Népszabadság - PestVidék melléklet, 2001. március
2001-03-08
A város és környezete Tavaly Vác természeti értékeiről, az idén a város lakosságának létfeltételét biztosító környezetről jelentetett meg kiadványt a polgármesteri hivatal. A következő füzet Vácot mint a vizek városát mutatja majd be. Nagy sikere volt tavaly a Vác természeti értékeit bemutató kiadványnak. Az illusztrált füzet nyomon követte a táj átalakulását, a természeti és az épített környezet egymásra hatását az évszázadok folyamán. Bemutatta a város hegyét, a Naszályt, és bemutatta a nem mindenki által ismert kerteket is. A kiadvány gondozója a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda volt, szerkesztését Illyés Zsuzsanna végezte, és létrejöttéért sokat tettek a Kertészeti Egyetem táj- és kertépítész karának hallgatói, akik már évek óta a városban folytatnak szakmai gyakorlatot. A közreműködőknek ugyanez a köre készítette el az újabb füzetet, a Cselekvő környezetvédelem című munkát. Mint kiadója, Bíró György környezetvédelmi vezető elmondta: a tavalyi jó tapasztalatok alapján folytatták a munkát, és ezután minden évben szeretnének megjelentetni a város környezetvédelmével foglalkozó egy-egy újabb kötetet. A sorozat jövőre napvilágot látó darabja a város élő vizeit, azok állapotát és a megőrzésük érdekében tett lépéseket ismerteti majd. Előtte azonban még a Cselekvő környezetvédelem angol nyelvű változatát gondozzák. Bíró György a város környezetvédelmi költségvetéséből készülő kiadványokat a Vácon élőknek és a város iránt érdeklődőknek szánja, hozzá lehet jutni a váci Tourinform-irodában és a polgármesteri hivatalban is, az iskolákba pedig eljuttatják. A környezetvédelmi vezető szerint fontos, hogy az eddig megjelent két kiadvány környezeti és környezetvédelmi alapismeretekkel is szolgál, amellett, hogy bemutatja a város helyzetét. Az új kötet érdekessége, hogy négy őselem szerepén keresztül mutatja be a környezetvédelmi tevékenységet, eredményeket és feladatokat. A sok illusztrációval színesített kiadvány ismerteti a környezetvédelmi akciókat, programokat, és a környezettel foglalkozó civil szervezeteket, amelyekből hat is van Vácon. B. J. G. NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2001. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK 31 Tíz éve várnak vállalkozói parkra Solymáron még nem fejeződött be a kárpótlás Több mint tíz éve várnak Solymáron a vállalkozói park létrehozására, a kijelölt területen azonban még nem fejeződött be a kárpótlás. A polgármester reménykedik, hogy talán egy-két éven belül megnyílhat a zóna. A késedelem eddig mintegy kétszázmillió forint bevételkiesést okozott a településnek, a solymári vállalkozók ugyanis sorra más községben telepednek le. Solymár 1988-as rendezési tervében is szerepelt egy vállalkozói övezet, de a terület megnyitására még várni kell. Az önkormányzat pedig nem engedi a lakóövezetben letelepedni a nem szolgáltatói tevékenységű cégeket. A napokban lezárult, közel egy éve húzódó vita is mutatja, ellentmondásos helyzetet teremt a vállalkozói park hiánya a településen. Egy vállalkozó a szomszédok tiltakozása - és az önkormányzat koncepciója - miatt nem kapott engedélyt arra, hogy telkén felépítse műhelyét, amelyben nyílászárók öszszeszerelését végezték volna. Ezért elképzelhető, hogy más településen próbálkozik majd, így azonban iparűzési adója nem Solymár költségvetését gyarapítja majd. A település polgármestere, Enczmann László belátja: az önkormányzat tehetetlen. Mint mondta, elkelne az iparűzési adóból származó bevétel, de nem mindenáron. Nem engedik, hogy lakóövezetben ipari jellegű tevékenységet végezzenek. A kör bezárult: új, nem szolgáltatói tevékenységű vállalkozások a lakóövezetben nem indulhatnak, más hely nem lévén, kiszorulnak a településről. A tízes út mentén lévő területet már évekkel ezelőtt kijelölték vállalkozói parknak, de ott még nem fejeződött be a kárpótlás. Holott az önkormányzat már a reménybeli földtulajdonosokkal is megegyezett, hogy a negyven hektárt egyben hasznosítanák. Enczmann László elmondta,hogy a terület felére nagy befektetőket várnak, a másik felén pedig a solymári kisvállalkozók telepedhetnének le. Amíg ez a terület nem szabadul fel, nem tehetünk mást, a lakosság érdekében kénytelenek vagyunk tétlenül nézni, ahogy a vállalkozások a környék más községeiben vagy a fővárosban telepednek le - mondta a polgármester. Szerinte ha a tervezett időben, 1999- re elkészült volna a vállalkozói park, akkor már tavaly kétszázmilliós bevételhez jutott volna a település az iparűzési adókból. A polgármester bízik benne, hogy még az idén befejeződik Solymáron a kárpótlás, és akkor egy-két éven belül helyükre kerülhetnek a solymári vállalkozások és adóforintjaik. Prém András A lakóövezetben tilos az ipari tevékenység fotó: Kováts zsolt VEFOMAG Technológia, mellyel sikert arat! AZ ÚJ HAJTÁS A Pioneer kutatásainak legfrissebb eredményeként napraforgó választékunk megújult: két mindenre elszánt hibriddel gazdagodott. Mindketten megtanulták a leckét, és jól felkészültek a legújabb kihívásokra. PR63A90 -a fajtaverseny győztese a koraiak között . A V Korán érik, és hamar az első helyen terem. 1998-2000-ben a fajtajetól-Vk | \fe * A Jijztek versenyének első helyezettje. Három év átlagában 14.4%-kal Mk BHflCa fm adott több termést, mint a sztenderdek átlaga Mindenre ^ já/É A felkészült versenyző jól tolerálja a Phomopsis-fertőzést i‘tV rTfuWjT'“ 'iwttKr ~ ‘ ugyanakkor rezisztens a napraforgószábor új e-jelű PR64A42 -a földbe vetett biztonság kedvvel és jól terem Az új Pioneer-generáció képviselőjeként kiválóan alkalmazkodik az eltérő környezeti feltételekhez és technológiai színvonalakhoz is. A kísérleti évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy magabiztosan áll ellen a Sclerotinia- és a Phomopsis-fertőzésnek Munkatársunk hamarosan felkeresi Önt, hogy személyesen is bemutathassuk új fajtajelöltjeinket A bőséges tó egészséges termeszetében keresse Gauche-val csávázott vetőmagjainkat! PIONEER Pályázni tanítják a régiót Hárommilliárd forintért versenghetnek a megyei kistérségek Pest megyei kistérségi menedzsereket, polgármestereket, képviselőket készítenek fel az új pályázati szabályokra a tegnap kezdődött budapesti konferenciasorozaton. A Pest megyei kistérségi képzési program készítői állítják, elengedhetetlenek a továbbképzések, hiszen az idén a közép-magyarországi régió hárommilliárd forintért pályázhat, azonban a feltételek az európai uniós normákhoz közelítenek, vagyis egyre szigorúbbak. Konferenciával kezdődött el tegnap Budapesten a Pest megyei kistérségi képzési program, amelynek keretében a közép-magyarországi régió megyei kistérségeinek menedzsereit, polgármestereit, képviselőit tanítják pályázni. A programot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központja készítette a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán nyert hétmillió forintos támogatással. A kutatóközpont igazgatója, dr. Répássy Helga elmondta, hogy Pest megyében különösen nagy szükség van a továbbképzésekre, hiszen a régió speciális helyzetbe került. Az idén két és fél-hárommilliárd forintért pályázhatnak a kistérségek, a pályázati feltételek azonban szigorúbbak, mint korábban, hiszen azok már az EU-s feltételrendszerhez közelítenek. Az igazgató állítja, hogy éppen ezért az elkövetkező két-három év meghatározó lesz a kistérségek életében, hiszen jelentős pályázati pénzekhez juthatnak. Ráadásul mivel a szabályok közelítenek az EU-s normákhoz, a csatlakozásig hátralévő idő egyben felkészülési időszak is. Ha pedig a kistééségek illetékesei elsajátítják a pályázás fortélyait, akkor jóval nagyobb az esélyük arra, hogy csatalakozás után is sikerrel pályázhatnak a jelenlegi elnyerhető évi két-hárommilliárd forint többszöröséért. Dr. Répássy Helga beszámolt arról is, hogy a konferenciákon nagy hangsúlyt fektetnek a kistérségek együttműködési lehetőségeire és a pályázatkészítési technikákra. P.A. Alig múlt egy éve, hogy Hársvölgyi Albert polgármesterséget nyert a piliscsabai időközi választásokon. E tisztségből elődje váratlanul lemondott, s miként fogalmaz: a robogó vonatra kellett felszállnia... A költségvetés évek óta mindenütt szűkös, hát még egy ilyen községben, ahol a Pázmány Péter nevét viselő katolikus egyetem is működik. Ez bizony magával hozta az igények változását is. Mára már tűrhetetlen a kátyús utcarész, a járdanélküliség a külterületen, a pislákoló közvilágítás. Korábban a képviselő-testület kialakított egy koncepciót a település növekedésére meg talán az anyagi gondok áthidalására is. Ennek fontos eleme a község belső magját körülvevő lakóparkok sora: az Álomvölgy, a Garancsliget, a Magdolnavölgy, a Garancstető, amelyek épülőfélben, előkészületben vannak. E helyeken mintegy ezer építési telek kialakítását végzik-végezték, s a mai öt és fél ezres lélekszám kilencezerre gyarapodna. S hogy mi a hozadéka mindennek Piliscsaba számára? Egyrészt a szépítés, bővülés az építtetők által (is) közművesített területekkel, másrészt újabb adóalanyokkal. Jóllehet, a legjelentősebb tétel, amire számítottak: a visszaszármazó személyijövedelemadó-rész, csakhogy ez az öszszeg már csupán ötszázaléknyi. A mindenkori kormányok előszeretettel „sarcolták” az önkormányzatokat ennek csökkentésével. S meglehet, mire a lakóparkok beépülnek, már nullára csökken ez a forrás. Ottjártunkkor készült az idei költségvetés tervezete. Nem kicsi a gond: mire a testületi vitára kerül sor, éppen kilencvenmillió forintnyi mínuszt kell eltüntetniük. A költségvetés bevételi oldalán 420 millió forint található, szemben a múlhatatlanul szükséges kiadások 510 milliójával. Gede Márton , Piliscsaba: kilencvenmillió kellene Dugó a Duna alatt Tegnap reggel a 2-es metró vonalán a Déli pályaudvar irányában, a Moszkva tér után eltörött a sín. A szerelvények csak öt, később pedig harminc kilométeres óránkénti sebességgel haladhattak ezen a szakaszon, ezért több helyen torlódás alakult ki. Volt olyan szerelvény, amely negyedórát állt a Duna alatt. A hibát még délelőtt kijavították. MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnap reggel nem sokkal negyed hét után meghibásodást jelzett a 2-es metró vonalának biztonsági rendszere. A pályaszolgálat megállapította, hogy a Déli pályaudvar irányában, a Moszkva tér után eltörött a sín. Mint azt Koós András, a BKV metró üzemigazgatóságának infrastruktúrafőmérnöke elmondta, a síntörés nem volt olyan veszélyes, hogy le kellett volna állítani a forgalmat. Kilenc óráig azonban csak öt, később pedig harminc kilométeres óránkénti sebességgel haladhattak a szerelvények ezen a szakaszon. A hibát kevéssel tizenegy óra előtt sikerült kijavítaniuk. A főmérnöktől megtudtuk, hogy a hiba nem nevezhető teljesen szokatlannak, hiszen évente átlagosan négyszerötször megreped vagy eltörik a sín. Bár a pályát ultrahangos vizsgálattal ellenőrzik, így sem mindig tudják előre kimutatni, hol gyengül el a vágány. Értesülésünk szerint a tegnapi pályameghibásodás miatt volt olyan vonat, amely mintegy negyedórát állt az alagútban a Kossuth és a Deák téri megálló közötti szakaszon. Az egyik kocsiban pedig már szinte pánik tört ki, mert az utasokat csak hosszú percek múltán tájékoztatta a vezető, akkor is csak azért, mert jelezték neki, hogy az egyik utas rosszul lett. Koós András főmérnök hangsúlyozta, hogy a szerelvényekben van olyan berendezés, amelynek segítségével a vezető beszélhet az utasokkal. Rendkívüli esetben pedig - ilyennek számított a tegnapi, mintegy negyedórás kényszerpihenő is - a szerelvény vezetőjének kötelessége tájékoztatni az utasokat. Tavaly mintegy kétszázötvenmillió forint területfejlesztési támogatásért pályázhattak Pest megyei települések. A kilencvenhárom pályázat közül azonban mindössze negyvenhatot fogadtak el. A megyei önkormányzat helyhatósági beruházások támogatására elkülönített csaknem háromszázharmincötmillió forintjáért induló százkilencvenhat önkormányzati pályázat közül ötvenhetet támogatott a területfejlesztési tanács. A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás az infrastrukturálisan elmaradott településeket hivatott segíteni: a rendelkezésre álló közel hétszázmillió forintból a hatvanöt pályázó közül ötvennégy volt eredményes. (O. SZ.)