Szabad Nép, 1945. március (3. évfolyam, 1-6. szám)

1945-03-25 / 1. szám

2 A Szovjetunió harca a békéért Bolgár Elek előadása Bolgár Elek, a rosztovi egyetem tanára, az­­1919 előtti Magyaroszágon a marxista szellemű társadalomtudományi kutatás egyik legkiválóbb munkása a Magyar Szín­házban mintegy ezerfőnyi közönség előtt előadást tartott a Szovjetunió külpo­ltiká-­­­járól. _­J Szekfű Gyula, aki az előadást rendező­­ háromtagú elnökség részéről, üdvözölte az előadót, akinek a magyar tudományos vi­lág elismerését tolmácsolta. Bolgár azzal a megállapítással kezdte előadását, hogy a Szovjetunió nem imperia­lista. Semmi sem áll tőle távolabb, mint az imperializmus bármiféle formája. A Szovjetunió külpolitikája a szó legteljesebb­­ értelmében véve demokratikus, mert nem egy kiválasztott réteg privilégiuma, hanem az egész lakosság közös ügye. A külpoliti­kai vitaestéket nem a sorok között olvasni tudó szakemberek kedvéért, hanem a gyá­rak és kolhozok munkásainak és a szovjet értelmiségnek kedvéért tartják. Mi a szovjet külpolitika vezérelve? Itt Sztálin szavait kell idézni, aki azt mon­­­­dotta: ,,Egy talpalatnyi idegen földet sem­­ akarunk, de a mi földünkből sem enge­­j­dünk át senkinek egy rögöt sem“. A Szov­ j­­etunió külpolitikája tehát békepolitika.­­ A Szovjetunió szívesen támogat minden­­ olyan kezdményezést, melynek célja a fegy-­ veres összetűzések elhárítása és az általá­­­­nos béke biztosítása, de könyörtelenül le- l leplez minden t­zelmet, amely mögött olyan­­ érdekek bújnak meg, melyeknek semmi köz­j­ü­k sincs a békéhez. Idegenül és ellensége­­­­sen áll szemben minden olyan nemzetközi­­ akcióval, mely a legcsekélyebb mértékben­­ is hozzájárulhat ahhoz, hogy egyik nép a­­ másikat leigázza, vagy új háborút készít­­­­sen elő. A szovjet állam az első világháború leg­kritikusabb pillanataiban született meg és a rögtöni béke­követelések politikája, volt alapelve. Elvetette az egyoldalú szerződése­ket. Minden ténykedését a legszélesebb nyilvánosság elé viszi. A nyilvánosság elve azért nagyjelentőségű, mert minden diplo-­­ mateiai lépésénél szövetségül hívja a nem-­­­zetközi közvéleményt. Bolgár Elek dr. ez-­­ után részletesen ismertette a Szovjetunió­­ népszövetségi munkáját. Itt elsőnek rög­­­­zítette le a béke oszthatatlanságának elvét­­ és szívós küzdelmet folytatott a fegyver-­­­kezes korlátozására. A Szovjetunió békepolitikáját mi sem igazolja jobban, mint az a körülmény, h­ogy hosszú ideig rendes külpolitikai kap­csolatokat tartott fenn a fasiszta Olasz­országgal és magával Hitler Németorszá­gával is. Nem a Szovjetunión múlott a béke fenntartása. Annak idején sokan nem tudták megérteni, miért kötött a Szovjet­unió megnemtámadási szerződést a hitleri Németországgal. A szerződés a szovjet külpolitika következetes lépése volt. Sztá­lin bebizonyította, hogy egy megnemtáma­dási szerződés javaslatát akkor sem lehet visszautasítani, ha az Hitlertől és Ribben­­t­roptól ered. Arra­ a kérdésre, hogy mit nyert a Szovjetunió ezzel a lépéssel, Sztá­lin ezt felelte: ♦ — Időt nyert, hogy fölkészülhessen arra ms esetre, ha Németország nem tartja be a szerződést. Arra a kérdésre, hogy mit veszített Németország, amikor hitszegben rátáma­dott a Szovjetunióra, Sztálin ezt mon­dotta: — Politikailag mindent elveszített, mert­­ egész világ szemében leleplezte magát, mint szerződésszegő támadót. Nem lehet kétséges, hogy Németország katonai sikere csak epizód. A Szovjetunió politikai sikere azonban állandó tényező lesz. Sztálin jóslata szóról-szóra bevált. Állít­suk szembe a két dátumot: 1941 októberét, amikor a német fasiszták Moszkva alatt jártak és 1945 márciusát, amikor a győzel­mes Vörös Hadsereg Berlin előtt áll. A továbbiakban az előadó kifejtette, hogy a Szovjetunió háborús céljai ebben a következő három pontban foglalhatók össze: megsemmisíteni a hitleri államot és annak támaszait, megsemmisíteni a hitleri hadsereget és elpusztítani a fasizmus ural­mát Európában. Ebben a harcban a Szov­jetunió nem áll egyedül. Melléje állott Nagyúri tanúj­a, az Egyesült Államok és a világ minden szabadságszerető népe. Hiába próbálta Hitler a demokráciáknak ezt az Fried kelletyük, kötszerész üzlete megnyílt VI. Király-utCa 6. szám Kőműves, ács,­asztalos és segédmunkásokat SZIKRA lapvállalat V. Homvéd­-ut­ca, 3­0. ív.ám. 1 n m­­o­­­v­á­­n­y t­erifaafr VASÁRNAP, 1945 MAE OU­S 25 SZABAD KÉP egységfrontját megbontani. A teheráni és a yaltai szerződés megmutatta, hogy ez a szövetség nemcsak a háborús győzelemnek, hanem az eljövendő békének is biztosítéka. A Szovjetunió nemcsak a nagyhatalmak­kal, de a kis országokkal szemben is béke­­politikát folytat. Magyarország már a há­ború előtt, is tapasztalhatta a Szovjetunió jóakaratát már. Most, a fegyverszüneti szerződés még nyilvánvalóbb bizonyítéka volt nagylelkű politikájának. A szovjet diplomácia bölcsessége és a Vörös Had­sereg ereje megszabadította Hitler volt szö­vetségeseit attól a sorstól, amit Hitler győ- t zelme esetére nekik szánt,­ a teljes gyarma­tosítástól, a gazdasági kizsákmányolástól, a politikai jogfosztástól, az „alsóbbrendű fajtáknak“ kijáró megaláztatástól. Előadását ezzel a szép mondással fejezte be: — Egy percig sem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy a Szovjetköztársaság po­litikai és katonai győzelem mögött egy kö­zös erőforrás van. Egy erő irányítja a dip­lomácia bölcseséget és a katonai sikereket. Ennek az erőnek a neve: Sztálin. Az előadó zárószavait a közönség hosz­­szas ünneplése követte. A Szabad Nép akkor született, amikor a magyar nép leginkább rab volt. 1942 januárjában vol­tunk. Már egy fél éve múlt, hogy országun­kat beletaszították történelmünk leg­szégyenletesebb és legőrültebb háborújába. A német hódító még nem vetette le akkor a barát álarcát, de már egyre fékezetleneb­­bül követelt több vért és verítéket a ma­­gyarságtól. A fasiszta terror egész Európában tetőpontján állott,­­ de voltak jelek, amik bizalommal töltötték el a sza­badságért harcolókat. A Vörös Hadsereg már megtépázta a fasiszta verhetetlenig nimbuszát. Nálunk is voltak biztató jelek. Az emberöltőnyi ellenforradalmi terror ellenére a pártunk által szervezett és veze­tett függetlenségi mozgalom köré cso­portosult mindenki, akinek még drága volt a szabad Magyarország. Ezt a mozgalmat vitte, erősítette párt­lapunk, a Szabad Nép. Az ország legüldö­­zöttebb, — de egyúttal legszabadabb pártja voltunk. Hangunk — a Szabad Nép útján — áttörte a fasiszta üldözés korlá­tait és szabadon jelölte meg nemzetünk függetlenségének útját. A reakció azonban akkor sem aludt. Látta a veszélyt és táma­dott. 1942 májusában sokszáz elvtársunkat elhurcolta, megkínozta, bebörtönözte, vagy kivégezte. Harcoltunk tovább, lapot is­ ad­­tunk ki, de­ a Szabad­ Nép lobogóját csak nemzetünk legtragikusabb pillanatában emeltük fel újra. Ez a pillanat ez utolsó volt, amikor még el lehetett volna hárí­tani a nyilas unalom és a­ fasiszta háború teljes pusztítását. A9 szeptemberében jelent meg ismét illegálisan a Szabad Nép. Adjuk át most a szót magának az újság­nak. Az alábbiakban szó szerint leközöljük akkori vezércikkét: ezekben pislákolt a nemzet élniakarása a legsötétebb időben. Jutalmunk bör­tön és halál volt. SCHÖNHERZ ZO­L­TÁN a bitó­fa alatt utolsó szavaival is a független Magyarországot éltette. Lapunk első szerkesztője, RÓZSA FE­RENC is az Andrássy-laktanya szeny­nyes szalmáján pusztult el, halálra kínozva. Haldokolva, utolsó szavaival is meggyötört társait biztatta: ,,vörös zászlókkal, fel a győzelemre...” A győzelem itt van. A győzelem, amiért Ró 7,8 , és még annyian életü­ket adták, legfeljebb hetek kérdése. Ezek a hetek­­azonban hosszabbak lehetnek és több szenvedést, pusztulási kéziratnak, mint az elenf­orra­dal­mi reakció huszonöt éve. Az egész fegyverben álló világ harca a némete­kért kívül, már csak a tízmilliónyi magyarság ellen irányul. Az­­ország legnagyobb munkás­cent­ruma, Budapest, szemünk láttára válik romhalmazzá­. Az üldözött német most országunkat változtat­ja ,fel­­perzselt földdé'’. * E döntő pillanatban a Kommunista Párt osztályán­,­ és nemzetünk élén ismét mutatja az utat. Omre a munkásság fokozódó harca, sztrájk, szabotázs, tüntetés kényszerít­­heti az ingadozó Horthyékat fegyver­­szünet kérésére. Csak a munkás­­aktivitás szervezheti a nemzet német­­ellenes erőit döntő rohamra. Csak a nemzet és a demokratikus átalakulás élére álló munkásosztály háríthatja el a közeli hetek pusztulását és teremt­het békét, barátságot a szomszédos népekkel. A­ munkásság háborút befejező és új világot építő rohamát ismét a Kommunista Párt vezeti a Szovjetunió és a szabadságért küzdő népek olda­lán. Itt a végső pillanat, hogy minden munkás, minden magyar, csatlakozzék harcunkhoz. Ezt a pillanatot, — ma már tudjuk — akkor elszalasztottuk. A pusztulás ki­mondhatatlan. — De az a pillanat mégsem volt a végső. Ma ismét előttünk áll az ország felemelkedésének történelmi lehető­sége. A Vörös Hadsereg megtöri a fasisz­ták katonai erejét immár a Dunántúlon is. A Szovjetunió, melyet megtámadtak ellen­forradalmi reakciós uraink, ellenségből fegyvertárssá válik és nemcsak katonailag, hanem gazdaságilag is segítségünkre siet. A földreform szó szerint kihúzza a talajt a reakciósok lába alól. Pártunk és lapunk már nem a föld alá szorítva harcol a mun­kásság, parasztság és értelmiség, az egész magyar nemzet ügyéért. Horváth Márton A Kommunista Párt új­rá az élen! Majdnem két és fél év telt, el a SZABAD NÉP utolsó számának­­meg­jelenése óta. A háború közepén vol­tunk. A németek ekkor indították győzelemittas rohamukat a Kauká­zusba , Sztálingrádba, a halálba. Ná­­lunk is ujjongtak a fasiszták. Zúgott a nóta: „Éd­es Erdély itt vagyunk, és alig volt, aki észrevette, hogy ma­gyar honvédek százezrei pusztulnak el a Don mellett a németekért. Csak a mi pártunk küzdött, csak a mi lapunk emelt szót ez ellen. Csak a mi akcióinkban, jelszavainkban „egy ma­gyar katonát sem Hitlernek”, „Ki a háromhatalmi szövetségből”, — csak — —mmm/tmu**».*­»« —. 850.000 embert hurcoltak el a nyilasok Gyöngyössy János külügyminiszter nyi­­la­tkozott Debrecenben a sajtó képviselői­­nek a magyar állampolgárok jogtalan el­­hurcolásáról. Megállapította, hogy a depor­tálások Sztójay miniszterelnöksége idején kezdődtek. Az otthonukból elhurcolt, sze­rencsétlen tömegeket Kassán gyűjtötték össze és adták át a németeknek. A nácik lengyelországi, csehországi és ausztriai táborokba irányították a kezükre juttatott szerencsétleneket. A haláltáborok­ban különválasztották­ az öregeket, nőket, gyermekeket, munkaképteleneket. Gáz­­kamrákban végeztél­ l­i­nie­t, a gyer­­eke­ket sok esetben elevenen dobták be a halotthamvasztó kemencékbe. A Vörös Hadsereg gyors előnyomulásának köszön­hető, hogy néhányan már hazakerülhettek ■a halál­táborokból, úgy hogy a megindított széleskörű vizsgálat, szemtanuk, vallomá­saira támaszkodhat. Hivatalos helyen mintegy 850 ezerre becsülik az elhurcoltak számát. * A külügym­iniszter nyilatkozata végén felszólította a magyarságot, vessék min­den erejüket latba, küzdjenek, részben az e revoonalon, részben a németek hátában és minden eszközzel járuljanak hozzá a háború gyors befejezéséhez. Az elhurcoltak egy része még életben van, ezeket még megmenthetjük. ­Megnyílt a Széchenyi-fürdő Kisebb ünnepség keretében adták át rendeltetésének szombaton délelőtt Buda­pest egyetlen működő fürdőjét, a város­ligeti Széchenyi-fürdőt. Az ünnepségen mindazok résztvettek, csak közreműködtek ennek a közegészségügyi szempontból rendkívül fontos intézménynek az újjáépí­tésében. ....- " Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd az igazgatóság részéről Kiss Elek arról beszélt, hogy már február 3-án megalakult a fürdő üzemi bizottsága és azonnal hozzákezdtek a gránátoktól, aknáktól, légi bombáktól súlyosan sérült épület helyreállításához. Az üzemi bizottság elnöke, Anourek István rámutatott arra, hogy a fürdő üzembehelyezése valamennyi alkalmazott kilenc heti vállvetett munkájának szx eredménye. A XIV. kerületi Nemzeti Bizottság ne­vében Szolga Ferenc kiemelte, hogy ettől az ünnepségről hiányzanak a városháza kiküldöttei. Ha a városháza a jövőben nem ad segítséget, a Nemzeti Bizottság jár majd közre, hogy a munkásság meg­kapja a neki járó bért. Koós Antal, a XIV. kerületi szakszervezeti bizottság kikül­döttje arról beszélt, hogy sem most, sem a jövőben nem nézik, hány szakszervezeti tagja van valamely üzemnek. A Magyar Kommunista Párt XIV.­ kerületi szerveze­tének üdvözletét Csonka Tibor titkár­­elvtárs tolmácsolta. Amikor a budapesti csata a legjobban tombolt — mondotta —, a fürdő munkásai már hozzákezdtek a munkához, amelyet, sajnos, nem­ mindig kísért megértés. Az egyetlen hivatalos fó­rum a XIVI. kerületi tisztiorvosi hivatal volt, amely melléjük állt. A Magyar Nők Demokratikus Szövet­sége nevében Körösi Ilona köszönetet mon­dott a dolgozó nők nevében a Széchenyi­­fürdő munkásainak példamutatásáért. Végül Burger Tibor dr. kerületi tiszti­orvos rámutatott arra, hogy a fürdő meg­nyitása mutatja az új idők új szellemét. Harc volt, de a here még nem ért véget. A közhivatalokat megtöltjük olyan szel­lemmel, amely megfelel a demokratikus M­agya­rországna­k.Ezu­tán részt vettünk az üzemi bizottság ülésén. Az elsőosztályú gőzfürdőt egye­lőre a gyermekek ingyenes fürdetésére használják. A férfi népfürdő, amelyet első­nek, már január 26-án helyeztek üzembe, a Vörös Hadsereg katonáit szolgálja id. 1A. női népfürdőt háromszor egy héten­­,nők, négyszer férfiak használhatják. Összeállították Murai Lipót bárlajstromát A budapesti népügyészség most készítette el Murai-Metel Lipót éa bűntársai részletes vád­­­irratáit, mely a legszörnyűbb gaztettek soro­zatáról rántja le a leplet. A vádirat szerint Murai-Metel Lápót Nagy­­kátán és Tápiósülyben, mint az első bevonu­lási központ parancsnoka, 1942 nyarán, az akkori honvédelmi kormányzat rendeletére tíz,­tizenkét tábori és különleges munkás, századot állított fel. Ezek úlbaindí­tásakor a kereklegény­ségn­ek azt az utasítást adta, hogy, mivel a munk­aszolgálatosok az akkori rend­szernek ellenségei, senki sem kerülhet élve vissza Magyarországra. Ennek, következtében a munkasolgálatosok közül mintegy kétezret Ukrajnában meggyilkoltak. E rendeleten kívül egészségi okokból felmentett 95 egyént már felmentésük után útbaindított Ukrajnába, akik ott ugyancsak elpusztultak. A munkás­­századokba egészségi okokból szolgálatra tel­jesen alkalmatlan embereket osztott be, akik így szintén elpusztultak. Murai-Metzl a m­unkaszolgálatosok férfi hozzátartozóit, akik a munkatáborba látogat­ás céljából és bi­ztok, behívási parancs és minden törvényes alap nélkül menet-századokba osztotta be, ezt meg­előzőleg azonban minden értéktárgyukat el­rabolta. A századok felállítása alatt a munka­­szolgált­ásokat és hozzátartozóikat rendsze­resen bántalmazta és így sokszáz cse­mer­ felbujtója, illetve tettese volt emberek tör­vénytelen elvégzésének és üvegkínzásá­nak. A bünn­­y másodrendű vádlottja, dr. Herceg Tibor, mint a­ nagykátai bevonulási központ vezető orvosa, 1942 tavaszán és nyarán a sú­lyosan ly­fcog. katonai szolgálatra tetteseit alkalmatlan munkaszolgálatosokat szo­l­gálat­­képeseknek nyilvánította, de csak abban az esetben, ha azok­­­ nem tudták leperelni. Mu­raival és Herceggel együtt kerül a népbíróság, elé Molnár Tibor és Spohner Rudolf hadapród­­őrmester. Murai-Metzl Lipót ás bűntársai ügyét jövő héten, szerdán, csütörtökön és pénteken tárgyalja a néptörvényszék Major Ákos­ tanácsa, a Zeneakadémia nagytermében. A tárgyalást naponta reggel nyolc órakor kezdik meg. ÜGYVÉDEK B01,T14“ Feld ma ,én­ fél? könyvkerishrd s Budapest. V. Alkot­mány-utca 12 jagt. széni­rod­ika­i fa ifjúsági könyvek­ árusi­trsát meg kea­d­t­a.

Next