Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. július

2000-07-21

Elmaradt műtétek, menekülő orvosok Döntésre várnak a Péterfy Sándor utcai kórház és az Országos Traumatológiai Intézetben A politikai döntés megszületett, a gyakorlatban azonban hét hónapja változat­lan a helyzet. Senki nem tud konkrétumot arról, mikor, milyen feltételekkel költözik a Péterfy Sándor utcai kórház traumatológiai osztálya az Országos traumatológiai Intézetbe. Mindkét intézményben rendkívül rossz a hangulat, sok dolgozó tarthatatlannak érzi a helyzetet. - Minden a mi bőrünkre megy! - ke­­sergi egy fiatal orvos a Péterfy Sándor utcai kórház folyosóján. - Hét hónapja folyik ez a cirkusz, a kórház már nem költ ránk, mondván, úgyis elmegyünk. A minap, műtét közben mondta fel a szol­gálatot az utolsó működő röntgenkép­erősítő, az orvosok rutinjának köszönhe­tő, hogy a műtét sikeresen befejeződött. - Demoralizálták az egész társaságot - csatlakozik néhány orvos - lassan a működésképtelenség határára kerülünk. A betegek állandóan kérdezgetik, mi lesz velünk, megyünk, maradunk? Ilyen hangulatban egyszerűen nem lehet tisz­tességgel dolgozni. A kollégák egy része nagyobb fizetést, biztos jövőt ígérő munkahelyre menekült, volt olyan is, aki pályát változtatott: ügynöknek állt. A Budapest hosszú távú egészségügyi koncepciója című dolgozat - többek kö­zött - a nagy, regionális ellátóközpontok kialakítását tűzte ki célul. Ennek a folya­matnak egyik lépcsőfoka a két intézet összevonása. Az eddigi gyakorlat sze­rint a keleti régióban a hét három napján a Péterfy Sándor utcai, a többi négy na­pon pedig az Országos Baleseti Intézet adott ügyeletet. Szolnoki Andrea főpol­gármester-helyettes szerint a döntés megalapozott, hiszen a traumatológiai intézet háromszázötven ágya mindössze hatvan-hetven százalékos kihasználtság­gal működött. A Péterfy baleseti sebé­szetének teljes személyzetét áthelyezik, mondta lapunknak egy korábbi nyilatko­zatában, elbocsátásokról nincs szó. A szakminisztérium eredetileg úgy tervez­te: márciusig lezajlik az átalakítás. A Péterfy Sándor utcai kórház főigaz­gatója, Ferenczi István kissé felemásnak tartja a tervet, hozzátéve, ha Budapest betegellátásában nem okoz problémát, logikus döntés, hogy egy mindent magá­ban foglaló regionális központot hozza­nak létre. Ugyanakkor a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egyik tanszé­keként is működő traumatológiai osztály áthelyezése komoly presztízsveszteség a Péterfy kórháznak. A Városháza Fidesz­­frakciója alapvetően nem ellenzi a két intézmény összevonását. Kupper And­rás, az egészségügyi bizottság alelnöke szerint azonban ilyen döntést semmi­képpen nem lehet „huszáros vágással” véghezvinni. Felvetették: nem tisztázott, hogy az a traumatológiai intézet, ahol decemberben az orvosok hordták-vitték a betegeket, bírni fogja-e a heti hét nap ügyeletet. Az Országos Traumatológiai Intézet­ben már áprilisra sztrájkhangulat uralko­dott el. Fokozta a bizonytalanságot, hogy mind a mai napig nem tudni, ki lesz az intézet vezetője: Renner Antal je­lenlegi főigazgató, Fekete Károly, a ko­rábbi Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem traumatológiai tanszékvezető­je, vagy Sárváry András, a Péterfy Sán­dor utcai kórház traumatológiai osztá­lyának, egyben a Semmelweis Egyetem tanszékének jelenlegi első embere. Má­jus közepén beadta felmondását Csepre­­gi Gyula, az aneszteziológus és intenzív terápiás osztály vezetője, minek követ­keztében egy napig elmaradtak a program Idén fejeződik be a WHO Egészsé­get mindenkinek 2000-re című programja, melyben az OTRI főor­vosa, Magyari Zoltán a közúti bal­eseti szekcióban képviselte Ma­gyarországot. Mint mondja: a tag­országok békeidőben is kiemelt fel­adatnak tartják, hogy esetleges ka­tasztrófa esetén álljon készenlétbe egy olyan nagy kapacitású intézet, amely a hét bármely napján fogad­hatja a sérülteket. É­e a fővárosban jelenleg egyedül a traumatológiai intézet alkalmas, többek között azért, mert itt van helikopter-leszál­ló. Kérdésesnek tarja, hogy heti hét nap ügyelet és leterheltség mellett képes lesz-e az intézet a váratlan helyzetekben megfelelni, személy­zetet, üres ágyat biztosítani. mozott műtétek, mert az aneszteziológu­sok mindössze négy - életveszélyben lé­vő - beteg altatását vállalták. A traumatológiai intézet hatvan na­pon túli tartozása április végén elérte a negyvenmillió forintot, azóta is súlyos gondokkal küzdenek. Időről időre kér­désessé válik, hogy egy-egy felvételi napra lesz-e elég ágyuk, lélegeztetőgé­pük, szakszemélyzetük. Heti hét nap ügyelettel pedig évente mintegy három­ezerrel több beteget fogadnának. A Péterfy Sándor utcai kórház balese­ti sebészete - bár csökkenő mértékben - szintén veszteséges. Sárváry András, osztályvezető főorvos lapunknak annyit mondott: a két intézet vezetősége koráb­ban megegyezett abban, hogy amíg a helyzet megnyugtatóan nem rendeződik, nem nyilatkoznak a sajtónak. Renner Antal, az OTRI főigazgatója már régen nem vesz részt az intézetek egyesítésével megbízott ad-hoc bizott­ság ülésein. A professzor nem hiszi el, hogy két veszteséges intézmény fúziójá­ból egy életrevaló és legalább nullszal­dós intézet szülessen. Mint mondja, szó sem esik arról a feltételrendszerről, me­lyet a két intézet szakemberei már hóna­pokkal ezelőtt letettek a miniszter aszta­lára. Ezek teljesítése nélkül pedig re­mény sincs arra, hogy az OTRI átmentse több mint négy évtizedes szakmai érté­keit, és legalább megkísérelje a nonstop ügyeleti rendszerben az országos inté­zettől jogosan elvárt szakmai színvona­lat megtartani. Akár már holnap átvállal­nának egy felvételes napot a Péterfy Sándor utcai traumatológiától, mondja, amihez különösebb segítséget sem kér­nének. Emellett azonban mindenképpen szeretnék folytatni tudományos, oktató tevékenységüket. Az egyesítést nehezítő szakmai ellen­tétek az elmúlt negyven évre nyúlnak vissza. Szakemberek azt mondják: a két intézmény úgy viszonyul(t) egymáshoz, mint két szomszéd vár: a Péterfy kórház traumatológiai osztálya egyetemi tan­szék volt, míg az országos intézetbe - a rossz nyelvek szerint - „mindig is pum­pálták a pénzt, és ezért jobb körülmé­nyek között, több emberrel dolgozhat­tak.” Némelyek szerint az egyesítéssel a páciensek jobban járnak majd, hiszen az új intézményben minden szolgáltatást megkaphatnak. A fúzió gazdasági elő­nyökkel is jár: például kevesebb műszert kell venni. Mások szerint viszont „a be­tegek egy létszámgondokkal küzdő, alulfinanszírozott intézetbe kerülnek, ahol az eddig tudománnyal, kutatással is foglalkozó személyzet rövid idő alatt le fog maradni a haladásról. Hiszen nap, mint nap hadrendbe kell állniuk”. Ty. K. Mi lesz a Péterfy­vel? * fotó: szabó Bernadett Mekkora a főváros tartaléka? MUNKATÁRSUNKTÓL A főváros vezetői azt értik Budapest pénzügyi tartaléka alatt, amit éppen pil­lanatnyi érdekük megkíván - mondta tegnapi tájékoztatóján a városházi MIÉP-frakció tagja, Zsinka László. A politikus ezzel arra utalt, hogy egy kül­földi lapban Demszky Gábor főpolgár­mester azt nyilatkozta, a fővárosnak öt­­százmillió dolláros tartaléka van. Atkári János, a pénzügyekért felelős főpolgár­mester-helyettes szerint viszont nyolc­vanmillió forint van a kasszában. A MIÉP sérelmezi, hogy útburkolati jelek felfestésére idén csupán hetvenmillió fo­rint jut, ami a tavalyi összeg fele, a szük­séges harmada. Zsinka szerint ábránd, hogy a főváros kormánysegítség nélkül megépíti a 4-es metrót. Annak idején az orosz államadós­ságot azért nem használták fel a metró­építésre, mert azt az ipari minisztérium nem javasolta, a főváros közvetlenül nem is tárgyalt a külföldi partnerrel. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK 25 Rongálás után fegyelmi Folytatás a 23. oldalról A két iskolát a kerületi önkormány­zat korábbi döntése értelmében alapít­ványi kezelésbe adták. Egyiket a dyslexiások és tanulási zavarokkal küz­dő gyerekek felzárkóztatásával foglal­kozó rákospalotai Meixner iskola bérli, utóbbit pedig az idegenforgalmi és ke­reskedelmi képzést adó Paulay Alapít­vány csaknem százmillió forintért vá­sárolta az önkormányzattól. Egyesek­nek nem tetszik a váltás - bár mindkét alapítvány évek óta ismert a kerületben -, ám az önkormányzat már korábban döntött ez ügyben - mondta Ambrus János, alpolgármester. A két épület mű­szaki átadása-átvétele nemrégiben rendben megtörtént, a vandalizmust mindkét helyen csak néhány nappal ez után fedezték fel. Az ismeretlen rongá­sok letörték a mosdókat, kitépték a fal­ból a csapokat, leszaggatták a lambéri­át, és széttörték a beépített szekrénye­ket. A termekben, mellékhelyiségekben okozott pusztítás mindkét intézményt tanításra alkalmatlanná tette. A helyre­állításukhoz szükséges több millió fo­rinttal egyik alapítvány sem rendelke­zik, ezért az önkormányzat, vállalko­zók és magánszemélyek összefogásá­val folyik a munka. A rendőrség, rongálás miatt, ismeret­len tettes ellen indított nyomozást, - tá­jékoztatott Kesztyűs Rudolf alezredes a XV. kerület kapitánya - hiszen az épüle­tekből nem tűnt el semmi, viszont a tan­teremajtókat feltépve, a berendezést összetörve találták. A kapitány arról nem nyilatkozott, hogy - ismerve az alapítványi működésekkel kapcsolatos ellenérzéseket és előzményeket -, kik körében keresik a gyanúsítottakat. Azt azonban elmondta, hogy a nyomozás minden részletre kiterjed. - Bármiben reménykedtek is az elkö­vetők, a tanítás szeptemberben mindkét iskolában megkezdődik - hangsúlyozta az alpolgármester. A Meixner iskolában a jelentős helyreállítási költség nagy ré­sze az önkormányzatot terheli, mert az épületet csak bérbe adják az alapítvány­nak. N. H. E.-S. I. Ingerküszöb Budapest XIX. kerületében idős asz­­szonyt támadott meg egy harci kutya. Idén már több mint egy tucat ebtá­madásról adott hírt a sajtó. Mindezek azt látszanak alátámasztani, hogy a veszélyes kutyákról szóló úgynevezett pitbulltörvény gyakorlatilag végre­hajthatatlan. Erről kérdeztük dr. Kiss Lászlót, a Fővárosi Állat-egészségügyi és­ Élelmiszer-ellenőrző Állomás veze­tőjét. A törvény, amely szabályozza a ve­szélyes és harci ebek tartását, tenyész­tését, valóban betarthatatlan. A jogsza­bály szerint pitbull nem tenyészthető, nem hozható be az országba és nem törzskönyvezhető. Elvileg tehát ilyen fajtájú eb nincs is. Ráadásul a jogsza­bály leírása alapján aligha azonosítható a veszélyes kutya. -A harci kutyák tartását a jegyző en­gedélyezi. Ő mennyire számít szakértő­nek kutyaügyben ? - Az is probléma, hogy az önkor­mányzatoknál a jegyző mellett nincs olyan szakember, aki meg tudná mon­dani, hogy az adott eb pitbull vagy sem.­­ Ha kutyatámadásokról szólnak a hírek, az „elkövető” szinte kivétel nél­kül pitbull vagy Staffordshire terrier.­­ Más fajták - mint például a kuvasz vagy a rotweiler­­ sokkal gyakrabban harap, a pitbull azonban sokkal durváb­ban. - Mennyiben hibás a kutyatámadá­soknál az állat, és mennyiben az em­ber? - A pitbullnak más az ingerküszöbe, mint egyéb kutyáknak. Őket harci eb­nek teremtették, de más kutyák, és nem emberek ellen. A probléma gyökerét­­abban látom, hogy a kutyákkal a gaz­dáik nem foglalkoznak eleget, ezért azok elszemtelenednek, nem szokták meg az engedelmességet. Vagyis min­denképpen firtatni kellene a gazda al­kalmasságát arra, hogy képes-e ilyen kutyák tartására. Az eb ugyanis nem já­tékszer, tartása és nevelése szinte tudo­mány, amelyhez nem ért mindenki. Jó megoldás volna, ha szakmai tanfolya­mot végezne el mindenki, aki ilyen jel­legű kutyát akar őrző-védő célra tartani. S. G. A WESTEL Mobil Távközlési Rt. ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IGAZGATÓSÁGÁNAK EGYIK HÁTTÉRTEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ CSOPORTJÁBA: DINAMIKUS, NAGY MUNKABÍRÁSÚ, JÓ KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGGEL RENDELKEZŐ PROAKTÍV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI KÉPVISELŐT KERES. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI: • minimum középfokú végzettség, • számítógépes felhasználói ismeret, • egy európai nyelv társalgási szintű ismerete. AZ ALKALMAZÁSNÁL ELŐNYT JELENT: • kérdezőbiztosi vagy ügyfélszolgálati területen szerzett tapasztalat. AMIT KÍNÁLUNK: • versenyképes fizetés, • vonzó juttatási csomag. Lehetőleg fényképes önéletrajzo­kat várunk a megjelenéstől számí­tott 70 napon belül az alábbi címre: 1519 Budapest, Pf.434 Jelige: „PROAKTÍV" • fiatal és lelkes csapat. Iilestel 02-09. ÓBUDAI SZIGET Nézzen ki velünk a Pepsi Szigetre! Ha saját szemével kíváncsi rá, hol szórakoznak a fiatalok, milyen a kontinens legnagyobb fesztiválja, de egyedül nem mert nekivágni. Magyar­ország legkedveltebb napilapja akkor legyen a Népszabadság Rt. és a Sziget Kft. vendége egy délutáni sziget­bejárásra. Közös akciónkon akkor vehet részt, ha a mellékelt jelentkezési lapot kitölti, és július 26-ig eljuttatja címünkre (Népszabadság Online, 1016 Budapest, vagy elfaxolja a 387-8945 számra. A visszaküldők közül sorsoljuk ki azokat, akiket busszal viszünk augusztus 2-6. között az Óbudai szigetre, és munkatársaink kalauzolnak a fesztivál helyszínén. Sziget oldalak: www.nepszabadsag.hu Név: .................................................................. Életkor: D Q CírmDDDD Telefonszám: D D D D D D D 3Í«ídPj Mobil: □□□□□□□□□ E-mail:.............................................................. Augusztus 2-6. között du. négy órától melyik nap a legalkalmasabb Önnek?: 2- □ 3.Q 4.Q 5.Q 6.Q

Next