Népszabadság - Pest Vidék melléklet, 2001. november

2001-11-02

NÉPSZABADSÁG PestVidék ________________________________________________2­0­0­1. NOVEMBER 2., PÉNTEK________________________ Vidéken sem jó hajléktalannak lenni Lakókocsiban, szerszámoskamrákban találnak télen átmeneti fedelet A hajléktalanok körében épp ellenke­ző tendencia tapasztalható, mint a né­pesség egyéb köreiben: a fedél nélkü­liek nem igyekeznek „kiköltözni” a fő­városból. Sőt, tudják, hogy Budapes­ten hamarabb találnak szállást és se­gítséget, ezért inkább oda tartanak. Aki mégis marad a megyében, feltört szerszámoskamrával, lakókocsival, gondozási központok átmeneti segít­ségével kell beérnie. MUNKATÁRSUNKTÓL Vácon, az 1993. évi, a szociális ellátások­ról és a szociális igazgatásról szóló tör­vény alapján biztosítani kell a nappali és az éjjeli ellátást a hajléktalanok számára. Ugyanez nem vonatkozott a harminc­­ezernél kisebb lélekszámú Gödre, ám a kilencvenes évek közepén ott is létesült hajléktalanszálló. A tizenhat-tizenhat fe­dél nélkül maradt embert befogadó me­nedékhelyek azonban viták kereszttüzé­ben állnak, és igénybevevőik körülmé­nyei nemigen javultak. Vác város képviselő-testülete 1998 februárjában elfogadott ugyan egy szo­ciális koncepciót, ám ennek a hajléktala­nok ellátására vonatkozó részéből szinte semmi sem teljesült. A város nem hozott létre nappali melegedőt, nem oldotta meg az étkeztetést, és nem javított a meglévő hajléktalanszálló működési feltételein sem. Sőt az átmeneti szállást éjjeli mene­dékhelyre módosította, bár a városi tiszti főorvos közegészségügyi szempontból visszalépésként ítélte meg a változtatást. Az ÁNTSZ a tizenhat férfit befogadó szállás szobáit túlzsúfoltnak találta, köz­egészségügyi hiányosságokra hívta fel a figyelmet, nem látta megoldottnak a gondnokok elhelyezését. Az éjjeli mene­dékhellyé lefokozott szállón nem volt le­hetőség étel melegítésére, sőt étkezésre sem, és olyan helyiség is hiányzott, ahol mosni lehetne. Idén azonban már ismét szállóként üzemel, és a bejutó szerencsés tizenhat embernek saját ágya van, kéthe­tente tiszta ágyneművel. Változást az hozott, hogy tavaly nyá­ron a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal csak ez év végéig adott ideiglenes műkö­dési engedélyt a városban lévő intéz­ménynek, és a hiányok megszüntetésére ütemtervet írt elő. Ennek megfelelően már kialakították az étkezésre is szolgáló kétfunkciós helyiséget, van gondnoki szoba, de a végleges működési engedély­hez további átalakításokra lenne szükség. Megoldás lehet a befogadóképesség csökkentése is, arra hivatkozva, hogy a városban lévő harminc-negyven hajlékta­lan jelentős része más településekről ér­kezett. De tavaly télen meglehetősen éle­sen vetődött fel az önkormányzatban, hogy a vasúti váróterem szinte használ­hatatlan a hajléktalanok miatt, és leg­alább tucatnyian voltak, akiknek a máltai szeretetszolgálat kórháza volt kénytelen helyet, ágyat adni. Gödön — ahol nem lett volna kötelező éjszakai szállást létrehozni­­, ezt úgy ol­dották meg, hogy eleve csak azok juthat­tak be a volt ifjúsági táborba, akik hely­ben vesztették el a fedelet fejük fölül, és orvosi igazolással bizonyították, hogy nem szenvednek fertőző betegségben. A hajléktalanok délután hattól reggel nyol­cig tartózkodhattak a házban, mégpedig felügyelet mellett. Annak idején az úgy­nevezett Szakáts-kertben - az egykori út­törő-, majd ifjúsági tábor területén - lévő fűthető kőépületet alakították át hajlékta­lanszállóvá, berendezve két nyolcágyas szobát. Ám ez a terület a város talán leg­értékesebb ingatlana, amelyet feltétlenül hasznosítani akar az önkormányzat, a hajléktalanok számára tehát valahol má­sutt kell helyet biztosítani. Igaz, a terület jövőjére vonatkozó legújabb elképzelést, szabadidőközpont létesítését, éppen a közelmúltban utasította el a képviselő­­testület. A fővárossal szinte „egybeérő” Ve­­csésen kevés hajléktalan akad, aki emiatt a helyi hatóságok segítségét kéri. Tudják, hogy Budapesten gyorsabban találnak szállást, ezért inkább oda igyekeznek. Nagy István Elek, a családsegítő központ vezetője azt mondja, mivel munkatársai­val rendszeresen járják a települést, arra is odafigyelnek, nem találkoznak-e az ut­cák csavargóvá lett emberekkel. Mindig akadnak ilyenek, igyekeznek is rajtuk azonnal segíteni. Kit fővárosi hajlékta­lanszállóra irányítanak, kit orvoshoz, kórházba visznek. A gondozási központ vezetőjétől meg­tudtuk, hogy az önkormányzat illetékes bizottsága és a képviselő-testület is jóvá­hagyta már az átmeneti gondozóház ter­vét, amelyet a közeli jövőben remélnek megvalósítani a Lőrinci úti idősek klubja bővítésével. Ezen a helyen ugyan első­sorban a gondozásra és átmeneti szállásra is rászoruló időseket helyezik el majd, de attól sem zárkóznak el, amit a monori gondozási központ már jó ideje gyakorol: befogadják az utcára került fedél nélkü­lieket is, amíg elhelyezésükre más, végle­ges megoldást nem találnak. Monoron ez volt eddig a hajléktalanok segítésének egyetlen módja. Az utóbbi két évben egymás után végrehajtott kila­koltatások miatt sem kerültek többen az utcára. Aki ugyanis nem talált albérletet, befogadó rokont, annak lakókocsit adott az önkormányzat. A legutóbbi testületi ülésen ismét újabb lakókocsik vásárlását szavazták meg a képviselők. Sülysápon, mint Benkó István polgár­­mestertől megtudtuk, a zártkertekben tör­nek föl elhagyott szerszámoskamrákat a hajléktalanok, akik olykor családostól ott töltik a telet. A tulajdonosok nem rekla­málnak, mert nem járnak ki a telkükre. Az önkényes beköltözőket - akik jobbára Pestről kerültek a sülysápi külterületre - nem háborgatják, sőt, a családosoknak végszükségben még segít is a község. Előfordult, hogy tüzelőt adtak nekik, s szociális étkeztetést is felajánlottak már. Ők azonban főleg pénzt szeretnének - er­re azonban nincs lehetőség. Telente tíz-tizenöt ember él illegálisan, bejelentetlenül a zártkerti kamrákban, egyikük sem helybeli. Sülysápnak „saját” hajléktalanjai ugyanis nincsenek. Ruhaosztás Vácon fotó: Kováts zsolt Nem lesz csimpánz az állatkertben MUNKATÁRSUNKTÓL Magyar Örökség-díjat kapott a Főváro­si Állat- és Növénykert szerdán. A 135 éves intézmény kimagasló természettu­dományos ismeretterjesztő tevékenysé­ge mellett azért vehette át Hámori Jó­zsef korábbi kulturális minisztertől az elismerést, mert számos kulturális és építészeti ritkaságnak is otthont ad a lé­tesítmény. Az eseményen Argentína nagykövete, Horacio Antranik Chailan is jelen volt, aki egy ritkaságnak számí­tó hernyóselyemfát ajándékozott az ál­latkertnek. Amint arról beszámoltunk, 2003 márciusától jelentősen szigorítják az állatkertekben az állatok tartási szabá­lyait. A fővárosi létesítményben talál­ható ötszáz faj közül jelenleg száznak az elhelyezési körülményei nem felel­nek meg a rendeletnek. Ha határidőre nem sikerülne a szükséges átalakítással végezni, akkor az állatkert egyes ré­szeit be kellene zárni. Persányi Miklós, az intézmény fő­igazgatója kérdésünkre közölte, hogy intenzív tárgyalásokat folytatnak a tel­jesíthetetlen határidő és egyes részlet­­szabályok módosítása érdekében. Hoz­zátette, megfordulni látszik a termé­szetvédelmi hatóságok és a környezet­­védelmi tárca korábbi elutasító vélemé­nye, vagyis reményeik szerint nincs ki­zárva a kifogásolt rendelet ilyen irányú megváltoztatása. Az azonban biztos, hogy a tartási szabályok betartása érde­kében az állatkert a jövőben több nagy testű és mozgásigényű állattól, például a csimpánztól kényszerű megválni. Egyelőre úgy tűnik, az emberszabású majmok közül csak gorillák maradnak az állatkertben. Az elmúlt tizenöt év­ben egyébként csaknem hatvan faj tűnt el a kertből. A jogszabály előírásainak teljesítése nagyjából egymilliárd forin­tot emészt fel. A Kos-madárházban kapott helyett a hernyóselyemfa fotó: szabó Barnabás .1 Megkezdődtek az előkészületek a Pest megyei Csörög várására Sződtől, miután a köztársasági elnök önálló községgé nyilvánította az 1456 lakosú település­­részt - közölte az MTI-vel Dugántsy Il­dikó, a helyi részönkormányzat vezető­je. Elmondta, hogy a népszavazás dön­tött ugyan a szétválásról, ám a törvény szerint csak a következő önkormányzati választás után önállósulhat a falu. Erre már most megkezdődtek az elő­készületek. Mindenekelőtt tárgyalnak a jövő évi költségvetési keret megosztásá­ról a sződi önkormányzattal. A község jegyzőjével egyeztetve nekiláttak a nyil­vántartások szétválasztásához is. Csörögön egyelőre nincs a leendő ön­­kormányzati hivatalnak épülete, e célra az eladott telkek árából egy házat kíván­nak vásárolni, és ott berendezkedni. Hiányzik az iskola és az óvoda is, ezért a gyerekek jó ideig továbbra is Sződre jár­nak majd tanulni - vélekedett Dugántsy Ildikó. Mentik a volt gödöllői városházát MUNKATÁRSUNKTÓL Ahogyan megújulnak a gödöllői Szabad­ság tér épületei, úgy öregszik e városne­gyed arculatát még ma is meghatározó, szecessziós stílusú egykori községháza. A később a járási hivatal székhelyévé előlépett épület tulajdonosa, az önkor­mányzat az utóbbi években igyekszik mi­nél több bérbe adott szobáját felszabadí­tani, mert egységes hasznosítására törek­szik. A megyei munkaügyi központnak telket is ajándékozott, hogy kiköltöztesse gödöllői kirendeltségét az emeletről. A megmaradt bérlők között van még az APEH és több pártszervezet is. A föld­szinten nagy forgalmú üzletek találhatók. Az épület állaga évről évre romlik. Ja­nuárban ugyan majdnem 400 ezer forin­tot költött a városháza a nagytorony héjazatának javítására, de a bérlők be­ázásból eredő panaszai ezzel sem szűntek meg. Az idén 1,6 millió forintot fordít az önkormányzat a további állagmegóvásra és a gyalogosokat fenyegető veszélyek elhárítására. A részletesen meghatározott teendők elvégzésével ipari alpinistát bí­zott meg a képviselő-testület. -­rest Megyei LnéiTiT Lapszél Maglód Két pályázat érkezett a község új telepü­lésszerkezeti tervének elkészítésére. Az egyiket a Pestterv Kft., a másikat az Unitef’83 nyújtotta be. A képviselők fel­hatalmazták a polgármestert, hogy tár­gyaljon a pályázókkal. Rád A Muzslay-kastély mielőbbi helyreállí­tását sürgeti az önkormányzat, miután a közelmúltban egyik oldalfala kidőlt, és teteje beomlott. A tizennyolcadik század­ban épült műemlék épületet a község már korábban magántulajdonosnak adta el. Sződliget A Duna-parti községben alakította ki új stúdióját a Dunakanyar Rádió. Az 1999 januárjában megszűnt adó az idén április­ban kezdte meg újra adását. Fót Felmérést végez a nyugdíjasok körében a nagyközség önkormányzata, hogy miben szorulnak leginkább segítségre.

Next