Népszabadság - Pest Vidék melléklet, 2001. augusztus

2001-08-18

Agglomerációs csatornakapcsolatok A budapesti jelentős térségi hálózat lehetne A szennyvízkezelésben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az Európai Unió­hoz csatlakozás szempontjából is fon­tos térségi fejlesztések. A budapesti hálózatra már most is csatlakoznak szomszédos települések, a gazdaságos­ság végett azonban mind több hason­lóra lenne szükség. Gátolja a fejlődést a korábbi gyakorlat, hogy a települé­sek önálló, elszigetelt vízközműveket hoztak létre. A főváros jelenlegi és megvalósuló kapacitása azonban je­lentős agglomerációs rácsatlakozást tenne lehetővé. Ma csupán négy ponton fogad szennyvizet Budapest csatornahálózata az agglomerációból — tudtuk meg a Fő­városi Csatornázási Művek (FCSM) Rt. fejlesztési igazgatójától, Oszkó Károly­­­tól. A rendszerbe mindössze körülbelül ötezer köbméternyi szennyvíz érkezik naponta Budakalász, Nagykovácsi, Gyál, Vecsés, Kerepestarcsa, Nagytar­­csa területéről, és már e hálózatra csatla­kozik Üröm, Csömör Bajorszegi-dűlő nevű városrésze, a dunakeszi Auchan áruház, Szigetszentmiklós lakóparkja és Üllő. A beérkező mennyiség elenyésző­nek mondható, Budapest kapacitása ennél már ma is jóval többre adna lehe­tőséget. A szakemberek szerint a térségi fej­lesztéseknek részben gátat szab, hogy egyes vízközművek települési szinten, egymástól elkülönülve, szétaprózódva épültek meg. Ez nemcsak egy nagyobb régió érdekeivel ellentétes, hanem feles­leges kapacitások teremtésével megdrá­gítja a szolgáltatás díját is. Ennél is nagyobb gond, hogy az agg­lomeráció harmincnyolc településén egyetlen lakásnak sincs közműves csa­tornaelvezetése. Örvendetes ugyanak­kor az önkormányzatok jelentős csator­názási igénye: Budakeszi, Budaörs, Dunaharaszti, Dunakeszi, Ecser, Gyál, Pécel, Pusztazámor, Solymár, Üllő, Üröm, Vecsés és Visegrád (Dömössel és Pilismaróttal együtt) a jövőben összes­ségében több mint 4,1 milliárd forint összegű beruházást tervez, amely - álla­mi források bevonásával — belátható időn belül megvalósulhat. A vízbázis védelmét szolgáló legna­gyobb feladat a térségben a Szentendrei- és a Csepel-sziget csatornázása. Ez utóbbi jó ütemben történik, míg az előb­biéhez - az egyeztetések eredményekép­pen — az érintett települések százmillió forintos nagyságrendben kapnak támo­gatást a Fővárosi Vízművek Rt.-től. A főváros 2015-ig szóló, csaknem kétszázmilliárd forintos fejlesztési prog­ramjának végrehajtásával napi csaknem háromnegyedmillió köbméternyi szennyvíz tisztítására és elvezetésére lesz majd lehetőség, ám a jelenlegi szá­mítások szerint belátható időn belül en­nél jóval kevesebb lesz Budapest hoza­­déka. A hálózat tehát számos település rácsatlakozását teszi lehetővé. A főváro­si többletkapacitásra jellemző egyéb­ként, hogy miközben például Nagyko­vácsi területéről — különösebb fejlesztés nélkül — naponta mintegy ezerkétszáz köbméternyi szennyvíz fogadására len­ne lehetőség, jelenleg ennek töredéke, 350 köbméter kerül csak az FCSM háló­zatába. Konkrétan egyelőre a dél-budai régió­ban indultak meg komoly egyeztetések annak érdekében, hogy Érd, Sóskút, esetleg Diósd is rácsatlakozzon a maj­dan megépülő dél-budai szennyvíztisztí­tó telepre. Mint arról már beszámoltunk, ez a beruházás mindenképp gazdaságos megoldás lenne, ráadásul a korábbi el­képzeléseknél előbb (2006—2007-re) megépülhetne a létesítmény. Érdekesség, hogy mindeközben Bu­dakalászon felvetődött az egyedi szennyvíztisztító telep létesítése, a több­letkapacitás miatti üzemeltetési költsé­gekkel kapcsolatban ugyanis a község vitában áll az FCSM-mel. A fővárosi szolgáltató szerint azonban nem volna szerencsés egy már meglévő hálózat­kapcsolatot szétdarabolni. Ez a jelentős többletkiadás mellett környezetvédelmi szempontból sem szerencsés. A fővárosi bevezetés egyik oka éppen a Barát-patak szennyvízmentesítése. Kálmán Attila A BUDAPESTI VÍZGYŰJTŐK ÉS AZ AGGLOMERÁCIÓ KAPCSOLATA Az agglomerációból jelenleg érke­ző szennyvizek elvezetése az óbu­dai Hadrianus utcai, a II. kerületi Rézsa utcai, a XVI. kerületi Sza­badföldi úti csatornán, valamint a XVIII. kerületi Ferihegyi úti fő­gyűjtőn át történik, míg a Dunába a békásmegyeri szivattyútelepen, az Ördögárok főgyűjtőn, a dél-pesti szennyvíztisztító telepen és az an­gyalföldi szivattyútelepen keresztül vezetik be. A jelenlegit meghaladó igények esetén mindössze két hely­színen kellene fejleszteni: összeköt­ni a II. kerületi Rézsa utcai és Táltos utcai csatornát, és megépíteni a Hű­vösvölgyi úti tehermentesítő csator­nát. Jó hír, hogy elkészült a Szilas­­menti főgyűjtő, de még hiányzik az ehhez kapcsolódó Sarjú utcai át­emelő összeköttetése. NÉPSZABADSÁG PestVidék 2­0­0­1. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Pis­arcví. Levétár Civil stand a Hungaroring előtt Mogyoródon a Hungaroring főbejáratá­nak közelében, a Kerek-tónál ma és hol­nap reggel kilenctől este kilencig várja az érdeklődőket a gödöllői térség Tourin­­form-irodája. A harminc négyzetméteres standon nyolcan szolgáltatnak informá­ciót magyar, angol, német, francia és olasz nyelven. A civil szervezetként megalakult Gö­döllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület Tourinform-irodája — az orszá­gos irodahálózat részeként - a Gödöllői Királyi Kastélyban működik. Mogyoródi kitelepülését az egyesület, a helyi önkor­mányzat, a Hungaroring Rt., valamint a Magyar Turizmus Rt. tavalyi megállapo­dása tette lehetővé. Az egyesület arra tö­rekszik, hogy a Magyar Nagydíjra ér­kező vendégek minél komfortosabban érezzék magukat a kistérségben. Az iro­da munkatársai Mile Mária vezetésével ennek érdekében informálnak elsősorban Mogyoródról és a Rákos-, valamint a Galga mente idegenforgalmi nevezetes­ségeiről és turisztikai programjairól. A Magyar Turizmus Rt. információs standjai a pályán belül, a Gold- és a Sil­­ver-tribünök közelében várják az érdek­lődőket. B. A. G. ­ Veresegyházon új tantermek épülnek Veresegyházon már több mint ezer gyermek lesz hivata­los az augusztus 28-i tanévnyitóra. Nagy István, a Fab­­riczius József Általános Iskola igazgatója lapunknak el­mondta, hogy az új tanévben hét első osztály indul. A gyorsan gyarapodó népességű, a tízezres lélekszámot meghaladó fiatal város új iskolája több ütemben épül. Tavaly karácsonyra 13 minden igényt kielégítő, korsze­rű tanterem készült el. A közelgő becsengetéskor - az önkormányzati beruházás második ütemének első része­ként - további hat termet adnak át. A harmadik lépcső­ben készül majd el a tornaterem és a tanuszoda FOTÓ: BALÁZS GUSZTÁV Sok a búza, de drága a kenyér Augusztusban a szokásosnál is nagyobb figyelem fordul a búzamezők felé. Milye­nek a kilátások, milyen lesz, főleg meny­nyibe kerül majd a mindennapi kenyér? A minap Makay György, a Gabonaszö­vetség főtitkára azt nyilatkozta az MTI- nek: „a malmok igényének megfelelő bú­zából a magyarországi igényeknél több terem az idén”. Ez a mintegy 1,2 millió hektárról betakarított körülbelül ötmillió tonnának az ötven százaléka... Nem csoda, ha nyilatkozatok sora hangzik el, hogy hamarosan esnek a ke­nyérárak - vélte a gyakorló pék, Emesz Lajos, a solymári Királyi Morzsák Sütö­de tulajdonosa. - Mindössze arról feled­keznek meg, hogy a liszt ára nem egészen meghatározó a pékáru önköltségében. S aztán sorolta az inflációt, az energia­­hordozók, az üzemanyagok drágulását, a telephelyek, műhelyek növekvő rezsi­­költségét, a minimálbért és a járulékait. Utóbbi különösen a kis- és középvállal­kozásokat hozta nehéz helyzetbe. A sütö­dék száma is zsugorodik, a Pilisi-meden­cében is zárt már be pékség. Az említett költségnövekedés, illetőleg versenyhelyzet következményeként - ha valamennyi törvényi előírásnak eleget tesz a sütöde, kizárva minden „fekete” vagy „szürke” tényezőt - egy kiló fehér kenyeret 110-120 forintos önköltségi áron tud előállítani - állítja a sütödetulaj­donos. Súlyosbító tényező, hogy 2002-től Magyarországon is csak a HACCP euró­pai minőségbiztosítási szabvány szerint lehet kenyeret előállítani. Mégpedig az áttérésnek kemény feltételei vannak, csak a szaktanácsadás díja milliós nagyságú, és akkor még hol marad az elengedhetet­len beruházások, fejlesztések több tízmil­liós összege. Ez a költség négy hónap múlva a kenyér árában fog megjelenni. A minőség javítása a fogyasztó zsebére megy, mivel a pékáruból nyert termelői haszon ma sem fedezi a bővített újrater­melés költségeit - mondta Emesz Lajos. Gede Márton A zebegényi apátság hét évszázada MUNKATÁRSUNKTÓL Hétszázötven éve alapították bencés szerzetesek a zebegényi apátságot. Az évfordulóról a Kós Károly tervezte kato­likus templomban emlékeztek meg a kö­zelmúltban, a dr. Boda László által ce­lebrált ünnepi szentmisén. Az eddig is ismert volt, hogy a mai településtől dél­re feküdt Almás falu, amely a Baranya megyei Szebény — egykor Zebegény — bencés szerzeteseinek birtokába került a XIII. században. Ha az apátságról tudtak is a zebegényiek - hiszen a címzetes apát cím is fennmaradt - arról nemigen, hogy monostor is épült ezen a területen. Nyomait máig sem találták meg, ám idő­közben ismertté váltak olyan leírások, amelyekben szerepel, hova lehetett rá­látni a monostorból, amelyről még az ezerhétszázas években is írtak. Ezek alapján valószínűsítik, hogy az épít­mény a dömösi átkelés feletti hegyoldal­ban — a ma Nagymaroshoz tartozó Szent Mihály-hegyen — helyezkedhetett el. Zebegény monostorának alapítását ün­nepelve, Szőnyi Istvánra is emlékeztek. A Kós Károly által tervezett templomban tartott szentmise és megemlékezés után, a község főterén - az iskola előtt - avatták fel a Kossuth-díjas művész mellszobrát. Alkotója, Nagy Attila nagymarosi szob­rász — aki Rómában tartózkodva készítet­te el szobra makettjét — a régi talapzatra helyezte művét. Arra, amelyen hosszú évekig állt Vilt Tibor Szőnyiről mintázott alkotása, egészen addig, amíg el nem lop­ták. A zebegényiek fontosnak tartották, hogy újra álljon Szőnyi-emlékmű a falu­ban, hiszen - mint Krebsz Ferenc polgár­­mester mondta - Zebegény történetében igen jelentős helyet tölt be a festő és mun­kássága. A község nevezetessége lett a házából kialakított múzeum, és a Szőnyi­­kertben - Dániel Kornél festőművésznek köszönhetően - létrejött képzőművészeti szabadiskola. A XXXIV. Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola és Ifjúsági Művésztelep résztvevőinek munkáiból egyébként kiállítás is nyitt a községben. EU-hinták Vácon A váci polgármesteri hivatal megrende­lésére több millió forintos költséggel alakítja át a város játszótereinek felsze­relését az Otto Magyarország Környe­zetvédelmi Kft. A mérleghinták egysé­gesítésével már végzett a cég, jelenleg a kilencven darab lengőhinta átszerelését, felfüggesztésének és láncainak cseréjét végzi. Ezután alakítják át a csúszdákat, hogy valamennyi játszóeszköz megfe­leljen az Európai Unió szabványainak is. B. J. G. Lapszél Budakeszi Vasárnap estig tartanak a Budakeszi Családi Napok rendezvényei, 19-én dél­után avatják fel a Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre herceg közös szobrát a város központjában. Gyömrő A július 1-jén városi címet kapott négy Pest megyei település közül Gyömrőn tartják meg először az avatóünnepséget. A 13,5 ezres új városban már ma meg­kezdődnek a rendezvények. A megszé­pült központban zajlik majd a hétfői hi­vatalos városavató. Augusztus 20-án, délelőtt 11-től Turi-Kovács Béla környe­zetvédelmi miniszter mond beszédet, a városkulcsot pedig Eiselt György, a Bel­ügyminisztérium helyettes államtitkára adja át. Vecsés Augusztus 20-án délelőtt 10 órakor kez­dődik a Szent István-napi ünnepség a Városháza előtti téren. Az ünnepi mű­sorban fellép többek között Sasvári Sán­dor és a Holtmarosi Néptánc Együttes. Ugyancsak ekkor adják át a Millenniumi Szent István Ivókút elkészülését adomá­nyokkal segítőknek az emléktáblákat.

Next