Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. április
2000-04-14
Kőnyomatos Ferenc Jóska Ocsa és egyben a dabasi térség első óvodáját 1914 tavaszán nyitották meg, nem sokkal az első világháború kitörése előtt. Az esemény megélői közül ma már senki sem él, ám maradt fent néhány megsárgult fotó, ami megőrizte azok képmását, akik a fogadóból kialakított „kisdedóvóban” skandálták kórusban Pósa Lajos bácsi versikéit 86 évvel ezelőtt. Az egykori verses- és meséskönyvek, a korabeli játékok, használati tárgyak azon a kiállításon láthatók, amit a millenniumi évforduló alkalmából rendeztek a Dózsa téri óvodában Óvodatörténeti kiállítás címmel. Ezzel egy időben egy tanulmánykötet is elkészült ebben a témában, szerzője Konfár Lászlóné nyugdíjas óvónő. A kiállítás megnyitása és a kötet bemutatása egy másik eseményhez kötődött, kilépve a névtelenségből nevet kapott Ócsa két óvodája. A Baross utcai a Napsugár, a Dózsa téri a Nefelejcs nevet vette fel. Szinte egy időben — nemes vetélkedőként - a napsugarasok is rendeztek egy néprajzi kiállítást száz-, százhúsz éves vagy még ennél is régebbi tárgyakból. Megtalálhatók itt a mindennapos használati eszközök: csöbrök, ibrikek, kannák, mázaszálak, tulipántos stafirungos ládák és vaspántos utazókofferek. Meg rengeteg fotó, korabeli képeslap és rengeteg iromány. Főhelyen az 1896-os millenniumi ünnepségre kiadott kőnyomatos pannó látható a magyar királyok képmásával, Szent Istvántól Ferenc Józsefig. Tanulságos az a felnagyított táblázat, aminek alapján a Trianon előtti és utáni állapotokat (terület, lakosság) tanították 1921-ben az ócsai iskolában. Egy nyomtatvány révén tudomást szerzünk arról, hogy 1907- ben Nyugtatónak nevezték azt az utalványt, amivel a községháza jelölte ki az elhunytak helyét a sírkertben. Egy 1938- ból származó plakát viszont azt bizonyítja, hogy semmi nem új a nap alatt: a Persil mosószer már hatvan évvel ezelőtt is hódított. A két kiállítást nagyon sokan megnézték, zömében a közép- és idősebb korosztály. Azok, akik tanulhattak volna belőle az általános és középiskola tanulói, nem voltak rá kíváncsiak, hogyan éltek a nagy- és dédszülők. Pedig a szervezők-rendezők elsősorban az ő okulásukra gyűjtötték össze a több száz értékes relikviát. Matula Gy. Oszkár NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2000. ÁPRILIS 14., PÉNTEK 29 A belvíztől félnek, a Dunától nem Szivattyúkra várnak a megyei települések Dunai árhullám már nem fenyeget, ugyanakkor a belvízzel borított területek nagysága továbbra is hatezer hektár fölött van Pest megyében. A Duna-parti települések most nem aggódnak, a dél Pest megyei községek száz szivattyúra várnak. TUDÓSÍTÓINKTÓL A Duna Pest megyei szakaszán már levonult az árhullám, így jelenleg nem kell árvíztől tartani a folyó menti településeken. A belvízzel borított területek nagysága azonban változatlanul 6430 hektár - tájékoztatta lapunkat Kollár Gábor, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári veszélyhelyzeteket kezelő osztályának vezetője. A szakember elmondta, hogy a vízzel borított területek nagy része használaton kívüli, csupán 170 hektárnyi vetést és szántót lepett el a víz. Újhartyánban, Törtelén, Abonyban és Kocséren a legsúlyosabb a helyzet, itt másodfokú belvízvédelmi készültséget - azaz fokozott ellenőrzést - rendeltek el. Ennek ellenére, ahogy ezeken a településeken, Pest megye más községeiben, városaiban sem veszélyeztet lakóházakat a víz. Az önkormányzatok azonban a napokban záruló felmérés szerint több mint száz szivattyút kértek a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtól. Bár a szakemberek előrejelzése szerint a Duna Pest megyei szakaszán nem kell árvíztől tartani, a települések felkészülnek egy esetleges árra. Mint dr. Kovács Tibor váci jegyző elmondta: az előrejelzések szerint még az alsó rakpartot sem veszélyezteti a víz, legfeljebb arra lehet számítani, hogy a Duna-parton lévő játszóterek játékait kell máshova helyezni. Eddig nem tettek semmilyen intézkedést, de természetesen, rendelkezésre állnak a homokzsákok, amelyeket, ha szükséges, fél órán belül a helyszínre lehet szállítani. Nagyobb károkat évek óta nem okozott a víz Dunakeszin. A Duna, ahogy azt dr. Dóczi István aljegyzőtől megtudtuk, legfeljebb a rév közelében lévő üdülősoron okoz időnként gondokat. A most várható tetőzéstől sem tartanak, ennek ellenére a védelmi bizottság felkészült az intézkedési terv végrehajtására. Ha szükséges, biztosít szivattyúkat, s ha mégis bekövetkezne a legrosszabb, akkor a veszélybe kerülők kiköltöztetését is gyorsan meg tudja oldani. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ráckevei részlege hétfő reggel útnak indított egy speicálisan felszerelt műhelykocsit két szakemberrel Szolnokra. Mint azt Dosztál László árvízvédelmi felügyelő elmondta, két munkatársuk főleg az árvízvédelemnél használt gépek javítására van szakosodva, ilyen minőségben küldték őket a Tiszától veszélyeztetett városba. Dunakeszin a parti játszótérig ér a folyó FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT Bőkezű jótevő a középkorból Kálmán hercegre emlékeztek Muhiban Az 1208-ban született Kálmán herceg, II. Endre király és Meráni Gertrúd gyermeke, halicsi király emlékére állítottak kopjafát szerdán az 1241-ben vívott muhi csata emlékhelyén a Gödöllői Premontrei Gimnázium öregdiákjai és mai tanuló ifjúsága a helyi önkormányzattal közösen. II. Endre Magyarország határait Galícia irányába a halicsi fejedelemség meghódításával a Dnyeszterig szerette volna kiterjeszteni. Ennek érdekében sorozatos hadjáratokat viselt az 1200-as évek elején. Halicsot elfoglalta, és Kálmán fiát megtette királyává. De a magyar hadak hazatértek, a belső felkelők elől Kálmánnak is menekülnie kellett. Bár többé nem tért vissza, de a királyi címet végig megtartotta. Halics elvesztése után a Szepesség grófja címet kapta apjától komoly felvidéki birtokkal. Ott találkozott a premontrei szerzetesekkel, akik akkor Torna megyében jászói monostorukat építették. Ezt az építkezést Kálmán herceg komoly birtokkal és adományokkal segítette. Amikor az első világháború után a húszas évek elején a jászóvári premontrei rend akkori főnöke, Takács Menyhért elhatározta a gödöllői középiskola megalapítását, a figyelem ismét a közben Csehszlovákiához került jászói monostor bőkezű adományozójára, Kálmán hercegre irányult. A gödöllői premontrei iskolát és rendházat - amely ma a Szent István Egyetem központi épülete azoknak a birtokoknak a jövedelméből, illetve a rájuk felvett hazai és külföldi kölcsönökből épült fel, amelyeket a rend az 1200-as évek elején Kálmán hercegtől, majd a tatárjárás után bátyjától, IV. Bélától kapott. Kálmán herceg vitézül harcolt a muhi csatában. Ő védte a Sajó-hidat, hogy ne akadályozza a tatár sereg átkelését. ''Hután nem kapott segítséget a magyar szekértábortól a nagy túlerővel szemben, kénytelen volt megfogyatkozott embereivel visszavonulni. A csatában IV. Béla király menekülését biztosította, majd sebesülten Pst érintésével menekült délvidékre, ahol belehalt sebeibe. A kopjafát Gémesi György gödöllői polgármester és Molnár István, Muhi jegyzője leplezte le. A muhi emlékhelyen kétszáz résztvevő előtt Ullmann Péter gödöllői kormányzó perrel áldotta meg a Pálvölgyi Richárd egyetemi magántanár által faragott kopjafát. Az emlékhelyen Varga Árpád gödöllői műkőkészítő mester emléktábláját helyezték el, amelynek költségeit a gimnázium tanulói, tanárai, dolgozói, az öregdiákok és az iskola barátai vállalták. A kőalapzatban elhelyezték a kopjafa alapító okiratát tartalmazó tégelyt is. B. A. G. Kálmán herceg 1931-ben felállított szobra a Szent István Egyetem előtt Gödöllőn. Róni József alkotása. fotó: balázs Gusztáv Embercsempészek bújtak meg Aszódon Együttműködési megállapodást írt alá a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság és az Aszódi Polgárőr Egyesület. A megállapodás létrejöttét gyorsította, hogy a közelmúltban Aszódon egy cég telephelyén 139 ázsiai menekültre bukkant a vám- és pénzügyőrség. A Határőrség Országos Parancsnoksága és az Országos Polgárőr Szövetség tavaly márciusban kötött megállapodásának köszönhetően a határőrök immár huszonegy polgárőr szervezettől várhatnak embercsempészettel foglalkozó csoportok leleplezését segítő információkat. Cserébe vállalják a március elsejétől hivatalos személynek minősülő polgárőrök szakmai továbbképzését. Puzsár János nyugalmazott határőr alezredes, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság polgárőrségi szakreferense lapunknak elmondta: több olyan település polgárőr szervezetével is megállapodást kötöttek, amelyek az országhatártól 50-60 kilométeres távolságra találhatók, de beleesnek az embercsempészek által használt útvonalakba. (Aszód a Budapest-Sturovo tengely egyik fontos állomása.) Ráadásul az a tapasztalatuk, hogy az ország belsejében könnyebb az egyre szervezettebben működő csoportok nyomára bukkanni. Erre éppen az aszódi eset a példa, ahol hónapokig feltűnés nélkül bújtattak 139 ilegális bevándorlót. Az eset pikantériája, hogy több ízben a rendőrök vigyáztak a menekültekre, ugyanis a traffipaxos gépkocsi éppen ideiglenes lakhelyük, a volt Volán-telep előtti parkolóból fényképezte a gyorshajtókat. Rendellenességet, gyanús körülményeket azonban nemcsak a rendőrök nem tapasztaltak, hanem annak a szállítmányozó cégnek a sofőrjei sem, akik a telepen, a menekültek szálláshelyétől 15 méterre található üzemanyagkútnál tankoltak. Az embercsempészek jól szervezték meg áldozataik élelmezését is. A rendőrség - az egyelőre továbbra is csak gázálarcban megközelíthető helyiségben - nagy mennyiségben talált Csömörön sütött kenyeret, ládákban tárolt almát, szárazkészítményeket. Ezeket minden bizonnyal teherautóval szállították Aszódra azért, hogy elkerüljék a helyben vásárlás rizikóit. Rácz Zoltán Két nap a váci ligetnek Nyolc heverőt, több tucat gumiabroncsot találtak a többi között azok a váci iskolások, akik a hét végén Vác ligetét, a város déli kapujánál lévő zöldterületet takarították. A becslések szerint még több ezer köbméter szemét hever a település területén. A váci polgármesteri hivatal környezet- és természetvédelmi irodája a 2000. évi Zöldprogram keretében . Adj egy napot a ligetnek elnevezéssel, takarítást szervezett. Az egy napból kettő lett, az első napon a város általános és középiskoláinak diákjai gyűjtötték zsákokba a ligetben és a ligeti tó környékén elszórt szemetet, a második napon a felnőttek, a civil szervezetek dolgoztak ugyanott. A város parkjaként számon tartott területen a nyolc heverőn és a legalább negyven gumiabroncson kívül négyszáz zsák szemetet szedtek össze és raktak zsákokba a gyerekek. Az önkormányzat egyébként csaknem négy és fél millió forintot fizet azért a köztisztasági kft.-nek, hogy a város parkjaiból összeszedje és elszállítsa a szemetet, amelynek mennyisége eléri a hatszáz köbmétert. Ezenkívül egy iskolával is kötött szerződést a város három parkjának tisztán tartására, ám a gyerekeknek még sikerélményben sincs részük. Azt a részt, amit délelőtt megtisztítanak, azt ebéd után már szeméttel teleszórva találják. A liget immár hagyományos tavaszi nagytakarítása évről évre sok hulladéktól szabadítja meg a városnak ezt a vonzó részét, ám Vác területén huszonhárom olyan helyet tartanak nyilván, amely illegális hulladéklerakóként működik. Az itt összegyűlt szemét, összetört bútor, kibelezett tévé, mosógép, gumi, törmelék mennyiségét négyezerkétszáz köbméterre becsülik a szakemberek. És ezek csak a nagyobb szemétdombok a városban, mert a huszonhárom mellett legalább ugyanannyi kis „lerakó” van, ahová előszeretettel viszik autóval a szemetet. B. J. G. A száz év igenis ajándék A szép kor a sors ajándéka - tartja a régi közmondás. De vajon valóban ajándék kilencven, száz vagy még ennél is több évet megélni? Réti Jakabné, született Kreisz Rozália szerint igenis az, - ha élete alkonyán szerető család veszi körül az embert, s a békesség olyan a családtagok között, mint az égő csipkebokor, aminek soha nem alszik ki a lángja. Száli néni — Taksonyban mindenki így hívja — 1900 tavaszán született hatodik gyerekként. A gyermekkorból az édesanyjára emlékszik vissza a legszívesebben, meg azokra a hófehér süvegcukrokra, amit a mama vitt nekik vásárfiaként Pestről, ha túladott a piacra szánt portékán. A földdel, állatokkal való viaskodás és a nagy család hamar elnyűtte a szülőket, az idő tájt haltak meg, amikor Száli néni világra hozta az első gyerekét, Jakabot. Összesen öt gyermeke született, de ma már csak kettő él belőlük, s a papa is rég elment, 25 évvel ezelőtt. Több mint fél évszázadig éltek együtt jóban és rosszban. Laktak albérletben, dolgoztak napszámosként. - Hirtelen haragú volt az öregem, de nagyon jó ember - mondja Száli néni a megboldogultról. - Ha veszekedni támadt kedve, elmentem hazulról, s mire visszatértem, már nevetett. Engem az anyám arra nevelt, nem feltétlen muszáj visszanyelvelni, perlekedni, mert abból csak harag lesz. Márpedig a családot a békesség tartja össze. Százévesen könnyű bölcsnek lenni. Szerintem Száli néni már fiatalon is az volt, s talán az állandó békességben élésnek is része volt abban, hogy ilyen szép kort megért. M. Gy. O. APRÓHIRDETÉS A Johnsvill Kft. (Páty) felvételre keres erősáramú villamosmérnököt és technikust. Érdeklődni lehet a (23) 344-200-as telefonszámon. Lindair Kft. (Páty) felvételre keres légtechnikában és épületgépészetben jártas épületgépész mérnököt vagy technikust. Érdeklődni: (23) 344-200, 06 (30) 210-4099. Középfokú végzettségű kertészt azonnali belépéssel brigádvezetőnek keresünk. A bérezés közalkalmazotti, szolgálati lakás van. MTA ÖBKI, Botanikuskert, Vácrátót. Telefon: (28) 360-122.