Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. február
2000-02-01
Deákvári autóbuszjárat Új járatot indít a Volánbusz Rt. északi területi igazgatósága februárban. A helyi járat Vác deákvári részét köti össze az alsóvárosi vasúti megállóval, illetve az ott lévő Zöllner gyárral. Ezzel megoldódik a több mint kétezer embert foglalkoztató Zöllner Elektronik Kft. Deákváron lakó dolgozóinak bejárása. A menetrend ugyanis, alkalmazkodik a gyár műszakrendjéhez. A város legnagyobb munkaadójaként ismert cég vállalta, hogy a Deákvártól a gyártelepig közlekedő autóbuszok számára megfelelő teret, buszfordulót épít ki. Az autóbuszvégállomással együtt megépül a gyár új parkolója, teher- és személyportája, ahol a dolgozók számára korszerű beléptető rendszert is kialakítanak. Az új helyen, a Rád felé vezető úton megépülő bejárat és autóparkoló nem zavarja a forgalmat, a régi teherporta megszűnése pedig tehermentesít egy keskenyebb utat, a Deákvári fasort. B. J. G. APEH-fiók Szigetszentmiklóson Márciustól egyszerűbb lesz az ügyintézés A szigetszentmiklósiak adóügyeiket a fővárosban vagy a ráckevei kirendeltségen intézhetik, ami idő- és költségigényes. Mint megtudtuk, a közeljövőben változás lesz: az APEH Pest Megyei Igazgatósága kirendeltséget nyit abban a posta közeli épületben, ahol eddig a társadalombiztosítás volt. Az APEH-től kapott információk szerint a kirendeltséget várhatóan február végén, március elején nyitják meg, és a környező települések lakosságát, intézményeit is ott fogadják majd. Szolgáltatásaik között szerepel az adóazonosító szám kibocsátása, bevallások, beadványok, méltányossági kérések, fellebbezések átvétele, nyomtatványok, csekkek kibocsátása, információnyújtás adó- és járulékügyi kérdésekben, valamint adó- és jövedelemigazolásokat is itt lehet majd kapni. Fodor Antal polgármester elmondta, örül az APEH-döntésnek, mert a kirendeltség megnyitásával csökken az olyan hivatalok száma, amelyekben az ügyintézés akár egy napot is igénybe vehet az utazás miatt. M. Gy. O. Biatorbágyi egy százalékok MUNKATÁRSUNKTÓL A biatorbágyi Faluház javára tavaly csaknem százötvenezer forintot ajánlottak fel a helyiek. A személyi jövedelemadójuk egy százalékaiból befolyó összeget a szabadtéri színpad teljes felújítására, és a Karikó János könyvtár állományának gyarapítására fordították. A település és az intézmény vezetői remélik, hogy a mostani adóbevallások során sem feledkeznek meg róluk a biatorbágyiak. NÉPSZABADSÁG , 2000. FEBRUÁR 1. Tizenkét éve nem jutott pénz a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág kotrására. A helyenként két méter vastagságú iszapréteg miatt a környék állat- és növényvilága is veszélyben van. A múlt keddi kormánydöntés szerint hamarosan lesz pénz a Duna-ág rehabilitációjára. A vízügyi igazgatóság szakemberei reménykednek: az ígéretek után most talán pénzt is kapnak. Hozzávetőleg hétmilliárd forintra volna szükség a Ráckevei (Soroksári) Dunaág környezeti rendjének teljes helyreállításához - állapította meg egy PHARE-támogatással készült tanulmány. A múlt keddi kormánydöntés szerint hamarosan lesz pénz a Duna-ág kotrására, ám információink szerint a szükségesnél jóval kevesebb, öt éven keresztül évi ötszázmillió forintot költenének erre a feladatra. A KHVM vízgazdálkodási főosztályának helyettes vezetője, Holló Gyula azonban arról tájékoztatta lapunkat, hogy egyelőre a pontos összeget még nem lehet tudni, és csak a jövő évi költségvetés terhére kezdhetik el a munkát. Véleménye szerint a kormánydöntés kellő garanciát jelent arra, hogy 2001-ben valóban elkezdődhessen a Duna-ág rendbetétele. A Közép Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese, Koppány György elmondta, hogy bár ők a felelősek a Duna-ágért, egyelőre nem értesítették hivatalukat arról, hogy pénzt kapnának a kotrásra. Az igazgatóhelyettes reménykedik, hogy az ígéretek után végre anyagi segítséget is kapnak. A szaktárcánál már korábban is belátták, hogy halaszthatatlan a Duna-ág rehabilitációja, így például 1996-ban is foglalkozott a kormány a Ráckevei (Soroksári) Duna ügyével. A helyreállítás szakmai érveit akkor is elfogadták, de pénzt nem szavaztak meg a munkákra. Koppány György úgy gondolja, hogy bár a PHARE-támogatással elkészült tanulmány szerint több mint hétmilliárd forint kellene a teljes rehabilitációhoz, a legkritikusabb helyeken körülbelül két és fél milliárd forintból már helyre lehetne állítani a környezeti rendet. Az igazgatóhelyettes emlékeztetőül elmondta, hogy a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágat az 1873-ban befejezett térségi Duna-szakasz szabályozása után zárták le. Később, egyidejűleg az 1956-os jeges árvízzel, kezdődött az eliszaposodása. Az iszapréteg kialakulásában nagy szerepe volt a dél-pesti szennyvíztisztító telepnek is, hiszen korábban rengeteg szerves anyag került onnan a ráckevei Dunába. Emellett az a több tízezer horgász is hozzájárult az iszaposodáshoz, akik az évek alatt tetemes mennyiségű haletető anyagot dobáltak a vízbe. Az iszaposodást azonban leginkább az okozza, hogy a Kvassay-zsilipen keresztül a Nagy-Dunából érkező víz évente negyven-ötvenezer köbméter lebegtetett hordalékot rak le, elsősorban a Duna-ág felső tíz kilométeres szakaszán. Egy korábbi felmérés szerint a szigethalmi híd feletti húsz kilométeres szakaszon körülbelül egy-másfél méter vastag iszapréteget kellene eltávolítani. A munka költségét jelentősen növelné az is, hogy a kikotort iszapot el kell szállítani. A szakember szerint a kotrás azért válik egyre sürgetőbbé, mert bizonyos időjárási körülmények között - nagy melegben, magas páratartalomnál - a víz minősége jelentősen romolhat, és ez akár tömeges halpusztuláshoz is vezethet. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy a Duna-ág partjain több száz nyaraló épült, és a pihenni vágyókat zavarja a büdös, fürdőzésre már alig-alig alkalmas víz. Prém András Iszapbirkózás: lesz-e pénz a kotrásra? Kormánydöntés a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág rendbetételéről Ha lesz pénz, elmúlik a veszély a növény- és állatvilág feje fölül is SZABÓ BERNADETT FELVÉTELE Kedd Üzlet Bevásárlóközpontot álmodtak egyesek a budaörsi repülőtér helyére. A szakemberek szerint ugyan reptérként is virágozhatna, ha kicsit odafigyelnének rá, sőt tán még befektető is akadna, de a tulajdonviszonyok kissé zavarosak. Olyanynyira, hogy jelenleg nincs egy szervezet sem, amely egy esetleges adásvételi szerződést aláírhatna. Jó pénzért majd én eladom. G. A. A. BIATORBÁGY. Több hónapos vita után zöld utat kapott a közművelődési központ beruházási programjának vázlatterve. A képviselők végül is a negyedik javaslatot fogadták el, amelynek jóváhagyása után elkezdhetik az építkezést. DIÓSD: Önkéntes, térítésmentes véradó napot tart a Magyar Vöröskereszt Érd és Körzete Szervezete február 2-án, szerdán az általános művelődési központban reggel nyolctól 14 óráig. SOLYMÁR: A Templom téren a polgármesteri hivatal díszkivilágítást szeretne kiépíteni, ennek megvalósításához a solymári vállalkozók a közelmúltban gyűjtést szerveztek. Száztízen 347 ezer forintot ajánlottak fel, ehhez még az önkormányzatnak is jelentős összeget kell hozzátennie. (^)UTAK \|_y ES UTASOK • Budán, a Sasadi úton útszűkület lassítja a haladást. Több helyen is felbontották a felfelé vezető oldalt. • A Harmat utcában az Ihász utca és az Előd utca között csak a fél útpálya járható. • A XIII., Pannónia utca és a Victor Hugo utca kereszteződésénél útszűkület van közműjavítás miatt. • A XIV. Gvadányi utcát lezárták a Kalocsai utca és a Bonyhádi út között. • Belvíz miatt le van zárva az Abony és Tószeg közötti út egy szakasza. • A dunai kompok többsége sötétedésig közlekedik. A Vác és Tahitótfalu közötti komp 6-19 óra között jár. Forrás: Fővinform, Útinform Sok gondot okoznak a kiköltözők Budapest lakosságszáma százhúszezerrel csökkent az elmúlt hat évben. Szerepet játszott ebben a szuburbanizáció is: sokan költöznek ki a városból az agglomerációba. A folyamat azonban mind a város, mind pedig a célba vett települések többsége számára káros - állítja a szociológus. Az 1993. január elsejei kétmilliós lélekszámhoz képest egy éve már csak 1,8 millióan laktak Budapesten. Részben a természetes fogyás, részben pedig a szuburbanizáció miatt - magyarázza az adatokat Tosics Iván szociológus, a Városkutatás Kft. vezetője. A város migrációs egyenlege - azaz az el- és a beköltözők aránya - 1992-ig pozitív volt, 1993- ban azonban negatívba fordult. Azóta évente tíz-tizenkétezerrel többen költöznek el, mint ahányan a fővárost választják új lakóhelyül. Ugyanez az adat Pest megyét illetően már a nyolcvanas évek végétől kezdve negatív. A városból kiköltözőket két fő típusba sorolja a szakember. Az egyik, akik képtelenek fizetni a rezsijüket. Az általuk választott - általában a fővárostól délre, délkeletre fekvő - településeken olcsó az ingatlan, így a különbözetből egy ideig jut megélhetésre. A pénz fogytával viszont sorban állnak szociális segélyért, amivel még nehezebb helyzetbe hozzák az amúgy is hátrányban lévő településeket. A másik csoport a tehetőseké, ők szinte kizárólag a jó környezeti adottságú nyugati-északnyugati településeket választják. Többségük továbbra is Budapestre jár dolgozni, gyerekeik a városban tanulnak, adót azonban lakóhelyükön fizetnek. A jómódú beköltözőkre nem kell költeni, településeik gyorsan, szinte robbanásszerűen fejlődnek. Konfliktusok azonban gyakran adódnak, elsősorban az újak és az őslakosok között, hiszen életmódjuk, elvárásaik eltérőek. Legrosszabbul Budapest jár a tehetősebbek elköltözésével. Egyrészt többségük autóval jár naponta vissza, ami fokozza a közlekedési gondokat. Másrészt lakosokat veszít a minden település számára leginkább kívánatos rétegből. Ez felgyorsítja a belső kerületek lepusztulását, hiszen azok mennek el, akik a legtöbbet tehetnének egy ház, városrész megmentéséért. A célba vett települések pedig növelik belterületüket, hogy helyet adhassanak a beköltözni vágyóknak. Megváltozik a településszerkezet, megszakad a fővárost körülvevő zöld gyűrű. Ráadásul a szuburbanizáció erősíti a társadalmi elkülönülést, hiszen a tehetősek a szegényebbektől jól elkülönülve, egymás társaságában építkeznek, ami növeli a települések anyagi lehetőségei közötti különbséget. A folyamat minden nyugati országban és Amerikában is lejátszódott. Budapesten és környékén még nem öltött katasztrofális méreteket, külföldön azonban sok helyen már a munkahelyek is kiköltöznek a városból, teljes negyedeket téve lakatlanná. A szuburbanizáció ugyan elkerülhetetlen, de a városnak fékeznie kell valahogy. Például úgy, hogy kívánatos lakóhely maradjon a tehetősebb polgároknak is. Ehhez Tosics Iván - és a most formálódó városfejlesztési koncepció - szerint a közterületek és lakóépületek felújításának támogatása mellett új lakások építését kell felfuttatni olyan területeken, amelyek nincsenek túlságosan messze a központtól, jó adottságúak, tömegközlekedésük, infrastruktúrájuk megfelelő. A városnak persze nem elsősorban lakásokat kell építenie, hanem közművesítéssel, területrendezéssel és övezeti átsorolással megteremteni annak feltételeit. Húsz év alatt százezer új lakás kellene ahhoz, hogy a város lélekszámának csökkenése ne gyorsuljon. A szuburbanizáció féken tartásához a város határain kívül is akad tennivaló. A kérdés csak az, hogy képes-e összefogni Budapest és a homlokegyenest eltérő érdekű agglomeráció. Elsősorban pozitív eszközökkel, támogatásokkal kell elérni, hogy a jelentősebb fejlődés tömegközlekedéssel és infrastruktúrával jó ellátott területekre koncentrálódjon. Ha mindezek ellenére folytatódna a szétszórt területi fejlődés, a leendő agglomerációs rendezési tervvel lehet korlátozni a belterületek kiterjesztését. A. G. BUDAPEST MIGRÁCIÓS EGYENLEGE (ezer fő) 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 14,8 28,1 21,1 18,7 16,5 11,8 7,1 3,3 -1,1 -8,6 -11,2 -8,0 -12,3 BUDAPEST MIGRÁCIÓS EGYENLEGE PEST MEGYÉVEL SZEMBEN (fő) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 -1 521 nincs adat -5 107 -7 977 -12 596 -12 247 -10 579 -13 000 -13 700 Forrás: KSH