Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. július

2000-07-21

NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK 27 Solymár megvédi a véderdőt Néhány hónappal korábban reppent fel először a hír Solymáron, hogy a Kerek­hegyen lévő tizenhat hektáros erdőt előbbutóbb kivágják. A terület jelenleg magánkézben van, kezelője a Pilisi Park­erdőgazdaság. Az erdő tájvédelmi terü­let, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Korábban az erdő a községhez tarto­zott, míg 1994-ben privatizációs terület nem lett, akkor ötvenkilencen szereztek ott tulajdont kárpótlási jegy ellenében. Az önkormányzat álláspontja világos. Korábban sem járult hozzá, és most is elzárkózik attól, hogy ez a terület kike­rüljön a művelés alól. Álláspontjukról értesítették a solymáriakat, akik mind­ennek ellenére nem nyugodtak meg. Összegyűjtöttek tiltakozásképen ezeröt­száz aláírást is. A pletykák pedig tovább terjedtek. Többen már a hasznosítási lehetősé­gekről is hallottak, mely szerint vagy lakótelep, vagy faházbemutató terület, vagy mountainbike-pálya, vagy sza­badidőközpont lesz a területen. A hely­beliek aggodalmát fokozza, hogy a tu­lajdonosok közül ötvenen fővárosiak, és a politikához közelálló, befolyásos emberek.­­ A májusi és a júniusi testületi ülésen is foglalkozott az önkormányzat a kér­déssel - mondta Enczmann László pol­gármester. - A község rendezési terve szerint a terület nem építhető be. Ez a rendelet nem módosult, és nem is akar rajta senki változtatni. Lakossági fóru­mon ismertettük az álláspontunkat, de a helybelieket nem sikerült teljesen meg­nyugtatni, ugyanis a fórumon megjelen­tek közül hárman arról számoltak be, hogy az emlegetett lehetséges befekte­tők megkeresték őket. Mindent el fo­gunk követni annak érdekében, hogy az erdősáv sértetlen maradjon. Úgy gondo­lom, járható út van annak érdekében, hogy a kárpótlási jeggyel tulajdont szer­zők befektetése ne maradjon holt tőke. Mégpedig az, hogy az állam visszavásá­rolja az erdőt. Megkerestük a Pilisi Parkerdőgazda­ságot és a Duna—Ipoly Nemzeti Parkot is. Gősi István, az erdőgazdaság főmér­nöke elvileg kizártnak tartja, hogy az er­dőt kivonják a művelésből, a hatályos jogszabályok erre nem is adnak lehető­séget. Laubál László, a Nemzeti Park igazgatója is ugyanezen a véleményen van. V. S. A lakóházak közé ékelt véderdő FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT Felújítástól szenvedő szomszédok A környékbeliek nehezen viselik az építkezéssel járó zajt és port Az alábbi történet bármelyik kerületben, bármelyik nagybe­ruházásnál megeshet. Tanul­sága nincs, hacsak az nem, hogy áldozatok nélkül nem le­het szépíteni a várost. Hiába a mindent igazoló végeredmény, ha az építkezés ideje alatt megbolondulnak a zajtól és a portól a környékbeli lakók. - Ezt nézze meg! - mutat az utcai szobában, a lefordított üvegpoharakra rakódott ce­mentporra, a Reáltanoda utcára néző szobájában dr. Vadász Györgyné, a Szép utca 5. szám alatti ház lakója. Aztán kivezet a harmadik emeleti lakás erkélyére. A lát­vány és a zaj sokkoló. Alant szünet nélkül dübörög a forga­lom, míg a szemközti oldalon, az utca teljes hosszában épít­kezés folyik. Közvetlenül szemben az egykori Pesti Hazai Első Taka­rékpénztár műemlék épületét újítják fel, amelyet a köznyelv csak Ybl-palotaként emleget, lejjebb lakóházak és az Eötvös gimnázium egyik sarka lát­szik, pontosabban csak látsza­na, mert mindegyik fel van állványozva. Az utcában az építkezést az Ybl-palota kezd­te, még 1998-ban. A beruházó Lindner Budapest Kft. és a szomszédos ház a ma napig ellenséges viszonyban van. - Elviselhetetlen zajjal és porral jár az építkezés, szellőztetni a legnagyobb kánikulában sem lehet, többször éjszaka és hét végén is dolgoztak - Vadászná alig győzi sorolni sérelmeit. - Reggel ötkor kezdenek, és este nyolcig le sem állnak, dolgoznak hét végén is - állítja. - Csak egy műszak van, reggel nyolc­tól este hatig - hangzik Zarándy Mik­lósnak, a Lindner Budapest Kft. ügyve­zetőjének ellenvetése. - Hét végén csak szombaton szoktunk dolgozni, de kizá­rólag az épületen belül, ezzel nem zava­runk senkit. Január óta ugyanis belső­­építészeti munkálatokat végzünk. Hagyjuk az indulatokat, lássuk a két éve húzódó történet száraz tényeit! A ház képviselői eleinte igyekeztek egyezkedni a beruházóval, de mivel ez nem vezetett eredményre, panaszt tet­tek az önkormányzatnál. A kerületi zajrendelet szerint este nyolctól reggel hétig, továbbá hét végén és ünnepna­pon zajos tevékenységgel járó munka nem végezhető. Ez alól tavaly október 20-ig felmentést kapott a kft. Ami ko­rántsem ritkaság a nagy építkezéseken, vannak ugyanis olyan technológiai fo­lyamatok - például betonozás -, ame­lyek nem megszakíthatók. A mentessé­get azonban a lakók panasza miatt nem hosszabbították meg. Újabb lakossági bejelentésre a zajrendelet megsértése miatt szabálysértési eljárás indult a ki­vitelező ellen. Lefolytatását az V. kerü­let - igaz, teljesen jogszerűen - átpasz­­szolta a XIII. kerületnek, ahol a cég te­lephelye van. Az angyalföldi szabálysértési csoport elegendőnek találta a panasz megalapo­zottságához, hogy a bejelen­tést számos lakó aláírta, és pár tízezer forintra rúgó bírsággal sújtotta a céget. A kft. ezután fellebbezett a közigazgatási hivatalhoz, amely viszont úgy ítélte meg: a lakók kijelentése önmagá­ban nem elégséges bizonyí­ték, mert nem támasztották alá hiteles zajszintmérő vizs­gálattal (amely mellékesen negyven-ötvenezer forintba kerül), így hatályon kívül he­lyezte a bírságról szóló dön­tést. Az erről szóló határoza­tot a másodfokú hatóság nem­régiben küldte szét az érintet­teknek. Pillanatnyilag itt tart az ügy, a lakók, ha maradt még kedvük perlekedni, az ügyészségen támadhatják meg az ítéletet. Az V. kerület főépítésze, Ghyczy Emil nem titkolja, hogy a nagyobb építkezések­nél gyakori a lakossági sére­lem. A Deák téren, a volt rendőrközpont helyén megva­lósuló szállodaberuházás vagy a Mérleg utcai egykori SZDSZ-székház zajjal, porral járó munkálatai éppúgy a kör­nyékbeliek idegeire mentek, mint az Ybl-palota. A főépí­tész szerint levonták a tanul­ságot: csak elkerülhetetlen esetben adnak felmentést a zajrendelet alól, és amint panaszkod­nak a szomszédok, visszavonják az en­gedélyt. Ezt történt a Reáltanoda utcá­ban, a felújítás alatt álló Eötvös gimná­ziumnál is, ami egyébként önkormány­zati beruházás.­­ De nem szabad elfelejteni - tette hozzá -, hogy ezeknek az építkezések­nek köszönhetően szépül a város, érté­kelődik fel egy-egy környék, amivel vé­gül leginkább az ott lakók nyernek. A Szép utca 5. szám alatti lakóknak legalább ez az egy vigaszuk lehet. Meg a remény, hogy az Ybl-palota elkészül az ígért év végi határidőre, és előbb-utóbb a többi is. Mindazonáltal ha már ekkora a tiltakozás egyetlen épület miatt, talán nem kellett volna ugyanabban az utcá­ban, ugyanabban az időben másik há­romnak is építési engedélyt adni. F. H. A szépülő Ybl-palota fotó: Kovács bence Belvíztérkép Pest megyéről Az 1999 novembere és 2000 májusa kö­zött pusztító ár- és belvíz elleni védeke­zésre Pest megye nyolcvanhét települése összesen kétszázhetvenötmillió forintnyi támogatást kapott. A kötelező önkor­mányzati feladatokat ellátó létesítmények és a személyi tulajdonú lakóépületekben keletkezett károk helyreállítására har­minc településnek háromszáznegyven millió forint áll a rendelkezésére. - Tetemes kárt okozott a belvíz harminc településünkön - mondta T. Mészáros András, Pest megye Közgyűlésének, vala­mint a helyreállítási és újjáépítési bizott­ságnak az elnöke július 19-én az érintett települések polgármestereinek és jegyzői­nek értekezletén a megyeházán. A tájékoztatón részt vett dr. Bakondi György, a helyreállítási és újjáépítési tár­caközi bizottság elnöke és dr. Sági János tűzoltó dandártábornok, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazga­tója, a megyében megalakított operatív törzs vezetője, akik az apró részletekre ki­­terjedően adtak tájékoztatást a támogatás felhasználásáról, az elszámolás módoza­tairól. A megyei védelmi bizottság mel­lett, a Pest megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság bázisán operatív törzs alakult a társszervek közreműködésével. Ez kísé­ri figyelemmel, értékeli, kivizsgálja a pa­naszokat és ellenőrzi a munkák valódisá­gát. Az érintett önkormányzatoknak az operatív törzs kiadott egy útmutatót, ren­delkezésre bocsátott szerződéstervezete­ket, valamint azoknak a vállalkozóknak, szolgáltatóknak a jegyzékét, akik kedvez­ményeket adnak az ilyen munkákra. A már korábban elvégzett felmérések szerint a kormány finanszírozási terve alapján jóváhagyott támogatást csak hely­reállításra, a lakhatás biztosítására lehet fordítani, nem lehet felhasználni bővítés­re, korszerűsítésre. A kötelező önkor­mányzati feladatokat ellátó létesítmé­nyekben keletkezett károk egészére, a személyi tulajdonban lévő házakban ke­letkezett károk felére kapnak támogatást az érintettek. Azoknak az önkormányzat­oknak, amelyek rendeletileg nem szabá­lyozták még a személyi tulajdonú épüle­tek újjáépítését, előbb ezt kell megten­niük, mert csak ekkor oszthatják szét a rendelkezésre álló összeget. A harminc településen negyvenkilenc önkormányzati feladatott ellátó létesít­ményben összesen százötvenmillió forint­nyi kár keletkezett. Anyag- és eszközkölt­ségre a támogatás hatvan százaléka, élő­munkára pedig az összeg negyven száza­léka fordítható. Az a cél, hogy az építési, helyreállítási feladatok egyúttal foglalkoztatási lehető­séget is biztosítsanak az érintett települé­seken élő munkanélkülieknek. Ahol ez a költség meghaladja a tizenötmilliót — a megyében Tápiószelén és Tápiószőlősön -, ott a közmunkaprogram keretében, pá­lyázat útján vehető igénybe a támogatás. Azokon a településeken, amelyeken a jel­zett mérték alatti a költség, az önkor­mányzatok által szervezett közhasznú munkavégzés szabályai szerint kell lebo­nyolítani a munkát. Eddig hatvankét és fél millió forintot, a támogatási összeg het­ven százalékát utalták át az önkormány­zatoknak, a hátralévő harminc százalékot az elszámolás után folyósítják. Az önkor­mányzati kötelező feladatot ellátó létesít­mények - iskolák, óvodák - esetében a helyreállítást a tanév kezdetére be kell fe­jezni. Pest megyében csaknem ezerkét­száz személyi tulajdonú épületben három­száznyolcvan millió forintnyi kár keletke­zett. A finanszírozási terv ennek a felét biztosítja kárenyhítésre. Az összeg felét már kiutalták, a másik felét az elszámolá­sok függvényében, két részletben kaphat­ják meg az érdekeltek.­­ A helyreállítás után azon kell fára­doznunk, hogy a jövőben hasonló kataszt­rófa ne következzék be. A megyei terület­­fejlesztési tanács ezért is preferálja a tele­pülések vízelvezetésére benyújtott pályá­zatokat. Pest megye önkormányzata an­nak érdekében adott be pályázatot, hogy elkészülhessen a térség belvízi térképe - nyilatkozta­­ Mészáros András. Viktor Sándor -| HIRDETÉS | Szórakoztató rendezvények, állandó programok a WESTEND CITYCENTE tetőkertjén. Go­kart, élő cso­csó, Skate park egész nyáron. Minden szombaton 18.00 és 24.00 óra között mindenkit vár a WEOTARS Disco VÁCI AUTÓKERESKEDÉS FIGYELEM! . autóértékesítésben és KERESSE A BODI BÚTORT! bérbeadásban jártas, 25-45 év közötti AKCIÓS SZAKEMBERT KERES BÚTORVÁSÁR azonnali belépéssel. A vásár helye: Százhalombatta, Fizetés: TÖBB a jelenleginél! Bátorság Művelődési Központ, Május 1. tér 5. Szakmai önéletrajzát „Siker” jeligére várjuk a kiadóba. Nyitva: július 20., 21., 22., cs., p., sz. 10-17 óráig. □ ■ 1 A MOL Magyar Olaj- és Gázipari É­ri Részvénytársaság ül ■ értékesíteni kívánja El■ az alábbi ingatlanát:□ s s ■ Cegléd, Nagykőrösi úti ■ 31 444 m2-es telephelyH ■ Irányár: 55 M Ft■ é 'i ■ Részletesebb információ■ □ és írásos dokumentáció kérhető'0 i a (06-1) 464-4690,□ i (06-56) 421-611/52-402 melléki ■ telefonszámon,■ ■ ■ illetve az alábbi címen:□ ■ MOL Rt. Ingatlannyilvántartási□ ■ ■ ■ □ és gazdálkodási Osztály (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) i □ ■ □ ...

Next