Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. március

2000-03-31

Jelenetek egy ülősztrájkból Ma dönt a közgyűlés a gyömrői Erdei Fenyő Idősek Otthona sorsáról A gyömrői szociális otthonban a sze­mélyzet és a gondozottak hétfő óta ülő­sztrájkkal tiltakoznak a Pest megyei ön­­kormányzat által javasolt intézmény­összevonási tervek ellen. Nem akarják, hogy a gyömrői otthon a péceli elfekvő telephelye legyen. Hivatalos emberek nyilatkoznak: egyikük szerint személyeskedés veze­tett idáig, másikuk azzal érvel, kizáró­lag a törvény szellemében akarnak el­járni, a harmadik a jobb működés érde­kében szükséges átalakításra és a tulaj­donjog rendezésének fontosságára hi­vatkozik. Ma dönt a megyei közgyűlés, hogy „az ágazati gazdálkodás centrali­zációja során a gazdasági területen szükséges fúziók” bevezetését megaka­dályozhatja-e egy ülősztrájk. Az öregek meg ülnek a gyömrői szo­ciális otthon előtti járda szélén, a kerí­tés tövébe kiköltöztetett székeken. Nagykabátban, pokrócba csavarva, es­ernyővel. - Feri, vegyél föl még valamit, meg­fázol így! - zsörtölődik egy asszony a kicsit tavasziasabban öltözött öregúr­ral. Egy másik kis cikkekre felszeletelt kalácsot kínálgat, a kalács a sajátja, a tálca intézeti. Kendős matróna sír. Inkább az árokpart... - Én inkább itt döglök meg az árok­ban, de engem nem visznek a péceli el­fekvőbe meghalni, ez az én otthonom! - Hallgasson meg - tűnik fel egy vé­kony, sápadt asszony a kapun ki­­s be­járkálók között. - Én Gyomron szület­tem, nekem az ükapám is itt született. És egy dunántúli szociális otthonba ke­rültem, ahol addig könyörögtem, amíg ide nem helyeztek. Engem innen Pécelre már nem visznek, inkább fo­gom magam, és kimegyek az erdőbe. Elleszek ott, mint a hajléktalanok, és addig csavargok, míg meg nem halok. - Szabó János, százszázalékosan vak ember vagyok - mutatkozik be egy idős úr olyan katonásan, hogy azt várom, a bokáját is összecsapja mindjárt. Ami nem történik meg, de a kézfogása hatá­rozottan üzeni: vegyem tudomásul, hogy aki öreg, fogyatékos, elesett és szociális otthonban él, az nem feltétle­nül tehetetlen. Következésképpen ké­pes kiállni az érdekeiért. Hosszú, választékosan előadott ösz­­szefoglalót tart Szabó János arról, mi minden miatt érdemli meg a szeretet­otthon nevet az Erdei Fenyő Idősek Otthona, amit ember nem emlegetett ezen a néven soha. Mondókájának lé­nyegi részeire hangos helyesléssel bó­logatnak a kerítés tövébe ülősztrájkra kiköltözöttek. A lényeg pedig az, hogy Szabó János évekig egyedül, vakon kínlódott otthon, mire rászánta magát, hogy intézetbe megy, de nem bánta meg. — Kérem, engem itt olyan meleg em­berséggel fogadtak, hogy szinte nem hittem el. Három éve élek itt. Heten va­gyunk egy szobában, közöttünk olya­nok is, akik az ágyból felkelni nem tud­nak. Helyettük is nyilatkozom. De ha felkeresi őket, ugyanezt elmondják. Kérem, ebben az otthonban ötven-hat­­van fekvőbeteg van, de közöttük egyet­len felfekvéseset nem fog találni, így törődnek itt az öregemberekkel. Szabó János ezután egyenes derékkal távozik, mint aki igen fontos kötele­zettségének tett eleget: elmondta az igazságot. Izgatott követ jön a kerítéshez. Juli­­ka nem tudott kijönni, begyulladt a lá­ba, de borzasztóan szeretné elmondani védőbeszédét az intézet érdekében. Az ötvenegy éves Julika hálóingben ül az ágya szélén, és könnyektől fényes szemmel beszél, miközben többször fi­gyelmeztetnem kell magam, hogy új­ságíró nem érzékenyül el, újságíró fi­gyel, kérdez, és nyilvánosságra hoz. Julika nem akart a családja terhére lenni számos betegségével, melyeknek következtében sokszor órákig feküdt eszméletlenül lakásának padlóján. Sír­va érkezett az intézetbe, s három évig tartott, amíg elfogadta, hogy neki ezen­túl ez az otthona. És csak azért volt ké­pes elfogadni, mert szeretik. Észrevet­ték, amikor halálvágyában kiült a hóba, utánajöttek, megvigasztalták. Ha étvá­gya nem volt, vagy a nővérek, vagy az igazgatónő vett saját zsebből valami fi­nomságot, hogy kedvre derítse. De nemcsak neki, másoknak is. És nem fe­lejti el, amíg csak él, amikor az igazga­tónő éjjel, hóviharban autózott be az otthonba, hogy valakinek, aki őt akarta látni, haldoklásában fogja a kezét. Síró nővérek - Karácsonykor a nővérek sírva hoz­ták be az ennivalót, - ezt már egy másik asszony meséli, ujjaival sodorgatva a mellére tűzött fekete szalagot. Ezzel, és a piros-fehér-zöld mellé kitűzött gyász­lobogóval akarták érzékeltetni, mit éreznek. A járókelőknek kék szalagot osztogatnak, mindenki elfogadja, ki is tűzi. Hogy egyetértése jeléül vagy szá­nalomból, az most nem érdekes.­­Akkor az igazgatónőnket már fel­függesztették, a péceli vezetőnő helyet­tesítette. Addig nekünk vacsorára is az ebédlőben terítettek, ünnepeken gyertya­fény mellett ettünk. Azon a karácsonyon zacskóban kaptuk az ételt, ültünk az ágy szélén, úgy éreztük, többet minket nem vesznek emberszámba. Anyák napján nem volt műsor, merthogy az családi ün­nep, nem intézményi, és nem tartottunk szüreti bált, majálist se, semmit. Hetekig víz nélkül - Azt mesélted, amikor nem volt víz a kastélyépületben egy hónapig! - Pedig ott ötven inkontinens van, akiket naponta többször is fürdetni ké­ne. A nővérek a főépületből lavórban hurcolták át a vizet, mert nem volt, aki intézkedjen! - Takarítottunk, vécét is pucoltunk - súgja egy nővér. - Minden a mi dol­gunk lett. Aki szóvá tette, megkapta, hogy se a személyzetnek, sem a lakók­nak nincs zárva az ajtó, aki akar, mehet. Az orvosunk fölmondott, a kisöregek elkezdték gyűjteni a gyógyszereket, hogy hátha nem jut majd abból sem. A péceli igazgatónő ellenségként kezelte a személyzetet, ezt a gondozottak is érezték. Rettenetes volt, rettenetes. Mindenki az előcsarnokban éljenzett, amikor kiderült, hogy a Pest megyei közgyűlés fegyelmi bizottsága másod­szor sem tud fegyelmit adni az igazga­tónőnknek, mert nincs miért, és Bán­­földiné visszajött. Akkor tarthattuk meg végre a farsangi bált is. Valaki megfogja a kabátom szárnyát: - Itt ülünk az utcán, addig ülünk itt, amíg csak a megyegyűlés vissza nem vonja, hogy egyesítsenek minket Pécel­­lel, és a gyömrői otthon a péceli elfek­vő telephelye legyen! - kiabál egy asz­­szony. Amúgy csend van, rend. Az eső hol eláll, hol megered. A sztrájkoló csoportoknak húszpercenként kellene váltaniuk egymást, de jön-megy min­denki, aki járóképes. Ma a megyegyűlés eldönti, mi le­gyen. Száznegyven hetven-nyolcvan éves állami árvácska forradalma győz vagy elbukik. Koblencz Zsuzsa Fáradt testek, elszánt tekintetek FOTÓ: BÁNHALMI JÁNOS Millenniumi előadások Miklóson _______________TUDÓSÍTÓNKTÓL_______________ Háromrészes millenniumi előadás-soro­zat indult a szigetszentmiklósi városi könyvtárban. Sorozatnyitóként Katona Csaba levéltáros-történész beszélt a bu­dapesti Millenniumi Emlékműről. Ápri­lisban egy átfogó tanulmányt ismertet­nek a magyarországi történelmi egyhá­zak múltjáról, májusban pedig a koroná­zási ékszerekről hallhatnak előadást az érdeklődők - tudtuk meg Rusz Gergely­­nétől, a sorozat házigazdájától. NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2000. MÁRCIUS 31., PÉNTEK 29 Szob: adománygyűjtés a szoborra A millenniumi események lebonyolításá­ra bizottság alakult Szobon a polgármes­ter és a plébános vezetésével. A bizottság úgy látja, a tervezett események költsé­geinek nagyobb részét csak pályázatok útján biztosíthatják. Az önkormányzat ugyanis az idén valószínűleg rosszabb helyzetben lesz, mint tavaly. Remitzky Zoltán polgármester szerint a különféle címen kapott, illetve visszaosztott pénzek összege azonos az előző évivel, viszont az önkormányzathoz telepített feladatok jóval nagyobbak. Ezért a legfontosabb­nak tartott eseményre, a Szent László­szobor felavatására is csak akkor kerülhet sor, ha sikerül pénzt szerezni rá. Miután a képviselő-testület úgy dön­tött, hogy a templom és a település védő­szentje mellszobrának elkészítésére meg­bízást ad Szabó Imre szobrászművész­nek, a Szobért-Szobrakért Közalapítvány felhívással fordult a nagyközség lakói­hoz: adakozásra kérték a polgárokat, mi­vel csak kellő összegű adomány birtoká­ban fordulhatnak támogatásért a kor­mánybiztosi hivatalhoz vagy a Képző- és Iparművészeti Lektorátushoz. B. J. G. Kukorica­termesztők, FIGYELEM! Késői vetésre, korai betakarításra válassza a kitűnő nedvességleadású Hogart! És diák ? , N­­­fi ,* + 20 kukoricahibrid - legkedveltebb napraforgó - házhoz szállítással is. I 1] * Tíz zsák megvásárlása esetén szerződést kötünk /m­ai megtermelt árura. M....... Szeged, Jósika u. 13. Tel.: (62) 426-096 Pest megyében hívja Mátrai Tibort a (60) 382-270-es telefonszámon, aki készséggel ad felvilágosítást a hibridekről és szerződéses lehetőségeinkről! NÉPSZABADSÁG Telefonos hirdetésfelvétel zöldszámon: 06 (60) 388-888 hétfőtől péntekig 8- 20 óráig, szombat-vasárnap 9- 17 óráig, utána üzenetrögzítő. Ha apróhirdetéseit hétköznap 17 óráig telefonon feladja, lapunkban másnap megjelenik. Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy halálozással kapcsolatos hirdetés, illetve részvétnyilvánítás kizárólag személyesen adható fel. w PRIMUS ' !\ NINÉPSZABADSÁG Dízeltargonca 1,25 t—3,2 t-ig olcsón eladó! Telefon: (59) 300-124, 06 (20) 937-2431. Szőlőoltványok termelői áron. Árjegyzé­ket díjmentesen küldök. Valiskó szőlész, Gyöngyös. Telefon: 06 (37) 317-682. Régi borítékok, képeslapalbumok, könyv­­sorozatok, vitrintárgyak és kisbútorok készpénzért! Telefon: 266-6276. A tulajdonos megbízásából megvételre felkínáljuk az alábbi volt üzemi, de sokféle célra hasznosítható ingatlanokat: Cím Telek m2 Felépítmény m2 Bp. Vili., Füvészkert u. 3. 961 551 Bp. Vili., Jázmin u. 6. 3015 706 Bp. XVIII., Iker utcában 870 376 Teljes körű tájékoztató anyag átvehető az IMMO Szakértői Irodánál (1145 Budapest, Bácskai u. 55.). Tel.: 383-5973,363-7601. Fax: 363-7617 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar Államvasutak Részvénytársaság nyilvános pályázat útján értékesíti az alábbi ingatlanjait: 1. Budapest XIV., Körvasút sor 29973/182. hrsz. beépítetlen terület 10 505 m2 2. Budapest XIV., Körvasút sor 29972. hrsz. beépítetlen terület 7 882 m2 3. Budapest XIV., Körvasút sor 29841. hrsz. kivett épület 14 140 m2 A jelenlegi bérlőnek elővásárlási joga van. A MÁV az 1—3. pontokban felsorolt ingatlanokat külön-külön értékesíti. Az ingatlanok vezeték- és útátjárási szolgalmi jogterheléssel értékesíthetők, melyek három vasúti vágány által közbezártan csak korlátozott forgalomra alkalmasak. 4. Budapest X., Szállás utca 7. 38367/4. hrsz. beépített terület 1 860 m2 Osztatlan közös tulajdon. A tulajdonostársnak az ingatlanra elővásárlási joga van. A terület szolgalmi jog alapításával közelíthető meg. 5. Győr, Cirkeli utca 5202/1. hrsz. A bérlőnek a területre elővásárlási joga van. beépítetlen terület 1 872 m2 A pályázatok beérkezési határideje: 2000. április 28. (péntek) 10 óráig. A pályázatok benyújtásának helye: MÁV Rt. Budapesti Területi Igazgatóság ingatlangazdálkodási osztálya, 1087 Budapest, Kerepesi út 3. 464. szoba. A pályázati feltételek átvétele: a 460-as szobában. A kiíró a pályázatot 2000. április 28-án 13 órakor bírálja el, az eredményről a pályázókat írásban értesíti. A 10 M Ft-nál nagyobb vételi ajánlatok esetében a pályázatokhoz csatolni kell a számlavezető bank lehívható összegről szóló garanciavállalási nyilatkozatát. Ennek hiányában a pályázat érvénytelen. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a kiírást akár egészben, akár egyes ingatlanok esetében eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázat lebonyolításáról, a részvétel feltételeiről és az értékesítendő ingatlanokról további felvilágosítást ad: dr. Borsa Gyula osztályvezető, telefon: 333-0573 "Kert­ei vonat Sertófia&zrt!

Next