Népszabadság - PestVidék melléklet, 2001. február

2001-02-02

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. FEBRUÁR 2., PÉNTEK 25 Átadják a roma közösségi központot Az erzsébetvárosi házat maguk újították fel, ennek fejében tíz évig bérmentesen használhatják Két éve vár a Roma Polgárjogi Alapít­vány arra az ünnepélyre, amelyet ma délután tartanak az erzsébetvárosi Ne­felejcs utca 39.-ben. A nem mindenna­pi házavató ötvennél több mesterem­ber társadalmi munkáját és jó néhány adományozó segítőkészségét dicséri. Az új roma közösségi központban a felújítás fejében tíz évig lakhat három szervezet: a polgárjogi alapítvány, a sajtóközpont és a Romaversitas. A Nefelejcs utcai házat a VII. kerüle­ti önkormányzattól kapta bérbe a Roma Polgárjogi Alapítvány. Az önkormány­zattal kötött szerződés szerint a nagyjá­ból ötvenmillió forint értékű felújítás fejében tíz évig nem kell bérleti díjat fi­zetnie az alapítványnak. A szerződéskö­tés nem volt zökkenőmentes, mint em­lékezetes: egy tavaly áprilisi képviselő­­testületi ülésen a romák kérése nem kapta meg a szükséges számú támogató szavazatot. Két hónappal később azon­ban elfogadta az önkormányzat a konst­rukciót, miszerint a később meghosz­­szabbítható szerződés alapján a felújítás ellenértékeként tíz évig használhatja a házat az alapítvány. A századelőn mészárszéknek és keres­kedőháznak használt impozáns épület alapterülete 655 négyzetméter. Már tíz éve üresen állt, amikor a Horváth Aladár vezette jogvédő alapítvány üzletet aján­lott az önkormányzatnak. Az alku szerint a lerobbant házat felújítják, és a beruhá­zás költségét lerakják. A romák és a ve­lük szimpatizáló vállalkozók augusztus közepén adományokból összegyűlt hu­szonötmillió forinttal láttak neki a mun­kának. Nagyszabású tervük megvalósítá­sához legalább tízmillió forint árú anyag- és munkafelajánlással is számolhattak. A múlt fél évben több mint ötvenen segítették kétkezi munkájukkal az álom valóra váltását: a ma délután felavatan­dó épület pompás külsőt és belsőt nyert a lelkes vállalkozóknak köszönhetően. A díszburkolatú udvaron Bogdán Já­nosnak, a Gandhi gimnázium elhunyt igazgatójának állít emléket Bakó László különleges szobra, a falakon pedig he­gedűt, lófejet, kereket formázó acélhu­zalok kunkorodnak. A kapualjban pe­dig Csalog Zsolt író-szociológusnak, a szervezet alapítójának állítanak dom­borműves emléket. A roma szervezetek új lakhelyét ter­mészetesen roma mesterek bútoraival rendezik be. A kovácsoltvas bútorok a piliscsabai Baris család, a fűzfavessző­ből font bútorok pedig a nagyari Szik­szói család műhelyéből kerültek ki. A Szabó Ervin Könyvtártól ugyanakkor kétezer kötetes kisebbségi könyvtárat kap ajándékba az egyetemi hallgatókat támogató Romaversitas. Az összességében legalább hatvanmil­lió forintra taksált felújítás során az alag­sorban kávéházat is kialakítottak, ahová nemcsak a roma értelmiség tagjait, ha­nem más haladó gondolkodókat is várnak a házigazdák. A roma közösségi központ avatóünnepésének egyik díszvendége Göncz Árpád volt köztársasági elnök lesz ma délután a Nefelejcs utcában. Sándor Tünde Megszépült a Nefelejcs utcai épület fotó: szabó Bernadett Mentorok állnak a diákok mellé Ösztöndíjat adnak a tehetséges cigány gyerekek segítőinek Újszerű pályázatot hirdetett meg a múlt év végén a Fővárosi Közoktatás­fejlesztési Közalapítvány: olyan peda­gógusok jelentkezhettek havi ösztön­­díjra, akik vállalták, hogy hetedik­nyolcadik osztályos roma gyerekeket segítenek tanulmányaikban, hogy érettségit adó középiskolában tudja­nak továbbtanulni. A vártnál azon­ban jóval kevesebb pályázat érkezett, mindössze hatvanhat fővárosi peda­gógus élt ezzel a lehetőséggel. A Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány Kuratóriuma november­ben pályázatot hirdetett a főváros terüle­tén működő általános iskolában tanító olyan pedagógusok támogatására, akik készek a tanulmányaikban segíteni a he­tedikes vagy nyolcadikos hátrányos helyzetű roma fiatalokat. Erre a célra a kuratórium negyvenmillió forintot szánt: a segítő tanárok, a mentorok diákonként havi négyezer forint támogatásban ré­szesülnek, de legfeljebb öt gyerek patro­­nálását vállalhatják el. Több, merőben új elemet tartalmazott ez a pályázat - hangsúlyozta Szira Judit szakértő, a fővárosi önkormányzat okta­tási bizottságának tagja. A roma fiatalok segítését eddig is több szervezet tűzte ki célul, de ezek a pályázatok leginkább azoknak szóltak, akiknek már sikerült be­kerülniük egy-egy érettségit adó középis­kolába. Ez a kezdeményezés korábban, az általános iskola utolsó szakaszában lé­vőknek igyekszik segíteni, hogy bejussa­nak egy érdeklődésüknek és képességeik­nek megfelelő középfokú oktatási intéz­ménybe. Újdonság természetesen az is, hogy nem intézmények, hanem magán­­személyek pályázhattak, és nem a gyere­keket, hanem az őket segítő pedagóguso­kat támogatják az ösztöndíjjal. A mento­rok nem elsősorban a szaktárgyaikban nyújtanak segítséget a velük kapcsolat­ban lévő gyerekeknek, hanem együtt dol­goznak velük annak érdekében, hogy si­keresen továbblépjenek a középiskolába. A kuratórium tagjai tartottak attól, hogy nehéz lesz döntés, olyan sok je­lentkező közül kell választani, hiszen Budapest szinte valamennyi általános is­kolájába járnak az említett feltételeknek megfelelő diákok és őket jóindulattal se­gítő lehetséges mentorok. A félelem nem igazolódott be, nagyon kevés pá­lyázat érkezett. Összesen huszonnyolc intézményből hatvanhat pedagógus je­lentkezett. Végül 217 diák kap ily mó­don segítőt maga mellé e hónaptól. A húszmilliós keretből havonta 868 ezer forintot, vagyis a tanév végéig körülbe­lül 5,2 millió forintot fognak kiosztani. A gyér érdeklődés okait keresve fel­tűnhet, hogy egy-egy iskolából többen jelentkeztek, vagyis, ha már eljutott oda az információ, akkor több érdeklődő is akadt. A legaktívabbnak például a XIII. kerületi Szent László Általános Iskola bizonyult, ott kilenc pedagógus vállal­kozott e feladatra. A kerületek több mint feléből (az I., a II., a IV, az V, a XL, a XII., a XV, a XVI., a XVII., a XVIII, a XXII, XXIII. kerületből) viszont egyet­len pályázatot sem adtak be. A szakértők úgy gondolják, hogy nem közöny, ha­nem információhiány van a háttérben. A pályázók nagy része régóta foglal­kozik továbbtanulásra készülő, tehetsé­ges roma származású gyerekekkel. A pályázathoz fel kellett venniük a kap­csolatot a családdal, és nemcsak a gond­viselők belegyezését kérték, hanem a gyerek is kitöltötte a terveit, az együtt­működéssel kapcsolatos elképzeléseit tartalmazó kérdőívet. A segítő tanár léte bizonyos védettséget jelent, meggyorsít­hatja felzárkózásukat. A kezdeményezés előnye, hogy abban az életkorban kap­hatnak segítséget, amikor még van esé­lyük a továbbtanulásra - mutatott rá Mendi Rózsa pszichológus. Fontos, hogy az iskolák és a pedagógusok ne érezzék megoldhatatlan problématö­megnek a roma fiatalok gondját, hanem olyannak, amely odafigyeléssel, többlet­­energiával és pénzzel megoldható. A pedagógiai programmal kiegészí­tett pályázat keretet ad a tanárok tehet­séggondozó munkájának, az elnyert anyagi támogatás pedig emeli az ilyen jellegű tanári munka rangját. A nyerte­sek februártól kapják kézhez a második tanév végéig esedékes támogatást. Vár­hatóan tavasszal írják ki a 2001-2002-es tanévre vonatkozó új pályázatot. Cs. Kiss Éva A tapasztalatok szerint az általános iskolák nagy részében még nincs gazdája a folyamatos pályázatfigyelő munkának, az egy-egy példányban beérkező Sansz vagy más pályázatfigyelő kiadvány nemigen jut el az igazgatói irodából a tanáriba. A pályázatokat szintén közlő köznevelést pedig sokan később is el­olvasható szakmai folyóiratként félreteszik, nem nézik gyorsan át az aktuális információkért. A lehetőségek között böngészők inkább az ismert pályáztató szervezetek hirdetményeit keresik, egy-egy új kiíró, vagy a megszokottól elté­rő lehetőség nehezen kerül be a köztudatba. A nem intézmények, hanem egyé­nek számára kiírt lehetőségek pedig még kevésbé jutnak el a címzettekhez. Késésben a Lehel Az eredeti ütemtervhez képest négyhe­tes késésben van a Lehel Csarnok építé­se, a kivitelező Hídépítő Rt. azonban ké­pes pótolni a lemaradást - mondta ér­deklődésünkre Kuruc László, az építke­zés szervezésére létrehozott Lehel Csar­nok Kft. igazgatója. Az igyekezet elsősorban a Hídépítő érdeke, mert ha nem készülnek el az au­gusztus 10-i határidőre, a szerződés ér­telmében minden nap késés tizenegy­­millió forintos kötbérfizetést von maga után - tette hozzá az igazgató. A munkát nehezíti, hogy a területet övező résfalak építésénél az előzetes talajmechanikai felmérések által nem jelzett akadályok­ba, például kőhordalékba ütköztek. Ez meghosszabbítja és drágítja az építke­zést. A Hídépítővel kötött megállapodás alapján a végső átadási határidőt nem módosítják, a pótmunka költségét vi­szont kifizetik a társaságnak, így a csar­nok építése végül az eredeti szerződés­hez képest százhatvanmillió forinttal többe, áfa nélkül 3,9 milliárdba kerül. Az előre nem jelzett nehézségekről Kuruc László elmondta: négy próbafú­rást végeztek a területen, a résfalat vi­szont ötszáz méter hosszan, tizenöt mé­ter mélységig kell elkészíteni. Ha az egész érintett területet végigvizsgáltat­ják, az értelmetlenül megdrágította vol­na az előkészítést. Az építkezéssel párhuzamosan, várha­tóan két hét múlva megkezdődik a még üres üzlethelyiségek értékesítése. Mint arról beszámoltunk, elsőként a régi lehe­­les kereskedők választhattak üzletet, ők le is foglalták a tízezer négyzetméternyi bérbe adható terület kétharmadát. A megmaradt üzleteket liciten adják el. Az igazgató szerint komoly az érdeklődés, nagyjából százan már a csarnok építésé­nek hírére jelezték vásárlási szándékukat - ez azonban nem biztosít külön elbírá­lást, a liciten nekik is részt kell venniük. A. G. Mozimentők Két éve kezdődött a régi mozik tömeges bezárása, ami ellen a Mozivédők folya­matosan tiltakoznak. A civil csapat eddig csak az Uránia esetében ért el sikert, de Éliás András, a tüntetések szervezője újabb filmszínház megmentésében bízik. - A minap kaptam levelet egy vállal­kozótól, aki a Broadwayból akar színhá­zat és mozit kialakítani. Az egykori Film­múzeumot talán a mi tiltakozásunk hatá­sára, az önkormányzat nem tudta eladni, pedig bármilyen célra értékesítették vol­na bárkinek. - A VII. kerületnek az önök sikere, a meghiúsult eladás több százmillió forin­tos bevételkiesést jelent.­­ Mi nem az önkormányzatot akarjuk csődbe vinni, pusztán azt szeretnénk, hogy ne újabb bankfiók, netán kukkolda nyíljon a Károly körút sarkán, hanem egy szépen rendbe hozott intézménnyel gaz­dagodjon — jelen esetben — Erzsébetvá­ros. Ha minden igaz, most esély van arra, hogy mozi maradjon a mozi, kulturális célra használjanak tovább egy nagy múl­tú épületet. Nem véletlenül védjük a régi mozikat: három éve az Apollót, két éve a Bástyát, a Bartókot és a Broadwayt zár­ták be, majd a Graffiti és az Uránia követ­kezett. Tavaly pedig nyolc hagyományos mozi, köztük a Duna szűnt meg. - Tegnap kezdődött a hazai filmszemle, vajon a filmesek is fontosnak tartják a ha­gyományos magyar mozik védelmét? - Visszajelzést egyedül Bacsó Pétertől kaptam, hogy ő is hiányolja a régi mozi­kat. A Magyar Filmművészek Szövetsé­ge pillanatok alatt másfél száz aláírást összegyűjtött a filmtörvény és a Filmköz­pont Rt. terve ellen. Remélem, hogy a filmszínházak sorsát is magukénak érzik hamarosan. Már csak azért is, mert bőven vannak még megmenthető, vagyis el­adásra váró mozik Budapesten. S.T. Lesz hó a hét végén? Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársától, Bozóki Istvántól megtud­tuk: a hét közepén esett hó még sok he­lyen megmaradt. Nemcsak a Dunántúlon és az Északi-középhegység magasabb csúcsain, de a Budapest környékén is lesz síelésre alkalmas hó a hét végén - mondta a szakember. - A hét végén alighanem sokan indul­nak majd a környező hegyekbe - mondta lapunknak Soós András, a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. üzemeltetési osztályának főmérnöke. - A sípályákhoz vezető utakon, ha a meteorológiai szol­gálattól két órával az esetleges havazás előtt riasztást kapunk, elkezdjük a szó­rást. A hatvannégy gép huszonnégy órás készenlétben van, egy-egy riasztás alkal­mával akár az összes szórógép azonnal elindulhat. Hét végén a legnagyobb for­galom a Dobogókő felé és a Börzsönybe vezető 2-es, 12-es főúton várható. A normafai síközpontban működő sí­iskola pályáihoz tartozó felvonók a hóvi­szonyoktól függetlenül az idény minden hétvégéjén üzemelnek, mert a műanyag lejtőkön száraz időben is lehet siklani. A fehér hétvégéken a felvonók állandóan telítettek. A pilisi és a börzsönyi pályá­kon viszont csak akkor kezdődik az élet, ha legalább tízcentis a hó. A turistahá­zak, melegedők itt sok helyen csak akkor tartanak nyitva, ha a felvonók is működ­nek. Ha hinni lehet az előrejelzéseknek, az üzemeltetők és a sportemberek egy­aránt jó hétvégére számíthatnak. Mihalovics Réka

Next