Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. november

2000-11-02

PestVidék 2000. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Újpest győzelmet aratott a bűzperben Egyelőre nem záratták be a birtokháborító észak-pesti szennyvíztisztítót­­ Szakértők szerint a főváros is felelős Első fokon pert vesztett az FCSM Rt. az újpesti önkormányzattal szemben, amit a kerület azért indított, mert véleménye szerint az észak-pesti szennyvíz­­tisztító okolható a környékét elárasztó bűzért. A bíróság kötelezte a társaságot a birtokháborítás megszüntetésére, de a telep bezáratásáról nem hozott dön­tést. A főváros vizsgálatot rendelt el az ügyben. Precedensértékű ítéletet hozott a IV-XV. kerületi bíróság kedden az újpes­ti önkormányzat kontra Fővárosi Csator­názási Művek (FCSM) Rt. közötti per­ben. Az elsőfokú ítélet helyt adott a IV. kerület keresetének, azaz kimondta: a tár­saság kimeríti a birtokháborítás tényét az­zal, hogy az észak-pesti szennyvíztisztító telepe évek óta bűzzel árasztja el környe­zetét. A bíróság eltiltotta az FCSM-et a további birtokháborítástól. Nem tudott azonban érdemben mit kezdeni az önkor­mányzat azon kérelmével, hogy a szennyvíztisztítót - a bűzforrás megszün­tetésének hiányában - száznyolcvan na­pon belül zárassa be. Ez ugyanis a bíró­ság szerint az illetékes hatóság, ez eset­ben a Közép-Duna-völgyi Környezetvé­delmi Felügyelőség hatásköre. Az ítélet írásos változata még nem ér­kezett meg sem Újpestre, sem az egyelő­re pervesztes szolgáltatóhoz. Úgy tudjuk: ha az ítélet jogerőre emelkedik, a IV ke­rület azonnal kezdeményezni fogja a szennyvíztisztítóval kapcsolatos környe­zetvédelmi hatósági eljárást. A pert, illet­ve az ítéletet Derce Tamás polgármester nem akarta lapunknak kommentálni mindaddig, amíg az ítélet írásos változa­tát kézhez nem kapják. Értesüléseink sze­rint viszont a polgármester ismertette el­képzeléseit az önkormányzat képviselő­­testületével, e szerint mindenképpen el akarják érni, hogy a bűzterhelés meg­szűnjön. Erre két lehetőséget lát Derce: vagy a telephely bezáratását, vagy annak teljes befedését. Jogi szakértők az ítélettel kapcsolatban felhívják a figyelmet: az ítélet rámutat a fővárosi önkormányzat felelősségére. Az FCSM-et ugyanis 1997-ben úgy privati­zálta, hogy vállalta a polgári jog szerinti hibátlan teljesítést. Azaz azt, hogy a fran­cia-német befektetőknek úgy adja el a résztulajdont, hogy a társaság vagyonele­mei - így a szóban forgó telep is - megfe­lelően működik. Most azonban - érvel­nek - fennáll a hibás teljesítés jogi kate­góriája, ami nemzetközi szerződést is sérthet. A jogászok szerint a francia-né­met konzorcium a hibátlan teljesítést akár bírói úton is számon kérheti a fővárostól, amelynek milliárdos kártérítési követ­kezménye lehet. Úgy értesültünk, hogy a per miatt fe­szült hangulat alakult ki az FCSM igaz­gatótanácsának hét eleji ülésén. Mindezt határozottan cáfolja Kepecs György, az FCSM vezérigazgatója, az igazgatóta­nács tagja. Hangsúlyozta: összetett prob­lémáról van szó, és a társaság mindent el­követ, hogy a kellemetlen állapot meg­szűnjön. Újpesten egyébként jelentős fej­lesztéseket hajtottak már eddig is végre, a kerülettel jó a viszonyuk. Mint ismeretes, a közelmúltban az Európai Unió négymilliárd forintot utalt át a telephely fejlesztésére. Ennek során bizonyos részeket lefednek. A vezér­­igazgató elmondta: a tárgyaláson ismer­tették a Környezetgazdálkodási Intézet szakvéleményét, amely nem mondta ki egyértelműen, hogy a bűz forrása a te­lephely. A beidézett tanúk is azt mond­ták, hogy nemcsak csatorna-, hanem többféle, például vegyszerszagot is szoktak észlelni. Kepecs György végül úgy vélte, ha kézhez kapják az ítéletet és annak indoklását, azt tanulmányozzák, s ennek függvényében döntenek a felleb­bezésről. Az ítélet már október elején, az első tárgyalási napon is megszülethetett vol­na, ám akkor az FCSM azzal érvelt: a tár­saság csak üzemeltetője a telephelynek, a fejlesztés a fővárosi önkormányzat köte­lezettsége. Ezért a bíróság perbe hívta ez utóbbit is. A városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, Vajda Pál la­punknak elmondta: érthetetlen a főváros esetleges hibás teljesítésével kapcsolatos jogi érvelés. Ez esetben ugyanis a bűznek már három évvel ezelőtt is jelentkeznie kellett volna. Ráadásul a szag csak szaka­szosan jelentkezik idén nyártól. Ellent­mondásossá éppen az teszi az ügyet, hogy míg a szennyvízkezelési technoló­gia folyamatos, addig a bűzkibocsátás csak időszakos. Vajda szerint két ok lehetséges: vagy illegális szennyvízbeeresztés történik (ennek büntetőjogi vonzata van), vagy időnként megsértik a technológiai fegyel­met. Ennek kivizsgálására felkérte az FCSM-et, illetve fővárosi szakembere­ket, az eredmény hamarosan megszület­het. A vizsgálat végén kiderülhet, való­ban a telephely okolható-e a bűzért. A fő­polgármester-helyettes hangsúlyozta, íté­lettől függetlenül meg kell szüntetni a bűzforrást, az ilyen jellegű környezet­szennyezés tarthatatlan. Önkormányzati források szerint nem kizárt, hogy a bűzterhelésben érintett la­kosok kártérítési pereket kezdeményez­nek, mert éppen a környezeti ártalom miatt lakásaik értéke jelentősen leérté­kelődött. Kálmán Attila A szag forrásának befedése is megoldás lehet fotó: sopronyi gyula A bűzproblémával korábban az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat is foglalkozott, de érdemi határozat nem szüle­tett. Korábban arról is beszámol­tunk, hogy a IV. kerületnek a te­lephelybezárásra vonatkozó ké­relmét a Közép-Duna-völgyi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség el­utasította. Ha a mostani ítélet jog­erőre emelkedik, az a környezet­­védelmi hatóságra nézve is köte­lező, azaz érvényt kell szereznie a bírósági verdiktnek. Útavató Százhalombattán Aszfalton juthatnak el a látogatók a régészeti parkba Alig négy hónappal ezelőtt egy kérdés­re válaszolva Vezér Mihály polgármes­ter viccesen még azt mondta, hogy Százhalombatta idegenforgalmi neve­zetességéhez, a halomsírokhoz, azért vezet poros, zúzott kővel borított út, hogy a látogatók könnyebben a rég­múltba képzelhessék magukat. Ko­molyra fordítva a szót, sietve hozzátet­te: reméli még ebben az évben elkészült a Szent István utca korszerű aszfaltbur­kolata. A meghirdetett közbeszerzési pályá­zat után a város a legkedvezőbb aján­lattal jelentkezőnek, a Puhi-Tárnok Kft.-nek adott megbízást az útépítésre. Az alig több mint három hónapig tartó munka során csapadékelvezető csator­na épült, kicserélték a Matáv mintegy hétszáz méter hosszú kábelét, és hat méter szélességben aszfaltburkolatot kapott a 610 méter hosszú utca. A régé­szeti park előtt körforgalmat és parko­lókat alakítottak ki. A beruházás költ­sége 145 millió forint volt, és a tervek szerint október 30-án ünnepélyes kere­tek között sor kerülhetett az útavatásra. A régészeti park előtti körforgalom­nál kifeszített nemzeti színű szalagot Vezér Mihály vágta át, majd az építő vállalat munkásaival közösen végig gu­rítottak egy később csapra vert söröshor­dót. Ezek után dübörögve megjelent és körbehajtott Magyarország első, 1924- ben munkára fogott dízelmotoros úthen­gere, a Puhi-Tárnok Kft. büszkesége. Az időszámítás előtt 2500 évvel itt élők tárgyi emlékeit, temető részletét, házait bemutató szabadtéri múzeum évente hozzávetőleg 20 000 látogatót fogad. Az új út része annak az idegen­­forgalmi koncepciónak, amely Százha­lombattát a turisták számára az eddigi­nél is vonzóbb célponttá kívánja tenni. A tizennyolcezer lakosú város útjai­nak 98 százaléka egyébként aszfalto­zott. V. S. ■É® Hordógurítás az új Szent István úton FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT Értéktérkép a Dunakanyarról „­ Értéktérkép elkészítését ítélte a legsür­getőbbnek a Dunakanyar turisztikai érdekvédelmére létrejött kerekasztal résztvevőinek többsége a legutóbbi összejövetelen. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy jövőre egységes és meg­alapozott kínálattal vehessen részt a régió a különböző idegenforgalmi kiál­lításokon. Több mint húsz elképzelés született a Dunakanyar turizmusának segítésére azon a megbeszélésen, amelyet a régió állami és társadalmi szervezetei, alapítvá­nyai, területfejlesztési társulásai tartottak a Duna-Ipoly Nemzeti Park királyréti ok­tatóházában. Az elképzelések közül a résztvevők két olyat választottak ki, ame­lyek megvalósítását a legsürgetőbbnek, illetve a leggyorsabban kivitelezhetőnek tartották. A döntés szerint rövid időn be­lül értéktérképet készítenek, majd ennek alapján azokat a prospektusokat, ame­lyekkel - különböző idegenforgalmi kiál­lításokon, fórumokon - már lehet ajánla­ni programokat a Dunakanyar és a Bör­zsöny térségében. A megbeszélés szervezésében részt vevő Ökotárs Alapítvány munkatársa, Domschitz Mátyás elmondta, hogy a vi­szonylag érintetlen tájegységben az öko­turizmust kívánják fejleszteni, tehát olyan turistákat várnak, akik kímélik a természetet. Ezek között első helyen az iskolások vannak, a „nevelhető turisták”. A térség turizmusában érdekelt szerveze­tek egységes kínálatot akarnak nyújtani, és a jövő évi utazási kiállításon már együtt akarnak részt venni. A turisztikai kínálat összeállításába a lakosságot is be kellene vonni, mivel annak helyismerete is olyan tényező, amely segítheti az ide­genforgalmat. Ugyancsak fontos lenne, hogy minden túraútvonalnak legyen gaz­dája, ezért civil szervezetek vállalhatnák egy-egy gondozását. A közös stratégia fontosságát hangsúlyozta dr. Laubál László, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igaz­gatója is. Mint az igazgatótól megtudtuk, a zöldturizmus fogadására a nemzeti park igazgatósága már kilenc fogadóházzal rendelkezik, és szervezett programokkal várja elsősorban a diákokat. Szintén van­nak turisztikai programjai az Ipoly Unió Környezetvédelmi és Kulturális Egyesü­letnek, s szervez kirándulásokat is. Az elhatározott közös terv koordinálá­sát az Ipoly Unió vállalta, amely kezde­ményezője is volt a Dunakanyar turiszti­kai érdekvédelmi kerekasztal megalaku­lásának. Mint ügyvivője, Kelemen Zoltán elmondta, a nemzetközi Borostyánkőút­programnak is egyik célja az ökoturiz­mus fejlesztése, az állami szervek, önkor­mányzatok, társulások, civil szervezetek együttműködésével. Ez év tavaszán, az Ipoly Unió kezde­ményezésére, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Göncöl Alapítvány, az Ökotárs Alapítvány, a megyei önkormányzat, több területfejlesztési társulás, Tourin­­form-irodák részvételével jött létre a kerekasztal, amely a turizmusban érde­keltek együttműködésével akarja elősegí­teni a szelíd turizmus fejlesztését a Duna­kanyar térségében. Az első konkrét lépést legutóbbi összejövetelen tették meg a résztvevők. Kelemen Zoltán szerint jövő év januárjáig el kell készülnie a régió - természeti, történelmi, műemléki látniva­lóit összegyűjtő - értéktérképének, amely aztán a túrakínálattal, szálláslehetőségek­kel és egyéb szolgáltatásokkal kiegészít­ve, programcsomagként hirdethető és árulható. A Dunakanyar turisztikai érdekvédel­mi kerekasztalát kezdeményező Ipoly Unió Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület 1992-ben jött létre, Balassa­gyarmat székhellyel. Ugyanabban az év­ben alakult meg Ipolyságon a szlovákiai szervezet, az Ipelská Unia is. A ma­gyar-szlovák egyesület célja a tájegység kulturális és természeti értékeinek védel­me, természetvédelmi programja kereté­ben részt vett a Duna-Ipoly Nemzeti Park létrehozását megelőző kutatásban, a fo­lyó vízgyűjtő területeinek revitalizá­­ciójában. Segíti a hulladékgazdálkodási gondok megoldását, szorgalmazza a kör­nyezetbarát közlekedési formák elterje­­dését, ezen belül a vasúti kapcsolatok helyreállítását a két ország között, illetve kezdeményezte az Ipoly-völgyi kerék­párforgalmi tengely létrehozását. B. J. G. Illés a 4-es metró építése ellen Nem kezdhető el tavasszal a 4-es metró építése, mert az illetékes környezetvédel­mi felügyelőség még nem adott hatósági állásfoglalást - jelentette ki Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bi­zottságának elnöke a testület keddi ülé­sén, az MTI tájékoztatása szerint. Ezen részt vett Demszky Gábor főpolgármes­ter, aki kifejtette: két hatóság már megha­tározta azokat a követelményeket, ame­lyek teljesítése esetén a metróvonal Duna alatti szakasza megépülhet. Illés szerint a kétszázötvenmilliárd forintos beruházás­sal tönkreteszik a hőforrásokat. Az ülésen részt vettek zöldszervezetek képviselői is, akik egyhangúlag ellenezték a metró­építést a karsztvizek és a zöldfelület károsodása miatt. Lapszél Maglód A Monor Telefontársaság mozgó ügyfél­­szolgálata ma délelőtt 9 és 15 óra között a polgármesteri hivatalban várja az elő­fizetőket. Tápióság Millenniumi ünnepséget tartanak no­vember 4-én, szombat délelőtt 10 órától, amelyen megemlékeznek a község szü­löttéről, Papp Károly geológusról is. _ A Népszabadság ma folytatja a fő­városi kerületeket bemutató össze­állításait. Ezúttal - immár nem először - Terézvárosról közlünk írásokat; lapunkban interjút olvas­hatnak a kerület polgármesterével, szó lesz az épület-felújításokról, mélygarázsépítésről a Liszt Fe­renc téren és régi boltok eltűnésé­ről is. Legközelebb, november 8- án a Józsefvárost mutatjuk be.

Next