Szabad Nép, 1945. március (3. évfolyam, 1-6. szám)
1945-03-25 / 1. szám
4 WHIUHWO rZABAO 1 WEP rm&mA?, ims március 25 Újabb angolszász offenzíva • Maugaton Az angol-amerikai haderők várt offenzívája a szombatra virradó éjjel a Ruhr vidéktől északra széles fronton megkezdődött. Az angolszász csapatok szombaton hajnalban pusztító tüzérségi előkészítés után több helyen átkeltek a Rajnán. Az ellenállás aránylag gyenge volt. Elfoglalták Bislichet és azon túl három kilométerre hatoltak előre. Wesel Város parancsnoka fogságba esett. Rees városa is birtokunkba került. A Reesnél és Wesel városánál végrehajtott átkelésen kívül Xanten közelében is átléptük a Rajnát. A xanteni hídfőállás 25 kilométer széles és egyes helyeken már több mint öt kilométer mély. A szövetséges hadiflotta fontos szerepet játszik a rajnai átkelésnél. Az átkelő csapatok hadmozdulatait tűzfüggönnyel takarta. A hadihajók védelme alatt, sokezer átkelő naszád és bárka jutott át a keleti palára. A Ruhrtól északra megindult offenzívával egyidőben Patten tábornok 3-ik amerikai hadserege meglepetésszerű támadással az eddigi remageni hídfőtől délre átkelt, a Rajnán és új hídfőt létesített. A remageni hídfőt az amerikai csapatok északi és déli irányban szintén kiterjesztették. Churchill miniszterelnök jelenleg Montgomery főhadiszállásán, német földön tartózkodik. A brit miniszterelnök a következő üzenetet küldte a harcoló csapatoknak: — Brit katonáid Az utódok sokat mesélnek majd arról, hogyan hajtottátok ■végre ezt a nagyszerű cselekedetet, vállvetve kanadai testvéreinkkel és hős amerikai szövetségeseinkkel. Ha a folyó vonalát áttörjük és a német, ellenállás megtörik, az európai győzelem, hamarosan valósággá válik. Montgomery tábornok az alábbi napiparancsot adta ki: — Az utolsó menet jól alakul. Az ellenség elvesztette a Rajnavidéket és legalább négy hadseregének szine-javát. A német fasiszták a nyugati fronton február Sika óta 250.000 embert vesztettek. Keleten elvesztették Pomerániának az Oderától keletre eső területét és elpusztult három hadseregük. A németeket olyan sarokba szorították, ahonnan nincs többé menekülés. A szövetséges légihaderő szombaton délután újra összpontosított támadást intézett a Rajna keleti partján húzódó német csapatok és páncélos gyülekezőhelyek ellen. A ruhrvidéki rendezőpályaudvarokat angol gépek bombázták. Erős amerikai légierőd-kötelékek szombaton három ízben támadták Németország belső területeit. Szombat estl szemét kiáll (Moszkva, márc. 24.) A Szovjet tudósító Iroda jelentéséből: A második bielorussz hadsereg folytatta támadását Danzig irányában. Csapataink elfoglalták Prauss városát, valamint Rosenberg, Langenau, Rothnansdorf, Wankau, Littomin és más helységeket. Ezen az arcvonalszakaszon március 236n ezer német tisztet és katonát ejtettünk foglyul. Az első ukrán arcvonal csapatai előnyomulásuk során a Sztálin tábornagynak Konyev tábornagyhoz intézett napiparancsában már említett Neisse és Leobschutz városokon kívül elfoglalták Heidau, Neuland, Lindewiese,Schnellwalde és Neuwalde helyiségeket is. • A harmadik ukrán arcvonal katonái a különjelentésben felsorolt Székesfehérvár, Veszprém, Mór, Zirc és Enying városokon kívül 350 más helységet foglaltak el, köztük Keszthely, Csesznek, Markos, Bakonyszentlászló, Balatonalmádi és Balatonkenese helységeket. Ezekben a harcokban a németek több mint hetvenezer halottat vesztettek. A megsemmisített tizenegy német hadosztályból négy páncélos hadosztály a hatodik német SS-hadsereg kötelékébe tartozott. Ezt a hadsereget a nyugati arcvonalról vonták el, hogy a magyarországi harcokba bevessék. Március 23-án megsemmisítettünk 204 páncélost és rohamlöveget, légi harcokban és a földön elpusztítottunk 101 repülőgépet. A szovjet légierő március 24-ére virradó éjjel a csehszlovákiai Moravska-Osztrava hadifontosságú célpontjait támadta. A bombák nagy tüzeket és rombolásokat okoztak. A szovjet balti tengeri flotta repülői Danzig és Gdynia kikötők előtt megtámadta a német szállító hajózást. Elsülyesztettek 6 német hajót, összesen 34.000 tonna űrtartalommal, valamint két őrhajós, Pilau előtt pedig egy további 3000 tonnás szállítóhajót. :/ / ii A Magyar Kommunista Párt kiadóvállalata, a „Szikra“ fennállásának rövid pár hónapja alatt egész sor brosúrát és kisebb-nagyobb könyvet adott ki, hogy saját napilap híján ezen a módon nyújtson általános politikai tájékoztatást és ideológiai nevelést a párttagság és szélesebb néprétegek számára, így jelentek meg Lenin és Sztálin életrajzai, orosz novellák, elvtársainknak az ideiglenes nemzegyűlésen mondott beszédei, stb. Ezek közül a könyvek közül egyikmásikra időközönként még vissza fogunk térni. Ezúttal két aktuális és fontos könyvről kívánunk beszámolni. Az egyik „Petőfi és a Szabadságharc“, melyet Mód Aladár állított össze, a másik a szocialista elmélet alapvető kis műve, melynek szerzője Sztálin. Sztálin kisterjedelmű műve a szocialista elméleti irodalom klasszikus alkotása. Eredetileg a „Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Története számába írta (pár évvel ezelőtt egyébként Budapesten magyarul is megjelent Botos Vince álnéven) és rendkívül világos és tömör formában öszszefoglalja Marx, Engels és Lenin tanítását a dialektikus és történelmi materializmusról. A szocializmus tudományos elméletének három alappillére: a dialektika, a történeműség és a materializmus, így külön-külön véve végig kiérhetjük e fogalmakat a bölcselet történetének évezredes folyamatán. Kettő-kettő kapcsolatát is láthatjuk különösen a forradalmi polgárság elméletében. A dialektika és történelemszemlélet megvan Hegelnél, de materializmus nélkül; dialektika és materializmus Feuerbachnál történelem szemlélet, nélkül; történelmi ősség és materializmus Saint-Sanonnál dialektka nélkül, stb. A három alapelv dialektikus egysége először Marxnál és Engelsnél érvényesül a maga teljességében s tisztaságában és vált a tudományos szocialista elmélet világelvévé. Marx és Engels gyakorlatilag főleg a történelmi és társadalomtudományokban alkalmazták, ezért jelölték meg elméletüket inkább a megszorító „történelmi materializmus“ névvel — és ez alkalmat adott a revizionizmusnak arra, hogy korlátozott érvényességet tulajdonítson neki, amíg aztán Lenin alapvető filozófiai művében, a Ma art , nms és empirtokritíciz,m ns-h-m b'renem hagyó módon bizonyítja, hogy a dialektikus materializmus elve egyként érvényes úgy a társadalomban és történelemben, mint a természetben, az egész világegyetemben. Ez a mű azután feszabadítóként hatott a tudományos kutatás minden terén és nemcsak lendületet adott a tudományos munkának hanem rendkívüli eredményeket is produkált. Az exakt természettudomány, amelynek legutóbbi polgári vívmányaiban lassan kint eltűnik a valóság, különösen a Szovjetunióban a dialektika alkalmazásával új meg új tudományos felfedezésekkel ajándékozza meg az emberiséget. De új eredményeket tett lehetővé a forradalmi gyakorlatban is. És Sztálin elsősorban erre mutat rá könyvében. Kifejti a marxista-leninista, párt világnézetét, mely ideológiai fegyverként szolgál a munkásosztály kezében a forradalomban, a szocializmusért vívott harcában. És mint ahogy a marxizmusleninizmus bölcselete üres elmélkedés maradna a kommunista párt gyakorlati forradalmi tevékenysége nélkül, ugyanúgy politikánkban, minden téren való működésünkben a marxista dialektikus módszer tételeinek kell bennünket vezetnie, ismernünk kell a történelmi fejlődés törvényeit és a valóság talaján kell állnunk, hogy elkerüljük a tévedéseket, hogy marxisták, leninisták, sztálinisták legyünk. Ezt tanítja a „Dialektikus és történelmi materializmus.“ Pár évtizeddel ezelőtt Ady Endre is kísérletet tett arra, hogy Petőfi forradalmi és politikai verseit közelebb hozza a tömegekhez. Annak idején a burzsoá reakció alapos leckéztetésben is részesítette miatta. Igazi polgári észjárással a kérdés anyagi oldaláról támadta Adyt. Hogyan gondolja Ady — hördültek fel — ugyanannyi pénzt kérni Petőfi verseinek egy kis töredékéért, mint amennyibe Petőfi összes versei kerülnek. Vagy oly nagymértékű monomániában szenved Ady, feltételezi, hogy rövid előszava kedvéért megveszik Petőfi verseit is? Ma már ez a kérdés elavult Annak idején s jogos volt a válasz hogy az olcsó Petőfi-kiadások apró bővfükkel, rossz papíron, alig olvasható, elmosódott nyomásban kerültek napvilágra és a betűtengerben elmerült a forradalmi szellem. De ma már ez az olcsó kiadás sem kapható. Viszont Mód Aladár öszszeállításának módszere oly hasznos és annyira újszerű, hogy Petőfi még oly közismert versei is új megtágításba kerülnek, új fényben ragyognak. Mód Aladár ugyanis kommentálja Petőfi verseit. Azelőtt • m 1 marattunk ilyen versmagyaráztokat. Ezek azonban rendszerint alanyi von t::c ’ súak voltak. Hogyan, mi' •n mr.grokörtlmények között, mit ven lm..'. alatt született meg a vers. Mód ál a '.ár nem Petőfi ügyes-bajos dolgait említi fel, hanem megrajzolja azokat a történelmi és társadalmi tényezőket, amelyek ás egyes versek létre jövetelén'ok motorjaiként szolgáltak. Esek ko:rént árok élesen, pontosan mm mártják, hogy Petőfi mennyire élén állott a fő mű - lakni mozgalmaknak, mennyire milliók nevében beszélt. De megmutatják azt is hogy Petőfi költeményei az elmúlt évrésed alatt semmit sem avultak el. rét ederk", "rtg. sokkal aktuális oblak, mint akárhány közelmúltban élt nagy költőnk művei. De ez a megáll a ollás nemcsak Petőfi verseire vonatkozik, hanem a milt százzad reformikorszakávak többi nagy , magyar költőire is. Vövö,m.n.tvrá, Köleseimé, Berzsenyire.Szilbe kísérteties hallgani ma a Szórót, vagy a Himnusz jól ismert szavait. U ' :' ’■1 - -’urk bennünk megreszkettetnek beo- ;' Ur t. mintha • most hallottuk volna őket el e ízben. Ennek a korszakrmk köb '[ r'kőtárait , a Petőfihez hasonló U r -■ • 'nyes ki- * adásban és a Mód ai-..-1 ■ •• (.1 -■•.■ a rtimi'örtérmlmni kom v '■••fáival minél előbb szeretnénk látni. Sándor Pál I KEI KÖNYV Sztálin: 'Dialektikus és törtetten m utaterializmtu Jítéd cd adár, peléffi és a szabadság ’arc Szabad ország erős munkásmoztai. Itt Huszonöt évi üldöztetés után a Magyar Kommunista Párt ismét törvényes párt lett. Szabadon, minden megszorítás nélkül fejtheti ki működését, szervezheti és vezetheti a magyar munkásosztály nagy történelmi harcát. Vezető pártja lett a demokratikus Magyarországnak — elismeréséül és jutalmául annak az elszánt küzdelemnek, amelyet két és fél évtizedig föld alá kényszeríve folytatott népünk és nemzetünk ellenségei ellen. Az elárult,kifosztott és rombadöntött ország felépítésében pártunkra vár a legnagyobb feladat. A közélet megtisztítása, a fasiszta banditáktól, a reakciós élősdiektől, a közigazgatás demokratikus átszervezése, az állami, vármegyei és községi politika uralkodó pozícióinak biztosítása a demokrácia számára — mind-mind olyan feladatok, amelyeknek megoldásában pártunknak döntő szerepet kell vállalnia. Ezeket a feladatokat azonban pártunk csak akkor vállalhatja, a sikeres megoldás reményében, ha megfelelő felkészültséggel, képzettséggel és öntudattal rendelkezik. A fővárosban és a vidéken pártszervezeteinknek nemcsak azzal a nehézséggel kell megbirkózniuk, hogy a szemérmetlenül előmerészkedő reakciót visszaszorítsák, hanem azzal is, hogy az országunk felszabadításával adódó páratlan lehetőségeket nem tudják kellőképpen kihasználni. Miért? Azért, mert a munkásosztály és pártunk a legtöbb helyen még nincs is tisztában azokkal az óriási lehetőségekkel, amelyeket a demokrácia nyújt neki és mivel nem rendelkezik olyan minőségű és számú káderrel, amely ezeknek a nehézségeknek a leküzdésére szükséges volna. Huszonöt évi elnyomás után nem is lehet ez másként. Pártunk irányítása és szervező ereje a fővároson túl nagyon kevés helyre tudott elnyúlni. Vidéki pártszervezeteink ezért bizonyulnak legtöbb esetben kisebbeknek feladataiknál. A munkásosztálynak az elmúlt évtizedek alatt nem volt módja arra, vagy csak nagyon korlátozott mértékben, hogy önálló munkáspolitikát folytasson és szervezetten harcoljon politikai és gazdasági érdekeiért. Ezért olyan tájékozatlan és gyakorlatlan ma a politika mesterségében — ezért áJt- gyakran tanácstalanul azok előtt a nem egyszer bonyolult kérdések előtt, amelyeket az élet felvet. Pártunk most útjára bocsátja központi orgánuma, a ,,Szabad Nép“-et. A „Szabad Nép“ a háború véres esztendői alatt illegálisan jelent meg. Első szerkesztőjét a magyar Gestapo hóhérai halálra kínozták. Utózái, a lap munkatársai, előállítói, terjesztői közül sokan a magyar szabadságharc és a szocializmus vértanúi. A legális „Szabad Nép“ most folytatja munkáját a munkásosztály felszabadításáért és a demokráciáért. A marxizmus és leninizmus korszerű fegyvereivel segít a magyar proletariátusnak abban, hogy helyesen tájékozódjék a politika mai problémái között. Segít a munkásosztály öntudatának, szellemi színvonalának emelésében. Példát mutat a demokratikus politika konkrét, gyakorlati alkalmazására. Segíti a munkásosztály saját szervezeti életének kiépítésében és megismerésében. A „Szabad Nép“ megindulásából kezdve a független, szabad és demokratikus Magyarországért harcolt. Azért harcol ma is. A magyar munkásmozgalom előtt föltáruló hatalmas perspektívák jelzi a törvényesen megjelenő ,,Szabad Nép“ első száma. A Magyar Kommunista Párt éles fegyvert ad ezzel a munkásmozgalom és a demokratikus Magyaroszág kezébe. Meg kell tanulni harcolni vele. Losonczy Géza — Harcolni akarnak a hajdúk. A Hajdúhadházra bevonult önkéntes századok kilenctagú küldöttsége kereste fel a honvédelmi minisztériumot. Kérték,hogy,, akiket már el lehet látni fegyverrel, azokat részesítsék rövid in’dr'Itsben, hogy’ mielőbb kikerülhessenek a frontra. Akiket pedig nem tudnak felfegyverezni, küldjék szabadságra, hogy a mezőgazdaségi termelésben résztvehessenek. A legénység kívánsága a tisztek mielőbbi leigazolása, soraik közül a volt csendőröknek azonnali eltávolítása és a demokratikus nevelés széles alapokon való megindítása.