Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. augusztus

2000-08-16

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. AUGUSZTUS 16., SZERDA 29 Metrótervek Keresztúrra Negyvenezren írták alá a szárnyvonalas petíciót A XVII. kerület áldatlan tömegköz­lekedési helyzetén egy, a 2-es metró­ról leágazó szárnyvonal segíthetne, amely a Jászberényi út mellett a fel­színen haladva érne Rákoskeresztúr­ra - állítja Pintér László, az Expo- Metró Társaság vezetője. Az új vonal viszonylag olcsó volna, neki köszön­hetően másfélszeresére nőne a fővá­rosi metróhálózat hossza. A helyi la­kosok már 40 ezer aláírással támo­gatták az ötletet, a Városháza és a ke­rület azonban egyelőre nincs oda az elképzelésért. Szakértők és a helyi lakosok szerint is a XVII. kerület közlekedése az egyik legproblémásabb Budapesten. Egy ja­vaslat szerint az áldatlan állapotokon ja­vítani lehetne, ha a 2-es metrótól egy szárnyvonal vezetne Rákoskeresztúr központjába. Pintér László, az Expo- Metró Társaság vezetője, az ötlet gazdá­ja azt mondta: 13 kilomé­ternyi szárnyvonal segít­hetne a kerület közleke­désén. A vonal a Népsta­dion és a Pillangó utcai megállók között ágazna le, megállója volna a Kő­bányai vásárvárosnál, az Éles saroknál, majd a Jászberényi úttól északra lévő területen már a fel­színen haladhatnának a szerelvények. Pintér László úgy gon­dolja: a belső állomások elbírnák a kapacitásnövekedést, hiszen az észak-déli 3-as metróvonalon mind­két irányban - Káposztásmegyer és a Ferihegyi repülőtér felé is - terveztek bővítést. Ráadásul Budapest kelet-nyu­gati kiterjedése nagyobb, mint az észak­déli, úgyhogy az előbbi irányban is in­dokolt volna a metróvonalak továbbépí­tése. A társaság vezetője szerint a XVII. kerület rossz közlekedési viszonyainak a gyökere az 50-es évekre nyúlik vissza. Az ottani településeket akkor csatolták Nagy-Budapesthez, de évekig semmi változás nem volt a tömegközlekedés­ben. A tervezők - mutatott rá - csak 15 évvel később, 1965-ben kezdték törni a fejüket azon, hogy sínen futó járműve­ket vezessenek ki Rákoskeresztúrra. Kezdetben az volt az elképzelés, hogy a 28-as villamost hosszabbítsák meg a XVII. kerület központjáig. Ebből azon­ban nem lett semmi, mert az akkor épü­lő 2-es metró minden pénzt elvitt. A kerület lakói mindenesetre jó szív­vel vennék, ha az említett szárnyvonal megvalósulna. Ezt igazolja az a negy­venezer aláírás, amelyet az évek során Pintér László összegyűjtött a helyiektől. Arra a kérdésre, hogy mitől lenne rentá­bilis a szárnyvonal megépítése, a társa­ság vezetője azt feleli: az a 13 kilométe­res sáv, ahol a vonal haladna, felértéke­lődne, lakóparkot, lovascentrumot, par­kot vagy ligetet lehetne kialakítani. Ez a fővárosi folyosó egyedülálló a maga ne­mében: hely van bőven, hiszen a birtok­határok a Jászberényi út, a vasútvonal és a Keresztúri út környékén úgymond ru­galmasak, vagyis különö­sebb zökkenő nélkül he­lyet lehetne szorítani a két sínpárnak. Arra is volna lehetőség, hogy az állo­másoknál P+R parkolókat építsenek. Az építési költ­ségeket a parkolási díjak­ból, a terület hasznosítá­sából és a jelenleg ott köz­lekedő buszok kiváltásá­ból lehetne Pintér szerint fedezni. (A szárnyvonal jogosságát támasztja alá az ötletgazda szerint, hogy azt a BKV tulajdonképpen ma is működteti, csak éppen a­­ szerinte­­ pót­ló funkciót teljesítő 61-es buszcsalád­dal.) A tervezők korábbi kalkulációja szerint a szárnyvonal - amelynek kö­szönhetően másfélszeresére nőhetne a fővárosi metróhálózat hossza­­ körülbe­lül negyvenmilliárd forintból megépít­hető volna. Ennek ellenére - sérelmezi Pintér - a Városháza eddig nem lelkese­dett az ötletért, és a XVII. kerület sem állt ki mellette. Pedig Budapest legna­gyobb, 80 ezer lakosú kerületének köz­lekedési gondjaira gyógyírt kell találni - fogalmazott. S. G. Budapest legnagyobb, nyolcvanezer lakosú kerületének közlekedési gondjaira gyógyírt kell találni. Árulják a Podmaniczky-kastélyt Június közepén - a korábbi „meg­mentő” visszalépése után - újabb pá­lyázatot írtak ki a romjaiban is gyö­nyörű Podmaniczky-kastély hasznosí­tására. Lapzártánkig három érvényes pályázat érkezett, a nyertesről szep­temberben dönt a képviselő-testület. A Podmaniczky-Vigyázó-kastély a XVII. században épült - feltehetően Mayerhoffer János tervei szerint - ba­rokk stílusban. A XIX. század folyamán többször átalakították, gróf Vigyázó Fe­renc halála után a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került. Az akadé­mia múzeumot rendezett be termeiben a család gazdag gyűjteményéből. Itt állí­tották ki többek között az ötvenöt fest­ményből álló magyar történelmi arckép­csarnokot is. A múzeum anyagát a má­sodik világháborúban széthordták. A há­ború után az épület a földművelésügyi minisztérium, majd a kerületi tanács tu­lajdonába került, később termelőszövet­kezeti iroda, gimnázium, végül nevelő­­otthon költözött termeibe. Az Országos Műemlékvédelmi Hiva­tal egyeztetésével 1992-ben a kastély tulajdonjogát átadták a kerületi önkor­mányzatnak, azzal a feltétellel, hogy a folyamatos őrzésről és karbantartásról gondoskodniuk kell, és a felújítást öt­hat éven belül el kell végezniük. Az ön­­kormányzat 1995 és 1997 között ötven­­kétmillió forintot költött állagmegóvás­ra, ám komolyabb rekonstrukcióra nem került sor. Később felvetődött annak a lehetősé­ge, hogy a használati jogot visszaadják az államnak, ám az ötlet csak akkor megvalósítható, ha a kormány a millen­niumi készülődés jegyében a Podma­niczky-kastély ügyét is felvállalná. Erre azonban jelenleg nincs sok esély. Meg­mentőnek maradtak tehát a várva várt befektetők, akik közül a Könnyűszerke­zet-építő és Szolgáltató (KÉSZ) Kft.-vel már-már sikerült megállapodni. A meg­állapodás értelmében az igen lepusztult állapotban lévő kastélyt hatvanmillió fo­rintért eladják, a cég pedig vállalja a több mint egymilliárd forintos felújítást. A szegedi illetőségű, magyar tulajdon­ban lévő kft. eredetileg saját budapesti székhelyét és vendégszobáit rendezte volna be a műemlék épületben. Az üzlet azonban - részben anyagi okokból - meghiúsult. Az önkormányzat június közepén újabb pályázatot írt ki az épületegyüttes hasznosítására. Devánszkiné Molnár Katalin polgármester asszony annyit mondott: a pályázatok leadási határideje augusztus tizedike volt, eddig három ér­vényes pályamunka érkezett. A nyertes­ről szeptemberi ülésén dönt a képviselő­­testület, a polgármester asszony min­denesetre újra bizakodó. ig.K. Amíg nincs gazdája, addig az enyészeté az épület fotó: sopronyi gyula ­H­I­R­DE­T­E­SZ TISZTÁN A GYERMEKEKÉRT A XVII. kerület életének évtizedek óta meghatározó szereplője a II. világháború előtt alapított, és azóta számos változáson, átalakuláson átesett Egyesült Vegyiművek Rt. A háztartások és az ipar számára mosó-, mosogató- és tisztítószereket, kozmetikai termékeket, valamint különböző segédanyagokat gyártó és forgalmazó részvénytársaság léte és eredményes működése a XVII. kerület számtalan lakosának, gyakran egész családoknak biztosít munkát, megélhetést. A vállalatvezetőség az 1999-es üzleti év tervezése során döntött úgy, hogy - lehetőségeinek figyelembevételével - a kerületben működő igen sok gyermekintézmény köztudottan szűkös anyagi helyzetén kíván segíteni. Az elgondolást gyors tet­tek követték: pályázatot írtak ki a kerületi óvodák­nak és általános iskoláknak úgy, hogy a pályázat­­nyertes óvoda és iskola egész évi tisztítósz­erigényét térítésmentesen biztosítják. Az önkor­mányzat közreműködésének köszönhetően vá­rakozáson felüli számban érkeztek pályázatok, melyekből egyértelműen kitűnt, hogy a gyermekin­tézmények pedagógusai mindent megtesznek a gyerekek fejlesztéséért, a mind kedvezőbb körül­mények kialakításáért, a napi munkához szükséges eszközök, technikai felszerelések előteremtéséért. Nagy terhet jelent azonban mindannyiuknak a napi gyakorisággal használatos - sok esetben még az elengedhetetlenül szükséges­­ tisztasági szerek beszerzése is. Fentieket mérlegelve a pályázatokat el­bíráló bizottság úgy döntött, hogy az Egyesült Vegyiművek Rt. 1-1 óvodának­ és iskolának - az eredeti pályázati kiírásnak megfelelően - térítés­­mentesen juttatja a kért tisztálkodó-, mosó-, moso­gató- és tisztítószereket. A pályázati kiírást azon­ban úgy módosították, hogy a többi pályázónak az általuk kért keretösszeg határáig rendkívül ked­vezményes áron biztosítják az igényelt termékeket. Az óvodák és iskolák vezetői igen nagy örömmel fogadták ezt a döntést, hiszen ez a korábbi átlagos beszerzési áraikkal szemben akár 50-60% ked­vezményt jelentett, ráadásul az általuk leadott megrendeléseket az EVM Rt. negyedévente saját költségén kiszállította az intézményeknek. A pályázatnyertes óvoda, az Óvónő utcában lévő Integrált Napköziotthonos Óvoda vezetője, Csákvári Mária elmondta, hogy in­tézményükben több mint 10 éve sérült, speciális nevelési szükségletű (Down-kóros, enyhén értelmi fogyatékos és mozgássérült) gyermekeket nevel­nek ép gyermekekkel együtt teljes integrációban. Szerencsére óvodájuk nagy alapterületű, ám az öltözőket, mosdókat, folyosókat naponta több alka­lommal kell takarítani. A gyermekek egészségi állapotából adódóan az óvoda textíliái is az átlagos­nál sokkal gyakrabban kerülnek mosásba. A támo­gatás elnyerésével lehetőségük nyílt arra, hogy a neveléshez szükséges speciális eszközöket abból a keretből szerezzék be, amit eddig a tisztítósze­rekre költöttek. Elmondta továbbá, hogy azért is örültek a pályázati lehetőségnek, mert évek óta az Egyesült Vegyiművek Rt. termékeit használják, a legnagyobb megelégedésükre. Az iskolák közül a Móra Ferenc Általános iskola nyerte meg a pályázatot. Az iskola már 50 éve látja el a kerületben és vonzáskörzetében élő enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, valamint autista gyermekeket, akiknél sajnos legtöbb eset­ben egyéb társfogyatékosság is fennáll. Mint azt Kalocsainé Kokovai Erzsébet igazgatónő elmondta, ezeknek a gyerekeknek az iskola jelenti az otthont, a biztonságot, a meghitt melegséget. Iskolájuk két épületben, folyamatos délelőtti és délutáni oktatás­sal működik. Az épületek két műszakban történő tisztán tartása, takarítása a technikai dolgozók fela­data, ám a nevelők, gyógypedagógiai assziszten­sek napi teendői közé tartozik a gyermekek egészségügyi ellátása is. Tanulóik 60%-a a kerület szociálisan leghátrányosabb rétegéből kerül ki, anyagi és környezeti hátterük miatt túlnyomó több­ségük veszélyeztetett.­­ Az Egyesült Vegyiművek Rt. által nyújtott támogatás biztosítja iskolánk számára az alapvető higiénés feltételek meg­valósítását, valamint a Nemzeti Alaptantervben előírt ez irányú feladataink teljesítését - mondotta az igazgatónő. - Nemes gesztusával a társaság nagyban hozzájárult gyermekeink családi életre neveléséhez is. Napjainkban sajnos nem ter­mészetes dolog, hogy a társadalom affinitást mutat a sérült gyermekek iránt, ezért is nagy öröm ez a segítség számunkra. Úgy érezzük, hogy érzé­kenységük, megértésük a sérült gyermekeket oktató intézmény és a családok felé példaértékű. “ Az Egyesült Vegyiművek Rt. vezetősége felismerte, hogy ezzel a támogatási formával tudja a legnagyobb segítséget nyújtani a kerületben lévő óvodáknak és iskoláknak, így az idei évben ez a támogatási tevékenységük szinte „automatikusan” folytatódott, pályázat kiírása nélkül, a tavalyi év feltételeivel. Devánszkyné dr. Molnár Katalin pol­gármester asszonyt tájékoztatták ezen döntésükről, majd ezt követően keresték meg azokat az óvo­dákat és iskolákat, akik erre a támogatási formára 2000-ben is igényt tartottak. A nehézsúly bajnoka A rákosligeti határban már messzi­ről látszik a Volvo hétemeletes iro­daháza, tetején a jól ismert, kék be­tűkkel. A cég teherautó-üzletága, a magyarországi piacvezetőnek szá­mító Volvo Truck tavaly költözött ki a Cinkotai út 34.-be. Itt kapható most haszongépjármű-kínálatuk teljes vá­lasztéka. Emellett új Volvo buszokat, s június óta különféle márkájú hasz­nált teherautókat is kínálnak. A telephelyet tavaly vették meg, mi­után sikerült szerződést kötniük öt­száz kamion eladására a legna­gyobb magyar szállítmányozó cég­gel. A műhelyekben több mint há­romszázmillió forintos fejlesztést hajtottak végre, hogy kialakítsák a teljes szervizkészültséggel rendelke­ző Volvo Truck Szolgáltató Közpon­tot. Szükség volt a fejlesztésre, hi­szen ma már egy kamionban több a chip, mint egy komputerben, javítá­suk elképzelhetetlen komoly műsze­rek nélkül — mondja Illés Dávid gaz­dasági igazgató, aki ötvenhatos ma­gyarok fiaként született Svédország­ban és most a Volvo révén mindkét nemzetet szolgálhatja. A Volvo Truck teljes készültségéhez azonban nemcsak a huszonkét szer­, vízállás felszerelése és a hetvenmil­­lió forint értékben raktározott alkat­részkészlet tartozik hozzá, hanem olyan egyéb cégek jelenléte is, mint a pótkocsikkal és félpótkocsikkal fog­lalkozó Schmitz Cargo Bull, a hűtő- és klímarendszereket szerelő Carrier, valamint az abroncsokat értékesítő és szerelő Gumi-Profi. A fuvarozó tehát itt mindent megta­lál egy helyen. S mindez nemcsak a kamionosokat csábíthatja Rákosliget­re, de a Volvo megnyugtató jelenléte más nagybefektetőket is letelepe­désre ösztönözhet a kerületben. ■w* vyv Volvo Hungária Kft. O* w 1172 Budapest, Cinkotai út 34. Telefon: 253-0880, telefax: 253-0899 E-mail: vtc.vb­di@memo.volvo.se

Next