Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. február

2000-02-01

Deákvári autóbuszjárat Új járatot indít a Volánbusz Rt. északi területi igazgatósága februárban. A he­lyi járat Vác deákvári részét köti össze az alsóvárosi vasúti megállóval, illetve az ott lévő Zöllner gyárral. Ezzel megol­dódik a több mint kétezer embert foglal­koztató Zöllner Elektronik Kft. Deákvá­ron lakó dolgozóinak bejárása. A menet­rend ugyanis, alkalmazkodik a gyár mű­szakrendjéhez. A város legnagyobb munkaadójaként ismert cég vállalta, hogy a Deákvártól a gyártelepig közle­kedő autóbuszok számára megfelelő te­ret, buszfordulót épít ki. Az autóbusz­végállomással együtt megépül a gyár új parkolója, teher- és személyportája, ahol a dolgozók számára korszerű beléptető rendszert is kialakítanak. Az új helyen, a Rád felé vezető úton megépülő bejárat és autóparkoló nem zavarja a forgalmat, a régi teherporta megszűnése pedig te­hermentesít egy keskenyebb utat, a De­ákvári fasort. B. J. G. APEH-fiók Szigetszentmiklóson Márciustól egyszerűbb lesz az ügyintézés A szigetszentmiklósiak adóügyeiket a fő­városban vagy a ráckevei kirendeltségen intézhetik, ami idő- és költségigényes. Mint megtudtuk, a közeljövőben változás lesz: az APEH Pest Megyei Igazgatósága kirendeltséget nyit abban a posta közeli épületben, ahol eddig a társadalombizto­sítás volt. Az APEH-től kapott informáci­ók szerint a kirendeltséget várhatóan feb­ruár végén, március elején nyitják meg, és a környező települések lakosságát, in­tézményeit is ott fogadják majd. Szolgál­tatásaik között szerepel az adóazonosító szám kibocsátása, bevallások, beadvá­nyok, méltányossági kérések, fellebbezé­sek átvétele, nyomtatványok, csekkek ki­bocsátása, információnyújtás adó- és já­rulékügyi kérdésekben, valamint adó- és jövedelemigazolásokat is itt lehet majd kapni. Fodor Antal polgármester elmond­ta, örül az APEH-döntésnek, mert a ki­­rendeltség megnyitásával csökken az olyan hivatalok száma, amelyekben az ügyintézés akár egy napot is igénybe ve­het az utazás miatt. M. Gy. O. Biatorbágyi egy százalékok MUNKATÁRSUNKTÓL A biatorbágyi Faluház javára tavaly csaknem százötvenezer forintot ajánlot­tak fel a helyiek. A személyi jövedelem­­adójuk egy százalékaiból befolyó össze­get a szabadtéri színpad teljes felújításá­ra, és a Karikó János könyvtár állomá­nyának gyarapítására fordították. A tele­pülés és az intézmény vezetői remélik, hogy a mostani adóbevallások során sem feledkeznek meg róluk a biatorbágyiak. NÉPSZABADSÁG ,­­ 200­0. FEBRUÁR 1. Tizenkét éve nem jutott pénz a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág kotrására. A he­lyenként két méter vastagságú iszapréteg miatt a környék állat- és növényvilá­ga is veszélyben van. A múlt keddi kormánydöntés szerint hamarosan lesz pénz a Duna-ág rehabilitációjára. A vízügyi igazgatóság szakemberei reménykednek: az ígéretek után most talán pénzt is kapnak. Hozzávetőleg hétmilliárd forintra vol­na szükség a Ráckevei (Soroksári) Duna­­ág környezeti rendjének teljes helyreállí­tásához - állapította meg egy PHARE-tá­­mogatással készült tanulmány. A múlt keddi kormánydöntés szerint hamarosan lesz pénz a Duna-ág kotrására, ám infor­mációink szerint a szükségesnél jóval ke­vesebb, öt éven keresztül évi ötszázmillió forintot költenének erre a feladatra. A KHVM vízgazdálkodási főosztályá­nak helyettes vezetője, Holló Gyula azonban arról tájékoztatta lapunkat, hogy egyelőre a pontos összeget még nem le­het tudni, és csak a jövő évi költségvetés terhére kezdhetik el a munkát. Vélemé­nye szerint a kormánydöntés kellő garan­ciát jelent arra, hogy 2001-ben valóban elkezdődhessen a Duna-ág rendbetétele. A Közép Duna-völgyi Vízügyi Igazga­tóság műszaki igazgatóhelyettese, Kop­pány György elmondta, hogy bár ők a fe­lelősek a Duna-ágért, egyelőre nem értesí­tették hivatalukat arról, hogy pénzt kapná­nak a kotrásra. Az igazgatóhelyettes re­ménykedik, hogy az ígéretek után végre anyagi segítséget is kapnak. A szaktárcá­nál már korábban is belátták, hogy ha­laszthatatlan a Duna-ág rehabilitációja, így például 1996-ban is foglalkozott a kormány a Ráckevei (Soroksári) Duna ügyével. A helyreállítás szakmai érveit akkor is elfogadták, de pénzt nem szavaz­tak meg a munkákra. Koppány György úgy gondolja, hogy bár a PHARE-támo­­gatással elkészült tanulmány szerint több mint hétmilliárd forint kellene a teljes re­habilitációhoz, a legkritikusabb helyeken körülbelül két és fél milliárd forintból már helyre lehetne állítani a környezeti rendet. Az igazgatóhelyettes emlékeztetőül el­mondta, hogy a Ráckevei (Soroksári) Du­­na-ágat az 1873-ban befejezett térségi Duna-szakasz szabályozása után zárták le. Később, egyidejűleg az 1956-os jeges árvízzel, kezdődött az eliszaposodása. Az iszapréteg kialakulásában nagy szerepe volt a dél-pesti szennyvíztisztító telepnek is, hiszen korábban rengeteg szerves anyag került onnan a ráckevei Dunába. Emellett az a több tízezer horgász is hoz­zájárult az iszaposodáshoz, akik az évek alatt tetemes mennyiségű haletető anya­got dobáltak a vízbe. Az iszaposodást azonban leginkább az okozza, hogy a Kvassay-zsilipen keresztül a Nagy-Duná­ból érkező víz évente negyven-ötvenezer köbméter lebegtetett hordalékot rak le, el­sősorban a Duna-ág felső tíz kilométeres szakaszán. Egy korábbi felmérés szerint a szigethalmi híd feletti húsz kilométeres szakaszon körülbelül egy-másfél méter vastag iszapréteget kellene eltávolítani. A munka költségét jelentősen növelné az is, hogy a kikotort iszapot el kell szállítani. A szakember szerint a kotrás azért vá­lik egyre sürgetőbbé, mert bizonyos idő­járási körülmények között - nagy meleg­ben, magas páratartalomnál - a víz minő­sége jelentősen romolhat, és ez akár tö­meges halpusztuláshoz is vezethet. Emel­lett az sem elhanyagolható tény, hogy a Duna-ág partjain több száz nyaraló épült, és a pihenni vágyókat zavarja a büdös, fürdőzésre már alig-alig alkalmas víz. Prém András Iszapbirkózás: lesz-e pénz a kotrásra? Kormánydöntés a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág rendbetételéről Ha lesz pénz, elmúlik a veszély a növény- és állatvilág feje fölül is SZABÓ BERNADETT FELVÉTELE Kedd Üzlet Bevásárlóközpontot álmodtak egyesek a budaörsi repülőtér helyére. A szakembe­rek szerint ugyan reptérként is virágoz­hatna, ha kicsit odafigyelnének rá, sőt tán még befektető is akadna, de a tulaj­donviszonyok kissé zavarosak. Olyany­­nyira, hogy jelenleg nincs egy szervezet sem, amely egy esetleges adásvételi szerződést aláírhatna. Jó pénzért majd én eladom. G. A. A. BIATORBÁGY. Több hónapos vita után zöld utat kapott a közművelődési központ beruházási programjának vázlatterve. A képviselők végül is a negyedik javaslatot fogadták el, amelynek jóváhagyása után elkezdhetik az építkezést. DIÓSD: Önkéntes, térítésmentes véradó napot tart a Magyar Vöröskereszt Érd és Körzete Szervezete február 2-án, szerdán az általános művelődési központban reg­gel nyolctól 14 óráig. SOLYMÁR: A Templom téren a polgár­­mesteri hivatal díszkivilágítást szeretne kiépíteni, ennek megvalósításához a solymári vállalkozók a közelmúltban gyűjtést szerveztek. Száztízen 347 ezer forintot ajánlottak fel, ehhez még az ön­­kormányzatnak is jelentős összeget kell hozzátennie. (^)U­T­A­K \|_y ES UTASOK • Budán, a Sasadi úton útszűkület lassít­ja a haladást. Több helyen is felbontották a felfelé vezető oldalt. • A Harmat utcában az Ihász utca és az Előd utca között csak a fél útpálya járható. • A XIII., Pannónia utca és a Victor Hugo utca kereszteződésénél útszűkület van közműjavítás miatt. • A XIV. Gvadányi utcát lezárták a Ka­locsai utca és a Bonyhádi út között. • Belvíz miatt le van zárva az Abony és Tószeg közötti út egy szakasza. • A dunai kompok többsége sötétedésig közlekedik. A Vác és Tahitótfalu közötti komp 6-19 óra között jár. Forrás: Fővinform, Útinform Sok gondot okoznak a kiköltözők Budapest lakosságszáma százhúsz­ezerrel csökkent az elmúlt hat évben. Szerepet játszott ebben a szuburba­­nizáció is: sokan költöznek ki a város­ból az agglomerációba. A folyamat azonban mind a város, mind pedig a célba vett települések többsége számá­ra káros - állítja a szociológus. Az 1993. január elsejei kétmilliós lé­­lekszámhoz képest egy éve már csak 1,8 millióan laktak Budapesten. Részben a természetes fogyás, részben pedig a szuburbanizáció miatt - magyarázza az adatokat Tosics Iván szociológus, a Vá­roskutatás Kft. vezetője. A város migrá­ciós egyenlege - azaz az el- és a beköltö­zők aránya - 1992-ig pozitív volt, 1993- ban azonban negatívba fordult. Azóta évente tíz-tizenkétezerrel többen költöz­nek el, mint ahányan a fővárost választ­ják új lakóhelyül. Ugyanez az adat Pest megyét illetően már a nyolcvanas évek végétől kezdve negatív. A városból kiköltözőket két fő típusba sorolja a szakember. Az egyik, akik kép­telenek fizetni a rezsijüket. Az általuk vá­lasztott - általában a fővárostól délre, dél­keletre fekvő - településeken olcsó az in­gatlan, így a különbözetből egy ideig jut megélhetésre. A pénz fogytával viszont sorban állnak szociális segélyért, amivel még nehezebb helyzetbe hozzák az amúgy is hátrányban lévő településeket. A másik csoport a tehetőseké, ők szinte kizárólag a jó környezeti adottságú nyu­gati-északnyugati településeket választ­ják. Többségük továbbra is Budapestre jár dolgozni, gyerekeik a városban tanul­nak, adót azonban lakóhelyükön fizetnek. A jómódú beköltözőkre nem kell költeni, településeik gyorsan, szinte robbanássze­rűen fejlődnek. Konfliktusok azonban gyakran adódnak, elsősorban az újak és az őslakosok között, hiszen életmódjuk, elvárásaik eltérőek. Legrosszabbul Budapest jár a tehető­sebbek elköltözésével. Egyrészt többsé­gük autóval jár naponta vissza, ami fokoz­za a közlekedési gondokat. Másrészt la­kosokat veszít a minden település számá­ra leginkább kívánatos rétegből. Ez fel­gyorsítja a belső kerületek lepusztulását, hiszen azok mennek el, akik a legtöbbet tehetnének egy ház, városrész megmenté­séért. A célba vett települések pedig növe­lik belterületüket, hogy helyet adhassanak a beköltözni vágyóknak. Megváltozik a településszerkezet, megszakad a fővárost körülvevő zöld gyűrű. Ráadásul a szubur­banizáció erősíti a társadalmi elkülönü­lést, hiszen a tehetősek a szegényebbektől jól elkülönülve, egymás társaságában építkeznek, ami növeli a települések anyagi lehetőségei közötti különbséget. A folyamat minden nyugati országban és Amerikában is lejátszódott. Budapes­ten és környékén még nem öltött kataszt­rofális méreteket, külföldön azonban sok helyen már a munkahelyek is kiköltöznek a városból, teljes negyedeket téve lakat­lanná. A szuburbanizáció ugyan elkerül­hetetlen, de a városnak fékeznie kell vala­hogy. Például úgy, hogy kívánatos lakó­hely maradjon a tehetősebb polgároknak is. Ehhez Tosics Iván - és a most formá­lódó városfejlesztési koncepció - szerint a közterületek és lakóépületek felújításá­nak támogatása mellett új lakások építé­sét kell felfuttatni olyan területeken, ame­lyek nincsenek túlságosan messze a köz­ponttól, jó adottságúak, tömegközlekedé­sük, infrastruktúrájuk megfelelő. A városnak persze nem elsősorban la­kásokat kell építenie, hanem közművesí­téssel, területrendezéssel és övezeti átso­rolással megteremteni annak feltételeit. Húsz év alatt százezer új lakás kellene ahhoz, hogy a város lélekszámának csök­kenése ne gyorsuljon. A szuburbanizáció féken tartásához a város határain kívül is akad tennivaló. A kérdés csak az, hogy képes-e összefogni Budapest és a homlokegyenest eltérő ér­dekű agglomeráció. Elsősorban pozitív eszközökkel, támogatásokkal kell elérni, hogy a jelentősebb fejlődés tömegközle­kedéssel és infrastruktúrával jó ellátott te­rületekre koncentrálódjon. Ha mindezek ellenére folytatódna a szétszórt területi fejlődés, a leendő agglomerációs rende­zési tervvel lehet korlátozni a belterületek kiterjesztését. A. G. BUDAPEST MIGRÁCIÓS EGYENLEGE (ezer fő) 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 14,8 28,1 21,1 18,7 16,5 11,8 7,1 3,3 -1,1 -8,6 -11,2 -8,0 -12,3 BUDAPEST MIGRÁCIÓS EGYENLEGE PEST MEGYÉVEL SZEMBEN (fő) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 -1 521 nincs adat -5 107 -7 977 -12 596 -12 247 -10 579 -13 000 -13 700 Forrás: KSH

Next