Szabad Nép, 1945. március (3. évfolyam, 1-6. szám)

1945-03-25 / 1. szám

2 A Szovjetunió harca a békéért Bolgár Elek előadása Bolgár Elek, a rosztovi egyetem tanára, az1919 előtti Magyaroszágon a marxista szellemű társadalomtudományi kutatás egyik legkiválóbb munkása a Magyar Színházban mintegy ezerfőnyi közönség előtt előadást tartott a Szovjetunió külpoltiká-járól. _J Szekfű Gyula, aki az előadást rendező háromtagú elnökség részéről, üdvözölte az előadót, akinek a magyar tudományos világ elismerését tolmácsolta. Bolgár azzal a megállapítással kezdte előadását, hogy a Szovjetunió nem imperialista. Semmi sem áll tőle távolabb, mint az imperializmus bármiféle formája. A Szovjetunió külpolitikája a szó legteljesebb értelmében véve demokratikus, mert nem egy kiválasztott réteg privilégiuma, hanem az egész lakosság közös ügye. A külpolitikai vitaestéket nem a sorok között olvasni tudó szakemberek kedvéért, hanem a gyárak és kolhozok munkásainak és a szovjet értelmiségnek kedvéért tartják. Mi a szovjet külpolitika vezérelve? Itt Sztálin szavait kell idézni, aki azt mondotta: ,,Egy talpalatnyi idegen földet sem akarunk, de a mi földünkből sem engejdünk át senkinek egy rögöt sem“. A Szov jetunió külpolitikája tehát békepolitika. A Szovjetunió szívesen támogat minden olyan kezdményezést, melynek célja a fegy- veres összetűzések elhárítása és az általános béke biztosítása, de könyörtelenül le- l leplez minden tzelmet, amely mögött olyan érdekek bújnak meg, melyeknek semmi közjük sincs a békéhez. Idegenül és ellenségesen áll szemben minden olyan nemzetközi akcióval, mely a legcsekélyebb mértékben is hozzájárulhat ahhoz, hogy egyik nép a másikat leigázza, vagy új háborút készítsen elő. A szovjet állam az első világháború legkritikusabb pillanataiban született meg és a rögtöni békekövetelések politikája, volt alapelve. Elvetette az egyoldalú szerződéseket. Minden ténykedését a legszélesebb nyilvánosság elé viszi. A nyilvánosság elve azért nagyjelentőségű, mert minden diplo- mateiai lépésénél szövetségül hívja a nem-zetközi közvéleményt. Bolgár Elek dr. ez- után részletesen ismertette a Szovjetunió népszövetségi munkáját. Itt elsőnek rögzítette le a béke oszthatatlanságának elvét és szívós küzdelmet folytatott a fegyver-kezes korlátozására. A Szovjetunió békepolitikáját mi sem igazolja jobban, mint az a körülmény, hogy hosszú ideig rendes külpolitikai kapcsolatokat tartott fenn a fasiszta Olaszországgal és magával Hitler Németországával is. Nem a Szovjetunión múlott a béke fenntartása. Annak idején sokan nem tudták megérteni, miért kötött a Szovjetunió megnemtámadási szerződést a hitleri Németországgal. A szerződés a szovjet külpolitika következetes lépése volt. Sztálin bebizonyította, hogy egy megnemtámadási szerződés javaslatát akkor sem lehet visszautasítani, ha az Hitlertől és Ribbentroptól ered. Arra a kérdésre, hogy mit nyert a Szovjetunió ezzel a lépéssel, Sztálin ezt felelte: ♦ — Időt nyert, hogy fölkészülhessen arra ms esetre, ha Németország nem tartja be a szerződést. Arra a kérdésre, hogy mit veszített Németország, amikor hitszegben rátámadott a Szovjetunióra, Sztálin ezt mondotta: — Politikailag mindent elveszített, mert egész világ szemében leleplezte magát, mint szerződésszegő támadót. Nem lehet kétséges, hogy Németország katonai sikere csak epizód. A Szovjetunió politikai sikere azonban állandó tényező lesz. Sztálin jóslata szóról-szóra bevált. Állítsuk szembe a két dátumot: 1941 októberét, amikor a német fasiszták Moszkva alatt jártak és 1945 márciusát, amikor a győzelmes Vörös Hadsereg Berlin előtt áll. A továbbiakban az előadó kifejtette, hogy a Szovjetunió háborús céljai ebben a következő három pontban foglalhatók össze: megsemmisíteni a hitleri államot és annak támaszait, megsemmisíteni a hitleri hadsereget és elpusztítani a fasizmus uralmát Európában. Ebben a harcban a Szovjetunió nem áll egyedül. Melléje állott Nagyúri tanúja, az Egyesült Államok és a világ minden szabadságszerető népe. Hiába próbálta Hitler a demokráciáknak ezt az Fried kelletyük, kötszerész üzlete megnyílt VI. Király-utCa 6. szám Kőműves, ács,asztalos és segédmunkásokat SZIKRA lapvállalat V. Homvéd-utca, 30. ív.ám. 1 n movány terifaafr VASÁRNAP, 1945 MAE OUS 25 SZABAD KÉP egységfrontját megbontani. A teheráni és a yaltai szerződés megmutatta, hogy ez a szövetség nemcsak a háborús győzelemnek, hanem az eljövendő békének is biztosítéka. A Szovjetunió nemcsak a nagyhatalmakkal, de a kis országokkal szemben is békepolitikát folytat. Magyarország már a háború előtt, is tapasztalhatta a Szovjetunió jóakaratát már. Most, a fegyverszüneti szerződés még nyilvánvalóbb bizonyítéka volt nagylelkű politikájának. A szovjet diplomácia bölcsessége és a Vörös Hadsereg ereje megszabadította Hitler volt szövetségeseit attól a sorstól, amit Hitler győ- t zelme esetére nekik szánt, a teljes gyarmatosítástól, a gazdasági kizsákmányolástól, a politikai jogfosztástól, az „alsóbbrendű fajtáknak“ kijáró megaláztatástól. Előadását ezzel a szép mondással fejezte be: — Egy percig sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a Szovjetköztársaság politikai és katonai győzelem mögött egy közös erőforrás van. Egy erő irányítja a diplomácia bölcseséget és a katonai sikereket. Ennek az erőnek a neve: Sztálin. Az előadó zárószavait a közönség hoszszas ünneplése követte. A Szabad Nép akkor született, amikor a magyar nép leginkább rab volt. 1942 januárjában voltunk. Már egy fél éve múlt, hogy országunkat beletaszították történelmünk legszégyenletesebb és legőrültebb háborújába. A német hódító még nem vetette le akkor a barát álarcát, de már egyre fékezetlenebbül követelt több vért és verítéket a magyarságtól. A fasiszta terror egész Európában tetőpontján állott, de voltak jelek, amik bizalommal töltötték el a szabadságért harcolókat. A Vörös Hadsereg már megtépázta a fasiszta verhetetlenig nimbuszát. Nálunk is voltak biztató jelek. Az emberöltőnyi ellenforradalmi terror ellenére a pártunk által szervezett és vezetett függetlenségi mozgalom köré csoportosult mindenki, akinek még drága volt a szabad Magyarország. Ezt a mozgalmat vitte, erősítette pártlapunk, a Szabad Nép. Az ország legüldözöttebb, — de egyúttal legszabadabb pártja voltunk. Hangunk — a Szabad Nép útján — áttörte a fasiszta üldözés korlátait és szabadon jelölte meg nemzetünk függetlenségének útját. A reakció azonban akkor sem aludt. Látta a veszélyt és támadott. 1942 májusában sokszáz elvtársunkat elhurcolta, megkínozta, bebörtönözte, vagy kivégezte. Harcoltunk tovább, lapot is adtunk ki, de a Szabad Nép lobogóját csak nemzetünk legtragikusabb pillanatában emeltük fel újra. Ez a pillanat ez utolsó volt, amikor még el lehetett volna hárítani a nyilas unalom és a fasiszta háború teljes pusztítását. A9 szeptemberében jelent meg ismét illegálisan a Szabad Nép. Adjuk át most a szót magának az újságnak. Az alábbiakban szó szerint leközöljük akkori vezércikkét: ezekben pislákolt a nemzet élniakarása a legsötétebb időben. Jutalmunk börtön és halál volt. SCHÖNHERZ ZOLTÁN a bitófa alatt utolsó szavaival is a független Magyarországot éltette. Lapunk első szerkesztője, RÓZSA FERENC is az Andrássy-laktanya szenynyes szalmáján pusztult el, halálra kínozva. Haldokolva, utolsó szavaival is meggyötört társait biztatta: ,,vörös zászlókkal, fel a győzelemre...” A győzelem itt van. A győzelem, amiért Ró 7,8 , és még annyian életüket adták, legfeljebb hetek kérdése. Ezek a hetekazonban hosszabbak lehetnek és több szenvedést, pusztulási kéziratnak, mint az elenforradalmi reakció huszonöt éve. Az egész fegyverben álló világ harca a németekért kívül, már csak a tízmilliónyi magyarság ellen irányul. Azország legnagyobb munkáscentruma, Budapest, szemünk láttára válik romhalmazzá. Az üldözött német most országunkat változtatja ,felperzselt földdé'’. * E döntő pillanatban a Kommunista Párt osztályán, és nemzetünk élén ismét mutatja az utat. Omre a munkásság fokozódó harca, sztrájk, szabotázs, tüntetés kényszerítheti az ingadozó Horthyékat fegyverszünet kérésére. Csak a munkásaktivitás szervezheti a nemzet németellenes erőit döntő rohamra. Csak a nemzet és a demokratikus átalakulás élére álló munkásosztály háríthatja el a közeli hetek pusztulását és teremthet békét, barátságot a szomszédos népekkel. A munkásság háborút befejező és új világot építő rohamát ismét a Kommunista Párt vezeti a Szovjetunió és a szabadságért küzdő népek oldalán. Itt a végső pillanat, hogy minden munkás, minden magyar, csatlakozzék harcunkhoz. Ezt a pillanatot, — ma már tudjuk — akkor elszalasztottuk. A pusztulás kimondhatatlan. — De az a pillanat mégsem volt a végső. Ma ismét előttünk áll az ország felemelkedésének történelmi lehetősége. A Vörös Hadsereg megtöri a fasiszták katonai erejét immár a Dunántúlon is. A Szovjetunió, melyet megtámadtak ellenforradalmi reakciós uraink, ellenségből fegyvertárssá válik és nemcsak katonailag, hanem gazdaságilag is segítségünkre siet. A földreform szó szerint kihúzza a talajt a reakciósok lába alól. Pártunk és lapunk már nem a föld alá szorítva harcol a munkásság, parasztság és értelmiség, az egész magyar nemzet ügyéért. Horváth Márton A Kommunista Párt újrá az élen! Majdnem két és fél év telt, el a SZABAD NÉP utolsó számánakmegjelenése óta. A háború közepén voltunk. A németek ekkor indították győzelemittas rohamukat a Kaukázusba , Sztálingrádba, a halálba. Nálunk is ujjongtak a fasiszták. Zúgott a nóta: „Édes Erdély itt vagyunk, és alig volt, aki észrevette, hogy magyar honvédek százezrei pusztulnak el a Don mellett a németekért. Csak a mi pártunk küzdött, csak a mi lapunk emelt szót ez ellen. Csak a mi akcióinkban, jelszavainkban „egy magyar katonát sem Hitlernek”, „Ki a háromhatalmi szövetségből”, — csak — —mmm/tmu**».*»« —. 850.000 embert hurcoltak el a nyilasok Gyöngyössy János külügyminiszter nyilatkozott Debrecenben a sajtó képviselőinek a magyar állampolgárok jogtalan elhurcolásáról. Megállapította, hogy a deportálások Sztójay miniszterelnöksége idején kezdődtek. Az otthonukból elhurcolt, szerencsétlen tömegeket Kassán gyűjtötték össze és adták át a németeknek. A nácik lengyelországi, csehországi és ausztriai táborokba irányították a kezükre juttatott szerencsétleneket. A haláltáborokban különválasztották az öregeket, nőket, gyermekeket, munkaképteleneket. Gázkamrákban végeztél liniet, a gyerekeket sok esetben elevenen dobták be a halotthamvasztó kemencékbe. A Vörös Hadsereg gyors előnyomulásának köszönhető, hogy néhányan már hazakerülhettek ■a haláltáborokból, úgy hogy a megindított széleskörű vizsgálat, szemtanuk, vallomásaira támaszkodhat. Hivatalos helyen mintegy 850 ezerre becsülik az elhurcoltak számát. * A külügyminiszter nyilatkozata végén felszólította a magyarságot, vessék minden erejüket latba, küzdjenek, részben az e revoonalon, részben a németek hátában és minden eszközzel járuljanak hozzá a háború gyors befejezéséhez. Az elhurcoltak egy része még életben van, ezeket még megmenthetjük. Megnyílt a Széchenyi-fürdő Kisebb ünnepség keretében adták át rendeltetésének szombaton délelőtt Budapest egyetlen működő fürdőjét, a városligeti Széchenyi-fürdőt. Az ünnepségen mindazok résztvettek, csak közreműködtek ennek a közegészségügyi szempontból rendkívül fontos intézménynek az újjáépítésében. ....- " Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd az igazgatóság részéről Kiss Elek arról beszélt, hogy már február 3-án megalakult a fürdő üzemi bizottsága és azonnal hozzákezdtek a gránátoktól, aknáktól, légi bombáktól súlyosan sérült épület helyreállításához. Az üzemi bizottság elnöke, Anourek István rámutatott arra, hogy a fürdő üzembehelyezése valamennyi alkalmazott kilenc heti vállvetett munkájának szx eredménye. A XIV. kerületi Nemzeti Bizottság nevében Szolga Ferenc kiemelte, hogy ettől az ünnepségről hiányzanak a városháza kiküldöttei. Ha a városháza a jövőben nem ad segítséget, a Nemzeti Bizottság jár majd közre, hogy a munkásság megkapja a neki járó bért. Koós Antal, a XIV. kerületi szakszervezeti bizottság kiküldöttje arról beszélt, hogy sem most, sem a jövőben nem nézik, hány szakszervezeti tagja van valamely üzemnek. A Magyar Kommunista Párt XIV. kerületi szervezetének üdvözletét Csonka Tibor titkárelvtárs tolmácsolta. Amikor a budapesti csata a legjobban tombolt — mondotta —, a fürdő munkásai már hozzákezdtek a munkához, amelyet, sajnos, nem mindig kísért megértés. Az egyetlen hivatalos fórum a XIVI. kerületi tisztiorvosi hivatal volt, amely melléjük állt. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége nevében Körösi Ilona köszönetet mondott a dolgozó nők nevében a Széchenyifürdő munkásainak példamutatásáért. Végül Burger Tibor dr. kerületi tisztiorvos rámutatott arra, hogy a fürdő megnyitása mutatja az új idők új szellemét. Harc volt, de a here még nem ért véget. A közhivatalokat megtöltjük olyan szellemmel, amely megfelel a demokratikus Magyarországnak.Ezután részt vettünk az üzemi bizottság ülésén. Az elsőosztályú gőzfürdőt egyelőre a gyermekek ingyenes fürdetésére használják. A férfi népfürdő, amelyet elsőnek, már január 26-án helyeztek üzembe, a Vörös Hadsereg katonáit szolgálja id. 1A. női népfürdőt háromszor egy héten,nők, négyszer férfiak használhatják. Összeállították Murai Lipót bárlajstromát A budapesti népügyészség most készítette el Murai-Metel Lipót éa bűntársai részletes vádirratáit, mely a legszörnyűbb gaztettek sorozatáról rántja le a leplet. A vádirat szerint Murai-Metel Lápót Nagykátán és Tápiósülyben, mint az első bevonulási központ parancsnoka, 1942 nyarán, az akkori honvédelmi kormányzat rendeletére tíz,tizenkét tábori és különleges munkás, századot állított fel. Ezek úlbaindításakor a kereklegénységnek azt az utasítást adta, hogy, mivel a munkaszolgálatosok az akkori rendszernek ellenségei, senki sem kerülhet élve vissza Magyarországra. Ennek, következtében a munkasolgálatosok közül mintegy kétezret Ukrajnában meggyilkoltak. E rendeleten kívül egészségi okokból felmentett 95 egyént már felmentésük után útbaindított Ukrajnába, akik ott ugyancsak elpusztultak. A munkásszázadokba egészségi okokból szolgálatra teljesen alkalmatlan embereket osztott be, akik így szintén elpusztultak. Murai-Metzl a munkaszolgálatosok férfi hozzátartozóit, akik a munkatáborba látogatás céljából és biztok, behívási parancs és minden törvényes alap nélkül menet-századokba osztotta be, ezt megelőzőleg azonban minden értéktárgyukat elrabolta. A századok felállítása alatt a munkaszolgáltásokat és hozzátartozóikat rendszeresen bántalmazta és így sokszáz csemer felbujtója, illetve tettese volt emberek törvénytelen elvégzésének és üvegkínzásának. A bünny másodrendű vádlottja, dr. Herceg Tibor, mint a nagykátai bevonulási központ vezető orvosa, 1942 tavaszán és nyarán a súlyosan lyfcog. katonai szolgálatra tetteseit alkalmatlan munkaszolgálatosokat szolgálatképeseknek nyilvánította, de csak abban az esetben, ha azok nem tudták leperelni. Muraival és Herceggel együtt kerül a népbíróság, elé Molnár Tibor és Spohner Rudolf hadapródőrmester. Murai-Metzl Lipót ás bűntársai ügyét jövő héten, szerdán, csütörtökön és pénteken tárgyalja a néptörvényszék Major Ákos tanácsa, a Zeneakadémia nagytermében. A tárgyalást naponta reggel nyolc órakor kezdik meg. ÜGYVÉDEK B01,T14“ Feld ma ,én fél? könyvkerishrd s Budapest. V. Alkotmány-utca 12 jagt. szénirodikai fa ifjúsági könyvek árusitrsát meg keadta.