Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. augusztus

2000-08-01

NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2000. AUGUSZTUS 1., KEDD 25 Tíz év, tizenhárom új város Az elutasítottak többsége jövőre is pályázik Tizenkilenc Pest megyei telepü­lés pályázott városi címért 1990 óta, s tizenhárom kapta meg a magasabb közigazgatási rangot. Ezzel az aránnyal az ország legsikeresebbjének szá­mít ez a régió, ám a városlakók száma még így is jócskán elma­rad az országos átlagtól. Az elmúlt tíz évben összesen tizenkilenc Pest megyei település pályázott városi címért, s a rend­szerváltás óta tizenhárom város­sal lett több Pest megyében - de­rült ki a Belügyminisztérium sta­tisztikáiból. Megtudtuk azt is: a tizenhárom városi címet hat év alatt kapták meg a települések, hiszen az elmúlt évtizedben ösz­­szesen négy évig egyetlen me­gyei település sem kapott maga­sabb rangot. A rendszerváltás után első­ként, 1990-ben Aszód járt siker­rel. Ezt követően két év szünet következett, majd 1993-ban Abony kapott városi címet. A kö­vetkező megyei pályázóra 1996- ig kellett várni. A szakértők az újabb megyei város nélküli négy évet azzal magyarázzák, hogy a Pest me­gyei települések vezetői is belát­ták: sajátos helyzetükből adódó­an előbb fejlődni kell, s csak azután érdemes pályázni. A me­gye nagy települései, amelyek a fővárostól függetlenül működ­tek, már a nyolcvanas évek ele­jén várossá váltak. A községek többsége azonban alvótelepülés maradt a rendszerváltozásig. Sokszor a fővárosból kitelepü­lők nagy száma sem változtatott ezen: új településrészek szület­tek, ám az infrastruktúra fejlett­sége elmaradt a kisvárosokétól elvárhatótól. A Belügyminiszté­rium egyik osztályvezetője úgy fogalmazott: a városi címet táv­lati célként kitűzött települések ekkor profilt kerestek. S ahol megtalálták, azaz a lakosság nö­vekedése mellett a munkahelyek számát gyarapítani tudták, az infrastruktúrát fejlesztették, 1996-ban érték el azt a szintet, hogy jó eséllyel pályázhassanak. Több próbálkozás után ekkor nyert városi címet Gyál és a két új pályázó, Nagymaros, vala­mint Pécel. Egy évvel később Pilisvörösvár cserélhette le a hi­vatalain a táblákat. Igaz, a pilisi település sikere vitákra adott okot. Bár Pilisvörösvár intéz­ményrendszere már akkor váro­sokat megszégyenítő fejlettségű volt, az úthálózat minősége nem volt megfelelő - ennek ellenére három éve város lett Pilis­vörösvár is. Tavaly pedig Ve­resegyház mellett - két kudarc VÁROSI CÍMET KAPOTT ÉS ELUTASÍTOTT TELEPÜLÉSEK után - Göd dolgozata is sikert hozott. Az idén több csúcs is szüle­tett: 2000-ben tizenegy Pest me­gyei település nyújtotta be pá­lyázatát a Belügyminisztériumba azért, hogy városi címet kapjon. A köztársasági elnök végül csak Visegrádnak, Szobnak, Pomáz­­nak, Budakeszinek és Dunaha­­rasztinak adományozta oda a vá­ros címet. A nyertes települések július elsejétől váltak hivatalo­san is várossá. Bár a statisztikák szerint Pest megye települései különösen si­keresnek számítanak a városi cí­mért kiírt pályázatokon, továbbra is rendkívül alacsony a régióban a városlakók száma. Míg az or­szágos adatok szerint a lakosság 63,8 százaléka él városban, Pest megyében ugyanez a szám alig haladja meg a negyvenet. A Pest megyében élők száma ma már több mint egymillió, ugyanakkor csupán huszonhét városa van a régiónak. Azok a települések, amelyek eddig nem jártak sikerrel, vélhető­en újból próbálkoznak. Nagy Tiborné, Gyömrő alpolgármester asszonya lapunknak korábban el­mondta: biztosak abban, hogy jö­vőre újból kérni fogják a városi cí­met. Vecsés polgármestere, Bükk László is azt ígérte, hogy amíg nem nyerik el a városi rangot, minden évben elküldik pályázatu­kat. Valószínűleg Dunavarsány, Hira, Tököl és Kistarcsa is újból fog pályázni. A minisztériumban ugyanis úgy vélik, hogy a pályáza­tok sikertelensége az esetek több­ségében nem szegi kedvét a tele­pülések vezetőinek. Sőt a hibákból okulva, a hiányosságokat pótolva nagyobb eséllyel indulnak a kö­vetkező pályázaton, mint „kezdő” vetélytársaik. Prém András : Az idén városi címet kapott települések • Elutasított települések Forrás: BM NÉPSZABADSÁG-grafik­a A törvény szerint csak a választások évében nem bírálnak el vá­rosi címért benyújtott pályázatokat, és nem adnak magasabb köz­­igazgatási rangot. Ennek ellenére elképzelhető, hogy jövőre nem lesz több városa Magyarországnak: a Központi Statisztikai Hiva­tal népszámlálása miatt ugyanis - amennyiben erről kormány­­döntés születik - elmarad a pályázatok elbírálása. Ebben az eset­ben, legközelebb 2003-ban adhatnak városi címet, hiszen két év múlva választások lesznek. Hamarosan nyit a Gül Baba-türbe Folytatás a 23. oldalról A türbe a magyar állam tulajdo­na, kezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. Kiemelt műemlék, egyben híres zarándokhely: tavaly körülbelül kétszázezer török turis­ta kereste fel. Molnár Zoltán, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság ve­zérigazgatója szerint tudják tartani a tervezett határidőt, augusztus közepén átadják a felújított mű­emléket. A teljes felújítást részben saját forrásból - mintegy tízmillió forint értékben -, részben a török kormány támogatásából finanszí­rozzák, csekély mértékben hozzá­járult az Országos Műemléki Fel­ügyelőség.­­A törökök az 1800-as évektől fokozott figyelemmel kí­sérték a mohamedánok legésza­kibb szent helyének számító türbe sorsát. Többször végeztettek rajta kisebb javításokat, 1915-ben pe­dig monumentális mecsetet és isz­lám kulturális központot képzeltek a kegy­hely­re.) A kertet - a hagyo­mányokhoz hűen - rózsákkal ülte­tik be, az épületegyütteshez csatla­kozó pincében, korhű környezet­ben kávézó nyílik. (Nem összeté­vesztendő a szomszédban már működő Türbe presszóval.) A tel­jes környezet rendezése és a külső részek felújítása azonban még vá­rat magára. Gül Baba rózsákat ápoló der­visként él képzeletünkben. Cselebi török világutazó szerint - aki százhúsz évvel a legendás dervis halála után zarándokolt el a szent sírhelyhez - Gül Baba bektasi dervis volt, aki karddal a kezében terjesztette Allah hitét. Agg fejjel vett részt Szulejmán 1541-es hadjáratában. Állítólag a város elfoglalását ünneplő hála­adó szertartáson érte a halál 1541. szeptember 2-án. Nevében a „rózsa” (gül) szó valószínűleg nem valódi rózsára utal, hanem arra, hogy a dervis rendjének ró­zsája, azaz misztikus tudás birto­kosa volt. Jahjapasazáde Moha­med budai pasa Gül baba halála után - 1543 és 1548 között - ku­polával fedett sírépítményt, vagyis türbét emeltetett számára a Rózsadomb keleti oldalában. Budapest mellett jó lakni Zsúfolt, papíron mégis néptelenedik a főváros Hat évvel ezelőtt kétmilliónál kevesebb lett Budapest lakóinak száma. A jelenség oka az agglomeráció elszívó ereje. A tíz évvel ezelőtti kétmillió-tizenhétezres lélekszám idén januárra egymillió-nyolcszáztizenöt­­ezerre apadt, de munkaidőben Budapest jelenléti ívén jóval több mint kétmillió alá­írás szerepelne. Húsz év múlva már másfél millióan sem élnek majd a fővárosban, a belső kerületek újjáéledéséhez legalább még harminc év kell. _________________MUNKATÁRSUNKTÓL_________________ Budapest elnéptelenedése nem váratlan je­lenség - legalábbis a szakemberek előtt nem az. A rendszerváltozás évében még pozitív volt a szaldó: a beköltözők többen voltak, mint az elköltözők. Öt éve - mint az a KSH jelentéséből kiolvasható - tízezerrel többen költöztek el, mint ahányan ide költöztek. A főváros népességét az országban is tapasz­talható folyamatok apasztották tovább: töb­ben haltak meg, mint ahányan születtek. Ta­valy például húszpercenként történt egy ha­lálozás és csak harminchét percenként egy élveszületés. Langerné dr. Rédei Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense egy kamarai előadáson rámutatott: a népes­ségcsökkenés megállításához átlagosan 2,1 gyerek kellene, miközben jelenleg 1,2 gye­rek jut egy párra. Az országosan jellemző folyamatok mel­lett Budapest elnéptelenedéséhez sajátos okok is hozzájárulnak. A főváros ma már nem vonzó lakóhely, túlzsúfolttá vált, rá­adásul a belső kerületekben a lepusztult épületek nem biztosítanak kellemes milliót. Mindennek az lett a következménye, hogy évente harminc-negyvenezer ember mene­kül vidékre, elsősorban a szűkebb agglome­rációba. Az elköltözők egyik része azokból a sze­gényekből áll, akik több lépcsőben, soroza­tos lakáscserék révén kerülnek vidékre, vagyis a Pest környéki, ma még kevéssé di­vatos településekre. A kiköltözők másik csoportját pedig azok a középkorú közép­­osztálybeliek alkotják, akik a vállalkozásu­kat is áttelepítik új otthonukba. A belső kerületekben, ahol a várható élet­tartam az afrikai és a fejlődő országokéhoz hasonlóan 58-59 év, a munkanélküli, lecsú­szott rétegek maradnak. A rendkívül rossz lakáskörülmények azokat a szegényeket vonzzák, akik a válságövezetekből menekül­ve a fővárosban remélnek megélhetést. A tendencia már csak azért is káros, mert a ki­települők éppen családalapítási szakaszban vannak, míg a városban maradók jelentős ré­sze már nyugdíjas éveit tölti. A KSH örege­dési indexe szerint az I. kerületben 27,3 szá­zalék, Terézvárosban 22,1, Belváros-Lipót­­városban pedig 22,1 százalék a 65 évnél idő­sebb lakosok aránya. A tizennégy évesnél fi­atalabbak aránya jellemzően a külső kerüle­tekben magas: a XXIII. kerületben 16,4 szá­zalék, Pesterzsébeten 16,3, Újpesten pedig 15,9. Budapesti szinten csökkent a gyerek­korúak aránya. Míg 1990-ben még az állan­dó lakosok 17,4 százaléka, tavaly már csu­pán 14,2 százalékuk volt tizennégy év alatti. A főváros népessége három évtizede nőtt meg ugrásszerűen. Majdnem negyedmilliós gyarapodást jegyeztek föl 1960 és 1970 kö­zött, amikor egymillió-hétszáznyolcvanhá­­romezerről kétmillió-egyezerre nőtt az ál­landó lakosok száma. Az ország népességé­hez viszonyított arány azonban nem 1970- ben volt a legnagyobb, az akkori 19,4 száza­lékot 1991-93 minden év felülmúlta egyet­len tized százalékkal. Idén január elsején hazánk lakosságának még a 18,1 százaléka lakott a fővárosban. Langerné dr. Rédei Má­riától megtudtuk: számításaik szerint húsz év múlva 1,4 millió alá esik Budapest lélek­­száma. Az elkerülhetetlennek tűnő folyamaton némiképp enyhíthet az egyre nagyobb volu­menű rehabilitáció: a felújított és újonnan épített belvárosi házakba idővel visszaáram­lik a drága ingatlanokat megfizetni képes te­hetősek egy része. A belső kerületek lakó­helyként történő felértékelődéséhez azon­ban még legalább harminc évre van szük­ség. S­zéles körben e­lérhető C-hitelt felvenni az OTP Banktól? Könnyen lehet! Az OTP Bank új hitelét Önnek is ajánljuk, hiszen a feltételeket könnyű teljesíteni: akár ügyfele bankunknak, akár nem­­ bátran fordulhat hozzánk! A széles kör számára elérhető OTP C-hitelnek széles körű előnyei vannak: Magas hitelösszeg: akár az Ön havi jövedelmének ötszöröse. Alacsony kamat: megegyezik az A-hitelével -jelenleg mindössze évi 19,5%*. OTP HITELvonal: (06 1) 3 666 666 /6 -os menüpont (06 40) 366 666 /6-os menüpont Alacsony havi törlesztőrészlet: a havi záróegyenlegének 6%-a. Egyszerű és korszerű felhasználás: Önnek csak egyszer kell szerződést kötnie, azután C-hitel számlájához kapcsolódó EC/MC bankkártyájával bármikor, bárhol igénybe veheti megállapított hitelkeretét. Feltölthető hitelkeret: a már törlesztett összeget Ön újra felhasználhatja. A pontos feltételeket az OTP Bank C-hitelre vonatkozó Hirdetménye tartalmazza. * THM: 23,15%-30,32% www.otpbank.hu C-hitel az OTP Banktól

Next