Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. március
2000-03-24
NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2000. MÁRCIUS 24., PÉNTEK 29 Lengyelek Dömsödön Köztudott, hogy az 1848-49-es szabadságharcban lengyel önkéntesek is részt vettek, köztük a legendás hírű Bem József és Rulikovszky Kázmér tábornokok. Ez utóbbi a róla elnevezett váradi temetőben nyugszik, síremlékét minden március 15-én megkoszorúzzák a helyi magyarok. A magyar nép nem felejt, amikor eljött az ideje, törlesztették az adósságot. Történt ez azt követően, hogy Hitler lerohanta Lengyelországot, s a lengyel tisztikarnak menekülnie kellett külhonba. Egy részüket mi fogadtuk be. Ma már kevesen tudják, hogy 1940- ben Dömsödön is volt egy lengyel menekülttábor, ami a 95-ös számot viselte. Ebből következtetve jó néhány tábor működött, és több ezer lengyel lelt bennünk oltalomra és ideiglenes otthonra. A dömsödi születésű Tóth Lajos, aki ez idő tájt 16 éves gimnazista volt, egy filmtekercsen örökítette meg az 1940-es dömsödi március 15-i ünnepséget, amikor a lengyel menekülttábor díszegysége megkoszorúzta az 1848-49-es emlékművet, majd díszlépésben vonultak végig a község utcáin. Tóth Lajos megőrizte a filmtekercset, ami épségben átvészelte a közben eltelt hatvan évet. A róla készült fotókat rövidesen a dömsödi Petőfi múzeumban mutatják be. Ízelítőül kettőt a Dömsödi Hírnök ünnepi számában láthattunk, ezeken a magyar honvédek és a lengyel tisztek közösen ünneplik a forradalom 98. évfordulóját. M. Gy. O. Évszám kokainból Gödöllői buli félszatyornyi kábítószerrel Rendőrségi razzia vetett véget az elmúlt hét végén a gödöllői „Z” klubban rendezett születésnapi bulinak. Az akciócsoporttal tartó orvos huszonkét vendég esetében javasolt laboratóriumi vizsgálatot, az előállított személyeken túl pedig félszatyornyi kábítószer is a rendőrkapitányságra került. A sikeres akció vezetője, Tóth József rendőr főtörzsőrmester elmondta, a gödöllői rendőrkapitányságra korábban többször is érkezett olyan lakossági bejelentés, ami azt valószínűsítette, hogy a zártkörű klubban rendezett partik vendégei valószínűleg kábítószert fogyasztanak, ám sok egyéb tennivalójuk mellett nem tudtak meggyőződni az információk valódiságáról. Nemrégiben azonban egy új, kifejezetten kábítószeres ügyekre specializálódott csapatot hoztak létre, amelynek első, a Gödöllő HÉV-polgárőrcsoporttal közösen végrehajtott akciójára vasárnap hajnalban került sor. A rendőrök a klubtól nem messze leállították gépkocsijaikat, majd hármas oszlopban szépen bemasíroztak a „Z” klubnak az egy ott tartott születésnapi buli miatt ezúttal nyitva lévő ajtaján. A főasztalnál üldögélő társaságnak annyi ideje sem maradt, hogy eltüntesse az előttük lévő marihuánás cigarettákat, Speed és Extasy tablettákat. Négy főnek ugyan sikerült kislisszolnia az ajtón és gépkocsival elmenekülni a helyszínről, ám a szerencse ezúttal a rendőrök mellé állt: a fehér BMW az egyik vasúti átjáróban piros jelzést kapott. Az akciócsoport tagjai legföljebb amiatt bánkódhattak, hogy a születésnapi tortából - amelyen állítólag kokainból szórták ki az ünnepelt személy eddig megélt éveinek számát - nekik már nem jutott. A kábítószer-fogyasztással gyanúsítható huszonkét személy - köztük egy 16 éves lány - egyelőre szabadlábon várhatja a laborvizsgálatok eredményeit, ám néhányan - visszaesők lévén - 30 napos vizsgálati elzárásra is számíthatnak. A „Z” klubra jó ideig lakat kerül, a kábítószeres csapat tagjai pedig már a terjesztői hálózat felgöngyölítésén dolgoznak. Rácz Zoltán Ráckevei fórum a közhasznú munkáról Tizenhárom kirendeltség, tizenhárom kihelyezett fórum. Ez szerepel a Pest Megyei Munkaügyi Központ tavaszi programjában, ami Ráckevén kezdődött, s Nagykátán végződik áprilisban. A fórumsorozatot a foglalkoztatási törvény változásai indokolják. A ráckevei fórumon képviseltette magát a térség valamennyi településének önkormányzata, a polgármesterek mellett a jegyzők is eljöttek. Lengyel János, a PMMK igazgatója sem egyedül érkezett, vele jöttek az intézmény jogi és szakterületi képviselői. A munkanélküliek támogatása február 1-jétől jelentősen módosult. Ennek az volt a célja, hogy a munkanélkülieket az eddiginél hamarabb juttassák munkához, másrészt serkentsék a munkavállalási hajlandóságot. Pest megyében jelenleg 23 ezer a munkanélküliek száma. Lengyel János elmondta, közülük minden második tartósan munkanélküli, s belátható időn belül azok is maradnak. Az elsődleges ok a képzettség hiánya, beleértve az analfabétákat, akikből egyre több van, ami eleve kizárja nemcsak a képzés vagy átképzés lehetőségét. Emiatt olyan előfordul, hogy nagyszámú munkanélküli mellett sem tudnak munkahelyet teremteni egy adott térségben, mert a munkaerőpiac kínálata alkalmatlan a tervezett tevékenységhez. Mint köztudott, a munkanélküli-segély folyósítását 12 hónapról kilencre csökkentették, s az ezt követő támogatási formákat is szigorították. Nagyobb szerephez jutnak az önkormányzatok a foglalkoztatást tekintve, mármint azokra nézve, akik nem vállalják vagy alkalmatlanok az átképzésre. A közhasznú munka mostantól kiterjedhet bármilyen fajta munkavégzésre, amit az adott település bel- és külterülete igényel: közterületek karbantartására, tisztán tartására, középületek renoválására, vizesárkok ásására, ár- és belvízveszély elhárítására stb. Bár a törvény egyértelműen nem zárja ki a háziorvosi bizonylat elfogadását, az önkormányzatok saját hatáskörükön belül hozhatnak olyan rendeletet, hogy a munkára alkalmatlanságról csak erre szakosodott, pártatlan egészségügyi intézmény adhasson igazolást. Nem vitás, az önkormányzatokra a jövőben nagyobb feladat hárul a munkanélküliség kezelését tekintve, ám ehhez az eddiginél több anyagi támogatást is kapnak. A rendszeres szociális segély finanszírozásához az igényelt összeg 75 százalékát a központi költségvetés állja. Elméletileg az új rendszer életképes. A fórumon részt vevők mégis fenntartásokkal éltek. Volt aki azt mondta, akinek eddig büdös volt a munka, ezután sem fog az ásó, kapa után kapkodni, s csak ha minden kötél szakad, fogadja el a felkínált közmunkát. Matula Gy. Oszkár Házhelyek Dányon TUDÓSÍTÓNKTÓL Dány is felzárkózott azon települések közé, ahová egyre többen költöznek ki a fővárosból. Jelenleg több mint két tucat jelentkező van - köztük helyi fiatalok is -, akik bejelentették építkezési szándékukat az önkormányzatnál. Ennek ismeretében a képviselő-testület napirendre tűzte az úgynevezett pedagógusföldek belterületbe vonását, majd az így nyert terület felparcellázását. Mint tudott, egykor a szolgálati lakással és a hozzá kapott földterülettel tették kedvezőbbé a vidéki pedagógusi állásokat. Ma már egyik sem bír vonzó hatással, kivált nem a pedagógusföldek, mert a téeszek megszűntével nincs gépi háttér a földek megmunkálásához. A parcellázáson túl arról is döntés született, hogy közművesítik a területeket. A jelenlegi árakat tekintve a közművesített területeket 1000-1200 forint/négyzetméterárért fogják értékesíteni. Aggodalomra nincs ok, mert ha a pedagógusföldek mind gazdára találnak, még ott van az Agyagos néven ismert 7500 négyzetméteres üres terület. Itt is lehet majd telket igényelni, s vállalkozások beindításához is alkalmas. A határozat arról is szól, hogy az önkormányzati ingatlanok - idetartoznak a pedagógusföldek is — értékesítéséből származó bevétel csak a község vagyongyarapítására fordítható, az önkormányzat működtetésére vagy egyéb kiadásokra nem lehet felhasználni. Tervek a termálfürdőről Nagymaros a Dunakanyar új fővárosa lehet Nagyszabású tervei vannak Nagymaros polgármesterének: településük - Visegráddal szövetkezve - a Dunakanyar új fővárosa lehetne. Termálfürdőt építenének, és megváltoztatnák a már évtizedes szokást: a turisták ne a fővárosból járjanak a Dunakanyarba kirándulni, hanem innen induljanak Budapestet megismerni. - Ha nem lenne Nagymaros, nem lenne honnan gyönyörködni Visegrádban - mondja amolyan mottószerűen Zoltai Mihály, Nagymaros polgármestere. - Ebben a mondatban településünk jövőbeli szerepe is érződhet: legalább olyan fontos Nagymaros Visegrádnak, mint Visegrád Nagymarosnak. A polgármester nem véletlenül említi a két szomszédos települést: szerinte városuknak és a városi címért most pályázó Visegrádnak közös, az elkövetkező évtizedeket alapvetően meghatározó tervet kell készítenie a fejlődés érdekében. Ennek alapja lehetne a két település szövetségéből kialakítandó dunakanyari fővárosi szerep. Ezt a szövetséget pedig - a polgármester szerint - egy Duna-híddal még szorosabbá lehetne tenni. Zoltai Mihály nagyobb térségben is gondolkodik: Szob, Zebegény, Nagymaros, Kismaros, Verőce, de Szokolya és Vác is - az általa csak heteknek nevezett - szövetségbe tartozna. Elsőként egy közös kiadványt terveznek megjelentetni, azzal a céllal: a turistákat ne egymástól vegyék el, hanem a régiójukba csábítsák őket. A polgármester szerint ennek a folyamatnak a vége, az eredménye az lehetne, hogy megváltoztatnák a turisták szokásait. Eddig a külföldiek többsége Budapesten lakott, és csak kirándulni járt a Dunakanyarba. Zoltai Mihály azt szeretné elérni, hogy a turisták „bázisai” a Dunakanyar települései legyenek, és Budapest jelentse a kirándulást. — A természeti értékek, a múzeumok vonzerejénél többet is lehet adni a turistáknak - mondja a polgármester. — Reményeink szerint sikerül kiaknáznunk a termálvízben rejlő lehetőségeket is. Lehet, hogy álmodozásnak tűnnek elképzeléseink, de az egészen biztos: Nagymaroson nagy dolgokat kell tenni ahhoz, hogy a vízi erőmű kapcsán hírhedtté vált település végre ismét híressé válhasson. Prém András A nagymarosi Duna-part a komppal FOTÓ: SOPRONYI GYULA Zoltai Mihály Vácon vevő van Leninre Tíz éve, 1990. március 18-án döntötték le Lenin váci szobrát. Varga Imre alkotása egy évtizedig feküdt egy udvaron, most viszont vételi ajánlatot tett rá egy helyi polgár, hogy megóvja a beolvasztástól. 1990. március 20-án Vass István arról tájékoztatta a Vác Városi Rendőrkapitányságot, hogy a Postaparkban található „Lenin nevű egyént ábrázoló szobrot” az SZDSZ váci csoportjának tagjai döntötték le, s az akcióért maga vállalja a felelősséget. A szobrot, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotását 1983-ban avatta fel Pozsgay Imre. A szobor hatalmas kastélykapun kilépő alakot ábrázolt, s a művész szerint ez volt a legjobb emlékműve. Orvos András festőművész - aki maga is részese volt a „szoborlefektetési” akciónak - még tíz évig nézhette Lenint. Műterméből ugyanis rálátott az egykori Országos Grafikai Műhely kertjére, ahol egy évtizedig feküdt a szobor. Mint Orvos András mesélte, a szomszéd épület és a kert egy részének eladása után megkezdődött építkezés során a szobor eltűnt, majd szerencsére megkerült, s most egy telepen őrzik. Sikerült megtalálni a kompozícióhoz szorosan hozzá tartozó kaput és kerítést is. A festőművész szerint így az egész körülbelül húszmillió forintot érhet. Mint mondta, olyan fogalom nincs, hogy használt szobor, s ha eredetileg hatmillióba került, akkor most sokkal többet ér Varga Imre egyik legjobb alkotása. A Lenin-szobor ügye elsősorban nem ledöntésének tizedik évfordulója miatt került újra a köztudatba, hanem azért, mert felmerült beolvasztásának lehetősége. Az is, hogy helyben, és az is, hogy a határon túl készüljön anyagából új szobor. Orvos András mellett Gergely Sándor, a váci Elektro Szignál televízió ügyvezető igazgatója is úgy véli, hogy ennek nem szabad megtörténnie. Ezért aztán ajánlatot tett a szobor megvásárlására, vállalva, hogy annyit fizet érte, amennyiből egy új emlékmű anyaga megvehető. Mert nem tartja kulturált megoldásnak - de civilizáltnak sem - egy műalkotás beolvasztását egy másik készítése kedvéért. Borgó János Védeni a patakokat is kell Környezetvédelmet tanulnak a pedagógusok Most a gyakorlatban is megnézhetjük, amiről az iskolában tanulunk, mondta egy gimnazista diák, aki társaival együtt kémiai elemzést végzett a váci Duna-szakaszon. A Göncöl Alapítvány irányításával három helyszínen is folytattak vízminőség-vizsgálatot a közép- és általános iskolások. A váci vízfolyások vízminőségével ismerkedhettek a diákok a víz világnapja alkalmából Vác Város Környezet- és Természetvédelmi Irodája és a Göncöl Alapítvány közös programja keretében. A ligeti források, a Gombás-patak és a Duna vizét vizsgálták az iskolások csoportjai. A Duna partján Bitó István irányításával kémiai elemzéseket, a nitrát-, nitrittartalom és más komponensek meghatározását végezték a középiskolások. A csoportok félóránként váltották egymást, és mint Petykov Gergely, a váci piarista gimnázium harmadik osztályos tanulója mondta, most a gyakorlatban nézhetik meg, amit az iskolában tanultak. Ugyanis a biológia- és a kémiaórákon foglalkoznak környezetvédelemmel, és ezen belül a vizek védelmével is. S azok a gimnazisták, akik itt, a Duna-parton vízmintákat vizsgáltak, mindnyájan biológia-kémia fakultációra is járnak. A demonstrációs program célja, ahogy azt Breuer László, a Göncöl Szövetség elnöke kérdésünkre elmondta, hogy minél több gyerek - és lehetőleg pedagógus is - csatlakozzon a szövetség munkájához. Vácon működik ugyanis a Hálózat az élővizekért elnevezésű országos szervezet központja, amelynek tagjai - elsősorban iskolások - végzik az élővizek állapotának felmérését, tisztítását és a szennyező források feltárását. Ez a munka Vácon kezdődött a Gombás-patak vizsgálatával, és hét-nyolc év alatt sikerült odáig eljutni, hogy a Dunába ömlő patak állapota viszonylag jó és stabil. Ám továbbra is figyelni kell rá, szükség van gondozására, amiben az iskolások segítségét várják. Breuer László világnapi akciójukat elsősorban figyelemfelkeltőnek szánja, hiszen amíg nincs nagy baj, addig nemigen sikerül mozgósítani az embereket. Pedig nemcsak a nagy tragédiákra - mint a Tiszával történtekre - kellene odafigyelni, hanem a kisebb szennyezésekre is. A legtöbb településnek van olyan élővize, amely folyamatosan szennyeződik, s ezt időben meg kellene állítani. A váci székhelyű Göncöl Szövetség ebben az évben el is kezdi a Börzsöny patakjainak állapotfelmérését, és keresi azokat a partnereket, akik majd segítenek a vizek kitisztításában és megóvásában. Ugyanakkor szakirányú, harmincórás továbbképző tanfolyamot is indít a fiatal pedagógusok számára Környezeti nevelési tevékenység kisebb felszíni folyóvizek biológiai, kémiai vizsgálatával címmel. B. J. G. Marad a szobi mozi MUNKATÁRSUNKTÓL Egyelőre tovább működik a szobi mozi a József Attila Művelődési Házban. Előadásokat hetente egyszer, csütörtökönként tart, este hét órai kezdettel, meglehetősen kisszámú érdeklődő részére. Úgy látszik, az sem elég vonzó, hogy az egységes jegyár százötven forint - kevesebb, mint egy videofilm átlagos kölcsönzési ára. A település önkormányzata mégis szeretné megtartani moziját - amely az egyetlen Balassagyarmat és Verőce között a képviselő-testület pedig úgy döntött, hogy megpróbálja vállalkozás formájában tovább működtetni.