért lesz fölöt­tük.) A gályán várhatóan egy tucat rab­szolga, egy kormányos, egy látóember, egy dobos és két vendég érezheti jól magát. Teljes terheléssel mintegy két tonnát nyom majd a jármű. Mivel a hatnapos túrák várhatóan nem lesznek kéjutazások, ezért valószínű, hogy néhány nyomda­­festéket nem tűrő szó is elhagyja a meg­fáradt rabszolgák ajkát. Erre azonban nem lesz lehetőség. Panaszkodni csak versben, illetve dalban és irodalmi nyel­ven lehet a gályán. A hatnapos túrák legénységét Indián személyesen válogatja ki. Aki nem al­kalmas, akármennyit is fizetne, nem jö­het majd. A gálya építését egyébként, le­számítva egy-két római-parti vállalko­zót, senki sem támogatta. Ez az oka an­nak, hogy érdeklődő turisták vagy filme­sek is bérbe vehetik majd a különleges szerkezetet. Aki kíváncsi Budapest és talán Euró­pa egyetlen működő gályájára, először szilveszterkor lesz erre lehetősége. In­dián és önkéntes rabszolgái ugyanis vár­hatóan a felbonthatatlan vízi járművel evezik át magukat a 2000. esztendőbe. Éjfélkor persze a rabszolgák is pezsgőz­nek majd az Országház előtt. Mucska Péter Ilyen hajó épül a Római-parton Horváth Pál, a gályaépítő SOPRONYI GYULA FELVÉTELE

Next