Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. augusztus
2000-08-01
NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2000. AUGUSZTUS 1., KEDD 25 Tíz év, tizenhárom új város Az elutasítottak többsége jövőre is pályázik Tizenkilenc Pest megyei település pályázott városi címért 1990 óta, s tizenhárom kapta meg a magasabb közigazgatási rangot. Ezzel az aránnyal az ország legsikeresebbjének számít ez a régió, ám a városlakók száma még így is jócskán elmarad az országos átlagtól. Az elmúlt tíz évben összesen tizenkilenc Pest megyei település pályázott városi címért, s a rendszerváltás óta tizenhárom várossal lett több Pest megyében - derült ki a Belügyminisztérium statisztikáiból. Megtudtuk azt is: a tizenhárom városi címet hat év alatt kapták meg a települések, hiszen az elmúlt évtizedben öszszesen négy évig egyetlen megyei település sem kapott magasabb rangot. A rendszerváltás után elsőként, 1990-ben Aszód járt sikerrel. Ezt követően két év szünet következett, majd 1993-ban Abony kapott városi címet. A következő megyei pályázóra 1996- ig kellett várni. A szakértők az újabb megyei város nélküli négy évet azzal magyarázzák, hogy a Pest megyei települések vezetői is belátták: sajátos helyzetükből adódóan előbb fejlődni kell, s csak azután érdemes pályázni. A megye nagy települései, amelyek a fővárostól függetlenül működtek, már a nyolcvanas évek elején várossá váltak. A községek többsége azonban alvótelepülés maradt a rendszerváltozásig. Sokszor a fővárosból kitelepülők nagy száma sem változtatott ezen: új településrészek születtek, ám az infrastruktúra fejlettsége elmaradt a kisvárosokétól elvárhatótól. A Belügyminisztérium egyik osztályvezetője úgy fogalmazott: a városi címet távlati célként kitűzött települések ekkor profilt kerestek. S ahol megtalálták, azaz a lakosság növekedése mellett a munkahelyek számát gyarapítani tudták, az infrastruktúrát fejlesztették, 1996-ban érték el azt a szintet, hogy jó eséllyel pályázhassanak. Több próbálkozás után ekkor nyert városi címet Gyál és a két új pályázó, Nagymaros, valamint Pécel. Egy évvel később Pilisvörösvár cserélhette le a hivatalain a táblákat. Igaz, a pilisi település sikere vitákra adott okot. Bár Pilisvörösvár intézményrendszere már akkor városokat megszégyenítő fejlettségű volt, az úthálózat minősége nem volt megfelelő - ennek ellenére három éve város lett Pilisvörösvár is. Tavaly pedig Veresegyház mellett - két kudarc VÁROSI CÍMET KAPOTT ÉS ELUTASÍTOTT TELEPÜLÉSEK után - Göd dolgozata is sikert hozott. Az idén több csúcs is született: 2000-ben tizenegy Pest megyei település nyújtotta be pályázatát a Belügyminisztériumba azért, hogy városi címet kapjon. A köztársasági elnök végül csak Visegrádnak, Szobnak, Pomáznak, Budakeszinek és Dunaharasztinak adományozta oda a város címet. A nyertes települések július elsejétől váltak hivatalosan is várossá. Bár a statisztikák szerint Pest megye települései különösen sikeresnek számítanak a városi címért kiírt pályázatokon, továbbra is rendkívül alacsony a régióban a városlakók száma. Míg az országos adatok szerint a lakosság 63,8 százaléka él városban, Pest megyében ugyanez a szám alig haladja meg a negyvenet. A Pest megyében élők száma ma már több mint egymillió, ugyanakkor csupán huszonhét városa van a régiónak. Azok a települések, amelyek eddig nem jártak sikerrel, vélhetően újból próbálkoznak. Nagy Tiborné, Gyömrő alpolgármester asszonya lapunknak korábban elmondta: biztosak abban, hogy jövőre újból kérni fogják a városi címet. Vecsés polgármestere, Bükk László is azt ígérte, hogy amíg nem nyerik el a városi rangot, minden évben elküldik pályázatukat. Valószínűleg Dunavarsány, Hira, Tököl és Kistarcsa is újból fog pályázni. A minisztériumban ugyanis úgy vélik, hogy a pályázatok sikertelensége az esetek többségében nem szegi kedvét a települések vezetőinek. Sőt a hibákból okulva, a hiányosságokat pótolva nagyobb eséllyel indulnak a következő pályázaton, mint „kezdő” vetélytársaik. Prém András : Az idén városi címet kapott települések • Elutasított települések Forrás: BM NÉPSZABADSÁG-grafika A törvény szerint csak a választások évében nem bírálnak el városi címért benyújtott pályázatokat, és nem adnak magasabb közigazgatási rangot. Ennek ellenére elképzelhető, hogy jövőre nem lesz több városa Magyarországnak: a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálása miatt ugyanis - amennyiben erről kormánydöntés születik - elmarad a pályázatok elbírálása. Ebben az esetben, legközelebb 2003-ban adhatnak városi címet, hiszen két év múlva választások lesznek. Hamarosan nyit a Gül Baba-türbe Folytatás a 23. oldalról A türbe a magyar állam tulajdona, kezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. Kiemelt műemlék, egyben híres zarándokhely: tavaly körülbelül kétszázezer török turista kereste fel. Molnár Zoltán, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója szerint tudják tartani a tervezett határidőt, augusztus közepén átadják a felújított műemléket. A teljes felújítást részben saját forrásból - mintegy tízmillió forint értékben -, részben a török kormány támogatásából finanszírozzák, csekély mértékben hozzájárult az Országos Műemléki Felügyelőség.A törökök az 1800-as évektől fokozott figyelemmel kísérték a mohamedánok legészakibb szent helyének számító türbe sorsát. Többször végeztettek rajta kisebb javításokat, 1915-ben pedig monumentális mecsetet és iszlám kulturális központot képzeltek a kegyhelyre.) A kertet - a hagyományokhoz hűen - rózsákkal ültetik be, az épületegyütteshez csatlakozó pincében, korhű környezetben kávézó nyílik. (Nem összetévesztendő a szomszédban már működő Türbe presszóval.) A teljes környezet rendezése és a külső részek felújítása azonban még várat magára. Gül Baba rózsákat ápoló dervisként él képzeletünkben. Cselebi török világutazó szerint - aki százhúsz évvel a legendás dervis halála után zarándokolt el a szent sírhelyhez - Gül Baba bektasi dervis volt, aki karddal a kezében terjesztette Allah hitét. Agg fejjel vett részt Szulejmán 1541-es hadjáratában. Állítólag a város elfoglalását ünneplő hálaadó szertartáson érte a halál 1541. szeptember 2-án. Nevében a „rózsa” (gül) szó valószínűleg nem valódi rózsára utal, hanem arra, hogy a dervis rendjének rózsája, azaz misztikus tudás birtokosa volt. Jahjapasazáde Mohamed budai pasa Gül baba halála után - 1543 és 1548 között - kupolával fedett sírépítményt, vagyis türbét emeltetett számára a Rózsadomb keleti oldalában. Budapest mellett jó lakni Zsúfolt, papíron mégis néptelenedik a főváros Hat évvel ezelőtt kétmilliónál kevesebb lett Budapest lakóinak száma. A jelenség oka az agglomeráció elszívó ereje. A tíz évvel ezelőtti kétmillió-tizenhétezres lélekszám idén januárra egymillió-nyolcszáztizenötezerre apadt, de munkaidőben Budapest jelenléti ívén jóval több mint kétmillió aláírás szerepelne. Húsz év múlva már másfél millióan sem élnek majd a fővárosban, a belső kerületek újjáéledéséhez legalább még harminc év kell. _________________MUNKATÁRSUNKTÓL_________________ Budapest elnéptelenedése nem váratlan jelenség - legalábbis a szakemberek előtt nem az. A rendszerváltozás évében még pozitív volt a szaldó: a beköltözők többen voltak, mint az elköltözők. Öt éve - mint az a KSH jelentéséből kiolvasható - tízezerrel többen költöztek el, mint ahányan ide költöztek. A főváros népességét az országban is tapasztalható folyamatok apasztották tovább: többen haltak meg, mint ahányan születtek. Tavaly például húszpercenként történt egy halálozás és csak harminchét percenként egy élveszületés. Langerné dr. Rédei Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense egy kamarai előadáson rámutatott: a népességcsökkenés megállításához átlagosan 2,1 gyerek kellene, miközben jelenleg 1,2 gyerek jut egy párra. Az országosan jellemző folyamatok mellett Budapest elnéptelenedéséhez sajátos okok is hozzájárulnak. A főváros ma már nem vonzó lakóhely, túlzsúfolttá vált, ráadásul a belső kerületekben a lepusztult épületek nem biztosítanak kellemes milliót. Mindennek az lett a következménye, hogy évente harminc-negyvenezer ember menekül vidékre, elsősorban a szűkebb agglomerációba. Az elköltözők egyik része azokból a szegényekből áll, akik több lépcsőben, sorozatos lakáscserék révén kerülnek vidékre, vagyis a Pest környéki, ma még kevéssé divatos településekre. A kiköltözők másik csoportját pedig azok a középkorú középosztálybeliek alkotják, akik a vállalkozásukat is áttelepítik új otthonukba. A belső kerületekben, ahol a várható élettartam az afrikai és a fejlődő országokéhoz hasonlóan 58-59 év, a munkanélküli, lecsúszott rétegek maradnak. A rendkívül rossz lakáskörülmények azokat a szegényeket vonzzák, akik a válságövezetekből menekülve a fővárosban remélnek megélhetést. A tendencia már csak azért is káros, mert a kitelepülők éppen családalapítási szakaszban vannak, míg a városban maradók jelentős része már nyugdíjas éveit tölti. A KSH öregedési indexe szerint az I. kerületben 27,3 százalék, Terézvárosban 22,1, Belváros-Lipótvárosban pedig 22,1 százalék a 65 évnél idősebb lakosok aránya. A tizennégy évesnél fiatalabbak aránya jellemzően a külső kerületekben magas: a XXIII. kerületben 16,4 százalék, Pesterzsébeten 16,3, Újpesten pedig 15,9. Budapesti szinten csökkent a gyerekkorúak aránya. Míg 1990-ben még az állandó lakosok 17,4 százaléka, tavaly már csupán 14,2 százalékuk volt tizennégy év alatti. A főváros népessége három évtizede nőtt meg ugrásszerűen. Majdnem negyedmilliós gyarapodást jegyeztek föl 1960 és 1970 között, amikor egymillió-hétszáznyolcvanháromezerről kétmillió-egyezerre nőtt az állandó lakosok száma. Az ország népességéhez viszonyított arány azonban nem 1970- ben volt a legnagyobb, az akkori 19,4 százalékot 1991-93 minden év felülmúlta egyetlen tized százalékkal. Idén január elsején hazánk lakosságának még a 18,1 százaléka lakott a fővárosban. Langerné dr. Rédei Máriától megtudtuk: számításaik szerint húsz év múlva 1,4 millió alá esik Budapest lélekszáma. Az elkerülhetetlennek tűnő folyamaton némiképp enyhíthet az egyre nagyobb volumenű rehabilitáció: a felújított és újonnan épített belvárosi házakba idővel visszaáramlik a drága ingatlanokat megfizetni képes tehetősek egy része. A belső kerületek lakóhelyként történő felértékelődéséhez azonban még legalább harminc évre van szükség. Széles körben elérhető C-hitelt felvenni az OTP Banktól? Könnyen lehet! Az OTP Bank új hitelét Önnek is ajánljuk, hiszen a feltételeket könnyű teljesíteni: akár ügyfele bankunknak, akár nem bátran fordulhat hozzánk! A széles kör számára elérhető OTP C-hitelnek széles körű előnyei vannak: Magas hitelösszeg: akár az Ön havi jövedelmének ötszöröse. Alacsony kamat: megegyezik az A-hitelével -jelenleg mindössze évi 19,5%*. OTP HITELvonal: (06 1) 3 666 666 /6 -os menüpont (06 40) 366 666 /6-os menüpont Alacsony havi törlesztőrészlet: a havi záróegyenlegének 6%-a. Egyszerű és korszerű felhasználás: Önnek csak egyszer kell szerződést kötnie, azután C-hitel számlájához kapcsolódó EC/MC bankkártyájával bármikor, bárhol igénybe veheti megállapított hitelkeretét. Feltölthető hitelkeret: a már törlesztett összeget Ön újra felhasználhatja. A pontos feltételeket az OTP Bank C-hitelre vonatkozó Hirdetménye tartalmazza. * THM: 23,15%-30,32% www.otpbank.hu C-hitel az OTP Banktól