Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. november

2000-11-10

NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2000. NOVEMBER 10., PÉNTEK 31 A csapból is minőség folyik MUNKATÁRSUNKTÓL A 11 települést, Aszódot, Bagót, Do­­monyt, Galgahévízt, Galgamácsát, Hévízgyörköt, Ikladot, Kartalt, Túrát, Vácegrest és Váckisújfalut egészséges ivóvízzel ellátó Galgamenti Víziközmű Kft. bevezeti az ISO 9002 minőségirá­nyítási rendszert. Az erre vonatkozó ta­núsítványt a bagi művelődési házban tegnap adták át a cégnek. Az önkormányzati tulajdonú, bagi székhelyű kft. 1993. január elsejétől vette át a közmű- és működtető vagyont a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól. A nyolc év tapasztalatait Ritecz György ügyvezető igazgató foglalja majd össze a tulajdonosok és a dolgozók előtt. A több tízezer lakost a túrái és az aszódi vízbázison fúrt kutakból látja el a kft. ivóvízzel. Az önkormányzatok e bá­zisok védelmét szem előtt tartva is fára­doztak és fáradoznak a szennyvízcsa­torna-hálózat megépítéséért. Túrán és Galgahévízen ez már megtörtént, Aszó­don, Ikladon és Domonyban jelenleg építik a vezetékeket, míg idén Bag és Hévízgyörk is állami céltámogatásban részesült a beruházás megvalósítása ér­dekében. Alpinisták festik a túrai víztornyot FOTÓ: BALÁZS GUSZTÁV Nyilvános helyek A telefontársaság irodájában akkora a tömeg, mintha kihirdették volna, hogy itt ma minden in­gyen van. Holott éppen hogy nem. Számlákat egyenlítünk ki, reklamálunk, soraink kígyói egy­más farkába harapnak. De az ideges sziszegése­­ken kívül mást nem hallani, csak hirtelen egy nyomtatvány rubrikáit töltögető telefonos kis­asszony megrökönyödött kérdését: - Nem tudja, mikor született?! Valami készül, tágulnak a várakozók orrlyukai a várható izgalomtól, s minden fej a férfi felé fordul, akihez a kérdést intézték. Az meg , mint akiről az érettségi elnök kiderítette, hogy még az ábécét se tanulta meg rendesen - fejét lehajtva beismeri: - Nem tudom. Szégyellem, de nem tudom. Kiderül azután, hogy a felesége születési idejé­ről van szó, s azt megkönnyebbülten, boldogan diktálja, bocsánatkérően hozzátéve: - Azt hittem, az anyósomét kérdi. Merthogy közös a lakcím, a háztartás, bólogat­nak a sorok magyarázólag, s ki-ki elhatározza, hogy az anyós születésnapját minden eshetőségre bebiflázza. Jelen lévő anyósoknak pedig nyilván van különvéleményük. Csak most nem mondják. Sír egy nyugdíjas a gyógyszertárban. Nyilván nem ez az első eset itt sem. A nyugdíjasok, sok egyéb helyszínen kívül, a gyógyszertárakban szokták látványosan elveszíteni a türelmüket. Amikor kiderül, hogy megint nem elég a pénzük, amely különben nem elég semmire, de az orvossá­gok árával végképp nem bírja a nyugdíj a versenyt fölvenni. Folynak az öregúr könnyei elveszett kisgyerek­ként panaszolja: - Mióta a feleségem meghalt, úgyse vagyok jó semmire, miért nem megyek már én is utána, nem tudom. Jön a tél, miből fűtök, aludni se bírok már, csak emésztem magam. A gyógyszerészek arcán együttérzés. Előlép egy sápadt fiatalember, a receptjeiket szorongatok közül. - Kedves bátyám - mondja -, ajánlanék magának egy teát. Én is azt iszom, nem drága, de nagyon jó. Este, mielőtt lefeküdne... És mondja, mondja, hangja nyugtató zsolozs­ma, amelytől elapadnak az öregúr könnyei, két­ségbeesése megcsöndesedik, s végül már csak há­lát látni a szemében. Amelynek megpillantásakor viszont ahányan csak vagyunk, annyifelé fordít­juk a fejünket, hogy ne lássuk. A lottózóban kicsit várni kell, mert épp harag­szik egy férfi, s ezt nagymonológban adja elő. A Démászra haragszik, amelyik bevezette ezt az új­fajta számlázást. Hogy nem olvastatja le havonta a villanyórákat, minekutána hol többet, hol keve­sebbet fizet az ügyfél, amikor a részszámlákat egyenlíti ki. Negyedévenként ugyan rendeződnek a dolgok, de addig annyi a méreg - mondja - ,hogy a fene enné meg a reformjaikat. Mindig a kisember jár rosszul. Kisember pedig nemcsak bólogat erre a lottózó­ban, hanem elősorolja saját panaszait, úgyhogy lassan fórummá alakulunk, ahol kis- és nagypoli­tika egyaránt szóba kerül, és rendesen megkapja a magáét. Utána lehet töltögetni a lottókat, kapargatni a sorsjegyeket, remélni a csodát. - Megyek - áll fel egy férfi az egyik kisasztal mellől -, megnézem a híradót otthon. - Minek? - kérdi valaki. - Hát csak hogy tudjam, mennyit loptak tegnap óta. S körbenéz közben Fortuna szentélyében ko­moran, mintha közvetítőt keresne, akitől meghall­ják a többi istenek. K. Zs. ___Cikkünk Nyomán___ Széchenyi pasa A századforduló közismert budapesti különcének, lovag Frey­städtler Jenő pasának az életét ismertető cikkben (Budapest melléklet, 2000. nov. 6.) említést tettek Abdul Hamid török szultán kegyencéről, Szé­chenyi pasáról. Érdemes a pejoratívnak tűnő megál­lapítást a tényeknek megfelelően kiegészíteni. Ugyanis Széchenyi István ifjabbik fiáról, Ödönről van szó, aki a XIX. század derekán nem kis szerepet játszott a később Budapest néven egyesült három vá­ros - Buda, Óbuda, Pest - közéletében. Ő kezdemé­nyezte a budavári sikló megépítését, és megszervez­te a pesti tűzoltóságot. Hajóskapitányi oklevele is volt, elsőként tette meg végig vízen a Pest-Párizs kö­zötti utat. Széchenyi Ödön szervezte meg a katonai­lag működött török tűzoltóságot, altábornagyi rang­ban annak parancsnoka lett. Egyike volt a szultán szárnysegédeinek. Emléke többet érdemel annál, hogy csak a szul­tán kegyenceként essék róla szó, hiszen egyike azoknak a honfitársainknak, akik külföldön szerez­tek elismerést hazájuknak. Del Medico Imre Pályázatíró iskola Gödöllőn Fiatal vidékfejlesztők kezdeményezése - Felkészítés a versengésre Pályázatíró szabadiskolát hirdetett a Gödöllőn és környékén élő, tanuló 16-24 évesek számára a Fiatalok a Vidékért Egyesület. A téma ismereté­ben nem meglepő, hogy a felvételre pályázni kell, részvételi díj viszont nincs. Az elbírálásnál előnyt élvez­nek azok a jelentkezők, akik legalább egy idegen nyelvet beszélnek, leg­alább társalgási szinten, helyi vagy térségi civil szervezetben dolgoznak, és kistelepülésen laknak. MUNKATÁRSUNKTÓL Versengő korban élünk, amelyben a pá­lyázóknak áll a világ. Az egyesület tag­jai - n­agyobbrészt vidékfejlesztő értel­miségiek - ezt már a gödöllői egyetem hallgatóiként megtanulhatták. Részben azért, mert látták, hogy a kutatásokra elsősorban így lehet pénzt szerezni, másrészt pedig azért, mert tanáraik be­vonták őket olyan munkákba, amelyek­re térségi társulások adtak megbízást. - Az elmúlt két évben felmértük, hogy a városban és vonzáskörzetében, a Galga és a Rákos menti településeken milyen ifjúsági közösségek alakultak, mivel foglalkoznak, milyen körülmé­nyek között tevékenykednek - mondja a Fiatalok a Vidékért Egyesület elnöke, Mokos Béla. - Eszmecseréket is szerveztünk szá­mukra ifjúságpolitikusokkal, országos szervezetek képviselőivel. Mostani pá­lyázatunknak az a célja, hogy támaszt adjunk a munkájukhoz. Gyakran ta­pasztaljuk ugyanis azt, hogy az önkor­mányzatok, amelyek a legközelebb áll­nak hozzájuk a közigazgatásban, annyi feladatot kapnak az államtól, meg vál­lalnak sokszor kényszerűségből, ma­guktól is, hogy ezekre a képzési felada­tokra már nem jut annyi pénz, ameny­­nyire szükségük van. Hiszen elég gond az iskolák fenntartása, netán a fejlesz­tése és a gyermekjóléti, gyermekvédel­mi feladatok ellátása is felemészti a pénzt, az energiát. Magyarországon még nem olyan erős az ifjúságpolitika, mint a régebbi demokráciákban. Egy németországi példa jól mutatja a különbséget. Itthon csodálkozva hallgatják, a történetet, mely szerint egy Berlin melletti telepü­lésen a város és persze a fiatalok érdekében is önálló épületet adtak „szabad felhasználásra” a tizen-hu­­szonéveseknek. Az értetlenség elsősor­ban annak szól, hogy akadt egyáltalán egy olyan önkormányzat, amely a fiata­loknak átad egy a város széli volt orosz laktanyát. Tették ezt azzal, hogy inkább ott diszkózzanak, mint a település kö­zepén. Az ifjak pedig mindenféle pá­lyázaton indulva olyan centrummá fej­lesztették a kaszárnyát, amelyben a kézműves szakkörtől a teleházig min­den megtalálható. Kiürült épületekből pedig Magyarországon eddig sem volt hiány. Az extrém sportokat űzők gödöllői társaságának tagjaival a városi művelő­dési központ Átjáró Ifjúsági Irodájában találkoztak a fiatal vidékfejlesztők. Ők persze mindig a város szeme előtt van­nak. Gördeszkás szakáguk pályája a vá­rosháza előtti tér díszburkolata. Bár ezek az utcai sportolók a maguk szóra­kozására robognak és röpködnek az el­­nyűhetetlen „motorral” a lábukon, a já­rókelők figyelme egyre nagyobb telje­sítményre sarkallja őket. Időnként az egyetemi aula lépcsősorán is virtuskod­nak, felsőbb osztályba azonban akkor léphetnének, ha saját pályájuk lenne. - Tavalyelőtt alakítottuk meg a 28-as Körzet Szabadidős Sport Egyesületet, mert csak így remélhettünk támogatást az önkormányzattól - mondja vezető­jük, Hegedűs Péter. - A képviselő-tes­tülettől meg is kaptuk egy terület hasz­nálati jogát, de nem véglegesen, hiszen ott utat szeretnének építeni. Nekünk egy 800 négyzetméteres aszfaltozott pályára lenne szükségünk, amelyen za­vartalanul sportolhatnánk. Azt pedig nem vehetjük a nyakunkba, ha el kell költöznünk, írtunk már pályázatokat is. Ebben, ahogyan az alapszabály elkészí­tésében is, készségesen segített az ön­­kormányzat közoktatási irodája, de ed­dig még nem jártunk eredménnyel, mert hiányzik a saját erő, amelyeket ezekben az esetekben rendszerint felté­telként támasztanak. Ezért most helyi támogatókat keresünk. - A sikeres pályázat valóban csak kiegészítő forrás lehet - jegyzi meg Mokos Béla -, de ebben is a gyakorlat teszi a mestert. A szó szoros értelmében pénzkereső szakma fortélyai mellett a pályázatokat kiíró szervezeteket is megismerteti majd a tíz kiválasztottal a Fiatalok a Vi­dékért Egyesület. A foglalkozásokon megtudják, hogy az Európai Önkéntes Szolgálat révén hogyan juthatnak el bármely uniós államba jelentősebb anyagi áldozat nélkül. A gyakorlati órá­kon szakmai segítségnyújtással közös vagy egyéni pályázatot készíthetnek, végül útmutatást kapnak arról, hogy mit és hogyan célszerű tenni, miután el­nyertek egy támogatást. A gödöllői képzés zalaegerszegi tanulmányi kirán­dulással zárul a Mars Ifjúsági Irodánál,­­amit a városban élő fiatalok tartanak fenn. Kudarctűrő módszerek A gödöllői önkormányzat Forrás szociális és gyermekjóléti szolgálatának épületé­ben évek óta működik a Tiniklub. A csütörtök délutánonkénti ingyenes foglalko­zások minden érdeklődő tinédzser előtt nyitottak. Az idén társadalmi értékek köz­vetítésére nyertek pályázati támogatást az ifjúsági minisztériumtól. Az egyéves program keretében a résztvevő hátrányos helyzetű fiatalok helyzetjátékokon ke­resztül tanulnak viselkedéskultúrát és időbeosztást. Kudarctűrő módszereket sajá­títanak el és megismerkednek a szülő-gyermek kapcsolat nehézségeinek megol­dási lehetőségeivel. A gödöllői tapasztalatok is azt mutatják, hogy a fiatalok egy­re nehezebben igazodnak el a mindennapok világában, a szülőknek pedig mind kevesebb idejük és energiájuk marad a családra, a család összetartására, amelynek ■következtében a példamutatás ereje sem hathat. B. A. G. llllllll INGATLAN FORGALMAZÓ KFT. 24 órás portaszol panorámalift teremgarázs átadás: 2001. április

Next