Népszabadság - Pest Vidék melléklet, 2001. október

2001-10-01

Kódolt igazságtalanság A kerületek és a fővárosi önkormányzat között igazságos forrásmegosztás ma nem létezik. A Fővárosi Közgyűlés rendeletét az ellenzéki fideszesek ezért alighanem sikerrel támadják majd meg az Alkotmánybíróságon. Kérdés, mi ezzel a céljuk, s miért nem jutott eszükbe mondjuk egy évvel ezelőtt ekképpen is kifogásolni az osztozkodás módszerét. Mert - a közelgő választásokra figyelemmel — a koalíción belüli és kívüli parázs politikai vitákat elkerülendő döntöttek úgy a főváros szocialista-szabad demokrata irányítói, hogy nem változtatnak a tavalyi metóduson. Az ellenzék és a kerületek akkor is hiába ágáltak így marad a feltételezés, hogy az alkotmánybírósági megkeresés most inkább politikai célokat szolgál: jól jön a választások előtt, ha az AB odakoppint a főpolgármester orrára. Nem kis zavart okozhat viszont az önkormányzatok gazdálkodásában, ha a rendeletet megsemmisítik. A kerületek ugyanis csak amiatt örültek hogy időben megszavazták a javaslatot, mert így részesedésük ismeretében foghatnak hozzá jövő évi költségvetésük tervezéséhez. A helyi adókból és az állami forrásokból származó közös pénz elosztását a huszonhárom kerület és a főváros között jó ideje nagy elégedetlenség kíséri. Az 1994-ben hatalomra került MSZPSZDSZ kormánykoalíció ugyanis a kétharmados önkormányzati törvénybe emelte a főváros és a kerületek viszonyáról szóló passzusokat, és e tízmilliárdok felosztását a fővárosi önkormányzat kizárólagos jogává tette. A lépést azzal is indokolták, hogy Budapest egységes város, fejlesztését nem szabad kitenni rövid távú politikai érdekeknek. Csakhogy e koncepciót nem erősítette meg közigazgatási reform, amely a feladatok jó részét is a fővároshoz telepítette volna. (Nem is biztos, hogy ez az egyetlen üdvözítő megoldás.) Öszvér született: erősek maradtak a kerületek, egyre több és több alapfeladattal a nyakukon, de erős pozícióban van a főváros is, mert akár az összes városrész ellenében keresztülviheti akaratát a forrásmegosztásban. Ezzel a lehetőséggel pedig élt is. Nem volt olyan év, hogy egyes kerületi csoportok ne fogadták volna felhördüléssel az éppen aktuális fővárosi javaslatot. Hol a külső kerületeknek, hol csak a szocialista—szabad demokrata vezetésű városrészeknek, az utóbbi két évben pedig a belső kerületeknek kedvezett az elosztás. A fővárosi önkormányzat mindeközben sikerrel alkalmazta az oszd meg és uralkodj! ősrégi elvét. A különböző kerületi csoportok érdekszövetségekbe tömörültek. Ám minél szervezettebben próbáltak fellépni, a főpolgármester annál kevésbé szívesen hívta meg őket a forrásmegosztást megelőző tárgyalásokra. Ezek a megbeszélések többnyire amúgy is csak formálisak voltak, alapelveket érintő, érdemi módosításokat a kerületek soha nem tudtak keresztülvinni. Néhány milliárdos átcsoportosítást a fővárosi szocialisták segítségével lobbiztak ki kerületi vezetők. Ezentúl feles törvényeken keresztül avatkozott be a rendszerbe Perlaki Jenő fideszes országgyűlési és fővárosi képviselő. Az ő indítványát elfogadva kötötték ki, hogy a fővárosnak minimum mennyi pénzt kell átadnia a kerületeknek - ez több mint tízmilliárdos érvágást jelentett a fővárosnak. A helyzet tarthatatlanságát a Városházán is felismerték, s néhány éve hozzákezdtek a forrásmegosztás reformjához. A cél az lett volna, hogy felmérjék az önkormányzatok vagyonát, forrásait, lehetőségeit, kiadásait, majd körülhatárolják a feladatok ellátására szánt összegeket. A tényleges adatokat azonban nem sikerült összegyűjteniük, így azt sem tudni, jogos-e a fideszes kifogás, miszerint azért törvényellenes a forrásmegosztás, mert eltérően fedezi a kerületek és a főváros kiadásait. Az AB elé kerülő másik érv - hogy az ingatlanadó törvényi maximumát meghaladó emelésre kényszerítik a kerületeket - már könnyebben bizonyítható. De a forrásmegosztás rákfenéje nem is itt van. Bármelyik hazai önkormányzat Alkotmánybíróság elé citálhatná az államot azért, mert nem teljesíti alkotmányos és törvényi kötelezettségeit. Az önkormányzati rendszer létrehozása óta az éppen hatalmon lévők ugyanis egyebet sem tesznek, mint pénzt vonnak el az önkormányzatoktól, ezzel párhuzamosan pedig újabb és újabb feladatokat bíznak rájuk. Anélkül, hogy biztosítanák az ellátásukhoz szükséges forrást. A Fidesz vezette kormány ezen túl még külön büntetőpolitikát is folytat az ellenzéki vezetésű Budapesttel szemben. Igazuk van tehát azoknak, akik azt mondják, hogy a hiányt nem lehet igazságosan elosztani. Németh Éva „Engem csészécskében kevertek” Szombat volt a negyedik lombikbébi-találkozó Budapesten Hogy miért vagyok itt? — kérdez vissza a Szent János Kórházban, a szombati találkozón nem titkolt öntudattal a nyolcéves Veronika. - Mert én vagyok az első lombikbébi! - teszi hozzá nyomatékkal. Azt persze nem igazán tudja megfogalmazni, mit is jelent a fogalom. De jobb is így. A lényeg, hogy tisztában van vele, szülei mindennél jobban akarták őt, és mindenre képesek voltak érte. Veronika a Szent János Kórházban jött világra a Budai Meddőségi Központ szülészorvosának Konc Jánosnak és vezető biológusának Kanyó Katalinnak segítségével. A központ 1992 augusztusában nyitotta meg kapuit a gyermekre váró házaspárok előtt, azóta négyezer pár kereste fel. Az elmúlt években ezernégyszáz gyermek született a különleges módszerrel. Laikusként fogalmazva laboratóriumban fogannak, pipetták, katéterek, injekcióstűk segítségével. A részletekről álljon itt annyi, a női petesejteket rövid altatásban leszívják és megtermékenyítik. A tudomány ma már szinte mindenre képes, ha kevés a spermium és nagyon rossz a minősége, akkor a hereszövetből nyernek egészséges sejteket - magyarázza Kanyó Katalin. A megtermékenyített embriókat négy-öt napig speciális táptalajban tárolják: figyelik, hogyan osztódnak, aztán beültetik a méhbe. Akár többet is, így bizony előfordult, hogy hármas ikrek jöttek a világra. - A meddőségi központban nem gyógyítunk, hanem egy állapoton próbálunk változtatni - mondja Kanyó Katalin. Majd, kerülve a kényes részleteket, elárulja: csak kevesen fordulnak spermabankhoz. A férfiaknak a helyszínen külön - megfelelően felszerelt - helyiség áll rendelkezésükre, ahova akár a feleségükkel is bemehetnek. Mondhatnánk persze, hogy maga fogantatás rideg és steril, de mi itt a laborban úgy szeretgetjük az embriókat, mintha máris csecsemők volnának. A szombati találkozót a négyszáz tagú Budai Lombikbébi Egyesület szervezte, amelyet a szülők alapítottak négy éve. Jöttek babakocsiban szundikáló ikrekkel, féktelen három-négy évesekkel és kissé szégyenlős nagyobbakkal. Volt, aki öt órát utazott az ország másik feléről. Olyanok, mint egy nagycsalád, egymás gyerekeit csodálják, és egyvalamiben mind megegyeznek: senki nem szégyelli közülük, hogy a meddőségi centrum páciense volt. — Akik titkolják, nem jönnek el - mosolyog Konc János. Ezek a párok annyi mindent megtettek leendő gyermekükért, hogy természetesnek fogják fel: laboratóriumban fogant. Bár a terméketlenség ma már nem akkora szégyen, mégis akadnak, akik véka alá rejtik, főképpen a közismertebb emberek. Az esetek tizedében fordul elő spontán abortusz, de a párok nem adják fel. Egy asszony tizennyolc év után lett állapotos itt, miután megjárta a méregdrága ausztriai klinikákat is. Esete több mint különleges: eljött az egyik „eredményhirdetésre”, és babakocsit tolt maga előtt. Elárulta, már nem bírta tovább, és adoptált egy kisfiút. Aznap derült ki, hogy ikreket vár. A második lombikbébi megszületését már nem támogatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, e nélkül pedig félmillió forintra rúgnak a költségek. Tavaly a találkozó több mint háromszáz résztvevője írta alá azt a petíciót, amelyben a döntés megváltoztatását kérték. A négyéves Karcsika mindebből még nem sokat ért, ő egyszerűen kistestvért szeretne. Számára nem létezik akadály, hiszen mint mondja büszkén: „engem is a csészécskében kevertek ki”. Ty. K. Az átlagnál gyakoribbak közöttük az ikrek FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS kjába! A kedvezményes százalék, esek erre a napra 2001.10.01. érvényes, amíg a készlet teszi A katalógusból szereplő termékekre ez az hamat nem vonatkozik. Ez a kedvezmény, csak a budakalászi, a tóti és a törökbálinti áruházakra érvényes. A kedvezményes százdék, esek erre a népre 2001.10.01. érvényes, amíg a készlet tart! A katalógusban szereplő termékekre ezre dámát nem vonatkozik. Ez a kedvezmény csak a budakalászi, a tóti, és a törökbálinti áruházakra érvényes.