Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. július

2000-07-10

Paletta MARADANDÓ ÉRTÉKEINK cím­mel háromnapos vetítéssorozat kezdő­dik holnap este hatkor a Bálint Zsidó Közösségi Házban (VI. kerület, Révay utca 16.). A három film szenvedélyesen és katartikusan tárja fel a zsidó-keresz­tény kultúrát, az itt élő emberek érzéseit és vágyait. A program szervezője, Perla­ki Tamás filmesztéta a vetítések után be­szélgetésre várja az érdeklődőket. A hol­napi film Kalatozov: Szállnak a darvak, a holnaputáni Kawalerowicz: Mater Jo­hanna, a csütörtöki Tarkovszkij: Tükör. AZ ANNA KARENINA című Tolsztoj­­mű musicalopera változata csütörtöktől vasárnapig este kilencórás kezdési idő­pontban tekinthető meg a Bakáts téri Szabadtéri Színpadon. A darabot Miklós Tibor rendezte, a zenei vezető Kocsák Tibor, a címszerepben Nagy Anikóval találkozhat a közönség. FOGARASI GERGELY Finom lebegés című tárlata július 23-ig, minden nap 10- től 18 óráig tekinthető meg a Nádor Galé­riában (V kerület, József nádor tér 8.). SZÍNHÁZMŰSOR Lézerszínház: Mike Oldfield 3D (fél 8). Madách Ka­mara Színház: Sors bolondjai (8). N­É­P­S­Z­A­B­A­D­SÁG BUDAPEST 2000. JÚLIUS 10., HÉTFŐ A latin Dél nyomul Észak felé Holnap kezdődik a világzene-fesztivál­­ Fellép a Romano Kokalo és a Fanfare Ciocarlia is A modern és az etnomuzsika különböző elemeit felhasználó világzene rajongói­nak ünnepnap a holnapi és a holnaputá­ni, a budai Parkszínpadon ismét meg­rendezik a Matáv-WoMuFe-t (a távköz­lési cég neve az esemény főtámogatóját, a betűszó pedig az angol elnevezést - a World Music Festivalt - jelöli). A kétnapos koncert egyszerre idéz föl a sorozatban korábban már hallott, nagy sikerű hangzásokat, és hoz meglepetése­ket. Az utóbbival kezdve, mindenekelőtt a népes Cubanismo (Cuban All Stars) együttest említi Mandel Róbert, aki 1993 óta szervezi és rendezi Berek Péterrel és most Kiss Zoltánnal is a fesztiválsoroza­tot. A Cubanismo ugyanis manapság emblematikus képviselője annak a latin­amerikai zenei hullámnak, amely az észak-amerikai és európai dzsesszes, punkos zenei vonulatok vagy a távol-ke­leti, afrikai ritmusok és dallamok előretö­rése után manapság mindinkább kezdi meghatározni nemcsak a világzene, ha­nem az ennél jóval nagyobb közönséget vonzó populáris zene jellegét is. „A latin Dél nyomul Észak felé” - jellemzi tömö­ren a helyzetet Mandel. A muzsikus-menedzser részt vett a ta­valy ősszel Berlinben rendezett világze­nei konferencián, ahol nagy teret szen­teltek a zenei áramlás eme új irányának. Szóba kerültek természetesen az okok is: egyelőre úgy látszik, kimerültek a ko­rábbi stílusirányzatok, nem tudnak újat hozni. És a dél-amerikai, főként a kubai hagyományokból táplálkozó zene (sok más elemmel, például az arabbal is ve­gyülve) szinte tobzódik abban, ami a tegnapi ízlésvilágban még háttérbe szo­rult: a dallamosságban. Ritmikája, egzo­tikuma pedig éppúgy vonzza az „északi füleket”, mint a korábbi irányzatokéi. Vannak persze zenén kívüli hatások is, amelyek ezt a folyamatot erősítik. Pél­dául politikaiak: Kuba ismét a figyelem középpontjába került, és nemcsak a kis Elian amerikai vagy szigetországbeli családi elhelyezése körül kirobbant, szinte már hisztérikus jogvita miatt. A nyugati értelmiség várakozásokkal te­kint az előbb-utóbb föltartóztathatatlan kubai nyitás, demokratizálás elé, és en­nek a figyelemnek a középpontjába rob­bant bele tehetséges szigetországbeli muzsikusok egész sora. E figyelem jele Wim Wenders nálunk is nagy sikert ara­tott zenés dokumentumfilmje, a Buena Vista Social Club, amelynek zenei anya­gát Mandel populárisabbnak tartja, mint a Parkszínpadon szerda este föllépő Cubanismóét. Mindenesetre a Buena Vista kitűnő előtanulmány ehhez a kon­certhez, amelyen a mai Kuba egyik fő „exportcikkével” találkozhatunk. Az együttes tagjai szintén havannaiak, nagy múltú formációkban játszottak koráb­ban. Virtuozitásban, muzikalitásban a teljesítőképesség határát érték el - jel­lemzi játékukat a magyar muzsikus. A Cubanismo másfél órás koncertje előtt ugyancsak ilyen hosszú ideig tart a magyarországi roma együttes, a Romano Kokalo fellépése. Ez a zenei csapat jól is­mert itthon, sajátosságuk a román és ma­gyar cigánymuzsika, valamint a nyugati zene kapcsolatainak keresése. Csöppet sem reproduktív hangzásokkal tűnnek ki, sajátos zenei kifejezésmódokat, tartalma­kat alkotnak. Műsorukat a budai fellépés előtt Kanadában egy dzsesszfesztiválon is eljátszották. Az együttes kibővült lét­számmal, 12 taggal lép fel, a kubai mel­lett a magyarországi világzene élvonalát képviselve. A szerdait megelőző, keddi koncert­program a tavaly már látott és hallott ro­mániai cigány fúvóscsapat, a Fanfare Ciocarlia előadásával kezdődik. Az el­képesztő virtuozitással játszó együttes tavalyi fellépését a csendrendelet miatt az eredetileg tervezettnél korábban kel­lett befejezni a Parkszínpadon, ezért döntött úgy Mandel Róbert, hogy idén is meghívja őket. Az eltelt évben a romá­niai-moldáviai határszélről származó muzsikusok bejárták a világot, új albu­muk bizonyítja, hogy frissebb hatások­kal gazdagodott zenéjük. A kedd este második fellépő együttese amerikai klezmerzenekar, a Brave Old World. Játékukról szólva Mandel indo­koltnak tartja megkülönböztetni a klezmerzene ma élő két fő irányzatát. Azt, amelyik az ismert Klezmaticshoz is köthető, inkább a dzsessz, a rock és a kor­társ zene hangzásvilágához áll közelebb. És azt, amelyet a Brave Old World is mű­vel, több tradicionális elemmel, a városi népzenével, közéleti mondanivalóval is ötvözve. Az együttes hangszerkészlete is a hagyományok szerint alakjuk megszó­laltatnak egyebek között tangóharmoni­kát, hegedűt, cimbalmot és nagybőgőt. A hazai klezmerhangzást kedvelőknek te­hát érdemes most másfajta felfogással is megismerkedniük. Ide kívánkozik még egy jó hír: az esti duplakoncertek belépőinek ára csak két­száz forinttal haladja meg a tavalyiakét: 2000 forint. Ez a manapság szokásos ha­sonló koncertek árához képest igen ked­vező, hála a program támogatóinak. Varsányi Gyula A Cubanismo zenészei Cikkünk nyomán Miért keres helyet a Banán Klub? A Zajossága miatt költözik a Ba­nán Klub című cikkükkel kapcso­latban az alábbiakat szeretném közölni: A Banán Klub nem dr. Szántay Gábor miatt keres új helyszínt, hanem az épület állaga miatt. Mind az önkormányzat mind a közönség azt szeretné, ha mun­kánkat folytathatnánk. A Banán Klub és a lakók között nem folyik semmiféle háború. Csupán egy szomszédunk tesz meg mindent azért, hogy meg­szűnjön a Banán Klub. Mielőtt dr. Szántay beköltözött volna a szín­padunk mögött lévő épületbe (amit éppen ránk való hivatkozás­sal vett meg fél áron, orvosi ren­delő céljaira), soha, semmilyen támadás, atrocitás nem ért ben­nünket. Úgy gondoljuk, hogy a per, az aláírásgyűjtések szemé­lyes motivációjúak és nem tükrö­zik sem a környék, sem a közön­ség egyöntetű véleményét. A dok­tor úr és a Banán néhány közös szomszédja aláírásával is igazolta, hogy a tevékenységünk nem oly zavaró, mint ez a cikkből kiderül. Mi is gyűjtöttünk aláírásokat, de több száz után értelmetlennek ta­láltuk ezt a tevékenységet. Pedig mi törekedtünk a jó kapcsolatra. Előfordult, hogy szállodai költsé­geit fedeztük egy-egy tudottan hangosabb esemény miatt. A Banán - amely többek kö­zött­­ volt már az Év Klubja, kö­rülbelül ötszáz programot szer­vez. Ennek jelentős része (68 szá­zalék) nem koncertjellegű ese­mény. Rendezvényeinket évente körülbelül hatvan-hetvenezren látogatják. Tizenkét klubunkban a környék lakói vesznek részt el­sősorban (galambászok, nyugdí­jasklub, bélyeggyűjtők, gyer­mekkarate, stb.), akik esetleges költözésünkkel otthon nélkül ma­radhatnak. Számtalan minisztériumi és önkormányzati szakmai doku­mentumban elemezték tevékeny­ségünket, melyet a progresszív­nak, színvonalasnak és értékes­nek találtak. Szerencsére a kerü­leti és a Fővárosi Önkormányza­tok - talán éppen ezért - egyönte­tűen a segítségünkre vannak a probléma megoldásában. Együtt keressük tehát azt a lehetőséget, amikor a közönség igénye sem csorbul, és az átlagosnál türel­metlenebb szomszédok érdeke sem szenved csorbát. A doktor úr üzemorvosi tevé­kenységet is ellát. Konfliktusunk kezdete éppen azzal az idővel esik egybe, amikor visszautasítottam üzemorvosi ajánlatát. Elszomorítónak tartom, hogy Budapesten bárhol nyílik kulturá­lis intézmény (nem a diszkókról és egyéb szórakoztató rock­klubokról beszélek), ott előbb­­utóbb mindig megjelenik egy szomszéd, aki anyagi előnyök re­ményében tönkreteheti több tucat közösség, műhely munkáját, éle­tét. Úgy gondolom, hogy Buda­pest világváros, ennek minden velejárójával (buszok, repülőte­rek, stadionok, koncerttermek, tömeg, stb.). Budapestből nem le­het, és nem is lehetne tanyát, falut csinálni. Aki itt lakik - főként, ha ő költözött oda utóbb, tudván­­tudva a hely összes előnyét és hátrányát­­, az ne viseljen „ke­resztes háborút” a jövő generá­ciójának egyik klubja ellen. Avagy a fiataloknak mégis in­kább az utcán, volna a helyük? Derdák András a Banán Klub igazgatója Hevia-hév a Ligetben MUNKATÁRSUNKTÓL A purizmus fontos, de ezzel együtt kell járnia az előre tekintő keresgélésnek. Nem baj, ha a hu­szonegyedik század dudái más formát mutatnak, mint a maiak. Amit nem szeretnék, hogy múze­umban végezzék — hangoztatja többek közt José Angel Hevia. Le­het valami abban, amit mond, be­mutatkozó lemeze mindenesetre másfél millió példányban fogyott, nálunk is platina lett. Az ibériai dudás július 11-én a PeCsában élőben is megmutatkozik. A Villaviciosában született sztár a dudákkal. Alig tízéves volt, amikor először belefújt a hangszerbe, és első koncertjén a mama sírva fakadt, mert feléjük a duda a vidéki dolgok szimbólu­ma, „olyan, mint amikor egy ré­szeg az almaboros üveg nyakába kapaszkodik”. De José Angel ki­tartott választott hangszere mel­lett, először szorgalmasan tanult, majd országszerte versenyeken indult, végül különféle dudaisko­lákkal ismerkedett meg. Ma pe­dig büszkén dicsekedhet az 1992-es Lorient Interceltic Festi­val - talán a legfontosabb kelta esemény - első díjával és majd fél tucat Galíciában működő du­dazenekar irányításával. Hevia már emlegetett bemu­tatkozó lemezén a modernitás és a tradíció találkozik egymással, ausztrál digeridook és nagydo­bok, atavisztikus énekek és év­ezred végi ritmusok, dudák és sok-sok elektronika. Ahogy egyik kritikusa írta,­ez a lemez olyan, amelyet már ré­­ges-rég megírtak és még sosem írtak meg. Látványos példája az időtlen zenének. Ráadásul a bo­rító szerint multinzone elektroni­kus dudát használ. Lehetővé te­szi a játékos számára hegedű, furulya, tangóharmonika, verkli vagy bármi más hangjának imi­­tálását. 31 ncia, ...kényelem, erő, dinamizmus és most egy extra ajándék a Citroentől. A Xantia, kategóriá­jának különleges modellje, nem csak az utasok kényelméről, de - a gyári automata légkon­dicionálóval - az állandó kellemes hőmérsékletről is gondoskodik. Hogy Ön igazán jól érez­ze magát autójában. Citroen Xantia ajándék légkondicionálóval*. A Citroen márkakereskedésekben. "^;cit­oen.hu.. . készlet erejéig érvényes. A képen látható modell extra felszereltséget tartalmaz. Az Ön Citroen márkakereskedői. Cit-Car Kft. 2000 Szentendre, Kőzúzó u. 3. Tel.:26/312-827 Fax:26/312-630 Citroen Sipos 2030 Érd, Iparos u. 34. Tel.:23/372-187 Fax:23/373-122 Citroen Takács 2316 Tököl, Állomás u. 3. Tel.:24/479-1­94 Fax:24/479-194 Citroen Veresegyház 2112 Veresegyház, Szadai út 2. Tel.:28/388-814 Fax:28/388-814 CITROEN

Next