Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. szeptember

2000-09-01

Kitelepülnek a vállalkozók a fővárosból? Az üres telkek megadóztatásával pó­tolná az FKGP a fővárosban az általa javasolt iparűzésiadó-csökkentésből eredő bevételkiesést. Mások cáfolják, hogy a kisvállalkozások valóban tö­megesen hagynák el Budapestet a túl magas adóteher miatt, mint ahogy azt a kisgazdák állítják. MUNKATÁRSAINKTÓL Az iparűzési adó negyvenszázalékos mérséklését javasolja a Független Kis­gazdapárt fővárosi szervezete. Csak az idén tizenötezer kis- és középvállalko­zó költözött ki Budapestről valamelyik agglomerációs településre a túl magas helyi adó­ miatt - hivatkozott Liebmann Katalin elnök a Budapesti Kereskedel­mi és Iparkamara adataira. A telephely áthelyezésére csak a tehetősebb vállal­kozói réteg képes, ezért a kicsik kény­telenek a városvezetés által alkalmazott maximális, kétszázalékos adókulcsot fizetni, s ez a súlyos teher akár a vállal­kozás megszűnéséhez is vezethet. A kisgazdák az adócsökkentés nyomán keletkező bevételkiesés pótlására az üres telkek megadóztatását szorgal­mazzák, ez szerintük ösztönzőleg hatna a beruházásokra is. A fővárosi önkor­mányzat ez évi, 274 milliárd forintra tervezett költségvetési bevételének ti­zenhét százaléka származik egyébként az iparűzési adóból. AZ IPARŰZÉSI ADÓ KULCSÁNAK VÁLTOZÁSA A FŐVÁROSBAN A vállalkozások nagy része fizikai­lag nem hagyja el a fővárost, csak papí­ron - állítja Barta Györgyi, az MTA Regionális Kutatások Központja Kö­zép- és Észak-magyarországi Tudomá­nyos Intézetének igazgatója. A kitele­pülők többsége kis cég, a főváros gaz­dasági teljesítményében elenyésző a szerepe. Éppen ezért a távozók miatt kieső adóbevételt meg sem érzi a fővá­ros, ráadásul mindig alakulnak új cégek is. A kutató az általános adócsökkentés helyett a kis- és középvállalkozások differenciáltabb kezelését javasolja. Három évig adókedvezménnyel segíte­né például az induló vállalkozásokat, a külföldi cégek hazai beszállítóit és a la­kosság komfortérzetét javító, kis ha­szonnal dolgozó szolgáltatásokat. A nagyvállalatok számára nem meghatá­rozó a helyi adó mértéke - hangsúlyoz­ta -, sokkal fontosabb a feltételek elő­nyös kombinációja, többek között a ki­szemelt terület nagysága és földrajzi fekvése, a környék infrastrukturális el­látottsága is nagyobb súllyal esik a lat­ban, mint a fizetendő adó. A kisgazdák aggodalma alaptalan - reagált Moskovits Péter, a Városháza pénzügyi bizottságának szocialista el­nöke. Hozzátette: az FKGP állításait semmilyen statisztika nem támasztja alá, elképzelhető, hogy valóban ennyi vállalkozó hagyta el idén a fővárost, de az adóalanyok száma összességében emelkedett. 1991. szept. 5. (bevezetés) 1993. januártól 1998. januártól 1999. januártól 2000. januártól 0,03%1,2% 1,4% 1,7%2% Az adóalap anyagköltséggel történő csökkentésének mértéke* 33% 66% 100% * A BKIK szerint az adóalap csökkentése nem áll arányban az adó mértékének emelésével. Forrás: FKGP Drágul a távhő, épülhet a levéltár A Városháza ezentúl pénzt szed az optikai kábelt fektető vállalkozásoktól Októbertől kilenc százalékkal drágul a távhő díja Budapesten - döntött tegnapi ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A városatyák áldásukat adták arra, hogy ősszel megindulhasson a Fővá­rosi Levéltár új, Teve utcai épületé­nek megépítése, amely hatmilliárd fo­rintba kerül. Arról is határozat szüle­tett, hogy a Városháza ezentúl pénzt kér a távközlési cégektől, ha azok fő­városi közterületek alatt akarnak ká­belt fektetni. Hosszas vita után új ve­zetőt neveztek ki a Budapesti Temet­kezési Intézet élére. Szeptembertől a Városháza pénzt kér azoktól a távközlési cégektől, amelyek fővárosi közterületek alatt akarnak kábelt fektetni - határozott tegnapi ülésén a Fő­városi Közgyűlés. A tarifa 9600 és 19 100 forint között lesz folyóméterenként. A Városháza a most beadott kábelfektetési kérelmek alapján 60 millió forintos bevé­telre számít - közölte Endrédy István, a várostervezési és városképvédelmi bi­zottság kereszténydemokrata elnöke. La­punknak elmondta: a korábbi tervektől eltérően a díjat nem egy évre visszame­nőleg szedik, a döntés csak a folyamat­ban lévő és ez utáni ügyekre vonatkozik. Endrédy szerint a következő hetekben várható, hogy több mint száz kábelfekte­tési kérelem érkezik a fővároshoz. Atkári János főpolgármester-helyettes jelezte, hogy az ingatlanok feletti kábelekről csak később születik fővárosi döntés. Októbertől több mint 9 százalékkal drágul a távhődíj Budapesten - döntött a Fővárosi Közgyűlés tegnap. A szocialis­ták javaslatára elvetették a Fővárosi Táv­fűtőművek Rt. által javasolt magasabb mértékű, 15 százalékos drágítást. A közgyűlés - egy szavazat híján - nem fogadta el, hogy a Trafó-Kortárs Művészetek Háza a jövőben ne foglal­kozzon filmvetítéssel. E napirend kap­csán Dancsecs György (MIÉP) megje­gyezte: tiltakoznak, hogy a nemrégiben megrendezett meleg- és leszbikusfeszti­vál során vetített filmekhez hasonlók le­gyenek láthatók fővárosi intézmények­ben. Moskovits Péter (MSZP) erre vála­szolva kijelentette: a MIÉP felfogása, in­­toleranciája elfogadhatatlan. Lukács Jó­zsef frakcióvezető (MIÉP) úgy fogalma­zott: keresztény elvű pártként „Szodomát és Gomorrát nem támogatják”. Arról is határoztak a városatyák, hogy ősszel a Városháza megkezdi a Fővárosi Levéltár új, Teve utcai épületének meg­építését. Az intézmény pillanatnyilag öt különböző telephelyen működik, és több iratot már nem tud tárolni. Az új épület 2003-ra készül el, több mint 50 ezer folyóméternyi dokumentumot képes tá­rolni, ennek köszönhetően Budapesten 2050-ig biztosítottá válik a levéltári anya­gok elhelyezése. A beruházás eredeti kezdő időpontja már tavaly lett volna, a csúszás oka, hogy a főváros nem kapott ehhez állami támo­gatást, így saját maga kénytelen állni az építkezés mintegy hatmilliárd forintos költségét. A Fővárosi Közgyűlés új vezetőt neve­zett ki a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. élére. Simóka Kálmánná kinevezésé­vel kapcsolatban ellenzéki képviselők ki­fogásolták, hogy a városházi bizottságok nem kaptak részletes pályázati anyagot a jelöltről. S. G. Szabad demokrata és fideszes képviselők a közgyűlés szünetében FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Az éves leolvasásra játszott az Elmű Mától véglegesen átállt a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. az éves villanyóra-leolvasási rendszerre. Az erről szóló tájékoztatókat is elküldte a cég, amelyben augusztus 31-ét jelölték meg a választás utolsó dátumaként. A belső­pesti kerületekben két napja is hozott ilyen tartalmú levelet a posta. A tájékoz­tatók ráadásul jelezték: aki a hagyomá­nyos leolvasás mellett dönt, annak kizá­rólag levélben kell visszaküldenie az erre vonatkozó kérelmét. Az idő rövidsége azonban ezt szinte lehetetlenné tette. Lé­nyegében - panaszolták - ezzel a mód­szerrel az Elmű nem is ad választási lehe­tőséget. Levél inkább ultimátum. Boross Norbert, az áramszolgáltató szóvivője csodálkozásának adott hangot, mint mondta, az Elmű időben postázta az értesítőket, legkevesebb harminc napot hagyva a gondolkodásra. Ugyanakkor - tette hozzá - az augusztus 31-i határidő­nek nincs jelentősége, mert az első vá­lasztást a fogyasztó bármeddig, illetve augusztus után is bármikor kezdemé­nyezheti. Azután pedig évente egyszer. Ha tehát valaki most nem jelezte, hogy a hagyományos számlázást választja, a tár­saság ugyan automatikusan az új rend­szerbe sorolja át, ám, később, kérelmére visszasorolják a havi leolvasásra. A kérelmet nemcsak postai válasz-le­velezőlapon, hanem telefaxon is eljuttat­hatják a társasághoz. Mindössze a leolva­sás módjának kiválasztását, a nevet és a címet kell tartalmaznia. E-mailen csak kezdeményezni lehet a módosítást, mivel az elektronikus aláírást nem ismeri el a magyar jog. E-mail cím: elmu@elmu.hu, a telefaxszám: 238-3848. A becsült fogyasztáshoz a tavalyi nap­tári évet vette alapul az Elmű, és az így összeadódott díjtételt osztotta tizenkét egyenlő részszámlára. A tájékoztatón nem tüntettek föl egyéb adatot. Egy eset­leges későbbi vitatott elszámolás tisztá­zása végett célszerű a részszámlát meg­előző utolsó mérőállást megőrizni. Ugyanakkor a társaság telecentrumán, a (06-40) 38-38-38-as számon ezek az ada­tok is ellenőrizhetők. Kálmán Attila Míg forr az ajándék tea vize, főhet a fogyasztó feje, hogy jól döntött-e TI AMIT KÍNÁLUNK: kölcsön tetszőleges felhasználásra, elbírálás és folyósítás 7 munkanap alatt, kamatláb: 17,5% p.a.*. AMIT KÉRÜNK: ingatlanfedezet Budapest, Pest megye és Hajdú-Bihar megye területén. AMIT NEM KÉRÜNK: kezes, jövedelemigazolás. Fiókok: Főiroda (1) 374-9719, 374-9707 Erzsébeti Fiók (1)421-4087 Budaörsi Fiók (23)507-195 Debreceni Fiók (52) 500-633 Daewoo Bank * Teljes Hiteldíj Mutató: 20,08 - 23,64% NÉPSZABADSÁG P­estVidék 2000. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK Távközlési cégek a kábeldíjról Az alternatív távközlési cégek megdöbbenéssel fogadták a Fővárosi Közgyűlés döntését. A GTS Magyarország Távközlési Rt.-t, a Novacom Távközlési Rt.-t, a PanTel Rt.-t és az UPC Magyarország Kft.-t tömörítő Alternatív Szolgáltatók Táblá­ja (ÁSZT) örül ugyan, hogy végre megszületett az összes piaci résztvevőre egyaránt érvényes feltételrendszer és díjtáblázat, a számokat azonban nem tudják elfogadni. Az ÁSZT egyik szóvivője, a PanTel külkapcsolati igazgatója, Cseh Gabriella la­punknak elmondta: ha a tegnap meghatározott, kiemelt díjakat veszik alapul, akkor egy kilométernyi távközlési alépítmény megépítésének költsége eléri a húszmillió forintot. Ez képtelenül nagy összeg, ekkora díjjal egyetlen cég sem számolt hálóza­tának tervezésekor. Az igazgató szerint minden más megoldás olcsóbb, mintha en­gedélyt kérnének, ezért a Városháza számíthat rá, hogy a beruházók, amennyire csak lehet, igyekeznek majd kikerülni a fővárosi útvonalakat. Megjegyezte: a kerü­leti önkormányzatokkal folyóméterenként ötszáz és ezerötszáz forint közti kábel­­fektetési díjakban állapodtak meg. Ha a közgyűlésnek a magas tarifákkal az volt a célja, hogy fővárosi útvonal alatt ne épüljenek alternatív struktúrák, célját elérte - jegyezte meg Cseh Gabriel­la. Hozzátette, hogy a magas díjaknak hasonló lesz a hatásuk, mint a magas helyi adóknak. A város attól a bevételtől is elesik, amelyre visszafogottabb rendelettel szert tehetett volna, miközben - akarva-akaratlanul - tovább erősítette a Matáv monopóliumát - mondta. Az érintett cégek várhatóan bírósághoz fordulnak a dí­jak miatt. (B­­T) Lapszél Gödöllő A Gödöllő és Környéke Regionális Tu­risztikai Egyesület vállalkozói bizottsá­ga szeptember 4-én a községbe látogat. A cserháti turisztikai kínálattal való is­merkedés mellett kihelyezett ülésükön megbeszélik az októberi gödöllői nem­zetközi idegenforgalmi találkozó előké­születeit is. Százhalombatta Amit a kábítószerekről tudni kell címmel a Matrica Múzeumban ma időszakos ki­állítás nyílik, amely október 31-ig láto­gatható. Vámosmikola Újabb szedd magad! akció kezdődik a hét végén a megye északi régiójában. A nagy sikerű szobi barackszedés után most a vámosmikolai almáskertben kí­nálnak több fajta almát.

Next