Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. május

2000-05-26

Szegedi mennybemenetel A tél végén néhány hétig üresen állt Rác­kevén a Munkácsy-díjas festő Patay László Duna-parti háza. - A lehető legrosszabb időben lettem beteg - kesergett kórházi ágyán, már lá­badozva egy súlyos szívműtét után. Várt rá a szegedi dóm, hogy elkészítse Magyarország­­ legnagyobb­­ kupola­­szekkóját. A mintegy háromszáz négy­zetmétert betöltő monumentális kompo­zíció a Szentlélek pünkösdi eljövetelét je­leníti meg . A sors kegyes volt hozzá, fel­épült, s egy időre megint nélküle zajlik az élet a ráckevei házban. Kamionnyi fes­tékkel, szerszámmal indult Szegedre. Maga a dóm nem új a számára, eddig kétszer dolgozott itt. 1980-ban a Szent Gellért-kereszthajót varázsolta át szekkókkal, 1983-ban pedig Szent Pétert és Szent Pált komponálta meg, összesen hatvan négyzetméteres falfelületen. A szegedi Fogadalmi-templomot az 1879- es nagy árvíz túlélői emelték hálából. Az építkezés pedig a háború miatt csak 1923-ban kezdődött el, a felszentelésre pedig 1930-ban, a Csanádi püspökség ala­pításának 900 évfordulóján került sor. A tervtől a kivitelezésig 40 év telt el, így történhetett meg, hogy a Szent Gellért-ol­­tár feszülete, Fadrusz gyönyörű alkotása jóval a művész halála után került a helyé­re, ennek teremtettek méltó hátteret Patay László szekkói. Fadrusz Jánoson kívül a XX. század majd minden jelentős műal­kotója jelen van a dómban, köztük Krasz­­nai Krausz Lajos, Róth Miksa, Zsellér Imre, Muhits Sándor és Márton Ferenc. Hogy milyen lesz a kupola, azt az egy­ház illetékesein kívül csak néhány közeli barát tudja, akiknek Patay megmutatta a makettet és a részletrajzokat. Ez utóbbiak azóta fent vannak vele a magasban, ha pedig elkészül a nagy mű, belekerülnek azokba a mappákba, amik megőrzik eze­ket az értékes relikviákat az utókor szá­mára. Hatvannyolc évesen, egy nehéz szív­műtét után nem könnyű 46 méter ma­gasban dolgozni. A munkát egy hatal­mas Bábel-torony segíti, amit többva­­gonnyi vascsőből épített meg a szeged­­szőregi Czell Építészgépesítési Kft. Az állványhoz lift is tartozik, Patay László tehát szerencsésebb helyzetben van, mint nagy templomfestő elődje, Miche­langelo volt, akinek lajtorján kellett fel­kapaszkodnia a magasba, amikor megal­kotta a reneszánsz és barokk kor stílus­jegyeit egyaránt megjelenítő, mindmáig felülmúlhatatlan csodát, a sixtusi kápol­nát. Reméljük, Ráckeve díszpolgárának, Patay Lászlónak utolsóként vállalt nagy­méretű műve is ilyen időtálló és szemet­eiket gyönyörködtető lesz, méltó befeje­zése az idén 70 éves szegedi dómnak. Matula Gy. Oszkár Norvégiába utazik az Örkényi big band A norvégiai Trondheim városában meg­rendezésre kerülő európai ifjúsági zenei találkozón vesz részt az Örkényi Cziffra György Zeneiskola Bounheur big bandje. Az együttes négy évvel ezelőtt alakult, két lelkes zenetanár, Lauter Csaba (sza­xofon) és Tóth Antal (trombita) vezetésé­vel. A húsz főből álló zenekar tagjai 14-20 év közötti fiatalok. Van közöttük, akit a zene szeretete visz minden szombat délelőtt a próbára, de vannak, akik ezen a vonalon képezik magukat tovább. Híven a névválasztáshoz, ami vidámságot je­lent, a jókedv, az együtt zenélés öröme fogja össze a csapatot. Az Európa fiatalságát felvonultató fesztiválra a kontinens minden országá­ból érkeznek résztvevők. Műfajonként egy-egy együttes képviseli hazáját. A Bounheur big band először 1998-ban sze­repelt ezen a rendezvényen, amelynek akkor Spanyolország adott otthont. Az utazás jogát egy magyarországi válogatá­son harcolták ki. A két évvel ezelőtti si­ker bizonyítéka, hogy ebben az évben egyenesen a házigazda norvégoktól érke­zett a meghívás az együttes számára. A május 30. és június 4. között zajló fesztiválra tízezer szereplőt és mintegy százezer látogatót várnak a rendezők. A tervek szerint Trondheim városának te­rein naponta kétszer koncerteznek a fiata­lok. Az egyórás műsor ideje alatt Gersh­win, Duke Ellington, Eric Hein és más, a műfaj klasszikusainak számító szerzők műveit adják elő. Főpróbának számít az a két koncert, amelyet útjukat megszakítva, május 27-én és 28-án adnak a németor­szági Bad­ Nenndorf városában. A zenekar vezetői bíznak abban, hogy meg tudják ismételni a két évvel ezelőtti sikeres szereplést, és méltón képviselik az országot a bigband-zenekarok által képviselt műfajban. Töll­ Andrea NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2000. MÁJUS 26., PÉNTEK 33 Marad a kastélyban a Tourinform A turisták eligazítása és a helybeliek tájékoztatása egyaránt feladata a gödöllői irodának Új Tourinform-irodát szeretne kialakítani a Gödöllői Királyi Kastélyban a Gö­döllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület. A Magyar Turizmus Rt.-vel kötött névhasználati szerződés szerint már öt éve működik a térség Tourinform­­irodája a barokk műemlék falai között. A megalakulásakor úttörőnek számító idegenforgalmi civil szervezet hosszabb ideje keresi a megoldást. Törekvései megvalósításához J. Berencz Ibolyától, a Gödöllői Polgármesteri Hivatal épí­tészmérnökétől kért szakmai segítséget. Vele beszélgettünk. MUNKATÁRSUNKTÓL - Milyennek kell lenniük a jól működő területi információs és marketingirodák­nak? - A szaporodó számú Tourinform-iro­­dákat olyan bemutatótermeknek tekinti a Magyar Turizmus Rt., melyek az adott tér­ségek, esetünkben a Rákos és a Galga mente fogadószobái. Itt találkozik a ven­dég a turisztikai kínálattal. Alapvető fel­adatuk, hogy versenysemleges informá­ciót nyújtsanak a látványosságokról, a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokról és programokról. A turisták tájékoztatását nem végezhetik el sikeresen a kistérségi információk gyűjtése és továbbítása, programok szervezése, kiadványok készí­tése és kiállításokon való részvétel nélkül.­­A gödöllői Tourinform-iroda ma is a város leglátogatottabb épületében, jól megközelíthetően helyezkedik el, de csak egy dolgozó fér el három négyzetméte­ren. Nem lehet megfelelően elhelyezni a kiadványtárolókat, és kirakata sincs. A kastély sem bővelkedik termekben, hi­szen nagyobb része még felújításra vár. Hol sikerül helyet szorítani az idegen­­forgalmi ügynökségnek? - A helyszín kiválasztása többszöri egyeztetési folyamat eredménye. Az együttgondolkodás kezdetekor még a kastély előtti körbástyát szerettük volna e célra felhasználni. Önálló helyiségcso­portban, de mégis a kastély, mint a fő tu­risztikai vonzerő közvetlen közelében. A helyiségek hasznosításával járó ne­hézségek, a költségbecslés fekete-fehér számai győzték meg az egyesületet ar­ról, hogy itt nem tudja kialakítani az iro­dát. További fejtörés és egyeztetés után találtuk meg az új helyszínt a kastély épületén belül. Ez megfelel az előírások döntő többségének, elfogadta a kastélyt üzemeltető közhasznú társaság, a város, az egyesület is, és a műemlékvédelmi hatóság sem ellenzi.­­ Hol találják meg az irodát azok, akik tájékozódni szeretnének a környék szabadidős vagy éppen kulturális aján­latairól? - A kastély ajándékboltjával szemben egy körülbelül tíz négyzetméteres terü­letet pultrendszerrel határolunk el. A vendégek a pult előtt állva kaphatják meg a szükséges információkat. A pult­­rendszer anyagában és kidolgozottságá­ban is a kastély bútoraival harmonizál. A tervezéséhez szükséges gyakorlati igényeket a budapesti Sütő utcai iroda működési tanulságai alapján gyűjtöttem össze. Segítségemre volt ebben Padányi Ágnes, aki a megnyitása óta vezeti ezt a legelső Tourinform-irodát. Nem elég például, ha van tér a számítógépnek, azt úgy kell elhelyezni, hogy ki tudják for­dítani az ügyfél felé. Meg kell oldani a pénzért értékesítendő termékek - úti­könyvek, videokazetták, térképek, me­netrendek, jegyek, bérletek és ajándék­­tárgyak -, valamint a könnyen elvehető ingyenes prospektusok elhelyezését. -Az egyesület ma két irodát működtet a városban. Úgy tűnik, a kastély a jövő­ben sem tud elegendő teret kínálni az egyesület feladataihoz. - Ez igaz. A kastélyban csak a kiad­ványok napi mennyiségeinek raktározá­sa oldható meg; szükség van a pár száz méterre található művelődési házbeli ad­minisztrációs iroda és raktár bővítésére. Ezt úgy terveztük meg, hogy méreteiben és kialakításában is igazodjon a már meglévő üzletek portáljaihoz. Kényel­mesen elvégezhetők lesznek az admi­nisztrációs teendők, a raktárterület pedig akár a háromszorosára is nőhet. Ehhez a munkához is megkapta az egyesület a művelődési ház és az azt fenntartó ön­­kormányzat jóváhagyását. Hamarosan elkezdődik a kivitelezés - az egyesület nemrég elfogadott költ­ségvetése egymillió forint önrészt tar­talmaz az ismertetett, pályázati támo­gatást reménylő munkálatokra s né­hány hónap múlva méltóbb körülmé­nyek között fogadhatják a vendégeket Gödöllőn. Az irodának is otthont adó barokk épület homlokzatának részlete FOTÓ: BALÁZS GUSZTÁV Vác: támogatás előtt vagyonvizsgálat A család vagyoni helyzetét is vizsgál­hatja a szociális osztály a gyermekvé­delmi támogatásra való jogosultság elbírálásakor a váci képviselő-testület döntése értelmében. Ez elvben ezernél is több gyermek családját érintheti. Vácon jelenleg ezerszázötvennégy gyermek részesül rendszeres gyermek­­védelmi támogatásban. A polgármesteri hivatal szociális osztályának tapasztala­tai szerint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság vizsgála­takor előfordult, hogy a jövedelemnyi­latkozatban szereplő adatokat nem tá­masztották alá a család életkörülmé­nyei. Vagyis a környezettanulmány vég­zése során több családról derült ki a múlt évben, hogy bizony jobban él, mint ahogy azt a bevallott jövedelme le­hetővé tenné. Az osztály javaslata alap­ján a képviselő-testület módosította a gyermekvédelmi ellátások helyi szabá­lyairól szóló rendeletét, lehetővé téve a gyermeket gondozó család helyzetének, életkörülményeinek összevetését az igazolásokban szereplő adatokkal. Arra is feljogosította a rendszeres gyermek­­védelmi támogatásról döntőket, hogy megvizsgálják a család vagyoni helyze­tét. A vizsgálat - amelyet a módosított gyermekvédelmi törvény is megenged - kiterjedhet a közös háztartásban élő kö­zeli hozzátartozók vagyonára is. A mó­dosított rendelet április elsején lépett hatályba. Az önkormányzat saját forrásából hatvanmillió forintot fordít az idén szo­ciális támogatásokra. Ebből mintegy hu­szonegymillióval a gyermekek életkö­rülményeinek javítását segíti, ezen belül pedig tizenhárom és fél millió forint sze­repel az idei év költségvetésében rend­szeres gyermekvédelmi támogatásra. B.J. G. Május hetedikén meghalt dr. Vitális Györgyné született dr. Zilahy Lídia Gizel­la okleveles geológus, helytörténész, Monor város díszpolgára. Gyászjelentést nem szokott az ember érdekes olvasmányként olvasgatni. A Zilahy Lídia halálának híréről és búcsúz­tatójának időpontjáról tudósító, fekete szegélyes írás fölé azonban többször is odahajoltam, míg azután a kezembe fog­tam, és hosszan eltöprengtem fölötte. Mit tudtam én eddig dr. Zilahy Lídiá­ról? Hogy beszaladt egyszer egy vékony, energikus kis­asszony a vidéki szerkesztő­ségbe, és azt mondta, tegezzük nyugod­tan, s szólítsuk Lidikának. Nem esett ez nehezünkre, a korkülönbséget semmivé tette Zilahy Lídia kortalan elevensége. S bár Pesten élt már akkor, monori témájú kéziratokat hozott. S szülővárosáról úgy tudott beszélni, hogy attól fogva, ha a Csokonai utca végén álló még azután is évtizedekig Zilahy-kastélyként emlegetett épület előtt vitt el az utam, ahol pedig rég nem Zilahy járásbíró és a családja élt már folyton arra gondoltam: hogyan tel­tek itt a Zilahyak napjai? S minthogy ak­kor a szocializmust építettük éppen, tele volt ez a kérdés ismeretlen elemekkel. Zilahy Lldika nem volt munkáskáder, nem volt az egyáltalán, de úri hölgy meg, ahogy akkoriban az úri hölgyeket el lehe­tett képzelni, hát az se volt, végképp. Hanem közismert és rendkívül népsze­rű ember, Monoron, a szakmájában, a tu­dományos életben és a helytörténetet ku­tatók között, az volt, igen. Erről ír a helyi A régi asszonyok lapban őt elbúcsúztató helytörténész munkatársa, Németh László is. Hogyan csinálta? Elsősorban is hűséges volt. Házassá­gának negyvennyolcadik évében érte a váratlan halál. Három gyermeket szült. Nyilván nem sokat töprengett, a karrier­jét építgesse-e, vagy gyermekei legye­nek. Mindkettőre futotta erejéből. S amellett, hogy egyetemi pályadíjat nyert (Csörög környéki harmadidőszaki nö­vénymaradványok címen írt dolgozatá­val), bírt nő is lenni. Operculina jellegű paleogén Foraminiferáiak, ez volt a tár­gya doktori értekezésének, amellyel megszerezte az egyetemi doktori fokoza­tot, És közben anya volt. Amikor az Országos Vízügyi Hivatal Vízkészlet-gazdálkodási Központjában csoportvezető geológusként vízkutató fúrások földtani anyagfeldolgozásán munkálkodott, már háromgyermekes anya. Miközben - mert hűséges volt szülő­helyéhez is - tudományos publikációi mellett helytörténeti és néprajzi dolgo­zatokat írt, gyűjtötte a Monorról szóló adatokat és információkat akárhány té­makörben: földtan, vízlelőhelyek, építé­szet, kézművesmesterségek, állatte­nyésztés, szőlőkultúra. És háztartást ve­zetett persze. Némely régi asszonyokba többéletnyi energia szorult, vagy hogyan is csinál­ták, jó lenne tudni. Hat unokája van. Jártam a minap a monori Kossuth Általános Iskola ügyes gyerekek munkáit bemutató kiállításán, láttam egy remek, pályadíjas albumso­rozatot. Amely a városnak akár hivata­los kiadványa is lehetne. Kiderült, hogy Zilahy Lídia egyik lányunokájáé az al­kotás érdeme. Meg hát a nagymama is segített bizonyára, mondták, ez annyira tökéletes. Hát persze. A nagymamának erre is, ilyesmire is jutott ideje. Amikor a város hatszáz éves évfordu­lójára készülő Monori Krónikához gyűlt az anyag, megszállottan dolgozott, száz­ötven gépelt oldalnyi cikket írt, doku­mentumokat fényképezett. Saját költsé­gen. Miközben Pesten lakott, 1998. március 15-én lett Monor város díszpolgára. Szerettem volna írni róla, nem értem el, úgy tűnt, folyton úton van. Most azután már nincs, aki válaszol­jon, mi kell ahhoz, hogy egy életet egy kicsi és törékeny asszony ennyire teljes­sé tegyen. Hogy csak a családja, rokon­sága - amelyet ápolt és összetartani ma­ga is segített - a gyászjelentésben félol­dalas felsorolást kitegyen. Hogy fél vá­ros aggódjon, mi lesz Zilahy Lldikával, akit váratlanul meg kellett operálni, pe­dig épp a szőlő- és bortermelés múltját kutatta és publikálta a helyi újságban. Ha vannak még ilyen régi asszonyok, kérdeznünk kéne őket, feltétlenül. Hogy utánozni lehessen őket. Ha bírjuk egyál­talán. Zilahy Lídia urnáját ma délután négy órakor helyezik el a monori református temetőben. K. Zs. Szent Flórián györgyei katonái Száz évvel ezelőtt, 1900. május 24-én alakult meg a Tápiógyörgyei Önkéntes Tűzoltóság. Az alakulást megörökítő jegyzőkönyvet a Pest Megyei Levéltár őrzi, tanúsága szerint 35 fős volt az alapí­tó tagság, köztük a község nagybirtokosa is, Györgyey Illés. Mint azt az alapítók kinyilvánították, a község vagyonának gyarapításáért, a falufejlődésért, s a nehéz munkával megszerzett javak megmenté­séért szövetkezetek, lévén, hogy a telepü­lés 170 éves történetében nemegyszer fu­tott fel a vörös kakas a háztetőkre. Az önkéntes szó azt jelenti, hogy a vál­lalt munkáért nem jár pénz. Sőt mi több, az önkéntes fizetséggel tartozik a tagsá­gért. A tápiógyörgyei tűzoltók esetében mégis ez történt, tehetsége szerint 20-tól 80 koronáig fizettek az aktívak, a pártoló tagság pedig nyolc koronába kóstált fejen­ként. Hogy túl ezen miként zajlott az egyesület tevékenysége, hány tűzesetnél jeleskedtek az elmúlt száz évben, arról Bi­hari József Fejezetek Tápiógyörgye Köz­ség Önkéntes Tűzoltóságának 100 éves történetéből című kötete számol be, ami a tápiógyörgyei önkormányzat támogatásá­val jelent meg a napokban. A levéltári bú­várkodáson túl 38 korabeli fotót és faximiliét is sikerült felkutatni a legrégeb­bi kép 1914-ből való, ami Wéber Gábor önkéntes tűzoltót örökítette meg egy ló­­vontatású szerkocsi mellett. Bihari köny­vét egész napos megemlékező ünnepsé­gen mutatták be a nagyközönségnek. M. Gy. O.

Next