Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. július
2000-07-28
NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2000. JÚLIUS 28., PÉNTEK 25 Érdi víz Biatorbágyon Felére csökkentik a szolgáltatás árát A víz köbmétere az év eleje óta a korábbi 202 helyett 426 forintba kerül Biatorbágyon. A település fogyasztóinak többsége azt a vizet fogyasztja, ami Tatabánya térségéből távvezetéken érkezik a falu határáig, míg a kisebbség az Érd és Térsége Vízközmű Kft. hálózatáról kapja a vizet. Az utóbbi cég 16 tulajdonosa közzé tartozik Biatorbágy önkormányzata is. A tulajdonosok korábban egy településen egy árat alakítottak ki. A 2000. január 1-jén életbe lépett új tulajdonosi döntés szerint azonban önálló árat képeztek az üzemeltetési költségek figyelembevételével. Az ár ennek következtében emelkedett több mint a duplájára, ami a közeljövőben egy tulajdonosi döntés miatt ismét olcsóbb, 202 forint lesz. Biatorbágyon a vízvezeték kiépítése a nyolcvanas években egybe esett az elvetélt eocén bányászati program néven elhíresült próbálkozással. Miután a község és Páty közötti vízelnyelő területen végzett próbafúrásokkal magas glaubersó-tartalmú, tehát a háztartásokban használhatatlan vizet találtak, kézenfekvő volt a megoldás: a mányi és a bezárásra ítélt tatabányai bányákból távvezetéken kell idejuttatni a jó minőségű ivóvizet. A Dunántúlnak ez a vidéke, a pilisi karszt Dorogtól egészen Tatabányáig vízföldtani, geológiai szempontok szerint egy tájegység. A területen a szénbányákat úgy üzemeltették, hogy vízaknák segítségével a vízszint depresszióját úgy alakították ki, hogy a vízfelszín a járatok alá kerüljön, így védekeztek a vízbetörések ellen. Miután a szenet kibányászták, a vizet visszaengedték. A bányászat felszámolásakor logikusan adódott a lehetőség, hogy a kitermelt karsztvizet ne hagyják elfolyni, hanem a meglévő létesítmények, vízaknák felhasználásával biztosítsák a térség vízellátását. Ez a víz emberi fogyasztásra kiváló, ám keménysége miatt a háztartásokban használati vízként - a vízkőlerakódás miatt - elég sok gondot okoz. A bányákból kitermelt vizet az állami beruházásból létrejött regionális vízmű távvezetéken jutatta el a települések határáig, a rácsatlakozási pontig. Biatorbágyon a falun belüli vízellátást az Érd és Térsége Vízközmű végezte és végzi, amelynek 16 önkormányzat a tulajdonosa. Biatorbágy önkormányzata is az ÉTV tulajdonosi köréhez tartozik, fogyasztói kis részének ellátása is egyenesen innen történik. Ennek figyelembevételével a tulajdonosok korábbi döntése szerint, hogy ugyanis egy vízellátási rendszerhez kapcsolódó településekben egy ár kerüljön megállapításra, az egész falu 202 forintért kapta a vizet 2000. január 1-jéig. Az ekkor életbe lépett új tulajdonosi döntés szerint önálló árat képeztek az üzemeltetési költségek figyelembevételével, s így az ár köbméterenként a duplájára emelkedett. A falu képviselő-testülete azonnal napirendre tűzte a kérdést, úgy döntöttek, hogy a korábbi elképzelések szerint az ivó- és használati vízellátást az érdi rendszerről kell biztosítani. Az ÉTV megvizsgálta a megvalósítás lehetőségét, költségét, elvégezték a tervezési munkát, amelyeket együttesen a képviselők elé tártak, amelyet azok el is fogadtak. A térség ipari parkjaiban működő cégektől a rácsatlakozás fejében fejlesztési hozzájárulást kérhet - mondta Berták József, az ÉTV ügyvezető igazgatója az így összegyűlt pénzből megvalósítható az összekötő vezeték építése, a fővárosihoz hasonló víz biztosítása. Még folyik az engedélyezési eljárás, de már csak néhány napra van szükség ahhoz, hogy a vízügyi hatóság jóváhagyja a tervet. Az elbírálás idejét megnyújtotta, hogy a döntéshez adatkiegészítésre is szükség volt. Annyi bizonyos: a kivitelezésre fordított idő rövidebb lesz, mint amennyit az előkészítés igényelt. Viktor Sándor Raktártörténelem A gödöllői múzeum a bővítés után is szűkös maradt A Hamvay-kúria felújításakor tetőtéri raktárakkal kibővített Gödöllői Városi Múzeum továbbra is kicsinek tűnik a gyűjteményhez képest. Az intézmény ezért ingyenes használatra megkapta a várostól egy önkormányzati tulajdonú épület két légópincéjét a Zombor utcában. A felújítás költségeire 400 ezer forintot szavazott meg a képviselő-testület. Ezzel a döntéssel a város még lakásokhoz is juthat, mivel jelenleg egy Kazinczy körúti épületben tárolják azokat a műtárgyakat, melyeket az új föld alatti raktár befogadhat. Az előbbi története is kalandos, mert korábban bölcsőde működött benne, amit három lakás összenyitásával alakítottak ki. B. A. G. A SZERZŐ FELVÉTELE Miért nem lett város Gyömrő? Jövőre ismét pályázik a település Az illetékesek az idén is elutasították Gyömrő várossá nyilvánítási igényét. A helyi önkormányzat már nem először pályázott, ám ezúttal is eredménytelenül. A település jövőre is benyújtja kérelmét a Belügyminisztériumba. Az idén már nem először pályázott Gyömrő, az agglomerációhoz tartozó tizenháromezres lélekszámú település a városi rangra, ám most is sorompóba ütköztek. A zömében Fidesz-, kisgazda és MDF-tagokból álló képviselő-testület tagjai meglehetősen szomorúan vették tudomásul a számukra kedvezőtlen döntést. Régebben alvóvárosnak nevezték Gyömrőt, hiszen a lakosság több mint fele a fővárosba járt dolgozni. A tendencia nem változott, de ma már két-háromezerrel kevesebben járnak Budapestre az ottani munkahelyek megszűnése miatt. Gyarapodnak a helyi vállalkozások is, s néhány nemzetközi vegyesvállalat is megvetette lábát Gyömrőn. Ennek ellenére kevés a munkahely, több százra tehető a munkanélküliek száma a községben. Az önkormányzat pályázata nem mindenben nyerte el a bírálók tetszését, akik elutasították a várossá nyilvánítási kérelmet. A közelmúltban a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára, dr. Kara Pál levélben indokolta meg, miért nem lett város Gyömrő. Ebből kitűnik, hogy kiemelt szempont volt a középfokú intézmények nagyságrendje, térségi vonzása. (A néhány éve működő informatikai szakközépiskola tanulói zömében helyben laknak, kevés a máshonnan bejáró diák.) A település gazdasága is fontos volt az elbírálásnál. (Ezen a területen is bőven van pótolnivaló, hiszen kevés a munkahely Gyömrőn.) A közművesítés, a kisvárosi megjelenés és a rendezettség szintén nagy súlylyal esett latba az értékeléskor. (A csatornázás az év végére fog befejeződni a községben. A rendezettség is sok kívánnivalót hagy maga után, ami pedig a kisvárosi megjelenést illeti, hát ez sem az igazi még.) A legnagyobb baj azonban a szilárd burkolatú utak hiánya. Ezen a téren szinte semmi fejlődés nem történt az elmúlt években. A mellékutcák állapota néhol szinte katasztrofális. A csatornázás befejezése után erre kell a legnagyobb figyelmet fordítani Gyömrőn. Bár most csalódtak, de a jövőt illetően optimisták a gyömrőiek. Ezért a következő években is pályáznak majd a városi rangra, s bizakodnak, hogy nem hiába. G.J. Tavaly korszerűsítették a közvilágítást a Táncsics Mihály utcában is FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT Az aszfaltozás után felújítják Ócsán az iskolát TUDÓSÍTÓNKTÓL Bármennyire is próbál pártatlan lenni egy polgármester parlamenti képviselőként, a szíve mégis „hazahúz”. Alighanem így van ez dr. Búza Attila ócsai polgármester esetében is, aki a dabasi térséget képviseli a parlamentben, s az utóbbi időben többször is hallatta hangját a régió érdekében. Ócsa sok gonddal küzd, a rendszerváltás óta két nagy beruházás kötötte le az anyagi erejét. Előbb a helyi gimnázium rekonstrukciója, bővítése vitt el több százmillió forintot, majd a csatornázási program, benne a térségi szennyvíztisztító állomás. De nem csak a sok éves elmaradás pótlása okozott gondott a településnek. Gyűltek, halmozódtak a problémák az általános iskola körül is. A gyerekek már régen „kinőtték” az épületet, amelynek állagáról, infrastruktúrájáról nem is érdemes szót ejteni. Sokáig halogatták, mert nem volt rá pénz. Most viszont már van. Búza Attila többszöri kérése meghallgatásra talált, a parlament megszavazott 396 millió forintot az ócsai Halász Károly iskola rekonstrukciójára. Búza Attila elmondta: legjelentősebb sikerének tekinti a rekonstrukcióra megszerzett pénzt. Elsősorban azért, mert maga is ennek az iskolának a tanulója volt, s máig hálás az ott kapott útravalóért. - Nemcsak rekonstrukcióra futja a kapott pénzből, épül egy korszerű tornacsarnok is és néhány új tanterem, amit a kedvezően alakuló demográfiánk szükségeltet - fűzte hozzá. A napokban fejezték be az ócsai Falu Tamás utca aszfaltozását. Bizony rá is fért erre az utcára a korszerűsítés, lévén hogy ősszel a sár, nyáron a por keserítette az itt lakók életét. Parlament a Galga mentén Folytatódik a kistérségi programalkotás Az országban az elsők között készült el a Galga menti és Gödöllő környéki kistérségi EU-csatlakozást előkészítő, hét évre felvázolt mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiai program. A különböző szinteken zajló viták ezután lelassították az egész országban kibontakozott, brüszszeli támogatások elnyerését ígérő munkát. A gépezet most újra beindul, szeptember 15-ig ebben a kistérségben is el kell készíteni a következő három évre szóló elképzeléscsomagot, néhány megvalósítható tervvel egyetemben. A munkát koordináló galgahévízi székhelyű Gaia Alapítvány ma szakmai fórumot rendez, amelyre több mint félszáz vállalkozás képviselőjét is meghívta. A művelődési házban kezdődő eszmecserén áttekintik a program helyzetét, az elnyerhető támogatást. Ekkor beszélik meg a közös feladatokat és a követendő ütemtervet, és szeretnének már előválogatni egy tucatnyi olyan fejlesztési elgondolást, amelyekből majd kikerül a hat, kötelezően kidolgozandó ígéretes, és a stratégiai programhoz leginkább illeszkedő elképzelés. A 28 településből építkező kistérség stratégiai programja - amely alapján a munka folytatódik - hat fő célt fogalmazott meg, mondta érdeklődésünkre Varga Géza, az alapítvány igazgatója. A fenntartható mezőgazdálkodás erősítésére törekednek, valamint a kistérségi termékek helyi, országos és exportpiacainak tudatos megszervezésére is. A falumegújítást, továbbá a kultúra és az idegenforgalom fejlesztését olyan tevékenységnek tekintik, amely gazdasági erővé válhat. A vállalkozói infrastruktúra fejlesztése alatt nemcsak inkubátorház vagy teleház építését értik, hanem például a termőföldvédő vízrendezést vagy a csatornázást is. Végül egy igazi újdonság: a kistérségi program megvalósításának nyilvánossága érdekében a felelős személyek cselekvő részvételével kistérségi parlament alakítását szorgalmazzák a Galga és a Rákos mentén. Az operatív program elkészítéséig még két fórumot tartanak, augusztus 11- én Gödöllőn, majd 25-én egy később kijelölendő helyszínen. B. A. G. Útépítés Pilisszentivánon Pilisszentivánon befejeződött a belterületi utak utolsó métereinek aszfaltozása. Öt éve a főutcán kívül csak három kilométernyi aszfaltozott utcája volt a településnek, most pedig már a belterület összes utcáját huszonegy kilométer hosszúságban aszfalt borítja - mondta Pénzes Gábor polgármester. Ehhez az is kellett, hogy a négyezer lakosú település összközműves legyen. Ennek érdekében az első lépést 1988- ban tették meg, akkor kezdődött a gázvezeték kiépítése. A csatornázáshoz - amely azért is volt elodázhatatlan, mert a település alatt húzódó geológiai réteg biztosítja a budai hőforrások vízutánpótlását - 1994-ben fogtak hozzá, és a földbe kerültek a telefonkábelek is. Az utcák aszfaltozása 1995-ben teljes egészében önkormányzati pénzből kezdődött meg, amit mintegy száz eladott telek nyereségéből finanszíroztak. A közeljövőben megoldásra vár a felszíni víz elvezetése, a falu pályázatát a területfejlesztési tanács pozitívan bírálta el, és a költségek egyharmadát jelentő, hárommillió forintnyi támogatást ítélt meg. V. S.