Népszabadság - PestVidék melléklet, 2001. március

2001-03-08

A város és környezete Tavaly Vác természeti értékeiről, az idén a város lakosságának létfeltételét biztosító környezetről jelentetett meg kiadványt a polgármesteri hivatal. A következő füzet Vácot mint a vizek vá­rosát mutatja majd be. Nagy sikere volt tavaly a Vác termé­szeti értékeit bemutató kiadványnak. Az illusztrált füzet nyomon követte a táj át­alakulását, a természeti és az épített kör­nyezet egymásra hatását az évszázadok folyamán. Bemutatta a város hegyét, a Naszályt, és bemutatta a nem mindenki által ismert kerteket is. A kiadvány gon­dozója a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda volt, szerkesztését Illyés Zsuzsanna vé­gezte, és létrejöttéért sokat tettek a Kerté­szeti Egyetem táj- és kertépítész karának hallgatói, akik már évek óta a városban folytatnak szakmai gyakorlatot. A közreműködőknek ugyanez a köre készítette el az újabb füzetet, a Cselekvő környezetvédelem című munkát. Mint ki­adója, Bíró György környezetvédelmi ve­zető elmondta: a tavalyi jó tapasztalatok alapján folytatták a munkát, és ezután minden évben szeretnének megjelentetni a város környezetvédelmével foglalkozó egy-egy újabb kötetet. A sorozat jövőre napvilágot látó darabja a város élő vizeit, azok állapotát és a megőrzésük érdeké­ben tett lépéseket ismerteti majd. Előtte azonban még a Cselekvő környezetvéde­lem angol nyelvű változatát gondozzák. Bíró György a­­ város környezetvédel­mi költségvetéséből készülő­­ kiadvá­nyokat a Vácon élőknek és a város iránt érdeklődőknek szánja, hozzá lehet jutni a váci Tourinform-irodában és a polgár­­mesteri hivatalban is, az iskolákba pedig eljuttatják. A környezetvédelmi vezető szerint fontos, hogy az eddig megjelent két kiadvány környezeti és környezetvé­delmi alapismeretekkel is szolgál, amel­lett, hogy bemutatja a város helyzetét. Az új kötet érdekessége, hogy négy őselem szerepén keresztül mutatja be a környe­zetvédelmi tevékenységet, eredményeket és feladatokat. A sok illusztrációval szí­nesített kiadvány ismerteti a környezet­védelmi akciókat, programokat, és a kör­nyezettel foglalkozó civil szervezeteket, amelyekből hat is van Vácon. B. J. G. NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2001. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK 31 Tíz éve várnak vállalkozói parkra Solymáron még nem fejeződött be a kárpótlás Több mint tíz éve várnak Solymáron a vállalkozói park létrehozására, a kije­lölt területen azonban még nem feje­ződött be a kárpótlás. A polgármester reménykedik, hogy talán egy-két éven belül megnyílhat a zóna. A késedelem eddig mintegy kétszázmillió forint be­vételkiesést okozott a településnek, a solymári vállalkozók ugyanis sorra más községben telepednek le. Solymár 1988-as rendezési tervében is szerepelt egy vállalkozói övezet, de a terület megnyitására még várni kell. Az önkormányzat pedig nem engedi a lakó­övezetben letelepedni a nem szolgáltatói tevékenységű cégeket. A napokban lezárult, közel egy éve húzódó vita is mutatja, ellentmondásos helyzetet teremt a vállalkozói park hiá­nya a településen. Egy vállalkozó a szomszédok tiltakozása - és az önkor­mányzat koncepciója - miatt nem ka­pott engedélyt arra, hogy telkén felépít­se műhelyét, amelyben nyílászárók ösz­­szeszerelését végezték volna. Ezért el­képzelhető, hogy más településen pró­bálkozik majd, így azonban iparűzési adója nem Solymár költségvetését gya­rapítja majd. A település polgármestere, Enczmann László belátja: az önkormányzat tehe­tetlen. Mint mondta, elkelne az iparűzé­si adóból származó bevétel, de nem mindenáron. Nem engedik, hogy lakó­övezetben ipari jellegű tevékenységet végezzenek. A kör bezárult: új, nem szolgáltatói tevékenységű vállalkozá­sok a lakóövezetben nem indulhatnak, más hely nem lévén, kiszorulnak a tele­pülésről. A tízes út mentén lévő területet már évekkel ezelőtt kijelölték vállalkozói parknak, de ott még nem fejeződött be a kárpótlás. Holott az önkormányzat már a reménybeli földtulajdonosokkal is meg­egyezett, hogy a negyven hektárt egyben hasznosítanák. Enczmann László el­mondta,­­hogy a terület felére nagy be­fektetőket várnak, a másik felén pedig a solymári kisvállalkozók telepedhetné­nek le.­­ Amíg ez a terület nem szabadul fel, nem tehetünk mást, a lakosság érdeké­ben kénytelenek vagyunk tétlenül nézni, ahogy a vállalkozások a környék más községeiben vagy a fővárosban teleped­nek le - mondta a polgármester. Szerinte ha a tervezett időben, 1999- re elkészült volna a vállalkozói park, ak­kor már tavaly kétszázmilliós bevétel­hez jutott volna a település az iparűzési adókból. A polgármester bízik benne, hogy még az idén befejeződik Solymá­ron a kárpótlás, és akkor egy-két éven belül helyükre kerülhetnek a solymári vállalkozások és adóforintjaik. Prém András A lakóövezetben tilos az ipari tevékenység fotó: Kováts zsolt VEFOMAG Technológia, mellyel sikert arat! AZ ÚJ HAJTÁS A Pioneer kutatásainak legfrissebb eredményeként napraforgó­ választékunk megújult: két mindenre elszánt hibriddel gazdagodott. Mindketten megtanulták a leckét, és jól felkészültek a legújabb kihívásokra. PR63A90 -a fajtaverseny győztese a koraiak között . A V Korán érik, és hamar az első helyen terem. 1998-2000-ben a fajtajetól-Vk | \­fe * A Jijz­­­tek versenyének első helyezettje. Három év átlagában 14.4%-kal Mk BHflCa fm adott több termést, mint a sztenderdek átlaga Mindenre ^ já/É A felkészült versenyző jól tolerálja a Phomopsis-fertőzést i‘tV rTfuWjT'“ 'iwtt­Kr ~ ‘ ugyanakkor rezisztens a napraforgószábor új e-jelű­ PR64A42 -a földbe vetett biztonság kedvvel és jól terem Az új Pioneer-generáció kép­viselőjeként kiválóan alkalmazkodik az eltérő környezeti feltételekhez és technológiai szín­vonalakhoz is. A kísérleti évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy magabiztosan áll ellen a Sclerotinia- és a Phomopsis-fertőzésnek Munkatársunk hamarosan felkeresi Önt, hogy személyesen is bemutathassuk új fajtajelöltjeinket A bőséges tó egészséges termeszetében keresse Gauche-val csávázott vetőmagjainkat! PIONEER Pályázni tanítják a régiót Hárommilliárd forintért versenghetnek a megyei kistérségek Pest megyei kistérségi mene­dzsereket, polgármestereket, képviselőket készítenek fel az új pályázati szabályokra a teg­nap kezdődött budapesti kon­ferenciasorozaton. A Pest me­gyei kistérségi képzési prog­­­­ram készítői állítják, elenged­hetetlenek a továbbképzések, hiszen az idén a közép-magyar­országi régió hárommilliárd forintért pályázhat, azonban a feltételek az európai uniós nor­mákhoz közelítenek, vagyis egyre szigorúbbak. Konferenciával kezdődött el tegnap Budapesten a Pest megyei kistérségi képzési program, amelynek keretében a közép-ma­gyarországi régió megyei kistér­ségeinek menedzsereit, polgár­­mestereit, képviselőit tanítják pá­lyázni. A programot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kuta­tási Központja készítette a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán nyert hétmillió forin­tos támogatással. A kutatóközpont igazgatója, dr. Répássy Helga elmondta, hogy Pest megyében különösen nagy szükség van a továbbképzé­sekre, hiszen a régió speciális helyzetbe került. Az idén két és fél-hárommilliárd forintért pá­lyázhatnak a kistérségek, a pá­lyázati feltételek azonban szigo­rúbbak, mint korábban, hiszen azok már az EU-s feltételrend­szerhez közelítenek. Az igazgató állítja, hogy ép­pen ezért az elkövetkező két-há­­rom év meghatározó lesz a kis­térségek életében, hiszen jelentős pályázati pénzekhez juthatnak. Ráadásul mivel a szabályok kö­zelítenek az EU-s normákhoz, a csatlakozásig hátralévő idő egy­ben felkészülési időszak is. Ha pedig a kistééségek illetékesei el­sajátítják a pályázás fortélyait, akkor jóval nagyobb az esélyük arra, hogy csatalakozás után is si­kerrel pályázhatnak a jelenlegi elnyerhető évi két-hárommilliárd forint többszöröséért. Dr. Répássy Helga beszámolt arról is, hogy a konferenciákon nagy hangsúlyt fektetnek a kis­térségek együttműködési lehető­ségeire és a pályázatkészítési technikákra. P.A. Alig múlt egy éve, hogy Hársvöl­­gyi Albert polgármesterséget nyert a piliscsabai időközi vá­lasztásokon. E tisztségből elődje váratlanul lemondott, s miként fogalmaz: a robogó vonatra kel­lett felszállnia... A költségvetés évek óta min­denütt szűkös, hát még egy ilyen községben, ahol a Pázmány Péter nevét viselő katolikus egyetem is működik. Ez bizony magával hozta az igények változását is. Mára már tűrhetetlen a kátyús ut­carész, a járdanélküliség a külte­rületen, a pislákoló közvilágítás. Korábban a képviselő-testület kialakított egy koncepciót a tele­pülés növekedésére meg talán az anyagi gondok áthidalására is. Ennek fontos eleme a község bel­ső magját körülvevő lakóparkok sora: az Álomvölgy, a Garancs­­liget, a Magdolnavölgy, a Garancstető, amelyek épülőfél­ben, előkészületben vannak. E helyeken mintegy ezer építési te­lek kialakítását végzik-végezték, s a mai öt és fél ezres lélekszám kilencezerre gyarapodna. S hogy mi a hozadéka minden­nek Piliscsaba számára? Egy­részt a szépítés, bővülés az épít­tetők által (is) közművesített te­rületekkel, másrészt újabb adó­alanyokkal. Jóllehet, a legjelen­tősebb tétel, amire számítottak: a visszaszármazó személyijövede­­lemadó-rész, csakhogy ez az ösz­­szeg már csupán ötszázaléknyi. A mindenkori kormányok elő­szeretettel „sarcolták” az önkor­mányzatokat ennek csökkentésé­vel. S meglehet, mire a lakópar­kok beépülnek, már nullára csök­ken ez a forrás. Ottjártunkkor készült az idei költségvetés tervezete. Nem kicsi a gond: mire a testületi vitára ke­rül sor, éppen kilencvenmillió fo­rintnyi mínuszt kell eltüntetniük. A költségvetés bevételi oldalán 420 millió forint található, szem­ben a múlhatatlanul szükséges kiadások 510 milliójával. Gede Márton , Piliscsaba: kilencvenmillió kellene Dugó a Duna alatt Tegnap reggel a 2-es metró vonalán a Déli pályaudvar irányában, a Moszk­va tér után eltörött a sín. A szerelvé­nyek csak öt, később pedig harminc kilométeres óránkénti sebességgel ha­ladhattak ezen a szakaszon, ezért több helyen torlódás alakult ki. Volt olyan szerelvény, amely negyedórát állt a Duna alatt. A hibát még délelőtt kija­vították. MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnap reggel nem sokkal negyed hét után meghibásodást jelzett a 2-es metró vonalának biztonsági rendszere. A pá­lyaszolgálat megállapította, hogy a Déli pályaudvar irányában, a Moszkva tér után eltörött a sín. Mint azt Koós András, a BKV metró üzemigazgatóságának infrastruktúra­­főmérnöke elmondta, a síntörés nem volt olyan veszélyes, hogy le kellett volna állítani a forgalmat. Kilenc óráig azonban csak öt, később pedig harminc kilométeres óránkénti sebességgel ha­ladhattak a szerelvények ezen a szaka­szon. A hibát kevéssel tizenegy óra előtt sikerült kijavítaniuk. A főmérnöktől megtudtuk, hogy a hi­ba nem nevezhető teljesen szokatlan­nak, hiszen évente átlagosan négyszer­­ötször megreped vagy eltörik a sín. Bár a pályát ultrahangos vizsgálattal ellen­őrzik, így sem mindig tudják előre ki­mutatni, hol gyengül el a vágány. Értesülésünk szerint a tegnapi pályameghibásodás miatt volt olyan vo­nat, amely mintegy negyedórát állt az alagútban a Kossuth és a Deák téri meg­álló közötti szakaszon. Az egyik kocsi­ban pedig már szinte pánik tört ki, mert az utasokat csak hosszú percek múltán tájékoztatta a vezető, akkor is csak azért, mert jelezték neki, hogy az egyik utas rosszul lett. Koós András főmérnök hangsúlyoz­ta, hogy a szerelvényekben van olyan berendezés, amelynek segítségével a vezető beszélhet az utasokkal. Rendkí­vüli esetben pedig - ilyennek számított a tegnapi, mintegy negyedórás kény­szerpihenő is - a szerelvény veze­tőjének kötelessége tájékoztatni az uta­sokat. Tavaly mintegy kétszázötvenmillió forint területfejlesztési tá­mogatásért pályázhattak Pest megyei települések. A kilencven­­három pályázat közül azonban mindössze negyvenhatot fogad­tak el. A megyei önkormányzat helyhatósági beruházások tá­mogatására elkülönített csaknem háromszázharmincötmillió forintjáért induló százkilencvenhat önkormányzati pályázat kö­zül ötvenhetet támogatott a területfejlesztési tanács. A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás az infrastruktu­rálisan elmaradott településeket hivatott segíteni: a rendelke­zésre álló közel hétszázmillió forintból a hatvanöt pályázó kö­zül ötvennégy volt eredményes. (O. SZ.)

Next