Népszabadság - Pest Vidék melléklet, 2001. augusztus
2001-08-18
Agglomerációs csatornakapcsolatok A budapesti jelentős térségi hálózat lehetne A szennyvízkezelésben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az Európai Unióhoz csatlakozás szempontjából is fontos térségi fejlesztések. A budapesti hálózatra már most is csatlakoznak szomszédos települések, a gazdaságosság végett azonban mind több hasonlóra lenne szükség. Gátolja a fejlődést a korábbi gyakorlat, hogy a települések önálló, elszigetelt vízközműveket hoztak létre. A főváros jelenlegi és megvalósuló kapacitása azonban jelentős agglomerációs rácsatlakozást tenne lehetővé. Ma csupán négy ponton fogad szennyvizet Budapest csatornahálózata az agglomerációból — tudtuk meg a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Rt. fejlesztési igazgatójától, Oszkó Károlytól. A rendszerbe mindössze körülbelül ötezer köbméternyi szennyvíz érkezik naponta Budakalász, Nagykovácsi, Gyál, Vecsés, Kerepestarcsa, Nagytarcsa területéről, és már e hálózatra csatlakozik Üröm, Csömör Bajorszegi-dűlő nevű városrésze, a dunakeszi Auchan áruház, Szigetszentmiklós lakóparkja és Üllő. A beérkező mennyiség elenyészőnek mondható, Budapest kapacitása ennél már ma is jóval többre adna lehetőséget. A szakemberek szerint a térségi fejlesztéseknek részben gátat szab, hogy egyes vízközművek települési szinten, egymástól elkülönülve, szétaprózódva épültek meg. Ez nemcsak egy nagyobb régió érdekeivel ellentétes, hanem felesleges kapacitások teremtésével megdrágítja a szolgáltatás díját is. Ennél is nagyobb gond, hogy az agglomeráció harmincnyolc településén egyetlen lakásnak sincs közműves csatornaelvezetése. Örvendetes ugyanakkor az önkormányzatok jelentős csatornázási igénye: Budakeszi, Budaörs, Dunaharaszti, Dunakeszi, Ecser, Gyál, Pécel, Pusztazámor, Solymár, Üllő, Üröm, Vecsés és Visegrád (Dömössel és Pilismaróttal együtt) a jövőben összességében több mint 4,1 milliárd forint összegű beruházást tervez, amely - állami források bevonásával — belátható időn belül megvalósulhat. A vízbázis védelmét szolgáló legnagyobb feladat a térségben a Szentendrei- és a Csepel-sziget csatornázása. Ez utóbbi jó ütemben történik, míg az előbbiéhez - az egyeztetések eredményeképpen — az érintett települések százmillió forintos nagyságrendben kapnak támogatást a Fővárosi Vízművek Rt.-től. A főváros 2015-ig szóló, csaknem kétszázmilliárd forintos fejlesztési programjának végrehajtásával napi csaknem háromnegyedmillió köbméternyi szennyvíz tisztítására és elvezetésére lesz majd lehetőség, ám a jelenlegi számítások szerint belátható időn belül ennél jóval kevesebb lesz Budapest hozadéka. A hálózat tehát számos település rácsatlakozását teszi lehetővé. A fővárosi többletkapacitásra jellemző egyébként, hogy miközben például Nagykovácsi területéről — különösebb fejlesztés nélkül — naponta mintegy ezerkétszáz köbméternyi szennyvíz fogadására lenne lehetőség, jelenleg ennek töredéke, 350 köbméter kerül csak az FCSM hálózatába. Konkrétan egyelőre a dél-budai régióban indultak meg komoly egyeztetések annak érdekében, hogy Érd, Sóskút, esetleg Diósd is rácsatlakozzon a majdan megépülő dél-budai szennyvíztisztító telepre. Mint arról már beszámoltunk, ez a beruházás mindenképp gazdaságos megoldás lenne, ráadásul a korábbi elképzeléseknél előbb (2006—2007-re) megépülhetne a létesítmény. Érdekesség, hogy mindeközben Budakalászon felvetődött az egyedi szennyvíztisztító telep létesítése, a többletkapacitás miatti üzemeltetési költségekkel kapcsolatban ugyanis a község vitában áll az FCSM-mel. A fővárosi szolgáltató szerint azonban nem volna szerencsés egy már meglévő hálózatkapcsolatot szétdarabolni. Ez a jelentős többletkiadás mellett környezetvédelmi szempontból sem szerencsés. A fővárosi bevezetés egyik oka éppen a Barát-patak szennyvízmentesítése. Kálmán Attila A BUDAPESTI VÍZGYŰJTŐK ÉS AZ AGGLOMERÁCIÓ KAPCSOLATA Az agglomerációból jelenleg érkező szennyvizek elvezetése az óbudai Hadrianus utcai, a II. kerületi Rézsa utcai, a XVI. kerületi Szabadföldi úti csatornán, valamint a XVIII. kerületi Ferihegyi úti főgyűjtőn át történik, míg a Dunába a békásmegyeri szivattyútelepen, az Ördögárok főgyűjtőn, a dél-pesti szennyvíztisztító telepen és az angyalföldi szivattyútelepen keresztül vezetik be. A jelenlegit meghaladó igények esetén mindössze két helyszínen kellene fejleszteni: összekötni a II. kerületi Rézsa utcai és Táltos utcai csatornát, és megépíteni a Hűvösvölgyi úti tehermentesítő csatornát. Jó hír, hogy elkészült a Szilasmenti főgyűjtő, de még hiányzik az ehhez kapcsolódó Sarjú utcai átemelő összeköttetése. NÉPSZABADSÁG PestVidék 2001. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Pisarcví. Levétár Civil stand a Hungaroring előtt Mogyoródon a Hungaroring főbejáratának közelében, a Kerek-tónál ma és holnap reggel kilenctől este kilencig várja az érdeklődőket a gödöllői térség Tourinform-irodája. A harminc négyzetméteres standon nyolcan szolgáltatnak információt magyar, angol, német, francia és olasz nyelven. A civil szervezetként megalakult Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület Tourinform-irodája — az országos irodahálózat részeként - a Gödöllői Királyi Kastélyban működik. Mogyoródi kitelepülését az egyesület, a helyi önkormányzat, a Hungaroring Rt., valamint a Magyar Turizmus Rt. tavalyi megállapodása tette lehetővé. Az egyesület arra törekszik, hogy a Magyar Nagydíjra érkező vendégek minél komfortosabban érezzék magukat a kistérségben. Az iroda munkatársai Mile Mária vezetésével ennek érdekében informálnak elsősorban Mogyoródról és a Rákos-, valamint a Galga mente idegenforgalmi nevezetességeiről és turisztikai programjairól. A Magyar Turizmus Rt. információs standjai a pályán belül, a Gold- és a Silver-tribünök közelében várják az érdeklődőket. B. A. G. Veresegyházon új tantermek épülnek Veresegyházon már több mint ezer gyermek lesz hivatalos az augusztus 28-i tanévnyitóra. Nagy István, a Fabriczius József Általános Iskola igazgatója lapunknak elmondta, hogy az új tanévben hét első osztály indul. A gyorsan gyarapodó népességű, a tízezres lélekszámot meghaladó fiatal város új iskolája több ütemben épül. Tavaly karácsonyra 13 minden igényt kielégítő, korszerű tanterem készült el. A közelgő becsengetéskor - az önkormányzati beruházás második ütemének első részeként - további hat termet adnak át. A harmadik lépcsőben készül majd el a tornaterem és a tanuszoda FOTÓ: BALÁZS GUSZTÁV Sok a búza, de drága a kenyér Augusztusban a szokásosnál is nagyobb figyelem fordul a búzamezők felé. Milyenek a kilátások, milyen lesz, főleg menynyibe kerül majd a mindennapi kenyér? A minap Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára azt nyilatkozta az MTI- nek: „a malmok igényének megfelelő búzából a magyarországi igényeknél több terem az idén”. Ez a mintegy 1,2 millió hektárról betakarított körülbelül ötmillió tonnának az ötven százaléka... Nem csoda, ha nyilatkozatok sora hangzik el, hogy hamarosan esnek a kenyérárak - vélte a gyakorló pék, Emesz Lajos, a solymári Királyi Morzsák Sütöde tulajdonosa. - Mindössze arról feledkeznek meg, hogy a liszt ára nem egészen meghatározó a pékáru önköltségében. S aztán sorolta az inflációt, az energiahordozók, az üzemanyagok drágulását, a telephelyek, műhelyek növekvő rezsiköltségét, a minimálbért és a járulékait. Utóbbi különösen a kis- és középvállalkozásokat hozta nehéz helyzetbe. A sütödék száma is zsugorodik, a Pilisi-medencében is zárt már be pékség. Az említett költségnövekedés, illetőleg versenyhelyzet következményeként - ha valamennyi törvényi előírásnak eleget tesz a sütöde, kizárva minden „fekete” vagy „szürke” tényezőt - egy kiló fehér kenyeret 110-120 forintos önköltségi áron tud előállítani - állítja a sütödetulajdonos. Súlyosbító tényező, hogy 2002-től Magyarországon is csak a HACCP európai minőségbiztosítási szabvány szerint lehet kenyeret előállítani. Mégpedig az áttérésnek kemény feltételei vannak, csak a szaktanácsadás díja milliós nagyságú, és akkor még hol marad az elengedhetetlen beruházások, fejlesztések több tízmilliós összege. Ez a költség négy hónap múlva a kenyér árában fog megjelenni. A minőség javítása a fogyasztó zsebére megy, mivel a pékáruból nyert termelői haszon ma sem fedezi a bővített újratermelés költségeit - mondta Emesz Lajos. Gede Márton A zebegényi apátság hét évszázada MUNKATÁRSUNKTÓL Hétszázötven éve alapították bencés szerzetesek a zebegényi apátságot. Az évfordulóról a Kós Károly tervezte katolikus templomban emlékeztek meg a közelmúltban, a dr. Boda László által celebrált ünnepi szentmisén. Az eddig is ismert volt, hogy a mai településtől délre feküdt Almás falu, amely a Baranya megyei Szebény — egykor Zebegény — bencés szerzeteseinek birtokába került a XIII. században. Ha az apátságról tudtak is a zebegényiek - hiszen a címzetes apát cím is fennmaradt - arról nemigen, hogy monostor is épült ezen a területen. Nyomait máig sem találták meg, ám időközben ismertté váltak olyan leírások, amelyekben szerepel, hova lehetett rálátni a monostorból, amelyről még az ezerhétszázas években is írtak. Ezek alapján valószínűsítik, hogy az építmény a dömösi átkelés feletti hegyoldalban — a ma Nagymaroshoz tartozó Szent Mihály-hegyen — helyezkedhetett el. Zebegény monostorának alapítását ünnepelve, Szőnyi Istvánra is emlékeztek. A Kós Károly által tervezett templomban tartott szentmise és megemlékezés után, a község főterén - az iskola előtt - avatták fel a Kossuth-díjas művész mellszobrát. Alkotója, Nagy Attila nagymarosi szobrász — aki Rómában tartózkodva készítette el szobra makettjét — a régi talapzatra helyezte művét. Arra, amelyen hosszú évekig állt Vilt Tibor Szőnyiről mintázott alkotása, egészen addig, amíg el nem lopták. A zebegényiek fontosnak tartották, hogy újra álljon Szőnyi-emlékmű a faluban, hiszen - mint Krebsz Ferenc polgármester mondta - Zebegény történetében igen jelentős helyet tölt be a festő és munkássága. A község nevezetessége lett a házából kialakított múzeum, és a Szőnyikertben - Dániel Kornél festőművésznek köszönhetően - létrejött képzőművészeti szabadiskola. A XXXIV. Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola és Ifjúsági Művésztelep résztvevőinek munkáiból egyébként kiállítás is nyitt a községben. EU-hinták Vácon A váci polgármesteri hivatal megrendelésére több millió forintos költséggel alakítja át a város játszótereinek felszerelését az Otto Magyarország Környezetvédelmi Kft. A mérleghinták egységesítésével már végzett a cég, jelenleg a kilencven darab lengőhinta átszerelését, felfüggesztésének és láncainak cseréjét végzi. Ezután alakítják át a csúszdákat, hogy valamennyi játszóeszköz megfeleljen az Európai Unió szabványainak is. B. J. G. Lapszél Budakeszi Vasárnap estig tartanak a Budakeszi Családi Napok rendezvényei, 19-én délután avatják fel a Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre herceg közös szobrát a város központjában. Gyömrő A július 1-jén városi címet kapott négy Pest megyei település közül Gyömrőn tartják meg először az avatóünnepséget. A 13,5 ezres új városban már ma megkezdődnek a rendezvények. A megszépült központban zajlik majd a hétfői hivatalos városavató. Augusztus 20-án, délelőtt 11-től Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter mond beszédet, a városkulcsot pedig Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára adja át. Vecsés Augusztus 20-án délelőtt 10 órakor kezdődik a Szent István-napi ünnepség a Városháza előtti téren. Az ünnepi műsorban fellép többek között Sasvári Sándor és a Holtmarosi Néptánc Együttes. Ugyancsak ekkor adják át a Millenniumi Szent István Ivókút elkészülését adományokkal segítőknek az emléktáblákat.